6.7.2 – A faggyúmirigyek és a bőr savköpenye – Die Talgdrüsen und der Säureschutzmantel
1. A faggyúmirigyek (glandulae sebaceae) elágazó, hólyagos mirigyek, amelyek túlnyomó többsége a szőrtüszőkhöz kapcsolódva szőrtüsző–faggyúmirigy egységet alkot. – Die Talgdrüsen (Glandulae sebaceae) sind verzweigte alveoläre Drüsen, die überwiegend mit Haarfollikeln verbunden sind und eine Haarfollikel-Talgdrüsen-Einheit bilden.
2. Mirigyvégkamráik az irha felső részében helyezkednek el, rövid kivezetőcsöveik pedig rendszerint a szőrtüsző tölcsérszerű felső szakaszába nyílnak. – Ihre Drüsenendstücke liegen im oberen Abschnitt der Lederhaut, während ihre kurzen Ausführungsgänge gewöhnlich in den trichterförmigen oberen Teil des Haarfollikels münden.
3. A tenyéren és a talpon, ahol szőrtüszők sem találhatók, faggyúmirigyek sincsenek, ezért ezek a területek eltérnek a test nagy részét borító mezős bőrtől. – An Handflächen und Fußsohlen, wo auch Haarfollikel fehlen, kommen keine Talgdrüsen vor; diese Bereiche unterscheiden sich daher von der den größten Teil des Körpers bedeckenden Felderhaut.
4. Egyes szőrtelen régiókban, például az ajkak szélén, a szemhéjon és bizonyos külső nemi szervek területén önálló faggyúmirigyek is előfordulnak. – In manchen haarlosen Regionen, etwa am Lippenrand, am Augenlid und im Bereich bestimmter äußerer Geschlechtsorgane, kommen auch freie Talgdrüsen vor.
5. A mirigyek külső sejtrétegét osztódásra képes, köbhám jellegű csírasejtek alkotják, amelyekből folyamatosan új faggyúsejtek, úgynevezett szebociták keletkeznek. – Die äußere Zellschicht der Drüsen besteht aus teilungsfähigen, kubischen Keimzellen, aus denen fortlaufend neue Talgzellen, sogenannte Sebozyten, hervorgehen.
6. A végkamra közepe felé vándorló szebociták citoplazmájában egyre több lipidcsepp halmozódik fel, miközben sejtmagjuk és más sejtalkotóik fokozatosan leépülnek. – In den zur Mitte des Endstücks wandernden Sebozyten sammeln sich zunehmend Lipidtröpfchen an, während Zellkern und andere Zellbestandteile allmählich abgebaut werden.
7. Végül az egész sejt szétesik, tartalma pedig a mirigy váladékává válik; ezt a kiválasztási módot holokrin szekréciónak nevezzük. – Schließlich zerfällt die gesamte Zelle, deren Inhalt zum Drüsensekret wird; diese Form der Sekretion bezeichnet man als holokrine Sekretion.
8. A termelődő faggyú, vagyis a szebum triglicerideket, viaszésztereket, szkvalént, koleszterint és ezek különböző származékait tartalmazza. – Der gebildete Talg, das Sebum, enthält Triglyceride, Wachsester, Squalen, Cholesterin und unterschiedliche Abkömmlinge dieser Stoffe.
9. A váladék a szőrtüszőn keresztül jut a felszínre, majd a szőrszál mentén és a szaruréteg apró egyenetlenségeiben szétterül. – Das Sekret gelangt durch den Haarfollikel an die Oberfläche und verteilt sich anschließend entlang des Haarschaftes sowie in den feinen Unebenheiten der Hornschicht.
10. Eloszlását a szőrszál mozgása, a szőrmerevítő izom összehúzódása és a bőr felszínére ható mechanikai erők egyaránt elősegítik. – Seine Verteilung wird sowohl durch die Bewegung des Haarschaftes und die Kontraktion des Haaraufrichtemuskels als auch durch mechanische Einwirkungen auf die Hautoberfläche gefördert.
11. A faggyú vékony lipidréteggel vonja be a bőrt és a szőrszálakat, ezáltal csökkenti a szaruréteg túlzott kiszáradását és rideggé válását. – Der Talg überzieht Haut und Haare mit einer dünnen Lipidschicht und vermindert dadurch das übermäßige Austrocknen und Verspröden der Hornschicht.
12. Bár a vízvesztés legfontosabb gátját a szaruréteg sejtközötti lipidjei alkotják, a felszíni faggyúfilm kiegészíti és stabilizálja ezt a védelmet. – Obwohl die interzellulären Lipide der Hornschicht die wichtigste Barriere gegen Wasserverlust bilden, ergänzt und stabilisiert der oberflächliche Talgfilm diesen Schutz.
13. A haj és a testszőrzet rugalmasságának megőrzéséhez szintén hozzájárul, mert csökkenti a keratintartalmú képletek kiszáradását és egymáshoz tapadását. – Auch zur Erhaltung der Elastizität von Kopf- und Körperhaar trägt er bei, indem er Austrocknung und Verkleben der keratinhaltigen Strukturen vermindert.
14. A faggyútermelés már magzati korban megkezdődik, újszülöttben pedig részt vesz a bőrt borító magzatmáz (vernix caseosa) kialakításában. – Die Talgproduktion beginnt bereits während der Fetalzeit und ist beim Neugeborenen an der Bildung der die Haut bedeckenden Käseschmiere (Vernix caseosa) beteiligt.
15. Gyermekkorban a mirigyek működése viszonylag csekély, serdülőkorban azonban az androgén hormonok hatására méretük és váladéktermelésük jelentősen fokozódik. – Im Kindesalter ist die Tätigkeit der Drüsen relativ gering, während Größe und Sekretproduktion in der Pubertät unter dem Einfluss androgener Hormone deutlich zunehmen.
16. Különösen sok és fejlett faggyúmirigy található az arcon, a fejbőrön, a mellkas felső részén és a háton, ezért ezeket szeborreás régióknak nevezzük. – Besonders zahlreiche und gut entwickelte Talgdrüsen liegen im Gesicht, an der Kopfhaut, am oberen Brustkorb und am Rücken, weshalb diese Bereiche als seborrhoische Regionen bezeichnet werden.
17. Ha a faggyú és az elszarusodott hámsejtek elzárják a szőrtüsző kivezetőnyílását, komedó, vagyis mitesszer alakulhat ki. – Verschließen Talg und verhornte Epithelzellen die Ausmündung des Haarfollikels, kann ein Komedo, also ein Mitesser, entstehen.
18. A zárt tüszőben felszaporodó váladék kedvező környezetet teremthet bizonyos baktériumok számára, amelyek gyulladásos reakciót és pattanások kialakulását segíthetik elő. – Das im verschlossenen Follikel angesammelte Sekret kann bestimmten Bakterien günstige Bedingungen bieten, die eine Entzündungsreaktion und die Entstehung von Pickeln fördern.
19. A bőr felszínét azonban nem tisztán faggyú, hanem faggyúból, verejtékből, szarusejtekből és a környezetből származó anyagokból kialakuló összetett film borítja. – Die Hautoberfläche wird jedoch nicht von reinem Talg, sondern von einem komplexen Film aus Talg, Schweiß, Hornzellen und Stoffen aus der Umgebung bedeckt.
20. Ennek vízben és zsírban oldódó összetevőkből álló rendszerét hidrolipid filmnek nevezzük, amely a szaruréggel együtt a külső védőgát részét képezi. – Dieses aus wasser- und fettlöslichen Bestandteilen aufgebaute System wird als Hydrolipidfilm bezeichnet und bildet zusammen mit der Hornschicht einen Teil der äußeren Schutzbarriere.
21. A felszíni film rendszerint enyhén savas kémhatású, ezért a bőr e kémiai tulajdonságát hagyományosan savköpenynek nevezik. – Der Oberflächenfilm reagiert gewöhnlich schwach sauer, weshalb diese chemische Eigenschaft der Haut traditionell als Säureschutzmantel bezeichnet wird.
22. A savas kémhatás kialakításában a verejték tejsava és más szerves savjai, a faggyúból felszabaduló zsírsavak, valamint a szaruréteg anyagcsere-folyamatai egyaránt részt vesznek. – An der Entstehung des sauren Milieus sind Milchsäure und weitere organische Säuren des Schweißes, aus dem Talg freigesetzte Fettsäuren sowie Stoffwechselvorgänge der Hornschicht beteiligt.
23. A bőr felszíni pH-értéke testtájanként, életkoronként és mérési körülményenként változik, ezért a savköpeny nem tekinthető mindenütt azonos összetételű rétegnek. – Der pH-Wert der Hautoberfläche variiert nach Körperregion, Lebensalter und Messbedingungen, weshalb der Säureschutzmantel nicht als überall gleich zusammengesetzte Schicht angesehen werden kann.
24. Enyhén savas környezetben számos kórokozó baktérium szaporodása gátolt, miközben a normális bőrflóra több tagja jól alkalmazkodik ezekhez a feltételekhez. – In einem schwach sauren Milieu wird die Vermehrung zahlreicher krankheitserregender Bakterien gehemmt, während viele Mitglieder der normalen Hautflora gut an diese Bedingungen angepasst sind.
25. A savas pH emellett támogatja a szaruréteg lipidjeit előállító enzimek működését, és ezáltal hozzájárul a bőr áteresztőképességi gátjának fenntartásához. – Der saure pH-Wert unterstützt außerdem die Tätigkeit von Enzymen, die Lipide der Hornschicht bilden, und trägt dadurch zur Aufrechterhaltung der Permeabilitätsbarriere der Haut bei.
26. A bőr mikroorganizmusai nem pusztán passzív lakói a felszínnek, hanem kölcsönhatásban állnak a faggyúval, a verejtékkel és a helyi immunvédelemmel. – Die Mikroorganismen der Haut sind nicht lediglich passive Bewohner der Oberfläche, sondern stehen mit Talg, Schweiß und lokaler Immunabwehr in Wechselwirkung.
27. Túlzott vagy gyakori tisztítás, különösen erősen lúgos szerekkel, átmenetileg eltávolíthatja a felszíni lipidek egy részét és megemelheti a bőr pH-értékét. – Übermäßige oder häufige Reinigung, besonders mit stark alkalischen Mitteln, kann vorübergehend einen Teil der Oberflächenlipide entfernen und den pH-Wert der Haut erhöhen.
28. Ép bőrön a hidrolipid film rendszerint újraképződik, tartós irritáció vagy károsodott bőrgát esetén azonban a helyreállítás lassabb és hiányosabb lehet. – Auf intakter Haut bildet sich der Hydrolipidfilm gewöhnlich erneut, bei anhaltender Reizung oder geschädigter Hautbarriere kann die Wiederherstellung jedoch langsamer und unvollständiger verlaufen.
29. A savköpeny tehát nem önálló anatómiai hártya, hanem a szaruréteg, a mirigyváladékok és a bőrflóra együttműködéséből létrejövő dinamikus felszíni rendszer. – Der Säureschutzmantel ist somit keine eigenständige anatomische Membran, sondern ein dynamisches Oberflächensystem, das aus dem Zusammenwirken von Hornschicht, Drüsensekreten und Hautflora entsteht.
30. A faggyúmirigyek váladéka ebben a rendszerben elsősorban a felszín zsíros összetevőit biztosítja, miközben a bőr savassága és mikrobiológiai védelme több tényező közös eredménye. – Das Sekret der Talgdrüsen liefert in diesem System vor allem die fettigen Bestandteile der Oberfläche, während Säuregrad und mikrobiologischer Schutz der Haut aus dem Zusammenwirken mehrerer Faktoren hervorgehen.
(aufklappen)magyar
1. A faggyúmirigyek (glandulae sebaceae) elágazó, hólyagos mirigyek, amelyek túlnyomó többsége a szőrtüszőkhöz kapcsolódva szőrtüsző–faggyúmirigy egységet alkot.
2. Mirigyvégkamráik az irha felső részében helyezkednek el, rövid kivezetőcsöveik pedig rendszerint a szőrtüsző tölcsérszerű felső szakaszába nyílnak.
3. A tenyéren és a talpon, ahol szőrtüszők sem találhatók, faggyúmirigyek sincsenek, ezért ezek a területek eltérnek a test nagy részét borító mezős bőrtől.
4. Egyes szőrtelen régiókban, például az ajkak szélén, a szemhéjon és bizonyos külső nemi szervek területén önálló faggyúmirigyek is előfordulnak.
5. A mirigyek külső sejtrétegét osztódásra képes, köbhám jellegű csírasejtek alkotják, amelyekből folyamatosan új faggyúsejtek, úgynevezett szebociták keletkeznek.
6. A végkamra közepe felé vándorló szebociták citoplazmájában egyre több lipidcsepp halmozódik fel, miközben sejtmagjuk és más sejtalkotóik fokozatosan leépülnek.
7. Végül az egész sejt szétesik, tartalma pedig a mirigy váladékává válik; ezt a kiválasztási módot holokrin szekréciónak nevezzük.
8. A termelődő faggyú, vagyis a szebum triglicerideket, viaszésztereket, szkvalént, koleszterint és ezek különböző származékait tartalmazza.
9. A váladék a szőrtüszőn keresztül jut a felszínre, majd a szőrszál mentén és a szaruréteg apró egyenetlenségeiben szétterül.
10. Eloszlását a szőrszál mozgása, a szőrmerevítő izom összehúzódása és a bőr felszínére ható mechanikai erők egyaránt elősegítik.
11. A faggyú vékony lipidréteggel vonja be a bőrt és a szőrszálakat, ezáltal csökkenti a szaruréteg túlzott kiszáradását és rideggé válását.
12. Bár a vízvesztés legfontosabb gátját a szaruréteg sejtközötti lipidjei alkotják, a felszíni faggyúfilm kiegészíti és stabilizálja ezt a védelmet.
13. A haj és a testszőrzet rugalmasságának megőrzéséhez szintén hozzájárul, mert csökkenti a keratintartalmú képletek kiszáradását és egymáshoz tapadását.
14. A faggyútermelés már magzati korban megkezdődik, újszülöttben pedig részt vesz a bőrt borító magzatmáz (vernix caseosa) kialakításában.
15. Gyermekkorban a mirigyek működése viszonylag csekély, serdülőkorban azonban az androgén hormonok hatására méretük és váladéktermelésük jelentősen fokozódik.
16. Különösen sok és fejlett faggyúmirigy található az arcon, a fejbőrön, a mellkas felső részén és a háton, ezért ezeket szeborreás régióknak nevezzük.
17. Ha a faggyú és az elszarusodott hámsejtek elzárják a szőrtüsző kivezetőnyílását, komedó, vagyis mitesszer alakulhat ki.
18. A zárt tüszőben felszaporodó váladék kedvező környezetet teremthet bizonyos baktériumok számára, amelyek gyulladásos reakciót és pattanások kialakulását segíthetik elő.
19. A bőr felszínét azonban nem tisztán faggyú, hanem faggyúból, verejtékből, szarusejtekből és a környezetből származó anyagokból kialakuló összetett film borítja.
20. Ennek vízben és zsírban oldódó összetevőkből álló rendszerét hidrolipid filmnek nevezzük, amely a szaruréggel együtt a külső védőgát részét képezi.
21. A felszíni film rendszerint enyhén savas kémhatású, ezért a bőr e kémiai tulajdonságát hagyományosan savköpenynek nevezik.
22. A savas kémhatás kialakításában a verejték tejsava és más szerves savjai, a faggyúból felszabaduló zsírsavak, valamint a szaruréteg anyagcsere-folyamatai egyaránt részt vesznek.
23. A bőr felszíni pH-értéke testtájanként, életkoronként és mérési körülményenként változik, ezért a savköpeny nem tekinthető mindenütt azonos összetételű rétegnek.
24. Enyhén savas környezetben számos kórokozó baktérium szaporodása gátolt, miközben a normális bőrflóra több tagja jól alkalmazkodik ezekhez a feltételekhez.
25. A savas pH emellett támogatja a szaruréteg lipidjeit előállító enzimek működését, és ezáltal hozzájárul a bőr áteresztőképességi gátjának fenntartásához.
26. A bőr mikroorganizmusai nem pusztán passzív lakói a felszínnek, hanem kölcsönhatásban állnak a faggyúval, a verejtékkel és a helyi immunvédelemmel.
27. Túlzott vagy gyakori tisztítás, különösen erősen lúgos szerekkel, átmenetileg eltávolíthatja a felszíni lipidek egy részét és megemelheti a bőr pH-értékét.
28. Ép bőrön a hidrolipid film rendszerint újraképződik, tartós irritáció vagy károsodott bőrgát esetén azonban a helyreállítás lassabb és hiányosabb lehet.
29. A savköpeny tehát nem önálló anatómiai hártya, hanem a szaruréteg, a mirigyváladékok és a bőrflóra együttműködéséből létrejövő dinamikus felszíni rendszer.
30. A faggyúmirigyek váladéka ebben a rendszerben elsősorban a felszín zsíros összetevőit biztosítja, miközben a bőr savassága és mikrobiológiai védelme több tényező közös eredménye.
(aufklappen)német
1. Die Talgdrüsen (Glandulae sebaceae) sind verzweigte alveoläre Drüsen, die überwiegend mit Haarfollikeln verbunden sind und eine Haarfollikel-Talgdrüsen-Einheit bilden.
2. Ihre Drüsenendstücke liegen im oberen Abschnitt der Lederhaut, während ihre kurzen Ausführungsgänge gewöhnlich in den trichterförmigen oberen Teil des Haarfollikels münden.
3. An Handflächen und Fußsohlen, wo auch Haarfollikel fehlen, kommen keine Talgdrüsen vor; diese Bereiche unterscheiden sich daher von der den größten Teil des Körpers bedeckenden Felderhaut.
4. In manchen haarlosen Regionen, etwa am Lippenrand, am Augenlid und im Bereich bestimmter äußerer Geschlechtsorgane, kommen auch freie Talgdrüsen vor.
5. Die äußere Zellschicht der Drüsen besteht aus teilungsfähigen, kubischen Keimzellen, aus denen fortlaufend neue Talgzellen, sogenannte Sebozyten, hervorgehen.
6. In den zur Mitte des Endstücks wandernden Sebozyten sammeln sich zunehmend Lipidtröpfchen an, während Zellkern und andere Zellbestandteile allmählich abgebaut werden.
7. Schließlich zerfällt die gesamte Zelle, deren Inhalt zum Drüsensekret wird; diese Form der Sekretion bezeichnet man als holokrine Sekretion.
8. Der gebildete Talg, das Sebum, enthält Triglyceride, Wachsester, Squalen, Cholesterin und unterschiedliche Abkömmlinge dieser Stoffe.
9. Das Sekret gelangt durch den Haarfollikel an die Oberfläche und verteilt sich anschließend entlang des Haarschaftes sowie in den feinen Unebenheiten der Hornschicht.
10. Seine Verteilung wird sowohl durch die Bewegung des Haarschaftes und die Kontraktion des Haaraufrichtemuskels als auch durch mechanische Einwirkungen auf die Hautoberfläche gefördert.
11. Der Talg überzieht Haut und Haare mit einer dünnen Lipidschicht und vermindert dadurch das übermäßige Austrocknen und Verspröden der Hornschicht.
12. Obwohl die interzellulären Lipide der Hornschicht die wichtigste Barriere gegen Wasserverlust bilden, ergänzt und stabilisiert der oberflächliche Talgfilm diesen Schutz.
13. Auch zur Erhaltung der Elastizität von Kopf- und Körperhaar trägt er bei, indem er Austrocknung und Verkleben der keratinhaltigen Strukturen vermindert.
14. Die Talgproduktion beginnt bereits während der Fetalzeit und ist beim Neugeborenen an der Bildung der die Haut bedeckenden Käseschmiere (Vernix caseosa) beteiligt.
15. Im Kindesalter ist die Tätigkeit der Drüsen relativ gering, während Größe und Sekretproduktion in der Pubertät unter dem Einfluss androgener Hormone deutlich zunehmen.
16. Besonders zahlreiche und gut entwickelte Talgdrüsen liegen im Gesicht, an der Kopfhaut, am oberen Brustkorb und am Rücken, weshalb diese Bereiche als seborrhoische Regionen bezeichnet werden.
17. Verschließen Talg und verhornte Epithelzellen die Ausmündung des Haarfollikels, kann ein Komedo, also ein Mitesser, entstehen.
18. Das im verschlossenen Follikel angesammelte Sekret kann bestimmten Bakterien günstige Bedingungen bieten, die eine Entzündungsreaktion und die Entstehung von Pickeln fördern.
19. Die Hautoberfläche wird jedoch nicht von reinem Talg, sondern von einem komplexen Film aus Talg, Schweiß, Hornzellen und Stoffen aus der Umgebung bedeckt.
20. Dieses aus wasser- und fettlöslichen Bestandteilen aufgebaute System wird als Hydrolipidfilm bezeichnet und bildet zusammen mit der Hornschicht einen Teil der äußeren Schutzbarriere.
21. Der Oberflächenfilm reagiert gewöhnlich schwach sauer, weshalb diese chemische Eigenschaft der Haut traditionell als Säureschutzmantel bezeichnet wird.
22. An der Entstehung des sauren Milieus sind Milchsäure und weitere organische Säuren des Schweißes, aus dem Talg freigesetzte Fettsäuren sowie Stoffwechselvorgänge der Hornschicht beteiligt.
23. Der pH-Wert der Hautoberfläche variiert nach Körperregion, Lebensalter und Messbedingungen, weshalb der Säureschutzmantel nicht als überall gleich zusammengesetzte Schicht angesehen werden kann.
24. In einem schwach sauren Milieu wird die Vermehrung zahlreicher krankheitserregender Bakterien gehemmt, während viele Mitglieder der normalen Hautflora gut an diese Bedingungen angepasst sind.
25. Der saure pH-Wert unterstützt außerdem die Tätigkeit von Enzymen, die Lipide der Hornschicht bilden, und trägt dadurch zur Aufrechterhaltung der Permeabilitätsbarriere der Haut bei.
26. Die Mikroorganismen der Haut sind nicht lediglich passive Bewohner der Oberfläche, sondern stehen mit Talg, Schweiß und lokaler Immunabwehr in Wechselwirkung.
27. Übermäßige oder häufige Reinigung, besonders mit stark alkalischen Mitteln, kann vorübergehend einen Teil der Oberflächenlipide entfernen und den pH-Wert der Haut erhöhen.
28. Auf intakter Haut bildet sich der Hydrolipidfilm gewöhnlich erneut, bei anhaltender Reizung oder geschädigter Hautbarriere kann die Wiederherstellung jedoch langsamer und unvollständiger verlaufen.
29. Der Säureschutzmantel ist somit keine eigenständige anatomische Membran, sondern ein dynamisches Oberflächensystem, das aus dem Zusammenwirken von Hornschicht, Drüsensekreten und Hautflora entsteht.
30. Das Sekret der Talgdrüsen liefert in diesem System vor allem die fettigen Bestandteile der Oberfläche, während Säuregrad und mikrobiologischer Schutz der Haut aus dem Zusammenwirken mehrerer Faktoren hervorgehen.