14.16.2 – A fájdalom- és a hőérzés pályái – Die Bahnen für Schmerz- und Temperaturempfindung
1. A fájdalom- és a hőérzés pályái a testet károsító ingerekről, valamint a bőr lehűléséről vagy felmelegedéséről szállítanak tudatosítható információkat. – Die Bahnen für Schmerz- und Temperaturempfindung übermitteln bewusst wahrnehmbare Informationen über körperverletzende Reize sowie über Abkühlung oder Erwärmung der Haut.
2. Mivel a fájdalom veszélyt jelez, érzékelése védekező mozgásokat, vegetatív válaszokat és a károsító hatás elkerülésére irányuló viselkedést válthat ki. – Da Schmerz eine Gefahr anzeigt, kann seine Wahrnehmung Abwehrbewegungen, vegetative Reaktionen und ein auf die Vermeidung der Schädigung gerichtetes Verhalten auslösen.
3. A pályák perifériás receptorai többnyire szabad idegvégződések, amelyek mechanikai, hőmérsékleti vagy kémiai hatásokra érzékeny membránfehérjéket hordoznak. – Die peripheren Rezeptoren dieser Bahnen sind überwiegend freie Nervenendigungen, die empfindliche Membranproteine für mechanische, thermische oder chemische Einwirkungen tragen.
4. Szövetkárosító ingerekre a nociceptorok válaszolnak, míg a még nem fájdalmas hideget és meleget különböző működési tartományú termoreceptorok érzékelik. – Auf gewebeschädigende Reize reagieren Nozizeptoren, während noch nicht schmerzhafte Kälte und Wärme von Thermorezeptoren mit unterschiedlichen Arbeitsbereichen erfasst werden.
5. Szélsőségesen alacsony vagy magas hőmérsékleten a termikus inger már nociceptorokat is aktivál, ezért az egyszerű hőérzet fájdalmas hideg- vagy hőérzetté alakul. – Bei extrem niedrigen oder hohen Temperaturen aktiviert der thermische Reiz auch Nozizeptoren, sodass sich die einfache Temperaturempfindung in schmerzhafte Kälte- oder Hitzeempfindung verwandelt.
6. A perifériás ingerületeket vékony, velőshüvelyes Aδ-rostok és még lassabban vezető, velőtlen C-rostok továbbítják a gerincvelő felé. – Die peripheren Erregungen werden durch dünne markhaltige Aδ-Fasern und noch langsamer leitende marklose C-Fasern zum Rückenmark weitergeleitet.
7. Az Aδ-rostok főként a gyorsan jelentkező, éles és viszonylag pontosan lokalizálható fájdalmat, továbbá a hidegérzést közvetítik. – Aδ-Fasern vermitteln vor allem den rasch einsetzenden, scharfen und verhältnismäßig genau lokalisierbaren Schmerz sowie die Kälteempfindung.
8. Ezzel szemben a C-rostokon vezetett fájdalom később jelenik meg, tompa vagy égő jellegű, és rendszerint kevésbé határozható meg a helye. – Dagegen tritt der über C-Fasern geleitete Schmerz später auf, ist dumpf oder brennend und lässt sich gewöhnlich weniger genau lokalisieren.
9. Ugyanazon sérülés után ezért először rövid, szúró fájdalom, majd némi késéssel elhúzódó, kellemetlen utóérzés alakulhat ki. – Nach derselben Verletzung kann deshalb zunächst ein kurzer stechender Schmerz und mit gewisser Verzögerung eine anhaltende unangenehme Nachempfindung entstehen.
10. Az első érző neuron pszeudounipoláris sejtteste a hátsó gyöki dúcban (ganglion spinale) helyezkedik el, akárcsak a többi gerincvelői érzőpályában. – Der pseudounipolare Zellkörper des ersten sensiblen Neurons liegt wie bei den übrigen spinalen sensiblen Bahnen im Spinalganglion.
11. Perifériás nyúlványa a bőr vagy a mélyebb szövetek receptoraitól érkezik, központi nyúlványa pedig a hátsó gyökéren át lép be a gerincvelőbe. – Sein peripherer Fortsatz kommt von den Rezeptoren der Haut oder tieferer Gewebe, während der zentrale Fortsatz durch die Hinterwurzel in das Rückenmark eintritt.
12. A belépő rostok egy része rövid felszálló és leszálló ágakat ad, amelyek szomszédos gerincvelői szelvényekhez is eljuttatják az érző információt. – Ein Teil der eintretenden Fasern gibt kurze auf- und absteigende Äste ab, welche die sensiblen Informationen auch benachbarten Rückenmarkssegmenten zuführen.
13. Kollaterálisaik már a gerincvelőben védekező reflexeket indíthatnak el, így a fájdalmas inger tudatosulása előtt megkezdődhet az érintett végtag visszahúzása. – Ihre Kollateralen können bereits im Rückenmark Abwehrreflexe auslösen, sodass das Zurückziehen der betroffenen Extremität noch vor der bewussten Schmerzwahrnehmung beginnen kann.
14. Az első neuronok központi nyúlványai a hátsó szarvban, különösen annak felületes rétegeiben és a kocsonyás állományban (substantia gelatinosa) kapcsolódnak át. – Die zentralen Fortsätze der ersten Neurone werden im Hinterhorn, besonders in dessen oberflächlichen Schichten und in der Substantia gelatinosa, umgeschaltet.
15. Itt interneuronok és második rendű pályasejtek olyan hálózata fogadja őket, amely már a felszállás előtt módosíthatja a fájdalomjel erősségét. – Dort werden sie von einem Netzwerk aus Interneuronen und Projektionsneuronen zweiter Ordnung aufgenommen, das die Stärke des Schmerzsignals bereits vor dem Aufstieg verändern kann.
16. A második neuron axonja a gerincvelő szürkeállományán keresztül előre és a középvonal felé halad, majd az elülső fehér commissurában kereszteződik. – Das Axon des zweiten Neurons zieht durch die graue Substanz des Rückenmarks nach vorn und zur Mittellinie und kreuzt anschließend in der vorderen weißen Kommissur.
17. Az oldalváltás tehát már a belépéshez közeli gerincvelői szelvényekben megtörténik, ami lényegesen eltér a csak a nyúltvelőben kereszteződő hátsóköteg-rendszertől. – Der Seitenwechsel erfolgt somit bereits in Rückenmarkssegmenten nahe der Eintrittsstelle, was sich wesentlich vom erst in der Medulla oblongata kreuzenden Hinterstrangsystem unterscheidet.
18. A kereszteződött rostok az ellenkező oldali elülső-oldalsó kötegbe lépnek, ahol a gerincvelő–talamuszi pálya (tractus spinothalamicus) részeként emelkednek. – Die gekreuzten Fasern treten in den kontralateralen Vorderseitenstrang ein, in dem sie als Teil des Tractus spinothalamicus aufsteigen.
19. Közülük a tractus spinothalamicus lateralis elsősorban a fájdalom- és hőmérsékleti információkat vezeti, ezért e fejezet szempontjából ez a pályarész a meghatározó. – Von ihnen leitet der Tractus spinothalamicus lateralis vor allem Schmerz- und Temperaturinformationen und ist daher für dieses Kapitel der entscheidende Bahnanteil.
20. Az elöl elhelyezkedő tractus spinothalamicus anterior ezzel szemben főként durva tapintási és nyomási ingereket közvetít, bár a két rostállomány nem különül el élesen. – Der weiter vorn gelegene Tractus spinothalamicus anterior vermittelt dagegen hauptsächlich grobe Berührungs- und Druckreize, obwohl beide Fasersysteme nicht scharf voneinander getrennt sind.
21. A fájdalom, a hőmérséklet, valamint a durva tapintás érzésminőségeit összefoglalóan protopathiás érzékenységnek nevezzük, amely kevésbé finom térbeli felbontású. – Schmerz, Temperatur und grobe Berührung werden zusammenfassend als protopathische Sensibilität bezeichnet, die eine weniger feine räumliche Auflösung besitzt.
22. Felfelé haladva az alsó testrészekből érkező rostok inkább oldalt, a magasabb gerincvelői szelvényekből csatlakozó rostok pedig fokozatosan beljebb rendeződnek. – Beim Aufstieg liegen die Fasern aus den unteren Körperabschnitten eher lateral, während sich die aus höheren Rückenmarkssegmenten hinzutretenden Fasern zunehmend medial anordnen.
23. Az agytörzsben a pálya a nyúltvelőn, a hídon és a középagyon keresztül halad, miközben több hálózatos és vegetatív központnak is ad járulékos rostokat. – Im Hirnstamm verläuft die Bahn durch Medulla oblongata, Pons und Mittelhirn, wobei sie zusätzlich Fasern an mehrere retikuläre und vegetative Zentren abgibt.
24. Ezek az elágazások hozzájárulnak ahhoz, hogy az erős fájdalom fokozza az éberséget, megváltoztassa a légzést és a keringést, valamint kifejezett érzelmi reakciót váltson ki. – Diese Abzweigungen tragen dazu bei, dass starker Schmerz die Wachheit steigert, Atmung und Kreislauf verändert und eine ausgeprägte emotionale Reaktion hervorruft.
25. A tudatos érzékelést szolgáló rostok többsége a talamusz ventralis posterolateralis magjában (nucleus ventralis posterolateralis) végződik, ahol a harmadik neuronra kapcsol át. – Die Mehrzahl der der bewussten Wahrnehmung dienenden Fasern endet im Nucleus ventralis posterolateralis des Thalamus, wo die Umschaltung auf das dritte Neuron erfolgt.
26. A talamuszból kiinduló axonok a belső tok hátsó szárán és a sugárkoszorún keresztül jutnak az elsődleges szomatoszenzoros kéregbe. – Die vom Thalamus ausgehenden Axone gelangen durch den hinteren Schenkel der inneren Kapsel und die Corona radiata zum primären somatosensorischen Kortex.
27. A központi barázda mögötti tekervényben (gyrus postcentralis) történő feldolgozás teszi lehetővé az inger testtájhoz rendelését és intenzitásának tudatos megítélését. – Die Verarbeitung im Gyrus postcentralis ermöglicht die Zuordnung des Reizes zu einer Körperregion und die bewusste Beurteilung seiner Intensität.
28. Az arc fájdalom- és hőérzése nem a gerincvelő–talamuszi, hanem a háromosztatú ideghez kapcsolódó trigeminus–talamuszi pályán jut a talamuszhoz. – Die Schmerz- und Temperaturempfindung des Gesichts erreicht den Thalamus nicht über die spinothalamische, sondern über die zum Trigeminus gehörende trigeminothalamische Bahn.
29. A gerincvelői pálya egyoldali károsodása a kereszteződés miatt többnyire az ellenkező testfélen okoz fájdalom- és hőérzészavart a sérülés alatti területeken. – Eine einseitige Schädigung der spinalen Bahn verursacht wegen der Kreuzung meist auf der gegenüberliegenden Körperseite Störungen der Schmerz- und Temperaturempfindung unterhalb der Läsion.
30. A rendszer egészében a receptor, a hátsó gyöki dúc, a hátsó szarv, a keresztezett elülső-oldalsó köteg, a talamusz és az érzőkéreg egymásra épülő állomásokat alkot. – Im Gesamtsystem bilden Rezeptor, Spinalganglion, Hinterhorn, gekreuzter Vorderseitenstrang, Thalamus und sensibler Kortex aufeinanderfolgende Stationen.
(aufklappen)magyar
1. A fájdalom- és a hőérzés pályái a testet károsító ingerekről, valamint a bőr lehűléséről vagy felmelegedéséről szállítanak tudatosítható információkat.
2. Mivel a fájdalom veszélyt jelez, érzékelése védekező mozgásokat, vegetatív válaszokat és a károsító hatás elkerülésére irányuló viselkedést válthat ki.
3. A pályák perifériás receptorai többnyire szabad idegvégződések, amelyek mechanikai, hőmérsékleti vagy kémiai hatásokra érzékeny membránfehérjéket hordoznak.
4. Szövetkárosító ingerekre a nociceptorok válaszolnak, míg a még nem fájdalmas hideget és meleget különböző működési tartományú termoreceptorok érzékelik.
5. Szélsőségesen alacsony vagy magas hőmérsékleten a termikus inger már nociceptorokat is aktivál, ezért az egyszerű hőérzet fájdalmas hideg- vagy hőérzetté alakul.
6. A perifériás ingerületeket vékony, velőshüvelyes Aδ-rostok és még lassabban vezető, velőtlen C-rostok továbbítják a gerincvelő felé.
7. Az Aδ-rostok főként a gyorsan jelentkező, éles és viszonylag pontosan lokalizálható fájdalmat, továbbá a hidegérzést közvetítik.
8. Ezzel szemben a C-rostokon vezetett fájdalom később jelenik meg, tompa vagy égő jellegű, és rendszerint kevésbé határozható meg a helye.
9. Ugyanazon sérülés után ezért először rövid, szúró fájdalom, majd némi késéssel elhúzódó, kellemetlen utóérzés alakulhat ki.
10. Az első érző neuron pszeudounipoláris sejtteste a hátsó gyöki dúcban (ganglion spinale) helyezkedik el, akárcsak a többi gerincvelői érzőpályában.
11. Perifériás nyúlványa a bőr vagy a mélyebb szövetek receptoraitól érkezik, központi nyúlványa pedig a hátsó gyökéren át lép be a gerincvelőbe.
12. A belépő rostok egy része rövid felszálló és leszálló ágakat ad, amelyek szomszédos gerincvelői szelvényekhez is eljuttatják az érző információt.
13. Kollaterálisaik már a gerincvelőben védekező reflexeket indíthatnak el, így a fájdalmas inger tudatosulása előtt megkezdődhet az érintett végtag visszahúzása.
14. Az első neuronok központi nyúlványai a hátsó szarvban, különösen annak felületes rétegeiben és a kocsonyás állományban (substantia gelatinosa) kapcsolódnak át.
15. Itt interneuronok és második rendű pályasejtek olyan hálózata fogadja őket, amely már a felszállás előtt módosíthatja a fájdalomjel erősségét.
16. A második neuron axonja a gerincvelő szürkeállományán keresztül előre és a középvonal felé halad, majd az elülső fehér commissurában kereszteződik.
17. Az oldalváltás tehát már a belépéshez közeli gerincvelői szelvényekben megtörténik, ami lényegesen eltér a csak a nyúltvelőben kereszteződő hátsóköteg-rendszertől.
18. A kereszteződött rostok az ellenkező oldali elülső-oldalsó kötegbe lépnek, ahol a gerincvelő–talamuszi pálya (tractus spinothalamicus) részeként emelkednek.
19. Közülük a tractus spinothalamicus lateralis elsősorban a fájdalom- és hőmérsékleti információkat vezeti, ezért e fejezet szempontjából ez a pályarész a meghatározó.
20. Az elöl elhelyezkedő tractus spinothalamicus anterior ezzel szemben főként durva tapintási és nyomási ingereket közvetít, bár a két rostállomány nem különül el élesen.
21. A fájdalom, a hőmérséklet, valamint a durva tapintás érzésminőségeit összefoglalóan protopathiás érzékenységnek nevezzük, amely kevésbé finom térbeli felbontású.
22. Felfelé haladva az alsó testrészekből érkező rostok inkább oldalt, a magasabb gerincvelői szelvényekből csatlakozó rostok pedig fokozatosan beljebb rendeződnek.
23. Az agytörzsben a pálya a nyúltvelőn, a hídon és a középagyon keresztül halad, miközben több hálózatos és vegetatív központnak is ad járulékos rostokat.
24. Ezek az elágazások hozzájárulnak ahhoz, hogy az erős fájdalom fokozza az éberséget, megváltoztassa a légzést és a keringést, valamint kifejezett érzelmi reakciót váltson ki.
25. A tudatos érzékelést szolgáló rostok többsége a talamusz ventralis posterolateralis magjában (nucleus ventralis posterolateralis) végződik, ahol a harmadik neuronra kapcsol át.
26. A talamuszból kiinduló axonok a belső tok hátsó szárán és a sugárkoszorún keresztül jutnak az elsődleges szomatoszenzoros kéregbe.
27. A központi barázda mögötti tekervényben (gyrus postcentralis) történő feldolgozás teszi lehetővé az inger testtájhoz rendelését és intenzitásának tudatos megítélését.
28. Az arc fájdalom- és hőérzése nem a gerincvelő–talamuszi, hanem a háromosztatú ideghez kapcsolódó trigeminus–talamuszi pályán jut a talamuszhoz.
29. A gerincvelői pálya egyoldali károsodása a kereszteződés miatt többnyire az ellenkező testfélen okoz fájdalom- és hőérzészavart a sérülés alatti területeken.
30. A rendszer egészében a receptor, a hátsó gyöki dúc, a hátsó szarv, a keresztezett elülső-oldalsó köteg, a talamusz és az érzőkéreg egymásra épülő állomásokat alkot.
(aufklappen)német
1. Die Bahnen für Schmerz- und Temperaturempfindung übermitteln bewusst wahrnehmbare Informationen über körperverletzende Reize sowie über Abkühlung oder Erwärmung der Haut.
2. Da Schmerz eine Gefahr anzeigt, kann seine Wahrnehmung Abwehrbewegungen, vegetative Reaktionen und ein auf die Vermeidung der Schädigung gerichtetes Verhalten auslösen.
3. Die peripheren Rezeptoren dieser Bahnen sind überwiegend freie Nervenendigungen, die empfindliche Membranproteine für mechanische, thermische oder chemische Einwirkungen tragen.
4. Auf gewebeschädigende Reize reagieren Nozizeptoren, während noch nicht schmerzhafte Kälte und Wärme von Thermorezeptoren mit unterschiedlichen Arbeitsbereichen erfasst werden.
5. Bei extrem niedrigen oder hohen Temperaturen aktiviert der thermische Reiz auch Nozizeptoren, sodass sich die einfache Temperaturempfindung in schmerzhafte Kälte- oder Hitzeempfindung verwandelt.
6. Die peripheren Erregungen werden durch dünne markhaltige Aδ-Fasern und noch langsamer leitende marklose C-Fasern zum Rückenmark weitergeleitet.
7. Aδ-Fasern vermitteln vor allem den rasch einsetzenden, scharfen und verhältnismäßig genau lokalisierbaren Schmerz sowie die Kälteempfindung.
8. Dagegen tritt der über C-Fasern geleitete Schmerz später auf, ist dumpf oder brennend und lässt sich gewöhnlich weniger genau lokalisieren.
9. Nach derselben Verletzung kann deshalb zunächst ein kurzer stechender Schmerz und mit gewisser Verzögerung eine anhaltende unangenehme Nachempfindung entstehen.
10. Der pseudounipolare Zellkörper des ersten sensiblen Neurons liegt wie bei den übrigen spinalen sensiblen Bahnen im Spinalganglion.
11. Sein peripherer Fortsatz kommt von den Rezeptoren der Haut oder tieferer Gewebe, während der zentrale Fortsatz durch die Hinterwurzel in das Rückenmark eintritt.
12. Ein Teil der eintretenden Fasern gibt kurze auf- und absteigende Äste ab, welche die sensiblen Informationen auch benachbarten Rückenmarkssegmenten zuführen.
13. Ihre Kollateralen können bereits im Rückenmark Abwehrreflexe auslösen, sodass das Zurückziehen der betroffenen Extremität noch vor der bewussten Schmerzwahrnehmung beginnen kann.
14. Die zentralen Fortsätze der ersten Neurone werden im Hinterhorn, besonders in dessen oberflächlichen Schichten und in der Substantia gelatinosa, umgeschaltet.
15. Dort werden sie von einem Netzwerk aus Interneuronen und Projektionsneuronen zweiter Ordnung aufgenommen, das die Stärke des Schmerzsignals bereits vor dem Aufstieg verändern kann.
16. Das Axon des zweiten Neurons zieht durch die graue Substanz des Rückenmarks nach vorn und zur Mittellinie und kreuzt anschließend in der vorderen weißen Kommissur.
17. Der Seitenwechsel erfolgt somit bereits in Rückenmarkssegmenten nahe der Eintrittsstelle, was sich wesentlich vom erst in der Medulla oblongata kreuzenden Hinterstrangsystem unterscheidet.
18. Die gekreuzten Fasern treten in den kontralateralen Vorderseitenstrang ein, in dem sie als Teil des Tractus spinothalamicus aufsteigen.
19. Von ihnen leitet der Tractus spinothalamicus lateralis vor allem Schmerz- und Temperaturinformationen und ist daher für dieses Kapitel der entscheidende Bahnanteil.
20. Der weiter vorn gelegene Tractus spinothalamicus anterior vermittelt dagegen hauptsächlich grobe Berührungs- und Druckreize, obwohl beide Fasersysteme nicht scharf voneinander getrennt sind.
21. Schmerz, Temperatur und grobe Berührung werden zusammenfassend als protopathische Sensibilität bezeichnet, die eine weniger feine räumliche Auflösung besitzt.
22. Beim Aufstieg liegen die Fasern aus den unteren Körperabschnitten eher lateral, während sich die aus höheren Rückenmarkssegmenten hinzutretenden Fasern zunehmend medial anordnen.
23. Im Hirnstamm verläuft die Bahn durch Medulla oblongata, Pons und Mittelhirn, wobei sie zusätzlich Fasern an mehrere retikuläre und vegetative Zentren abgibt.
24. Diese Abzweigungen tragen dazu bei, dass starker Schmerz die Wachheit steigert, Atmung und Kreislauf verändert und eine ausgeprägte emotionale Reaktion hervorruft.
25. Die Mehrzahl der der bewussten Wahrnehmung dienenden Fasern endet im Nucleus ventralis posterolateralis des Thalamus, wo die Umschaltung auf das dritte Neuron erfolgt.
26. Die vom Thalamus ausgehenden Axone gelangen durch den hinteren Schenkel der inneren Kapsel und die Corona radiata zum primären somatosensorischen Kortex.
27. Die Verarbeitung im Gyrus postcentralis ermöglicht die Zuordnung des Reizes zu einer Körperregion und die bewusste Beurteilung seiner Intensität.
28. Die Schmerz- und Temperaturempfindung des Gesichts erreicht den Thalamus nicht über die spinothalamische, sondern über die zum Trigeminus gehörende trigeminothalamische Bahn.
29. Eine einseitige Schädigung der spinalen Bahn verursacht wegen der Kreuzung meist auf der gegenüberliegenden Körperseite Störungen der Schmerz- und Temperaturempfindung unterhalb der Läsion.
30. Im Gesamtsystem bilden Rezeptor, Spinalganglion, Hinterhorn, gekreuzter Vorderseitenstrang, Thalamus und sensibler Kortex aufeinanderfolgende Stationen.