1.9 – A légzés: oxigénfelvétel és szén-dioxid-leadás – Atmung: Sauerstoffaufnahme und Kohlendioxidabgabe
1. A légzés biztosítja a szervezet folyamatos oxigénellátását és a szén-dioxid eltávolítását, ezáltal az élet egyik alapvető feltételét teremti meg. – Die Atmung gewährleistet die kontinuierliche Versorgung des Organismus mit Sauerstoff und die Abgabe von Kohlendioxid und schafft damit eine der grundlegenden Voraussetzungen des Lebens.
2. Bár minden sejtnek szüksége van oxigénre, annak felvétele nem közvetlenül a külvilágból történik, hanem egy összetett szervrendszer közvetítésével. – Obwohl jede Zelle Sauerstoff benötigt, erfolgt dessen Aufnahme nicht unmittelbar aus der Umwelt, sondern über ein komplexes Organsystem.
3. Már a fejezet elején érdemes megkülönböztetni egymástól a külső és a belső légzés fogalmát, mivel ezek eltérő élettani folyamatokat jelölnek. – Bereits zu Beginn dieses Kapitels sollte zwischen äußerer und innerer Atmung unterschieden werden, da diese unterschiedliche physiologische Vorgänge bezeichnen.
4. A külső légzés a levegő és a vér közötti gázcserét foglalja magában. – Die äußere Atmung umfasst den Gasaustausch zwischen Luft und Blut.
5. Ezzel szemben a belső légzés a sejtek oxigénfelhasználását és az energiatermelés során keletkező szén-dioxid képződését jelenti. – Demgegenüber bezeichnet die innere Atmung den Sauerstoffverbrauch der Zellen sowie die Bildung von Kohlendioxid während der Energiegewinnung.
6. A két folyamat szorosan összetartozik, mégis külön szabályok és eltérő szerkezeti feltételek jellemzik őket. – Beide Prozesse gehören eng zusammen, werden jedoch von unterschiedlichen Mechanismen und strukturellen Voraussetzungen bestimmt.
7. A légzés teljes folyamata négy egymásra épülő lépésként tekinthető át. – Der gesamte Atmungsvorgang lässt sich als Abfolge von vier aufeinander aufbauenden Schritten betrachten.
8. Először a levegő eljut a külvilágból a tüdő léghólyagjaiig vezető légutakon keresztül. – Zunächst gelangt die Luft aus der Umwelt über die Atemwege bis zu den Lungenbläschen.
9. Ezt követi a belégzés és a kilégzés mechanikai folyamata, amely biztosítja a levegő folyamatos cseréjét. – Anschließend folgt die mechanische Bewegung von Ein- und Ausatmung, welche den ständigen Luftaustausch ermöglicht.
10. Harmadik lépésként az alveolusok és a hajszálerek között lezajlik a tényleges gázcsere. – Im dritten Schritt findet zwischen den Alveolen und den Kapillaren der eigentliche Gasaustausch statt.
11. Végül a légzőközpontok folyamatosan szabályozzák a légzés mélységét és gyakoriságát az aktuális igényeknek megfelelően. – Schließlich regulieren die Atemzentren fortlaufend Atemtiefe und Atemfrequenz entsprechend dem jeweiligen Bedarf.
12. A négy részfolyamat csak együtt képes biztosítani a megfelelő oxigénellátást. – Nur das Zusammenwirken aller vier Teilprozesse gewährleistet eine ausreichende Sauerstoffversorgung.
13. A légutak nem csupán egyszerű csőként szolgálnak, hanem a belélegzett levegőt elő is készítik a gázcserére. – Die Atemwege dienen nicht nur als Leitungsrohr, sondern bereiten die eingeatmete Luft zugleich auf den Gasaustausch vor.
14. Ennek során a levegő megtisztul, felmelegszik és párásodik. – Dabei wird die Luft gereinigt, erwärmt und angefeuchtet.
15. Mire eléri a léghólyagokat, fizikai tulajdonságai már közel optimálisak a diffúzió számára. – Bis sie die Alveolen erreicht, sind ihre physikalischen Eigenschaften nahezu optimal für die Diffusion.
16. A tüdő működésének alapja nem aktív beszívás, hanem a mellkas térfogatváltozása. – Die Grundlage der Lungenfunktion ist keine aktive Ansaugung, sondern die Volumenänderung des Brustkorbs.
17. A rekeszizom és a bordaközi izmok összehangolt munkája hozza létre a szükséges nyomáskülönbségeket. – Das koordinierte Zusammenwirken von Zwerchfell und Zwischenrippenmuskeln erzeugt die erforderlichen Druckunterschiede.
18. Emiatt a tüdő passzívan követi a mellkas mozgását. – Dadurch folgt die Lunge den Bewegungen des Brustkorbs passiv.
19. A belégzés során a levegő beáramlik, kilégzéskor pedig többnyire passzívan távozik. – Während der Einatmung strömt Luft ein, während sie bei der Ausatmung überwiegend passiv wieder austritt.
20. Nyugalomban ez a ciklus percenként többször ismétlődik. – In Ruhe wiederholt sich dieser Zyklus mehrmals pro Minute.
21. A levegő azonban önmagában még nem jut el a sejtekhez. – Die Luft gelangt jedoch nicht unmittelbar zu den Zellen.
22. Az oxigénnek először át kell lépnie az alveolusok és a vér közötti rendkívül vékony határfelületet. – Zunächst muss der Sauerstoff die äußerst dünne Grenzfläche zwischen Alveolen und Blut überwinden.
23. Ez a diffúzión alapuló folyamat a parciális nyomások különbségének következménye. – Dieser auf Diffusion beruhende Vorgang ist eine Folge unterschiedlicher Partialdrücke.
24. Ugyanez az elv teszi lehetővé a szén-dioxid ellenkező irányú mozgását is. – Dasselbe Prinzip ermöglicht auch die Bewegung des Kohlendioxids in entgegengesetzter Richtung.
25. A vér így egyszerre vesz fel oxigént és ad le szén-dioxidot. – Das Blut nimmt dabei gleichzeitig Sauerstoff auf und gibt Kohlendioxid ab.
26. A gázcsere rendkívül gyors, mivel a rendelkezésre álló felület igen nagy. – Der Gasaustausch erfolgt außerordentlich schnell, weil eine sehr große Austauschfläche zur Verfügung steht.
27. Az oxigén ezt követően a vérkeringés segítségével jut el valamennyi szervhez. – Anschließend wird der Sauerstoff über den Blutkreislauf zu allen Organen transportiert.
28. A szállítás döntő részét a vörösvértestek hemoglobinja végzi. – Den größten Teil dieses Transportes übernimmt das Hämoglobin der roten Blutkörperchen.
29. A sejtek az érkező oxigént energiatermelő folyamataikban használják fel. – Die Zellen verwenden den ankommenden Sauerstoff für ihre energieerzeugenden Stoffwechselprozesse.
30. Ennek során szén-dioxid keletkezik, amelyet a vér ismét a tüdő felé szállít. – Dabei entsteht Kohlendioxid, das vom Blut wieder zur Lunge transportiert wird.
31. Ezt a sejtek szintjén zajló folyamatot nevezzük belső légzésnek. – Diesen auf Zellebene ablaufenden Vorgang bezeichnet man als innere Atmung.
32. A külső és a belső légzés tehát egymást kiegészítő részei ugyanannak az anyagcsere-folyamatnak. – Äußere und innere Atmung sind somit einander ergänzende Bestandteile desselben Stoffwechselprozesses.
33. A szervezet oxigénigénye nem állandó, hanem folyamatosan változik. – Der Sauerstoffbedarf des Organismus ist nicht konstant, sondern verändert sich fortlaufend.
34. Fizikai terheléskor az izmok rövid idő alatt jelentősen több oxigént igényelnek. – Bei körperlicher Belastung benötigen die Muskeln innerhalb kurzer Zeit deutlich mehr Sauerstoff.
35. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-termelés is fokozódik. – Gleichzeitig nimmt auch die Kohlendioxidproduktion zu.
36. A légzésnek ezekhez a változásokhoz gyorsan alkalmazkodnia kell. – Die Atmung muss sich an diese Veränderungen rasch anpassen.
37. Ezt az alkalmazkodást a légzésszabályozás teszi lehetővé. – Diese Anpassung wird durch die Atemregulation ermöglicht.
38. Az agytörzs légzőközpontjai folyamatosan elemzik a szervezetből érkező információkat. – Die Atemzentren des Hirnstamms werten fortlaufend Informationen aus dem Organismus aus.
39. A szabályozásban idegi és kémiai jelzések egyaránt szerepet játszanak. – An der Regulation sind sowohl nervöse als auch chemische Signale beteiligt.
40. Különösen fontos a vér szén-dioxid-tartalmának és pH-értékének folyamatos érzékelése. – Besonders wichtig ist die fortlaufende Erfassung des Kohlendioxidgehalts und des pH-Wertes des Blutes.
41. Már kisebb eltérések is légzésszám-változást válthatnak ki. – Bereits geringe Abweichungen können Änderungen der Atemfrequenz auslösen.
42. Ennek köszönhetően a vér gázösszetétele viszonylag állandó marad. – Dadurch bleibt die Gaszusammensetzung des Blutes vergleichsweise konstant.
43. A következő fejezetek részletesen bemutatják a légutak felépítését és működését. – Die folgenden Kapitel beschreiben den Aufbau und die Funktion der Atemwege im Einzelnen.
44. Ezután a légzőmozgások mechanikai alapjai kerülnek előtérbe. – Danach stehen die mechanischen Grundlagen der Atembewegungen im Mittelpunkt.
45. Külön fejezet foglalkozik majd az alveoláris gázcserével és annak fizikai törvényszerűségeivel. – Ein eigenes Kapitel behandelt anschließend den alveolären Gasaustausch und dessen physikalische Gesetzmäßigkeiten.
46. Szintén részletes tárgyalást kap a légzési gázok vérben történő szállítása. – Ebenso wird der Transport der Atemgase im Blut ausführlich dargestellt.
47. Végül a légzésszabályozás idegi és kémiai mechanizmusai zárják a témakört. – Abschließend werden die nervösen und chemischen Mechanismen der Atemregulation erläutert.
48. A fejezet során több új fogalommal is találkozunk, amelyek a későbbi tananyag alapját képezik. – Im Verlauf dieses Kapitels werden mehrere neue Begriffe eingeführt, die die Grundlage für den späteren Lehrstoff bilden.
49. Ilyen például az alveolus, a diffúzió, a parciális nyomás és a légzőközpont fogalma. – Hierzu gehören beispielsweise die Begriffe Alveole, Diffusion, Partialdruck und Atemzentrum.
50. Ezek ismerete megkönnyíti majd a 10. fejezet részletes élettani összefüggéseinek megértését. – Die Kenntnis dieser Begriffe erleichtert später das Verständnis der ausführlichen physiologischen Zusammenhänge in Kapitel 10.
(aufklappen)magyar
1. A légzés biztosítja a szervezet folyamatos oxigénellátását és a szén-dioxid eltávolítását, ezáltal az élet egyik alapvető feltételét teremti meg.
2. Bár minden sejtnek szüksége van oxigénre, annak felvétele nem közvetlenül a külvilágból történik, hanem egy összetett szervrendszer közvetítésével.
3. Már a fejezet elején érdemes megkülönböztetni egymástól a külső és a belső légzés fogalmát, mivel ezek eltérő élettani folyamatokat jelölnek.
4. A külső légzés a levegő és a vér közötti gázcserét foglalja magában.
5. Ezzel szemben a belső légzés a sejtek oxigénfelhasználását és az energiatermelés során keletkező szén-dioxid képződését jelenti.
6. A két folyamat szorosan összetartozik, mégis külön szabályok és eltérő szerkezeti feltételek jellemzik őket.
7. A légzés teljes folyamata négy egymásra épülő lépésként tekinthető át.
8. Először a levegő eljut a külvilágból a tüdő léghólyagjaiig vezető légutakon keresztül.
9. Ezt követi a belégzés és a kilégzés mechanikai folyamata, amely biztosítja a levegő folyamatos cseréjét.
10. Harmadik lépésként az alveolusok és a hajszálerek között lezajlik a tényleges gázcsere.
11. Végül a légzőközpontok folyamatosan szabályozzák a légzés mélységét és gyakoriságát az aktuális igényeknek megfelelően.
12. A négy részfolyamat csak együtt képes biztosítani a megfelelő oxigénellátást.
13. A légutak nem csupán egyszerű csőként szolgálnak, hanem a belélegzett levegőt elő is készítik a gázcserére.
14. Ennek során a levegő megtisztul, felmelegszik és párásodik.
15. Mire eléri a léghólyagokat, fizikai tulajdonságai már közel optimálisak a diffúzió számára.
16. A tüdő működésének alapja nem aktív beszívás, hanem a mellkas térfogatváltozása.
17. A rekeszizom és a bordaközi izmok összehangolt munkája hozza létre a szükséges nyomáskülönbségeket.
18. Emiatt a tüdő passzívan követi a mellkas mozgását.
19. A belégzés során a levegő beáramlik, kilégzéskor pedig többnyire passzívan távozik.
20. Nyugalomban ez a ciklus percenként többször ismétlődik.
21. A levegő azonban önmagában még nem jut el a sejtekhez.
22. Az oxigénnek először át kell lépnie az alveolusok és a vér közötti rendkívül vékony határfelületet.
23. Ez a diffúzión alapuló folyamat a parciális nyomások különbségének következménye.
24. Ugyanez az elv teszi lehetővé a szén-dioxid ellenkező irányú mozgását is.
25. A vér így egyszerre vesz fel oxigént és ad le szén-dioxidot.
26. A gázcsere rendkívül gyors, mivel a rendelkezésre álló felület igen nagy.
27. Az oxigén ezt követően a vérkeringés segítségével jut el valamennyi szervhez.
28. A szállítás döntő részét a vörösvértestek hemoglobinja végzi.
29. A sejtek az érkező oxigént energiatermelő folyamataikban használják fel.
30. Ennek során szén-dioxid keletkezik, amelyet a vér ismét a tüdő felé szállít.
31. Ezt a sejtek szintjén zajló folyamatot nevezzük belső légzésnek.
32. A külső és a belső légzés tehát egymást kiegészítő részei ugyanannak az anyagcsere-folyamatnak.
33. A szervezet oxigénigénye nem állandó, hanem folyamatosan változik.
34. Fizikai terheléskor az izmok rövid idő alatt jelentősen több oxigént igényelnek.
35. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-termelés is fokozódik.
36. A légzésnek ezekhez a változásokhoz gyorsan alkalmazkodnia kell.
37. Ezt az alkalmazkodást a légzésszabályozás teszi lehetővé.
38. Az agytörzs légzőközpontjai folyamatosan elemzik a szervezetből érkező információkat.
39. A szabályozásban idegi és kémiai jelzések egyaránt szerepet játszanak.
40. Különösen fontos a vér szén-dioxid-tartalmának és pH-értékének folyamatos érzékelése.
41. Már kisebb eltérések is légzésszám-változást válthatnak ki.
42. Ennek köszönhetően a vér gázösszetétele viszonylag állandó marad.
43. A következő fejezetek részletesen bemutatják a légutak felépítését és működését.
44. Ezután a légzőmozgások mechanikai alapjai kerülnek előtérbe.
45. Külön fejezet foglalkozik majd az alveoláris gázcserével és annak fizikai törvényszerűségeivel.
46. Szintén részletes tárgyalást kap a légzési gázok vérben történő szállítása.
47. Végül a légzésszabályozás idegi és kémiai mechanizmusai zárják a témakört.
48. A fejezet során több új fogalommal is találkozunk, amelyek a későbbi tananyag alapját képezik.
49. Ilyen például az alveolus, a diffúzió, a parciális nyomás és a légzőközpont fogalma.
50. Ezek ismerete megkönnyíti majd a 10. fejezet részletes élettani összefüggéseinek megértését.
(aufklappen)német
1. Die Atmung gewährleistet die kontinuierliche Versorgung des Organismus mit Sauerstoff und die Abgabe von Kohlendioxid und schafft damit eine der grundlegenden Voraussetzungen des Lebens.
2. Obwohl jede Zelle Sauerstoff benötigt, erfolgt dessen Aufnahme nicht unmittelbar aus der Umwelt, sondern über ein komplexes Organsystem.
3. Bereits zu Beginn dieses Kapitels sollte zwischen äußerer und innerer Atmung unterschieden werden, da diese unterschiedliche physiologische Vorgänge bezeichnen.
4. Die äußere Atmung umfasst den Gasaustausch zwischen Luft und Blut.
5. Demgegenüber bezeichnet die innere Atmung den Sauerstoffverbrauch der Zellen sowie die Bildung von Kohlendioxid während der Energiegewinnung.
6. Beide Prozesse gehören eng zusammen, werden jedoch von unterschiedlichen Mechanismen und strukturellen Voraussetzungen bestimmt.
7. Der gesamte Atmungsvorgang lässt sich als Abfolge von vier aufeinander aufbauenden Schritten betrachten.
8. Zunächst gelangt die Luft aus der Umwelt über die Atemwege bis zu den Lungenbläschen.
9. Anschließend folgt die mechanische Bewegung von Ein- und Ausatmung, welche den ständigen Luftaustausch ermöglicht.
10. Im dritten Schritt findet zwischen den Alveolen und den Kapillaren der eigentliche Gasaustausch statt.
11. Schließlich regulieren die Atemzentren fortlaufend Atemtiefe und Atemfrequenz entsprechend dem jeweiligen Bedarf.
12. Nur das Zusammenwirken aller vier Teilprozesse gewährleistet eine ausreichende Sauerstoffversorgung.
13. Die Atemwege dienen nicht nur als Leitungsrohr, sondern bereiten die eingeatmete Luft zugleich auf den Gasaustausch vor.
14. Dabei wird die Luft gereinigt, erwärmt und angefeuchtet.
15. Bis sie die Alveolen erreicht, sind ihre physikalischen Eigenschaften nahezu optimal für die Diffusion.
16. Die Grundlage der Lungenfunktion ist keine aktive Ansaugung, sondern die Volumenänderung des Brustkorbs.
17. Das koordinierte Zusammenwirken von Zwerchfell und Zwischenrippenmuskeln erzeugt die erforderlichen Druckunterschiede.
18. Dadurch folgt die Lunge den Bewegungen des Brustkorbs passiv.
19. Während der Einatmung strömt Luft ein, während sie bei der Ausatmung überwiegend passiv wieder austritt.
20. In Ruhe wiederholt sich dieser Zyklus mehrmals pro Minute.
21. Die Luft gelangt jedoch nicht unmittelbar zu den Zellen.
22. Zunächst muss der Sauerstoff die äußerst dünne Grenzfläche zwischen Alveolen und Blut überwinden.
23. Dieser auf Diffusion beruhende Vorgang ist eine Folge unterschiedlicher Partialdrücke.
24. Dasselbe Prinzip ermöglicht auch die Bewegung des Kohlendioxids in entgegengesetzter Richtung.
25. Das Blut nimmt dabei gleichzeitig Sauerstoff auf und gibt Kohlendioxid ab.
26. Der Gasaustausch erfolgt außerordentlich schnell, weil eine sehr große Austauschfläche zur Verfügung steht.
27. Anschließend wird der Sauerstoff über den Blutkreislauf zu allen Organen transportiert.
28. Den größten Teil dieses Transportes übernimmt das Hämoglobin der roten Blutkörperchen.
29. Die Zellen verwenden den ankommenden Sauerstoff für ihre energieerzeugenden Stoffwechselprozesse.
30. Dabei entsteht Kohlendioxid, das vom Blut wieder zur Lunge transportiert wird.
31. Diesen auf Zellebene ablaufenden Vorgang bezeichnet man als innere Atmung.
32. Äußere und innere Atmung sind somit einander ergänzende Bestandteile desselben Stoffwechselprozesses.
33. Der Sauerstoffbedarf des Organismus ist nicht konstant, sondern verändert sich fortlaufend.
34. Bei körperlicher Belastung benötigen die Muskeln innerhalb kurzer Zeit deutlich mehr Sauerstoff.
35. Gleichzeitig nimmt auch die Kohlendioxidproduktion zu.
36. Die Atmung muss sich an diese Veränderungen rasch anpassen.
37. Diese Anpassung wird durch die Atemregulation ermöglicht.
38. Die Atemzentren des Hirnstamms werten fortlaufend Informationen aus dem Organismus aus.
39. An der Regulation sind sowohl nervöse als auch chemische Signale beteiligt.
40. Besonders wichtig ist die fortlaufende Erfassung des Kohlendioxidgehalts und des pH-Wertes des Blutes.
41. Bereits geringe Abweichungen können Änderungen der Atemfrequenz auslösen.
42. Dadurch bleibt die Gaszusammensetzung des Blutes vergleichsweise konstant.
43. Die folgenden Kapitel beschreiben den Aufbau und die Funktion der Atemwege im Einzelnen.
44. Danach stehen die mechanischen Grundlagen der Atembewegungen im Mittelpunkt.
45. Ein eigenes Kapitel behandelt anschließend den alveolären Gasaustausch und dessen physikalische Gesetzmäßigkeiten.
46. Ebenso wird der Transport der Atemgase im Blut ausführlich dargestellt.
47. Abschließend werden die nervösen und chemischen Mechanismen der Atemregulation erläutert.
48. Im Verlauf dieses Kapitels werden mehrere neue Begriffe eingeführt, die die Grundlage für den späteren Lehrstoff bilden.
49. Hierzu gehören beispielsweise die Begriffe Alveole, Diffusion, Partialdruck und Atemzentrum.
50. Die Kenntnis dieser Begriffe erleichtert später das Verständnis der ausführlichen physiologischen Zusammenhänge in Kapitel 10.