5.1 – Irodalmi élet a szabadságharc után – Das literarische Leben nach dem Freiheitskampf
1. Az 1848–49-es szabadságharc bukása mély sebet ejtett a magyar nemzet lelkén. – Das Scheitern des Freiheitskampfes von 1848–49 schlug eine tiefe Wunde in die Seele der ungarischen Nation.
2. A vereség után az irodalom is a gyász és a csüggedés árnyékába került. – Nach der Niederlage geriet auch die Literatur in den Schatten der Trauer und der Verzagtheit.
3. E korszak mégis a magyar irodalom fontos, gazdag időszaka lett. – Dennoch wurde diese Epoche zu einem wichtigen, reichen Abschnitt der ungarischen Literatur.
4. Az irodalom a nemzeti túlélés és remény őrzőjévé vált. – Die Literatur wurde zur Hüterin des nationalen Überlebens und der Hoffnung.
5. E fejezet a szabadságharc utáni évtizedek szellemi életét mutatja be. – Dieses Kapitel stellt das geistige Leben der Jahrzehnte nach dem Freiheitskampf dar.
6. A szabadságharc leverése után Magyarországot a Habsburg önkényuralom sújtotta. – Nach der Niederschlagung des Freiheitskampfes lastete auf Ungarn die Habsburger Willkürherrschaft.
7. Ezt az időszakot a nemzet a Bach-korszak néven ismeri. – Diese Zeit kennt die Nation unter dem Namen Bach-Ära.
8. Az osztrák kormányzat elnyomta a nemzeti életet és a magyar nyelvet. – Die österreichische Regierung unterdrückte das nationale Leben und die ungarische Sprache.
9. A szabadságharc vezetőit kivégezték, bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették. – Die Führer des Freiheitskampfes wurden hingerichtet, eingekerkert oder ins Exil gezwungen.
10. Az aradi vértanúk emléke a nemzeti gyász örök jelképévé vált. – Die Erinnerung an die Märtyrer von Arad wurde zum ewigen Sinnbild der nationalen Trauer.
11. E komor évek az irodalom számára is nehéz próbatételt jelentettek. – Diese düsteren Jahre bedeuteten auch für die Literatur eine schwere Prüfung.
12. A cenzúra szigorúan ellenőrizte a könyveket és a folyóiratokat. – Die Zensur überwachte streng die Bücher und die Zeitschriften.
13. A nyílt politikai szó helyét a burkolt, jelképes beszéd vette át. – An die Stelle des offenen politischen Wortes trat die verhüllte, sinnbildliche Rede.
14. A költők allegóriákban, régi történetekben szóltak a jelenről. – Die Dichter sprachen in Allegorien, in alten Geschichten von der Gegenwart.
15. Az irodalom így a néma nemzeti ellenállás eszközévé lett. – Die Literatur wurde so zum Mittel des stummen nationalen Widerstandes.
16. Arany János e években írta nagy, jelképes balladáit. – In diesen Jahren schrieb János Arany seine großen, sinnbildlichen Balladen.
17. A walesi bárdok a zsarnokság elleni tiltakozás rejtett üzenete lett. – A walesi bárdok wurde zur versteckten Botschaft des Protests gegen die Tyrannei.
18. A régi walesi történet valójában a magyar sorsról szólt. – Die alte walisische Geschichte handelte in Wirklichkeit vom ungarischen Schicksal.
19. Az olvasók pontosan értették a burkolt nemzeti üzenetet. – Die Leser verstanden genau die verhüllte nationale Botschaft.
20. Arany így a nemzeti lelkiismeret hangját szólaltatta meg. – Arany brachte so die Stimme des nationalen Gewissens zum Klingen.
21. Tompa Mihály allegorikus versei is a nemzeti remény hordozói voltak. – Auch die allegorischen Gedichte von Mihály Tompa waren Träger der nationalen Hoffnung.
22. A gólyához és A madár, fiaihoz a bujdosás és a kitartás jelképei. – A gólyához (An den Storch) und A madár, fiaihoz (Der Vogel zu seinen Jungen) sind Sinnbilder des Umherirrens und der Ausdauer.
23. E versek a leigázott nemzet fájdalmát és hitét fejezték ki. – Diese Gedichte drückten den Schmerz und den Glauben der unterjochten Nation aus.
24. A természet képei mögött a nemzeti sors húzódott meg. – Hinter den Bildern der Natur verbarg sich das nationale Schicksal.
25. Tompa így a néma évek egyik legfontosabb költője lett. – Tompa wurde so zu einem der wichtigsten Dichter der stummen Jahre.
26. A szabadságharc bukása után sok író választotta az emigrációt. – Nach dem Scheitern des Freiheitskampfes wählten viele Schriftsteller die Emigration.
27. Kossuth Lajos külföldön folytatta a nemzet ügyének képviseletét. – Lajos Kossuth setzte im Ausland die Vertretung der nationalen Sache fort.
28. Az emigráció irodalma a hazától távol őrizte a szabadság eszméjét. – Die Literatur der Emigration bewahrte fern der Heimat die Idee der Freiheit.
29. A hazában maradók a belső emigráció csendjét választották. – Die im Land Gebliebenen wählten die Stille der inneren Emigration.
30. Sokan visszavonultan, a nyilvánosságtól elzárkózva alkottak. – Viele schufen zurückgezogen, von der Öffentlichkeit abgeschlossen.
31. Vörösmarty Mihály megtört emberként élte utolsó éveit. – Mihály Vörösmarty verlebte seine letzten Jahre als gebrochener Mann.
32. Utolsó nagy verse, A vén cigány, a nemzeti kétségbeesés és remény műve. – Sein letztes großes Gedicht, A vén cigány, ist ein Werk der nationalen Verzweiflung und Hoffnung.
33. E vers a bukás utáni évek lelki állapotát is kifejezi. – Dieses Gedicht drückt auch den seelischen Zustand der Jahre nach der Niederlage aus.
34. Vörösmarty halála 1855-ben nagy nemzeti gyászünneppé vált. – Vörösmartys Tod im Jahr 1855 wurde zu einer großen nationalen Trauerfeier.
35. A nemzet e gyásszal fejezte ki néma tiltakozását is. – Mit dieser Trauer drückte die Nation auch ihren stummen Protest aus.
36. Az önkényuralom éveiben az irodalmi élet lassan újjáéledt. – In den Jahren der Willkürherrschaft belebte sich das literarische Leben langsam wieder.
37. Új folyóiratok és lapok indultak, óvatosan kerülve a politikát. – Neue Zeitschriften und Blätter erschienen, vorsichtig die Politik meidend.
38. Az irodalom a nemzeti kultúra és nyelv ápolására összpontosított. – Die Literatur konzentrierte sich auf die Pflege der nationalen Kultur und Sprache.
39. A magyar könyvkiadás és sajtó fokozatosan megerősödött. – Der ungarische Buchverlag und die Presse erstarkten allmählich.
40. E fejlődés a nemzeti öntudat csendes fennmaradását szolgálta. – Diese Entwicklung diente dem stillen Fortbestand des nationalen Selbstbewusstseins.
41. Az irodalmi élet központja továbbra is Pest maradt. – Der Mittelpunkt des literarischen Lebens blieb weiterhin Pest.
42. Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság a szellemi élet fórumai voltak. – Die Akademie und die Kisfaludy-Gesellschaft waren die Foren des geistigen Lebens.
43. E intézmények a nemzeti kultúra folytonosságát biztosították. – Diese Einrichtungen sicherten die Kontinuität der nationalen Kultur.
44. Az írók közössége a nehéz években is összetartott. – Die Gemeinschaft der Schriftsteller hielt auch in den schweren Jahren zusammen.
45. E összetartás a nemzeti túlélés fontos ereje lett. – Dieser Zusammenhalt wurde zu einer wichtigen Kraft des nationalen Überlebens.
46. Az 1867-es kiegyezés nagy fordulatot hozott a nemzet életében. – Der Ausgleich von 1867 brachte eine große Wendung im Leben der Nation.
47. Deák Ferenc bölcs politikája megteremtette a békés fejlődés útját. – Die weise Politik von Ferenc Deák schuf den Weg der friedlichen Entwicklung.
48. Az Osztrák–Magyar Monarchia keretében Magyarország új lehetőségeket kapott. – Im Rahmen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie erhielt Ungarn neue Möglichkeiten.
49. A kiegyezés a gazdasági és kulturális felvirágzás korát nyitotta meg. – Der Ausgleich eröffnete die Zeit der wirtschaftlichen und kulturellen Blüte.
50. E fordulat az irodalmi életet is új lendülettel töltötte el. – Diese Wendung erfüllte auch das literarische Leben mit neuem Schwung.
51. A kiegyezés után Budapest gyorsan fejlődő világvárossá vált. – Nach dem Ausgleich wurde Budapest zu einer sich rasch entwickelnden Weltstadt.
52. A főváros a nemzeti kultúra és a modern polgári élet központja lett. – Die Hauptstadt wurde zum Zentrum der nationalen Kultur und des modernen bürgerlichen Lebens.
53. Új színházak, könyvkiadók és folyóiratok születtek. – Neue Theater, Verlage und Zeitschriften entstanden.
54. A magyar irodalom a polgárosodó társadalom életét tükrözte. – Die ungarische Literatur spiegelte das Leben der sich verbürgerlichenden Gesellschaft.
55. E fejlődés a modern magyar irodalom új korszakát készítette elő. – Diese Entwicklung bereitete eine neue Epoche der modernen ungarischen Literatur vor.
56. A kiegyezés utáni kulturális élet gazdag és sokszínű volt. – Das kulturelle Leben nach dem Ausgleich war reich und vielfältig.
57. A tudomány, a művészet és az oktatás egyaránt fellendült. – Die Wissenschaft, die Kunst und die Bildung erlebten gleichermaßen einen Aufschwung.
58. Az Akadémia és az egyetemek a nemzeti tudományosság központjai lettek. – Die Akademie und die Universitäten wurden zu Zentren der nationalen Wissenschaft.
59. A magyar nyelv és irodalom tudományos kutatása is megerősödött. – Auch die wissenschaftliche Erforschung der ungarischen Sprache und Literatur erstarkte.
60. E gazdag szellemi élet a nemzeti öntudat új alapját teremtette meg. – Dieses reiche geistige Leben schuf eine neue Grundlage des nationalen Selbstbewusstseins.
61. Az irodalomban a romantika után lassan a realizmus hangja erősödött. – In der Literatur erstarkte nach der Romantik langsam der Ton des Realismus.
62. Az írók egyre inkább a valóság hű ábrázolására törekedtek. – Die Schriftsteller strebten immer mehr nach der treuen Darstellung der Wirklichkeit.
63. A társadalmi kérdések és a hétköznapi élet a művek témájává váltak. – Die gesellschaftlichen Fragen und das alltägliche Leben wurden zum Thema der Werke.
64. E fordulat a magyar próza új, modern útját nyitotta meg. – Diese Wendung eröffnete einen neuen, modernen Weg der ungarischen Prosa.
65. A realizmus a romantika eszményítése után a valóság felé fordult. – Der Realismus wandte sich nach der Idealisierung der Romantik der Wirklichkeit zu.
66. Madách Imre e korszakban alkotta meg nagy művét, Az ember tragédiáját. – Imre Madách schuf in dieser Epoche sein großes Werk, Az ember tragédiája (Die Tragödie des Menschen).
67. E drámai költemény az emberiség egész történetét öleli fel. – Dieses dramatische Gedicht umfasst die ganze Geschichte der Menschheit.
68. A mű a bukás utáni kor nagy filozófiai összegzése. – Das Werk ist die große philosophische Zusammenfassung der Zeit nach der Niederlage.
69. Madách a történelem és az emberi lét nagy kérdéseit vizsgálja. – Madách untersucht die großen Fragen der Geschichte und des menschlichen Daseins.
70. E mű a magyar irodalom egyik legmélyebb, legegyetemesebb alkotása. – Dieses Werk ist eines der tiefsten, universalsten Werke der ungarischen Literatur.
71. A korszak prózáját Mikszáth Kálmán művészete emelte magasra. – Die Prosa der Epoche hob die Kunst von Kálmán Mikszáth in die Höhe.
72. Mikszáth a realizmus és az anekdotázó mesélés nagy mestere lett. – Mikszáth wurde zum großen Meister des Realismus und des anekdotischen Erzählens.
73. Műveiben a magyar vidék és a dzsentri világa elevenedik meg. – In seinen Werken erwachen die ungarische Provinz und die Welt des Landadels zum Leben.
74. Iróniája és humora a társadalom bírálatát is szolgálta. – Seine Ironie und sein Humor dienten auch der Kritik an der Gesellschaft.
75. Mikszáth így a modern magyar próza egyik megteremtője. – Mikszáth ist so einer der Schöpfer der modernen ungarischen Prosa.
76. A korszak lírájában Vajda János a modern hangot előlegezte meg. – In der Lyrik der Epoche nahm János Vajda den modernen Ton vorweg.
77. Vajda a magány és a nagyvárosi ember érzéseit szólaltatta meg. – Vajda brachte die Gefühle der Einsamkeit und des großstädtischen Menschen zum Klingen.
78. Költészete a késő romantika és a közelgő modernség határán állt. – Seine Dichtung stand an der Grenze zwischen Spätromantik und herannahender Moderne.
79. Vajda így a magyar líra fontos átmeneti alakja. – Vajda ist so eine wichtige Übergangsgestalt der ungarischen Lyrik.
80. E költészet a modern magyar líra egyik előfutára lett. – Diese Dichtung wurde zu einem Vorläufer der modernen ungarischen Lyrik.
81. A korszak prózájában Gárdonyi Géza is jelentős szerepet játszott. – In der Prosa der Epoche spielte auch Géza Gárdonyi eine bedeutende Rolle.
82. Történelmi regényei a nemzeti múlt hősi korszakait elevenítették fel. – Seine historischen Romane machten die heldenhaften Epochen der nationalen Vergangenheit lebendig.
83. Az egri csillagok a török elleni küzdelem örök, ifjúsági regénye. – Az egri csillagok (Die Sterne von Eger) ist der ewige Jugendroman des Kampfes gegen die Türken.
84. Gárdonyi a nemzeti öntudat és az emberi mélység íróJa volt. – Gárdonyi war ein Schriftsteller des nationalen Selbstbewusstseins und der menschlichen Tiefe.
85. E művek a magyar olvasók kedvelt, maradandó olvasmányai lettek. – Diese Werke wurden zu beliebten, bleibenden Lektüren der ungarischen Leser.
86. A XIX. század második fele a magyar próza nagy virágzása. – Die zweite Hälfte des 19. Jahrhunderts ist die große Blüte der ungarischen Prosa.
87. A regény és a novella a korszak vezető műfajaivá váltak. – Der Roman und die Novelle wurden zu den führenden Gattungen der Epoche.
88. Az írók a magyar társadalom egészét ábrázolták műveikben. – Die Schriftsteller stellten in ihren Werken die ganze ungarische Gesellschaft dar.
89. A vidék, a város és a dzsentri világa egyaránt megjelent. – Die Welt der Provinz, der Stadt und des Landadels erschien gleichermaßen.
90. E gazdag prózairodalom a modern magyar regény alapja lett. – Diese reiche Prosaliteratur wurde zur Grundlage des modernen ungarischen Romans.
91. A korszak irodalma a nemzeti hagyomány és a modern valóság között ívelt. – Die Literatur der Epoche spannte sich zwischen nationaler Überlieferung und moderner Wirklichkeit.
92. A romantikus örökség és a realista törekvés egymás mellett élt. – Das romantische Erbe und das realistische Bestreben lebten nebeneinander.
93. Ez a kettősség a korszak irodalmának gazdagságát adja. – Diese Doppelheit verleiht der Literatur der Epoche ihren Reichtum.
94. Az írók a nemzeti múltat és a jelen valóságát egyaránt vizsgálták. – Die Schriftsteller untersuchten die nationale Vergangenheit und die Wirklichkeit der Gegenwart gleichermaßen.
95. E kettős érdeklődés a korszak szellemi mélységét mutatja. – Dieses doppelte Interesse zeigt die geistige Tiefe der Epoche.
96. A szabadságharc után az irodalom a nemzeti önismeret eszközévé vált. – Nach dem Freiheitskampf wurde die Literatur zum Mittel der nationalen Selbsterkenntnis.
97. A művek a nemzet erényeit és hibáit egyaránt feltárták. – Die Werke deckten die Tugenden und die Fehler der Nation gleichermaßen auf.
98. Mikszáth iróniája a magyar társadalom gyengeségeit is bírálta. – Mikszáths Ironie kritisierte auch die Schwächen der ungarischen Gesellschaft.
99. E önvizsgálat a nemzeti kultúra érettségének jele. – Diese Selbstprüfung ist ein Zeichen der Reife der nationalen Kultur.
100. Az irodalom így a nemzeti öntudat mélyülését szolgálta. – Die Literatur diente so der Vertiefung des nationalen Selbstbewusstseins.
101. A korszak nagy alakjai a magyar irodalom folytonosságát biztosították. – Die großen Gestalten der Epoche sicherten die Kontinuität der ungarischen Literatur.
102. Arany, Madách, Mikszáth és Gárdonyi a kor legfényesebb nevei. – Arany, Madách, Mikszáth und Gárdonyi sind die glänzendsten Namen der Zeit.
103. E nevek a reformkor és a modernség közötti hidat képezik. – Diese Namen bilden die Brücke zwischen dem Reformzeitalter und der Moderne.
104. Munkásságuk a magyar irodalom gazdag folytonosságát mutatja. – Ihr Wirken zeigt die reiche Kontinuität der ungarischen Literatur.
105. E korszak így a magyar szellem fontos, alkotó időszaka. – Diese Epoche ist so ein wichtiger, schöpferischer Abschnitt des ungarischen Geistes.
106. A szabadságharc utáni irodalom a gyászból az újjáéledés felé vezetett. – Die Literatur nach dem Freiheitskampf führte von der Trauer zur Wiederbelebung.
107. A néma évek után a kiegyezés új virágzást hozott. – Nach den stummen Jahren brachte der Ausgleich eine neue Blüte.
108. Az irodalom végigkísérte a nemzet e nehéz, mégis termékeny útját. – Die Literatur begleitete die Nation auf diesem schweren, dennoch fruchtbaren Weg.
109. E út a nemzeti kitartás és megújulás nagy története. – Dieser Weg ist die große Geschichte der nationalen Ausdauer und Erneuerung.
110. Az irodalom így a nemzet lelki életének hű tükre maradt. – Die Literatur blieb so ein treuer Spiegel des seelischen Lebens der Nation.
111. A XIX. század második fele a magyar realizmus nagy kora. – Die zweite Hälfte des 19. Jahrhunderts ist die große Zeit des ungarischen Realismus.
112. Az írók a valóság hű, mégis művészi ábrázolására törekedtek. – Die Schriftsteller strebten nach der treuen, dennoch künstlerischen Darstellung der Wirklichkeit.
113. E törekvés a magyar próza új, modern színvonalát teremtette meg. – Dieses Bestreben schuf ein neues, modernes Niveau der ungarischen Prosa.
114. A realizmus a nemzeti hagyományból nőtt ki, sajátos magyar arccal. – Der Realismus wuchs aus der nationalen Überlieferung, mit einem eigentümlichen ungarischen Antlitz.
115. E sajátosság a magyar irodalom egyéni útját mutatja. – Diese Eigenart zeigt den eigenen Weg der ungarischen Literatur.
116. A korszak öröksége a mai magyar kultúrában is eleven. – Das Erbe der Epoche ist auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig.
117. Az ember tragédiáját ma is játsszák a magyar színpadokon. – Az ember tragédiája spielt man auch heute auf den ungarischen Bühnen.
118. Mikszáth és Gárdonyi regényeit nemzedékek óta olvassák. – Die Romane von Mikszáth und Gárdonyi liest man seit Generationen.
119. E művek a magyar olvasáskultúra el nem múló részei. – Diese Werke sind unvergängliche Teile der ungarischen Lesekultur.
120. A korszak így a nemzeti kultúra eleven, éltető forrása. – Die Epoche ist so eine lebendige, belebende Quelle der nationalen Kultur.
121. A szabadságharc utáni irodalom a nemzeti túlélés és megújulás kora. – Die Literatur nach dem Freiheitskampf ist die Zeit des nationalen Überlebens und der Erneuerung.
122. Az irodalom a gyász éveiben a remény, a béke éveiben a fejlődés hordozója volt. – Die Literatur war in den Jahren der Trauer die Trägerin der Hoffnung, in den Jahren des Friedens die des Fortschritts.
123. E kettős szerep a korszak irodalmának nagyságát mutatja. – Diese doppelte Rolle zeigt die Größe der Literatur der Epoche.
124. Az írók a nemzet szolgálatát a művészi igazsággal egyesítették. – Die Schriftsteller vereinten den Dienst an der Nation mit der künstlerischen Wahrheit.
125. E egység a magyar irodalom nemes hagyománya maradt. – Diese Einheit blieb eine edle Überlieferung der ungarischen Literatur.
126. A korszak a romantikától a realizmusig vezető nagy átmenet. – Die Epoche ist der große Übergang von der Romantik zum Realismus.
127. E átmenet a magyar irodalom folyamatos megújulását mutatja. – Dieser Übergang zeigt die fortwährende Erneuerung der ungarischen Literatur.
128. A régi eszmények és az új törekvések termékenyen találkoztak. – Die alten Ideale und die neuen Bestrebungen begegneten sich fruchtbar.
129. E találkozás a korszak gazdagságának forrása. – Diese Begegnung ist die Quelle des Reichtums der Epoche.
130. A magyar irodalom így folyamatosan, szervesen fejlődött tovább. – Die ungarische Literatur entwickelte sich so fortwährend, organisch weiter.
131. A XIX. század második fele a magyar próza és dráma nagy kora. – Die zweite Hälfte des 19. Jahrhunderts ist die große Zeit der ungarischen Prosa und des Dramas.
132. Madách drámája és Mikszáth regényei a korszak csúcsteljesítményei. – Madáchs Drama und Mikszáths Romane sind die Höchstleistungen der Epoche.
133. E művek a magyar szellem mélységét és gazdagságát mutatják. – Diese Werke zeigen die Tiefe und den Reichtum des ungarischen Geistes.
134. A korszak így a magyar irodalom fontos, alkotó fejezete. – Die Epoche ist so ein wichtiges, schöpferisches Kapitel der ungarischen Literatur.
135. E fejezet a modern magyar irodalom közvetlen előzménye. – Dieses Kapitel ist die unmittelbare Vorstufe der modernen ungarischen Literatur.
136. A szabadságharc utáni irodalom a nemzeti hűség és a művészi megújulás egysége. – Die Literatur nach dem Freiheitskampf ist die Einheit aus nationaler Treue und künstlerischer Erneuerung.
137. Az írók a haza sorsát és a művészet igazságát együtt szolgálták. – Die Schriftsteller dienten dem Schicksal des Vaterlandes und der Wahrheit der Kunst zusammen.
138. E egység a korszak irodalmának nemes magva. – Diese Einheit ist der edle Kern der Literatur der Epoche.
139. A nemzeti és a művészi eszmény e korban is elválaszthatatlan maradt. – Das nationale und das künstlerische Ideal blieben auch in dieser Zeit untrennbar.
140. E kapcsolat a magyar irodalom sajátos, mély hagyománya. – Diese Verbindung ist eine eigentümliche, tiefe Überlieferung der ungarischen Literatur.
141. A korszak egyes alakjainak és műveinek külön feinkapitolok szólnak. – Den einzelnen Gestalten und Werken der Epoche sind eigene Feinkapitel gewidmet.
142. E fejezetek együtt adják a korszak teljes, gazdag képét. – Diese Kapitel ergeben zusammen das vollständige, reiche Bild der Epoche.
143. A szabadságharc utáni évtizedek a magyar irodalom fontos időszaka. – Die Jahrzehnte nach dem Freiheitskampf sind ein wichtiger Abschnitt der ungarischen Literatur.
144. E időszak a nemzeti túlélést és a művészi megújulást egyesítette. – Dieser Abschnitt vereinte das nationale Überleben und die künstlerische Erneuerung.
145. A korszak így a magyar szellem el nem múló teljesítménye. – Die Epoche ist so eine unvergängliche Leistung des ungarischen Geistes.
146. A szabadságharc utáni irodalom a gyászból a reményig, a bukástól a virágzásig vezetett. – Die Literatur nach dem Freiheitskampf führte von der Trauer zur Hoffnung, von der Niederlage zur Blüte.
147. Az irodalom a nemzet e nehéz útját híven kísérte és szolgálta. – Die Literatur begleitete und diente treu diesem schweren Weg der Nation.
148. E hűség a magyar irodalom nemes, örök hagyománya. – Diese Treue ist eine edle, ewige Überlieferung der ungarischen Literatur.
149. A korszak fényében a magyar szellem kitartása és megújulása tárul fel. – Im Licht der Epoche offenbaren sich die Ausdauer und die Erneuerung des ungarischen Geistes.
150. E fénytől most a korszak nagy filozófiai művéhez, Madách drámájához fordulunk. – Von diesem Licht wenden wir uns nun dem großen philosophischen Werk der Epoche zu, dem Drama Madáchs.
(aufklappen)magyar
1. Az 1848–49-es szabadságharc bukása mély sebet ejtett a magyar nemzet lelkén.
2. A vereség után az irodalom is a gyász és a csüggedés árnyékába került.
3. E korszak mégis a magyar irodalom fontos, gazdag időszaka lett.
4. Az irodalom a nemzeti túlélés és remény őrzőjévé vált.
5. E fejezet a szabadságharc utáni évtizedek szellemi életét mutatja be.
6. A szabadságharc leverése után Magyarországot a Habsburg önkényuralom sújtotta.
7. Ezt az időszakot a nemzet a Bach-korszak néven ismeri.
8. Az osztrák kormányzat elnyomta a nemzeti életet és a magyar nyelvet.
9. A szabadságharc vezetőit kivégezték, bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették.
10. Az aradi vértanúk emléke a nemzeti gyász örök jelképévé vált.
11. E komor évek az irodalom számára is nehéz próbatételt jelentettek.
12. A cenzúra szigorúan ellenőrizte a könyveket és a folyóiratokat.
13. A nyílt politikai szó helyét a burkolt, jelképes beszéd vette át.
14. A költők allegóriákban, régi történetekben szóltak a jelenről.
15. Az irodalom így a néma nemzeti ellenállás eszközévé lett.
16. Arany János e években írta nagy, jelképes balladáit.
17. A walesi bárdok a zsarnokság elleni tiltakozás rejtett üzenete lett.
18. A régi walesi történet valójában a magyar sorsról szólt.
19. Az olvasók pontosan értették a burkolt nemzeti üzenetet.
20. Arany így a nemzeti lelkiismeret hangját szólaltatta meg.
21. Tompa Mihály allegorikus versei is a nemzeti remény hordozói voltak.
22. A gólyához és A madár, fiaihoz a bujdosás és a kitartás jelképei.
23. E versek a leigázott nemzet fájdalmát és hitét fejezték ki.
24. A természet képei mögött a nemzeti sors húzódott meg.
25. Tompa így a néma évek egyik legfontosabb költője lett.
26. A szabadságharc bukása után sok író választotta az emigrációt.
27. Kossuth Lajos külföldön folytatta a nemzet ügyének képviseletét.
28. Az emigráció irodalma a hazától távol őrizte a szabadság eszméjét.
29. A hazában maradók a belső emigráció csendjét választották.
30. Sokan visszavonultan, a nyilvánosságtól elzárkózva alkottak.
31. Vörösmarty Mihály megtört emberként élte utolsó éveit.
32. Utolsó nagy verse, A vén cigány, a nemzeti kétségbeesés és remény műve.
33. E vers a bukás utáni évek lelki állapotát is kifejezi.
34. Vörösmarty halála 1855-ben nagy nemzeti gyászünneppé vált.
35. A nemzet e gyásszal fejezte ki néma tiltakozását is.
36. Az önkényuralom éveiben az irodalmi élet lassan újjáéledt.
37. Új folyóiratok és lapok indultak, óvatosan kerülve a politikát.
38. Az irodalom a nemzeti kultúra és nyelv ápolására összpontosított.
39. A magyar könyvkiadás és sajtó fokozatosan megerősödött.
40. E fejlődés a nemzeti öntudat csendes fennmaradását szolgálta.
41. Az irodalmi élet központja továbbra is Pest maradt.
42. Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság a szellemi élet fórumai voltak.
43. E intézmények a nemzeti kultúra folytonosságát biztosították.
44. Az írók közössége a nehéz években is összetartott.
45. E összetartás a nemzeti túlélés fontos ereje lett.
46. Az 1867-es kiegyezés nagy fordulatot hozott a nemzet életében.
47. Deák Ferenc bölcs politikája megteremtette a békés fejlődés útját.
48. Az Osztrák–Magyar Monarchia keretében Magyarország új lehetőségeket kapott.
49. A kiegyezés a gazdasági és kulturális felvirágzás korát nyitotta meg.
50. E fordulat az irodalmi életet is új lendülettel töltötte el.
51. A kiegyezés után Budapest gyorsan fejlődő világvárossá vált.
52. A főváros a nemzeti kultúra és a modern polgári élet központja lett.
53. Új színházak, könyvkiadók és folyóiratok születtek.
54. A magyar irodalom a polgárosodó társadalom életét tükrözte.
55. E fejlődés a modern magyar irodalom új korszakát készítette elő.
56. A kiegyezés utáni kulturális élet gazdag és sokszínű volt.
57. A tudomány, a művészet és az oktatás egyaránt fellendült.
58. Az Akadémia és az egyetemek a nemzeti tudományosság központjai lettek.
59. A magyar nyelv és irodalom tudományos kutatása is megerősödött.
60. E gazdag szellemi élet a nemzeti öntudat új alapját teremtette meg.
61. Az irodalomban a romantika után lassan a realizmus hangja erősödött.
62. Az írók egyre inkább a valóság hű ábrázolására törekedtek.
63. A társadalmi kérdések és a hétköznapi élet a művek témájává váltak.
64. E fordulat a magyar próza új, modern útját nyitotta meg.
65. A realizmus a romantika eszményítése után a valóság felé fordult.
66. Madách Imre e korszakban alkotta meg nagy művét, Az ember tragédiáját.
67. E drámai költemény az emberiség egész történetét öleli fel.
68. A mű a bukás utáni kor nagy filozófiai összegzése.
69. Madách a történelem és az emberi lét nagy kérdéseit vizsgálja.
70. E mű a magyar irodalom egyik legmélyebb, legegyetemesebb alkotása.
71. A korszak prózáját Mikszáth Kálmán művészete emelte magasra.
72. Mikszáth a realizmus és az anekdotázó mesélés nagy mestere lett.
73. Műveiben a magyar vidék és a dzsentri világa elevenedik meg.
74. Iróniája és humora a társadalom bírálatát is szolgálta.
75. Mikszáth így a modern magyar próza egyik megteremtője.
76. A korszak lírájában Vajda János a modern hangot előlegezte meg.
77. Vajda a magány és a nagyvárosi ember érzéseit szólaltatta meg.
78. Költészete a késő romantika és a közelgő modernség határán állt.
79. Vajda így a magyar líra fontos átmeneti alakja.
80. E költészet a modern magyar líra egyik előfutára lett.
81. A korszak prózájában Gárdonyi Géza is jelentős szerepet játszott.
82. Történelmi regényei a nemzeti múlt hősi korszakait elevenítették fel.
83. Az egri csillagok a török elleni küzdelem örök, ifjúsági regénye.
84. Gárdonyi a nemzeti öntudat és az emberi mélység íróJa volt.
85. E művek a magyar olvasók kedvelt, maradandó olvasmányai lettek.
86. A XIX. század második fele a magyar próza nagy virágzása.
87. A regény és a novella a korszak vezető műfajaivá váltak.
88. Az írók a magyar társadalom egészét ábrázolták műveikben.
89. A vidék, a város és a dzsentri világa egyaránt megjelent.
90. E gazdag prózairodalom a modern magyar regény alapja lett.
91. A korszak irodalma a nemzeti hagyomány és a modern valóság között ívelt.
92. A romantikus örökség és a realista törekvés egymás mellett élt.
93. Ez a kettősség a korszak irodalmának gazdagságát adja.
94. Az írók a nemzeti múltat és a jelen valóságát egyaránt vizsgálták.
95. E kettős érdeklődés a korszak szellemi mélységét mutatja.
96. A szabadságharc után az irodalom a nemzeti önismeret eszközévé vált.
97. A művek a nemzet erényeit és hibáit egyaránt feltárták.
98. Mikszáth iróniája a magyar társadalom gyengeségeit is bírálta.
99. E önvizsgálat a nemzeti kultúra érettségének jele.
100. Az irodalom így a nemzeti öntudat mélyülését szolgálta.
101. A korszak nagy alakjai a magyar irodalom folytonosságát biztosították.
102. Arany, Madách, Mikszáth és Gárdonyi a kor legfényesebb nevei.
103. E nevek a reformkor és a modernség közötti hidat képezik.
104. Munkásságuk a magyar irodalom gazdag folytonosságát mutatja.
105. E korszak így a magyar szellem fontos, alkotó időszaka.
106. A szabadságharc utáni irodalom a gyászból az újjáéledés felé vezetett.
107. A néma évek után a kiegyezés új virágzást hozott.
108. Az irodalom végigkísérte a nemzet e nehéz, mégis termékeny útját.
109. E út a nemzeti kitartás és megújulás nagy története.
110. Az irodalom így a nemzet lelki életének hű tükre maradt.
111. A XIX. század második fele a magyar realizmus nagy kora.
112. Az írók a valóság hű, mégis művészi ábrázolására törekedtek.
113. E törekvés a magyar próza új, modern színvonalát teremtette meg.
114. A realizmus a nemzeti hagyományból nőtt ki, sajátos magyar arccal.
115. E sajátosság a magyar irodalom egyéni útját mutatja.
116. A korszak öröksége a mai magyar kultúrában is eleven.
117. Az ember tragédiáját ma is játsszák a magyar színpadokon.
118. Mikszáth és Gárdonyi regényeit nemzedékek óta olvassák.
119. E művek a magyar olvasáskultúra el nem múló részei.
120. A korszak így a nemzeti kultúra eleven, éltető forrása.
121. A szabadságharc utáni irodalom a nemzeti túlélés és megújulás kora.
122. Az irodalom a gyász éveiben a remény, a béke éveiben a fejlődés hordozója volt.
123. E kettős szerep a korszak irodalmának nagyságát mutatja.
124. Az írók a nemzet szolgálatát a művészi igazsággal egyesítették.
125. E egység a magyar irodalom nemes hagyománya maradt.
126. A korszak a romantikától a realizmusig vezető nagy átmenet.
127. E átmenet a magyar irodalom folyamatos megújulását mutatja.
128. A régi eszmények és az új törekvések termékenyen találkoztak.
129. E találkozás a korszak gazdagságának forrása.
130. A magyar irodalom így folyamatosan, szervesen fejlődött tovább.
131. A XIX. század második fele a magyar próza és dráma nagy kora.
132. Madách drámája és Mikszáth regényei a korszak csúcsteljesítményei.
133. E művek a magyar szellem mélységét és gazdagságát mutatják.
134. A korszak így a magyar irodalom fontos, alkotó fejezete.
135. E fejezet a modern magyar irodalom közvetlen előzménye.
136. A szabadságharc utáni irodalom a nemzeti hűség és a művészi megújulás egysége.
137. Az írók a haza sorsát és a művészet igazságát együtt szolgálták.
138. E egység a korszak irodalmának nemes magva.
139. A nemzeti és a művészi eszmény e korban is elválaszthatatlan maradt.
140. E kapcsolat a magyar irodalom sajátos, mély hagyománya.
141. A korszak egyes alakjainak és műveinek külön feinkapitolok szólnak.
142. E fejezetek együtt adják a korszak teljes, gazdag képét.
143. A szabadságharc utáni évtizedek a magyar irodalom fontos időszaka.
144. E időszak a nemzeti túlélést és a művészi megújulást egyesítette.
145. A korszak így a magyar szellem el nem múló teljesítménye.
146. A szabadságharc utáni irodalom a gyászból a reményig, a bukástól a virágzásig vezetett.
147. Az irodalom a nemzet e nehéz útját híven kísérte és szolgálta.
148. E hűség a magyar irodalom nemes, örök hagyománya.
149. A korszak fényében a magyar szellem kitartása és megújulása tárul fel.
150. E fénytől most a korszak nagy filozófiai művéhez, Madách drámájához fordulunk.
(aufklappen)német
1. Das Scheitern des Freiheitskampfes von 1848–49 schlug eine tiefe Wunde in die Seele der ungarischen Nation.
2. Nach der Niederlage geriet auch die Literatur in den Schatten der Trauer und der Verzagtheit.
3. Dennoch wurde diese Epoche zu einem wichtigen, reichen Abschnitt der ungarischen Literatur.
4. Die Literatur wurde zur Hüterin des nationalen Überlebens und der Hoffnung.
5. Dieses Kapitel stellt das geistige Leben der Jahrzehnte nach dem Freiheitskampf dar.
6. Nach der Niederschlagung des Freiheitskampfes lastete auf Ungarn die Habsburger Willkürherrschaft.
7. Diese Zeit kennt die Nation unter dem Namen Bach-Ära.
8. Die österreichische Regierung unterdrückte das nationale Leben und die ungarische Sprache.
9. Die Führer des Freiheitskampfes wurden hingerichtet, eingekerkert oder ins Exil gezwungen.
10. Die Erinnerung an die Märtyrer von Arad wurde zum ewigen Sinnbild der nationalen Trauer.
11. Diese düsteren Jahre bedeuteten auch für die Literatur eine schwere Prüfung.
12. Die Zensur überwachte streng die Bücher und die Zeitschriften.
13. An die Stelle des offenen politischen Wortes trat die verhüllte, sinnbildliche Rede.
14. Die Dichter sprachen in Allegorien, in alten Geschichten von der Gegenwart.
15. Die Literatur wurde so zum Mittel des stummen nationalen Widerstandes.
16. In diesen Jahren schrieb János Arany seine großen, sinnbildlichen Balladen.
17. A walesi bárdok wurde zur versteckten Botschaft des Protests gegen die Tyrannei.
18. Die alte walisische Geschichte handelte in Wirklichkeit vom ungarischen Schicksal.
19. Die Leser verstanden genau die verhüllte nationale Botschaft.
20. Arany brachte so die Stimme des nationalen Gewissens zum Klingen.
21. Auch die allegorischen Gedichte von Mihály Tompa waren Träger der nationalen Hoffnung.
22. A gólyához (An den Storch) und A madár, fiaihoz (Der Vogel zu seinen Jungen) sind Sinnbilder des Umherirrens und der Ausdauer.
23. Diese Gedichte drückten den Schmerz und den Glauben der unterjochten Nation aus.
24. Hinter den Bildern der Natur verbarg sich das nationale Schicksal.
25. Tompa wurde so zu einem der wichtigsten Dichter der stummen Jahre.
26. Nach dem Scheitern des Freiheitskampfes wählten viele Schriftsteller die Emigration.
27. Lajos Kossuth setzte im Ausland die Vertretung der nationalen Sache fort.
28. Die Literatur der Emigration bewahrte fern der Heimat die Idee der Freiheit.
29. Die im Land Gebliebenen wählten die Stille der inneren Emigration.
30. Viele schufen zurückgezogen, von der Öffentlichkeit abgeschlossen.
31. Mihály Vörösmarty verlebte seine letzten Jahre als gebrochener Mann.
32. Sein letztes großes Gedicht, A vén cigány, ist ein Werk der nationalen Verzweiflung und Hoffnung.
33. Dieses Gedicht drückt auch den seelischen Zustand der Jahre nach der Niederlage aus.
34. Vörösmartys Tod im Jahr 1855 wurde zu einer großen nationalen Trauerfeier.
35. Mit dieser Trauer drückte die Nation auch ihren stummen Protest aus.
36. In den Jahren der Willkürherrschaft belebte sich das literarische Leben langsam wieder.
37. Neue Zeitschriften und Blätter erschienen, vorsichtig die Politik meidend.
38. Die Literatur konzentrierte sich auf die Pflege der nationalen Kultur und Sprache.
39. Der ungarische Buchverlag und die Presse erstarkten allmählich.
40. Diese Entwicklung diente dem stillen Fortbestand des nationalen Selbstbewusstseins.
41. Der Mittelpunkt des literarischen Lebens blieb weiterhin Pest.
42. Die Akademie und die Kisfaludy-Gesellschaft waren die Foren des geistigen Lebens.
43. Diese Einrichtungen sicherten die Kontinuität der nationalen Kultur.
44. Die Gemeinschaft der Schriftsteller hielt auch in den schweren Jahren zusammen.
45. Dieser Zusammenhalt wurde zu einer wichtigen Kraft des nationalen Überlebens.
46. Der Ausgleich von 1867 brachte eine große Wendung im Leben der Nation.
47. Die weise Politik von Ferenc Deák schuf den Weg der friedlichen Entwicklung.
48. Im Rahmen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie erhielt Ungarn neue Möglichkeiten.
49. Der Ausgleich eröffnete die Zeit der wirtschaftlichen und kulturellen Blüte.
50. Diese Wendung erfüllte auch das literarische Leben mit neuem Schwung.
51. Nach dem Ausgleich wurde Budapest zu einer sich rasch entwickelnden Weltstadt.
52. Die Hauptstadt wurde zum Zentrum der nationalen Kultur und des modernen bürgerlichen Lebens.
53. Neue Theater, Verlage und Zeitschriften entstanden.
54. Die ungarische Literatur spiegelte das Leben der sich verbürgerlichenden Gesellschaft.
55. Diese Entwicklung bereitete eine neue Epoche der modernen ungarischen Literatur vor.
56. Das kulturelle Leben nach dem Ausgleich war reich und vielfältig.
57. Die Wissenschaft, die Kunst und die Bildung erlebten gleichermaßen einen Aufschwung.
58. Die Akademie und die Universitäten wurden zu Zentren der nationalen Wissenschaft.
59. Auch die wissenschaftliche Erforschung der ungarischen Sprache und Literatur erstarkte.
60. Dieses reiche geistige Leben schuf eine neue Grundlage des nationalen Selbstbewusstseins.
61. In der Literatur erstarkte nach der Romantik langsam der Ton des Realismus.
62. Die Schriftsteller strebten immer mehr nach der treuen Darstellung der Wirklichkeit.
63. Die gesellschaftlichen Fragen und das alltägliche Leben wurden zum Thema der Werke.
64. Diese Wendung eröffnete einen neuen, modernen Weg der ungarischen Prosa.
65. Der Realismus wandte sich nach der Idealisierung der Romantik der Wirklichkeit zu.
66. Imre Madách schuf in dieser Epoche sein großes Werk, Az ember tragédiája (Die Tragödie des Menschen).
67. Dieses dramatische Gedicht umfasst die ganze Geschichte der Menschheit.
68. Das Werk ist die große philosophische Zusammenfassung der Zeit nach der Niederlage.
69. Madách untersucht die großen Fragen der Geschichte und des menschlichen Daseins.
70. Dieses Werk ist eines der tiefsten, universalsten Werke der ungarischen Literatur.
71. Die Prosa der Epoche hob die Kunst von Kálmán Mikszáth in die Höhe.
72. Mikszáth wurde zum großen Meister des Realismus und des anekdotischen Erzählens.
73. In seinen Werken erwachen die ungarische Provinz und die Welt des Landadels zum Leben.
74. Seine Ironie und sein Humor dienten auch der Kritik an der Gesellschaft.
75. Mikszáth ist so einer der Schöpfer der modernen ungarischen Prosa.
76. In der Lyrik der Epoche nahm János Vajda den modernen Ton vorweg.
77. Vajda brachte die Gefühle der Einsamkeit und des großstädtischen Menschen zum Klingen.
78. Seine Dichtung stand an der Grenze zwischen Spätromantik und herannahender Moderne.
79. Vajda ist so eine wichtige Übergangsgestalt der ungarischen Lyrik.
80. Diese Dichtung wurde zu einem Vorläufer der modernen ungarischen Lyrik.
81. In der Prosa der Epoche spielte auch Géza Gárdonyi eine bedeutende Rolle.
82. Seine historischen Romane machten die heldenhaften Epochen der nationalen Vergangenheit lebendig.
83. Az egri csillagok (Die Sterne von Eger) ist der ewige Jugendroman des Kampfes gegen die Türken.
84. Gárdonyi war ein Schriftsteller des nationalen Selbstbewusstseins und der menschlichen Tiefe.
85. Diese Werke wurden zu beliebten, bleibenden Lektüren der ungarischen Leser.
86. Die zweite Hälfte des 19. Jahrhunderts ist die große Blüte der ungarischen Prosa.
87. Der Roman und die Novelle wurden zu den führenden Gattungen der Epoche.
88. Die Schriftsteller stellten in ihren Werken die ganze ungarische Gesellschaft dar.
89. Die Welt der Provinz, der Stadt und des Landadels erschien gleichermaßen.
90. Diese reiche Prosaliteratur wurde zur Grundlage des modernen ungarischen Romans.
91. Die Literatur der Epoche spannte sich zwischen nationaler Überlieferung und moderner Wirklichkeit.
92. Das romantische Erbe und das realistische Bestreben lebten nebeneinander.
93. Diese Doppelheit verleiht der Literatur der Epoche ihren Reichtum.
94. Die Schriftsteller untersuchten die nationale Vergangenheit und die Wirklichkeit der Gegenwart gleichermaßen.
95. Dieses doppelte Interesse zeigt die geistige Tiefe der Epoche.
96. Nach dem Freiheitskampf wurde die Literatur zum Mittel der nationalen Selbsterkenntnis.
97. Die Werke deckten die Tugenden und die Fehler der Nation gleichermaßen auf.
98. Mikszáths Ironie kritisierte auch die Schwächen der ungarischen Gesellschaft.
99. Diese Selbstprüfung ist ein Zeichen der Reife der nationalen Kultur.
100. Die Literatur diente so der Vertiefung des nationalen Selbstbewusstseins.
101. Die großen Gestalten der Epoche sicherten die Kontinuität der ungarischen Literatur.
102. Arany, Madách, Mikszáth und Gárdonyi sind die glänzendsten Namen der Zeit.
103. Diese Namen bilden die Brücke zwischen dem Reformzeitalter und der Moderne.
104. Ihr Wirken zeigt die reiche Kontinuität der ungarischen Literatur.
105. Diese Epoche ist so ein wichtiger, schöpferischer Abschnitt des ungarischen Geistes.
106. Die Literatur nach dem Freiheitskampf führte von der Trauer zur Wiederbelebung.
107. Nach den stummen Jahren brachte der Ausgleich eine neue Blüte.
108. Die Literatur begleitete die Nation auf diesem schweren, dennoch fruchtbaren Weg.
109. Dieser Weg ist die große Geschichte der nationalen Ausdauer und Erneuerung.
110. Die Literatur blieb so ein treuer Spiegel des seelischen Lebens der Nation.
111. Die zweite Hälfte des 19. Jahrhunderts ist die große Zeit des ungarischen Realismus.
112. Die Schriftsteller strebten nach der treuen, dennoch künstlerischen Darstellung der Wirklichkeit.
113. Dieses Bestreben schuf ein neues, modernes Niveau der ungarischen Prosa.
114. Der Realismus wuchs aus der nationalen Überlieferung, mit einem eigentümlichen ungarischen Antlitz.
115. Diese Eigenart zeigt den eigenen Weg der ungarischen Literatur.
116. Das Erbe der Epoche ist auch in der heutigen ungarischen Kultur lebendig.
117. Az ember tragédiája spielt man auch heute auf den ungarischen Bühnen.
118. Die Romane von Mikszáth und Gárdonyi liest man seit Generationen.
119. Diese Werke sind unvergängliche Teile der ungarischen Lesekultur.
120. Die Epoche ist so eine lebendige, belebende Quelle der nationalen Kultur.
121. Die Literatur nach dem Freiheitskampf ist die Zeit des nationalen Überlebens und der Erneuerung.
122. Die Literatur war in den Jahren der Trauer die Trägerin der Hoffnung, in den Jahren des Friedens die des Fortschritts.
123. Diese doppelte Rolle zeigt die Größe der Literatur der Epoche.
124. Die Schriftsteller vereinten den Dienst an der Nation mit der künstlerischen Wahrheit.
125. Diese Einheit blieb eine edle Überlieferung der ungarischen Literatur.
126. Die Epoche ist der große Übergang von der Romantik zum Realismus.
127. Dieser Übergang zeigt die fortwährende Erneuerung der ungarischen Literatur.
128. Die alten Ideale und die neuen Bestrebungen begegneten sich fruchtbar.
129. Diese Begegnung ist die Quelle des Reichtums der Epoche.
130. Die ungarische Literatur entwickelte sich so fortwährend, organisch weiter.
131. Die zweite Hälfte des 19. Jahrhunderts ist die große Zeit der ungarischen Prosa und des Dramas.
132. Madáchs Drama und Mikszáths Romane sind die Höchstleistungen der Epoche.
133. Diese Werke zeigen die Tiefe und den Reichtum des ungarischen Geistes.
134. Die Epoche ist so ein wichtiges, schöpferisches Kapitel der ungarischen Literatur.
135. Dieses Kapitel ist die unmittelbare Vorstufe der modernen ungarischen Literatur.
136. Die Literatur nach dem Freiheitskampf ist die Einheit aus nationaler Treue und künstlerischer Erneuerung.
137. Die Schriftsteller dienten dem Schicksal des Vaterlandes und der Wahrheit der Kunst zusammen.
138. Diese Einheit ist der edle Kern der Literatur der Epoche.
139. Das nationale und das künstlerische Ideal blieben auch in dieser Zeit untrennbar.
140. Diese Verbindung ist eine eigentümliche, tiefe Überlieferung der ungarischen Literatur.
141. Den einzelnen Gestalten und Werken der Epoche sind eigene Feinkapitel gewidmet.
142. Diese Kapitel ergeben zusammen das vollständige, reiche Bild der Epoche.
143. Die Jahrzehnte nach dem Freiheitskampf sind ein wichtiger Abschnitt der ungarischen Literatur.
144. Dieser Abschnitt vereinte das nationale Überleben und die künstlerische Erneuerung.
145. Die Epoche ist so eine unvergängliche Leistung des ungarischen Geistes.
146. Die Literatur nach dem Freiheitskampf führte von der Trauer zur Hoffnung, von der Niederlage zur Blüte.
147. Die Literatur begleitete und diente treu diesem schweren Weg der Nation.
148. Diese Treue ist eine edle, ewige Überlieferung der ungarischen Literatur.
149. Im Licht der Epoche offenbaren sich die Ausdauer und die Erneuerung des ungarischen Geistes.
150. Von diesem Licht wenden wir uns nun dem großen philosophischen Werk der Epoche zu, dem Drama Madáchs.