3.11.4 – A gliasejtek fajtái és feladataik – Arten und Aufgaben der Gliazellen
1. A gliasejtek az idegszövet nem idegsejt eredetű sejtjei, amelyek az idegsejtek működését támogatják. – Gliazellen sind die nicht neuronalen Zellen des Nervengewebes, welche die Funktion der Nervenzellen unterstützen.
2. Nem elsősorban ingerületvezetésre szolgálnak, hanem az idegszövet belső környezetét tartják fenn. – Sie dienen nicht in erster Linie der Erregungsleitung, sondern erhalten das innere Milieu des Nervengewebes.
3. A gliasejtek támasztják, táplálják, védik és elektromosan szigetelik az idegsejteket. – Gliazellen stützen, ernähren, schützen und isolieren die Nervenzellen elektrisch.
4. Emellett részt vesznek a szöveti folyadék összetételének szabályozásában és a károsodásokra adott válaszban. – Außerdem beteiligen sie sich an der Regulation der Gewebsflüssigkeit und an der Reaktion auf Schädigungen.
5. A központi és a környéki idegrendszerben eltérő gliasejttípusok fordulnak elő. – Im zentralen und im peripheren Nervensystem kommen unterschiedliche Typen von Gliazellen vor.
6. A központi idegrendszer legnagyobb és legsokoldalúbb gliasejtjei az asztrociták. – Die größten und vielseitigsten Gliazellen des Zentralnervensystems sind die Astrozyten.
7. Nevüket csillag alakú sejttestükről és számos elágazó nyúlványukról kapták. – Ihren Namen erhielten sie aufgrund ihres sternförmigen Zellkörpers und ihrer zahlreichen verzweigten Fortsätze.
8. Az asztrociták nyúlványai az idegsejtekkel, a szinapszisokkal és a hajszálerek falával is kapcsolatba lépnek. – Die Fortsätze der Astrozyten treten mit Nervenzellen, Synapsen und den Wänden der Kapillaren in Kontakt.
9. E sejtek mechanikai támasztékot biztosítanak az idegszövet finom szerkezete számára. – Diese Zellen gewährleisten eine mechanische Stütze für den feinen Aufbau des Nervengewebes.
10. Szabályozzák az idegsejtek körüli tér ionösszetételét, különösen a káliumionok koncentrációját. – Sie regulieren die Ionenzusammensetzung des Raumes um die Nervenzellen, insbesondere die Konzentration der Kaliumionen.
11. Az asztrociták felveszik a szinaptikus résből a feleslegessé vált neurotranszmitterek egy részét. – Astrozyten nehmen einen Teil der nicht mehr benötigten Neurotransmitter aus dem synaptischen Spalt auf.
12. Így megakadályozzák, hogy a hírvivő anyagok tartósan ingereljék a posztszinaptikus sejteket. – Dadurch verhindern sie, dass Botenstoffe die postsynaptischen Zellen dauerhaft erregen.
13. Az asztrociták tápanyagokat közvetítenek a vér és az idegsejtek között. – Astrozyten vermitteln Nährstoffe zwischen dem Blut und den Nervenzellen.
14. A hajszálereket körülvevő végkészülékeik hozzájárulnak a vér-agy gát működésének fenntartásához. – Ihre die Kapillaren umgebenden Endfüße tragen zur Aufrechterhaltung der Blut-Hirn-Schranke bei.
15. A vér-agy gát korlátozza számos anyag ellenőrizetlen bejutását a vérből az idegszövetbe. – Die Blut-Hirn-Schranke begrenzt den unkontrollierten Übertritt zahlreicher Stoffe aus dem Blut in das Nervengewebe.
16. Sérülés után az asztrociták megnagyobbodhatnak és elszaporodhatnak a károsodott terület körül. – Nach einer Verletzung können sich Astrozyten vergrößern und im Bereich der Schädigung vermehren.
17. E folyamat során gliális heg alakulhat ki, amely elhatárolja a sérült szövetet. – Bei diesem Vorgang kann eine Glianarbe entstehen, welche das geschädigte Gewebe abgrenzt.
18. A központi idegrendszer velőshüvelyét az oligodendrociták hozzák létre. – Die Markscheide des Zentralnervensystems wird von den Oligodendrozyten gebildet.
19. Egyetlen oligodendrocita több nyúlványa révén egyszerre több axon különböző szakaszait is burkolhatja. – Ein einzelner Oligodendrozyt kann mit seinen Fortsätzen gleichzeitig verschiedene Abschnitte mehrerer Axone umhüllen.
20. Az általuk képzett velőshüvely elektromosan szigeteli az axonokat és gyorsítja az ingerületvezetést. – Die von ihnen gebildete Markscheide isoliert die Axone elektrisch und beschleunigt die Erregungsleitung.
21. A mikroglia sejtjei a központi idegrendszer kisméretű, mozgékony védekező sejtjei. – Mikrogliazellen sind kleine, bewegliche Abwehrzellen des Zentralnervensystems.
22. Eredetük eltér a többi gliasejtétől, és a vér falósejtjeivel állnak rokonságban. – Ihr Ursprung unterscheidet sich von dem der übrigen Gliazellen, und sie sind mit den Fresszellen des Blutes verwandt.
23. Nyugalmi állapotban finom nyúlványaikkal folyamatosan ellenőrzik környezetüket. – Im Ruhezustand überwachen sie ihre Umgebung fortlaufend mit feinen Fortsätzen.
24. Fertőzés vagy szövetkárosodás esetén aktiválódnak, és a sérülés helyére vándorolnak. – Bei einer Infektion oder Gewebeschädigung werden sie aktiviert und wandern zum Ort der Verletzung.
25. Az aktivált mikroglia eltávolítja az elhalt sejteket, a sejttörmeléket és bizonyos kórokozókat. – Aktivierte Mikroglia beseitigt abgestorbene Zellen, Zelltrümmer und bestimmte Krankheitserreger.
26. A központi idegrendszer üregeit ependimasejtekből álló hám béleli. – Die Hohlräume des Zentralnervensystems werden von einem Epithel aus Ependymzellen ausgekleidet.
27. Ezek a sejtek az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának felszínén helyezkednek el. – Diese Zellen liegen an der Oberfläche der Hirnkammern und des Zentralkanals des Rückenmarks.
28. Egyes ependimasejtek felszínén csillók találhatók, amelyek segítik az agy-gerincvelői folyadék áramlását. – Auf der Oberfläche bestimmter Ependymzellen befinden sich Kinozilien, welche die Bewegung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit unterstützen.
29. Az agykamrák érfonataiban módosult ependimasejtek vesznek részt az agy-gerincvelői folyadék termelésében. – In den Gefäßgeflechten der Hirnkammern beteiligen sich veränderte Ependymzellen an der Bildung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit.
30. A környéki idegrendszer velőshüvelyét a Schwann-sejtek képezik. – Die Markscheide des peripheren Nervensystems wird von den Schwann-Zellen gebildet.
31. Egy Schwann-sejt mindig egyetlen axon egy meghatározott szakaszát burkolja körül. – Eine Schwann-Zelle umhüllt jeweils einen bestimmten Abschnitt eines einzelnen Axons.
32. A Schwann-sejtek a velőhüvely nélküli axonokat is befogadják, bár ezek körül nem alakítanak ki többrétegű burkot. – Schwann-Zellen nehmen auch marklose Axone auf, bilden um diese jedoch keine mehrschichtige Hülle.
33. Sérülés után irányító csatornát képezhetnek, amely segíti a környéki axonok újbóli növekedését. – Nach einer Verletzung können sie einen Führungskanal bilden, der das erneute Wachstum peripherer Axone unterstützt.
34. A környéki idegdúcokban található szatellitasejtek körülveszik az idegsejtek sejttestét, és szabályozzák annak közvetlen környezetét. – Die in den peripheren Ganglien liegenden Satellitenzellen umgeben die Zellkörper der Nervenzellen und regulieren deren unmittelbare Umgebung.
35. A különböző gliasejtek összehangolt működése nélkül az idegsejtek nem tudnák tartósan fenntartani anyagcseréjüket és jelátviteli képességüket. – Ohne das abgestimmte Zusammenwirken der verschiedenen Gliazellen könnten Nervenzellen ihren Stoffwechsel und ihre Fähigkeit zur Signalübertragung nicht dauerhaft aufrechterhalten.
(aufklappen)magyar
1. A gliasejtek az idegszövet nem idegsejt eredetű sejtjei, amelyek az idegsejtek működését támogatják.
2. Nem elsősorban ingerületvezetésre szolgálnak, hanem az idegszövet belső környezetét tartják fenn.
3. A gliasejtek támasztják, táplálják, védik és elektromosan szigetelik az idegsejteket.
4. Emellett részt vesznek a szöveti folyadék összetételének szabályozásában és a károsodásokra adott válaszban.
5. A központi és a környéki idegrendszerben eltérő gliasejttípusok fordulnak elő.
6. A központi idegrendszer legnagyobb és legsokoldalúbb gliasejtjei az asztrociták.
7. Nevüket csillag alakú sejttestükről és számos elágazó nyúlványukról kapták.
8. Az asztrociták nyúlványai az idegsejtekkel, a szinapszisokkal és a hajszálerek falával is kapcsolatba lépnek.
9. E sejtek mechanikai támasztékot biztosítanak az idegszövet finom szerkezete számára.
10. Szabályozzák az idegsejtek körüli tér ionösszetételét, különösen a káliumionok koncentrációját.
11. Az asztrociták felveszik a szinaptikus résből a feleslegessé vált neurotranszmitterek egy részét.
12. Így megakadályozzák, hogy a hírvivő anyagok tartósan ingereljék a posztszinaptikus sejteket.
13. Az asztrociták tápanyagokat közvetítenek a vér és az idegsejtek között.
14. A hajszálereket körülvevő végkészülékeik hozzájárulnak a vér-agy gát működésének fenntartásához.
15. A vér-agy gát korlátozza számos anyag ellenőrizetlen bejutását a vérből az idegszövetbe.
16. Sérülés után az asztrociták megnagyobbodhatnak és elszaporodhatnak a károsodott terület körül.
17. E folyamat során gliális heg alakulhat ki, amely elhatárolja a sérült szövetet.
18. A központi idegrendszer velőshüvelyét az oligodendrociták hozzák létre.
19. Egyetlen oligodendrocita több nyúlványa révén egyszerre több axon különböző szakaszait is burkolhatja.
20. Az általuk képzett velőshüvely elektromosan szigeteli az axonokat és gyorsítja az ingerületvezetést.
21. A mikroglia sejtjei a központi idegrendszer kisméretű, mozgékony védekező sejtjei.
22. Eredetük eltér a többi gliasejtétől, és a vér falósejtjeivel állnak rokonságban.
23. Nyugalmi állapotban finom nyúlványaikkal folyamatosan ellenőrzik környezetüket.
24. Fertőzés vagy szövetkárosodás esetén aktiválódnak, és a sérülés helyére vándorolnak.
25. Az aktivált mikroglia eltávolítja az elhalt sejteket, a sejttörmeléket és bizonyos kórokozókat.
26. A központi idegrendszer üregeit ependimasejtekből álló hám béleli.
27. Ezek a sejtek az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának felszínén helyezkednek el.
28. Egyes ependimasejtek felszínén csillók találhatók, amelyek segítik az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
29. Az agykamrák érfonataiban módosult ependimasejtek vesznek részt az agy-gerincvelői folyadék termelésében.
30. A környéki idegrendszer velőshüvelyét a Schwann-sejtek képezik.
31. Egy Schwann-sejt mindig egyetlen axon egy meghatározott szakaszát burkolja körül.
32. A Schwann-sejtek a velőhüvely nélküli axonokat is befogadják, bár ezek körül nem alakítanak ki többrétegű burkot.
33. Sérülés után irányító csatornát képezhetnek, amely segíti a környéki axonok újbóli növekedését.
34. A környéki idegdúcokban található szatellitasejtek körülveszik az idegsejtek sejttestét, és szabályozzák annak közvetlen környezetét.
35. A különböző gliasejtek összehangolt működése nélkül az idegsejtek nem tudnák tartósan fenntartani anyagcseréjüket és jelátviteli képességüket.
(aufklappen)német
1. Gliazellen sind die nicht neuronalen Zellen des Nervengewebes, welche die Funktion der Nervenzellen unterstützen.
2. Sie dienen nicht in erster Linie der Erregungsleitung, sondern erhalten das innere Milieu des Nervengewebes.
3. Gliazellen stützen, ernähren, schützen und isolieren die Nervenzellen elektrisch.
4. Außerdem beteiligen sie sich an der Regulation der Gewebsflüssigkeit und an der Reaktion auf Schädigungen.
5. Im zentralen und im peripheren Nervensystem kommen unterschiedliche Typen von Gliazellen vor.
6. Die größten und vielseitigsten Gliazellen des Zentralnervensystems sind die Astrozyten.
7. Ihren Namen erhielten sie aufgrund ihres sternförmigen Zellkörpers und ihrer zahlreichen verzweigten Fortsätze.
8. Die Fortsätze der Astrozyten treten mit Nervenzellen, Synapsen und den Wänden der Kapillaren in Kontakt.
9. Diese Zellen gewährleisten eine mechanische Stütze für den feinen Aufbau des Nervengewebes.
10. Sie regulieren die Ionenzusammensetzung des Raumes um die Nervenzellen, insbesondere die Konzentration der Kaliumionen.
11. Astrozyten nehmen einen Teil der nicht mehr benötigten Neurotransmitter aus dem synaptischen Spalt auf.
12. Dadurch verhindern sie, dass Botenstoffe die postsynaptischen Zellen dauerhaft erregen.
13. Astrozyten vermitteln Nährstoffe zwischen dem Blut und den Nervenzellen.
14. Ihre die Kapillaren umgebenden Endfüße tragen zur Aufrechterhaltung der Blut-Hirn-Schranke bei.
15. Die Blut-Hirn-Schranke begrenzt den unkontrollierten Übertritt zahlreicher Stoffe aus dem Blut in das Nervengewebe.
16. Nach einer Verletzung können sich Astrozyten vergrößern und im Bereich der Schädigung vermehren.
17. Bei diesem Vorgang kann eine Glianarbe entstehen, welche das geschädigte Gewebe abgrenzt.
18. Die Markscheide des Zentralnervensystems wird von den Oligodendrozyten gebildet.
19. Ein einzelner Oligodendrozyt kann mit seinen Fortsätzen gleichzeitig verschiedene Abschnitte mehrerer Axone umhüllen.
20. Die von ihnen gebildete Markscheide isoliert die Axone elektrisch und beschleunigt die Erregungsleitung.
21. Mikrogliazellen sind kleine, bewegliche Abwehrzellen des Zentralnervensystems.
22. Ihr Ursprung unterscheidet sich von dem der übrigen Gliazellen, und sie sind mit den Fresszellen des Blutes verwandt.
23. Im Ruhezustand überwachen sie ihre Umgebung fortlaufend mit feinen Fortsätzen.
24. Bei einer Infektion oder Gewebeschädigung werden sie aktiviert und wandern zum Ort der Verletzung.
25. Aktivierte Mikroglia beseitigt abgestorbene Zellen, Zelltrümmer und bestimmte Krankheitserreger.
26. Die Hohlräume des Zentralnervensystems werden von einem Epithel aus Ependymzellen ausgekleidet.
27. Diese Zellen liegen an der Oberfläche der Hirnkammern und des Zentralkanals des Rückenmarks.
28. Auf der Oberfläche bestimmter Ependymzellen befinden sich Kinozilien, welche die Bewegung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit unterstützen.
29. In den Gefäßgeflechten der Hirnkammern beteiligen sich veränderte Ependymzellen an der Bildung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit.
30. Die Markscheide des peripheren Nervensystems wird von den Schwann-Zellen gebildet.
31. Eine Schwann-Zelle umhüllt jeweils einen bestimmten Abschnitt eines einzelnen Axons.
32. Schwann-Zellen nehmen auch marklose Axone auf, bilden um diese jedoch keine mehrschichtige Hülle.
33. Nach einer Verletzung können sie einen Führungskanal bilden, der das erneute Wachstum peripherer Axone unterstützt.
34. Die in den peripheren Ganglien liegenden Satellitenzellen umgeben die Zellkörper der Nervenzellen und regulieren deren unmittelbare Umgebung.
35. Ohne das abgestimmte Zusammenwirken der verschiedenen Gliazellen könnten Nervenzellen ihren Stoffwechsel und ihre Fähigkeit zur Signalübertragung nicht dauerhaft aufrechterhalten.