6.10.2 – Az emlő fejlődése és változásai az élet során – Entwicklung und Wandel der Brustdrüse im Lauf des Lebens
1. Az emlő fejlődése már az embrionális élet korai szakaszában megkezdődik, amikor a test két oldalán hosszanti hámmegvastagodások, az úgynevezett tejlécek jelennek meg. – Die Entwicklung der Brust beginnt bereits in einer frühen Phase des Embryonallebens, wenn beiderseits des Körpers längs verlaufende Epithelverdickungen, die sogenannten Milchleisten, entstehen.
2. A tejléc (crista mammaria) a későbbi hónaljárok területétől a lágyékhajlat irányába húzódik, és az embrió hasoldali felszínén követhető. – Die Milchleiste (Crista mammaria) zieht vom Gebiet der späteren Achselhöhle in Richtung der Leistenregion und ist an der Bauchseite des Embryos erkennbar.
3. Emberben a tejléc túlnyomó része hamarosan visszafejlődik, és rendszerint csak a mellkas elülső falán elhelyezkedő rövid szakasza marad fenn. – Beim Menschen bildet sich der größte Teil der Milchleiste bald zurück; gewöhnlich bleibt nur ein kurzer Abschnitt an der vorderen Brustwand erhalten.
4. Ezen a helyen a felszíni hám a mélyebben fekvő mesenchymába növekszik, létrehozva az elsődleges emlőrügyet, amelyből a mirigy csőrendszere kialakul. – An dieser Stelle wächst das Oberflächenepithel in das tiefer liegende Mesenchym ein und bildet die primäre Brustknospe, aus der das Gangsystem der Drüse hervorgeht.
5. Az elsődleges rügyből több másodlagos hámcsap ágazik el, amelyek később üregessé válva a fő tejvezetékeket és azok ágait hozzák létre. – Aus der primären Knospe zweigen mehrere sekundäre Epithelstränge ab, die später hohl werden und die Hauptmilchgänge mit ihren Verzweigungen bilden.
6. A környező embrionális kötőszövetből fejlődik ki a mirigy stromája, a sövényrendszer és a zsírszövet jelentős része. – Aus dem umgebenden embryonalen Bindegewebe entwickeln sich das Stroma der Drüse, ihr Septensystem und ein erheblicher Teil des Fettgewebes.
7. A magzati fejlődés végén a járatok a bőr felszíne felé nyílnak, miközben környezetük átalakulásával létrejön az emlőbimbó és a bimbóudvar. – Gegen Ende der Fetalentwicklung öffnen sich die Gänge zur Hautoberfläche, während durch Umbau ihrer Umgebung Brustwarze und Warzenhof entstehen.
8. Kezdetben az emlőbimbó területe sekély bemélyedésben fekhet, majd a kötőszövet növekedése következtében fokozatosan a felszín fölé emelkedik. – Anfangs kann das Gebiet der Brustwarze in einer flachen Vertiefung liegen, bevor es sich infolge des Bindegewebswachstums allmählich über die Oberfläche erhebt.
9. Ha ez az előemelkedés elmarad, befelé forduló emlőbimbó maradhat vissza, amely veleszületett alaki változatként mindkét oldalon megjelenhet. – Bleibt dieses Hervortreten aus, kann eine eingezogene Brustwarze bestehen bleiben, die als angeborene Formvariante beidseits auftreten kann.
10. A tejléc egyéb szakaszainak hiányos visszafejlődése járulékos emlőbimbók vagy ritkábban különálló járulékos mirigyállomány kialakulásához vezethet. – Eine unvollständige Rückbildung anderer Abschnitte der Milchleiste kann zur Bildung zusätzlicher Brustwarzen oder seltener eigenständiger akzessorischer Drüsensubstanz führen.
11. Születéskor mindkét nemben hasonló felépítésű, kezdetleges tejvezeték-rendszer található, amelyhez még csak kevés és fejletlen mirigyes végdarab kapcsolódik. – Bei der Geburt findet sich bei beiden Geschlechtern ein ähnlich aufgebautes, rudimentäres Milchgangsystem, an das nur wenige und unreife Drüsenendstücke angeschlossen sind.
12. Az anyai hormonok átmeneti hatása miatt az újszülött emlője rövid időre megduzzadhat, sőt a kivezetőjáratokból kevés tejszerű váladék is ürülhet. – Durch die vorübergehende Wirkung mütterlicher Hormone kann die Brust des Neugeborenen kurzzeitig anschwellen; aus den Ausführungsgängen kann sogar etwas milchähnliches Sekret austreten.
13. A hormonhatás megszűnésével ez az állapot rendszerint beavatkozás nélkül visszafejlődik, és gyermekkorban az emlő mindkét nemben nyugalmi állapotban marad. – Mit dem Ende der Hormonwirkung bildet sich dieser Zustand gewöhnlich ohne Behandlung zurück, und die Brust bleibt während der Kindheit bei beiden Geschlechtern in Ruhe.
14. A serdülőkor kezdetén a női nemi hormonok hatására a tejvezetékek meghosszabbodnak, elágazódnak, és körülöttük fokozatosan növekszik a kötő- és zsírszövet. – Zu Beginn der Pubertät verlängern und verzweigen sich unter dem Einfluss weiblicher Geschlechtshormone die Milchgänge, während Binde- und Fettgewebe um sie herum allmählich zunehmen.
15. Elsősorban az ösztrogének serkentik a csőrendszer növekedését és az emlő külső formálódását, míg más hormonok a lebenykék differenciálódásában vesznek részt. – Vor allem Östrogene fördern das Wachstum des Gangsystems und die äußere Formung der Brust, während weitere Hormone an der Differenzierung der Läppchen beteiligt sind.
16. A mirigy fejlődése nem egyszerre történik, hanem fokozatosan halad az emlőbimbó körüli kezdeti kiemelkedéstől az érett, lekerekített emlőforma kialakulásáig. – Die Drüsenentwicklung erfolgt nicht gleichzeitig, sondern schreitet von der anfänglichen Erhebung um die Brustwarze bis zur Ausbildung der reifen, abgerundeten Brustform fort.
17. Fiúkban a mirigy rendszerint kezdetleges marad, bár serdülőkorban az átmenetileg megváltozott hormonális egyensúly rövid ideig tartó emlőnagyobbodást okozhat. – Bei Jungen bleibt die Drüse gewöhnlich rudimentär, obwohl das vorübergehend veränderte hormonelle Gleichgewicht während der Pubertät eine kurzzeitige Brustvergrößerung verursachen kann.
18. A nem terhes, ivarérett nő emlőjében a mirigyállomány a menstruációs ciklus során kisebb, részben visszafordítható szerkezeti változásokat mutat. – In der Brust der nicht schwangeren geschlechtsreifen Frau zeigt die Drüsensubstanz während des Menstruationszyklus kleinere, teilweise reversible Strukturveränderungen.
19. A ciklus második felében a tejvezetékek és a lebenykék hámja kissé felszaporodhat, miközben a stromában folyadék halmozódhat fel. – In der zweiten Zyklushälfte können Epithel von Milchgängen und Läppchen geringfügig zunehmen, während sich im Stroma Flüssigkeit ansammeln kann.
20. Emiatt az emlő a menstruáció előtt teltebbé, feszesebbé és érzékenyebbé válhat, majd a hormonhatások csökkenésével ezek a változások többnyire megszűnnek. – Dadurch kann die Brust vor der Menstruation voller, gespannter und empfindlicher werden; mit dem Nachlassen der Hormoneinflüsse bilden sich diese Veränderungen meist zurück.
21. Terhesség alatt a mirigyállomány jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek során a csőrendszer tovább ágazik, a lebenykék pedig nagyszámú végkamrát fejlesztenek. – Während der Schwangerschaft erfährt die Drüsensubstanz einen erheblichen Umbau, bei dem sich das Gangsystem weiter verzweigt und die Läppchen zahlreiche Endstücke entwickeln.
22. A növekvő mirigyszövet fokozatosan kiszorítja a zsírszövet egy részét, ezért az emlő nagyobbá válik, miközben felszíni vénái gyakran jobban kirajzolódnak. – Das wachsende Drüsengewebe verdrängt allmählich einen Teil des Fettgewebes, wodurch die Brust größer wird und ihre oberflächlichen Venen häufig deutlicher hervortreten.
23. Ezzel párhuzamosan az emlőbimbó és a bimbóudvar megnagyobbodik, pigmentációjuk erősödik, az areolaris mirigyek pedig feltűnőbbé válnak. – Gleichzeitig vergrößern sich Brustwarze und Warzenhof, ihre Pigmentierung nimmt zu, und die Areolardrüsen treten deutlicher hervor.
24. A terhesség végére a hámsejtek váladéktermelésre alkalmassá válnak, így a korábban túlnyomórészt csövekből álló mirigy működőképes tubuloalveoláris szervvé alakul. – Gegen Ende der Schwangerschaft werden die Epithelzellen zur Sekretbildung befähigt, sodass sich die zuvor überwiegend aus Gängen bestehende Drüse in ein funktionsfähiges tubuloalveoläres Organ umwandelt.
25. Szoptatás idején a kitágult végkamrák és a váladékkal telt járatok uralják a szövettani képet, miközben a lebenykék közötti kötőszövet viszonylag háttérbe szorul. – Während der Stillzeit bestimmen erweiterte Endstücke und sekretgefüllte Gänge das histologische Bild, während das Bindegewebe zwischen den Läppchen verhältnismäßig in den Hintergrund tritt.
26. A szoptatás befejezése után a mirigyvégkamrák nagy része visszafejlődik, a hámsejtek lebomlanak, és a mirigy ismét nyugalmi jellegű szerkezetet vesz fel. – Nach dem Ende der Stillzeit bildet sich der größte Teil der Drüsenendstücke zurück, Epithelzellen werden abgebaut, und die Drüse nimmt erneut eine ruhende Struktur an.
27. Ez a szülés utáni visszaalakulás nem állítja teljesen helyre a korábbi állapotot, ezért az emlő szerkezete és külső alakja tartósan is megváltozhat. – Diese Rückbildung nach der Geburt stellt den früheren Zustand nicht vollständig wieder her, weshalb sich Bau und äußere Form der Brust dauerhaft verändern können.
28. A változókor után a csökkenő hormonhatások következtében a mirigyes lebenykék és a tejvezetékek egy része elsorvad, helyüket pedig fokozatosan zsír- és kötőszövet foglalja el. – Nach den Wechseljahren verkümmern infolge der abnehmenden Hormoneinflüsse ein Teil der Drüsenläppchen und Milchgänge und werden allmählich durch Fett- und Bindegewebe ersetzt.
29. Az életkor előrehaladtával a függesztő kötőszövet rugalmassága is csökkenhet, ami a bőr változásaival együtt az emlő alakjának és helyzetének módosulásához vezet. – Mit zunehmendem Lebensalter kann auch die Elastizität des aufhängenden Bindegewebes abnehmen, was zusammen mit Hautveränderungen Form und Lage der Brust verändert.
30. Az emlő tehát nem állandó felépítésű szerv, hanem az embrionális fejlődéstől az időskorig hormonális, életkori és funkcionális hatásokra folyamatosan átalakuló képlet. – Die Brust ist somit kein Organ mit unveränderlichem Bau, sondern ein Gebilde, das sich von der Embryonalentwicklung bis ins hohe Alter unter hormonellen, altersbedingten und funktionellen Einflüssen fortlaufend umgestaltet.
(aufklappen)magyar
1. Az emlő fejlődése már az embrionális élet korai szakaszában megkezdődik, amikor a test két oldalán hosszanti hámmegvastagodások, az úgynevezett tejlécek jelennek meg.
2. A tejléc (crista mammaria) a későbbi hónaljárok területétől a lágyékhajlat irányába húzódik, és az embrió hasoldali felszínén követhető.
3. Emberben a tejléc túlnyomó része hamarosan visszafejlődik, és rendszerint csak a mellkas elülső falán elhelyezkedő rövid szakasza marad fenn.
4. Ezen a helyen a felszíni hám a mélyebben fekvő mesenchymába növekszik, létrehozva az elsődleges emlőrügyet, amelyből a mirigy csőrendszere kialakul.
5. Az elsődleges rügyből több másodlagos hámcsap ágazik el, amelyek később üregessé válva a fő tejvezetékeket és azok ágait hozzák létre.
6. A környező embrionális kötőszövetből fejlődik ki a mirigy stromája, a sövényrendszer és a zsírszövet jelentős része.
7. A magzati fejlődés végén a járatok a bőr felszíne felé nyílnak, miközben környezetük átalakulásával létrejön az emlőbimbó és a bimbóudvar.
8. Kezdetben az emlőbimbó területe sekély bemélyedésben fekhet, majd a kötőszövet növekedése következtében fokozatosan a felszín fölé emelkedik.
9. Ha ez az előemelkedés elmarad, befelé forduló emlőbimbó maradhat vissza, amely veleszületett alaki változatként mindkét oldalon megjelenhet.
10. A tejléc egyéb szakaszainak hiányos visszafejlődése járulékos emlőbimbók vagy ritkábban különálló járulékos mirigyállomány kialakulásához vezethet.
11. Születéskor mindkét nemben hasonló felépítésű, kezdetleges tejvezeték-rendszer található, amelyhez még csak kevés és fejletlen mirigyes végdarab kapcsolódik.
12. Az anyai hormonok átmeneti hatása miatt az újszülött emlője rövid időre megduzzadhat, sőt a kivezetőjáratokból kevés tejszerű váladék is ürülhet.
13. A hormonhatás megszűnésével ez az állapot rendszerint beavatkozás nélkül visszafejlődik, és gyermekkorban az emlő mindkét nemben nyugalmi állapotban marad.
14. A serdülőkor kezdetén a női nemi hormonok hatására a tejvezetékek meghosszabbodnak, elágazódnak, és körülöttük fokozatosan növekszik a kötő- és zsírszövet.
15. Elsősorban az ösztrogének serkentik a csőrendszer növekedését és az emlő külső formálódását, míg más hormonok a lebenykék differenciálódásában vesznek részt.
16. A mirigy fejlődése nem egyszerre történik, hanem fokozatosan halad az emlőbimbó körüli kezdeti kiemelkedéstől az érett, lekerekített emlőforma kialakulásáig.
17. Fiúkban a mirigy rendszerint kezdetleges marad, bár serdülőkorban az átmenetileg megváltozott hormonális egyensúly rövid ideig tartó emlőnagyobbodást okozhat.
18. A nem terhes, ivarérett nő emlőjében a mirigyállomány a menstruációs ciklus során kisebb, részben visszafordítható szerkezeti változásokat mutat.
19. A ciklus második felében a tejvezetékek és a lebenykék hámja kissé felszaporodhat, miközben a stromában folyadék halmozódhat fel.
20. Emiatt az emlő a menstruáció előtt teltebbé, feszesebbé és érzékenyebbé válhat, majd a hormonhatások csökkenésével ezek a változások többnyire megszűnnek.
21. Terhesség alatt a mirigyállomány jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek során a csőrendszer tovább ágazik, a lebenykék pedig nagyszámú végkamrát fejlesztenek.
22. A növekvő mirigyszövet fokozatosan kiszorítja a zsírszövet egy részét, ezért az emlő nagyobbá válik, miközben felszíni vénái gyakran jobban kirajzolódnak.
23. Ezzel párhuzamosan az emlőbimbó és a bimbóudvar megnagyobbodik, pigmentációjuk erősödik, az areolaris mirigyek pedig feltűnőbbé válnak.
24. A terhesség végére a hámsejtek váladéktermelésre alkalmassá válnak, így a korábban túlnyomórészt csövekből álló mirigy működőképes tubuloalveoláris szervvé alakul.
25. Szoptatás idején a kitágult végkamrák és a váladékkal telt járatok uralják a szövettani képet, miközben a lebenykék közötti kötőszövet viszonylag háttérbe szorul.
26. A szoptatás befejezése után a mirigyvégkamrák nagy része visszafejlődik, a hámsejtek lebomlanak, és a mirigy ismét nyugalmi jellegű szerkezetet vesz fel.
27. Ez a szülés utáni visszaalakulás nem állítja teljesen helyre a korábbi állapotot, ezért az emlő szerkezete és külső alakja tartósan is megváltozhat.
28. A változókor után a csökkenő hormonhatások következtében a mirigyes lebenykék és a tejvezetékek egy része elsorvad, helyüket pedig fokozatosan zsír- és kötőszövet foglalja el.
29. Az életkor előrehaladtával a függesztő kötőszövet rugalmassága is csökkenhet, ami a bőr változásaival együtt az emlő alakjának és helyzetének módosulásához vezet.
30. Az emlő tehát nem állandó felépítésű szerv, hanem az embrionális fejlődéstől az időskorig hormonális, életkori és funkcionális hatásokra folyamatosan átalakuló képlet.
(aufklappen)német
1. Die Entwicklung der Brust beginnt bereits in einer frühen Phase des Embryonallebens, wenn beiderseits des Körpers längs verlaufende Epithelverdickungen, die sogenannten Milchleisten, entstehen.
2. Die Milchleiste (Crista mammaria) zieht vom Gebiet der späteren Achselhöhle in Richtung der Leistenregion und ist an der Bauchseite des Embryos erkennbar.
3. Beim Menschen bildet sich der größte Teil der Milchleiste bald zurück; gewöhnlich bleibt nur ein kurzer Abschnitt an der vorderen Brustwand erhalten.
4. An dieser Stelle wächst das Oberflächenepithel in das tiefer liegende Mesenchym ein und bildet die primäre Brustknospe, aus der das Gangsystem der Drüse hervorgeht.
5. Aus der primären Knospe zweigen mehrere sekundäre Epithelstränge ab, die später hohl werden und die Hauptmilchgänge mit ihren Verzweigungen bilden.
6. Aus dem umgebenden embryonalen Bindegewebe entwickeln sich das Stroma der Drüse, ihr Septensystem und ein erheblicher Teil des Fettgewebes.
7. Gegen Ende der Fetalentwicklung öffnen sich die Gänge zur Hautoberfläche, während durch Umbau ihrer Umgebung Brustwarze und Warzenhof entstehen.
8. Anfangs kann das Gebiet der Brustwarze in einer flachen Vertiefung liegen, bevor es sich infolge des Bindegewebswachstums allmählich über die Oberfläche erhebt.
9. Bleibt dieses Hervortreten aus, kann eine eingezogene Brustwarze bestehen bleiben, die als angeborene Formvariante beidseits auftreten kann.
10. Eine unvollständige Rückbildung anderer Abschnitte der Milchleiste kann zur Bildung zusätzlicher Brustwarzen oder seltener eigenständiger akzessorischer Drüsensubstanz führen.
11. Bei der Geburt findet sich bei beiden Geschlechtern ein ähnlich aufgebautes, rudimentäres Milchgangsystem, an das nur wenige und unreife Drüsenendstücke angeschlossen sind.
12. Durch die vorübergehende Wirkung mütterlicher Hormone kann die Brust des Neugeborenen kurzzeitig anschwellen; aus den Ausführungsgängen kann sogar etwas milchähnliches Sekret austreten.
13. Mit dem Ende der Hormonwirkung bildet sich dieser Zustand gewöhnlich ohne Behandlung zurück, und die Brust bleibt während der Kindheit bei beiden Geschlechtern in Ruhe.
14. Zu Beginn der Pubertät verlängern und verzweigen sich unter dem Einfluss weiblicher Geschlechtshormone die Milchgänge, während Binde- und Fettgewebe um sie herum allmählich zunehmen.
15. Vor allem Östrogene fördern das Wachstum des Gangsystems und die äußere Formung der Brust, während weitere Hormone an der Differenzierung der Läppchen beteiligt sind.
16. Die Drüsenentwicklung erfolgt nicht gleichzeitig, sondern schreitet von der anfänglichen Erhebung um die Brustwarze bis zur Ausbildung der reifen, abgerundeten Brustform fort.
17. Bei Jungen bleibt die Drüse gewöhnlich rudimentär, obwohl das vorübergehend veränderte hormonelle Gleichgewicht während der Pubertät eine kurzzeitige Brustvergrößerung verursachen kann.
18. In der Brust der nicht schwangeren geschlechtsreifen Frau zeigt die Drüsensubstanz während des Menstruationszyklus kleinere, teilweise reversible Strukturveränderungen.
19. In der zweiten Zyklushälfte können Epithel von Milchgängen und Läppchen geringfügig zunehmen, während sich im Stroma Flüssigkeit ansammeln kann.
20. Dadurch kann die Brust vor der Menstruation voller, gespannter und empfindlicher werden; mit dem Nachlassen der Hormoneinflüsse bilden sich diese Veränderungen meist zurück.
21. Während der Schwangerschaft erfährt die Drüsensubstanz einen erheblichen Umbau, bei dem sich das Gangsystem weiter verzweigt und die Läppchen zahlreiche Endstücke entwickeln.
22. Das wachsende Drüsengewebe verdrängt allmählich einen Teil des Fettgewebes, wodurch die Brust größer wird und ihre oberflächlichen Venen häufig deutlicher hervortreten.
23. Gleichzeitig vergrößern sich Brustwarze und Warzenhof, ihre Pigmentierung nimmt zu, und die Areolardrüsen treten deutlicher hervor.
24. Gegen Ende der Schwangerschaft werden die Epithelzellen zur Sekretbildung befähigt, sodass sich die zuvor überwiegend aus Gängen bestehende Drüse in ein funktionsfähiges tubuloalveoläres Organ umwandelt.
25. Während der Stillzeit bestimmen erweiterte Endstücke und sekretgefüllte Gänge das histologische Bild, während das Bindegewebe zwischen den Läppchen verhältnismäßig in den Hintergrund tritt.
26. Nach dem Ende der Stillzeit bildet sich der größte Teil der Drüsenendstücke zurück, Epithelzellen werden abgebaut, und die Drüse nimmt erneut eine ruhende Struktur an.
27. Diese Rückbildung nach der Geburt stellt den früheren Zustand nicht vollständig wieder her, weshalb sich Bau und äußere Form der Brust dauerhaft verändern können.
28. Nach den Wechseljahren verkümmern infolge der abnehmenden Hormoneinflüsse ein Teil der Drüsenläppchen und Milchgänge und werden allmählich durch Fett- und Bindegewebe ersetzt.
29. Mit zunehmendem Lebensalter kann auch die Elastizität des aufhängenden Bindegewebes abnehmen, was zusammen mit Hautveränderungen Form und Lage der Brust verändert.
30. Die Brust ist somit kein Organ mit unveränderlichem Bau, sondern ein Gebilde, das sich von der Embryonalentwicklung bis ins hohe Alter unter hormonellen, altersbedingten und funktionellen Einflüssen fortlaufend umgestaltet.