10.10.3 – Az éhbél és a csípőbél különbségei – Die Unterschiede zwischen Jejunum und Ileum
1. Az éhbél és a csípőbél között nincs éles anatómiai határ. – Zwischen Jejunum und Ileum besteht keine scharfe anatomische Grenze.
2. Az éhbél a vékonybél mozgatható részének kezdeti szakasza. – Das Jejunum bildet den Anfangsabschnitt des beweglichen Dünndarms.
3. Ezzel szemben a csípőbél annak alsó, hosszabb részét alkotja. – Das Ileum bildet dagegen dessen unteren und längeren Abschnitt.
4. A mozgatható vékonybél felső kétötödét általában az éhbélhez soroljuk. – Die oberen zwei Fünftel des beweglichen Dünndarms werden gewöhnlich dem Jejunum zugerechnet.
5. Fennmaradó háromötöde a csípőbélhez tartozik. – Die verbleibenden drei Fünftel gehören zum Ileum.
6. Az éhbél kacsai főként a hasüreg bal felső részében helyezkednek el. – Die Schlingen des Jejunums liegen vorwiegend im linken Oberbauch.
7. A csípőbél kacsai inkább a jobb alhasban és a kismedencében találhatók. – Die Schlingen des Ileums befinden sich eher im rechten Unterbauch und im kleinen Becken.
8. Átmérőjét tekintve az éhbél valamivel tágabb a csípőbélnél. – Hinsichtlich seines Durchmessers ist das Jejunum etwas weiter als das Ileum.
9. Vastagabb fala miatt az éhbél tapintáskor tömörebbnek érződik. – Wegen seiner dickeren Wand fühlt sich das Jejunum beim Tasten kräftiger an.
10. A csípőbél fala vékonyabb, átmérője pedig fokozatosan csökken. – Die Wand des Ileums ist dünner, während sein Durchmesser allmählich abnimmt.
11. Élő szervezetben az éhbél gazdagabb vérellátása miatt vörösebb színű. – Im lebenden Organismus erscheint das Jejunum wegen seiner reicheren Durchblutung röter.
12. Ehhez képest a csípőbél rendszerint halványabb árnyalatú. – Im Vergleich dazu weist das Ileum gewöhnlich eine blassere Färbung auf.
13. Az éhbél nyálkahártyáján magas és sűrű körkörös redők emelkednek. – Auf der Schleimhaut des Jejunums erheben sich hohe und dicht stehende Ringfalten.
14. A csípőbél irányában ezek a redők fokozatosan alacsonyabbá és ritkábbá válnak. – In Richtung des Ileums werden diese Falten allmählich niedriger und seltener.
15. A végső csípőbélszakaszban a körkörös redők csaknem teljesen eltűnhetnek. – Im Endabschnitt des Ileums können die Ringfalten nahezu vollständig verschwinden.
16. Hosszabb bélbolyhok növelik az éhbél felszívófelületét. – Längere Darmzotten vergrößern die Resorptionsfläche des Jejunums.
17. A csípőbélben ezzel szemben rövidebb és ritkábban elhelyezkedő bolyhok jellemzők. – Im Ileum sind dagegen kürzere und weniger dicht angeordnete Zotten charakteristisch.
18. Az éhbél bélfodorhoz kapcsolódó széle kevesebb zsírszövetet tartalmaz. – Der am Mesenterium befestigte Rand des Jejunums enthält weniger Fettgewebe.
19. Emiatt az éhbél bélfodrában áttetsző, ablakszerű területek figyelhetők meg. – Deshalb sind im Mesenterium des Jejunums durchscheinende, fensterartige Bereiche erkennbar.
20. A csípőbél körül a bélfodri zsírszövet egészen a bélfalig terjed. – Um das Ileum reicht das mesenteriale Fettgewebe bis unmittelbar an die Darmwand.
21. Az éhbelet ellátó artériák kevés, többnyire nagyobb érívet alkotnak. – Die das Jejunum versorgenden Arterien bilden wenige, meist größere Gefäßbögen.
22. Ezekből az érívekből viszonylag hosszú, egyenes artériás ágak indulnak. – Von diesen Gefäßbögen gehen verhältnismäßig lange, gerade Arterienäste aus.
23. A csípőbél artériái több egymás fölött elhelyezkedő érívet képeznek. – Die Arterien des Ileums bilden mehrere übereinanderliegende Gefäßbögen.
24. Belőlük rövidebb egyenes ágak érik el a csípőbél falát. – Von ihnen erreichen kürzere gerade Äste die Wand des Ileums.
25. Nyiroktüszők mindkét bélszakasz falában előfordulnak. – Lymphfollikel kommen in der Wand beider Darmabschnitte vor.
26. Nagyobb, összetett nyiroktüszők azonban különösen a csípőbélre jellemzők. – Größere, zusammenhängende Lymphfollikel sind jedoch besonders für das Ileum charakteristisch.
27. Ezeket a nyirokszöveti csoportokat Peyer-plakkoknak nevezzük. – Diese Gruppen von Lymphgewebe werden als Peyer-Plaques bezeichnet.
28. A csípőbél utolsó szakasza az ileocecalis szájadékon keresztül nyílik a vakbélbe. – Der letzte Abschnitt des Ileums mündet durch die Ileozökalöffnung in den Blinddarm.
29. Itt található az ileocecalis billentyű, amely elválasztja a vékonybelet a vastagbéltől. – Hier liegt die Ileozökalklappe, die den Dünndarm vom Dickdarm trennt.
30. A felsorolt különbségek fokozatosan alakulnak ki, ezért egyetlen jel önmagában nem mindig döntő. – Die genannten Unterschiede entwickeln sich allmählich, weshalb ein einzelnes Merkmal allein nicht immer entscheidend ist.
(aufklappen)magyar
1. Az éhbél és a csípőbél között nincs éles anatómiai határ.
2. Az éhbél a vékonybél mozgatható részének kezdeti szakasza.
3. Ezzel szemben a csípőbél annak alsó, hosszabb részét alkotja.
4. A mozgatható vékonybél felső kétötödét általában az éhbélhez soroljuk.
5. Fennmaradó háromötöde a csípőbélhez tartozik.
6. Az éhbél kacsai főként a hasüreg bal felső részében helyezkednek el.
7. A csípőbél kacsai inkább a jobb alhasban és a kismedencében találhatók.
8. Átmérőjét tekintve az éhbél valamivel tágabb a csípőbélnél.
9. Vastagabb fala miatt az éhbél tapintáskor tömörebbnek érződik.
10. A csípőbél fala vékonyabb, átmérője pedig fokozatosan csökken.
11. Élő szervezetben az éhbél gazdagabb vérellátása miatt vörösebb színű.
12. Ehhez képest a csípőbél rendszerint halványabb árnyalatú.
13. Az éhbél nyálkahártyáján magas és sűrű körkörös redők emelkednek.
14. A csípőbél irányában ezek a redők fokozatosan alacsonyabbá és ritkábbá válnak.
15. A végső csípőbélszakaszban a körkörös redők csaknem teljesen eltűnhetnek.
16. Hosszabb bélbolyhok növelik az éhbél felszívófelületét.
17. A csípőbélben ezzel szemben rövidebb és ritkábban elhelyezkedő bolyhok jellemzők.
18. Az éhbél bélfodorhoz kapcsolódó széle kevesebb zsírszövetet tartalmaz.
19. Emiatt az éhbél bélfodrában áttetsző, ablakszerű területek figyelhetők meg.
20. A csípőbél körül a bélfodri zsírszövet egészen a bélfalig terjed.
21. Az éhbelet ellátó artériák kevés, többnyire nagyobb érívet alkotnak.
22. Ezekből az érívekből viszonylag hosszú, egyenes artériás ágak indulnak.
23. A csípőbél artériái több egymás fölött elhelyezkedő érívet képeznek.
24. Belőlük rövidebb egyenes ágak érik el a csípőbél falát.
25. Nyiroktüszők mindkét bélszakasz falában előfordulnak.
26. Nagyobb, összetett nyiroktüszők azonban különösen a csípőbélre jellemzők.
27. Ezeket a nyirokszöveti csoportokat Peyer-plakkoknak nevezzük.
28. A csípőbél utolsó szakasza az ileocecalis szájadékon keresztül nyílik a vakbélbe.
29. Itt található az ileocecalis billentyű, amely elválasztja a vékonybelet a vastagbéltől.
30. A felsorolt különbségek fokozatosan alakulnak ki, ezért egyetlen jel önmagában nem mindig döntő.
(aufklappen)német
1. Zwischen Jejunum und Ileum besteht keine scharfe anatomische Grenze.
2. Das Jejunum bildet den Anfangsabschnitt des beweglichen Dünndarms.
3. Das Ileum bildet dagegen dessen unteren und längeren Abschnitt.
4. Die oberen zwei Fünftel des beweglichen Dünndarms werden gewöhnlich dem Jejunum zugerechnet.
5. Die verbleibenden drei Fünftel gehören zum Ileum.
6. Die Schlingen des Jejunums liegen vorwiegend im linken Oberbauch.
7. Die Schlingen des Ileums befinden sich eher im rechten Unterbauch und im kleinen Becken.
8. Hinsichtlich seines Durchmessers ist das Jejunum etwas weiter als das Ileum.
9. Wegen seiner dickeren Wand fühlt sich das Jejunum beim Tasten kräftiger an.
10. Die Wand des Ileums ist dünner, während sein Durchmesser allmählich abnimmt.
11. Im lebenden Organismus erscheint das Jejunum wegen seiner reicheren Durchblutung röter.
12. Im Vergleich dazu weist das Ileum gewöhnlich eine blassere Färbung auf.
13. Auf der Schleimhaut des Jejunums erheben sich hohe und dicht stehende Ringfalten.
14. In Richtung des Ileums werden diese Falten allmählich niedriger und seltener.
15. Im Endabschnitt des Ileums können die Ringfalten nahezu vollständig verschwinden.
16. Längere Darmzotten vergrößern die Resorptionsfläche des Jejunums.
17. Im Ileum sind dagegen kürzere und weniger dicht angeordnete Zotten charakteristisch.
18. Der am Mesenterium befestigte Rand des Jejunums enthält weniger Fettgewebe.
19. Deshalb sind im Mesenterium des Jejunums durchscheinende, fensterartige Bereiche erkennbar.
20. Um das Ileum reicht das mesenteriale Fettgewebe bis unmittelbar an die Darmwand.
21. Die das Jejunum versorgenden Arterien bilden wenige, meist größere Gefäßbögen.
22. Von diesen Gefäßbögen gehen verhältnismäßig lange, gerade Arterienäste aus.
23. Die Arterien des Ileums bilden mehrere übereinanderliegende Gefäßbögen.
24. Von ihnen erreichen kürzere gerade Äste die Wand des Ileums.
25. Lymphfollikel kommen in der Wand beider Darmabschnitte vor.
26. Größere, zusammenhängende Lymphfollikel sind jedoch besonders für das Ileum charakteristisch.
27. Diese Gruppen von Lymphgewebe werden als Peyer-Plaques bezeichnet.
28. Der letzte Abschnitt des Ileums mündet durch die Ileozökalöffnung in den Blinddarm.
29. Hier liegt die Ileozökalklappe, die den Dünndarm vom Dickdarm trennt.
30. Die genannten Unterschiede entwickeln sich allmählich, weshalb ein einzelnes Merkmal allein nicht immer entscheidend ist.