15.12 – A dobüreg, a hallócsontocskák és a fülkürt – Paukenhöhle, Gehörknöchelchen und Ohrtrompete
1. A középfül legfontosabb részei a dobüreg, a hallócsontocskák és a fülkürt. – Zu den wichtigsten Teilen des Mittelohrs (Auris media) gehören die Paukenhöhle, die Gehörknöchelchen und die Ohrtrompete.
2. A dobüreg a halántékcsont sziklacsonti részében, a dobhártya és a belső fül között helyezkedik el. – Die Paukenhöhle (Cavitas tympani) liegt im Felsenbeinteil des Schläfenbeins zwischen dem Trommelfell und dem Innenohr.
3. Ez egy levegővel telt, szabálytalan alakú üreg, amelyet vékony nyálkahártya bélel. – Sie ist ein luftgefüllter, unregelmäßig geformter Hohlraum, der von einer dünnen Schleimhaut ausgekleidet wird.
4. A középfül feladata, hogy a dobhártya rezgéseit mechanikusan továbbítsa a belső fül felé. – Die Aufgabe des Mittelohrs besteht darin, die Schwingungen des Trommelfells mechanisch zum Innenohr weiterzuleiten.
5. A dobüreget oldalt a dobhártya, belül pedig a belső fül csontos fala határolja. – Die Paukenhöhle wird seitlich vom Trommelfell und medial von der knöchernen Wand des Innenohrs begrenzt.
6. Az üreg igen keskeny, ezért a benne található képletek szorosan egymás mellett helyezkednek el. – Die Höhle ist sehr schmal, weshalb die in ihr liegenden Strukturen dicht nebeneinander angeordnet sind.
7. A dobüreg felső, középső és alsó szakaszra osztható. – Die Paukenhöhle lässt sich in einen oberen, einen mittleren und einen unteren Abschnitt gliedern.
8. A dobhártya feletti felső szakaszt dobüreg feletti térnek nevezzük. – Der oberhalb des Trommelfells gelegene Abschnitt wird als Kuppelraum (Recessus epitympanicus) bezeichnet.
9. Ebben a felső térben található a kalapács feje és az üllő testének nagy része. – In diesem oberen Raum liegen der Kopf des Hammers und der größte Teil des Ambosskörpers.
10. A dobüreg nyálkahártyája folyamatosan átmegy a fülkürt és a csecsnyúlvány légtartalmú üregeinek nyálkahártyájába. – Die Schleimhaut der Paukenhöhle geht kontinuierlich in die Schleimhaut der Ohrtrompete und der lufthaltigen Räume des Warzenfortsatzes über.
11. A dobüregnek hat falát különböztetjük meg, amelyek fontos szomszédos képletekkel érintkeznek. – An der Paukenhöhle unterscheidet man sechs Wände, die an wichtige benachbarte Strukturen grenzen.
12. A felső fal választja el a dobüreget a középső koponyagödörtől. – Die obere Wand, die Dachwand (Paries tegmentalis), trennt die Paukenhöhle von der mittleren Schädelgrube.
13. Az alsó fal alatt a belső torkolati véna felső, kitágult szakasza helyezkedhet el. – Unter der unteren Wand, der Drosselwand (Paries jugularis), kann der obere erweiterte Abschnitt der inneren Drosselvene liegen.
14. Az oldalsó fal legnagyobb részét a dobhártya alkotja. – Den größten Teil der seitlichen Wand, der Membranwand (Paries membranaceus), bildet das Trommelfell.
15. A belső falon látható kiemelkedést a csiga alapi kanyarulata hozza létre. – Die Vorwölbung an der medialen Wand wird durch die basale Windung der Schnecke gebildet und als Vorgebirge (Promontorium) bezeichnet.
16. A belső falon található az ovális ablak, amely a belső fül előcsarnokába vezet. – An der medialen Wand liegt das ovale Fenster (Fenestra vestibuli), das zum Vorhof des Innenohrs führt.
17. Az ovális ablak alatt helyezkedik el a kerek ablak, amelyet egy vékony másodlagos dobhártya zár le. – Unter dem ovalen Fenster befindet sich das runde Fenster (Fenestra cochleae), das durch das sekundäre Trommelfell verschlossen wird.
18. Az elülső fal a belső fejverőér csatornájával szomszédos, és itt nyílik a fülkürt a dobüregbe. – Die vordere Wand, die Karotiswand (Paries caroticus), grenzt an den Kanal der inneren Kopfschlagader und enthält die Öffnung der Ohrtrompete.
19. A hátulsó falon keresztül a dobüreg kapcsolatban áll a csecsnyúlvány barlangjával és légtartalmú sejtjeivel. – Über die hintere Wand, die Warzenfortsatzwand (Paries mastoideus), steht die Paukenhöhle mit der Warzenfortsatzhöhle und den Warzenfortsatzzellen in Verbindung.
20. A belső és a hátulsó fal közelében halad az arcideg csontos csatornája. – In der Nähe der medialen und hinteren Wand verläuft der knöcherne Kanal des Gesichtsnervs (Canalis nervi facialis).
21. A dobüregben három apró csont, a hallócsontocskák alkotnak mozgatható láncolatot. – In der Paukenhöhle bilden drei kleine Knochen, die Gehörknöchelchen (Ossiculum auditus/Ossicula auditus), eine bewegliche Kette.
22. A három hallócsontocska a kalapács, az üllő és a kengyel. – Die drei Gehörknöchelchen sind der Hammer (Malleus), der Amboss (Incus) und der Steigbügel (Stapes).
23. A kalapács nyele szorosan összenőtt a dobhártyával, ezért annak rezgéseit közvetlenül átveszi. – Der Griff des Hammers (Manubrium mallei) ist fest mit dem Trommelfell verbunden und übernimmt daher unmittelbar dessen Schwingungen.
24. A kalapács feje a dobüreg felső részében helyezkedik el, és az üllő testével ízesül. – Der Kopf des Hammers liegt im oberen Teil der Paukenhöhle und bildet mit dem Körper des Ambosses ein Gelenk.
25. Az üllő alakja egy üllőhöz hasonlít, és egy testből, valamint egy rövid és egy hosszú szárból áll. – Der Amboss ähnelt in seiner Form einem Schmiedeamboss und besteht aus einem Körper sowie einem kurzen und einem langen Schenkel.
26. Az üllő hosszú szára a kengyel fejével kapcsolódik össze. – Der lange Schenkel des Ambosses ist gelenkig mit dem Kopf des Steigbügels verbunden.
27. A kengyel a legkisebb emberi csont, amely fejből, két szárból és egy talpból áll. – Der Steigbügel ist der kleinste Knochen des Menschen und besteht aus einem Kopf, zwei Schenkeln und einer Fußplatte.
28. A kengyel talpa az ovális ablakban helyezkedik el, és gyűrű alakú szalag rögzíti annak széléhez. – Die Fußplatte des Steigbügels liegt im ovalen Fenster und wird durch ein ringförmiges Band an dessen Rand befestigt.
29. A hallócsontocskák közötti kapcsolatok valódi, kis ízületek. – Die Verbindungen zwischen den Gehörknöchelchen sind echte kleine Gelenke.
30. Finom szalagok függesztik fel a csontocskákat a dobüregben, és meghatározzák mozgásuk irányát. – Feine Bänder hängen die Knöchelchen in der Paukenhöhle auf und bestimmen die Richtung ihrer Bewegungen.
31. A hanghullámok először rezgésbe hozzák a dobhártyát, amely megmozdítja a kalapács nyelét. – Die Schallwellen versetzen zunächst das Trommelfell in Schwingung, wodurch sich der Hammergriff bewegt.
32. A kalapács mozgása az üllőn keresztül továbbadódik a kengyelnek. – Die Bewegung des Hammers wird über den Amboss an den Steigbügel weitergegeben.
33. A hallócsontláncolat emelőrendszerként működik, és növeli az ovális ablakra ható nyomást. – Die Gehörknöchelchenkette wirkt als Hebelsystem und erhöht den auf das ovale Fenster einwirkenden Druck.
34. A nyomásnövekedéshez a dobhártya és a kengyeltalp felszíne közötti jelentős méretkülönbség is hozzájárul. – Zur Druckverstärkung trägt auch der deutliche Größenunterschied zwischen der Fläche des Trommelfells und der Fußplatte des Steigbügels bei.
35. A kengyeltalp mozgása rezgésbe hozza a belső fület kitöltő folyadékot. – Die Bewegung der Steigbügelfußplatte versetzt die Flüssigkeit des Innenohrs in Schwingung.
36. A kerek ablak rugalmas hártyája lehetővé teszi, hogy a belső fül folyadéka a kengyel mozgásának megfelelően elmozduljon. – Die elastische Membran des runden Fensters ermöglicht eine Verschiebung der Innenohrflüssigkeit entsprechend der Bewegung des Steigbügels.
37. A dobüregben két apró harántcsíkolt izom szabályozza a hallócsontocskák mozgását. – In der Paukenhöhle regulieren zwei kleine quergestreifte Muskeln die Bewegung der Gehörknöchelchen.
38. A dobhártyafeszítő izom ina a kalapács nyeléhez tapad, és összehúzódásakor megfeszíti a dobhártyát. – Die Sehne des Trommelfellspanners (Musculus tensor tympani) setzt am Hammergriff an und spannt bei ihrer Kontraktion das Trommelfell.
39. A dobhártyafeszítő izmot a háromosztatú ideg alsó állcsonti ága idegzi be. – Der Trommelfellspanner wird durch einen Ast des Unterkiefernervs (Nervus mandibularis) innerviert.
40. A kengyelizom a hátulsó fal gúla alakú kiemelkedéséből ered, és a kengyel nyakához tapad. – Der Steigbügelmuskel (Musculus stapedius) entspringt aus dem pyramidenförmigen Vorsprung der hinteren Wand und setzt am Hals des Steigbügels an.
41. A kengyelizmot az arcideg egyik ága idegzi be, összehúzódása pedig korlátozza a kengyel túlzott mozgását. – Der Steigbügelmuskel wird von einem Ast des Gesichtsnervs innerviert und begrenzt bei seiner Kontraktion übermäßige Bewegungen des Steigbügels.
42. A két középfüli izom csökkentheti az erős hangok továbbítását, de nem nyújt teljes védelmet a hirtelen zajokkal szemben. – Die beiden Mittelohrmuskeln können die Übertragung starker Geräusche vermindern, bieten jedoch keinen vollständigen Schutz vor plötzlich einwirkendem Lärm.
43. A dobüregen keresztül halad a dobhúr, amely az arcideg egyik vékony ága. – Durch die Paukenhöhle zieht die Paukensaite (Chorda tympani), ein dünner Ast des Gesichtsnervs.
44. A dobhúr ízérző és mirigyekhez haladó vegetatív rostokat szállít, de a hallásban nem vesz részt. – Die Paukensaite führt Geschmacksfasern und vegetative Fasern zu Speicheldrüsen, ist jedoch nicht am Hören beteiligt.
45. A belső fal kiemelkedésén található dobüregi idegfonat érzőrostokkal látja el a középfül nyálkahártyáját. – Auf dem Vorgebirge der medialen Wand liegt das Paukengeflecht (Plexus tympanicus), das die Schleimhaut des Mittelohrs mit sensiblen Fasern versorgt.
46. A fülkürt a dobüreg elülső részét köti össze az orrgarattal. – Die Ohrtrompete (Tuba auditiva) verbindet den vorderen Teil der Paukenhöhle mit dem Nasenrachenraum.
47. A fülkürt külső harmada csontos, belső kétharmada pedig porcos falú. – Das seitliche Drittel der Ohrtrompete besitzt eine knöcherne, die medialen zwei Drittel besitzen eine knorpelige Wand.
48. A porcos szakasz nyugalomban többnyire zárt, de nyeléskor és ásításkor rövid időre megnyílik. – Der knorpelige Abschnitt ist in Ruhe überwiegend geschlossen, öffnet sich jedoch beim Schlucken und Gähnen für kurze Zeit.
49. A fülkürt kiegyenlíti a dobhártya két oldala közötti légnyomást, szellőzteti a dobüreget, és elvezeti annak váladékát az orrgarat felé. – Die Ohrtrompete gleicht den Luftdruck auf beiden Seiten des Trommelfells aus, belüftet die Paukenhöhle und leitet deren Sekret zum Nasenrachenraum ab.
50. Gyermekekben a rövidebb és vízszintesebb fülkürt elősegíti a középfülgyulladás kialakulását, míg az ép középfül a hangrezgéseket akadálytalanul továbbítja a belső fül labirintusához. – Bei Kindern begünstigt die kürzere und horizontaler verlaufende Ohrtrompete die Entstehung einer Mittelohrentzündung, während ein gesundes Mittelohr die Schallschwingungen ungehindert zum Labyrinth des Innenohrs weiterleitet.
(aufklappen)magyar
1. A középfül legfontosabb részei a dobüreg, a hallócsontocskák és a fülkürt.
2. A dobüreg a halántékcsont sziklacsonti részében, a dobhártya és a belső fül között helyezkedik el.
3. Ez egy levegővel telt, szabálytalan alakú üreg, amelyet vékony nyálkahártya bélel.
4. A középfül feladata, hogy a dobhártya rezgéseit mechanikusan továbbítsa a belső fül felé.
5. A dobüreget oldalt a dobhártya, belül pedig a belső fül csontos fala határolja.
6. Az üreg igen keskeny, ezért a benne található képletek szorosan egymás mellett helyezkednek el.
7. A dobüreg felső, középső és alsó szakaszra osztható.
8. A dobhártya feletti felső szakaszt dobüreg feletti térnek nevezzük.
9. Ebben a felső térben található a kalapács feje és az üllő testének nagy része.
10. A dobüreg nyálkahártyája folyamatosan átmegy a fülkürt és a csecsnyúlvány légtartalmú üregeinek nyálkahártyájába.
11. A dobüregnek hat falát különböztetjük meg, amelyek fontos szomszédos képletekkel érintkeznek.
12. A felső fal választja el a dobüreget a középső koponyagödörtől.
13. Az alsó fal alatt a belső torkolati véna felső, kitágult szakasza helyezkedhet el.
14. Az oldalsó fal legnagyobb részét a dobhártya alkotja.
15. A belső falon látható kiemelkedést a csiga alapi kanyarulata hozza létre.
16. A belső falon található az ovális ablak, amely a belső fül előcsarnokába vezet.
17. Az ovális ablak alatt helyezkedik el a kerek ablak, amelyet egy vékony másodlagos dobhártya zár le.
18. Az elülső fal a belső fejverőér csatornájával szomszédos, és itt nyílik a fülkürt a dobüregbe.
19. A hátulsó falon keresztül a dobüreg kapcsolatban áll a csecsnyúlvány barlangjával és légtartalmú sejtjeivel.
20. A belső és a hátulsó fal közelében halad az arcideg csontos csatornája.
21. A dobüregben három apró csont, a hallócsontocskák alkotnak mozgatható láncolatot.
22. A három hallócsontocska a kalapács, az üllő és a kengyel.
23. A kalapács nyele szorosan összenőtt a dobhártyával, ezért annak rezgéseit közvetlenül átveszi.
24. A kalapács feje a dobüreg felső részében helyezkedik el, és az üllő testével ízesül.
25. Az üllő alakja egy üllőhöz hasonlít, és egy testből, valamint egy rövid és egy hosszú szárból áll.
26. Az üllő hosszú szára a kengyel fejével kapcsolódik össze.
27. A kengyel a legkisebb emberi csont, amely fejből, két szárból és egy talpból áll.
28. A kengyel talpa az ovális ablakban helyezkedik el, és gyűrű alakú szalag rögzíti annak széléhez.
29. A hallócsontocskák közötti kapcsolatok valódi, kis ízületek.
30. Finom szalagok függesztik fel a csontocskákat a dobüregben, és meghatározzák mozgásuk irányát.
31. A hanghullámok először rezgésbe hozzák a dobhártyát, amely megmozdítja a kalapács nyelét.
32. A kalapács mozgása az üllőn keresztül továbbadódik a kengyelnek.
33. A hallócsontláncolat emelőrendszerként működik, és növeli az ovális ablakra ható nyomást.
34. A nyomásnövekedéshez a dobhártya és a kengyeltalp felszíne közötti jelentős méretkülönbség is hozzájárul.
35. A kengyeltalp mozgása rezgésbe hozza a belső fület kitöltő folyadékot.
36. A kerek ablak rugalmas hártyája lehetővé teszi, hogy a belső fül folyadéka a kengyel mozgásának megfelelően elmozduljon.
37. A dobüregben két apró harántcsíkolt izom szabályozza a hallócsontocskák mozgását.
38. A dobhártyafeszítő izom ina a kalapács nyeléhez tapad, és összehúzódásakor megfeszíti a dobhártyát.
39. A dobhártyafeszítő izmot a háromosztatú ideg alsó állcsonti ága idegzi be.
40. A kengyelizom a hátulsó fal gúla alakú kiemelkedéséből ered, és a kengyel nyakához tapad.
41. A kengyelizmot az arcideg egyik ága idegzi be, összehúzódása pedig korlátozza a kengyel túlzott mozgását.
42. A két középfüli izom csökkentheti az erős hangok továbbítását, de nem nyújt teljes védelmet a hirtelen zajokkal szemben.
43. A dobüregen keresztül halad a dobhúr, amely az arcideg egyik vékony ága.
44. A dobhúr ízérző és mirigyekhez haladó vegetatív rostokat szállít, de a hallásban nem vesz részt.
45. A belső fal kiemelkedésén található dobüregi idegfonat érzőrostokkal látja el a középfül nyálkahártyáját.
46. A fülkürt a dobüreg elülső részét köti össze az orrgarattal.
47. A fülkürt külső harmada csontos, belső kétharmada pedig porcos falú.
48. A porcos szakasz nyugalomban többnyire zárt, de nyeléskor és ásításkor rövid időre megnyílik.
49. A fülkürt kiegyenlíti a dobhártya két oldala közötti légnyomást, szellőzteti a dobüreget, és elvezeti annak váladékát az orrgarat felé.
50. Gyermekekben a rövidebb és vízszintesebb fülkürt elősegíti a középfülgyulladás kialakulását, míg az ép középfül a hangrezgéseket akadálytalanul továbbítja a belső fül labirintusához.
(aufklappen)német
1. Zu den wichtigsten Teilen des Mittelohrs (Auris media) gehören die Paukenhöhle, die Gehörknöchelchen und die Ohrtrompete.
2. Die Paukenhöhle (Cavitas tympani) liegt im Felsenbeinteil des Schläfenbeins zwischen dem Trommelfell und dem Innenohr.
3. Sie ist ein luftgefüllter, unregelmäßig geformter Hohlraum, der von einer dünnen Schleimhaut ausgekleidet wird.
4. Die Aufgabe des Mittelohrs besteht darin, die Schwingungen des Trommelfells mechanisch zum Innenohr weiterzuleiten.
5. Die Paukenhöhle wird seitlich vom Trommelfell und medial von der knöchernen Wand des Innenohrs begrenzt.
6. Die Höhle ist sehr schmal, weshalb die in ihr liegenden Strukturen dicht nebeneinander angeordnet sind.
7. Die Paukenhöhle lässt sich in einen oberen, einen mittleren und einen unteren Abschnitt gliedern.
8. Der oberhalb des Trommelfells gelegene Abschnitt wird als Kuppelraum (Recessus epitympanicus) bezeichnet.
9. In diesem oberen Raum liegen der Kopf des Hammers und der größte Teil des Ambosskörpers.
10. Die Schleimhaut der Paukenhöhle geht kontinuierlich in die Schleimhaut der Ohrtrompete und der lufthaltigen Räume des Warzenfortsatzes über.
11. An der Paukenhöhle unterscheidet man sechs Wände, die an wichtige benachbarte Strukturen grenzen.
12. Die obere Wand, die Dachwand (Paries tegmentalis), trennt die Paukenhöhle von der mittleren Schädelgrube.
13. Unter der unteren Wand, der Drosselwand (Paries jugularis), kann der obere erweiterte Abschnitt der inneren Drosselvene liegen.
14. Den größten Teil der seitlichen Wand, der Membranwand (Paries membranaceus), bildet das Trommelfell.
15. Die Vorwölbung an der medialen Wand wird durch die basale Windung der Schnecke gebildet und als Vorgebirge (Promontorium) bezeichnet.
16. An der medialen Wand liegt das ovale Fenster (Fenestra vestibuli), das zum Vorhof des Innenohrs führt.
17. Unter dem ovalen Fenster befindet sich das runde Fenster (Fenestra cochleae), das durch das sekundäre Trommelfell verschlossen wird.
18. Die vordere Wand, die Karotiswand (Paries caroticus), grenzt an den Kanal der inneren Kopfschlagader und enthält die Öffnung der Ohrtrompete.
19. Über die hintere Wand, die Warzenfortsatzwand (Paries mastoideus), steht die Paukenhöhle mit der Warzenfortsatzhöhle und den Warzenfortsatzzellen in Verbindung.
20. In der Nähe der medialen und hinteren Wand verläuft der knöcherne Kanal des Gesichtsnervs (Canalis nervi facialis).
21. In der Paukenhöhle bilden drei kleine Knochen, die Gehörknöchelchen (Ossiculum auditus/Ossicula auditus), eine bewegliche Kette.
22. Die drei Gehörknöchelchen sind der Hammer (Malleus), der Amboss (Incus) und der Steigbügel (Stapes).
23. Der Griff des Hammers (Manubrium mallei) ist fest mit dem Trommelfell verbunden und übernimmt daher unmittelbar dessen Schwingungen.
24. Der Kopf des Hammers liegt im oberen Teil der Paukenhöhle und bildet mit dem Körper des Ambosses ein Gelenk.
25. Der Amboss ähnelt in seiner Form einem Schmiedeamboss und besteht aus einem Körper sowie einem kurzen und einem langen Schenkel.
26. Der lange Schenkel des Ambosses ist gelenkig mit dem Kopf des Steigbügels verbunden.
27. Der Steigbügel ist der kleinste Knochen des Menschen und besteht aus einem Kopf, zwei Schenkeln und einer Fußplatte.
28. Die Fußplatte des Steigbügels liegt im ovalen Fenster und wird durch ein ringförmiges Band an dessen Rand befestigt.
29. Die Verbindungen zwischen den Gehörknöchelchen sind echte kleine Gelenke.
30. Feine Bänder hängen die Knöchelchen in der Paukenhöhle auf und bestimmen die Richtung ihrer Bewegungen.
31. Die Schallwellen versetzen zunächst das Trommelfell in Schwingung, wodurch sich der Hammergriff bewegt.
32. Die Bewegung des Hammers wird über den Amboss an den Steigbügel weitergegeben.
33. Die Gehörknöchelchenkette wirkt als Hebelsystem und erhöht den auf das ovale Fenster einwirkenden Druck.
34. Zur Druckverstärkung trägt auch der deutliche Größenunterschied zwischen der Fläche des Trommelfells und der Fußplatte des Steigbügels bei.
35. Die Bewegung der Steigbügelfußplatte versetzt die Flüssigkeit des Innenohrs in Schwingung.
36. Die elastische Membran des runden Fensters ermöglicht eine Verschiebung der Innenohrflüssigkeit entsprechend der Bewegung des Steigbügels.
37. In der Paukenhöhle regulieren zwei kleine quergestreifte Muskeln die Bewegung der Gehörknöchelchen.
38. Die Sehne des Trommelfellspanners (Musculus tensor tympani) setzt am Hammergriff an und spannt bei ihrer Kontraktion das Trommelfell.
39. Der Trommelfellspanner wird durch einen Ast des Unterkiefernervs (Nervus mandibularis) innerviert.
40. Der Steigbügelmuskel (Musculus stapedius) entspringt aus dem pyramidenförmigen Vorsprung der hinteren Wand und setzt am Hals des Steigbügels an.
41. Der Steigbügelmuskel wird von einem Ast des Gesichtsnervs innerviert und begrenzt bei seiner Kontraktion übermäßige Bewegungen des Steigbügels.
42. Die beiden Mittelohrmuskeln können die Übertragung starker Geräusche vermindern, bieten jedoch keinen vollständigen Schutz vor plötzlich einwirkendem Lärm.
43. Durch die Paukenhöhle zieht die Paukensaite (Chorda tympani), ein dünner Ast des Gesichtsnervs.
44. Die Paukensaite führt Geschmacksfasern und vegetative Fasern zu Speicheldrüsen, ist jedoch nicht am Hören beteiligt.
45. Auf dem Vorgebirge der medialen Wand liegt das Paukengeflecht (Plexus tympanicus), das die Schleimhaut des Mittelohrs mit sensiblen Fasern versorgt.
46. Die Ohrtrompete (Tuba auditiva) verbindet den vorderen Teil der Paukenhöhle mit dem Nasenrachenraum.
47. Das seitliche Drittel der Ohrtrompete besitzt eine knöcherne, die medialen zwei Drittel besitzen eine knorpelige Wand.
48. Der knorpelige Abschnitt ist in Ruhe überwiegend geschlossen, öffnet sich jedoch beim Schlucken und Gähnen für kurze Zeit.
49. Die Ohrtrompete gleicht den Luftdruck auf beiden Seiten des Trommelfells aus, belüftet die Paukenhöhle und leitet deren Sekret zum Nasenrachenraum ab.
50. Bei Kindern begünstigt die kürzere und horizontaler verlaufende Ohrtrompete die Entstehung einer Mittelohrentzündung, während ein gesundes Mittelohr die Schallschwingungen ungehindert zum Labyrinth des Innenohrs weiterleitet.