3.11.3 – A szinapszis szerkezete és működése – Bau und Funktion der Synapse
1. A szinapszis olyan specializált kapcsolódási hely, amelyen keresztül egy idegsejt jelet továbbít egy másik sejtnek. – Eine Synapse ist eine spezialisierte Kontaktstelle, über die eine Nervenzelle ein Signal an eine andere Zelle weitergibt.
2. A jelet továbbító sejtet preszinaptikus, a jelet fogadó sejtet pedig posztszinaptikus sejtnek nevezzük. – Die signalübertragende Zelle wird als präsynaptische, die signalempfangende Zelle als postsynaptische Zelle bezeichnet.
3. A posztszinaptikus sejt lehet másik neuron, izomsejt vagy mirigysejt. – Die postsynaptische Zelle kann ein anderes Neuron, eine Muskelzelle oder eine Drüsenzelle sein.
4. A szinapszisok működésük alapján kémiai és elektromos szinapszisokra oszthatók. – Synapsen lassen sich nach ihrer Funktionsweise in chemische und elektrische Synapsen einteilen.
5. Az emberi idegrendszerben a kémiai szinapszisok lényegesen gyakoribbak. – Im menschlichen Nervensystem sind chemische Synapsen wesentlich häufiger.
6. A kémiai szinapszis három fő része a preszinaptikus végződés, a szinaptikus rés és a posztszinaptikus membrán. – Eine chemische Synapse besteht aus drei Hauptteilen: der präsynaptischen Endigung, dem synaptischen Spalt und der postsynaptischen Membran.
7. A preszinaptikus végződés rendszerint egy axon végágának gombszerű kiszélesedése. – Die präsynaptische Endigung ist gewöhnlich eine knopfartige Erweiterung eines Axonendastes.
8. Belsejében számos apró, membránnal határolt szinaptikus hólyag található. – In ihrem Inneren befinden sich zahlreiche kleine, membranbegrenzte synaptische Vesikel.
9. A szinaptikus hólyagok kémiai hírvivő anyagokat, úgynevezett neurotranszmittereket tárolnak. – Die synaptischen Vesikel speichern chemische Botenstoffe, die sogenannten Neurotransmitter.
10. A végződésben sok mitokondrium is található, mert a jelátvitel jelentős energiát igényel. – In der Endigung liegen außerdem viele Mitochondrien, da die Signalübertragung erhebliche Energie benötigt.
11. A preszinaptikus membrán egyes területei aktív zónákat alkotnak, ahol a hólyagok tartalma felszabadul. – Bestimmte Bereiche der präsynaptischen Membran bilden aktive Zonen, an denen der Inhalt der Vesikel freigesetzt wird.
12. A két sejt membránját keskeny, folyadékkal telt tér, a szinaptikus rés választja el egymástól. – Die Membranen der beiden Zellen werden durch einen schmalen, flüssigkeitsgefüllten Raum, den synaptischen Spalt, voneinander getrennt.
13. A posztszinaptikus membránban nagy számban helyezkednek el a neurotranszmittereket felismerő receptorok. – In der postsynaptischen Membran befinden sich zahlreiche Rezeptoren, welche die Neurotransmitter erkennen.
14. Amikor az akciós potenciál eléri a preszinaptikus végződést, megváltozik annak membránfeszültsége. – Wenn das Aktionspotenzial die präsynaptische Endigung erreicht, verändert sich deren Membranspannung.
15. Ennek hatására feszültségfüggő kalciumcsatornák nyílnak meg a preszinaptikus membránban. – Dadurch öffnen sich spannungsabhängige Kalziumkanäle in der präsynaptischen Membran.
16. A kalciumionok a sejten kívüli térből a preszinaptikus végződés belsejébe áramlanak. – Kalziumionen strömen aus dem Extrazellularraum in das Innere der präsynaptischen Endigung.
17. A kalciumkoncentráció növekedése kiváltja a szinaptikus hólyagok és a sejthártya összeolvadását. – Der Anstieg der Kalziumkonzentration löst die Verschmelzung der synaptischen Vesikel mit der Zellmembran aus.
18. A hólyagok ezután exocitózissal a szinaptikus résbe ürítik neurotranszmitter-tartalmukat. – Anschließend geben die Vesikel ihren Neurotransmitter durch Exozytose in den synaptischen Spalt ab.
19. A felszabadult neurotranszmitter diffúzióval jut el a posztszinaptikus membrán receptoraihoz. – Der freigesetzte Neurotransmitter gelangt durch Diffusion zu den Rezeptoren der postsynaptischen Membran.
20. A receptorhoz kötődő hírvivő anyag közvetlenül vagy közvetett úton ioncsatornákat nyit meg. – Der an den Rezeptor gebundene Botenstoff öffnet direkt oder indirekt Ionenkanäle.
21. Az ionok áramlása megváltoztatja a posztszinaptikus membrán elektromos feszültségét. – Der Ionenstrom verändert die elektrische Spannung der postsynaptischen Membran.
22. Serkentő szinapszis esetén a membránfeszültség közelebb kerül az akciós potenciál kiváltásához szükséges küszöbértékhez. – Bei einer erregenden Synapse nähert sich die Membranspannung dem Schwellenwert, der zur Auslösung eines Aktionspotenzials erforderlich ist.
23. Ezt a helyi feszültségváltozást serkentő posztszinaptikus potenciálnak nevezzük. – Diese örtliche Spannungsänderung wird als erregendes postsynaptisches Potenzial bezeichnet.
24. Gátló szinapszis esetén a membránfeszültség távolodik a küszöbértéktől, így csökken az ingerület kialakulásának valószínűsége. – Bei einer hemmenden Synapse entfernt sich die Membranspannung vom Schwellenwert, wodurch die Wahrscheinlichkeit einer Erregungsbildung sinkt.
25. Az így létrejövő változás a gátló posztszinaptikus potenciál. – Die dadurch entstehende Veränderung ist das hemmende postsynaptische Potenzial.
26. Egyetlen posztszinaptikus potenciál rendszerint nem elegendő új akciós potenciál kiváltásához. – Ein einzelnes postsynaptisches Potenzial reicht gewöhnlich nicht aus, um ein neues Aktionspotenzial auszulösen.
27. Az idegsejt ezért térben és időben összegzi a különböző szinapszisokból érkező serkentő és gátló jeleket. – Die Nervenzelle summiert deshalb die von verschiedenen Synapsen eintreffenden erregenden und hemmenden Signale räumlich und zeitlich.
28. Ha az axon kezdeti szakaszán a serkentő hatások elérik a küszöbértéket, új akciós potenciál keletkezik. – Erreichen die erregenden Einflüsse am Initialsegment des Axons den Schwellenwert, entsteht ein neues Aktionspotenzial.
29. A neurotranszmitter hatásának rövid időn belül meg kell szűnnie, különben a posztszinaptikus sejt tartósan ingerlés alatt maradna. – Die Wirkung des Neurotransmitters muss innerhalb kurzer Zeit beendet werden, da die postsynaptische Zelle sonst dauerhaft erregt bliebe.
30. A hírvivő anyagot enzimek bonthatják le, visszavehetik a preszinaptikus végződésbe, vagy eltávolíthatják a környező gliasejtek. – Der Botenstoff kann enzymatisch abgebaut, in die präsynaptische Endigung zurückaufgenommen oder von umgebenden Gliazellen entfernt werden.
31. A szinaptikus hólyagok membránja endocitózissal visszakerül a preszinaptikus végződésbe, ahol új hólyagok képződnek belőle. – Die Membran der synaptischen Vesikel wird durch Endozytose in die präsynaptische Endigung zurückgeführt und dort zur Bildung neuer Vesikel verwendet.
32. A kémiai szinapszisban a jelátvitel egyirányú, mert a hólyagok és a receptorok a kapcsolat két különböző oldalán helyezkednek el. – An einer chemischen Synapse verläuft die Signalübertragung in einer Richtung, da Vesikel und Rezeptoren auf unterschiedlichen Seiten des Kontakts liegen.
33. Az elektromos szinapszisokban réskapcsolatok kötik össze közvetlenül a szomszédos sejtek belsejét. – Bei elektrischen Synapsen verbinden Gap Junctions das Innere benachbarter Zellen unmittelbar miteinander.
34. Ezeken a csatornákon keresztül az ionáram rendkívül gyorsan és gyakran mindkét irányban terjedhet. – Über diese Kanäle kann sich der Ionenstrom äußerst schnell und häufig in beide Richtungen ausbreiten.
35. A szinapszisok nagy száma és változtatható erőssége teszi lehetővé az idegrendszer összetett információfeldolgozását, alkalmazkodását és tanulását. – Die große Zahl und die veränderbare Stärke der Synapsen ermöglichen die komplexe Informationsverarbeitung, Anpassung und Lernfähigkeit des Nervensystems.
(aufklappen)magyar
1. A szinapszis olyan specializált kapcsolódási hely, amelyen keresztül egy idegsejt jelet továbbít egy másik sejtnek.
2. A jelet továbbító sejtet preszinaptikus, a jelet fogadó sejtet pedig posztszinaptikus sejtnek nevezzük.
3. A posztszinaptikus sejt lehet másik neuron, izomsejt vagy mirigysejt.
4. A szinapszisok működésük alapján kémiai és elektromos szinapszisokra oszthatók.
5. Az emberi idegrendszerben a kémiai szinapszisok lényegesen gyakoribbak.
6. A kémiai szinapszis három fő része a preszinaptikus végződés, a szinaptikus rés és a posztszinaptikus membrán.
7. A preszinaptikus végződés rendszerint egy axon végágának gombszerű kiszélesedése.
8. Belsejében számos apró, membránnal határolt szinaptikus hólyag található.
9. A szinaptikus hólyagok kémiai hírvivő anyagokat, úgynevezett neurotranszmittereket tárolnak.
10. A végződésben sok mitokondrium is található, mert a jelátvitel jelentős energiát igényel.
11. A preszinaptikus membrán egyes területei aktív zónákat alkotnak, ahol a hólyagok tartalma felszabadul.
12. A két sejt membránját keskeny, folyadékkal telt tér, a szinaptikus rés választja el egymástól.
13. A posztszinaptikus membránban nagy számban helyezkednek el a neurotranszmittereket felismerő receptorok.
14. Amikor az akciós potenciál eléri a preszinaptikus végződést, megváltozik annak membránfeszültsége.
15. Ennek hatására feszültségfüggő kalciumcsatornák nyílnak meg a preszinaptikus membránban.
16. A kalciumionok a sejten kívüli térből a preszinaptikus végződés belsejébe áramlanak.
17. A kalciumkoncentráció növekedése kiváltja a szinaptikus hólyagok és a sejthártya összeolvadását.
18. A hólyagok ezután exocitózissal a szinaptikus résbe ürítik neurotranszmitter-tartalmukat.
19. A felszabadult neurotranszmitter diffúzióval jut el a posztszinaptikus membrán receptoraihoz.
20. A receptorhoz kötődő hírvivő anyag közvetlenül vagy közvetett úton ioncsatornákat nyit meg.
21. Az ionok áramlása megváltoztatja a posztszinaptikus membrán elektromos feszültségét.
22. Serkentő szinapszis esetén a membránfeszültség közelebb kerül az akciós potenciál kiváltásához szükséges küszöbértékhez.
23. Ezt a helyi feszültségváltozást serkentő posztszinaptikus potenciálnak nevezzük.
24. Gátló szinapszis esetén a membránfeszültség távolodik a küszöbértéktől, így csökken az ingerület kialakulásának valószínűsége.
25. Az így létrejövő változás a gátló posztszinaptikus potenciál.
26. Egyetlen posztszinaptikus potenciál rendszerint nem elegendő új akciós potenciál kiváltásához.
27. Az idegsejt ezért térben és időben összegzi a különböző szinapszisokból érkező serkentő és gátló jeleket.
28. Ha az axon kezdeti szakaszán a serkentő hatások elérik a küszöbértéket, új akciós potenciál keletkezik.
29. A neurotranszmitter hatásának rövid időn belül meg kell szűnnie, különben a posztszinaptikus sejt tartósan ingerlés alatt maradna.
30. A hírvivő anyagot enzimek bonthatják le, visszavehetik a preszinaptikus végződésbe, vagy eltávolíthatják a környező gliasejtek.
31. A szinaptikus hólyagok membránja endocitózissal visszakerül a preszinaptikus végződésbe, ahol új hólyagok képződnek belőle.
32. A kémiai szinapszisban a jelátvitel egyirányú, mert a hólyagok és a receptorok a kapcsolat két különböző oldalán helyezkednek el.
33. Az elektromos szinapszisokban réskapcsolatok kötik össze közvetlenül a szomszédos sejtek belsejét.
34. Ezeken a csatornákon keresztül az ionáram rendkívül gyorsan és gyakran mindkét irányban terjedhet.
35. A szinapszisok nagy száma és változtatható erőssége teszi lehetővé az idegrendszer összetett információfeldolgozását, alkalmazkodását és tanulását.
(aufklappen)német
1. Eine Synapse ist eine spezialisierte Kontaktstelle, über die eine Nervenzelle ein Signal an eine andere Zelle weitergibt.
2. Die signalübertragende Zelle wird als präsynaptische, die signalempfangende Zelle als postsynaptische Zelle bezeichnet.
3. Die postsynaptische Zelle kann ein anderes Neuron, eine Muskelzelle oder eine Drüsenzelle sein.
4. Synapsen lassen sich nach ihrer Funktionsweise in chemische und elektrische Synapsen einteilen.
5. Im menschlichen Nervensystem sind chemische Synapsen wesentlich häufiger.
6. Eine chemische Synapse besteht aus drei Hauptteilen: der präsynaptischen Endigung, dem synaptischen Spalt und der postsynaptischen Membran.
7. Die präsynaptische Endigung ist gewöhnlich eine knopfartige Erweiterung eines Axonendastes.
8. In ihrem Inneren befinden sich zahlreiche kleine, membranbegrenzte synaptische Vesikel.
9. Die synaptischen Vesikel speichern chemische Botenstoffe, die sogenannten Neurotransmitter.
10. In der Endigung liegen außerdem viele Mitochondrien, da die Signalübertragung erhebliche Energie benötigt.
11. Bestimmte Bereiche der präsynaptischen Membran bilden aktive Zonen, an denen der Inhalt der Vesikel freigesetzt wird.
12. Die Membranen der beiden Zellen werden durch einen schmalen, flüssigkeitsgefüllten Raum, den synaptischen Spalt, voneinander getrennt.
13. In der postsynaptischen Membran befinden sich zahlreiche Rezeptoren, welche die Neurotransmitter erkennen.
14. Wenn das Aktionspotenzial die präsynaptische Endigung erreicht, verändert sich deren Membranspannung.
15. Dadurch öffnen sich spannungsabhängige Kalziumkanäle in der präsynaptischen Membran.
16. Kalziumionen strömen aus dem Extrazellularraum in das Innere der präsynaptischen Endigung.
17. Der Anstieg der Kalziumkonzentration löst die Verschmelzung der synaptischen Vesikel mit der Zellmembran aus.
18. Anschließend geben die Vesikel ihren Neurotransmitter durch Exozytose in den synaptischen Spalt ab.
19. Der freigesetzte Neurotransmitter gelangt durch Diffusion zu den Rezeptoren der postsynaptischen Membran.
20. Der an den Rezeptor gebundene Botenstoff öffnet direkt oder indirekt Ionenkanäle.
21. Der Ionenstrom verändert die elektrische Spannung der postsynaptischen Membran.
22. Bei einer erregenden Synapse nähert sich die Membranspannung dem Schwellenwert, der zur Auslösung eines Aktionspotenzials erforderlich ist.
23. Diese örtliche Spannungsänderung wird als erregendes postsynaptisches Potenzial bezeichnet.
24. Bei einer hemmenden Synapse entfernt sich die Membranspannung vom Schwellenwert, wodurch die Wahrscheinlichkeit einer Erregungsbildung sinkt.
25. Die dadurch entstehende Veränderung ist das hemmende postsynaptische Potenzial.
26. Ein einzelnes postsynaptisches Potenzial reicht gewöhnlich nicht aus, um ein neues Aktionspotenzial auszulösen.
27. Die Nervenzelle summiert deshalb die von verschiedenen Synapsen eintreffenden erregenden und hemmenden Signale räumlich und zeitlich.
28. Erreichen die erregenden Einflüsse am Initialsegment des Axons den Schwellenwert, entsteht ein neues Aktionspotenzial.
29. Die Wirkung des Neurotransmitters muss innerhalb kurzer Zeit beendet werden, da die postsynaptische Zelle sonst dauerhaft erregt bliebe.
30. Der Botenstoff kann enzymatisch abgebaut, in die präsynaptische Endigung zurückaufgenommen oder von umgebenden Gliazellen entfernt werden.
31. Die Membran der synaptischen Vesikel wird durch Endozytose in die präsynaptische Endigung zurückgeführt und dort zur Bildung neuer Vesikel verwendet.
32. An einer chemischen Synapse verläuft die Signalübertragung in einer Richtung, da Vesikel und Rezeptoren auf unterschiedlichen Seiten des Kontakts liegen.
33. Bei elektrischen Synapsen verbinden Gap Junctions das Innere benachbarter Zellen unmittelbar miteinander.
34. Über diese Kanäle kann sich der Ionenstrom äußerst schnell und häufig in beide Richtungen ausbreiten.
35. Die große Zahl und die veränderbare Stärke der Synapsen ermöglichen die komplexe Informationsverarbeitung, Anpassung und Lernfähigkeit des Nervensystems.