1.3.3 – Városok és infrastruktúra: a római civilizáció a határvidéken – Städte und Infrastruktur: Römische Zivilisation in der Grenzregion
1. A római uralom olyan alapvetően megváltoztatta Pannónia arculatát, hogy szinte a vidék második születéséről is beszélhetnénk. – Die römische Herrschaft veränderte das Gesicht Pannoniens so gründlich, dass man fast von einer zweiten Geburt der Landschaft sprechen könnte.
2. A római uralom városi életformát hozott egy olyan régióba, amely addig főként falvakból állt. – Sie brachte eine Form des städtischen Lebens in eine Region, die bis dahin vor allem aus Dörfern bestand.
3. A hódítás előtt a vidéken nem voltak városok a szó római értelmében. – Vor der Eroberung kannte das Land keine Städte im römischen Sinne des Wortes.
4. A helyi lakosság falvakban és erődített hegyvidéki településeken élt, amelyek inkább menedékhelyek voltak, mint városi központok. – Die einheimische Bevölkerung lebte in Dörfern und befestigten Höhensiedlungen, mehr Zufluchtsort als urbanes Zentrum.
5. Rómával együtt megjelent a városi kultúra, a kőépületek és a tervszerű infrastruktúra – ez hatalmas ugrást jelentett az életmódban. – Mit Rom hielten Stadtkultur, Steinbauten und eine geplante Infrastruktur Einzug – ein Quantensprung in der Lebensweise.
6. A városok gyorsan a közigazgatás, a gazdaság és a kultúra központjaivá váltak. – Die Städte wurden rasch zu den Mittelpunkten von Verwaltung, Wirtschaft und Kultur.
7. Sok pannóniai város – aligha meglepő módon – katonai kezdetektől indult. – Viele pannonische Städte entstanden, kaum überraschend, aus militärischen Anfängen.
8. A légiói táborok körül polgári települések nőttek ki, szinte úgy, mint egy bolygó körüli holdak. – Rund um die Legionslager wuchsen zivile Siedlungen heran, fast wie Trabanten um einen Planeten.
9. Az ilyen táborvárosokat canabae-nak nevezik. – Solche Lagersiedlungen werden als canabae bezeichnet.
10. Ezekben kereskedők, kézművesek, fogadósok és a katonák családjai éltek. – In ihnen lebten Händler, Handwerker, Wirte und die Familien der Soldaten.
11. Idővel több ilyen településből is igazi, önálló városok fejlődtek ki. – Aus mehreren dieser Siedlungen entwickelten sich mit der Zeit richtige, eigenständige Städte.
12. Más városok régebbi őshonos településekből keletkeztek, amelyeket egyszerűen római formára alakítottak át. – Andere Städte gingen aus älteren einheimischen Siedlungen hervor, die einfach römisch überformt wurden.
13. Egy harmadik csoportot azok a Róma által célzottan tervezett veteránvárosok alkották – rajztáblás városok, jóval azelőtt, hogy a rajztáblák megjelentek volna. – Eine dritte Gruppe waren von Rom gezielt geplante Veteranenstädte – Reißbrettstädte, lange bevor es Reißbretter gab.
14. Minden római városnak meghatározott jogi rangja volt a birodalmon belül. – Jede römische Stadt besaß einen festen rechtlichen Rang innerhalb des Reiches.
15. A legmagasabb szint a colonia, azaz a polgári kolónia volt. – Die höchste Stufe war die colonia, die Bürgerkolonie.
16. Egy szinttel alatta állt a municipium, a városi önkormányzat. – Eine Stufe darunter stand das municipium, die Stadtgemeinde.
17. Az egyes városi rangokhoz bizonyos jogok és saját önkormányzat tartozott. – Mit dem jeweiligen Stadtrang waren bestimmte Rechte und eine eigene Selbstverwaltung verbunden.
18. A város élén egy tekintélyes polgárokból álló tanács állt. – An der Spitze einer Stadt stand ein Rat aus angesehenen Bürgern.
19. Ezt a városi tanácsot ordo decurionum néven ismerték. – Dieser Stadtrat trug den Namen ordo decurionum.
20. A folyó ügyeket évente választott tisztviselők intézték. – Die laufenden Geschäfte führten jährlich gewählte Beamte.
21. Ők feleltek a jogi ügyekért, a pénzügyekért és a középületekért. – Sie waren zuständig für Recht, Finanzen und öffentliche Bauten.
22. A tartomány egyik legkorábbi városa Savaria volt. – Eine der frühesten Städte der Provinz war Savaria.
23. Savaria a mai nyugat-magyarországi Szombathelynek felel meg. – Savaria entspricht dem heutigen Szombathely in Westungarn.
24. Claudius császár idején alapították, mint kolóniát a légiók veteránjai számára. – Es wurde unter Kaiser Claudius als Kolonie für Legionsveteranen gegründet.
25. Savaria kedvező fekvésű volt, közvetlenül a fontos Borostyánút mentén – ami igazi szerencsét jelentett a város fejlődése szempontjából. – Savaria lag günstig direkt an der wichtigen Bernsteinstraße – ein Glücksfall für die Stadtentwicklung.
26. A város a pannoniai tartományi gyűlés székhelye volt, és így politikailag különösen jelentős szerepet töltött be. – Die Stadt war Sitz des pannonischen Landtags und damit politisch besonders gewichtig.
27. Egy másik jelentős város Carnuntum volt. – Eine weitere bedeutende Stadt war Carnuntum.
28. Carnuntum a Duna partján feküdt, a mai Bécstől keletre. – Carnuntum lag an der Donau, östlich des heutigen Wien.
29. Egy légiótáborból alakult ki, és igazi nagyvárossá fejlődött. – Es entstand aus einem Legionslager und wuchs zu einer regelrechten Großstadt heran.
30. Carnuntum lett Felső-Pannónia helytartójának székhelye. – Carnuntum wurde Sitz des Statthalters von Oberpannonien.
31. A tábor mellett egy kiterjedt polgári város alakult ki, saját élettel. – Neben dem Lager entwickelte sich eine ausgedehnte Zivilstadt mit eigenem Leben.
32. Virágkorában Carnuntumnak több tízezer lakosa volt – ami egy határvidék számára elképesztő szám. – In ihrer Blütezeit zählte Carnuntum mehrere zehntausend Einwohner – eine erstaunliche Zahl für eine Grenzregion.
33. Carnuntum romjai ma az egész régió legjobban feltárt lelőhelyei közé tartoznak. – Die Ruinen Carnuntums gehören heute zu den besterforschten der gesamten Region.
34. A tartomány keleti részének legfontosabb városa Aquincum volt. – Die wichtigste Stadt im Osten der Provinz war Aquincum.
35. Aquincum a mai Budapest területén feküdt. – Aquincum lag auf dem Gebiet des heutigen Budapest.
36. Aquincum is egy nagy légiótábor mellett jött létre. – Auch Aquincum entstand neben einem großen Legionslager.
37. Alsó-Pannónia tartomány fővárosává vált. – Es wurde zur Hauptstadt der Provinz Niederpannonien.
38. Az ókori épületeinek maradványai ma is megtekinthetők Budapesten, gyakran csupán néhány lépésre a modern villamosoktól. – Reste seiner antiken Bauten sind in Budapest bis heute zu besichtigen, oft nur wenige Schritte von modernen Straßenbahnen entfernt.
39. További városok voltak Scarbantia, a mai Sopron. – Weitere Städte waren Scarbantia, das heutige Sopron.
40. A Duna partján fekvő Brigetio is jelentős település volt. – Auch Brigetio an der Donau war ein bedeutender Standort.
41. Délen feküdtek Siscia, Mursa és Sirmium. – Im Süden lagen Siscia, Mursa und Sirmium.
42. Sirmium később az egész birodalom egyik legfontosabb városává emelkedett. – Sirmium stieg später sogar zu einer der wichtigsten Städte des gesamten Reiches auf.
43. A római városok felépítése egyértelműen felismerhető volt. – Die römischen Städte folgten einem klar wiedererkennbaren Aufbau.
44. Minden város központja a fórum, a központi tér volt. – Der Mittelpunkt jeder Stadt war das Forum, der zentrale Platz.
45. A fórum körül álltak a legfontosabb középületek. – Am Forum lagen die wichtigsten öffentlichen Gebäude.
46. Ott zajlottak a piacok, a bírósági tárgyalások és a politikai gyűlések – ez volt minden város lüktető szíve. – Dort fanden Markt, Gerichtsverhandlungen und politische Versammlungen statt – der pulsierende Herzschlag jeder Stadt.
47. A templomok a római istenek imádására szolgáltak. – Tempel dienten der Verehrung der römischen Götter.
48. Elterjedt volt továbbá magának a császárnak a kultusza is. – Verbreitet war zudem der Kult für den Kaiser selbst.
49. Egy római városhoz elengedhetetlenül hozzátartoztak a közfürdők, a termák. – Zu einer römischen Stadt gehörten unbedingt öffentliche Bäder, die Thermen.
50. A termák a testápolás és a társasági élet helyszínei voltak – szinte a modern wellness-kultúra előfutárai. – Die Thermen waren Orte der Körperpflege und des geselligen Lebens – fast schon Vorläufer moderner Wellnesskultur.
51. Különböző hőmérsékletű helyiségekből álltak, és gyakran saját sportpályákkal is rendelkeztek. – Sie umfassten Räume unterschiedlicher Temperatur und oft auch eigene Sportplätze.
52. A nagyobb városokban emellett amfiteátrum is volt. – In größeren Städten gab es zudem ein Amphitheater.
53. Ott állatüldözéseket és gladiátorharcokat rendeztek – olyan szórakozást, amely ma már alig érthető számunkra. – Dort fanden Tierhetzen und Gladiatorenkämpfe statt – Unterhaltung, die heute kaum noch nachvollziehbar erscheint.
54. Carnuntumnak és Aquincumnak egyaránt volt ilyen amfiteátruma. – Carnuntum und Aquincum besaßen jeweils ein solches Amphitheater.
55. A jómódú polgárok házai tágasak voltak. – Die Häuser wohlhabender Bürger waren großzügig angelegt.
56. Gyakran rendelkeztek belső udvarral és több lakószobával. – Sie verfügten oft über einen Innenhof und mehrere Wohnräume.
57. A padlókat részben művészi mozaikok díszítették. – Die Böden waren teilweise mit kunstvollen Mosaiken geschmückt.
58. A falakat gyakran színes falfestmények díszítették. – Die Wände trugen häufig farbige Wandmalereien.
59. Elterjedt volt egy kifinomult római fűtési technika, a hipokaustikus fűtés. – Verbreitet war eine raffinierte römische Heizungstechnik, die Hypokaustenheizung.
60. Ennek során meleg levegő áramlott a padló alatti üregeken keresztül – egy padlófűtés, majdnem kétezer évvel a modern újrafelfedezése előtt. – Dabei strömte warme Luft durch Hohlräume unter dem Fußboden – eine Fußbodenheizung, fast zweitausend Jahre vor ihrer modernen Wiedererfindung.
61. Ez a fűtés jelentősen elviselhetőbbé tette Pannónia hideg teleit. – Diese Heizung machte die kalten Winter Pannoniens deutlich erträglicher.
62. A római civilizáció kiemelkedő teljesítménye a vízellátás volt. – Eine herausragende Leistung der römischen Zivilisation war die Wasserversorgung.
63. Vízvezetékeken, az úgynevezett akvaduktokon keresztül jutott friss víz a városokba. – Über Wasserleitungen, sogenannte Aquädukte, gelangte frisches Wasser in die Städte.
64. A víz a környező területek forrásaiból származott. – Das Wasser stammte aus Quellen im Umland.
65. Ez táplálta a kutakat, a fürdőket és a magánlakásokat. – Es speiste Brunnen, Bäder und private Haushalte.
66. Ugyanilyen jelentős volt a városok vízelvezetése is. – Ebenso bedeutsam war die Entwässerung der Städte.
67. Földalatti csatornák vezették el a szennyvizet a településekről. – Unterirdische Kanäle leiteten Schmutzwasser aus den Siedlungen ab.
68. Az ilyen létesítmények mérhetően javították a tisztaságot és az egészséget. – Solche Einrichtungen verbesserten Sauberkeit und Gesundheit messbar.
69. Az infrastruktúra valódi gerincét azonban a római utak alkották. – Das eigentliche Rückgrat der Infrastruktur bildeten jedoch die römischen Straßen.
70. Sűrű úthálózat kötötte össze az egész tartományt. – Ein dichtes Straßennetz erschloss die gesamte Provinz.
71. Az utakat gondosan tervezték és szilárdan megerősítették. – Die Straßen waren sorgfältig angelegt und solide befestigt.
72. Szilárd alépítményük volt, és gyakran burkolt felületük. – Sie besaßen einen festen Unterbau und oft eine gepflasterte Oberfläche.
73. Az utak egyaránt szolgálták a hadsereget, a közigazgatást és a kereskedelmet. – Die Straßen dienten dem Heer, der Verwaltung und dem Handel zugleich.
74. Összekötötték a határállomásokat a tartomány belsejével és Olaszországgal. – Sie verbanden die Grenzlager mit dem Inneren der Provinz und mit Italien.
75. A legfontosabb távolsági út ismét a Borostyánút volt. – Die wichtigste Fernstraße war erneut die Bernsteinstraße.
76. Az Adriai-tenger partján fekvő Aquileiából Pannónián át egészen északra vezetett. – Sie führte vom Adriahafen Aquileia über Pannonien weit nach Norden.
77. Az út mentén olyan városok feküdtek, mint Poetovio, Savaria, Scarbantia és Carnuntum. – An ihr lagen Städte wie Poetovio, Savaria, Scarbantia und Carnuntum.
78. Ezen az útvonalon jutott el a borostyán északról Olaszországba. – Über diese Route gelangte Bernstein aus dem Norden nach Italien.
79. A második fontos összeköttetés a Duna mentén haladó út volt. – Eine zweite wichtige Verbindung war die Straße entlang der Donau.
80. Ez a limes-út összekötötte egymással a határállomásokat. – Diese Limesstraße verband die Grenzlager untereinander.
81. Lehetővé tette a csapatok gyors áthelyezését a határ teljes hosszán. – Sie ermöglichte die rasche Verlegung von Truppen entlang der gesamten Grenze.
82. Az utak mentén pihenőhelyek voltak az utazók és a futárok számára. – Entlang der Straßen gab es Raststationen für Reisende und Boten.
83. Ezek a pihenőhelyek szállást, étkezést és friss lovakat biztosítottak. – Diese Stationen boten Übernachtung, Verpflegung und frische Pferde.
84. Rajtuk keresztül működött az állami hír- és futárszolgálat is. – Über sie lief auch der staatliche Nachrichten- und Kurierdienst.
85. A távolságokat kőből készült mérföldkövek jelölték. – Steinerne Meilensteine gaben dabei die Entfernungen an.
86. A folyókat hidakkal ívelték át, vagy kompokkal keltek át rajtuk. – Flüsse wurden mit Brücken überspannt oder mit Fähren überquert.
87. Maga a Duna egyúttal áruforgalmi vízi útként is szolgált. – Die Donau selbst diente zugleich als Wasserstraße für den Warentransport.
88. A városok és az infrastruktúra szorosan összefonódott a tartomány gazdaságával. – Städte und Infrastruktur waren eng mit der Wirtschaft der Provinz verwoben.
89. A városok az egész környék termékeinek piacai voltak. – Die Städte waren Märkte für die Erzeugnisse des gesamten Umlands.
90. Bennük olyan kézművesek dolgoztak, mint a fazekasok, a kovácsok és a kőfaragók. – In ihnen arbeiteten Handwerker wie Töpfer, Schmiede und Steinmetze.
91. A kereskedők az egész birodalomból hoztak árukat a tartományba. – Händler brachten Waren aus dem ganzen Reich in die Provinz.
92. Így jutottak el edények, bor, olaj és luxuscikkek Pannóniába. – So gelangten Geschirr, Wein, Öl und Luxusgüter bis nach Pannonien.
93. Az egységes római pénzrendszer megkönnyítette az egész kereskedelmet. – Das einheitliche römische Geldsystem erleichterte den gesamten Handel.
94. A városok a birodalom számos részéről vonzották az embereket. – Die Städte zogen Menschen aus vielen Teilen des Reiches an.
95. Bennük a helyi lakosság keveredett a bevándorlókkal. – In ihnen vermischte sich die einheimische mit der zugewanderten Bevölkerung.
96. A latin lett a városi élet közös nyelve. – Latein wurde zur gemeinsamen Sprache des städtischen Lebens.
97. A római nyelv és életmód ezen elterjedését romanizációnak nevezik. – Diese Verbreitung römischer Sprache und Lebensweise nennt man Romanisierung.
98. A városokban ez a romanizáció különösen előrehaladott volt. – In den Städten war diese Romanisierung besonders weit fortgeschritten.
99. A vidéken viszont a helyi szokások lényegesen tovább tartottak. – Auf dem Land hielten sich einheimische Bräuche dagegen deutlich länger.
100. A városi élet fontos forrásai a feliratok. – Eine wichtige Quelle für das städtische Leben sind Inschriften.
101. A sírkövek és a szentelt oltárok megnevezik az emberek nevét, foglalkozását és származását. – Grabsteine und Weihealtäre nennen Namen, Berufe und Herkunft von Menschen.
102. Ezekből meglepően sok információt lehet levezetni a városok lakosságáról. – Aus ihnen lässt sich erstaunlich viel über die Bevölkerung der Städte erschließen.
103. A városok vallási életét nagy sokszínűség jellemezte. – Die Religion der Städte war von großer Vielfalt geprägt.
104. A római istenek mellett a helyi istenségeket is tisztelték. – Neben den römischen Göttern wurden auch einheimische Gottheiten verehrt.
105. A katonák és kereskedők révén keleti kultuszok is elterjedtek az országban. – Durch Soldaten und Händler kamen zudem östliche Kulte ins Land.
106. Különösen elterjedt volt a Mithras-kultusz a katonák körében. – Besonders verbreitet war der Mithraskult unter den Soldaten.
107. Később a kereszténység is megvetette a lábát a pannoniai városokban. – Später fasste auch das Christentum in den Städten Pannoniens Fuß.
108. A pannoniai városok virágkora a második és a harmadik századra esett. – Die Blütezeit der pannonischen Städte lag im zweiten und dritten Jahrhundert.
109. Ebben az időszakban számos kőből épült pompás épület született. – In dieser Zeit entstanden zahlreiche steinerne Prachtbauten.
110. A 2. században zajló markomann háborúk viszont súlyos visszaesést okoztak. – Schwere Rückschläge brachten dagegen die Markomannenkriege im zweiten Jahrhundert.
111. A betörő germán törzsek akkoriban a tartomány egyes részeit feldúlták. – Einfallende Germanenstämme verwüsteten damals Teile der Provinz.
112. A Severus-dinasztia uralkodása alatt a városok új virágzást éltek át. – Unter der Kaiserfamilie der Severer erlebten die Städte eine neue Blüte.
113. A késő antikvitásban azonban sok város egyre nagyobb nehézségekbe került. – In der Spätantike gerieten viele Städte allerdings in zunehmende Bedrängnis.
114. Az ismételt betörések és a belső válságok érezhetően gyengítették a városi életet. – Wiederholte Einfälle und innere Krisen schwächten das städtische Leben spürbar.
115. Egyes városok zsugorodtak, másokat viszont erősebben megerősítettek. – Manche Städte schrumpften, andere wurden stattdessen stärker befestigt.
116. A római uralom végével végül a legtöbb város romba dőlt. – Mit dem Ende der römischen Herrschaft verfielen schließlich die meisten Städte.
117. Kőépületeik gyakran egyszerűen építőanyagként szolgáltak a későbbi lakosok számára. – Ihre Steinbauten dienten späteren Bewohnern oft schlicht als Baumaterial.
118. A római örökség azonban megmaradt a régió talajában. – Dennoch blieb das römische Erbe im Boden der Region erhalten.
119. Számos régészeti feltárás és múzeum tanúskodik ma erről a korszakról. – Zahlreiche Ausgrabungen und Museen zeugen heute von dieser ganzen Epoche.
120. Különösen Budapesten, Szombathelyen és Sopronon láthatók még ma is ezek a nyomok. – Besonders in Budapest, Szombathely und Sopron sind solche Spuren bis heute sichtbar.
121. A római városok hozták el először a Kárpátok térségébe az igazi ókori civilizációt. – Die römischen Städte brachten dem Karpatenraum erstmals echte antike Zivilisation.
122. Olyan örökséget hagytak hátra, amelynek hatása a mai napig érezhető. – Sie hinterließen ein Erbe, das bis in die heutige Zeit nachwirkt.
(aufklappen)magyar
1. A római uralom olyan alapvetően megváltoztatta Pannónia arculatát, hogy szinte a vidék második születéséről is beszélhetnénk.
2. A római uralom városi életformát hozott egy olyan régióba, amely addig főként falvakból állt.
3. A hódítás előtt a vidéken nem voltak városok a szó római értelmében.
4. A helyi lakosság falvakban és erődített hegyvidéki településeken élt, amelyek inkább menedékhelyek voltak, mint városi központok.
5. Rómával együtt megjelent a városi kultúra, a kőépületek és a tervszerű infrastruktúra – ez hatalmas ugrást jelentett az életmódban.
6. A városok gyorsan a közigazgatás, a gazdaság és a kultúra központjaivá váltak.
7. Sok pannóniai város – aligha meglepő módon – katonai kezdetektől indult.
8. A légiói táborok körül polgári települések nőttek ki, szinte úgy, mint egy bolygó körüli holdak.
9. Az ilyen táborvárosokat canabae-nak nevezik.
10. Ezekben kereskedők, kézművesek, fogadósok és a katonák családjai éltek.
11. Idővel több ilyen településből is igazi, önálló városok fejlődtek ki.
12. Más városok régebbi őshonos településekből keletkeztek, amelyeket egyszerűen római formára alakítottak át.
13. Egy harmadik csoportot azok a Róma által célzottan tervezett veteránvárosok alkották – rajztáblás városok, jóval azelőtt, hogy a rajztáblák megjelentek volna.
14. Minden római városnak meghatározott jogi rangja volt a birodalmon belül.
15. A legmagasabb szint a colonia, azaz a polgári kolónia volt.
16. Egy szinttel alatta állt a municipium, a városi önkormányzat.
17. Az egyes városi rangokhoz bizonyos jogok és saját önkormányzat tartozott.
18. A város élén egy tekintélyes polgárokból álló tanács állt.
19. Ezt a városi tanácsot ordo decurionum néven ismerték.
20. A folyó ügyeket évente választott tisztviselők intézték.
21. Ők feleltek a jogi ügyekért, a pénzügyekért és a középületekért.
22. A tartomány egyik legkorábbi városa Savaria volt.
23. Savaria a mai nyugat-magyarországi Szombathelynek felel meg.
24. Claudius császár idején alapították, mint kolóniát a légiók veteránjai számára.
25. Savaria kedvező fekvésű volt, közvetlenül a fontos Borostyánút mentén – ami igazi szerencsét jelentett a város fejlődése szempontjából.
26. A város a pannoniai tartományi gyűlés székhelye volt, és így politikailag különösen jelentős szerepet töltött be.
27. Egy másik jelentős város Carnuntum volt.
28. Carnuntum a Duna partján feküdt, a mai Bécstől keletre.
29. Egy légiótáborból alakult ki, és igazi nagyvárossá fejlődött.
30. Carnuntum lett Felső-Pannónia helytartójának székhelye.
31. A tábor mellett egy kiterjedt polgári város alakult ki, saját élettel.
32. Virágkorában Carnuntumnak több tízezer lakosa volt – ami egy határvidék számára elképesztő szám.
33. Carnuntum romjai ma az egész régió legjobban feltárt lelőhelyei közé tartoznak.
34. A tartomány keleti részének legfontosabb városa Aquincum volt.
35. Aquincum a mai Budapest területén feküdt.
36. Aquincum is egy nagy légiótábor mellett jött létre.
37. Alsó-Pannónia tartomány fővárosává vált.
38. Az ókori épületeinek maradványai ma is megtekinthetők Budapesten, gyakran csupán néhány lépésre a modern villamosoktól.
39. További városok voltak Scarbantia, a mai Sopron.
40. A Duna partján fekvő Brigetio is jelentős település volt.
41. Délen feküdtek Siscia, Mursa és Sirmium.
42. Sirmium később az egész birodalom egyik legfontosabb városává emelkedett.
43. A római városok felépítése egyértelműen felismerhető volt.
44. Minden város központja a fórum, a központi tér volt.
45. A fórum körül álltak a legfontosabb középületek.
46. Ott zajlottak a piacok, a bírósági tárgyalások és a politikai gyűlések – ez volt minden város lüktető szíve.
47. A templomok a római istenek imádására szolgáltak.
48. Elterjedt volt továbbá magának a császárnak a kultusza is.
49. Egy római városhoz elengedhetetlenül hozzátartoztak a közfürdők, a termák.
50. A termák a testápolás és a társasági élet helyszínei voltak – szinte a modern wellness-kultúra előfutárai.
51. Különböző hőmérsékletű helyiségekből álltak, és gyakran saját sportpályákkal is rendelkeztek.
52. A nagyobb városokban emellett amfiteátrum is volt.
53. Ott állatüldözéseket és gladiátorharcokat rendeztek – olyan szórakozást, amely ma már alig érthető számunkra.
54. Carnuntumnak és Aquincumnak egyaránt volt ilyen amfiteátruma.
55. A jómódú polgárok házai tágasak voltak.
56. Gyakran rendelkeztek belső udvarral és több lakószobával.
57. A padlókat részben művészi mozaikok díszítették.
58. A falakat gyakran színes falfestmények díszítették.
59. Elterjedt volt egy kifinomult római fűtési technika, a hipokaustikus fűtés.
60. Ennek során meleg levegő áramlott a padló alatti üregeken keresztül – egy padlófűtés, majdnem kétezer évvel a modern újrafelfedezése előtt.
61. Ez a fűtés jelentősen elviselhetőbbé tette Pannónia hideg teleit.
62. A római civilizáció kiemelkedő teljesítménye a vízellátás volt.
63. Vízvezetékeken, az úgynevezett akvaduktokon keresztül jutott friss víz a városokba.
64. A víz a környező területek forrásaiból származott.
65. Ez táplálta a kutakat, a fürdőket és a magánlakásokat.
66. Ugyanilyen jelentős volt a városok vízelvezetése is.
67. Földalatti csatornák vezették el a szennyvizet a településekről.
68. Az ilyen létesítmények mérhetően javították a tisztaságot és az egészséget.
69. Az infrastruktúra valódi gerincét azonban a római utak alkották.
70. Sűrű úthálózat kötötte össze az egész tartományt.
71. Az utakat gondosan tervezték és szilárdan megerősítették.
72. Szilárd alépítményük volt, és gyakran burkolt felületük.
73. Az utak egyaránt szolgálták a hadsereget, a közigazgatást és a kereskedelmet.
74. Összekötötték a határállomásokat a tartomány belsejével és Olaszországgal.
75. A legfontosabb távolsági út ismét a Borostyánút volt.
76. Az Adriai-tenger partján fekvő Aquileiából Pannónián át egészen északra vezetett.
77. Az út mentén olyan városok feküdtek, mint Poetovio, Savaria, Scarbantia és Carnuntum.
78. Ezen az útvonalon jutott el a borostyán északról Olaszországba.
79. A második fontos összeköttetés a Duna mentén haladó út volt.
80. Ez a limes-út összekötötte egymással a határállomásokat.
81. Lehetővé tette a csapatok gyors áthelyezését a határ teljes hosszán.
82. Az utak mentén pihenőhelyek voltak az utazók és a futárok számára.
83. Ezek a pihenőhelyek szállást, étkezést és friss lovakat biztosítottak.
84. Rajtuk keresztül működött az állami hír- és futárszolgálat is.
85. A távolságokat kőből készült mérföldkövek jelölték.
86. A folyókat hidakkal ívelték át, vagy kompokkal keltek át rajtuk.
87. Maga a Duna egyúttal áruforgalmi vízi útként is szolgált.
88. A városok és az infrastruktúra szorosan összefonódott a tartomány gazdaságával.
89. A városok az egész környék termékeinek piacai voltak.
90. Bennük olyan kézművesek dolgoztak, mint a fazekasok, a kovácsok és a kőfaragók.
91. A kereskedők az egész birodalomból hoztak árukat a tartományba.
92. Így jutottak el edények, bor, olaj és luxuscikkek Pannóniába.
93. Az egységes római pénzrendszer megkönnyítette az egész kereskedelmet.
94. A városok a birodalom számos részéről vonzották az embereket.
95. Bennük a helyi lakosság keveredett a bevándorlókkal.
96. A latin lett a városi élet közös nyelve.
97. A római nyelv és életmód ezen elterjedését romanizációnak nevezik.
98. A városokban ez a romanizáció különösen előrehaladott volt.
99. A vidéken viszont a helyi szokások lényegesen tovább tartottak.
100. A városi élet fontos forrásai a feliratok.
101. A sírkövek és a szentelt oltárok megnevezik az emberek nevét, foglalkozását és származását.
102. Ezekből meglepően sok információt lehet levezetni a városok lakosságáról.
103. A városok vallási életét nagy sokszínűség jellemezte.
104. A római istenek mellett a helyi istenségeket is tisztelték.
105. A katonák és kereskedők révén keleti kultuszok is elterjedtek az országban.
106. Különösen elterjedt volt a Mithras-kultusz a katonák körében.
107. Később a kereszténység is megvetette a lábát a pannoniai városokban.
108. A pannoniai városok virágkora a második és a harmadik századra esett.
109. Ebben az időszakban számos kőből épült pompás épület született.
110. A 2. században zajló markomann háborúk viszont súlyos visszaesést okoztak.
111. A betörő germán törzsek akkoriban a tartomány egyes részeit feldúlták.
112. A Severus-dinasztia uralkodása alatt a városok új virágzást éltek át.
113. A késő antikvitásban azonban sok város egyre nagyobb nehézségekbe került.
114. Az ismételt betörések és a belső válságok érezhetően gyengítették a városi életet.
115. Egyes városok zsugorodtak, másokat viszont erősebben megerősítettek.
116. A római uralom végével végül a legtöbb város romba dőlt.
117. Kőépületeik gyakran egyszerűen építőanyagként szolgáltak a későbbi lakosok számára.
118. A római örökség azonban megmaradt a régió talajában.
119. Számos régészeti feltárás és múzeum tanúskodik ma erről a korszakról.
120. Különösen Budapesten, Szombathelyen és Sopronon láthatók még ma is ezek a nyomok.
121. A római városok hozták el először a Kárpátok térségébe az igazi ókori civilizációt.
122. Olyan örökséget hagytak hátra, amelynek hatása a mai napig érezhető.
(aufklappen)német
1. Die römische Herrschaft veränderte das Gesicht Pannoniens so gründlich, dass man fast von einer zweiten Geburt der Landschaft sprechen könnte.
2. Sie brachte eine Form des städtischen Lebens in eine Region, die bis dahin vor allem aus Dörfern bestand.
3. Vor der Eroberung kannte das Land keine Städte im römischen Sinne des Wortes.
4. Die einheimische Bevölkerung lebte in Dörfern und befestigten Höhensiedlungen, mehr Zufluchtsort als urbanes Zentrum.
5. Mit Rom hielten Stadtkultur, Steinbauten und eine geplante Infrastruktur Einzug – ein Quantensprung in der Lebensweise.
6. Die Städte wurden rasch zu den Mittelpunkten von Verwaltung, Wirtschaft und Kultur.
7. Viele pannonische Städte entstanden, kaum überraschend, aus militärischen Anfängen.
8. Rund um die Legionslager wuchsen zivile Siedlungen heran, fast wie Trabanten um einen Planeten.
9. Solche Lagersiedlungen werden als canabae bezeichnet.
10. In ihnen lebten Händler, Handwerker, Wirte und die Familien der Soldaten.
11. Aus mehreren dieser Siedlungen entwickelten sich mit der Zeit richtige, eigenständige Städte.
12. Andere Städte gingen aus älteren einheimischen Siedlungen hervor, die einfach römisch überformt wurden.
13. Eine dritte Gruppe waren von Rom gezielt geplante Veteranenstädte – Reißbrettstädte, lange bevor es Reißbretter gab.
14. Jede römische Stadt besaß einen festen rechtlichen Rang innerhalb des Reiches.
15. Die höchste Stufe war die colonia, die Bürgerkolonie.
16. Eine Stufe darunter stand das municipium, die Stadtgemeinde.
17. Mit dem jeweiligen Stadtrang waren bestimmte Rechte und eine eigene Selbstverwaltung verbunden.
18. An der Spitze einer Stadt stand ein Rat aus angesehenen Bürgern.
19. Dieser Stadtrat trug den Namen ordo decurionum.
20. Die laufenden Geschäfte führten jährlich gewählte Beamte.
21. Sie waren zuständig für Recht, Finanzen und öffentliche Bauten.
22. Eine der frühesten Städte der Provinz war Savaria.
23. Savaria entspricht dem heutigen Szombathely in Westungarn.
24. Es wurde unter Kaiser Claudius als Kolonie für Legionsveteranen gegründet.
25. Savaria lag günstig direkt an der wichtigen Bernsteinstraße – ein Glücksfall für die Stadtentwicklung.
26. Die Stadt war Sitz des pannonischen Landtags und damit politisch besonders gewichtig.
27. Eine weitere bedeutende Stadt war Carnuntum.
28. Carnuntum lag an der Donau, östlich des heutigen Wien.
29. Es entstand aus einem Legionslager und wuchs zu einer regelrechten Großstadt heran.
30. Carnuntum wurde Sitz des Statthalters von Oberpannonien.
31. Neben dem Lager entwickelte sich eine ausgedehnte Zivilstadt mit eigenem Leben.
32. In ihrer Blütezeit zählte Carnuntum mehrere zehntausend Einwohner – eine erstaunliche Zahl für eine Grenzregion.
33. Die Ruinen Carnuntums gehören heute zu den besterforschten der gesamten Region.
34. Die wichtigste Stadt im Osten der Provinz war Aquincum.
35. Aquincum lag auf dem Gebiet des heutigen Budapest.
36. Auch Aquincum entstand neben einem großen Legionslager.
37. Es wurde zur Hauptstadt der Provinz Niederpannonien.
38. Reste seiner antiken Bauten sind in Budapest bis heute zu besichtigen, oft nur wenige Schritte von modernen Straßenbahnen entfernt.
39. Weitere Städte waren Scarbantia, das heutige Sopron.
40. Auch Brigetio an der Donau war ein bedeutender Standort.
41. Im Süden lagen Siscia, Mursa und Sirmium.
42. Sirmium stieg später sogar zu einer der wichtigsten Städte des gesamten Reiches auf.
43. Die römischen Städte folgten einem klar wiedererkennbaren Aufbau.
44. Der Mittelpunkt jeder Stadt war das Forum, der zentrale Platz.
45. Am Forum lagen die wichtigsten öffentlichen Gebäude.
46. Dort fanden Markt, Gerichtsverhandlungen und politische Versammlungen statt – der pulsierende Herzschlag jeder Stadt.
47. Tempel dienten der Verehrung der römischen Götter.
48. Verbreitet war zudem der Kult für den Kaiser selbst.
49. Zu einer römischen Stadt gehörten unbedingt öffentliche Bäder, die Thermen.
50. Die Thermen waren Orte der Körperpflege und des geselligen Lebens – fast schon Vorläufer moderner Wellnesskultur.
51. Sie umfassten Räume unterschiedlicher Temperatur und oft auch eigene Sportplätze.
52. In größeren Städten gab es zudem ein Amphitheater.
53. Dort fanden Tierhetzen und Gladiatorenkämpfe statt – Unterhaltung, die heute kaum noch nachvollziehbar erscheint.
54. Carnuntum und Aquincum besaßen jeweils ein solches Amphitheater.
55. Die Häuser wohlhabender Bürger waren großzügig angelegt.
56. Sie verfügten oft über einen Innenhof und mehrere Wohnräume.
57. Die Böden waren teilweise mit kunstvollen Mosaiken geschmückt.
58. Die Wände trugen häufig farbige Wandmalereien.
59. Verbreitet war eine raffinierte römische Heizungstechnik, die Hypokaustenheizung.
60. Dabei strömte warme Luft durch Hohlräume unter dem Fußboden – eine Fußbodenheizung, fast zweitausend Jahre vor ihrer modernen Wiedererfindung.
61. Diese Heizung machte die kalten Winter Pannoniens deutlich erträglicher.
62. Eine herausragende Leistung der römischen Zivilisation war die Wasserversorgung.
63. Über Wasserleitungen, sogenannte Aquädukte, gelangte frisches Wasser in die Städte.
64. Das Wasser stammte aus Quellen im Umland.
65. Es speiste Brunnen, Bäder und private Haushalte.
66. Ebenso bedeutsam war die Entwässerung der Städte.
67. Unterirdische Kanäle leiteten Schmutzwasser aus den Siedlungen ab.
68. Solche Einrichtungen verbesserten Sauberkeit und Gesundheit messbar.
69. Das eigentliche Rückgrat der Infrastruktur bildeten jedoch die römischen Straßen.
70. Ein dichtes Straßennetz erschloss die gesamte Provinz.
71. Die Straßen waren sorgfältig angelegt und solide befestigt.
72. Sie besaßen einen festen Unterbau und oft eine gepflasterte Oberfläche.
73. Die Straßen dienten dem Heer, der Verwaltung und dem Handel zugleich.
74. Sie verbanden die Grenzlager mit dem Inneren der Provinz und mit Italien.
75. Die wichtigste Fernstraße war erneut die Bernsteinstraße.
76. Sie führte vom Adriahafen Aquileia über Pannonien weit nach Norden.
77. An ihr lagen Städte wie Poetovio, Savaria, Scarbantia und Carnuntum.
78. Über diese Route gelangte Bernstein aus dem Norden nach Italien.
79. Eine zweite wichtige Verbindung war die Straße entlang der Donau.
80. Diese Limesstraße verband die Grenzlager untereinander.
81. Sie ermöglichte die rasche Verlegung von Truppen entlang der gesamten Grenze.
82. Entlang der Straßen gab es Raststationen für Reisende und Boten.
83. Diese Stationen boten Übernachtung, Verpflegung und frische Pferde.
84. Über sie lief auch der staatliche Nachrichten- und Kurierdienst.
85. Steinerne Meilensteine gaben dabei die Entfernungen an.
86. Flüsse wurden mit Brücken überspannt oder mit Fähren überquert.
87. Die Donau selbst diente zugleich als Wasserstraße für den Warentransport.
88. Städte und Infrastruktur waren eng mit der Wirtschaft der Provinz verwoben.
89. Die Städte waren Märkte für die Erzeugnisse des gesamten Umlands.
90. In ihnen arbeiteten Handwerker wie Töpfer, Schmiede und Steinmetze.
91. Händler brachten Waren aus dem ganzen Reich in die Provinz.
92. So gelangten Geschirr, Wein, Öl und Luxusgüter bis nach Pannonien.
93. Das einheitliche römische Geldsystem erleichterte den gesamten Handel.
94. Die Städte zogen Menschen aus vielen Teilen des Reiches an.
95. In ihnen vermischte sich die einheimische mit der zugewanderten Bevölkerung.
96. Latein wurde zur gemeinsamen Sprache des städtischen Lebens.
97. Diese Verbreitung römischer Sprache und Lebensweise nennt man Romanisierung.
98. In den Städten war diese Romanisierung besonders weit fortgeschritten.
99. Auf dem Land hielten sich einheimische Bräuche dagegen deutlich länger.
100. Eine wichtige Quelle für das städtische Leben sind Inschriften.
101. Grabsteine und Weihealtäre nennen Namen, Berufe und Herkunft von Menschen.
102. Aus ihnen lässt sich erstaunlich viel über die Bevölkerung der Städte erschließen.
103. Die Religion der Städte war von großer Vielfalt geprägt.
104. Neben den römischen Göttern wurden auch einheimische Gottheiten verehrt.
105. Durch Soldaten und Händler kamen zudem östliche Kulte ins Land.
106. Besonders verbreitet war der Mithraskult unter den Soldaten.
107. Später fasste auch das Christentum in den Städten Pannoniens Fuß.
108. Die Blütezeit der pannonischen Städte lag im zweiten und dritten Jahrhundert.
109. In dieser Zeit entstanden zahlreiche steinerne Prachtbauten.
110. Schwere Rückschläge brachten dagegen die Markomannenkriege im zweiten Jahrhundert.
111. Einfallende Germanenstämme verwüsteten damals Teile der Provinz.
112. Unter der Kaiserfamilie der Severer erlebten die Städte eine neue Blüte.
113. In der Spätantike gerieten viele Städte allerdings in zunehmende Bedrängnis.
114. Wiederholte Einfälle und innere Krisen schwächten das städtische Leben spürbar.
115. Manche Städte schrumpften, andere wurden stattdessen stärker befestigt.
116. Mit dem Ende der römischen Herrschaft verfielen schließlich die meisten Städte.
117. Ihre Steinbauten dienten späteren Bewohnern oft schlicht als Baumaterial.
118. Dennoch blieb das römische Erbe im Boden der Region erhalten.
119. Zahlreiche Ausgrabungen und Museen zeugen heute von dieser ganzen Epoche.
120. Besonders in Budapest, Szombathely und Sopron sind solche Spuren bis heute sichtbar.
121. Die römischen Städte brachten dem Karpatenraum erstmals echte antike Zivilisation.
122. Sie hinterließen ein Erbe, das bis in die heutige Zeit nachwirkt.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.