17.4 – A garatívek és idegi ellátásuk – Die Schlundbögen und ihre nervale Versorgung
1. A garatívek a gerincesek fej- és nyaktájékának ősi, szelvényszerűen rendezett fejlődési egységei. – Die Schlundbögen (Arcus pharyngeus/Arcus pharyngei) sind alte, segmentartig angeordnete Entwicklungseinheiten der Kopf- und Halsregion der Wirbeltiere.
2. Az embrióban a fejlődő előbél garati szakaszának két oldalán jelennek meg. – Beim Embryo erscheinen sie beidseits des zum Vorderdarm gehörenden Schlundabschnitts.
3. Kívülről lekerekített kiemelkedések formájában ismerhetők fel. – Von außen sind sie als abgerundete Vorwölbungen erkennbar.
4. Az emberi embrióban a negyedik és az ötödik fejlődési héten válnak különösen jól láthatóvá. – Beim menschlichen Embryo werden sie in der vierten und fünften Entwicklungswoche besonders deutlich sichtbar.
5. A garatíveket elölről hátrafelé haladva elsőtől hatodikig számozzuk. – Die Schlundbögen werden von vorne nach hinten als erster bis sechster Bogen nummeriert.
6. Az ötödik garatív az emberben csak kezdetlegesen fejlődik ki, vagy teljesen hiányzik. – Der fünfte Schlundbogen ist beim Menschen nur rudimentär ausgebildet oder fehlt vollständig.
7. Emiatt a negyedik garatív után rendszerint közvetlenül a hatodik következik. – Deshalb folgt auf den vierten Schlundbogen gewöhnlich unmittelbar der sechste.
8. Minden garatív közepét embrionális kötőszövetből álló mezenchimális mag alkotja. – Das Zentrum jedes Schlundbogens bildet ein mesenchymaler Kern aus embryonalem Bindegewebe.
9. A mezenchima egy része a középső csíralemezből, más része pedig a velőléc sejtjeiből származik. – Ein Teil des Mesenchyms stammt aus dem mittleren Keimblatt, ein anderer Teil aus Zellen der Neuralleiste.
10. A velőlécből bevándorló sejtek különösen fontosak a fej kötő- és támasztószöveteinek kialakulásában. – Die aus der Neuralleiste einwandernden Zellen sind besonders wichtig für die Bildung der Binde- und Stützgewebe des Kopfes.
11. A garatíveket kívülről külső csíralemez, belülről pedig belső csíralemez borítja. – Die Schlundbögen werden außen vom äußeren Keimblatt und innen vom inneren Keimblatt bedeckt.
12. A szomszédos íveket kívül garatbarázdák, belül pedig garattasakok választják el egymástól. – Benachbarte Bögen werden außen durch Schlundfurchen und innen durch Schlundtaschen voneinander getrennt.
13. Minden teljes garatívben porcos támasztóelem, izomtelep, artériás ér és saját ideg található. – Jeder vollständige Schlundbogen enthält eine knorpelige Stütze, eine Muskelanlage, ein arterielles Gefäß und einen eigenen Nerv.
14. Ez az ismétlődő szerkezet a gerincesek közös fejlődési alaptervéhez tartozik. – Dieser sich wiederholende Aufbau gehört zum gemeinsamen Entwicklungsgrundplan der Wirbeltiere.
15. A vízben élő gerincesekben a garatívek eredetileg a kopoltyúk tartóvázát alkotják. – Bei wasserlebenden Wirbeltieren bilden die Schlundbögen ursprünglich das Stützgerüst der Kiemen.
16. A kopoltyúívek erei a légzőfelszín közelében vezetik el a vért. – Die Gefäße der Kiemenbögen führen das Blut nahe an der Atemfläche entlang.
17. Az ívekhez tartozó izmok mozgatják a garat és a kopoltyúk egyes részeit. – Die zu den Bögen gehörenden Muskeln bewegen Teile des Schlundes und der Kiemen.
18. A hozzájuk tartozó agyidegek motoros és érző kapcsolatot teremtenek az idegrendszerrel. – Die zugehörigen Hirnnerven stellen motorische und sensible Verbindungen zum Nervensystem her.
19. A szárazföldi gerincesekben a garatívek elvesztették eredeti kopoltyúlégzési szerepüket. – Bei den Landwirbeltieren haben die Schlundbögen ihre ursprüngliche Funktion bei der Kiemenatmung verloren.
20. Alkotórészeik azonban az állkapocs, a nyelvcsont, a garat és a gége különböző képleteivé alakultak át. – Ihre Bestandteile wurden jedoch zu unterschiedlichen Strukturen des Kiefers, des Zungenbeins, des Schlundes und des Kehlkopfs umgebildet.
21. Az ívekhez rendelt idegek kapcsolata az átalakulások ellenére is fennmaradt. – Die Zuordnung der Nerven zu den einzelnen Bögen blieb trotz dieser Umbildungen erhalten.
22. Ezért egy garatívből fejlődő izom felnőttkorban is az eredeti ív idegétől kapja motoros ellátását. – Deshalb erhält ein Muskel, der sich aus einem Schlundbogen entwickelt, auch beim Erwachsenen seine motorische Versorgung durch den ursprünglichen Bogennerv.
23. Az idegi ellátás alapján így következtetni lehet egy izom embrionális eredetére. – Anhand der nervalen Versorgung kann daher auf den embryonalen Ursprung eines Muskels geschlossen werden.
24. A garatívek izmait ellátó rostokat kopoltyúívi vagy branchiomotoros idegrostoknak nevezzük. – Die Muskeln der Schlundbögen versorgenden Fasern werden als Kiemenbogenfasern oder branchiomotorische Nervenfasern bezeichnet.
25. A hagyományos idegrost-osztályozásban ezeket speciális zsigeri motoros rostoknak is hívják. – In der traditionellen Einteilung der Nervenfasern werden sie auch als spezielle viszeromotorische Fasern bezeichnet.
26. Ezeknek a rostoknak a sejttestei az agytörzs meghatározott motoros agyidegmagvaiban helyezkednek el. – Die Zellkörper dieser Fasern liegen in bestimmten motorischen Hirnnervenkernen des Hirnstamms.
27. Az első garatívhez az ötödik agyideg, a háromosztatú ideg tartozik. – Dem ersten Schlundbogen ist der fünfte Hirnnerv, der Drillingsnerv (Nervus trigeminus), zugeordnet.
28. Az első ív érző ellátásában főként a felső állcsonti és az alsó állcsonti ideg vesz részt. – An der sensiblen Versorgung des ersten Bogens sind vor allem der Oberkiefernerv (Nervus maxillaris) und der Unterkiefernerv (Nervus mandibularis) beteiligt.
29. Az első garatív izmainak motoros ellátását az alsó állcsonti ideg motoros rostjai biztosítják. – Die motorische Versorgung der Muskeln des ersten Schlundbogens erfolgt durch motorische Fasern des Unterkiefernervs.
30. Ez a kapcsolat az állkapocs és a rágókészülék fejlődéstörténeti jelentőségét tükrözi. – Diese Verbindung spiegelt die stammesgeschichtliche Bedeutung des Kiefers und des Kauapparates wider.
31. A második garatív idege a hetedik agyideg, vagyis az arcideg. – Der Nerv des zweiten Schlundbogens ist der siebte Hirnnerv, der Gesichtsnerv (Nervus facialis).
32. Az arcideg branchiomotoros rostjai az agytörzsben elhelyezkedő arcidegmagból erednek. – Die branchiomotorischen Fasern des Gesichtsnervs entspringen dem im Hirnstamm gelegenen Gesichtsnervenkern (Nucleus nervi facialis).
33. A második garatív izmos származékai felnőttkorban is az arcideg motoros ágaitól kapják beidegzésüket. – Die muskulären Abkömmlinge des zweiten Schlundbogens werden auch beim Erwachsenen von motorischen Ästen des Gesichtsnervs innerviert.
34. A harmadik garatívhez a kilencedik agyideg, a nyelvgaratideg tartozik. – Dem dritten Schlundbogen ist der neunte Hirnnerv, der Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus), zugeordnet.
35. A nyelvgaratideg motoros rostjai az agytörzs nucleus ambiguus nevű magjából indulnak ki. – Die motorischen Fasern des Zungen-Rachen-Nervs gehen vom Nucleus ambiguus des Hirnstamms aus.
36. A harmadik ív viszonylag kis izomterülete ellenére idegi kapcsolata jól felismerhető marad. – Trotz des verhältnismäßig kleinen Muskelgebietes des dritten Bogens bleibt seine nervale Zuordnung deutlich erkennbar.
37. A negyedik garatív idegi ellátását a tizedik agyideg, a bolygóideg egyik ága biztosítja. – Die nervale Versorgung des vierten Schlundbogens erfolgt durch einen Ast des zehnten Hirnnervs, des Vagusnervs (Nervus vagus).
38. A negyedik ívhez elsősorban a felső gégeideg tartozik. – Dem vierten Schlundbogen ist vor allem der obere Kehlkopfnerv (Nervus laryngeus superior) zugeordnet.
39. Ennek külső ága motoros rostokat vezet a negyedik ívből fejlődő izmokhoz. – Sein äußerer Ast führt motorische Fasern zu den aus dem vierten Bogen entstehenden Muskeln.
40. A hatodik garatív idege szintén a bolygóidegből származik. – Auch der Nerv des sechsten Schlundbogens stammt vom Vagusnerv.
41. Ehhez az ívhez a visszatérő gégeideg tartozik. – Diesem Bogen ist der rückläufige Kehlkopfnerv (Nervus laryngeus recurrens) zugeordnet.
42. A visszatérő gégeideg motorosan ellátja a hatodik ívből kialakuló izomcsoportokat. – Der rückläufige Kehlkopfnerv versorgt die aus dem sechsten Bogen entstehenden Muskelgruppen motorisch.
43. Sajátos, lefelé kerülő lefutása a garatívi artériák fejlődésével és átalakulásával függ össze. – Sein ungewöhnlicher, nach unten führender Verlauf hängt mit der Entwicklung und Umbildung der Schlundbogenarterien zusammen.
44. A negyedik és a hatodik ív tehát ugyanahhoz az agyideghez, de annak különböző ágaihoz kapcsolódik. – Der vierte und der sechste Bogen sind somit demselben Hirnnerv, jedoch unterschiedlichen Ästen dieses Nervs zugeordnet.
45. A branchiomotoros rostokat gyakran érző és vegetatív rostok is kísérik. – Die branchiomotorischen Fasern werden häufig von sensiblen und vegetativen Fasern begleitet.
46. Az érző rostok a garat, a nyelv és a gége megfelelő nyálkahártyaterületeiről továbbítanak információkat. – Die sensiblen Fasern leiten Informationen aus den entsprechenden Schleimhautgebieten von Schlund, Zunge und Kehlkopf weiter.
47. A háromosztatú ideg érző rostjai főként a háromosztatú ideg érzőmagvaiban végződnek. – Die sensiblen Fasern des Drillingsnervs enden vor allem in den sensiblen Kernen des Nervus trigeminus.
48. Az arcideg, a nyelvgaratideg és a bolygóideg zsigeri érző rostjainak jelentős része a magányos pálya magjához fut. – Ein bedeutender Teil der viszerosensiblen Fasern von Gesichtsnerv, Zungen-Rachen-Nerv und Vagusnerv zieht zum Kern des einsamen Traktes (Nucleus tractus solitarii).
49. A garatívek és agyidegeik kapcsolata fontos a fej és a nyak fejlődési rendellenességeinek megértéséhez. – Die Verbindung zwischen den Schlundbögen und ihren Hirnnerven ist wichtig für das Verständnis von Entwicklungsstörungen des Kopfes und Halses.
50. Az alapvető idegi sorrend az első ívtől a hatodikig így foglalható össze: háromosztatú ideg, arcideg, nyelvgaratideg, felső gégeideg és visszatérő gégeideg. – Die grundlegende Nervenfolge vom ersten bis zum sechsten Bogen lautet somit: Drillingsnerv, Gesichtsnerv, Zungen-Rachen-Nerv, oberer Kehlkopfnerv und rückläufiger Kehlkopfnerv.
(aufklappen)magyar
1. A garatívek a gerincesek fej- és nyaktájékának ősi, szelvényszerűen rendezett fejlődési egységei.
2. Az embrióban a fejlődő előbél garati szakaszának két oldalán jelennek meg.
3. Kívülről lekerekített kiemelkedések formájában ismerhetők fel.
4. Az emberi embrióban a negyedik és az ötödik fejlődési héten válnak különösen jól láthatóvá.
5. A garatíveket elölről hátrafelé haladva elsőtől hatodikig számozzuk.
6. Az ötödik garatív az emberben csak kezdetlegesen fejlődik ki, vagy teljesen hiányzik.
7. Emiatt a negyedik garatív után rendszerint közvetlenül a hatodik következik.
8. Minden garatív közepét embrionális kötőszövetből álló mezenchimális mag alkotja.
9. A mezenchima egy része a középső csíralemezből, más része pedig a velőléc sejtjeiből származik.
10. A velőlécből bevándorló sejtek különösen fontosak a fej kötő- és támasztószöveteinek kialakulásában.
11. A garatíveket kívülről külső csíralemez, belülről pedig belső csíralemez borítja.
12. A szomszédos íveket kívül garatbarázdák, belül pedig garattasakok választják el egymástól.
13. Minden teljes garatívben porcos támasztóelem, izomtelep, artériás ér és saját ideg található.
14. Ez az ismétlődő szerkezet a gerincesek közös fejlődési alaptervéhez tartozik.
15. A vízben élő gerincesekben a garatívek eredetileg a kopoltyúk tartóvázát alkotják.
16. A kopoltyúívek erei a légzőfelszín közelében vezetik el a vért.
17. Az ívekhez tartozó izmok mozgatják a garat és a kopoltyúk egyes részeit.
18. A hozzájuk tartozó agyidegek motoros és érző kapcsolatot teremtenek az idegrendszerrel.
19. A szárazföldi gerincesekben a garatívek elvesztették eredeti kopoltyúlégzési szerepüket.
20. Alkotórészeik azonban az állkapocs, a nyelvcsont, a garat és a gége különböző képleteivé alakultak át.
21. Az ívekhez rendelt idegek kapcsolata az átalakulások ellenére is fennmaradt.
22. Ezért egy garatívből fejlődő izom felnőttkorban is az eredeti ív idegétől kapja motoros ellátását.
23. Az idegi ellátás alapján így következtetni lehet egy izom embrionális eredetére.
24. A garatívek izmait ellátó rostokat kopoltyúívi vagy branchiomotoros idegrostoknak nevezzük.
25. A hagyományos idegrost-osztályozásban ezeket speciális zsigeri motoros rostoknak is hívják.
26. Ezeknek a rostoknak a sejttestei az agytörzs meghatározott motoros agyidegmagvaiban helyezkednek el.
27. Az első garatívhez az ötödik agyideg, a háromosztatú ideg tartozik.
28. Az első ív érző ellátásában főként a felső állcsonti és az alsó állcsonti ideg vesz részt.
29. Az első garatív izmainak motoros ellátását az alsó állcsonti ideg motoros rostjai biztosítják.
30. Ez a kapcsolat az állkapocs és a rágókészülék fejlődéstörténeti jelentőségét tükrözi.
31. A második garatív idege a hetedik agyideg, vagyis az arcideg.
32. Az arcideg branchiomotoros rostjai az agytörzsben elhelyezkedő arcidegmagból erednek.
33. A második garatív izmos származékai felnőttkorban is az arcideg motoros ágaitól kapják beidegzésüket.
34. A harmadik garatívhez a kilencedik agyideg, a nyelvgaratideg tartozik.
35. A nyelvgaratideg motoros rostjai az agytörzs nucleus ambiguus nevű magjából indulnak ki.
36. A harmadik ív viszonylag kis izomterülete ellenére idegi kapcsolata jól felismerhető marad.
37. A negyedik garatív idegi ellátását a tizedik agyideg, a bolygóideg egyik ága biztosítja.
38. A negyedik ívhez elsősorban a felső gégeideg tartozik.
39. Ennek külső ága motoros rostokat vezet a negyedik ívből fejlődő izmokhoz.
40. A hatodik garatív idege szintén a bolygóidegből származik.
41. Ehhez az ívhez a visszatérő gégeideg tartozik.
42. A visszatérő gégeideg motorosan ellátja a hatodik ívből kialakuló izomcsoportokat.
43. Sajátos, lefelé kerülő lefutása a garatívi artériák fejlődésével és átalakulásával függ össze.
44. A negyedik és a hatodik ív tehát ugyanahhoz az agyideghez, de annak különböző ágaihoz kapcsolódik.
45. A branchiomotoros rostokat gyakran érző és vegetatív rostok is kísérik.
46. Az érző rostok a garat, a nyelv és a gége megfelelő nyálkahártyaterületeiről továbbítanak információkat.
47. A háromosztatú ideg érző rostjai főként a háromosztatú ideg érzőmagvaiban végződnek.
48. Az arcideg, a nyelvgaratideg és a bolygóideg zsigeri érző rostjainak jelentős része a magányos pálya magjához fut.
49. A garatívek és agyidegeik kapcsolata fontos a fej és a nyak fejlődési rendellenességeinek megértéséhez.
50. Az alapvető idegi sorrend az első ívtől a hatodikig így foglalható össze: háromosztatú ideg, arcideg, nyelvgaratideg, felső gégeideg és visszatérő gégeideg.
(aufklappen)német
1. Die Schlundbögen (Arcus pharyngeus/Arcus pharyngei) sind alte, segmentartig angeordnete Entwicklungseinheiten der Kopf- und Halsregion der Wirbeltiere.
2. Beim Embryo erscheinen sie beidseits des zum Vorderdarm gehörenden Schlundabschnitts.
3. Von außen sind sie als abgerundete Vorwölbungen erkennbar.
4. Beim menschlichen Embryo werden sie in der vierten und fünften Entwicklungswoche besonders deutlich sichtbar.
5. Die Schlundbögen werden von vorne nach hinten als erster bis sechster Bogen nummeriert.
6. Der fünfte Schlundbogen ist beim Menschen nur rudimentär ausgebildet oder fehlt vollständig.
7. Deshalb folgt auf den vierten Schlundbogen gewöhnlich unmittelbar der sechste.
8. Das Zentrum jedes Schlundbogens bildet ein mesenchymaler Kern aus embryonalem Bindegewebe.
9. Ein Teil des Mesenchyms stammt aus dem mittleren Keimblatt, ein anderer Teil aus Zellen der Neuralleiste.
10. Die aus der Neuralleiste einwandernden Zellen sind besonders wichtig für die Bildung der Binde- und Stützgewebe des Kopfes.
11. Die Schlundbögen werden außen vom äußeren Keimblatt und innen vom inneren Keimblatt bedeckt.
12. Benachbarte Bögen werden außen durch Schlundfurchen und innen durch Schlundtaschen voneinander getrennt.
13. Jeder vollständige Schlundbogen enthält eine knorpelige Stütze, eine Muskelanlage, ein arterielles Gefäß und einen eigenen Nerv.
14. Dieser sich wiederholende Aufbau gehört zum gemeinsamen Entwicklungsgrundplan der Wirbeltiere.
15. Bei wasserlebenden Wirbeltieren bilden die Schlundbögen ursprünglich das Stützgerüst der Kiemen.
16. Die Gefäße der Kiemenbögen führen das Blut nahe an der Atemfläche entlang.
17. Die zu den Bögen gehörenden Muskeln bewegen Teile des Schlundes und der Kiemen.
18. Die zugehörigen Hirnnerven stellen motorische und sensible Verbindungen zum Nervensystem her.
19. Bei den Landwirbeltieren haben die Schlundbögen ihre ursprüngliche Funktion bei der Kiemenatmung verloren.
20. Ihre Bestandteile wurden jedoch zu unterschiedlichen Strukturen des Kiefers, des Zungenbeins, des Schlundes und des Kehlkopfs umgebildet.
21. Die Zuordnung der Nerven zu den einzelnen Bögen blieb trotz dieser Umbildungen erhalten.
22. Deshalb erhält ein Muskel, der sich aus einem Schlundbogen entwickelt, auch beim Erwachsenen seine motorische Versorgung durch den ursprünglichen Bogennerv.
23. Anhand der nervalen Versorgung kann daher auf den embryonalen Ursprung eines Muskels geschlossen werden.
24. Die Muskeln der Schlundbögen versorgenden Fasern werden als Kiemenbogenfasern oder branchiomotorische Nervenfasern bezeichnet.
25. In der traditionellen Einteilung der Nervenfasern werden sie auch als spezielle viszeromotorische Fasern bezeichnet.
26. Die Zellkörper dieser Fasern liegen in bestimmten motorischen Hirnnervenkernen des Hirnstamms.
27. Dem ersten Schlundbogen ist der fünfte Hirnnerv, der Drillingsnerv (Nervus trigeminus), zugeordnet.
28. An der sensiblen Versorgung des ersten Bogens sind vor allem der Oberkiefernerv (Nervus maxillaris) und der Unterkiefernerv (Nervus mandibularis) beteiligt.
29. Die motorische Versorgung der Muskeln des ersten Schlundbogens erfolgt durch motorische Fasern des Unterkiefernervs.
30. Diese Verbindung spiegelt die stammesgeschichtliche Bedeutung des Kiefers und des Kauapparates wider.
31. Der Nerv des zweiten Schlundbogens ist der siebte Hirnnerv, der Gesichtsnerv (Nervus facialis).
32. Die branchiomotorischen Fasern des Gesichtsnervs entspringen dem im Hirnstamm gelegenen Gesichtsnervenkern (Nucleus nervi facialis).
33. Die muskulären Abkömmlinge des zweiten Schlundbogens werden auch beim Erwachsenen von motorischen Ästen des Gesichtsnervs innerviert.
34. Dem dritten Schlundbogen ist der neunte Hirnnerv, der Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus), zugeordnet.
35. Die motorischen Fasern des Zungen-Rachen-Nervs gehen vom Nucleus ambiguus des Hirnstamms aus.
36. Trotz des verhältnismäßig kleinen Muskelgebietes des dritten Bogens bleibt seine nervale Zuordnung deutlich erkennbar.
37. Die nervale Versorgung des vierten Schlundbogens erfolgt durch einen Ast des zehnten Hirnnervs, des Vagusnervs (Nervus vagus).
38. Dem vierten Schlundbogen ist vor allem der obere Kehlkopfnerv (Nervus laryngeus superior) zugeordnet.
39. Sein äußerer Ast führt motorische Fasern zu den aus dem vierten Bogen entstehenden Muskeln.
40. Auch der Nerv des sechsten Schlundbogens stammt vom Vagusnerv.
41. Diesem Bogen ist der rückläufige Kehlkopfnerv (Nervus laryngeus recurrens) zugeordnet.
42. Der rückläufige Kehlkopfnerv versorgt die aus dem sechsten Bogen entstehenden Muskelgruppen motorisch.
43. Sein ungewöhnlicher, nach unten führender Verlauf hängt mit der Entwicklung und Umbildung der Schlundbogenarterien zusammen.
44. Der vierte und der sechste Bogen sind somit demselben Hirnnerv, jedoch unterschiedlichen Ästen dieses Nervs zugeordnet.
45. Die branchiomotorischen Fasern werden häufig von sensiblen und vegetativen Fasern begleitet.
46. Die sensiblen Fasern leiten Informationen aus den entsprechenden Schleimhautgebieten von Schlund, Zunge und Kehlkopf weiter.
47. Die sensiblen Fasern des Drillingsnervs enden vor allem in den sensiblen Kernen des Nervus trigeminus.
48. Ein bedeutender Teil der viszerosensiblen Fasern von Gesichtsnerv, Zungen-Rachen-Nerv und Vagusnerv zieht zum Kern des einsamen Traktes (Nucleus tractus solitarii).
49. Die Verbindung zwischen den Schlundbögen und ihren Hirnnerven ist wichtig für das Verständnis von Entwicklungsstörungen des Kopfes und Halses.
50. Die grundlegende Nervenfolge vom ersten bis zum sechsten Bogen lautet somit: Drillingsnerv, Gesichtsnerv, Zungen-Rachen-Nerv, oberer Kehlkopfnerv und rückläufiger Kehlkopfnerv.