2.8.4 – Szomszédok Etelközben: pechenegek, bolgárok és szlávok – Nachbarn in Etelköz: Petschenegen, Bulgaren und Slawen
1. A magyarok Etelközben korántsem egy üres vagy elzárt térségben éltek. – Die Magyaren lebten in Etelköz keineswegs in einem leeren oder abgeschlossenen Raum.
2. Sőt, települési területüket számos más nép vette körül, vagy áthatotta. – Vielmehr war ihr Siedlungsgebiet von zahlreichen anderen Völkern umgeben oder durchdrungen.
3. A szomszédokkal való kapcsolatok döntő módon meghatározták a magyarok sorsát. – Die Beziehungen zu diesen Nachbarn bestimmten das Schicksal der Magyaren in entscheidender Weise.
4. A háború és a béke, a kereskedelem és a tribútum, a szövetség és az ellenségeskedés jellemezték a mindennapi életet. – Krieg und Frieden, Handel und Tribut, Bündnis und Feindschaft prägten das tägliche Leben.
5. E szomszédságok megértése nélkül az Etelköz-korszakot nem lehet megfelelően megérteni. – Ohne ein Verständnis dieser Nachbarschaften lässt sich die Etelköz-Zeit nicht angemessen erfassen.
6. A legfontosabb szomszédok a pechenegek, a bolgárok és a szláv törzsek voltak. – Die wichtigsten Nachbarn waren die Petschenegen, die Bulgaren und die slawischen Stämme.
7. Ehhez jöttek még keleten a kazárok, délen pedig a Bizánci Birodalom, mint fölényben lévő hatalmak. – Hinzu traten die Chasaren im Osten und das Byzantinische Reich im Süden als übergeordnete Mächte.
8. E népek mindegyike sajátos, különleges kapcsolatban állt a magyarokkal. – Jedes dieser Völker stand in einem eigenen, besonderen Verhältnis zu den Magyaren.
9. Ezek a viszonyok a halálos ellenségeskedéstől az ideiglenes szövetségig terjedtek. – Diese Verhältnisse reichten von tödlicher Feindschaft bis zu zeitweiligem Bündnis.
10. Etelköz földrajzi elhelyezkedése nagyban meghatározta a kapcsolatok jellegét. – Die geographische Lage Etelköz‘ bestimmte dabei weitgehend die Art der Beziehungen.
11. Keleten a térség a nagy sztyeppére nyílt, ahonnan a legveszélyesebb ellenségek érkeztek. – Im Osten öffnete sich der Raum zur großen Steppe, aus der die gefährlichsten Feinde kamen.
12. Északon és nyugaton az letelepedett és félig letelepedett szláv törzsek éltek. – Im Norden und Westen lebten die sesshaften und halbsesshaften slawischen Stämme.
13. Délen, a Duna túloldalán terült el a dunai bolgárok hatalmas birodalma. – Im Süden, jenseits der Donau, lag das mächtige Reich der Donaubulgaren.
14. A háttérben pedig a kazárok és a Bizánci Birodalom nagyhatalmai fejtették ki befolyásukat. – Und im Hintergrund wirkten die Großmächte der Chasaren und des byzantinischen Kaiserreichs.
15. Az összes szomszéd közül a pechenegek voltak a legjelentősebbek és a legveszélyesebbek. – Unter allen Nachbarn waren die Petschenegen die folgenreichsten und gefährlichsten.
16. A pechenegek nagy harci erővel rendelkező török lovas nép voltak. – Die Petschenegen waren ein türkisches Reitervolk von großer kriegerischer Wucht.
17. Nomádként éltek a magyar települési területtől keletre fekvő sztyeppén. – Sie lebten als Nomaden in der Steppe östlich des magyarischen Siedlungsgebiets.
18. Életmódjuk sok tekintetben szorosan hasonlított a magyarokéhoz. – Ihre Lebensweise glich der der Magyaren in vielen Zügen aufs Engste.
19. Ők is lovas íjászok voltak, akik állattenyésztésből és hadjáratokból éltek. – Auch sie waren berittene Bogenschützen, die von Viehzucht und Kriegszügen lebten.
20. Éppen ez a hasonlóság tette őket különösen veszélyes riválisokká ugyanazon legelőkért folytatott küzdelemben. – Gerade diese Ähnlichkeit machte sie zu besonders gefährlichen Rivalen um dieselben Weidegründe.
21. A pechenegek folyamatosan nyomultak előre keletről nyugat felé. – Die Petschenegen drängten beständig aus dem Osten nach Westen vor.
22. Őket magukat eközben a keletebbre élő népek, az uszok szorították ki. – Sie selbst wurden dabei von weiter östlich lebenden Völkern, den Usen, verdrängt.
23. Így jött létre egy láncreakció, amelynek nyugati végén a magyarok álltak. – So entstand eine Kettenbewegung, an deren westlichem Ende die Magyaren standen.
24. Már a Levediából való távozás is a pecheneg nyomás következménye volt. – Bereits der Aufbruch aus Levedia war eine Folge des petschenegischen Drucks gewesen.
25. Az első vereség a pechenegektől Etelközbe űzte a magyarokat. – Eine erste Niederlage gegen die Petschenegen hatte die Magyaren nach Etelköz getrieben.
26. De Etelközben is a pechenegek állandó, egyre növekvő fenyegetést jelentettek. – Doch auch in Etelköz blieben die Petschenegen eine ständige, wachsende Bedrohung.
27. Bizonyos értelemben a magyarok nyomában követték őket új hazájukba. – Sie folgten den Magyaren gewissermaßen auf dem Fuße in deren neue Heimat.
28. A két nép közötti viszonyt mély és tartós ellenségeskedés jellemezte. – Das Verhältnis zwischen beiden Völkern war von tiefer und dauerhafter Feindschaft geprägt.
29. A ugyanazon területekért folyó versengés miatt a békés együttélés aligha volt lehetséges. – Eine friedliche Koexistenz war angesichts der Konkurrenz um dieselben Räume kaum möglich.
30. A pechenegek a magyarok számára a keletről érkező állandó veszélyt jelentették. – Die Petschenegen verkörperten für die Magyaren die ständige Gefahr aus dem Osten.
31. Ez a veszély az egész etelközi időszak alatt nyomott a nép vállán. – Diese Gefahr lastete während der gesamten Etelköz-Zeit auf dem Volk.
32. Katonai éberségre kényszerítette a magyarokat, és egész politikájukat befolyásolta. – Sie zwang die Magyaren zu militärischer Wachsamkeit und beeinflusste ihre gesamte Politik.
33. Etelköz keleti irányú nyitott elhelyezkedése tovább súlyosbította ezt a fenyegetést. – Die offene Lage Etelköz‘ nach Osten verschärfte diese Bedrohung zusätzlich.
34. A pecheneg lovasok akadálytalanul tudtak előrenyomulni a sík sztyeppén. – Über die flache Steppe konnten die petschenegischen Reiter ungehindert vordringen.
35. Nagyrészt hiányoztak azok a természeti akadályok, amelyek megnehezítették volna a támadást. – Natürliche Hindernisse, die einen Angriff erschwert hätten, fehlten weitgehend.
36. Így a magyarok tartósan sebezhetőek maradtak keleti szomszédjukkal szemben. – So blieben die Magyaren gegenüber dem östlichen Nachbarn dauerhaft verwundbar.
37. A pechenegekkel való ellenségeskedés végül Etelköz végzetét pecsételte meg. – Die Feindschaft mit den Petschenegen sollte schließlich das Ende von Etelköz besiegeln.
38. 895-ben az ellenségek összefogása révén bekövetkezett a döntő katasztrófa. – Im Jahr 895 vollzog sich die entscheidende Katastrophe durch das Zusammenwirken der Feinde.
39. Míg a magyar seregek messze, a bolgár háborúban harcoltak, az ország védtelen maradt. – Während die magyarischen Heere fern im Bulgarenkrieg standen, blieb das Land entblößt.
40. A pechenegek kihasználták ezt a lehetőséget egy pusztító támadásra. – Die Petschenegen nutzten diese Gelegenheit zu einem verheerenden Überfall.
41. Betörtek a védtelen Etelközbe, és súlyos veszteségeket okoztak. – Sie fielen in das schutzlose Etelköz ein und richteten schwere Verluste an.
42. A hátramaradt magyarok családjait, állatait és táborát megtámadták. – Familien, Herden und Lager der zurückgebliebenen Magyaren wurden überfallen.
43. Ez a csapás lehetetlenné tette az Etelközben való további tartózkodást. – Dieser Schlag machte ein weiteres Verbleiben in Etelköz unmöglich.
44. A pechenegek így egyidejűleg voltak a levediai és az etelközi űzők is. – Die Petschenegen waren somit zugleich die Vertreiber aus Levedia und aus Etelköz.
45. Az általuk gyakorolt nyomás jelentette a hajtóerőt a magyarok mindkét nagy vándorlása mögött. – Ihr Druck bildet die treibende Kraft hinter beiden großen Wanderungen der Magyaren.
46. Még a területfoglalás után is a pechenegek továbbra is rettegett szomszédok maradtak keleten. – Selbst nach der Landnahme blieben die Petschenegen ein gefürchteter Nachbar im Osten.
47. Elfoglalták az elhagyott Etelközt, és elzárták a magyarok visszatérési útját. – Sie besetzten das verlassene Etelköz und riegelten den Rückweg der Magyaren ab.
48. Ezzel örökre kizártá vált a visszatérés a régi hazába. – Damit war eine Rückkehr in die alte Heimat für immer ausgeschlossen.
49. A pechenegek így a magyar kora történelem sorsdöntő népeként jelennek meg. – Die Petschenegen erscheinen so als das Schicksalsvolk der ungarischen Frühgeschichte.
50. Nyomásuk megállíthatatlanul nyugat felé, a Kárpát-medencébe terelte a magyarokat. – Ihr Druck lenkte die Magyaren unaufhaltsam nach Westen in das Karpatenbecken.
51. Teljesen másképp alakult a kapcsolat a szláv szomszédokkal. – Ganz anders gestaltete sich das Verhältnis zu den slawischen Nachbarn.
52. A szlávok alkották a környék legnépesebb, de katonailag leggyengébb csoportját. – Die Slawen bildeten die zahlreichste, aber militärisch schwächste Gruppe in der Umgebung.
53. Főként Etelköz északi és nyugati peremvidékein éltek. – Sie lebten vor allem in den nördlichen und westlichen Randzonen Etelköz‘.
54. Települési területeik a nyílt sztyeppén túli erdőkre és erdősztépékre terjedtek ki. – Ihre Siedlungsräume erstreckten sich in die Wälder und Waldsteppen jenseits der offenen Steppe.
55. A szlávok túlnyomórészt letelepedett nép voltak, szántóföldi gazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkoztak. – Die Slawen waren überwiegend sesshaft und betrieben Ackerbau und Viehzucht.
56. Állandó falvakban éltek, és a régió termékeny talaját művelték. – Sie lebten in festen Dörfern und bebauten den fruchtbaren Boden der Region.
57. Emellett kézművességgel, halászattal és a szomszédokkal folytatott kereskedelemmel is foglalkoztak. – Daneben betrieben sie Handwerk, Fischerei und Handel mit ihren Nachbarn.
58. Politikai szempontból a szlávok számos kis törzsre és szövetségre szakadtak szét. – Politisch waren die Slawen in zahlreiche kleine Stämme und Verbände zersplittert.
59. Nagyrészt hiányzott belőlük egy átfogó egység vagy erős központi hatalom. – Eine übergreifende Einheit oder eine starke Zentralmacht fehlte ihnen weitgehend.
60. Ez a széttagoltság miatt katonai szempontból alulmaradtak az egységes, lovas magyarokkal szemben. – Diese Zersplitterung machte sie den geeinten, berittenen Magyaren militärisch unterlegen.
61. A magyarok kihasználták ezt a fölényüket a szláv szomszédok leigázására. – Die Magyaren nutzten diese Überlegenheit zur Unterwerfung der slawischen Nachbarn.
62. Egyes szláv csoportokat legyőztek és adófizetési kötelezettség alá vetettek. – Einzelne slawische Gruppen wurden besiegt und tributpflichtig gemacht.
63. Állatállomány, gabona, szőrme és egyéb javak formájában kellett adót fizetniük. – Sie mussten Abgaben in Form von Vieh, Getreide, Fellen und anderen Gütern leisten.
64. A rabszolgák is azok közé az áruk közé tartoztak, amelyeket a szlávoktól zsákmányként szereztek meg vagy követeltek. – Auch Sklaven gehörten zu den Gütern, die von den Slawen erbeutet oder gefordert wurden.
65. Ezeket a rabszolgákat részben saját háztartásukban használták fel, részben pedig továbbadták. – Diese Sklaven wurden teils im eigenen Haushalt verwendet, teils weiterverkauft.
66. A szláv foglyokkal folytatott rabszolga-kereskedelem jövedelmező üzlet volt. – Der Sklavenhandel mit slawischen Gefangenen war ein einträgliches Geschäft.
67. A magyarok ezeket a rabszolgákat a Fekete-tengeri piacokra és Bizáncba adták el. – Die Magyaren verkauften solche Sklaven an die Märkte am Schwarzen Meer und nach Byzanz.
68. Így a szlávok fontos gazdasági erőforrást jelentettek a magyarok számára. – So bildeten die Slawen eine wichtige wirtschaftliche Ressource für die Magyaren.
69. A kapcsolatot azonban nem csupán erőszak és kizsákmányolás jellemezte. – Das Verhältnis war jedoch nicht nur von Gewalt und Ausbeutung geprägt.
70. Emellett kereskedelem, csere és mindennapi kapcsolatok is fennálltak. – Daneben bestanden auch Handel, Austausch und alltägliche Kontakte.
71. A magyarok mezőgazdasági termékeket és kézműves árukat szereztek be a szlávoktól. – Die Magyaren bezogen von den Slawen landwirtschaftliche Erzeugnisse und Handwerksprodukte.
72. Cserébe állatállományt, lovakat és védelmet nyújtottak, vagy adót követeltek. – Im Gegenzug boten sie Vieh, Pferde und Schutz oder forderten Tribut.
73. Ezek a kapcsolatok kulturális és nyelvi cseréhez is vezettek. – Durch diese Kontakte kam es auch zu kulturellem und sprachlichem Austausch.
74. Ebben az időszakban számos szláv jövevényszó került be a magyar nyelvbe. – Zahlreiche slawische Lehnwörter gelangten in dieser Zeit in die ungarische Sprache.
75. Ezek a jövevényszavak elsősorban a szántóföldi gazdálkodást, a kézművességet és az letelepedett életmódot érintik. – Diese Lehnwörter betreffen vor allem Ackerbau, Handwerk und sesshaftes Leben.
76. Ezek tanúskodnak a nomád magyarok és a letelepedett szlávok közötti szoros kapcsolatról. – Sie zeugen von der engen Berührung zwischen den nomadischen Magyaren und den sesshaften Slawen.
77. A szláv hatás a magyar nyelvre és kultúrára jelentős volt. – Der slawische Einfluss auf die ungarische Sprache und Kultur war beträchtlich.
78. Ez a Kárpát-medence elfoglalása után még tovább erősödött. – Er sollte sich nach der Landnahme im Karpatenbecken noch weiter verstärken.
79. A szlávokkal való kapcsolatot tehát egyaránt a uralom, a kereskedelem és a kölcsönös csere jellemezte. – Die Beziehung zu den Slawen war somit von Herrschaft, Handel und Austausch zugleich geprägt.
80. Ez alapvetően különbözött a pecsenyékkel fennálló halálos ellenségeskedéstől. – Sie unterschied sich grundlegend von der tödlichen Feindschaft mit den Petschenegen.
81. A szlávok leigázott szomszédok voltak, nem pedig veszélyes riválisok. – Die Slawen waren beherrschte Nachbarn, nicht gefährliche Rivalen.
82. Gazdasági és kulturális szempontból gazdagították a népet, anélkül, hogy fenyegetést jelentettek volna rá. – Sie bereicherten das Volk wirtschaftlich und kulturell, ohne es zu bedrohen.
83. A déli Duna-bolgárokkal való viszony viszont ismét másképp alakult. – Wieder anders gestaltete sich das Verhältnis zu den Donaubulgaren im Süden.
84. A bolgárok a Kelet-Balkán jelentős és jól szervezett hatalma voltak. – Die Bulgaren waren eine bedeutende und gut organisierte Macht des östlichen Balkans.
85. Birodalmuk a Duna alsó szakaszától délre kiterjedt széles területekre. – Ihr Reich erstreckte sich südlich der unteren Donau über weite Gebiete.
86. A bolgárok eredetileg maguk is török lovas nép voltak. – Die Bulgaren waren ursprünglich selbst ein türkisches Reitervolk gewesen.
87. Azonban összeolvadtak a Balkán számos szláv lakosságával. – Sie hatten sich jedoch mit der zahlreichen slawischen Bevölkerung des Balkans vermischt.
88. Az idő múlásával átvették a szláv nyelvet és a kereszténységet. – Im Laufe der Zeit übernahmen sie die slawische Sprache und das Christentum.
89. Így a török urakból és a szláv alattvalókból egy új, keresztény birodalom jött létre. – So entstand aus türkischen Herren und slawischen Untertanen ein neues, christliches Reich.
90. Ez a birodalom szervezettségében és állami stabilitásában felülmúlta a magyarokat. – Dieses Reich war den Magyaren an Organisation und staatlicher Festigkeit überlegen.
91. A széttagolt szlávokkal ellentétben a bolgárok erős központi hatalommal rendelkeztek. – Anders als die zersplitterten Slawen verfügten die Bulgaren über eine starke Zentralmacht.
92. Élükön egy hatalmas uralkodó állt, aki a cár címet viselte. – An ihrer Spitze stand ein mächtiger Herrscher, der den Titel eines Zaren führte.
93. A magyarok többször is kapcsolatba kerültek ezzel a birodalommal, és konfliktusba keveredtek vele. – Mit diesem Reich gerieten die Magyaren wiederholt in Berührung und Konflikt.
94. A viszony változatos volt, és a kereskedelem, a szövetség és a háború között ingadozott. – Das Verhältnis war wechselhaft und schwankte zwischen Handel, Bündnis und Krieg.
95. Időnként békés kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a Duna túloldalán. – Zeitweise bestanden friedliche Handelsbeziehungen über die Donau hinweg.
96. Máskor véres háborús összecsapásokra került sor. – Zu anderen Zeiten kam es zu blutigen kriegerischen Auseinandersetzungen.
97. A legsúlyosabb konfliktus a bizánci politika miatt robbant ki. – Der folgenreichste Konflikt entzündete sich an der byzantinischen Politik.
98. A Bizánci Birodalom a bolgárokkal folyamatos hatalmi és befolyási vitában állt. – Das Byzantinische Reich lag mit den Bulgaren im Dauerstreit um Macht und Einfluss.
99. A bolgárok gyengítése érdekében Bizánc szövetségeseket keresett a sztyeppén. – Um die Bulgaren zu schwächen, suchte Byzanz Verbündete in der Steppe.
100. Ezeket a szövetségeseket a harcképes magyarokban találta meg. – Diese Verbündeten fand es in den kriegstüchtigen Magyaren.
101. 894 körül Bizánc szövetséget kötött a magyarokkal a bolgárok ellen. – Um das Jahr 894 schloss Byzanz ein Bündnis mit den Magyaren gegen die Bulgaren.
102. VI. León bizánci császár hadba hívta a magyarokat Szimeon cár ellen. – Der byzantinische Kaiser Leon VI. rief die Magyaren zum Krieg gegen Zar Symeon.
103. A magyarok ezután átkeltek a Dunán, és betörtek Bulgáriába. – Die Magyaren überschritten daraufhin die Donau und fielen in Bulgarien ein.
104. Több hadjárat során súlyos vereségeket mértek a bolgárokra. – In mehreren Feldzügen fügten sie den Bulgaren schwere Niederlagen zu.
105. Hatalmas területeket pusztítottak fel, és gazdag zsákmányt gyűjtöttek össze. – Sie verwüsteten weite Gebiete und trieben reiche Beute zusammen.
106. Szimeon cárt ezek a támadások súlyos nehézségekbe sodorták. – Zar Symeon wurde durch diese Angriffe in arge Bedrängnis gebracht.
107. A bolgár cár azonban ügyes és bosszúvágyó ellenfélnek bizonyult. – Doch der Bulgarenzar erwies sich als geschickter und rachsüchtiger Gegner.
108. Szimeon viszont szövetségre lépett a magyarok ellenségeivel. – Symeon suchte seinerseits ein Bündnis mit den Feinden der Magyaren.
109. Szövetségre lépett a magyarok keleti szomszédjaival, a pechenegekkel. – Er verbündete sich mit den Petschenegen im Osten der Magyaren.
110. Így jött létre egy csapda, amely két oldalról fenyegette a magyar népet. – So entstand eine Zange, die das magyarische Volk von zwei Seiten bedrohte.
111. Miközben a magyar seregek Bulgáriában harcoltak, a csapda bezárult. – Während die magyarischen Heere in Bulgarien kämpften, schlug die Falle zu.
112. A pechenegek keletről betörtek a védtelen Etelközbe. – Die Petschenegen fielen von Osten in das entblößte Etelköz ein.
113. Ugyanakkor a bolgárok dél felől támadták meg a magyarokat. – Zugleich setzten die Bulgaren den Magyaren von Süden her zu.
114. Az ellenségek ezen összefogása vezetett az 895-ös katasztrófához. – Dieses Zusammenwirken der Feinde führte zur Katastrophe von 895.
115. A bolgárok így közvetlenül hozzájárultak az Etelközben való tartózkodás végéhez. – Die Bulgaren trugen somit unmittelbar zum Ende des Aufenthalts in Etelköz bei.
116. A pechenegekkel kötött szövetségük pecsételte meg a nép sorsát. – Ihr Bündnis mit den Petschenegen besiegelte das Schicksal des Volkes.
117. A bolgárokkal való viszonyt tehát változó, de mély ellenségeskedés jellemezte. – Das Verhältnis zu den Bulgaren war somit von wechselnder, aber tiefer Feindschaft geprägt.
118. Ez szorosan összefüggött a bizánci politikával és a pecheneg támadásokkal. – Es verband sich eng mit der byzantinischen Politik und den petschenegischen Angriffen.
119. A bolgárok nem annyira állandó riválisok voltak, mint inkább veszélyes ellenfelek egy nagyobb játszmában. – Die Bulgaren waren weniger ständige Rivalen als gefährliche Gegner in einem größeren Spiel.
120. Ezt a nagyobb játszmát lényegében Bizánc és érdekei határozták meg. – Dieses größere Spiel wurde wesentlich von Byzanz und seinen Interessen bestimmt.
121. Ezzel a Bizánci Birodalom kerül a figyelem középpontjába, mint feljebbvaló hatalom. – Damit rückt das Byzantinische Reich als übergeordnete Macht in den Blick.
122. Bizánc ugyan nem volt közvetlen szomszéd, de mély hatást gyakorolt Etelközre. – Byzanz war zwar kein unmittelbarer Nachbar, wirkte aber tief auf Etelköz ein.
123. A birodalom nagy tapasztalattal rendelkezett a sztyepp népekkel való bánásmód terén. – Das Reich verfügte über große Erfahrung im Umgang mit den Steppenvölkern.
124. Mesteri módon tudta egymás ellen kijátszani ezeket a népeket. – Es verstand es meisterhaft, diese Völker gegeneinander auszuspielen.
125. Ahelyett, hogy maga háborúzott volna, Bizánc az egyik népet a másik ellen uszította. – Statt selbst Krieg zu führen, hetzte Byzanz ein Volk gegen das andere.
126. Így a magyarokat a bolgárok ellen, a pechenegeket pedig a magyarok ellen vetették be. – Die Magyaren wurden so gegen die Bulgaren, die Petschenegen gegen die Magyaren eingesetzt.
127. Ez a megosztás és irányítás politikája a bizánci diplomácia jellegzetes vonása volt. – Diese Politik der Teilung und Lenkung war ein Kennzeichen byzantinischer Diplomatie.
128. A magyarok számára ez egyszerre jelentett lehetőséget és veszélyt. – Für die Magyaren bedeutete sie zugleich Chance und Gefahr.
129. Egyrészt a bizánci szövetségek zsákmányt, zsoldot és tekintélyt hoztak. – Einerseits brachten die byzantinischen Bündnisse Beute, Sold und Ansehen.
130. Másrészt viszont veszélyes ellenségeskedésekbe sodorták a népet. – Andererseits zogen sie das Volk in gefährliche Gegnerschaften hinein.
131. Éppen a Bulgária ellen kötött bizánci szövetség vezetett 895-ben a katasztrófához. – Gerade das byzantinische Bündnis gegen Bulgarien führte 895 in die Katastrophe.
132. Bizánc így az Etelközben történt események mögött rejtőző titkos irányító erőként tűnik fel. – Byzanz erscheint so als die heimliche Lenkmacht hinter den Ereignissen in Etelköz.
133. A bizánci kapcsolatok révén kulturális hatások is eljutottak a magyarokhoz. – Über die byzantinischen Kontakte gelangten auch kulturelle Einflüsse zu den Magyaren.
134. Megismerkedtek a keresztény császárság pompájával és hatalmával. – Sie lernten die Pracht und Macht des christlichen Kaiserreichs kennen.
135. Ez a találkozás jelentős szerepet játszott a későbbi keresztény hitre való áttérésben. – Diese Begegnung sollte für die spätere Hinwendung zum Christentum von Bedeutung sein.
136. Az utolsó nagyhatalom a keleti kazárok voltak. – Die letzte der übergeordneten Mächte waren die Chasaren im Osten.
137. A magyarok már Levediában is szoros kapcsolatban éltek a kazárokkal. – Mit den Chasaren hatten die Magyaren schon in Levedia eng zusammengelebt.
138. A kazár birodalom egy hatalmas sztyeppehatalom volt, szilárd állami renddel. – Das Chasarenreich war eine mächtige Steppenmacht mit fester staatlicher Ordnung.
139. Uralkodóik áttértek a zsidó vallásra, míg alattvalóik más hitet követtek. – Seine Herrscher hatten sich zum Judentum bekehrt, während Untertanen anderen Glauben anhingen.
140. A kazárok és a magyarok között időnként függőségi viszony állt fenn. – Zwischen Chasaren und Magyaren bestand zeitweise ein Verhältnis der Abhängigkeit.
141. A magyarok a kazár befolyás alatt álltak, és átvettek néhány intézményt. – Die Magyaren standen unter chasarischem Einfluss und übernahmen manche Einrichtungen.
142. Így például a Gyula és Horka nevű magas tisztségek a kazár mintára nyúlnak vissza. – So gehen die hohen Ämter von Gyula und Horka auf chasarisches Vorbild zurück.
143. A kettős vezetés gondolata is a kazár hagyományból származik. – Auch die Idee der doppelten Führungsspitze stammt aus chasarischer Tradition.
144. Az Etelközbe való áttelepüléssel a kazár kötődés fokozatosan meglazult. – Mit der Verlagerung nach Etelköz lockerte sich die chasarische Bindung allmählich.
145. A magyarok térben és politikailag is eltávolodtak a kazár birodalomtól. – Die Magyaren entfernten sich räumlich und politisch vom Chasarenreich.
146. Ennek a elszakadásnak a jele volt a lázadó kabárok csatlakozása. – Ein Zeichen dieser Lösung war der Anschluss der abtrünnigen Kabaren.
147. A kabárok fellázadtak a kazár központi hatalom ellen, és elmenekültek. – Die Kabaren hatten sich gegen die chasarische Zentralmacht erhoben und waren geflohen.
148. Csatlakoztak a magyarokhoz, és tíz törzsre bővítették azok szövetségét. – Sie schlossen sich den Magyaren an und vergrößerten deren Verband auf zehn Stämme.
149. Ezzel a magyarok bizonyos értelemben a kazárok ellenfeleit fogadták be soraikba. – Damit nahmen die Magyaren gewissermaßen Gegner der Chasaren in ihre Mitte auf.
150. Ez a magyarok növekvő függetlenségét jelzi a kazár fennhatóságtól. – Dies zeigt die wachsende Unabhängigkeit der Magyaren von der chasarischen Oberhoheit.
151. Etelközben tehát véglegesen megvalósult a kazároktól való felszabadulás. – In Etelköz vollzog sich somit die endgültige Emanzipation von den Chasaren.
152. A függő szövetségesekből a sztyeppepolitika önálló szereplőivé váltak. – Aus abhängigen Verbündeten wurden selbständige Akteure der Steppenpolitik.
153. A kazárokkal való viszonyt tehát a befolyás és a fokozatos elszakadás jellemezte. – Das Verhältnis zu den Chasaren war somit von Einfluss und allmählicher Loslösung geprägt.
154. Meghatározó örökségével különbözött a többi szomszédságtól. – Es unterschied sich von den anderen Nachbarschaften durch sein prägendes Erbe.
155. Sok minden a magyar rendben kazár vonásokat hordozott. – Vieles in der magyarischen Ordnung trug chasarische Züge.
156. A kazárok nem annyira ellenségek voltak, mint inkább legyőzött tanítómesterek. – Die Chasaren waren weniger Feinde als ein überwundener Lehrmeister.
157. Ha áttekintjük a szomszédos népeket, sokrétű kép rajzolódik ki. – Überblickt man die Nachbarschaften, so ergibt sich ein vielschichtiges Bild.
158. A pechenegek voltak a halálos ellenségek keletről. – Die Petschenegen waren die tödlichen Feinde aus dem Osten.
159. A szlávok voltak az északról és nyugatról érkező, leigázott és kizsákmányolt szomszédok. – Die Slawen waren die beherrschten und genutzten Nachbarn aus Norden und Westen.
160. A bolgárok voltak a veszélyes ellenfelek délen. – Die Bulgaren waren die gefährlichen Gegner im Süden.
161. Bizánc volt a háttérben irányító nagyhatalom. – Byzanz war die lenkende Großmacht im Hintergrund.
162. A kazárok voltak a legyőzött mesterek keletről. – Die Chasaren waren der überwundene Lehrmeister aus dem Osten.
163. E kapcsolatok mindegyike saját jellegű volt, és saját következményekkel járt. – Jede dieser Beziehungen hatte ihren eigenen Charakter und ihre eigenen Folgen.
164. Együtt alkotják azt a politikai hálót, amelyben a magyarok mozogtak. – Zusammen bildeten sie das politische Geflecht, in dem die Magyaren agierten.
165. Ez a hálózat egyszerre kínált felemelkedési lehetőségeket és a bukás veszélyeit. – Dieses Geflecht bot Chancen zum Aufstieg und Gefahren des Untergangs zugleich.
166. A magyarok ügyesen kihasználták a lehetőségeket, és a sztyeppei hatalmak közé emelkedtek. – Die Magyaren nutzten die Chancen geschickt und stiegen zu einer Steppenmacht auf.
167. A veszélyek azonban végül az 895-ös katasztrófában utolérték őket. – Doch die Gefahren holten sie schließlich in der Katastrophe von 895 ein.
168. A szomszédságok így meghatározó szerepet játszottak az Etelközben való tartózkodás felemelkedésében és végében. – Die Nachbarschaften prägten somit Aufstieg und Ende des Aufenthalts in Etelköz.
169. Ők tették a magyarokat az európai történelem egyik tényezőjévé. – Sie machten die Magyaren zu einem Faktor der europäischen Geschichte.
170. És végül nyugat felé, a Kárpát-medencébe terelték a népet. – Und sie lenkten das Volk letztlich nach Westen in das Karpatenbecken.
171. A szomszédokkal kapcsolatos tapasztalatokból a magyarok fontos tanulságokat vontak le. – Aus den Erfahrungen mit den Nachbarn zogen die Magyaren wichtige Lehren.
172. Felismerték a nyílt elhelyezkedés veszélyét, és a jövőben védett területet kerestek. – Sie erkannten die Gefahr der offenen Lage und suchten künftig einen geschützten Raum.
173. Kipróbálták a szövetségeket és a háborút, és a politika ügyes szereplőivé értek. – Sie erprobten Bündnis und Krieg und reiften zu geschickten Akteuren der Politik.
174. Megismerkedtek idegen népekkel, országokkal és hatalmakkal, és megtanulták azokat felmérni. – Sie lernten fremde Völker, Länder und Mächte kennen und einschätzen.
175. Mindezek a tapasztalatok hasznukra váltak a későbbi területhódítás során. – All diese Erfahrungen kamen ihnen bei der späteren Landnahme zugute.
176. Az etelközi szomszédság így a politika és a háború iskolájává vált. – Die Nachbarschaft in Etelköz war somit eine Schule der Politik und des Krieges.
177. Ebben alakultak ki azok a képességek, amelyek a népet a sikerhez vezették. – In ihr formten sich die Fähigkeiten, die das Volk zum Erfolg führten.
178. Ugyanakkor ez volt a fenyegetés forrása is, amely a távozásra kényszerítette őket. – Zugleich war sie die Quelle der Bedrohung, die zum Aufbruch zwang.
179. Így a szomszédok egyszerre voltak a magyarok tanítómesterei, ellenségei és sorsdöntő erői. – So waren die Nachbarn zugleich Lehrmeister, Feinde und Schicksalsmächte der Magyaren.
180. Hatásuk kulcsot jelent az egész etelközi korszak megértéséhez. – Ihr Wirken bildet einen Schlüssel zum Verständnis der gesamten Etelköz-Zeit.
(aufklappen)magyar
1. A magyarok Etelközben korántsem egy üres vagy elzárt térségben éltek.
2. Sőt, települési területüket számos más nép vette körül, vagy áthatotta.
3. A szomszédokkal való kapcsolatok döntő módon meghatározták a magyarok sorsát.
4. A háború és a béke, a kereskedelem és a tribútum, a szövetség és az ellenségeskedés jellemezték a mindennapi életet.
5. E szomszédságok megértése nélkül az Etelköz-korszakot nem lehet megfelelően megérteni.
6. A legfontosabb szomszédok a pechenegek, a bolgárok és a szláv törzsek voltak.
7. Ehhez jöttek még keleten a kazárok, délen pedig a Bizánci Birodalom, mint fölényben lévő hatalmak.
8. E népek mindegyike sajátos, különleges kapcsolatban állt a magyarokkal.
9. Ezek a viszonyok a halálos ellenségeskedéstől az ideiglenes szövetségig terjedtek.
10. Etelköz földrajzi elhelyezkedése nagyban meghatározta a kapcsolatok jellegét.
11. Keleten a térség a nagy sztyeppére nyílt, ahonnan a legveszélyesebb ellenségek érkeztek.
12. Északon és nyugaton az letelepedett és félig letelepedett szláv törzsek éltek.
13. Délen, a Duna túloldalán terült el a dunai bolgárok hatalmas birodalma.
14. A háttérben pedig a kazárok és a Bizánci Birodalom nagyhatalmai fejtették ki befolyásukat.
15. Az összes szomszéd közül a pechenegek voltak a legjelentősebbek és a legveszélyesebbek.
16. A pechenegek nagy harci erővel rendelkező török lovas nép voltak.
17. Nomádként éltek a magyar települési területtől keletre fekvő sztyeppén.
18. Életmódjuk sok tekintetben szorosan hasonlított a magyarokéhoz.
19. Ők is lovas íjászok voltak, akik állattenyésztésből és hadjáratokból éltek.
20. Éppen ez a hasonlóság tette őket különösen veszélyes riválisokká ugyanazon legelőkért folytatott küzdelemben.
21. A pechenegek folyamatosan nyomultak előre keletről nyugat felé.
22. Őket magukat eközben a keletebbre élő népek, az uszok szorították ki.
23. Így jött létre egy láncreakció, amelynek nyugati végén a magyarok álltak.
24. Már a Levediából való távozás is a pecheneg nyomás következménye volt.
25. Az első vereség a pechenegektől Etelközbe űzte a magyarokat.
26. De Etelközben is a pechenegek állandó, egyre növekvő fenyegetést jelentettek.
27. Bizonyos értelemben a magyarok nyomában követték őket új hazájukba.
28. A két nép közötti viszonyt mély és tartós ellenségeskedés jellemezte.
29. A ugyanazon területekért folyó versengés miatt a békés együttélés aligha volt lehetséges.
30. A pechenegek a magyarok számára a keletről érkező állandó veszélyt jelentették.
31. Ez a veszély az egész etelközi időszak alatt nyomott a nép vállán.
32. Katonai éberségre kényszerítette a magyarokat, és egész politikájukat befolyásolta.
33. Etelköz keleti irányú nyitott elhelyezkedése tovább súlyosbította ezt a fenyegetést.
34. A pecheneg lovasok akadálytalanul tudtak előrenyomulni a sík sztyeppén.
35. Nagyrészt hiányoztak azok a természeti akadályok, amelyek megnehezítették volna a támadást.
36. Így a magyarok tartósan sebezhetőek maradtak keleti szomszédjukkal szemben.
37. A pechenegekkel való ellenségeskedés végül Etelköz végzetét pecsételte meg.
38. 895-ben az ellenségek összefogása révén bekövetkezett a döntő katasztrófa.
39. Míg a magyar seregek messze, a bolgár háborúban harcoltak, az ország védtelen maradt.
40. A pechenegek kihasználták ezt a lehetőséget egy pusztító támadásra.
41. Betörtek a védtelen Etelközbe, és súlyos veszteségeket okoztak.
42. A hátramaradt magyarok családjait, állatait és táborát megtámadták.
43. Ez a csapás lehetetlenné tette az Etelközben való további tartózkodást.
44. A pechenegek így egyidejűleg voltak a levediai és az etelközi űzők is.
45. Az általuk gyakorolt nyomás jelentette a hajtóerőt a magyarok mindkét nagy vándorlása mögött.
46. Még a területfoglalás után is a pechenegek továbbra is rettegett szomszédok maradtak keleten.
47. Elfoglalták az elhagyott Etelközt, és elzárták a magyarok visszatérési útját.
48. Ezzel örökre kizártá vált a visszatérés a régi hazába.
49. A pechenegek így a magyar kora történelem sorsdöntő népeként jelennek meg.
50. Nyomásuk megállíthatatlanul nyugat felé, a Kárpát-medencébe terelte a magyarokat.
51. Teljesen másképp alakult a kapcsolat a szláv szomszédokkal.
52. A szlávok alkották a környék legnépesebb, de katonailag leggyengébb csoportját.
53. Főként Etelköz északi és nyugati peremvidékein éltek.
54. Települési területeik a nyílt sztyeppén túli erdőkre és erdősztépékre terjedtek ki.
55. A szlávok túlnyomórészt letelepedett nép voltak, szántóföldi gazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkoztak.
56. Állandó falvakban éltek, és a régió termékeny talaját művelték.
57. Emellett kézművességgel, halászattal és a szomszédokkal folytatott kereskedelemmel is foglalkoztak.
58. Politikai szempontból a szlávok számos kis törzsre és szövetségre szakadtak szét.
59. Nagyrészt hiányzott belőlük egy átfogó egység vagy erős központi hatalom.
60. Ez a széttagoltság miatt katonai szempontból alulmaradtak az egységes, lovas magyarokkal szemben.
61. A magyarok kihasználták ezt a fölényüket a szláv szomszédok leigázására.
62. Egyes szláv csoportokat legyőztek és adófizetési kötelezettség alá vetettek.
63. Állatállomány, gabona, szőrme és egyéb javak formájában kellett adót fizetniük.
64. A rabszolgák is azok közé az áruk közé tartoztak, amelyeket a szlávoktól zsákmányként szereztek meg vagy követeltek.
65. Ezeket a rabszolgákat részben saját háztartásukban használták fel, részben pedig továbbadták.
66. A szláv foglyokkal folytatott rabszolga-kereskedelem jövedelmező üzlet volt.
67. A magyarok ezeket a rabszolgákat a Fekete-tengeri piacokra és Bizáncba adták el.
68. Így a szlávok fontos gazdasági erőforrást jelentettek a magyarok számára.
69. A kapcsolatot azonban nem csupán erőszak és kizsákmányolás jellemezte.
70. Emellett kereskedelem, csere és mindennapi kapcsolatok is fennálltak.
71. A magyarok mezőgazdasági termékeket és kézműves árukat szereztek be a szlávoktól.
72. Cserébe állatállományt, lovakat és védelmet nyújtottak, vagy adót követeltek.
73. Ezek a kapcsolatok kulturális és nyelvi cseréhez is vezettek.
74. Ebben az időszakban számos szláv jövevényszó került be a magyar nyelvbe.
75. Ezek a jövevényszavak elsősorban a szántóföldi gazdálkodást, a kézművességet és az letelepedett életmódot érintik.
76. Ezek tanúskodnak a nomád magyarok és a letelepedett szlávok közötti szoros kapcsolatról.
77. A szláv hatás a magyar nyelvre és kultúrára jelentős volt.
78. Ez a Kárpát-medence elfoglalása után még tovább erősödött.
79. A szlávokkal való kapcsolatot tehát egyaránt a uralom, a kereskedelem és a kölcsönös csere jellemezte.
80. Ez alapvetően különbözött a pecsenyékkel fennálló halálos ellenségeskedéstől.
81. A szlávok leigázott szomszédok voltak, nem pedig veszélyes riválisok.
82. Gazdasági és kulturális szempontból gazdagították a népet, anélkül, hogy fenyegetést jelentettek volna rá.
83. A déli Duna-bolgárokkal való viszony viszont ismét másképp alakult.
84. A bolgárok a Kelet-Balkán jelentős és jól szervezett hatalma voltak.
85. Birodalmuk a Duna alsó szakaszától délre kiterjedt széles területekre.
86. A bolgárok eredetileg maguk is török lovas nép voltak.
87. Azonban összeolvadtak a Balkán számos szláv lakosságával.
88. Az idő múlásával átvették a szláv nyelvet és a kereszténységet.
89. Így a török urakból és a szláv alattvalókból egy új, keresztény birodalom jött létre.
90. Ez a birodalom szervezettségében és állami stabilitásában felülmúlta a magyarokat.
91. A széttagolt szlávokkal ellentétben a bolgárok erős központi hatalommal rendelkeztek.
92. Élükön egy hatalmas uralkodó állt, aki a cár címet viselte.
93. A magyarok többször is kapcsolatba kerültek ezzel a birodalommal, és konfliktusba keveredtek vele.
94. A viszony változatos volt, és a kereskedelem, a szövetség és a háború között ingadozott.
95. Időnként békés kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a Duna túloldalán.
96. Máskor véres háborús összecsapásokra került sor.
97. A legsúlyosabb konfliktus a bizánci politika miatt robbant ki.
98. A Bizánci Birodalom a bolgárokkal folyamatos hatalmi és befolyási vitában állt.
99. A bolgárok gyengítése érdekében Bizánc szövetségeseket keresett a sztyeppén.
100. Ezeket a szövetségeseket a harcképes magyarokban találta meg.
101. 894 körül Bizánc szövetséget kötött a magyarokkal a bolgárok ellen.
102. VI. León bizánci császár hadba hívta a magyarokat Szimeon cár ellen.
103. A magyarok ezután átkeltek a Dunán, és betörtek Bulgáriába.
104. Több hadjárat során súlyos vereségeket mértek a bolgárokra.
105. Hatalmas területeket pusztítottak fel, és gazdag zsákmányt gyűjtöttek össze.
106. Szimeon cárt ezek a támadások súlyos nehézségekbe sodorták.
107. A bolgár cár azonban ügyes és bosszúvágyó ellenfélnek bizonyult.
108. Szimeon viszont szövetségre lépett a magyarok ellenségeivel.
109. Szövetségre lépett a magyarok keleti szomszédjaival, a pechenegekkel.
110. Így jött létre egy csapda, amely két oldalról fenyegette a magyar népet.
111. Miközben a magyar seregek Bulgáriában harcoltak, a csapda bezárult.
112. A pechenegek keletről betörtek a védtelen Etelközbe.
113. Ugyanakkor a bolgárok dél felől támadták meg a magyarokat.
114. Az ellenségek ezen összefogása vezetett az 895-ös katasztrófához.
115. A bolgárok így közvetlenül hozzájárultak az Etelközben való tartózkodás végéhez.
116. A pechenegekkel kötött szövetségük pecsételte meg a nép sorsát.
117. A bolgárokkal való viszonyt tehát változó, de mély ellenségeskedés jellemezte.
118. Ez szorosan összefüggött a bizánci politikával és a pecheneg támadásokkal.
119. A bolgárok nem annyira állandó riválisok voltak, mint inkább veszélyes ellenfelek egy nagyobb játszmában.
120. Ezt a nagyobb játszmát lényegében Bizánc és érdekei határozták meg.
121. Ezzel a Bizánci Birodalom kerül a figyelem középpontjába, mint feljebbvaló hatalom.
122. Bizánc ugyan nem volt közvetlen szomszéd, de mély hatást gyakorolt Etelközre.
123. A birodalom nagy tapasztalattal rendelkezett a sztyepp népekkel való bánásmód terén.
124. Mesteri módon tudta egymás ellen kijátszani ezeket a népeket.
125. Ahelyett, hogy maga háborúzott volna, Bizánc az egyik népet a másik ellen uszította.
126. Így a magyarokat a bolgárok ellen, a pechenegeket pedig a magyarok ellen vetették be.
127. Ez a megosztás és irányítás politikája a bizánci diplomácia jellegzetes vonása volt.
128. A magyarok számára ez egyszerre jelentett lehetőséget és veszélyt.
129. Egyrészt a bizánci szövetségek zsákmányt, zsoldot és tekintélyt hoztak.
130. Másrészt viszont veszélyes ellenségeskedésekbe sodorták a népet.
131. Éppen a Bulgária ellen kötött bizánci szövetség vezetett 895-ben a katasztrófához.
132. Bizánc így az Etelközben történt események mögött rejtőző titkos irányító erőként tűnik fel.
133. A bizánci kapcsolatok révén kulturális hatások is eljutottak a magyarokhoz.
134. Megismerkedtek a keresztény császárság pompájával és hatalmával.
135. Ez a találkozás jelentős szerepet játszott a későbbi keresztény hitre való áttérésben.
136. Az utolsó nagyhatalom a keleti kazárok voltak.
137. A magyarok már Levediában is szoros kapcsolatban éltek a kazárokkal.
138. A kazár birodalom egy hatalmas sztyeppehatalom volt, szilárd állami renddel.
139. Uralkodóik áttértek a zsidó vallásra, míg alattvalóik más hitet követtek.
140. A kazárok és a magyarok között időnként függőségi viszony állt fenn.
141. A magyarok a kazár befolyás alatt álltak, és átvettek néhány intézményt.
142. Így például a Gyula és Horka nevű magas tisztségek a kazár mintára nyúlnak vissza.
143. A kettős vezetés gondolata is a kazár hagyományból származik.
144. Az Etelközbe való áttelepüléssel a kazár kötődés fokozatosan meglazult.
145. A magyarok térben és politikailag is eltávolodtak a kazár birodalomtól.
146. Ennek a elszakadásnak a jele volt a lázadó kabárok csatlakozása.
147. A kabárok fellázadtak a kazár központi hatalom ellen, és elmenekültek.
148. Csatlakoztak a magyarokhoz, és tíz törzsre bővítették azok szövetségét.
149. Ezzel a magyarok bizonyos értelemben a kazárok ellenfeleit fogadták be soraikba.
150. Ez a magyarok növekvő függetlenségét jelzi a kazár fennhatóságtól.
151. Etelközben tehát véglegesen megvalósult a kazároktól való felszabadulás.
152. A függő szövetségesekből a sztyeppepolitika önálló szereplőivé váltak.
153. A kazárokkal való viszonyt tehát a befolyás és a fokozatos elszakadás jellemezte.
154. Meghatározó örökségével különbözött a többi szomszédságtól.
155. Sok minden a magyar rendben kazár vonásokat hordozott.
156. A kazárok nem annyira ellenségek voltak, mint inkább legyőzött tanítómesterek.
157. Ha áttekintjük a szomszédos népeket, sokrétű kép rajzolódik ki.
158. A pechenegek voltak a halálos ellenségek keletről.
159. A szlávok voltak az északról és nyugatról érkező, leigázott és kizsákmányolt szomszédok.
160. A bolgárok voltak a veszélyes ellenfelek délen.
161. Bizánc volt a háttérben irányító nagyhatalom.
162. A kazárok voltak a legyőzött mesterek keletről.
163. E kapcsolatok mindegyike saját jellegű volt, és saját következményekkel járt.
164. Együtt alkotják azt a politikai hálót, amelyben a magyarok mozogtak.
165. Ez a hálózat egyszerre kínált felemelkedési lehetőségeket és a bukás veszélyeit.
166. A magyarok ügyesen kihasználták a lehetőségeket, és a sztyeppei hatalmak közé emelkedtek.
167. A veszélyek azonban végül az 895-ös katasztrófában utolérték őket.
168. A szomszédságok így meghatározó szerepet játszottak az Etelközben való tartózkodás felemelkedésében és végében.
169. Ők tették a magyarokat az európai történelem egyik tényezőjévé.
170. És végül nyugat felé, a Kárpát-medencébe terelték a népet.
171. A szomszédokkal kapcsolatos tapasztalatokból a magyarok fontos tanulságokat vontak le.
172. Felismerték a nyílt elhelyezkedés veszélyét, és a jövőben védett területet kerestek.
173. Kipróbálták a szövetségeket és a háborút, és a politika ügyes szereplőivé értek.
174. Megismerkedtek idegen népekkel, országokkal és hatalmakkal, és megtanulták azokat felmérni.
175. Mindezek a tapasztalatok hasznukra váltak a későbbi területhódítás során.
176. Az etelközi szomszédság így a politika és a háború iskolájává vált.
177. Ebben alakultak ki azok a képességek, amelyek a népet a sikerhez vezették.
178. Ugyanakkor ez volt a fenyegetés forrása is, amely a távozásra kényszerítette őket.
179. Így a szomszédok egyszerre voltak a magyarok tanítómesterei, ellenségei és sorsdöntő erői.
180. Hatásuk kulcsot jelent az egész etelközi korszak megértéséhez.
(aufklappen)német
1. Die Magyaren lebten in Etelköz keineswegs in einem leeren oder abgeschlossenen Raum.
2. Vielmehr war ihr Siedlungsgebiet von zahlreichen anderen Völkern umgeben oder durchdrungen.
3. Die Beziehungen zu diesen Nachbarn bestimmten das Schicksal der Magyaren in entscheidender Weise.
4. Krieg und Frieden, Handel und Tribut, Bündnis und Feindschaft prägten das tägliche Leben.
5. Ohne ein Verständnis dieser Nachbarschaften lässt sich die Etelköz-Zeit nicht angemessen erfassen.
6. Die wichtigsten Nachbarn waren die Petschenegen, die Bulgaren und die slawischen Stämme.
7. Hinzu traten die Chasaren im Osten und das Byzantinische Reich im Süden als übergeordnete Mächte.
8. Jedes dieser Völker stand in einem eigenen, besonderen Verhältnis zu den Magyaren.
9. Diese Verhältnisse reichten von tödlicher Feindschaft bis zu zeitweiligem Bündnis.
10. Die geographische Lage Etelköz‘ bestimmte dabei weitgehend die Art der Beziehungen.
11. Im Osten öffnete sich der Raum zur großen Steppe, aus der die gefährlichsten Feinde kamen.
12. Im Norden und Westen lebten die sesshaften und halbsesshaften slawischen Stämme.
13. Im Süden, jenseits der Donau, lag das mächtige Reich der Donaubulgaren.
14. Und im Hintergrund wirkten die Großmächte der Chasaren und des byzantinischen Kaiserreichs.
15. Unter allen Nachbarn waren die Petschenegen die folgenreichsten und gefährlichsten.
16. Die Petschenegen waren ein türkisches Reitervolk von großer kriegerischer Wucht.
17. Sie lebten als Nomaden in der Steppe östlich des magyarischen Siedlungsgebiets.
18. Ihre Lebensweise glich der der Magyaren in vielen Zügen aufs Engste.
19. Auch sie waren berittene Bogenschützen, die von Viehzucht und Kriegszügen lebten.
20. Gerade diese Ähnlichkeit machte sie zu besonders gefährlichen Rivalen um dieselben Weidegründe.
21. Die Petschenegen drängten beständig aus dem Osten nach Westen vor.
22. Sie selbst wurden dabei von weiter östlich lebenden Völkern, den Usen, verdrängt.
23. So entstand eine Kettenbewegung, an deren westlichem Ende die Magyaren standen.
24. Bereits der Aufbruch aus Levedia war eine Folge des petschenegischen Drucks gewesen.
25. Eine erste Niederlage gegen die Petschenegen hatte die Magyaren nach Etelköz getrieben.
26. Doch auch in Etelköz blieben die Petschenegen eine ständige, wachsende Bedrohung.
27. Sie folgten den Magyaren gewissermaßen auf dem Fuße in deren neue Heimat.
28. Das Verhältnis zwischen beiden Völkern war von tiefer und dauerhafter Feindschaft geprägt.
29. Eine friedliche Koexistenz war angesichts der Konkurrenz um dieselben Räume kaum möglich.
30. Die Petschenegen verkörperten für die Magyaren die ständige Gefahr aus dem Osten.
31. Diese Gefahr lastete während der gesamten Etelköz-Zeit auf dem Volk.
32. Sie zwang die Magyaren zu militärischer Wachsamkeit und beeinflusste ihre gesamte Politik.
33. Die offene Lage Etelköz‘ nach Osten verschärfte diese Bedrohung zusätzlich.
34. Über die flache Steppe konnten die petschenegischen Reiter ungehindert vordringen.
35. Natürliche Hindernisse, die einen Angriff erschwert hätten, fehlten weitgehend.
36. So blieben die Magyaren gegenüber dem östlichen Nachbarn dauerhaft verwundbar.
37. Die Feindschaft mit den Petschenegen sollte schließlich das Ende von Etelköz besiegeln.
38. Im Jahr 895 vollzog sich die entscheidende Katastrophe durch das Zusammenwirken der Feinde.
39. Während die magyarischen Heere fern im Bulgarenkrieg standen, blieb das Land entblößt.
40. Die Petschenegen nutzten diese Gelegenheit zu einem verheerenden Überfall.
41. Sie fielen in das schutzlose Etelköz ein und richteten schwere Verluste an.
42. Familien, Herden und Lager der zurückgebliebenen Magyaren wurden überfallen.
43. Dieser Schlag machte ein weiteres Verbleiben in Etelköz unmöglich.
44. Die Petschenegen waren somit zugleich die Vertreiber aus Levedia und aus Etelköz.
45. Ihr Druck bildet die treibende Kraft hinter beiden großen Wanderungen der Magyaren.
46. Selbst nach der Landnahme blieben die Petschenegen ein gefürchteter Nachbar im Osten.
47. Sie besetzten das verlassene Etelköz und riegelten den Rückweg der Magyaren ab.
48. Damit war eine Rückkehr in die alte Heimat für immer ausgeschlossen.
49. Die Petschenegen erscheinen so als das Schicksalsvolk der ungarischen Frühgeschichte.
50. Ihr Druck lenkte die Magyaren unaufhaltsam nach Westen in das Karpatenbecken.
51. Ganz anders gestaltete sich das Verhältnis zu den slawischen Nachbarn.
52. Die Slawen bildeten die zahlreichste, aber militärisch schwächste Gruppe in der Umgebung.
53. Sie lebten vor allem in den nördlichen und westlichen Randzonen Etelköz‘.
54. Ihre Siedlungsräume erstreckten sich in die Wälder und Waldsteppen jenseits der offenen Steppe.
55. Die Slawen waren überwiegend sesshaft und betrieben Ackerbau und Viehzucht.
56. Sie lebten in festen Dörfern und bebauten den fruchtbaren Boden der Region.
57. Daneben betrieben sie Handwerk, Fischerei und Handel mit ihren Nachbarn.
58. Politisch waren die Slawen in zahlreiche kleine Stämme und Verbände zersplittert.
59. Eine übergreifende Einheit oder eine starke Zentralmacht fehlte ihnen weitgehend.
60. Diese Zersplitterung machte sie den geeinten, berittenen Magyaren militärisch unterlegen.
61. Die Magyaren nutzten diese Überlegenheit zur Unterwerfung der slawischen Nachbarn.
62. Einzelne slawische Gruppen wurden besiegt und tributpflichtig gemacht.
63. Sie mussten Abgaben in Form von Vieh, Getreide, Fellen und anderen Gütern leisten.
64. Auch Sklaven gehörten zu den Gütern, die von den Slawen erbeutet oder gefordert wurden.
65. Diese Sklaven wurden teils im eigenen Haushalt verwendet, teils weiterverkauft.
66. Der Sklavenhandel mit slawischen Gefangenen war ein einträgliches Geschäft.
67. Die Magyaren verkauften solche Sklaven an die Märkte am Schwarzen Meer und nach Byzanz.
68. So bildeten die Slawen eine wichtige wirtschaftliche Ressource für die Magyaren.
69. Das Verhältnis war jedoch nicht nur von Gewalt und Ausbeutung geprägt.
70. Daneben bestanden auch Handel, Austausch und alltägliche Kontakte.
71. Die Magyaren bezogen von den Slawen landwirtschaftliche Erzeugnisse und Handwerksprodukte.
72. Im Gegenzug boten sie Vieh, Pferde und Schutz oder forderten Tribut.
73. Durch diese Kontakte kam es auch zu kulturellem und sprachlichem Austausch.
74. Zahlreiche slawische Lehnwörter gelangten in dieser Zeit in die ungarische Sprache.
75. Diese Lehnwörter betreffen vor allem Ackerbau, Handwerk und sesshaftes Leben.
76. Sie zeugen von der engen Berührung zwischen den nomadischen Magyaren und den sesshaften Slawen.
77. Der slawische Einfluss auf die ungarische Sprache und Kultur war beträchtlich.
78. Er sollte sich nach der Landnahme im Karpatenbecken noch weiter verstärken.
79. Die Beziehung zu den Slawen war somit von Herrschaft, Handel und Austausch zugleich geprägt.
80. Sie unterschied sich grundlegend von der tödlichen Feindschaft mit den Petschenegen.
81. Die Slawen waren beherrschte Nachbarn, nicht gefährliche Rivalen.
82. Sie bereicherten das Volk wirtschaftlich und kulturell, ohne es zu bedrohen.
83. Wieder anders gestaltete sich das Verhältnis zu den Donaubulgaren im Süden.
84. Die Bulgaren waren eine bedeutende und gut organisierte Macht des östlichen Balkans.
85. Ihr Reich erstreckte sich südlich der unteren Donau über weite Gebiete.
86. Die Bulgaren waren ursprünglich selbst ein türkisches Reitervolk gewesen.
87. Sie hatten sich jedoch mit der zahlreichen slawischen Bevölkerung des Balkans vermischt.
88. Im Laufe der Zeit übernahmen sie die slawische Sprache und das Christentum.
89. So entstand aus türkischen Herren und slawischen Untertanen ein neues, christliches Reich.
90. Dieses Reich war den Magyaren an Organisation und staatlicher Festigkeit überlegen.
91. Anders als die zersplitterten Slawen verfügten die Bulgaren über eine starke Zentralmacht.
92. An ihrer Spitze stand ein mächtiger Herrscher, der den Titel eines Zaren führte.
93. Mit diesem Reich gerieten die Magyaren wiederholt in Berührung und Konflikt.
94. Das Verhältnis war wechselhaft und schwankte zwischen Handel, Bündnis und Krieg.
95. Zeitweise bestanden friedliche Handelsbeziehungen über die Donau hinweg.
96. Zu anderen Zeiten kam es zu blutigen kriegerischen Auseinandersetzungen.
97. Der folgenreichste Konflikt entzündete sich an der byzantinischen Politik.
98. Das Byzantinische Reich lag mit den Bulgaren im Dauerstreit um Macht und Einfluss.
99. Um die Bulgaren zu schwächen, suchte Byzanz Verbündete in der Steppe.
100. Diese Verbündeten fand es in den kriegstüchtigen Magyaren.
101. Um das Jahr 894 schloss Byzanz ein Bündnis mit den Magyaren gegen die Bulgaren.
102. Der byzantinische Kaiser Leon VI. rief die Magyaren zum Krieg gegen Zar Symeon.
103. Die Magyaren überschritten daraufhin die Donau und fielen in Bulgarien ein.
104. In mehreren Feldzügen fügten sie den Bulgaren schwere Niederlagen zu.
105. Sie verwüsteten weite Gebiete und trieben reiche Beute zusammen.
106. Zar Symeon wurde durch diese Angriffe in arge Bedrängnis gebracht.
107. Doch der Bulgarenzar erwies sich als geschickter und rachsüchtiger Gegner.
108. Symeon suchte seinerseits ein Bündnis mit den Feinden der Magyaren.
109. Er verbündete sich mit den Petschenegen im Osten der Magyaren.
110. So entstand eine Zange, die das magyarische Volk von zwei Seiten bedrohte.
111. Während die magyarischen Heere in Bulgarien kämpften, schlug die Falle zu.
112. Die Petschenegen fielen von Osten in das entblößte Etelköz ein.
113. Zugleich setzten die Bulgaren den Magyaren von Süden her zu.
114. Dieses Zusammenwirken der Feinde führte zur Katastrophe von 895.
115. Die Bulgaren trugen somit unmittelbar zum Ende des Aufenthalts in Etelköz bei.
116. Ihr Bündnis mit den Petschenegen besiegelte das Schicksal des Volkes.
117. Das Verhältnis zu den Bulgaren war somit von wechselnder, aber tiefer Feindschaft geprägt.
118. Es verband sich eng mit der byzantinischen Politik und den petschenegischen Angriffen.
119. Die Bulgaren waren weniger ständige Rivalen als gefährliche Gegner in einem größeren Spiel.
120. Dieses größere Spiel wurde wesentlich von Byzanz und seinen Interessen bestimmt.
121. Damit rückt das Byzantinische Reich als übergeordnete Macht in den Blick.
122. Byzanz war zwar kein unmittelbarer Nachbar, wirkte aber tief auf Etelköz ein.
123. Das Reich verfügte über große Erfahrung im Umgang mit den Steppenvölkern.
124. Es verstand es meisterhaft, diese Völker gegeneinander auszuspielen.
125. Statt selbst Krieg zu führen, hetzte Byzanz ein Volk gegen das andere.
126. Die Magyaren wurden so gegen die Bulgaren, die Petschenegen gegen die Magyaren eingesetzt.
127. Diese Politik der Teilung und Lenkung war ein Kennzeichen byzantinischer Diplomatie.
128. Für die Magyaren bedeutete sie zugleich Chance und Gefahr.
129. Einerseits brachten die byzantinischen Bündnisse Beute, Sold und Ansehen.
130. Andererseits zogen sie das Volk in gefährliche Gegnerschaften hinein.
131. Gerade das byzantinische Bündnis gegen Bulgarien führte 895 in die Katastrophe.
132. Byzanz erscheint so als die heimliche Lenkmacht hinter den Ereignissen in Etelköz.
133. Über die byzantinischen Kontakte gelangten auch kulturelle Einflüsse zu den Magyaren.
134. Sie lernten die Pracht und Macht des christlichen Kaiserreichs kennen.
135. Diese Begegnung sollte für die spätere Hinwendung zum Christentum von Bedeutung sein.
136. Die letzte der übergeordneten Mächte waren die Chasaren im Osten.
137. Mit den Chasaren hatten die Magyaren schon in Levedia eng zusammengelebt.
138. Das Chasarenreich war eine mächtige Steppenmacht mit fester staatlicher Ordnung.
139. Seine Herrscher hatten sich zum Judentum bekehrt, während Untertanen anderen Glauben anhingen.
140. Zwischen Chasaren und Magyaren bestand zeitweise ein Verhältnis der Abhängigkeit.
141. Die Magyaren standen unter chasarischem Einfluss und übernahmen manche Einrichtungen.
142. So gehen die hohen Ämter von Gyula und Horka auf chasarisches Vorbild zurück.
143. Auch die Idee der doppelten Führungsspitze stammt aus chasarischer Tradition.
144. Mit der Verlagerung nach Etelköz lockerte sich die chasarische Bindung allmählich.
145. Die Magyaren entfernten sich räumlich und politisch vom Chasarenreich.
146. Ein Zeichen dieser Lösung war der Anschluss der abtrünnigen Kabaren.
147. Die Kabaren hatten sich gegen die chasarische Zentralmacht erhoben und waren geflohen.
148. Sie schlossen sich den Magyaren an und vergrößerten deren Verband auf zehn Stämme.
149. Damit nahmen die Magyaren gewissermaßen Gegner der Chasaren in ihre Mitte auf.
150. Dies zeigt die wachsende Unabhängigkeit der Magyaren von der chasarischen Oberhoheit.
151. In Etelköz vollzog sich somit die endgültige Emanzipation von den Chasaren.
152. Aus abhängigen Verbündeten wurden selbständige Akteure der Steppenpolitik.
153. Das Verhältnis zu den Chasaren war somit von Einfluss und allmählicher Loslösung geprägt.
154. Es unterschied sich von den anderen Nachbarschaften durch sein prägendes Erbe.
155. Vieles in der magyarischen Ordnung trug chasarische Züge.
156. Die Chasaren waren weniger Feinde als ein überwundener Lehrmeister.
157. Überblickt man die Nachbarschaften, so ergibt sich ein vielschichtiges Bild.
158. Die Petschenegen waren die tödlichen Feinde aus dem Osten.
159. Die Slawen waren die beherrschten und genutzten Nachbarn aus Norden und Westen.
160. Die Bulgaren waren die gefährlichen Gegner im Süden.
161. Byzanz war die lenkende Großmacht im Hintergrund.
162. Die Chasaren waren der überwundene Lehrmeister aus dem Osten.
163. Jede dieser Beziehungen hatte ihren eigenen Charakter und ihre eigenen Folgen.
164. Zusammen bildeten sie das politische Geflecht, in dem die Magyaren agierten.
165. Dieses Geflecht bot Chancen zum Aufstieg und Gefahren des Untergangs zugleich.
166. Die Magyaren nutzten die Chancen geschickt und stiegen zu einer Steppenmacht auf.
167. Doch die Gefahren holten sie schließlich in der Katastrophe von 895 ein.
168. Die Nachbarschaften prägten somit Aufstieg und Ende des Aufenthalts in Etelköz.
169. Sie machten die Magyaren zu einem Faktor der europäischen Geschichte.
170. Und sie lenkten das Volk letztlich nach Westen in das Karpatenbecken.
171. Aus den Erfahrungen mit den Nachbarn zogen die Magyaren wichtige Lehren.
172. Sie erkannten die Gefahr der offenen Lage und suchten künftig einen geschützten Raum.
173. Sie erprobten Bündnis und Krieg und reiften zu geschickten Akteuren der Politik.
174. Sie lernten fremde Völker, Länder und Mächte kennen und einschätzen.
175. All diese Erfahrungen kamen ihnen bei der späteren Landnahme zugute.
176. Die Nachbarschaft in Etelköz war somit eine Schule der Politik und des Krieges.
177. In ihr formten sich die Fähigkeiten, die das Volk zum Erfolg führten.
178. Zugleich war sie die Quelle der Bedrohung, die zum Aufbruch zwang.
179. So waren die Nachbarn zugleich Lehrmeister, Feinde und Schicksalsmächte der Magyaren.
180. Ihr Wirken bildet einen Schlüssel zum Verständnis der gesamten Etelköz-Zeit.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.