3.9.1 – A porcszövet három típusa – Die drei Typen des Knorpelgewebes
1. A porcszövet olyan szilárd, mégis rugalmas támasztószövet, amelynek mechanikai tulajdonságait elsősorban a nagy mennyiségű sejtközötti állomány határozza meg. – Das Knorpelgewebe ist ein festes, zugleich jedoch elastisches Stützgewebe, dessen mechanische Eigenschaften vor allem durch die reichlich vorhandene Interzellularsubstanz bestimmt werden.
2. Állományában a porcsejtek viszonylag ritkán helyezkednek el, míg a közöttük lévő, vízben és makromolekulákban gazdag mátrix a szövet térfogatának legnagyobb részét alkotja. – In seiner Substanz liegen die Knorpelzellen relativ locker verteilt, während die zwischen ihnen befindliche, wasser- und makromolekülreiche Matrix den größten Teil des Gewebevolumens bildet.
3. Az érett porcsejteket, vagyis a kondrocitákat (chondrocyti) a mátrix kisebb üregei, az úgynevezett porcrések veszik körül. – Die reifen Knorpelzellen, die Chondrozyten (Chondrocyti), werden von kleinen Hohlräumen der Matrix, den sogenannten Knorpellakunen, umgeben.
4. Osztódásukat követően a közös elődsejtből származó kondrociták gyakran egymás mellett maradnak, és izogén sejtcsoportot alkotnak. – Nach ihrer Teilung bleiben die von einer gemeinsamen Vorläuferzelle abstammenden Chondrozyten häufig nebeneinander liegen und bilden eine isogene Zellgruppe.
5. Egy ilyen sejtcsoport a körülötte elhelyezkedő, eltérő összetételű mátrixszal együtt porcegységet, más néven kondront képez. – Eine solche Zellgruppe bildet zusammen mit der sie umgebenden, unterschiedlich zusammengesetzten Matrix eine Knorpeleinheit, die auch als Chondron bezeichnet wird.
6. Mivel a porcszövetben sem vérerek, sem nyirokerek nincsenek, a sejtek ellátása a környező szövetek felől történő diffúziótól függ. – Da das Knorpelgewebe weder Blut- noch Lymphgefäße enthält, hängt die Versorgung seiner Zellen von der Diffusion aus den umgebenden Geweben ab.
7. A legtöbb porcfelszínt rostos kötőszövetből álló porchártya (perichondrium) borítja, amely ereket, idegeket és porcképző elődsejteket tartalmaz. – Die meisten Knorpeloberflächen werden von einer aus faserigem Bindegewebe bestehenden Knorpelhaut (Perichondrium) bedeckt, die Gefäße, Nerven und knorpelbildende Vorläuferzellen enthält.
8. Kivételt képez az ízületi porc és a rostos porc, amelyek felszínén nem található valódi perichondrium. – Ausnahmen bilden der Gelenkknorpel und der Faserknorpel, an deren Oberfläche kein echtes Perichondrium vorhanden ist.
9. A porc lassú anyagcseréje, csekély sejtsűrűsége és érmentessége miatt sérülés után csak korlátozott mértékben képes regenerálódni. – Wegen seines langsamen Stoffwechsels, seiner geringen Zelldichte und seiner Gefäßfreiheit kann sich Knorpel nach einer Verletzung nur begrenzt regenerieren.
10. A mátrixban található rostok típusa és mennyisége alapján üvegporcot, rugalmas porcot és rostos porcot különböztetünk meg. – Nach Art und Menge der in der Matrix enthaltenen Fasern werden hyaliner, elastischer und Faserknorpel unterschieden.
11. Leggyakoribb formaként az üvegporc, más néven hialinporc jelenik meg, amely friss állapotban kékesfehér, áttetsző és sima felszínű. – Als häufigste Form tritt der hyaline Knorpel auf, der im frischen Zustand bläulich weiß, durchscheinend und glatt erscheint.
12. Mikroszkópos metszetben alapállománya látszólag homogén, mert a finom, II-es típusú kollagénrostok fénytörése közel áll a környező mátrixéhoz. – Im mikroskopischen Schnitt erscheint seine Grundsubstanz scheinbar homogen, weil die feinen Kollagenfasern des Typs II eine ähnliche Lichtbrechung wie die umgebende Matrix besitzen.
13. A kollagénhálózat szakítószilárdságot biztosít, míg a proteoglikánokhoz kötődő nagy vízmennyiség ellenállóvá teszi a szövetet a nyomással szemben. – Das Kollagennetz verleiht Zugfestigkeit, während die große, an Proteoglykane gebundene Wassermenge das Gewebe widerstandsfähig gegen Druck macht.
14. Terheléskor a mátrixból részben kiszoruló víz a nyomás csökkenése után visszaáramlik, ezért az üvegporc rugalmas nyomáskiegyenlítő rendszerként működik. – Unter Belastung wird Wasser teilweise aus der Matrix verdrängt und strömt nach Abnahme des Drucks zurück, sodass der hyaline Knorpel als elastisches Druckausgleichssystem wirkt.
15. Az ízületi felszíneket borító üvegporc csökkenti a súrlódást, egyenletesen osztja el a terhelést, és tompítja a mozgás közben fellépő ütéseket. – Der die Gelenkflächen bedeckende hyaline Knorpel vermindert die Reibung, verteilt die Belastung gleichmäßig und dämpft die bei Bewegungen auftretenden Stöße.
16. Tápanyagait az ízületi folyadékból kapja, mivel sem ereket tartalmazó porchártya, sem közvetlen vérellátás nem áll rendelkezésére. – Seine Nährstoffe erhält er aus der Gelenkflüssigkeit, da ihm weder eine gefäßhaltige Knorpelhaut noch eine direkte Blutversorgung zur Verfügung steht.
17. Üvegporc alkotja továbbá a bordaporcokat, az orr vázának jelentős részét, valamint a gége és a légcső több támasztóelemét. – Hyaliner Knorpel bildet außerdem die Rippenknorpel, einen erheblichen Teil des Nasengerüstes sowie mehrere Stützelemente des Kehlkopfes und der Luftröhre.
18. A magzati fejlődés során a későbbi csontváz számos része először hialinporcos modellként jelenik meg, amelyet később fokozatosan csontszövet vált fel. – Während der fetalen Entwicklung entstehen zahlreiche Teile des späteren Skeletts zunächst als hyaline Knorpelmodelle, die später schrittweise durch Knochengewebe ersetzt werden.
19. A növekedési lemezben megmaradó porcszövet a hosszú csontok hosszirányú növekedését mindaddig lehetővé teszi, amíg a lemez el nem csontosodik. – Das in der Wachstumsfuge verbleibende Knorpelgewebe ermöglicht das Längenwachstum der langen Knochen, bis die Fuge verknöchert.
20. Az üvegporctól eltérően a rugalmas porc mátrixában a II-es típusú kollagén mellett sűrű, elágazó rugalmasrost-hálózat is húzódik. – Im Gegensatz zum hyalinen Knorpel enthält die Matrix des elastischen Knorpels neben Kollagen vom Typ II auch ein dichtes, verzweigtes Netz elastischer Fasern.
21. E rostoknak köszönhetően a szövet jelentős alakváltozás után is visszanyeri eredeti formáját, miközben szerkezeti összefüggése nem szakad meg. – Dank dieser Fasern nimmt das Gewebe auch nach erheblicher Verformung seine ursprüngliche Gestalt wieder an, ohne dass sein struktureller Zusammenhang verloren geht.
22. Sárgás színe és nagyobb sejtsűrűsége már kis nagyítás mellett is megkülönbözteti a többnyire halványabb üvegporctól. – Seine gelbliche Farbe und seine höhere Zelldichte unterscheiden ihn bereits bei geringer Vergrößerung vom meist blasseren hyalinen Knorpel.
23. Rugalmas porc található a fülkagylóban, a külső hallójárat porcos részében, a fülkürtben és a gégefedőben. – Elastischer Knorpel kommt in der Ohrmuschel, im knorpeligen Teil des äußeren Gehörgangs, in der Ohrtrompete und im Kehldeckel vor.
24. Ezeken a helyeken a támasztó funkció csak akkor teljesül megfelelően, ha a porc ismételt hajlítás mellett is megőrzi alapvető alakját. – An diesen Stellen kann die Stützfunktion nur dann angemessen erfüllt werden, wenn der Knorpel trotz wiederholter Biegung seine Grundform bewahrt.
25. A rugalmas porcot rendszerint perichondrium veszi körül, amelyből új porcsejtek képződhetnek, bár a regeneráció itt is lassú és korlátozott. – Der elastische Knorpel wird gewöhnlich von einem Perichondrium umgeben, aus dem neue Knorpelzellen entstehen können, obwohl auch hier die Regeneration langsam und begrenzt bleibt.
26. A harmadik típus, a rostos porc átmeneti szövetként egyesíti a tömött rostos kötőszövet és a porcszövet jellegzetességeit. – Der dritte Typ, der Faserknorpel, vereinigt als Übergangsgewebe Merkmale des straffen faserigen Bindegewebes und des Knorpelgewebes.
27. Mátrixában vastag, többnyire párhuzamosan rendeződő I-es típusú kollagénkötegek uralkodnak, amelyek között a kondrociták sorokba rendeződve helyezkednek el. – In seiner Matrix überwiegen dicke, meist parallel angeordnete Kollagenbündel des Typs I, zwischen denen die Chondrozyten reihenförmig liegen.
28. A viszonylag kevés alapállomány és a nagy kollagéntartalom miatt a rostos porc különösen jól ellenáll a húzó-, nyíró- és nyomóerők együttes hatásának. – Aufgrund der relativ geringen Grundsubstanz und des hohen Kollagengehalts widersteht der Faserknorpel besonders gut der kombinierten Einwirkung von Zug-, Scher- und Druckkräften.
29. Felszínén nem különül el porchártya, mivel rostjai rendszerint közvetlenül folytatódnak a szomszédos tömött kötőszövet kollagénkötegeiben. – An seiner Oberfläche ist keine Knorpelhaut abgegrenzt, da seine Fasern meist unmittelbar in die Kollagenbündel des benachbarten straffen Bindegewebes übergehen.
30. Rostos porc alkotja a csigolyaközti porckorongok külső rostos gyűrűjét, amely a gerinc terhelése során erős, mégis rugalmas összeköttetést biztosít. – Faserknorpel bildet den äußeren Faserring der Zwischenwirbelscheiben, der bei Belastung der Wirbelsäule eine feste und dennoch elastische Verbindung gewährleistet.
31. Ugyanez a szövettípus található a térd meniszkuszaiban, a szeméremcsonti összeköttetésben és több ízület rostporcos korongjaiban vagy ajkaiban. – Derselbe Gewebetyp findet sich in den Menisken des Knies, in der Schambeinfuge sowie in den Faserknorpelscheiben oder Gelenklippen mehrerer Gelenke.
32. Az inak és szalagok csontos tapadásánál megjelenő rostos porc fokozatos átmenetet képez a hajlékony kollagénkötegek és a merev csont között. – Der an knöchernen Ansatzstellen von Sehnen und Bändern auftretende Faserknorpel bildet einen allmählichen Übergang zwischen den biegsamen Kollagenbündeln und dem starren Knochen.
33. Bár mindhárom porctípus ugyanazokból az alapvető sejtekből és mátrixalkotókból épül fel, rostösszetételük eltérései különböző mechanikai feladatokra teszik alkalmassá őket. – Obwohl alle drei Knorpeltypen aus denselben grundlegenden Zellen und Matrixbestandteilen aufgebaut sind, befähigen Unterschiede ihrer Faserzusammensetzung sie zu verschiedenen mechanischen Aufgaben.
34. Az üvegporc elsősorban sima, nyomásálló felszínt, a rugalmas porc alakmegtartó hajlékonyságot, a rostos porc pedig nagy szakítószilárdságot biztosít. – Der hyaline Knorpel bietet vor allem eine glatte, druckfeste Oberfläche, der elastische Knorpel formbewahrende Biegsamkeit und der Faserknorpel hohe Zugfestigkeit.
35. Szerkezetük és előfordulási helyük ezért szorosan összefügg azzal a terheléssel, amelynek az adott porcos képlet a szervezetben rendszeresen ki van téve. – Ihr Aufbau und ihr Vorkommen stehen daher in engem Zusammenhang mit der Belastung, der die jeweilige Knorpelstruktur im Organismus regelmäßig ausgesetzt ist.
(aufklappen)magyar
1. A porcszövet olyan szilárd, mégis rugalmas támasztószövet, amelynek mechanikai tulajdonságait elsősorban a nagy mennyiségű sejtközötti állomány határozza meg.
2. Állományában a porcsejtek viszonylag ritkán helyezkednek el, míg a közöttük lévő, vízben és makromolekulákban gazdag mátrix a szövet térfogatának legnagyobb részét alkotja.
3. Az érett porcsejteket, vagyis a kondrocitákat (chondrocyti) a mátrix kisebb üregei, az úgynevezett porcrések veszik körül.
4. Osztódásukat követően a közös elődsejtből származó kondrociták gyakran egymás mellett maradnak, és izogén sejtcsoportot alkotnak.
5. Egy ilyen sejtcsoport a körülötte elhelyezkedő, eltérő összetételű mátrixszal együtt porcegységet, más néven kondront képez.
6. Mivel a porcszövetben sem vérerek, sem nyirokerek nincsenek, a sejtek ellátása a környező szövetek felől történő diffúziótól függ.
7. A legtöbb porcfelszínt rostos kötőszövetből álló porchártya (perichondrium) borítja, amely ereket, idegeket és porcképző elődsejteket tartalmaz.
8. Kivételt képez az ízületi porc és a rostos porc, amelyek felszínén nem található valódi perichondrium.
9. A porc lassú anyagcseréje, csekély sejtsűrűsége és érmentessége miatt sérülés után csak korlátozott mértékben képes regenerálódni.
10. A mátrixban található rostok típusa és mennyisége alapján üvegporcot, rugalmas porcot és rostos porcot különböztetünk meg.
11. Leggyakoribb formaként az üvegporc, más néven hialinporc jelenik meg, amely friss állapotban kékesfehér, áttetsző és sima felszínű.
12. Mikroszkópos metszetben alapállománya látszólag homogén, mert a finom, II-es típusú kollagénrostok fénytörése közel áll a környező mátrixéhoz.
13. A kollagénhálózat szakítószilárdságot biztosít, míg a proteoglikánokhoz kötődő nagy vízmennyiség ellenállóvá teszi a szövetet a nyomással szemben.
14. Terheléskor a mátrixból részben kiszoruló víz a nyomás csökkenése után visszaáramlik, ezért az üvegporc rugalmas nyomáskiegyenlítő rendszerként működik.
15. Az ízületi felszíneket borító üvegporc csökkenti a súrlódást, egyenletesen osztja el a terhelést, és tompítja a mozgás közben fellépő ütéseket.
16. Tápanyagait az ízületi folyadékból kapja, mivel sem ereket tartalmazó porchártya, sem közvetlen vérellátás nem áll rendelkezésére.
17. Üvegporc alkotja továbbá a bordaporcokat, az orr vázának jelentős részét, valamint a gége és a légcső több támasztóelemét.
18. A magzati fejlődés során a későbbi csontváz számos része először hialinporcos modellként jelenik meg, amelyet később fokozatosan csontszövet vált fel.
19. A növekedési lemezben megmaradó porcszövet a hosszú csontok hosszirányú növekedését mindaddig lehetővé teszi, amíg a lemez el nem csontosodik.
20. Az üvegporctól eltérően a rugalmas porc mátrixában a II-es típusú kollagén mellett sűrű, elágazó rugalmasrost-hálózat is húzódik.
21. E rostoknak köszönhetően a szövet jelentős alakváltozás után is visszanyeri eredeti formáját, miközben szerkezeti összefüggése nem szakad meg.
22. Sárgás színe és nagyobb sejtsűrűsége már kis nagyítás mellett is megkülönbözteti a többnyire halványabb üvegporctól.
23. Rugalmas porc található a fülkagylóban, a külső hallójárat porcos részében, a fülkürtben és a gégefedőben.
24. Ezeken a helyeken a támasztó funkció csak akkor teljesül megfelelően, ha a porc ismételt hajlítás mellett is megőrzi alapvető alakját.
25. A rugalmas porcot rendszerint perichondrium veszi körül, amelyből új porcsejtek képződhetnek, bár a regeneráció itt is lassú és korlátozott.
26. A harmadik típus, a rostos porc átmeneti szövetként egyesíti a tömött rostos kötőszövet és a porcszövet jellegzetességeit.
27. Mátrixában vastag, többnyire párhuzamosan rendeződő I-es típusú kollagénkötegek uralkodnak, amelyek között a kondrociták sorokba rendeződve helyezkednek el.
28. A viszonylag kevés alapállomány és a nagy kollagéntartalom miatt a rostos porc különösen jól ellenáll a húzó-, nyíró- és nyomóerők együttes hatásának.
29. Felszínén nem különül el porchártya, mivel rostjai rendszerint közvetlenül folytatódnak a szomszédos tömött kötőszövet kollagénkötegeiben.
30. Rostos porc alkotja a csigolyaközti porckorongok külső rostos gyűrűjét, amely a gerinc terhelése során erős, mégis rugalmas összeköttetést biztosít.
31. Ugyanez a szövettípus található a térd meniszkuszaiban, a szeméremcsonti összeköttetésben és több ízület rostporcos korongjaiban vagy ajkaiban.
32. Az inak és szalagok csontos tapadásánál megjelenő rostos porc fokozatos átmenetet képez a hajlékony kollagénkötegek és a merev csont között.
33. Bár mindhárom porctípus ugyanazokból az alapvető sejtekből és mátrixalkotókból épül fel, rostösszetételük eltérései különböző mechanikai feladatokra teszik alkalmassá őket.
34. Az üvegporc elsősorban sima, nyomásálló felszínt, a rugalmas porc alakmegtartó hajlékonyságot, a rostos porc pedig nagy szakítószilárdságot biztosít.
35. Szerkezetük és előfordulási helyük ezért szorosan összefügg azzal a terheléssel, amelynek az adott porcos képlet a szervezetben rendszeresen ki van téve.
(aufklappen)német
1. Das Knorpelgewebe ist ein festes, zugleich jedoch elastisches Stützgewebe, dessen mechanische Eigenschaften vor allem durch die reichlich vorhandene Interzellularsubstanz bestimmt werden.
2. In seiner Substanz liegen die Knorpelzellen relativ locker verteilt, während die zwischen ihnen befindliche, wasser- und makromolekülreiche Matrix den größten Teil des Gewebevolumens bildet.
3. Die reifen Knorpelzellen, die Chondrozyten (Chondrocyti), werden von kleinen Hohlräumen der Matrix, den sogenannten Knorpellakunen, umgeben.
4. Nach ihrer Teilung bleiben die von einer gemeinsamen Vorläuferzelle abstammenden Chondrozyten häufig nebeneinander liegen und bilden eine isogene Zellgruppe.
5. Eine solche Zellgruppe bildet zusammen mit der sie umgebenden, unterschiedlich zusammengesetzten Matrix eine Knorpeleinheit, die auch als Chondron bezeichnet wird.
6. Da das Knorpelgewebe weder Blut- noch Lymphgefäße enthält, hängt die Versorgung seiner Zellen von der Diffusion aus den umgebenden Geweben ab.
7. Die meisten Knorpeloberflächen werden von einer aus faserigem Bindegewebe bestehenden Knorpelhaut (Perichondrium) bedeckt, die Gefäße, Nerven und knorpelbildende Vorläuferzellen enthält.
8. Ausnahmen bilden der Gelenkknorpel und der Faserknorpel, an deren Oberfläche kein echtes Perichondrium vorhanden ist.
9. Wegen seines langsamen Stoffwechsels, seiner geringen Zelldichte und seiner Gefäßfreiheit kann sich Knorpel nach einer Verletzung nur begrenzt regenerieren.
10. Nach Art und Menge der in der Matrix enthaltenen Fasern werden hyaliner, elastischer und Faserknorpel unterschieden.
11. Als häufigste Form tritt der hyaline Knorpel auf, der im frischen Zustand bläulich weiß, durchscheinend und glatt erscheint.
12. Im mikroskopischen Schnitt erscheint seine Grundsubstanz scheinbar homogen, weil die feinen Kollagenfasern des Typs II eine ähnliche Lichtbrechung wie die umgebende Matrix besitzen.
13. Das Kollagennetz verleiht Zugfestigkeit, während die große, an Proteoglykane gebundene Wassermenge das Gewebe widerstandsfähig gegen Druck macht.
14. Unter Belastung wird Wasser teilweise aus der Matrix verdrängt und strömt nach Abnahme des Drucks zurück, sodass der hyaline Knorpel als elastisches Druckausgleichssystem wirkt.
15. Der die Gelenkflächen bedeckende hyaline Knorpel vermindert die Reibung, verteilt die Belastung gleichmäßig und dämpft die bei Bewegungen auftretenden Stöße.
16. Seine Nährstoffe erhält er aus der Gelenkflüssigkeit, da ihm weder eine gefäßhaltige Knorpelhaut noch eine direkte Blutversorgung zur Verfügung steht.
17. Hyaliner Knorpel bildet außerdem die Rippenknorpel, einen erheblichen Teil des Nasengerüstes sowie mehrere Stützelemente des Kehlkopfes und der Luftröhre.
18. Während der fetalen Entwicklung entstehen zahlreiche Teile des späteren Skeletts zunächst als hyaline Knorpelmodelle, die später schrittweise durch Knochengewebe ersetzt werden.
19. Das in der Wachstumsfuge verbleibende Knorpelgewebe ermöglicht das Längenwachstum der langen Knochen, bis die Fuge verknöchert.
20. Im Gegensatz zum hyalinen Knorpel enthält die Matrix des elastischen Knorpels neben Kollagen vom Typ II auch ein dichtes, verzweigtes Netz elastischer Fasern.
21. Dank dieser Fasern nimmt das Gewebe auch nach erheblicher Verformung seine ursprüngliche Gestalt wieder an, ohne dass sein struktureller Zusammenhang verloren geht.
22. Seine gelbliche Farbe und seine höhere Zelldichte unterscheiden ihn bereits bei geringer Vergrößerung vom meist blasseren hyalinen Knorpel.
23. Elastischer Knorpel kommt in der Ohrmuschel, im knorpeligen Teil des äußeren Gehörgangs, in der Ohrtrompete und im Kehldeckel vor.
24. An diesen Stellen kann die Stützfunktion nur dann angemessen erfüllt werden, wenn der Knorpel trotz wiederholter Biegung seine Grundform bewahrt.
25. Der elastische Knorpel wird gewöhnlich von einem Perichondrium umgeben, aus dem neue Knorpelzellen entstehen können, obwohl auch hier die Regeneration langsam und begrenzt bleibt.
26. Der dritte Typ, der Faserknorpel, vereinigt als Übergangsgewebe Merkmale des straffen faserigen Bindegewebes und des Knorpelgewebes.
27. In seiner Matrix überwiegen dicke, meist parallel angeordnete Kollagenbündel des Typs I, zwischen denen die Chondrozyten reihenförmig liegen.
28. Aufgrund der relativ geringen Grundsubstanz und des hohen Kollagengehalts widersteht der Faserknorpel besonders gut der kombinierten Einwirkung von Zug-, Scher- und Druckkräften.
29. An seiner Oberfläche ist keine Knorpelhaut abgegrenzt, da seine Fasern meist unmittelbar in die Kollagenbündel des benachbarten straffen Bindegewebes übergehen.
30. Faserknorpel bildet den äußeren Faserring der Zwischenwirbelscheiben, der bei Belastung der Wirbelsäule eine feste und dennoch elastische Verbindung gewährleistet.
31. Derselbe Gewebetyp findet sich in den Menisken des Knies, in der Schambeinfuge sowie in den Faserknorpelscheiben oder Gelenklippen mehrerer Gelenke.
32. Der an knöchernen Ansatzstellen von Sehnen und Bändern auftretende Faserknorpel bildet einen allmählichen Übergang zwischen den biegsamen Kollagenbündeln und dem starren Knochen.
33. Obwohl alle drei Knorpeltypen aus denselben grundlegenden Zellen und Matrixbestandteilen aufgebaut sind, befähigen Unterschiede ihrer Faserzusammensetzung sie zu verschiedenen mechanischen Aufgaben.
34. Der hyaline Knorpel bietet vor allem eine glatte, druckfeste Oberfläche, der elastische Knorpel formbewahrende Biegsamkeit und der Faserknorpel hohe Zugfestigkeit.
35. Ihr Aufbau und ihr Vorkommen stehen daher in engem Zusammenhang mit der Belastung, der die jeweilige Knorpelstruktur im Organismus regelmäßig ausgesetzt ist.