1.8.4 – A szerzett védekezés és az emlékezet – Erworbene Abwehr und Gedächtnis
1. A szerzett immunválasz alapja az idegen anyagok egyedi jellemzőinek, az antigéneknek a felismerése. – Die Grundlage der erworbenen Immunantwort ist das Erkennen der individuellen Merkmale von Fremdstoffen, der Antigene.
2. A specifikus védekezés fő hordozói a nyiroksejtek, azaz a limfociták. – Die Hauptträger der spezifischen Abwehr sind die Lymphzellen, also die Lymphozyten.
3. A védekezés két úton zajlik: sejtes úton és ellenanyagok termelésével. – Die Abwehr erfolgt auf zwei Wegen: auf zellulärem Weg und durch die Bildung von Antikörpern.
4. A T-sejtek feladata a közvetlen támadás a fertőzött vagy daganatos sejtek ellen. – Die Aufgabe der T-Zellen (T-Lymphozyten) ist der direkte Angriff auf infizierte Zellen oder Tumorzellen.
5. A B-sejtek az ellenanyagok, más néven immunglobulinok termeléséért felelősek. – Die B-Zellen sind für die Produktion von Antikörpern, auch Immunglobuline genannt, verantwortlich.
6. Az ellenanyagok úgy illeszkednek az antigénhez, mint kulcs a hozzá illő zárba. – Die Antikörper passen zum Antigen wie ein Schlüssel zum passenden Schloss (Schlüssel-Schloss-Prinzip).
7. Hatásuk során az ellenanyagok összetapasztják, semlegesítik vagy megjelölik a betolakodókat. – Bei ihrer Wirkung verkleben (Agglutination), neutralisieren oder markieren die Antikörper die Eindringlinge.
8. Az első találkozáskor a szervezetnek több napra van szüksége a megfelelő válasz kidolgozásához. – Beim ersten Kontakt benötigt der Organismus mehrere Tage, um die passende Antwort auszuarbeiten.
9. A folyamat során memóriasejtek jönnek létre, amelyek hosszú ideig megőrzik a kórokozó „képét”. – Während des Prozesses entstehen Gedächtniszellen, welche das „Bild“ des Erregers über lange Zeit bewahren.
10. Második találkozáskor a válasz sokkal gyorsabb és erőteljesebb lesz a korábbi tapasztalat miatt. – Beim zweiten Kontakt wird die Antwort aufgrund der früheren Erfahrung viel schneller und kräftiger ausfallen.
11. A védőoltás tulajdonképpen egy gyakorlatozás a szervezet emlékezete számára. – Eine Impfung ist eigentlich eine Übung für das Gedächtnis des Organismus.
12. Megkülönböztetünk aktív immunizálást, ahol a szervezet maga védekezik, és passzívat, ahol kész ellenanyagokat kap. – Wir unterscheiden zwischen aktiver Immunisierung, bei der der Körper selbst abwehrt, und passiver, bei der er fertige Antikörper erhält.
(aufklappen)magyar
1. A szerzett immunválasz alapja az idegen anyagok egyedi jellemzőinek, az antigéneknek a felismerése.
2. A specifikus védekezés fő hordozói a nyiroksejtek, azaz a limfociták.
3. A védekezés két úton zajlik: sejtes úton és ellenanyagok termelésével.
4. A T-sejtek feladata a közvetlen támadás a fertőzött vagy daganatos sejtek ellen.
5. A B-sejtek az ellenanyagok, más néven immunglobulinok termeléséért felelősek.
6. Az ellenanyagok úgy illeszkednek az antigénhez, mint kulcs a hozzá illő zárba.
7. Hatásuk során az ellenanyagok összetapasztják, semlegesítik vagy megjelölik a betolakodókat.
8. Az első találkozáskor a szervezetnek több napra van szüksége a megfelelő válasz kidolgozásához.
9. A folyamat során memóriasejtek jönnek létre, amelyek hosszú ideig megőrzik a kórokozó „képét”.
10. Második találkozáskor a válasz sokkal gyorsabb és erőteljesebb lesz a korábbi tapasztalat miatt.
11. A védőoltás tulajdonképpen egy gyakorlatozás a szervezet emlékezete számára.
12. Megkülönböztetünk aktív immunizálást, ahol a szervezet maga védekezik, és passzívat, ahol kész ellenanyagokat kap.
(aufklappen)német
1. Die Grundlage der erworbenen Immunantwort ist das Erkennen der individuellen Merkmale von Fremdstoffen, der Antigene.
2. Die Hauptträger der spezifischen Abwehr sind die Lymphzellen, also die Lymphozyten.
3. Die Abwehr erfolgt auf zwei Wegen: auf zellulärem Weg und durch die Bildung von Antikörpern.
4. Die Aufgabe der T-Zellen (T-Lymphozyten) ist der direkte Angriff auf infizierte Zellen oder Tumorzellen.
5. Die B-Zellen sind für die Produktion von Antikörpern, auch Immunglobuline genannt, verantwortlich.
6. Die Antikörper passen zum Antigen wie ein Schlüssel zum passenden Schloss (Schlüssel-Schloss-Prinzip).
7. Bei ihrer Wirkung verkleben (Agglutination), neutralisieren oder markieren die Antikörper die Eindringlinge.
8. Beim ersten Kontakt benötigt der Organismus mehrere Tage, um die passende Antwort auszuarbeiten.
9. Während des Prozesses entstehen Gedächtniszellen, welche das „Bild“ des Erregers über lange Zeit bewahren.
10. Beim zweiten Kontakt wird die Antwort aufgrund der früheren Erfahrung viel schneller und kräftiger ausfallen.
11. Eine Impfung ist eigentlich eine Übung für das Gedächtnis des Organismus.
12. Wir unterscheiden zwischen aktiver Immunisierung, bei der der Körper selbst abwehrt, und passiver, bei der er fertige Antikörper erhält.