5.16.2 – A comb feszítői, hajlítói és közelítői – Strecker, Beuger und Adduktoren des Oberschenkels
1. A comb izmait a széles combpólya és a csontokhoz húzódó sövények három fő rekeszre osztják. – Die Oberschenkelmuskeln werden durch die breite Oberschenkelfaszie (Fascia lata) und zu den Knochen ziehende Septen in drei Hauptlogen gegliedert.
2. Az elülső rekesz izmai főként a térdet feszítik, és a combideg látja el őket. – Die Muskeln der vorderen Loge strecken vor allem das Knie und werden vom Oberschenkelnerv (Nervus femoralis) versorgt.
3. Az elülső csoport legnagyobb izma a négyfejű combizom. – Der größte Muskel der vorderen Gruppe ist der vierköpfige Oberschenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris).
4. A négyfejű combizmot az egyenes combizom és három vaskosizom alkotja. – Der vierköpfige Oberschenkelmuskel besteht aus dem geraden Oberschenkelmuskel und drei breiten Oberschenkelmuskeln.
5. Az egyenes combizom a medence elülső alsó csípőtöviséről és a csípőízület feletti területről ered. – Der gerade Oberschenkelmuskel (Musculus rectus femoris) entspringt am vorderen unteren Darmbeinstachel und im Bereich oberhalb des Hüftgelenks.
6. Mivel áthidalja a csípőt és a térdet, egyszerre hajlítja a csípőt és feszíti a térdet. – Da er Hüft- und Kniegelenk überbrückt, beugt er das Hüftgelenk und streckt zugleich das Knie.
7. A külső vaskosizom a combcsont felső és külső részéről ered. – Der äußere breite Oberschenkelmuskel (Musculus vastus lateralis) entspringt am oberen und äußeren Teil des Oberschenkelknochens.
8. A belső vaskosizom a combcsont belső oldalán ered, és rostjai a térdkalácsot mediálisan vezetik. – Der innere breite Oberschenkelmuskel (Musculus vastus medialis) entspringt an der Innenseite des Oberschenkelknochens und führt mit seinen Fasern die Kniescheibe nach medial.
9. A középső vaskosizom az egyenes combizom alatt, közvetlenül a combcsont elülső felszínén fekszik. – Der mittlere breite Oberschenkelmuskel (Musculus vastus intermedius) liegt unter dem geraden Oberschenkelmuskel unmittelbar auf der Vorderfläche des Oberschenkelknochens.
10. A három vaskosizom csak a térdízületet hidalja át, ezért tisztán térdfeszítőként működik. – Die drei breiten Oberschenkelmuskeln überbrücken nur das Kniegelenk und wirken deshalb als reine Kniestrecker.
11. A négy izom közös ina a térdkalácsot körülveszi, majd térdkalácsszalagként folytatódik. – Die gemeinsame Sehne der vier Muskeln umschließt die Kniescheibe und setzt sich als Kniescheibenband (Ligamentum patellae) fort.
12. A térdkalácsszalag a sípcsont érdességén tapad, így továbbítja az izomerőt a lábszárra. – Das Kniescheibenband setzt an der Schienbeinrauigkeit (Tuberositas tibiae) an und überträgt dadurch die Muskelkraft auf den Unterschenkel.
13. A térdkalács szezámcsontként növeli a négyfejű combizom erőkarját. – Die Kniescheibe (Patella) vergrößert als Sesambein den Hebelarm des vierköpfigen Oberschenkelmuskels.
14. A négyfejű combizom nélkül a térd aktív feszítése és a biztos állás jelentősen romlana. – Ohne den vierköpfigen Oberschenkelmuskel wären die aktive Kniestreckung und der sichere Stand deutlich beeinträchtigt.
15. Az elülső csoport másik fontos izma a hosszú, szalagszerű szabóizom. – Ein weiterer wichtiger Muskel der vorderen Gruppe ist der lange, bandförmige Schneidermuskel (Musculus sartorius).
16. A szabóizom az elülső felső csípőtövisről ered, és ferdén halad a comb külső oldaláról a térd belső oldalára. – Der Schneidermuskel entspringt am vorderen oberen Darmbeinstachel und verläuft schräg von der Außenseite des Oberschenkels zur Innenseite des Knies.
17. Ina a sípcsont belső oldalán a lúdláb nevű közös tapadási területhez rögzül. – Seine Sehne setzt an der Innenseite des Schienbeins im gemeinsamen Ansatzgebiet des Gänsefußes (Pes anserinus) an.
18. A szabóizom hajlítja, távolítja és kifelé forgatja a combot, továbbá hajlítja a térdet. – Der Schneidermuskel beugt, abduziert und dreht den Oberschenkel nach außen und beugt außerdem das Knie.
19. Hajlított térd mellett a szabóizom befelé forgathatja a lábszárat. – Bei gebeugtem Knie kann der Schneidermuskel den Unterschenkel nach innen drehen.
20. A comb hátulsó izomcsoportját összefoglalóan térdhajlító vagy ülőgumói izmoknak nevezzük. – Die hintere Oberschenkelgruppe wird zusammenfassend als Kniebeuger oder ischiokrurale Muskulatur bezeichnet.
21. Ehhez a csoporthoz a kétfejű combizom, a féliginas izom és a félighártyás izom tartozik. – Zu dieser Gruppe gehören der zweiköpfige Oberschenkelmuskel, der Halbsehnenmuskel und der Plattsehnenmuskel.
22. A hosszú fej, a féliginas izom és a félighártyás izom az ülőgumóról ered. – Der lange Kopf des zweiköpfigen Oberschenkelmuskels, der Halbsehnenmuskel und der Plattsehnenmuskel entspringen am Sitzbeinhöcker (Tuber ischiadicum).
23. Ezek az izmok áthidalják a csípőt és a térdet, ezért feszítik a csípőt és hajlítják a térdet. – Diese Muskeln überbrücken Hüft- und Kniegelenk, weshalb sie das Hüftgelenk strecken und das Knie beugen.
24. A kétfejű combizom hosszú feje az ülőgumóról, rövid feje pedig a combcsont hátulsó felszínéről ered. – Der lange Kopf des zweiköpfigen Oberschenkelmuskels (Musculus biceps femoris) entspringt am Sitzbeinhöcker, sein kurzer Kopf dagegen an der Rückfläche des Oberschenkelknochens.
25. A két fej közös ina a szárkapocscsont fején tapad. – Die gemeinsame Sehne beider Köpfe setzt am Kopf des Wadenbeins (Caput fibulae) an.
26. Hajlított térd mellett a kétfejű combizom kifelé forgatja a lábszárat. – Bei gebeugtem Knie dreht der zweiköpfige Oberschenkelmuskel den Unterschenkel nach außen.
27. A féliginas izom hosszú inával végződik, és a lúdláb részeként a sípcsont belső oldalán tapad. – Der Halbsehnenmuskel (Musculus semitendinosus) endet in einer langen Sehne und setzt als Teil des Gänsefußes an der Innenseite des Schienbeins an.
28. A félighártyás izom széles, lapos ínnal ered, és a sípcsont belső bütykének hátulsó részén tapad. – Der Plattsehnenmuskel (Musculus semimembranosus) entspringt mit einer breiten, flachen Sehne und setzt an der Rückseite des inneren Schienbeinknorrens an.
29. A féliginas és a félighártyás izom hajlított térd mellett befelé forgatja a lábszárat. – Der Halbsehnenmuskel und der Plattsehnenmuskel drehen den Unterschenkel bei gebeugtem Knie nach innen.
30. A hátulsó csoportot főként az ülőideg sípcsonti része idegzi be. – Die hintere Gruppe wird hauptsächlich vom tibialen Anteil des Ischiasnervs (Nervus ischiadicus) innerviert.
31. Kivételt jelent a kétfejű combizom rövid feje, amelyet az ülőideg közös szárkapocsidegi része lát el. – Eine Ausnahme bildet der kurze Kopf des zweiköpfigen Oberschenkelmuskels, der vom gemeinsamen Wadenbeinanteil des Ischiasnervs versorgt wird.
32. A mediális izomcsoport tagjai a comb közelítőizmai. – Die Muskeln der medialen Gruppe sind die Adduktoren des Oberschenkels.
33. A közelítőizmok többsége a szeméremcsonton vagy az ülőcsonton ered, és a combcsont belső-hátulsó oldalán tapad. – Die meisten Adduktoren entspringen am Schambein oder Sitzbein und setzen an der inneren Rückseite des Oberschenkelknochens an.
34. A fésűizom a combot közelíti és hajlítja, valamint részt vehet a befelé forgatásban. – Der Kammmuskel (Musculus pectineus) adduziert und beugt den Oberschenkel und kann an seiner Innenrotation beteiligt sein.
35. A hosszú közelítőizom felületesen helyezkedik el, és a szeméremcsonttól a combcsont érdes vonalához húzódik. – Der lange Adduktor (Musculus adductor longus) liegt oberflächlich und zieht vom Schambein zur rauen Linie (Linea aspera) des Oberschenkelknochens.
36. A rövid közelítőizom a hosszú közelítőizom mögött fekszik, és szintén a combcsonton tapad. – Der kurze Adduktor (Musculus adductor brevis) liegt hinter dem langen Adduktor und setzt ebenfalls am Oberschenkelknochen an.
37. A nagy közelítőizom a csoport legnagyobb tagja, és széles területen kapcsolja össze a medencét a combcsonttal. – Der große Adduktor (Musculus adductor magnus) ist der größte Muskel der Gruppe und verbindet das Becken auf breiter Fläche mit dem Oberschenkelknochen.
38. Közelítő része a combot közelíti és részben hajlítja, hátulsó része pedig a csípő feszítését segíti. – Sein Adduktorenteil führt den Oberschenkel heran und beugt ihn teilweise, während sein hinterer Teil die Hüftstreckung unterstützt.
39. A nagy közelítőizom alsó részén található közelítői nyíláson a combi erek a térdhajlatba jutnak. – Durch die Adduktorenöffnung (Hiatus adductorius) im unteren Teil des großen Adduktors gelangen die Oberschenkelgefäße in die Kniekehle.
40. A karcsúizom a szeméremcsonttól a sípcsont belső oldaláig húzódik, és a lúdláb harmadik izma. – Der schlanke Muskel (Musculus gracilis) zieht vom Schambein zur Innenseite des Schienbeins und ist der dritte Muskel des Gänsefußes.
41. A karcsúizom közelíti a combot, hajlítja a térdet, és hajlított térd mellett befelé forgatja a lábszárat. – Der schlanke Muskel adduziert den Oberschenkel, beugt das Knie und dreht bei gebeugtem Knie den Unterschenkel nach innen.
42. A közelítőizmok többségét az elfedőideg idegzi be, de egyes izmok kettős vagy eltérő beidegzést kapnak. – Die meisten Adduktoren werden vom Hüftlochnerv (Nervus obturatorius) innerviert, einige Muskeln erhalten jedoch eine doppelte oder abweichende Innervation.
43. A comb izmainak vérellátását főként a mély combverőér és annak átfúró ágai biztosítják. – Die Oberschenkelmuskeln werden vor allem durch die tiefe Oberschenkelarterie (Arteria profunda femoris) und ihre perforierenden Äste versorgt.
44. A hirtelen gyorsítás, fékezés vagy irányváltás gyakran a combhajlítók vagy a közelítőizmok húzódását okozza. – Plötzliches Beschleunigen, Abbremsen oder ein Richtungswechsel führt häufig zu einer Zerrung der Kniebeuger oder Adduktoren.
45. Az elülső, hátulsó és mediális izomcsoport összehangolt működése teszi lehetővé a stabil állást, a járást és a futást. – Das abgestimmte Zusammenwirken der vorderen, hinteren und medialen Muskelgruppe ermöglicht einen stabilen Stand, das Gehen und das Laufen.
(aufklappen)magyar
1. A comb izmait a széles combpólya és a csontokhoz húzódó sövények három fő rekeszre osztják.
2. Az elülső rekesz izmai főként a térdet feszítik, és a combideg látja el őket.
3. Az elülső csoport legnagyobb izma a négyfejű combizom.
4. A négyfejű combizmot az egyenes combizom és három vaskosizom alkotja.
5. Az egyenes combizom a medence elülső alsó csípőtöviséről és a csípőízület feletti területről ered.
6. Mivel áthidalja a csípőt és a térdet, egyszerre hajlítja a csípőt és feszíti a térdet.
7. A külső vaskosizom a combcsont felső és külső részéről ered.
8. A belső vaskosizom a combcsont belső oldalán ered, és rostjai a térdkalácsot mediálisan vezetik.
9. A középső vaskosizom az egyenes combizom alatt, közvetlenül a combcsont elülső felszínén fekszik.
10. A három vaskosizom csak a térdízületet hidalja át, ezért tisztán térdfeszítőként működik.
11. A négy izom közös ina a térdkalácsot körülveszi, majd térdkalácsszalagként folytatódik.
12. A térdkalácsszalag a sípcsont érdességén tapad, így továbbítja az izomerőt a lábszárra.
13. A térdkalács szezámcsontként növeli a négyfejű combizom erőkarját.
14. A négyfejű combizom nélkül a térd aktív feszítése és a biztos állás jelentősen romlana.
15. Az elülső csoport másik fontos izma a hosszú, szalagszerű szabóizom.
16. A szabóizom az elülső felső csípőtövisről ered, és ferdén halad a comb külső oldaláról a térd belső oldalára.
17. Ina a sípcsont belső oldalán a lúdláb nevű közös tapadási területhez rögzül.
18. A szabóizom hajlítja, távolítja és kifelé forgatja a combot, továbbá hajlítja a térdet.
19. Hajlított térd mellett a szabóizom befelé forgathatja a lábszárat.
20. A comb hátulsó izomcsoportját összefoglalóan térdhajlító vagy ülőgumói izmoknak nevezzük.
21. Ehhez a csoporthoz a kétfejű combizom, a féliginas izom és a félighártyás izom tartozik.
22. A hosszú fej, a féliginas izom és a félighártyás izom az ülőgumóról ered.
23. Ezek az izmok áthidalják a csípőt és a térdet, ezért feszítik a csípőt és hajlítják a térdet.
24. A kétfejű combizom hosszú feje az ülőgumóról, rövid feje pedig a combcsont hátulsó felszínéről ered.
25. A két fej közös ina a szárkapocscsont fején tapad.
26. Hajlított térd mellett a kétfejű combizom kifelé forgatja a lábszárat.
27. A féliginas izom hosszú inával végződik, és a lúdláb részeként a sípcsont belső oldalán tapad.
28. A félighártyás izom széles, lapos ínnal ered, és a sípcsont belső bütykének hátulsó részén tapad.
29. A féliginas és a félighártyás izom hajlított térd mellett befelé forgatja a lábszárat.
30. A hátulsó csoportot főként az ülőideg sípcsonti része idegzi be.
31. Kivételt jelent a kétfejű combizom rövid feje, amelyet az ülőideg közös szárkapocsidegi része lát el.
32. A mediális izomcsoport tagjai a comb közelítőizmai.
33. A közelítőizmok többsége a szeméremcsonton vagy az ülőcsonton ered, és a combcsont belső-hátulsó oldalán tapad.
34. A fésűizom a combot közelíti és hajlítja, valamint részt vehet a befelé forgatásban.
35. A hosszú közelítőizom felületesen helyezkedik el, és a szeméremcsonttól a combcsont érdes vonalához húzódik.
36. A rövid közelítőizom a hosszú közelítőizom mögött fekszik, és szintén a combcsonton tapad.
37. A nagy közelítőizom a csoport legnagyobb tagja, és széles területen kapcsolja össze a medencét a combcsonttal.
38. Közelítő része a combot közelíti és részben hajlítja, hátulsó része pedig a csípő feszítését segíti.
39. A nagy közelítőizom alsó részén található közelítői nyíláson a combi erek a térdhajlatba jutnak.
40. A karcsúizom a szeméremcsonttól a sípcsont belső oldaláig húzódik, és a lúdláb harmadik izma.
41. A karcsúizom közelíti a combot, hajlítja a térdet, és hajlított térd mellett befelé forgatja a lábszárat.
42. A közelítőizmok többségét az elfedőideg idegzi be, de egyes izmok kettős vagy eltérő beidegzést kapnak.
43. A comb izmainak vérellátását főként a mély combverőér és annak átfúró ágai biztosítják.
44. A hirtelen gyorsítás, fékezés vagy irányváltás gyakran a combhajlítók vagy a közelítőizmok húzódását okozza.
45. Az elülső, hátulsó és mediális izomcsoport összehangolt működése teszi lehetővé a stabil állást, a járást és a futást.
(aufklappen)német
1. Die Oberschenkelmuskeln werden durch die breite Oberschenkelfaszie (Fascia lata) und zu den Knochen ziehende Septen in drei Hauptlogen gegliedert.
2. Die Muskeln der vorderen Loge strecken vor allem das Knie und werden vom Oberschenkelnerv (Nervus femoralis) versorgt.
3. Der größte Muskel der vorderen Gruppe ist der vierköpfige Oberschenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris).
4. Der vierköpfige Oberschenkelmuskel besteht aus dem geraden Oberschenkelmuskel und drei breiten Oberschenkelmuskeln.
5. Der gerade Oberschenkelmuskel (Musculus rectus femoris) entspringt am vorderen unteren Darmbeinstachel und im Bereich oberhalb des Hüftgelenks.
6. Da er Hüft- und Kniegelenk überbrückt, beugt er das Hüftgelenk und streckt zugleich das Knie.
7. Der äußere breite Oberschenkelmuskel (Musculus vastus lateralis) entspringt am oberen und äußeren Teil des Oberschenkelknochens.
8. Der innere breite Oberschenkelmuskel (Musculus vastus medialis) entspringt an der Innenseite des Oberschenkelknochens und führt mit seinen Fasern die Kniescheibe nach medial.
9. Der mittlere breite Oberschenkelmuskel (Musculus vastus intermedius) liegt unter dem geraden Oberschenkelmuskel unmittelbar auf der Vorderfläche des Oberschenkelknochens.
10. Die drei breiten Oberschenkelmuskeln überbrücken nur das Kniegelenk und wirken deshalb als reine Kniestrecker.
11. Die gemeinsame Sehne der vier Muskeln umschließt die Kniescheibe und setzt sich als Kniescheibenband (Ligamentum patellae) fort.
12. Das Kniescheibenband setzt an der Schienbeinrauigkeit (Tuberositas tibiae) an und überträgt dadurch die Muskelkraft auf den Unterschenkel.
13. Die Kniescheibe (Patella) vergrößert als Sesambein den Hebelarm des vierköpfigen Oberschenkelmuskels.
14. Ohne den vierköpfigen Oberschenkelmuskel wären die aktive Kniestreckung und der sichere Stand deutlich beeinträchtigt.
15. Ein weiterer wichtiger Muskel der vorderen Gruppe ist der lange, bandförmige Schneidermuskel (Musculus sartorius).
16. Der Schneidermuskel entspringt am vorderen oberen Darmbeinstachel und verläuft schräg von der Außenseite des Oberschenkels zur Innenseite des Knies.
17. Seine Sehne setzt an der Innenseite des Schienbeins im gemeinsamen Ansatzgebiet des Gänsefußes (Pes anserinus) an.
18. Der Schneidermuskel beugt, abduziert und dreht den Oberschenkel nach außen und beugt außerdem das Knie.
19. Bei gebeugtem Knie kann der Schneidermuskel den Unterschenkel nach innen drehen.
20. Die hintere Oberschenkelgruppe wird zusammenfassend als Kniebeuger oder ischiokrurale Muskulatur bezeichnet.
21. Zu dieser Gruppe gehören der zweiköpfige Oberschenkelmuskel, der Halbsehnenmuskel und der Plattsehnenmuskel.
22. Der lange Kopf des zweiköpfigen Oberschenkelmuskels, der Halbsehnenmuskel und der Plattsehnenmuskel entspringen am Sitzbeinhöcker (Tuber ischiadicum).
23. Diese Muskeln überbrücken Hüft- und Kniegelenk, weshalb sie das Hüftgelenk strecken und das Knie beugen.
24. Der lange Kopf des zweiköpfigen Oberschenkelmuskels (Musculus biceps femoris) entspringt am Sitzbeinhöcker, sein kurzer Kopf dagegen an der Rückfläche des Oberschenkelknochens.
25. Die gemeinsame Sehne beider Köpfe setzt am Kopf des Wadenbeins (Caput fibulae) an.
26. Bei gebeugtem Knie dreht der zweiköpfige Oberschenkelmuskel den Unterschenkel nach außen.
27. Der Halbsehnenmuskel (Musculus semitendinosus) endet in einer langen Sehne und setzt als Teil des Gänsefußes an der Innenseite des Schienbeins an.
28. Der Plattsehnenmuskel (Musculus semimembranosus) entspringt mit einer breiten, flachen Sehne und setzt an der Rückseite des inneren Schienbeinknorrens an.
29. Der Halbsehnenmuskel und der Plattsehnenmuskel drehen den Unterschenkel bei gebeugtem Knie nach innen.
30. Die hintere Gruppe wird hauptsächlich vom tibialen Anteil des Ischiasnervs (Nervus ischiadicus) innerviert.
31. Eine Ausnahme bildet der kurze Kopf des zweiköpfigen Oberschenkelmuskels, der vom gemeinsamen Wadenbeinanteil des Ischiasnervs versorgt wird.
32. Die Muskeln der medialen Gruppe sind die Adduktoren des Oberschenkels.
33. Die meisten Adduktoren entspringen am Schambein oder Sitzbein und setzen an der inneren Rückseite des Oberschenkelknochens an.
34. Der Kammmuskel (Musculus pectineus) adduziert und beugt den Oberschenkel und kann an seiner Innenrotation beteiligt sein.
35. Der lange Adduktor (Musculus adductor longus) liegt oberflächlich und zieht vom Schambein zur rauen Linie (Linea aspera) des Oberschenkelknochens.
36. Der kurze Adduktor (Musculus adductor brevis) liegt hinter dem langen Adduktor und setzt ebenfalls am Oberschenkelknochen an.
37. Der große Adduktor (Musculus adductor magnus) ist der größte Muskel der Gruppe und verbindet das Becken auf breiter Fläche mit dem Oberschenkelknochen.
38. Sein Adduktorenteil führt den Oberschenkel heran und beugt ihn teilweise, während sein hinterer Teil die Hüftstreckung unterstützt.
39. Durch die Adduktorenöffnung (Hiatus adductorius) im unteren Teil des großen Adduktors gelangen die Oberschenkelgefäße in die Kniekehle.
40. Der schlanke Muskel (Musculus gracilis) zieht vom Schambein zur Innenseite des Schienbeins und ist der dritte Muskel des Gänsefußes.
41. Der schlanke Muskel adduziert den Oberschenkel, beugt das Knie und dreht bei gebeugtem Knie den Unterschenkel nach innen.
42. Die meisten Adduktoren werden vom Hüftlochnerv (Nervus obturatorius) innerviert, einige Muskeln erhalten jedoch eine doppelte oder abweichende Innervation.
43. Die Oberschenkelmuskeln werden vor allem durch die tiefe Oberschenkelarterie (Arteria profunda femoris) und ihre perforierenden Äste versorgt.
44. Plötzliches Beschleunigen, Abbremsen oder ein Richtungswechsel führt häufig zu einer Zerrung der Kniebeuger oder Adduktoren.
45. Das abgestimmte Zusammenwirken der vorderen, hinteren und medialen Muskelgruppe ermöglicht einen stabilen Stand, das Gehen und das Laufen.