15.17 – Anatomie lang

15.17 – A szaglószerv és a szaglópálya – Riechorgan und Riechbahn

1. A szaglószerv (organum olfactorium) a levegőben terjedő kémiai anyagok érzékelésére specializálódott érzékszerv, amelynek perifériás receptorai az orrüreg felső részének nyálkahártyájában helyezkednek el. – Das Riechorgan (Organum olfactorium) ist ein auf die Wahrnehmung luftgetragener chemischer Stoffe spezialisiertes Sinnesorgan, dessen periphere Rezeptoren in der Schleimhaut des oberen Nasenhöhlenabschnitts liegen.

2. Mivel a szaganyagok csak oldott állapotban képesek ingerelni a receptorokat, a szaglás működése szorosan függ a szaglónyálkahártyát borító folyadékréteg állapotától. – Da Duftstoffe die Rezeptoren nur in gelöstem Zustand reizen können, hängt die Funktion des Geruchssinns eng vom Zustand der Flüssigkeitsschicht ab, welche die Riechschleimhaut bedeckt.

3. Az orrüreg légző- és szaglóterülete közül az utóbbi, a szaglómező (regio olfactoria), főként a felső orrkagylót, az orrüreg tetejét és az orrsövény felső részét foglalja magában. – Von den respiratorischen und olfaktorischen Abschnitten der Nasenhöhle umfasst das Riechfeld (Regio olfactoria) vor allem die obere Nasenmuschel, das Nasendach und den oberen Teil der Nasenscheidewand.

4. Elhelyezkedéséből következően a szaglóhám nem a belélegzett levegő fő áramlási útjában fekszik, hanem annak legfelső, a koponyaalaphoz közeli területén. – Aufgrund seiner Lage befindet sich das Riechepithel nicht im Hauptstrom der eingeatmeten Luft, sondern in deren oberstem, der Schädelbasis benachbarten Bereich.

5. A sárgásbarna színű szaglónyálkahártya szerkezete eltér a környező légzőhámtól, mert benne kehelysejtek helyett elsősorban szaglósejtek, támasztósejtek és bazális sejtek találhatók. – Die gelblich braune Riechschleimhaut unterscheidet sich strukturell vom umgebenden respiratorischen Epithel, da sie anstelle von Becherzellen vor allem Riech-, Stütz- und Basalzellen enthält.

6. A szaglósejtek különlegessége, hogy nem csupán receptorfunkciót ellátó hámsejtek, hanem bipoláris neuronok, vagyis maguk alkotják a szaglópálya első idegsejtjeit. – Die Besonderheit der Riechzellen besteht darin, dass sie nicht lediglich Rezeptorfunktion erfüllende Epithelzellen, sondern bipolare Neurone und damit selbst die ersten Nervenzellen der Riechbahn sind.

7. Apicalis nyúlványuk a hám felszínén kiszélesedő szaglógombban végződik, amelyből számos finom csilló nyúlik a nyálkarétegbe, ahol a szaganyagokkal kapcsolatba kerülhet. – Ihr apikaler Fortsatz endet an der Epitheloberfläche in einem verbreiterten Riechkolben, von dem zahlreiche feine Zilien in die Schleimschicht ragen und dort mit den Duftstoffen in Kontakt kommen können.

8. Amikor a belélegzett levegő valamely illékony összetevője feloldódik a nyálkahártyát fedő váladékban, a csillók receptorfelületén létrejövő inger a szaglósejt elektromos válaszát váltja ki. – Löst sich ein flüchtiger Bestandteil der eingeatmeten Luft im Sekret der Schleimhaut, löst der an der Rezeptoroberfläche der Zilien entstehende Reiz eine elektrische Antwort der Riechzelle aus.

9. A receptorok között elhelyezkedő magas támasztósejtek a szaglóhám szerkezeti környezetét alkotják, míg a hám mélyén fekvő bazális sejtek a sejtes megújulás kiindulópontjai. – Die zwischen den Rezeptoren gelegenen hohen Stützzellen bilden die strukturelle Umgebung des Riechepithels, während die tief im Epithel liegenden Basalzellen Ausgangspunkte der zellulären Erneuerung darstellen.

10. A szaglómező lamina propriájában elhelyezkedő szaglómirigyek, a Bowman-mirigyek (glandulae olfactoriae), olyan váladékot termelnek, amely folyamatosan nedvesen tartja a receptorok felszínét. – Die in der Lamina propria des Riechfeldes gelegenen Riechdrüsen, die Bowman-Drüsen (Glandulae olfactoriae), bilden ein Sekret, das die Oberfläche der Rezeptoren kontinuierlich feucht hält.

11. E váladékréteg nem egyszerűen mechanikai bevonat, hanem olyan közeg, amelyben a levegőből érkező molekulák feloldódhatnak, mielőtt a receptorokkal kölcsönhatásba lépnének. – Diese Sekretschicht ist nicht lediglich ein mechanischer Überzug, sondern ein Medium, in dem sich aus der Luft stammende Moleküle lösen können, bevor sie mit den Rezeptoren in Wechselwirkung treten.

12. Szippantáskor a levegő intenzívebb áramlása több szaganyagot juttathat az orrüreg felső régiójába, így a szaglómező receptorai hatékonyabban kerülhetnek kapcsolatba a belélegzett molekulákkal. – Beim Schnüffeln kann die verstärkte Luftströmung mehr Duftstoffe in die obere Region der Nasenhöhle transportieren, sodass die Rezeptoren des Riechfeldes wirksamer mit den eingeatmeten Molekülen in Kontakt gelangen.

13. A szaglósejtek basalis pólusából eredő vékony axonok kis kötegekbe rendeződnek, amelyek együttesen a szaglóideg rostjait, a fila olfactoriát alkotják. – Die vom basalen Pol der Riechzellen ausgehenden dünnen Axone vereinigen sich zu kleinen Bündeln, die gemeinsam die Riechfäden, die Fila olfactoria, bilden.

14. Ezek a finom rostkötegek az orrüreg tetejét a koponyaüregtől elválasztó rostacsont rostás lemezének (lamina cribrosa ossis ethmoidalis) számos apró nyílásán haladnak keresztül. – Diese feinen Faserbündel ziehen durch zahlreiche kleine Öffnungen der Siebplatte des Siebbeins (Lamina cribrosa ossis ethmoidalis), welche das Nasendach von der Schädelhöhle trennt.

15. A lamina cribrosa felett, az elülső koponyagödör alapján fekszik a szaglóhagyma (bulbus olfactorius), amelybe az orrüregből érkező szaglórostok közvetlenül belépnek. – Oberhalb der Lamina cribrosa liegt auf dem Boden der vorderen Schädelgrube der Riechkolben (Bulbus olfactorius), in den die aus der Nasenhöhle kommenden Riechfasern unmittelbar eintreten.

16. Anatómiai értelemben tehát az orrnyálkahártya és a koponyaüreg között rendkívül rövid az út, amit a receptorsejtek axonjai csontos csatornák helyett apró nyílások sokaságán keresztül tesznek meg. – Anatomisch ist der Weg zwischen Nasenschleimhaut und Schädelhöhle somit außerordentlich kurz, wobei die Axone der Rezeptorzellen nicht durch einen knöchernen Kanal, sondern durch zahlreiche kleine Öffnungen ziehen.

17. A szaglóideg (nervus olfactorius) elnevezés tulajdonképpen e számos fila olfactoria összességét jelenti, nem pedig egyetlen, egységes perifériás idegtörzset. – Die Bezeichnung Riechnerv (Nervus olfactorius) bezeichnet eigentlich die Gesamtheit dieser zahlreichen Fila olfactoria und nicht einen einzelnen einheitlichen peripheren Nervenstamm.

18. Fejlődéstani és szerkezeti szempontból a bulbus olfactorius és a belőle folytatódó szaglóköteg nem valódi perifériás agyidegrészek, hanem az előagyhoz tartozó központi idegrendszeri struktúrák. – Entwicklungsgeschichtlich und strukturell sind Bulbus olfactorius und der aus ihm hervorgehende Riechstrang keine echten peripheren Hirnnervenanteile, sondern zum Vorderhirn gehörende Strukturen des Zentralnervensystems.

19. Emiatt a szaglórendszer szerveződése eltér a legtöbb agyidegétől, és a nervus olfactoriushoz nem tartozik a többi agyideghez hasonló, körülírt agytörzsi idegmag. – Deshalb unterscheidet sich die Organisation des Riechsystems von derjenigen der meisten Hirnnerven, und zum Nervus olfactorius gehört kein mit den übrigen Hirnnerven vergleichbarer umschriebener Hirnstammkern.

20. A szaglóhám bipoláris receptorsejtjei képezik a pálya első neuronjait, amelyek perifériás nyúlványukkal a szaganyagot érzékelik, centrális axonjukkal pedig a bulbus olfactorius felé vezetik az ingerületet. – Die bipolaren Rezeptorzellen des Riechepithels bilden die ersten Neurone der Bahn, die mit ihrem peripheren Fortsatz den Duftstoff wahrnehmen und mit ihrem zentralen Axon die Erregung zum Bulbus olfactorius leiten.

21. A szaglóhagymába belépő receptoraxonok jellegzetes gömbszerű kapcsolóterületekben, az úgynevezett glomerulusokban végződnek, ahol a következő neuronok dendritjeivel létesítenek szinaptikus kapcsolatot. – Die in den Riechkolben eintretenden Rezeptoraxone enden in charakteristischen kugelförmigen Umschaltgebieten, den sogenannten Glomeruli, wo sie synaptische Verbindungen mit den Dendriten der nachfolgenden Neurone eingehen.

22. Itt találhatók a mitrális sejtek, amelyek a szaglópálya második neuronjait képviselik, és a receptorokból érkező információt a központi szaglóterületek irányába továbbítják. – Hier befinden sich die Mitralzellen, welche die zweiten Neurone der Riechbahn darstellen und die aus den Rezeptoren eintreffende Information in Richtung der zentralen Riechgebiete weiterleiten.

23. A glomerulusokba rendezett kapcsolatok révén az orrnyálkahártyából érkező nagyszámú perifériás rost már a bulbus olfactoriusban rendezett központi feldolgozásba kapcsolódik. – Durch die in Glomeruli geordneten Verschaltungen wird die große Zahl peripherer Fasern aus der Nasenschleimhaut bereits im Bulbus olfactorius in eine geordnete zentrale Verarbeitung einbezogen.

24. A mitrális sejtek axonjai a szaglóhagyma hátsó részén összegyűlve létrehozzák a szaglóköteget (tractus olfactorius), amely az elülső lebeny basalis felszínén hátrafelé halad. – Die Axone der Mitralzellen sammeln sich im hinteren Abschnitt des Riechkolbens zum Riechstrang (Tractus olfactorius), der an der basalen Oberfläche des Frontallappens nach hinten zieht.

25. Lefutása során a tractus olfactorius a homloklebeny alsó felszínéhez szorosan kapcsolódik, ezért a szaglópálya első központi szakasza az agyalap felől jól követhető. – In seinem Verlauf liegt der Tractus olfactorius der Unterfläche des Frontallappens eng an, weshalb sich der erste zentrale Abschnitt der Riechbahn von der Hirnbasis aus gut verfolgen lässt.

26. Néhány centiméteres lefutás után a szaglóköteg medialis és lateralis szaglócsíkra (stria olfactoria medialis et lateralis) válik szét, amelyek eltérő irányokba továbbítják a bulbusból érkező rostokat. – Nach einem Verlauf von wenigen Zentimetern teilt sich der Riechstrang in einen medialen und einen lateralen Riechstreifen (Stria olfactoria medialis et lateralis), die die Fasern aus dem Bulbus in unterschiedliche Richtungen weiterführen.

27. A két szaglócsík szétválása által közrefogott háromszög alakú terület a szaglóháromszög (trigonum olfactorium), amely az elülső perforált állomány közvetlen közelében helyezkedik el. – Das von der Aufteilung der beiden Riechstreifen begrenzte dreieckige Gebiet ist das Riechdreieck (Trigonum olfactorium), das in unmittelbarer Nachbarschaft der vorderen perforierten Substanz liegt.

28. A lateralis szaglócsík rostjai elsősorban az elsődleges szaglókéreghez tartanak, amelynek fontos részei a praepiriformis terület és az amygdala környezetében fekvő periamygdaloid kéreg. – Die Fasern des lateralen Riechstreifens ziehen vor allem zum primären Riechkortex, zu dessen wichtigen Anteilen die präpiriforme Region und der in der Umgebung der Amygdala gelegene periamygdaloide Kortex gehören.

29. E kérgi területek elhelyezkedése már önmagában is jelzi, hogy a szaglás központi feldolgozása szoros térbeli kapcsolatban áll a limbikus rendszerhez tartozó struktúrákkal. – Die Lage dieser kortikalen Gebiete zeigt bereits, dass die zentrale Verarbeitung des Riechens räumlich eng mit Strukturen des limbischen Systems verbunden ist.

30. A szaglópálya egyik legjellegzetesebb sajátossága, hogy az elsődleges szaglókéregbe jutó információ a többi érzőrendszertől eltérően előzetes thalamicus átkapcsolás nélkül éri el az agykérget. – Eine der charakteristischsten Besonderheiten der Riechbahn besteht darin, dass die zum primären Riechkortex gelangende Information im Gegensatz zu den übrigen Sinnessystemen die Großhirnrinde ohne vorherige thalamische Umschaltung erreicht.

31. Éppen ezért a szaglópálya kivételes helyet foglal el az érzőpályák között, amelyek többségében a thalamus fontos közvetítő- és átkapcsolóállomást képez a kérgi feldolgozás előtt. – Gerade deshalb nimmt die Riechbahn unter den Sinnesbahnen eine Sonderstellung ein, bei denen der Thalamus normalerweise vor der kortikalen Verarbeitung eine wichtige Vermittlungs- und Umschaltstation bildet.

32. A primer szaglóterületek közelsége az amygdalához és más limbikus struktúrákhoz anatómiai alapot teremt ahhoz, hogy bizonyos szagok különösen gyorsan váltsanak ki érzelmi reakciókat. – Die Nähe der primären Riechgebiete zur Amygdala und zu weiteren limbischen Strukturen schafft die anatomische Grundlage dafür, dass bestimmte Gerüche besonders rasch emotionale Reaktionen auslösen können.

33. Ugyanez a kapcsolat magyarázza azt is, hogy egy régen érzett illat olykor rendkívül élénk emlékképeket hív elő, még akkor is, ha az emlék tudatos felidézése korábban nehéz lett volna. – Derselbe Zusammenhang erklärt auch, weshalb ein früher wahrgenommener Geruch mitunter besonders lebhafte Erinnerungsbilder hervorruft, selbst wenn das bewusste Erinnern zuvor schwierig gewesen wäre.

34. A szaglás ezért nem csupán a környezet kémiai tulajdonságairól szolgáltat információt, hanem a limbikus rendszerrel fennálló kapcsolatai révén az érzelmi értékeléshez is szorosan kötődik. – Der Geruchssinn liefert daher nicht nur Informationen über chemische Eigenschaften der Umwelt, sondern ist über seine Verbindungen zum limbischen System auch eng mit der emotionalen Bewertung verknüpft.

35. Kellemes vagy kellemetlen szagok észlelésekor a szaglási információhoz gyakran azonnal társul vonzódás, elutasítás vagy undor, ami jól mutatja e rendszer biológiai jelentőségét. – Bei der Wahrnehmung angenehmer oder unangenehmer Gerüche verbindet sich die olfaktorische Information häufig unmittelbar mit Anziehung, Ablehnung oder Ekel, was die biologische Bedeutung dieses Systems deutlich erkennen lässt.

36. Az orrüregben észlelt minden kémiai inger azonban nem tartozik a szaglóideg működéséhez, mert a nyálkahártya általános érző beidegzését részben a nervus trigeminus ágai biztosítják. – Nicht jeder in der Nasenhöhle wahrgenommene chemische Reiz gehört jedoch zur Funktion des Riechnervs, da die allgemeine sensible Innervation der Schleimhaut teilweise durch Äste des Nervus trigeminus vermittelt wird.

37. Az elülső orrüreg érzőrostjai főként a nervus ophthalmicus, a hátulsó területeké pedig a nervus maxillaris rendszeréből származnak, miközben a valódi szagérzetet a nervus olfactorius közvetíti. – Die sensiblen Fasern der vorderen Nasenhöhle stammen vor allem aus dem Nervus ophthalmicus, diejenigen der hinteren Bereiche aus dem Nervus maxillaris, während die eigentliche Geruchsempfindung durch den Nervus olfactorius vermittelt wird.

38. Ez a kettős érzőellátás teszi érthetővé, hogy egy erősen ingerlő anyag nemcsak jellegzetes szagot, hanem csípő, égető vagy kellemetlen nyálkahártya-érzést is kiválthat. – Diese doppelte sensible Versorgung erklärt, weshalb ein stark reizender Stoff nicht nur einen charakteristischen Geruch, sondern zugleich ein stechendes, brennendes oder unangenehmes Schleimhautgefühl hervorrufen kann.

39. A szaglóterület vérellátása az orrüreg gazdag érhálózatának része, amelyhez elöl az arteria ophthalmica, hátul pedig az arteria maxillaris ágai járulnak hozzá. – Die Blutversorgung des Riechgebietes ist Teil des reichen Gefäßnetzes der Nasenhöhle, zu dem vorn Äste der Arteria ophthalmica und hinten Äste der Arteria maxillaris beitragen.

40. Az intenzív nyálkahártya-keringés nemcsak a szövetek ellátását biztosítja, hanem az orrüreg légkondicionáló működésével együtt azt a környezetet is fenntartja, amelyben a szaglóhám megfelelően működhet. – Die intensive Schleimhautdurchblutung gewährleistet nicht nur die Versorgung der Gewebe, sondern erhält zusammen mit der klimatisierenden Funktion der Nasenhöhle auch das Milieu, in dem das Riechepithel regelrecht arbeiten kann.

41. Ha nátha vagy más nyálkahártya-duzzanat következtében a levegő és a benne lévő szaganyagok nehezebben jutnak el a felső orrüregbe, a szagérzékelés átmenetileg jelentősen gyengülhet. – Gelangen bei einem Schnupfen oder einer anderen Schleimhautschwellung Luft und darin enthaltene Duftstoffe erschwert in die obere Nasenhöhle, kann das Riechvermögen vorübergehend deutlich vermindert sein.

42. Ilyenkor az ételek ízét is szegényesebbnek érezzük, mert a táplálkozás során kialakuló összetett ízélményhez az ízlelőrendszer mellett a szaglás információi is jelentősen hozzájárulnak. – In diesem Fall erscheint uns auch der Geschmack von Speisen weniger vielfältig, weil zum komplexen Geschmackserlebnis neben dem Geschmackssinn auch die Informationen des Geruchssinns wesentlich beitragen.

43. Tartós, változatlan szaginger esetén a receptorsejtek válasza fokozatosan csökken, ezért egy állandóan jelen lévő szagot rövid idő elteltével rendszerint jóval kevésbé veszünk észre. – Bei einem anhaltenden unveränderten Geruchsreiz nimmt die Antwort der Rezeptorzellen allmählich ab, weshalb ein ständig vorhandener Geruch nach kurzer Zeit gewöhnlich deutlich weniger wahrgenommen wird.

44. Ezt a jelenséget szaglási adaptációnak tekinthetjük, amely lehetővé teszi, hogy az érzékrendszer az állandó háttéringer helyett elsősorban a környezet új kémiai változásaira reagáljon. – Dieses Phänomen kann als olfaktorische Adaptation aufgefasst werden, durch die das Sinnessystem statt auf einen konstanten Hintergrundreiz vor allem auf neue chemische Veränderungen der Umgebung reagieren kann.

45. Az életkor előrehaladtával a szaglás teljesítménye általában csökken, amihez többek között a működő receptorsejtek számának és regenerációs képességének változása is hozzájárulhat. – Mit zunehmendem Lebensalter nimmt die Leistungsfähigkeit des Geruchssinns gewöhnlich ab, wozu unter anderem Veränderungen der Zahl funktionsfähiger Rezeptorzellen und ihrer Regenerationsfähigkeit beitragen können.

46. A nervus olfactorius teljes működéskiesése a szaglóképesség elvesztéséhez, anosmiához vezet, amely lehet egyoldali vagy mindkét oldalt érintő, az elváltozás helyétől függően. – Ein vollständiger Funktionsausfall des Nervus olfactorius führt zum Verlust des Riechvermögens, zur Anosmie, die abhängig vom Ort der Schädigung einseitig oder beidseitig auftreten kann.

47. Különösen sérülékeny anatómiai pontot képeznek a lamina cribrosa nyílásain áthaladó vékony szaglórostok, mert itt a perifériás receptorok axonjai közvetlenül a koponyaalaphoz kapcsolódnak. – Einen anatomisch besonders empfindlichen Abschnitt bilden die durch die Öffnungen der Lamina cribrosa ziehenden dünnen Riechfasern, da hier die Axone der peripheren Rezeptoren unmittelbar an die Schädelbasis herantreten.

48. A teljes szaglópályát végigkövetve tehát az inger a szaglóhám bipoláris receptorsejtjéből a fila olfactorián és a bulbus olfactoriuson keresztül jut a tractus olfactoriusba, majd a szaglócsíkok útján a kérgi területekre. – Verfolgt man die gesamte Riechbahn, gelangt die Erregung somit von der bipolaren Rezeptorzelle des Riechepithels über die Fila olfactoria und den Bulbus olfactorius in den Tractus olfactorius und anschließend über die Riechstreifen zu den kortikalen Gebieten.

49. Ebben az anatómiai rendszerben a perifériás érzékelés, a bulbusban történő első központi átkapcsolás és a limbikus kéreghez vezető pálya olyan szoros egységet alkot, amely a szagok gyors felismerését és érzelmi értékelését egyaránt lehetővé teszi. – In diesem anatomischen System bilden periphere Wahrnehmung, erste zentrale Umschaltung im Bulbus und die zum limbischen Kortex führende Bahn eine enge Einheit, die sowohl die rasche Erkennung als auch die emotionale Bewertung von Gerüchen ermöglicht.

50. A szaglószerv és a szaglópálya felépítése így jól példázza, miként kapcsolódhat egy viszonylag kis receptorfelszín közvetlen, rövid idegi úton az agy ősi, érzelmekkel és emlékezettel összefüggő területeihez. – Der Aufbau von Riechorgan und Riechbahn zeigt damit anschaulich, wie eine vergleichsweise kleine Rezeptorfläche über einen kurzen direkten Nervenweg mit alten, an Emotion und Gedächtnis beteiligten Hirngebieten verbunden sein kann.