3.8.2 – A kötőszövet helyben lakó és vándorsejtjei – Ortsständige und mobile Zellen des Bindegewebes
1. A kötőszövet sejtes állománya nem egységes, hanem tartósan helyben maradó sejtekből és a vérből időszakosan bevándorló védekező sejtekből tevődik össze. – Der Zellbestand des Bindegewebes ist nicht einheitlich, sondern setzt sich aus dauerhaft ortsständigen Zellen und zeitweise aus dem Blut einwandernden Abwehrzellen zusammen.
2. E két sejtcsoport szorosan együttműködik a sejtközötti állomány fenntartásában, az anyagcserében, az immunvédekezésben és a sérülések helyreállításában. – Diese beiden Zellgruppen arbeiten bei der Erhaltung der Interzellularsubstanz, beim Stoffwechsel, bei der Immunabwehr und bei der Reparatur von Verletzungen eng zusammen.
3. A helyben lakó sejtek hosszabb ideig ugyanabban a szövetben maradnak, ahol osztódhatnak, átalakulhatnak, illetve a környezetüknek megfelelő mátrixot termelhetnek. – Ortsständige Zellen verbleiben über längere Zeit im selben Gewebe, wo sie sich teilen, umwandeln und eine ihrer Umgebung entsprechende Matrix bilden können.
4. Legjellemzőbb képviselőjük a fibroblaszt, amely a kötőszövet rostjainak és alapállományának túlnyomó részét szintetizálja. – Ihr charakteristischster Vertreter ist der Fibroblast, der den überwiegenden Teil der Fasern und der Grundsubstanz des Bindegewebes synthetisiert.
5. Aktív állapotban a fibroblaszt nagy, világos sejtmaggal, feltűnő magvacskával és kiterjedt, fehérjetermelésre berendezkedett citoplazmával rendelkezik. – Im aktiven Zustand besitzt der Fibroblast einen großen, hellen Zellkern, einen deutlichen Nukleolus und ein ausgedehntes, auf Proteinsynthese ausgerichtetes Zytoplasma.
6. Jól fejlett durva felszínű endoplazmatikus hálózata és Golgi-készüléke lehetővé teszi a kollagén, valamint számos alapállományi molekula intenzív előállítását. – Sein gut entwickeltes raues endoplasmatisches Retikulum und sein Golgi-Apparat ermöglichen die intensive Herstellung von Kollagen und zahlreichen Molekülen der Grundsubstanz.
7. Nyugalmi körülmények között a sejt kisebbé és orsó alakúvá válik, sejtmagja sötétebb, citoplazmája pedig alig látható; ezt az alakot fibrocitának nevezik. – Unter Ruhebedingungen wird die Zelle kleiner und spindelförmig, ihr Kern erscheint dunkler und ihr Zytoplasma ist kaum sichtbar; diese Form wird als Fibrozyt bezeichnet.
8. Szükség esetén a fibrociták ismét aktív fibroblasztokká alakulhatnak, különösen akkor, amikor sérülés után új sejtközötti állományt kell felépíteni. – Bei Bedarf können Fibrozyten erneut zu aktiven Fibroblasten werden, insbesondere wenn nach einer Verletzung neue Interzellularsubstanz aufgebaut werden muss.
9. A sebgyógyulás során egyes fibroblasztok miofibroblasztokká differenciálódnak, amelyek összehúzódó filamentumaikkal közelítik egymáshoz a seb széleit. – Während der Wundheilung differenzieren sich einige Fibroblasten zu Myofibroblasten, die mit ihren kontraktilen Filamenten die Wundränder einander annähern.
10. Ezzel párhuzamosan kollagénben gazdag mátrixot termelnek, amely kezdetben rendezetlen, később azonban a mechanikai terhelés irányához részben hozzáigazodik. – Gleichzeitig bilden sie eine kollagenreiche Matrix, die zunächst ungeordnet ist, sich später jedoch teilweise an der Richtung der mechanischen Belastung ausrichtet.
11. A helyben lakó sejtek közé sorolhatók az adipociták is, amelyek a fölös energiát trigliceridek formájában tárolják, és hormonálisan aktív sejtként is működnek. – Zu den ortsständigen Zellen gehören auch die Adipozyten, die überschüssige Energie in Form von Triglyzeriden speichern und zugleich als hormonell aktive Zellen wirken.
12. Egyes kötőszövetekben retikuláris sejtek képezik a finom rostos vázat, amelyben a vérképző és immunológiai sejtek nagy tömege helyezkedik el. – In bestimmten Bindegeweben bilden Retikulumzellen ein feines Fasergerüst, in dem große Mengen blutbildender und immunologisch aktiver Zellen liegen.
13. Az erek körül található periciták hosszú nyúlványaikkal részben körülölelik a hajszálereket és a kis vénákat, hozzájárulva faluk stabilitásához. – Die um Gefäße gelegenen Perizyten umfassen mit ihren langen Fortsätzen teilweise Kapillaren und kleine Venen und tragen zur Stabilität ihrer Wand bei.
14. Megfelelő ingerek hatására e sejtek osztódhatnak és más kötőszöveti sejttípusok irányába differenciálódhatnak, ezért regenerációs tartalékként is jelentősek. – Unter geeigneten Reizen können sich diese Zellen teilen und zu anderen Bindegewebszelltypen differenzieren, weshalb sie auch als regenerative Reserve bedeutsam sind.
15. Sajátos helyet foglalnak el a szöveti makrofágok, amelyek tartósan jelen lehetnek egy szervben, eredetük azonban többnyire a vér monocitáira vezethető vissza. – Eine besondere Stellung nehmen Gewebemakrophagen ein, die dauerhaft in einem Organ vorkommen können, deren Ursprung jedoch meist auf Monozyten des Blutes zurückzuführen ist.
16. A vérpályát elhagyó monociták a kötőszövetben nagyobb, szabálytalan alakú, erőteljes fagocitáló képességű makrofágokká érnek. – Monozyten, die die Blutbahn verlassen, reifen im Bindegewebe zu größeren, unregelmäßig geformten Makrophagen mit ausgeprägter Phagozytosefähigkeit heran.
17. Nyúlványaikkal folyamatosan vizsgálják környezetüket, majd bekebelezik az elhalt sejteket, a sejttörmeléket, az idegen részecskéket és számos kórokozót. – Mit ihren Fortsätzen überwachen sie fortlaufend ihre Umgebung und nehmen anschließend abgestorbene Zellen, Zelltrümmer, Fremdpartikel und zahlreiche Krankheitserreger auf.
18. A felvett anyag fagoszómákba kerül, amelyek lizoszómákkal egyesülve enzimek segítségével lebontják annak emészthető összetevőit. – Das aufgenommene Material gelangt in Phagosomen, die nach der Verschmelzung mit Lysosomen dessen abbaubare Bestandteile enzymatisch zerlegen.
19. Védekező szerepük nem korlátozódik a fagocitózisra, mivel hírvivő anyagokat választanak ki, és antigéneket mutatnak be a limfocitáknak. – Ihre Abwehrfunktion beschränkt sich nicht auf die Phagozytose, da sie Botenstoffe freisetzen und den Lymphozyten Antigene präsentieren.
20. Aktiválódásuk révén a makrofágok egyszerre irányíthatják a gyulladás korai szakaszát, valamint a károsodás megszűnése után a szövet helyreállítását. – Durch ihre Aktivierung können Makrophagen sowohl die frühe Phase der Entzündung als auch nach Beseitigung der Schädigung die Gewebereparatur steuern.
21. Szintén gyakori helyben lakó védekező sejtek a hízósejtek, amelyek elsősorban kis erek közelében, a bőrben és a nyálkahártyák alatti kötőszövetben találhatók. – Ebenfalls häufige ortsständige Abwehrzellen sind Mastzellen, die vor allem in der Nähe kleiner Gefäße, in der Haut und im Bindegewebe unter Schleimhäuten vorkommen.
22. Citoplazmájukat nagy, festődő szemcsék töltik ki, amelyek többek között hisztamint, heparint és különféle gyulladásos közvetítőanyagokat tartalmaznak. – Ihr Zytoplasma ist mit großen, anfärbbaren Granula gefüllt, die unter anderem Histamin, Heparin und verschiedene Entzündungsmediatoren enthalten.
23. Amikor felszínükön egy megfelelő antigén több immunglobulin-E-molekulához kötődik, a hízósejt gyors degranulációval kiüríti szemcséinek tartalmát. – Bindet ein geeignetes Antigen an mehrere Immunglobulin-E-Moleküle ihrer Oberfläche, entleert die Mastzelle den Inhalt ihrer Granula durch eine rasche Degranulation.
24. A felszabaduló hisztamin kitágítja a kis ereket és fokozza áteresztőképességüket, ezért folyadék és további védekező sejtek léphetnek a szövetbe. – Das freigesetzte Histamin erweitert kleine Gefäße und erhöht ihre Durchlässigkeit, sodass Flüssigkeit und weitere Abwehrzellen in das Gewebe eintreten können.
25. Ez a reakció a gyulladásos védekezés része, túlzott vagy nem megfelelő kiváltódása azonban allergiás tünetekhez, súlyos esetben általános reakcióhoz vezethet. – Diese Reaktion gehört zur entzündlichen Abwehr, kann bei übermäßiger oder unangemessener Auslösung jedoch allergische Beschwerden und in schweren Fällen eine systemische Reaktion verursachen.
26. A vándorsejtek többsége a csontvelőben képződik, a vérrel jut el a megfelelő területre, majd az érfalon átlépve lép be a kötőszövetbe. – Die meisten mobilen Zellen entstehen im Knochenmark, gelangen mit dem Blut in das jeweilige Gebiet und treten anschließend durch die Gefäßwand in das Bindegewebe über.
27. Bevándorlásukat az endotél felszínén megjelenő adhéziós molekulák és a gyulladt területből származó kémiai vonzóanyagok irányítják. – Ihre Einwanderung wird durch Adhäsionsmoleküle auf der Endotheloberfläche und durch chemische Lockstoffe aus dem entzündeten Gebiet gesteuert.
28. Akut bakteriális gyulladásban rendszerint a neutrofil granulociták érkeznek elsőként, amelyek gyorsan bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat. – Bei einer akuten bakteriellen Entzündung treffen gewöhnlich zuerst neutrophile Granulozyten ein, die Krankheitserreger rasch aufnehmen und zerstören.
29. Rövid életük és intenzív enzimtartalmuk miatt nagy számban elpusztulhatnak, maradványaik pedig más sejtekkel és szövettörmelékkel együtt a genny részét alkotják. – Aufgrund ihrer kurzen Lebensdauer und ihres hohen Enzymgehalts können sie in großer Zahl zugrunde gehen; ihre Reste bilden zusammen mit anderen Zellen und Gewebetrümmern einen Bestandteil des Eiters.
30. Az eozinofil granulociták főként paraziták elleni reakciókban és allergiás folyamatokban szaporodnak fel, miközben szemcséikből hatékony fehérjéket szabadítanak fel. – Eosinophile Granulozyten treten vor allem bei Reaktionen gegen Parasiten und bei allergischen Vorgängen vermehrt auf und setzen dabei wirksame Proteine aus ihren Granula frei.
31. Limfociták különösen krónikus gyulladásban és célzott immunválaszok során jelennek meg nagyobb számban a kötőszövetben. – Lymphozyten kommen besonders bei chronischen Entzündungen und während gezielter Immunreaktionen in größerer Zahl im Bindegewebe vor.
32. A B-limfocitákból kialakuló plazmasejtek excentrikusan elhelyezkedő sejtmagjukról és bőséges, immunglobulin-termelésre specializálódott citoplazmájukról ismerhetők fel. – Die aus B-Lymphozyten hervorgehenden Plasmazellen sind an ihrem exzentrisch gelegenen Zellkern und ihrem reichlichen, auf die Immunglobulinproduktion spezialisierten Zytoplasma zu erkennen.
33. Az általuk kiválasztott ellenanyagok a szöveti folyadékba kerülnek, ahol meghatározott antigénekhez kötődve semlegesítik vagy megjelölik az idegen struktúrákat. – Die von ihnen abgegebenen Antikörper gelangen in die Gewebeflüssigkeit, wo sie durch Bindung an bestimmte Antigene fremde Strukturen neutralisieren oder markieren.
34. A kötőszövet sejtkészlete ezért folyamatosan alkalmazkodik az adott szerv állapotához: nyugalomban a fenntartó sejtek, sérüléskor pedig a védekező és helyreállító sejtek kerülnek előtérbe. – Der Zellbestand des Bindegewebes passt sich somit fortlaufend an den Zustand des jeweiligen Organs an: In Ruhe überwiegen erhaltende Zellen, bei einer Schädigung dagegen Abwehr- und Reparaturzellen.
35. A helyben lakó és a bevándorló sejtek összehangolt működése teszi lehetővé, hogy a kötőszövet egyszerre szolgáljon szerkezeti váznak, anyagcsere-közegnek és immunológiai határterületnek. – Das abgestimmte Zusammenwirken ortsständiger und eingewanderter Zellen ermöglicht es dem Bindegewebe, zugleich als strukturelles Gerüst, Stoffwechselraum und immunologische Grenzzone zu dienen.
(aufklappen)magyar
1. A kötőszövet sejtes állománya nem egységes, hanem tartósan helyben maradó sejtekből és a vérből időszakosan bevándorló védekező sejtekből tevődik össze.
2. E két sejtcsoport szorosan együttműködik a sejtközötti állomány fenntartásában, az anyagcserében, az immunvédekezésben és a sérülések helyreállításában.
3. A helyben lakó sejtek hosszabb ideig ugyanabban a szövetben maradnak, ahol osztódhatnak, átalakulhatnak, illetve a környezetüknek megfelelő mátrixot termelhetnek.
4. Legjellemzőbb képviselőjük a fibroblaszt, amely a kötőszövet rostjainak és alapállományának túlnyomó részét szintetizálja.
5. Aktív állapotban a fibroblaszt nagy, világos sejtmaggal, feltűnő magvacskával és kiterjedt, fehérjetermelésre berendezkedett citoplazmával rendelkezik.
6. Jól fejlett durva felszínű endoplazmatikus hálózata és Golgi-készüléke lehetővé teszi a kollagén, valamint számos alapállományi molekula intenzív előállítását.
7. Nyugalmi körülmények között a sejt kisebbé és orsó alakúvá válik, sejtmagja sötétebb, citoplazmája pedig alig látható; ezt az alakot fibrocitának nevezik.
8. Szükség esetén a fibrociták ismét aktív fibroblasztokká alakulhatnak, különösen akkor, amikor sérülés után új sejtközötti állományt kell felépíteni.
9. A sebgyógyulás során egyes fibroblasztok miofibroblasztokká differenciálódnak, amelyek összehúzódó filamentumaikkal közelítik egymáshoz a seb széleit.
10. Ezzel párhuzamosan kollagénben gazdag mátrixot termelnek, amely kezdetben rendezetlen, később azonban a mechanikai terhelés irányához részben hozzáigazodik.
11. A helyben lakó sejtek közé sorolhatók az adipociták is, amelyek a fölös energiát trigliceridek formájában tárolják, és hormonálisan aktív sejtként is működnek.
12. Egyes kötőszövetekben retikuláris sejtek képezik a finom rostos vázat, amelyben a vérképző és immunológiai sejtek nagy tömege helyezkedik el.
13. Az erek körül található periciták hosszú nyúlványaikkal részben körülölelik a hajszálereket és a kis vénákat, hozzájárulva faluk stabilitásához.
14. Megfelelő ingerek hatására e sejtek osztódhatnak és más kötőszöveti sejttípusok irányába differenciálódhatnak, ezért regenerációs tartalékként is jelentősek.
15. Sajátos helyet foglalnak el a szöveti makrofágok, amelyek tartósan jelen lehetnek egy szervben, eredetük azonban többnyire a vér monocitáira vezethető vissza.
16. A vérpályát elhagyó monociták a kötőszövetben nagyobb, szabálytalan alakú, erőteljes fagocitáló képességű makrofágokká érnek.
17. Nyúlványaikkal folyamatosan vizsgálják környezetüket, majd bekebelezik az elhalt sejteket, a sejttörmeléket, az idegen részecskéket és számos kórokozót.
18. A felvett anyag fagoszómákba kerül, amelyek lizoszómákkal egyesülve enzimek segítségével lebontják annak emészthető összetevőit.
19. Védekező szerepük nem korlátozódik a fagocitózisra, mivel hírvivő anyagokat választanak ki, és antigéneket mutatnak be a limfocitáknak.
20. Aktiválódásuk révén a makrofágok egyszerre irányíthatják a gyulladás korai szakaszát, valamint a károsodás megszűnése után a szövet helyreállítását.
21. Szintén gyakori helyben lakó védekező sejtek a hízósejtek, amelyek elsősorban kis erek közelében, a bőrben és a nyálkahártyák alatti kötőszövetben találhatók.
22. Citoplazmájukat nagy, festődő szemcsék töltik ki, amelyek többek között hisztamint, heparint és különféle gyulladásos közvetítőanyagokat tartalmaznak.
23. Amikor felszínükön egy megfelelő antigén több immunglobulin-E-molekulához kötődik, a hízósejt gyors degranulációval kiüríti szemcséinek tartalmát.
24. A felszabaduló hisztamin kitágítja a kis ereket és fokozza áteresztőképességüket, ezért folyadék és további védekező sejtek léphetnek a szövetbe.
25. Ez a reakció a gyulladásos védekezés része, túlzott vagy nem megfelelő kiváltódása azonban allergiás tünetekhez, súlyos esetben általános reakcióhoz vezethet.
26. A vándorsejtek többsége a csontvelőben képződik, a vérrel jut el a megfelelő területre, majd az érfalon átlépve lép be a kötőszövetbe.
27. Bevándorlásukat az endotél felszínén megjelenő adhéziós molekulák és a gyulladt területből származó kémiai vonzóanyagok irányítják.
28. Akut bakteriális gyulladásban rendszerint a neutrofil granulociták érkeznek elsőként, amelyek gyorsan bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat.
29. Rövid életük és intenzív enzimtartalmuk miatt nagy számban elpusztulhatnak, maradványaik pedig más sejtekkel és szövettörmelékkel együtt a genny részét alkotják.
30. Az eozinofil granulociták főként paraziták elleni reakciókban és allergiás folyamatokban szaporodnak fel, miközben szemcséikből hatékony fehérjéket szabadítanak fel.
31. Limfociták különösen krónikus gyulladásban és célzott immunválaszok során jelennek meg nagyobb számban a kötőszövetben.
32. A B-limfocitákból kialakuló plazmasejtek excentrikusan elhelyezkedő sejtmagjukról és bőséges, immunglobulin-termelésre specializálódott citoplazmájukról ismerhetők fel.
33. Az általuk kiválasztott ellenanyagok a szöveti folyadékba kerülnek, ahol meghatározott antigénekhez kötődve semlegesítik vagy megjelölik az idegen struktúrákat.
34. A kötőszövet sejtkészlete ezért folyamatosan alkalmazkodik az adott szerv állapotához: nyugalomban a fenntartó sejtek, sérüléskor pedig a védekező és helyreállító sejtek kerülnek előtérbe.
35. A helyben lakó és a bevándorló sejtek összehangolt működése teszi lehetővé, hogy a kötőszövet egyszerre szolgáljon szerkezeti váznak, anyagcsere-közegnek és immunológiai határterületnek.
(aufklappen)német
1. Der Zellbestand des Bindegewebes ist nicht einheitlich, sondern setzt sich aus dauerhaft ortsständigen Zellen und zeitweise aus dem Blut einwandernden Abwehrzellen zusammen.
2. Diese beiden Zellgruppen arbeiten bei der Erhaltung der Interzellularsubstanz, beim Stoffwechsel, bei der Immunabwehr und bei der Reparatur von Verletzungen eng zusammen.
3. Ortsständige Zellen verbleiben über längere Zeit im selben Gewebe, wo sie sich teilen, umwandeln und eine ihrer Umgebung entsprechende Matrix bilden können.
4. Ihr charakteristischster Vertreter ist der Fibroblast, der den überwiegenden Teil der Fasern und der Grundsubstanz des Bindegewebes synthetisiert.
5. Im aktiven Zustand besitzt der Fibroblast einen großen, hellen Zellkern, einen deutlichen Nukleolus und ein ausgedehntes, auf Proteinsynthese ausgerichtetes Zytoplasma.
6. Sein gut entwickeltes raues endoplasmatisches Retikulum und sein Golgi-Apparat ermöglichen die intensive Herstellung von Kollagen und zahlreichen Molekülen der Grundsubstanz.
7. Unter Ruhebedingungen wird die Zelle kleiner und spindelförmig, ihr Kern erscheint dunkler und ihr Zytoplasma ist kaum sichtbar; diese Form wird als Fibrozyt bezeichnet.
8. Bei Bedarf können Fibrozyten erneut zu aktiven Fibroblasten werden, insbesondere wenn nach einer Verletzung neue Interzellularsubstanz aufgebaut werden muss.
9. Während der Wundheilung differenzieren sich einige Fibroblasten zu Myofibroblasten, die mit ihren kontraktilen Filamenten die Wundränder einander annähern.
10. Gleichzeitig bilden sie eine kollagenreiche Matrix, die zunächst ungeordnet ist, sich später jedoch teilweise an der Richtung der mechanischen Belastung ausrichtet.
11. Zu den ortsständigen Zellen gehören auch die Adipozyten, die überschüssige Energie in Form von Triglyzeriden speichern und zugleich als hormonell aktive Zellen wirken.
12. In bestimmten Bindegeweben bilden Retikulumzellen ein feines Fasergerüst, in dem große Mengen blutbildender und immunologisch aktiver Zellen liegen.
13. Die um Gefäße gelegenen Perizyten umfassen mit ihren langen Fortsätzen teilweise Kapillaren und kleine Venen und tragen zur Stabilität ihrer Wand bei.
14. Unter geeigneten Reizen können sich diese Zellen teilen und zu anderen Bindegewebszelltypen differenzieren, weshalb sie auch als regenerative Reserve bedeutsam sind.
15. Eine besondere Stellung nehmen Gewebemakrophagen ein, die dauerhaft in einem Organ vorkommen können, deren Ursprung jedoch meist auf Monozyten des Blutes zurückzuführen ist.
16. Monozyten, die die Blutbahn verlassen, reifen im Bindegewebe zu größeren, unregelmäßig geformten Makrophagen mit ausgeprägter Phagozytosefähigkeit heran.
17. Mit ihren Fortsätzen überwachen sie fortlaufend ihre Umgebung und nehmen anschließend abgestorbene Zellen, Zelltrümmer, Fremdpartikel und zahlreiche Krankheitserreger auf.
18. Das aufgenommene Material gelangt in Phagosomen, die nach der Verschmelzung mit Lysosomen dessen abbaubare Bestandteile enzymatisch zerlegen.
19. Ihre Abwehrfunktion beschränkt sich nicht auf die Phagozytose, da sie Botenstoffe freisetzen und den Lymphozyten Antigene präsentieren.
20. Durch ihre Aktivierung können Makrophagen sowohl die frühe Phase der Entzündung als auch nach Beseitigung der Schädigung die Gewebereparatur steuern.
21. Ebenfalls häufige ortsständige Abwehrzellen sind Mastzellen, die vor allem in der Nähe kleiner Gefäße, in der Haut und im Bindegewebe unter Schleimhäuten vorkommen.
22. Ihr Zytoplasma ist mit großen, anfärbbaren Granula gefüllt, die unter anderem Histamin, Heparin und verschiedene Entzündungsmediatoren enthalten.
23. Bindet ein geeignetes Antigen an mehrere Immunglobulin-E-Moleküle ihrer Oberfläche, entleert die Mastzelle den Inhalt ihrer Granula durch eine rasche Degranulation.
24. Das freigesetzte Histamin erweitert kleine Gefäße und erhöht ihre Durchlässigkeit, sodass Flüssigkeit und weitere Abwehrzellen in das Gewebe eintreten können.
25. Diese Reaktion gehört zur entzündlichen Abwehr, kann bei übermäßiger oder unangemessener Auslösung jedoch allergische Beschwerden und in schweren Fällen eine systemische Reaktion verursachen.
26. Die meisten mobilen Zellen entstehen im Knochenmark, gelangen mit dem Blut in das jeweilige Gebiet und treten anschließend durch die Gefäßwand in das Bindegewebe über.
27. Ihre Einwanderung wird durch Adhäsionsmoleküle auf der Endotheloberfläche und durch chemische Lockstoffe aus dem entzündeten Gebiet gesteuert.
28. Bei einer akuten bakteriellen Entzündung treffen gewöhnlich zuerst neutrophile Granulozyten ein, die Krankheitserreger rasch aufnehmen und zerstören.
29. Aufgrund ihrer kurzen Lebensdauer und ihres hohen Enzymgehalts können sie in großer Zahl zugrunde gehen; ihre Reste bilden zusammen mit anderen Zellen und Gewebetrümmern einen Bestandteil des Eiters.
30. Eosinophile Granulozyten treten vor allem bei Reaktionen gegen Parasiten und bei allergischen Vorgängen vermehrt auf und setzen dabei wirksame Proteine aus ihren Granula frei.
31. Lymphozyten kommen besonders bei chronischen Entzündungen und während gezielter Immunreaktionen in größerer Zahl im Bindegewebe vor.
32. Die aus B-Lymphozyten hervorgehenden Plasmazellen sind an ihrem exzentrisch gelegenen Zellkern und ihrem reichlichen, auf die Immunglobulinproduktion spezialisierten Zytoplasma zu erkennen.
33. Die von ihnen abgegebenen Antikörper gelangen in die Gewebeflüssigkeit, wo sie durch Bindung an bestimmte Antigene fremde Strukturen neutralisieren oder markieren.
34. Der Zellbestand des Bindegewebes passt sich somit fortlaufend an den Zustand des jeweiligen Organs an: In Ruhe überwiegen erhaltende Zellen, bei einer Schädigung dagegen Abwehr- und Reparaturzellen.
35. Das abgestimmte Zusammenwirken ortsständiger und eingewanderter Zellen ermöglicht es dem Bindegewebe, zugleich als strukturelles Gerüst, Stoffwechselraum und immunologische Grenzzone zu dienen.