6.1.2 – A szarusodás folyamata és a bőr gátfunkciója – Der Vorgang der Verhornung und die Barrierefunktion
1. A szarusodás olyan érési folyamat, amelynek során az élő keratinociták ellenálló szarusejtekké alakulnak. – Die Verhornung ist ein Reifungsvorgang, bei dem sich lebende Keratinozyten in widerstandsfähige Hornzellen umwandeln.
2. A folyamat az alaprétegben kezdődik a keratinociták osztódásával. – Der Vorgang beginnt in der Basalschicht (Stratum basale) mit der Teilung der Keratinozyten.
3. Az újonnan képződött sejtek fokozatosan elhagyják az alapréteget, és a felszín felé tolódnak. – Die neu gebildeten Zellen verlassen schrittweise die Basalschicht und werden zur Oberfläche geschoben.
4. A vándorlás során a sejtek különböző keratinfehérjéket kezdenek termelni. – Während der Wanderung beginnen die Zellen, unterschiedliche Keratinproteine zu bilden.
5. A keratinfonalak egyre sűrűbb hálózatot alkotnak a sejtplazmában. – Die Keratinfilamente bilden im Zellplasma ein zunehmend dichteres Netzwerk.
6. Ez a hálózat mechanikai szilárdságot és ellenálló képességet ad a sejteknek. – Dieses Netzwerk verleiht den Zellen mechanische Festigkeit und Widerstandsfähigkeit.
7. A tüskés sejtrétegben a keratinfonalak a dezmoszómákhoz kapcsolódnak. – In der Stachelzellschicht (Stratum spinosum) verbinden sich die Keratinfilamente mit den Desmosomen.
8. Így az egyes sejtek egy összefüggő, terhelhető sejthálózatot alkotnak. – Dadurch bilden die einzelnen Zellen einen zusammenhängenden und belastbaren Zellverband.
9. A szemcsés rétegben keratohialin-szemcsék halmozódnak fel. – In der Körnerschicht (Stratum granulosum) sammeln sich Keratohyalin-Granula an.
10. A bennük található filaggrin a keratinfonalakat tömött kötegekké rendezi. – Das in ihnen enthaltene Filaggrin ordnet die Keratinfilamente zu dichten Bündeln.
11. A sejtek ezzel egyidejűleg erős fehérjeburkot építenek a sejthártya belső felszínén. – Gleichzeitig bilden die Zellen an der Innenseite ihrer Zellmembran eine feste Proteinhülle.
12. Ez az elszarusodott sejtburok jelentősen növeli a korneociták ellenálló képességét. – Diese verhornte Zellhülle erhöht die Widerstandsfähigkeit der Korneozyten erheblich.
13. A lamelláris testekből ceramidokban, koleszterinben és zsírsavakban gazdag anyag ürül. – Aus den Lamellenkörperchen wird ein an Ceramiden, Cholesterin und Fettsäuren reiches Material freigesetzt.
14. Ezek a lipidek rendezett lemezeket képeznek a sejtek közötti térben. – Diese Lipide bilden geordnete Lamellen im Zellzwischenraum.
15. A szaruréteg ezért gyakran téglafalhoz hasonlítható. – Die Hornschicht (Stratum corneum) wird deshalb häufig mit einer Ziegelmauer verglichen.
16. Ebben a hasonlatban a korneociták a téglák, a sejtek közötti lipidek pedig a habarcs. – In diesem Vergleich entsprechen die Korneozyten den Ziegelsteinen und die zwischenzellulären Lipide dem Mörtel.
17. A szemcsés réteg felső részén a sejtmag és a sejtszervecskék lebomlanak. – Im oberen Teil der Körnerschicht (Stratum granulosum) werden der Zellkern und die Zellorganellen abgebaut.
18. Az élő keratinocita így anyagcserét nem folytató korneocitává alakul. – Der lebende Keratinozyt wandelt sich dadurch in einen stoffwechselinaktiven Korneozyten um.
19. A korneociták kezdetben erősen kapcsolódnak egymáshoz módosult dezmoszómákkal. – Die Korneozyten sind zunächst durch umgewandelte Desmosomen fest miteinander verbunden.
20. Ezeket a kapcsolatokat korneodezmoszómáknak nevezzük. – Diese Verbindungen werden als Korneodesmosomen bezeichnet.
21. A felszín közelében enzimek fokozatosan lebontják a korneodezmoszómákat. – In der Nähe der Oberfläche bauen Enzyme die Korneodesmosomen schrittweise ab.
22. Ennek következtében a legkülső szarusejtek apró pikkelyek formájában leválnak. – Dadurch lösen sich die äußersten Hornzellen in Form kleiner Schuppen ab.
23. A leválás és az alulról történő sejtpótlás egészséges bőrben egyensúlyban van. – Die Abschilferung und der Zellersatz aus der Tiefe befinden sich in gesunder Haut im Gleichgewicht.
24. A felhám teljes megújulása általában több hetet vesz igénybe. – Die vollständige Erneuerung der Oberhaut (Epidermis) dauert gewöhnlich mehrere Wochen.
25. A szaruréteg legfontosabb feladata a szervezet vízvesztésének korlátozása. – Die wichtigste Aufgabe der Hornschicht (Stratum corneum) ist die Begrenzung des Wasserverlustes des Organismus.
26. Az ép lipidrétegek csökkentik a víz felhámrétegen keresztül történő elpárolgását. – Intakte Lipidschichten vermindern die Verdunstung von Wasser durch die Oberhaut.
27. Ezt a folyamatot felhámon keresztüli vízvesztésnek nevezzük. – Dieser Vorgang wird als transepidermaler Wasserverlust bezeichnet.
28. A korneocitákban található természetes hidratáló anyagok vizet kötnek meg. – Die in den Korneozyten enthaltenen natürlichen Feuchthaltefaktoren binden Wasser.
29. A megfelelő víztartalom biztosítja, hogy a szaruréteg hajlékony maradjon, és ne repedezzen meg. – Ein ausreichender Wassergehalt sorgt dafür, dass die Hornschicht geschmeidig bleibt und nicht einreißt.
30. A bőrgát megnehezíti a kórokozók, allergének és káros vegyi anyagok behatolását. – Die Hautbarriere erschwert das Eindringen von Krankheitserregern, Allergenen und schädlichen chemischen Stoffen.
31. A szaruréteg savas környezete szintén gátolja számos mikroorganizmus szaporodását. – Das saure Milieu der Hornschicht hemmt ebenfalls die Vermehrung zahlreicher Mikroorganismen.
32. A gyakori mosás, az erős tisztítószerek és az oldószerek eltávolíthatják a védő lipideket. – Häufiges Waschen, aggressive Reinigungsmittel und Lösungsmittel können die schützenden Lipide entfernen.
33. A sérült bőrgát fokozott vízvesztéshez, szárazsághoz és gyulladáshoz vezethet. – Eine geschädigte Hautbarriere kann zu erhöhtem Wasserverlust, Trockenheit und Entzündung führen.
34. Tartós mechanikai terhelés hatására fokozódhat a szaruképződés, és bőrkeményedés alakulhat ki. – Bei anhaltender mechanischer Belastung kann die Hornbildung zunehmen und eine Schwiele (Callus) entstehen.
35. A szabályozott szarusodás tehát egyszerre biztosítja a bőr ellenálló képességét, vízháztartását és folyamatos megújulását. – Eine geregelte Verhornung gewährleistet somit zugleich die Widerstandsfähigkeit, den Wasserhaushalt und die fortlaufende Erneuerung der Haut.
(aufklappen)magyar
1. A szarusodás olyan érési folyamat, amelynek során az élő keratinociták ellenálló szarusejtekké alakulnak.
2. A folyamat az alaprétegben kezdődik a keratinociták osztódásával.
3. Az újonnan képződött sejtek fokozatosan elhagyják az alapréteget, és a felszín felé tolódnak.
4. A vándorlás során a sejtek különböző keratinfehérjéket kezdenek termelni.
5. A keratinfonalak egyre sűrűbb hálózatot alkotnak a sejtplazmában.
6. Ez a hálózat mechanikai szilárdságot és ellenálló képességet ad a sejteknek.
7. A tüskés sejtrétegben a keratinfonalak a dezmoszómákhoz kapcsolódnak.
8. Így az egyes sejtek egy összefüggő, terhelhető sejthálózatot alkotnak.
9. A szemcsés rétegben keratohialin-szemcsék halmozódnak fel.
10. A bennük található filaggrin a keratinfonalakat tömött kötegekké rendezi.
11. A sejtek ezzel egyidejűleg erős fehérjeburkot építenek a sejthártya belső felszínén.
12. Ez az elszarusodott sejtburok jelentősen növeli a korneociták ellenálló képességét.
13. A lamelláris testekből ceramidokban, koleszterinben és zsírsavakban gazdag anyag ürül.
14. Ezek a lipidek rendezett lemezeket képeznek a sejtek közötti térben.
15. A szaruréteg ezért gyakran téglafalhoz hasonlítható.
16. Ebben a hasonlatban a korneociták a téglák, a sejtek közötti lipidek pedig a habarcs.
17. A szemcsés réteg felső részén a sejtmag és a sejtszervecskék lebomlanak.
18. Az élő keratinocita így anyagcserét nem folytató korneocitává alakul.
19. A korneociták kezdetben erősen kapcsolódnak egymáshoz módosult dezmoszómákkal.
20. Ezeket a kapcsolatokat korneodezmoszómáknak nevezzük.
21. A felszín közelében enzimek fokozatosan lebontják a korneodezmoszómákat.
22. Ennek következtében a legkülső szarusejtek apró pikkelyek formájában leválnak.
23. A leválás és az alulról történő sejtpótlás egészséges bőrben egyensúlyban van.
24. A felhám teljes megújulása általában több hetet vesz igénybe.
25. A szaruréteg legfontosabb feladata a szervezet vízvesztésének korlátozása.
26. Az ép lipidrétegek csökkentik a víz felhámrétegen keresztül történő elpárolgását.
27. Ezt a folyamatot felhámon keresztüli vízvesztésnek nevezzük.
28. A korneocitákban található természetes hidratáló anyagok vizet kötnek meg.
29. A megfelelő víztartalom biztosítja, hogy a szaruréteg hajlékony maradjon, és ne repedezzen meg.
30. A bőrgát megnehezíti a kórokozók, allergének és káros vegyi anyagok behatolását.
31. A szaruréteg savas környezete szintén gátolja számos mikroorganizmus szaporodását.
32. A gyakori mosás, az erős tisztítószerek és az oldószerek eltávolíthatják a védő lipideket.
33. A sérült bőrgát fokozott vízvesztéshez, szárazsághoz és gyulladáshoz vezethet.
34. Tartós mechanikai terhelés hatására fokozódhat a szaruképződés, és bőrkeményedés alakulhat ki.
35. A szabályozott szarusodás tehát egyszerre biztosítja a bőr ellenálló képességét, vízháztartását és folyamatos megújulását.
(aufklappen)német
1. Die Verhornung ist ein Reifungsvorgang, bei dem sich lebende Keratinozyten in widerstandsfähige Hornzellen umwandeln.
2. Der Vorgang beginnt in der Basalschicht (Stratum basale) mit der Teilung der Keratinozyten.
3. Die neu gebildeten Zellen verlassen schrittweise die Basalschicht und werden zur Oberfläche geschoben.
4. Während der Wanderung beginnen die Zellen, unterschiedliche Keratinproteine zu bilden.
5. Die Keratinfilamente bilden im Zellplasma ein zunehmend dichteres Netzwerk.
6. Dieses Netzwerk verleiht den Zellen mechanische Festigkeit und Widerstandsfähigkeit.
7. In der Stachelzellschicht (Stratum spinosum) verbinden sich die Keratinfilamente mit den Desmosomen.
8. Dadurch bilden die einzelnen Zellen einen zusammenhängenden und belastbaren Zellverband.
9. In der Körnerschicht (Stratum granulosum) sammeln sich Keratohyalin-Granula an.
10. Das in ihnen enthaltene Filaggrin ordnet die Keratinfilamente zu dichten Bündeln.
11. Gleichzeitig bilden die Zellen an der Innenseite ihrer Zellmembran eine feste Proteinhülle.
12. Diese verhornte Zellhülle erhöht die Widerstandsfähigkeit der Korneozyten erheblich.
13. Aus den Lamellenkörperchen wird ein an Ceramiden, Cholesterin und Fettsäuren reiches Material freigesetzt.
14. Diese Lipide bilden geordnete Lamellen im Zellzwischenraum.
15. Die Hornschicht (Stratum corneum) wird deshalb häufig mit einer Ziegelmauer verglichen.
16. In diesem Vergleich entsprechen die Korneozyten den Ziegelsteinen und die zwischenzellulären Lipide dem Mörtel.
17. Im oberen Teil der Körnerschicht (Stratum granulosum) werden der Zellkern und die Zellorganellen abgebaut.
18. Der lebende Keratinozyt wandelt sich dadurch in einen stoffwechselinaktiven Korneozyten um.
19. Die Korneozyten sind zunächst durch umgewandelte Desmosomen fest miteinander verbunden.
20. Diese Verbindungen werden als Korneodesmosomen bezeichnet.
21. In der Nähe der Oberfläche bauen Enzyme die Korneodesmosomen schrittweise ab.
22. Dadurch lösen sich die äußersten Hornzellen in Form kleiner Schuppen ab.
23. Die Abschilferung und der Zellersatz aus der Tiefe befinden sich in gesunder Haut im Gleichgewicht.
24. Die vollständige Erneuerung der Oberhaut (Epidermis) dauert gewöhnlich mehrere Wochen.
25. Die wichtigste Aufgabe der Hornschicht (Stratum corneum) ist die Begrenzung des Wasserverlustes des Organismus.
26. Intakte Lipidschichten vermindern die Verdunstung von Wasser durch die Oberhaut.
27. Dieser Vorgang wird als transepidermaler Wasserverlust bezeichnet.
28. Die in den Korneozyten enthaltenen natürlichen Feuchthaltefaktoren binden Wasser.
29. Ein ausreichender Wassergehalt sorgt dafür, dass die Hornschicht geschmeidig bleibt und nicht einreißt.
30. Die Hautbarriere erschwert das Eindringen von Krankheitserregern, Allergenen und schädlichen chemischen Stoffen.
31. Das saure Milieu der Hornschicht hemmt ebenfalls die Vermehrung zahlreicher Mikroorganismen.
32. Häufiges Waschen, aggressive Reinigungsmittel und Lösungsmittel können die schützenden Lipide entfernen.
33. Eine geschädigte Hautbarriere kann zu erhöhtem Wasserverlust, Trockenheit und Entzündung führen.
34. Bei anhaltender mechanischer Belastung kann die Hornbildung zunehmen und eine Schwiele (Callus) entstehen.
35. Eine geregelte Verhornung gewährleistet somit zugleich die Widerstandsfähigkeit, den Wasserhaushalt und die fortlaufende Erneuerung der Haut.