3.3.2 – Literatur lang

3.3.2 – A nyelvújítási harc: ortológusok és neológusok – Der Spracherneuerungsstreit: Orthologen und Neologen

# Länge: 100 (Standardfall: eine Einzelthematik — der Streit zwischen Orthologen und Neologen)

1. A nyelvújítási harc a magyar művelődéstörténet egyik legizgalmasabb és legjelentősebb szellemi küzdelme volt. – Der Spracherneuerungsstreit war eine der spannendsten und bedeutendsten geistigen Auseinandersetzungen der ungarischen Bildungsgeschichte.

2. E harc arról döntött, milyen legyen a magyar irodalmi nyelv jövője, és hogyan fejlődjön tovább az anyanyelv. – Dieser Kampf entschied darüber, wie die Zukunft der ungarischen Literatursprache aussehen und wie sich die Muttersprache weiterentwickeln solle.

3. A vita a 18. század végén kezdődött, és mintegy három évtizeden át tartotta lázban a magyar szellemi életet. – Der Streit begann am Ende des 18. Jahrhunderts und hielt das ungarische Geistesleben etwa drei Jahrzehnte lang in Atem.

4. A nyelvújítás mozgalmának célja a magyar nyelv gazdagítása, csiszolása és korszerűsítése volt. – Das Ziel der Bewegung der Spracherneuerung war die Bereicherung, Verfeinerung und Modernisierung der ungarischen Sprache.

5. A mozgalom hívei felismerték, hogy a magyar nyelv a maga korában még alkalmatlan volt a tudomány és a magas irodalom kifejezésére. – Die Anhänger der Bewegung erkannten, dass die ungarische Sprache in ihrer Zeit für den Ausdruck der Wissenschaft und der hohen Literatur noch untauglich war.

6. Hiányoztak belőle az elvont fogalmak, a tudományos és bölcseleti kifejezések, valamint a finom árnyalatok. – Es fehlten ihr die abstrakten Begriffe, die wissenschaftlichen und philosophischen Ausdrücke sowie die feinen Schattierungen.

7. E hiányosságok pótlására a nyelvújítók új szavakat alkottak, régi szavakat elevenítettek fel, és idegen mintákat követtek. – Zur Behebung dieser Mängel schufen die Spracherneuerer neue Wörter, belebten alte Wörter wieder und folgten fremden Vorbildern.

8. A szóalkotás számos módszerét alkalmazták, hogy a nyelvet minél gazdagabbá és kifejezőbbé tegyék. – Sie wandten zahlreiche Methoden der Wortschöpfung an, um die Sprache möglichst reich und ausdrucksvoll zu machen.

9. A nyelvújítók gyakran képeztek új szavakat régi szótövekből, például az „elnök” szót az „elöl ülő” kifejezésből. – Die Spracherneuerer bildeten häufig neue Wörter aus alten Wortstämmen, etwa das Wort „elnök“ (Vorsitzender) aus dem Ausdruck „elöl ülő“ (der vorne Sitzende).

10. Máskor régi, elfeledett szavakat elevenítettek fel, amelyek a régi kódexekben vagy a nyelvjárásokban maradtak fenn. – Ein anderes Mal belebten sie alte, vergessene Wörter wieder, die in den alten Kodizes oder in den Mundarten erhalten geblieben waren.

11. A nyelvújítók összetett szavakat is alkottak, mint például a „gőzhajó”, a „vasút” vagy a „hőmérséklet”. – Die Spracherneuerer schufen auch zusammengesetzte Wörter, wie etwa „gőzhajó“ (Dampfschiff), „vasút“ (Eisenbahn) oder „hőmérséklet“ (Temperatur).

12. Gyakran alkalmazták az elvonás módszerét is, amikor egy meglévő szóból új, rövidebb alakot hoztak létre. – Häufig wandten sie auch die Methode der Rückbildung an, wenn sie aus einem vorhandenen Wort eine neue, kürzere Form schufen.

13. E sokféle eljárás révén a magyar szókincs néhány évtized alatt több ezer új szóval gazdagodott. – Durch diese vielfältigen Verfahren bereicherte sich der ungarische Wortschatz in wenigen Jahrzehnten um mehrere tausend neue Wörter.

14. E hatalmas munka központi alakja és irányítója Kazinczy Ferenc volt, aki a nyelvújítás vezéreként lépett fel. – Die zentrale Gestalt und der Lenker dieser gewaltigen Arbeit war Ferenc Kazinczy, der als Führer der Spracherneuerung auftrat.

15. Kazinczy és követői, az újítók, a neológusok táborát alkották, akik a nyelv merész megújítását szorgalmazták. – Kazinczy und seine Anhänger, die Neuerer, bildeten das Lager der Neologen, die die kühne Erneuerung der Sprache befürworteten.

16. A neológusok szerint a nyelv élő, fejlődő szervezet, amelyet tudatosan lehet és kell alakítani. – Nach den Neologen ist die Sprache ein lebendiger, sich entwickelnder Organismus, den man bewusst gestalten kann und muss.

17. Meggyőződésük szerint az író joga és kötelessége, hogy gazdagítsa és csiszolja anyanyelvét a szépség és a kifejezőerő érdekében. – Nach ihrer Überzeugung ist es das Recht und die Pflicht des Schriftstellers, seine Muttersprache im Interesse der Schönheit und der Ausdruckskraft zu bereichern und zu verfeinern.

18. Kazinczy különösen a nyugati minták követését hangsúlyozta, mert a német és a francia irodalmi nyelvet tartotta eszményképnek. – Kazinczy betonte besonders das Befolgen der westlichen Vorbilder, weil er die deutsche und die französische Literatursprache als Ideal betrachtete.

19. A neológusok bátran alkottak új szavakat és fordulatokat, még akkor is, ha ezek szokatlannak vagy mesterkéltnek tűntek. – Die Neologen schufen kühn neue Wörter und Wendungen, selbst dann, wenn diese ungewohnt oder gekünstelt erschienen.

20. E merész újítás azonban heves ellenállást váltott ki a nyelv hagyományos tisztaságát féltő írók körében. – Diese kühne Erneuerung rief jedoch heftigen Widerstand im Kreis jener Schriftsteller hervor, die um die traditionelle Reinheit der Sprache fürchteten.

21. Az ellenzők tábora, az ortológusok a nyelv régi, megszokott formáit védelmezték az újítókkal szemben. – Das Lager der Gegner, die Orthologen, verteidigten die alten, gewohnten Formen der Sprache gegen die Neuerer.

22. Az ortológusok szerint a nyelv a nemzet féltve őrzött, szent öröksége, amelyet nem szabad önkényesen megváltoztatni. – Nach den Orthologen ist die Sprache das behütete, heilige Erbe der Nation, das man nicht willkürlich verändern darf.

23. Meggyőződésük szerint az új szavak megrontják a nyelv tisztaságát, és eltávolítják azt a nép élő beszédétől. – Nach ihrer Überzeugung verderben die neuen Wörter die Reinheit der Sprache und entfernen sie von der lebendigen Rede des Volkes.

24. Az ortológusok különösen a mesterkélt, erőltetett szóalkotásokat bírálták, amelyeket nevetségesnek és idegennek tartottak. – Die Orthologen kritisierten besonders die gekünstelten, erzwungenen Wortschöpfungen, die sie für lächerlich und fremd hielten.

25. Az ortológusok a nyelvszokást, vagyis a hagyományt tekintették a helyesség legfőbb mércéjének. – Die Orthologen betrachteten den Sprachgebrauch, also die Tradition, als den obersten Maßstab der Richtigkeit.

26. Szerintük egy szó akkor helyes, ha a nép régóta használja, nem pedig akkor, ha egy tudós önkényesen megalkotja. – Ihrer Meinung nach ist ein Wort dann richtig, wenn das Volk es seit langem verwendet, und nicht dann, wenn ein Gelehrter es willkürlich schafft.

27. Az ortológusok tehát a nyelv szerves, lassú fejlődésében hittek, nem pedig a tudatos, gyors átalakításban. – Die Orthologen glaubten also an die organische, langsame Entwicklung der Sprache und nicht an die bewusste, schnelle Umgestaltung.

28. E két álláspont, a neológus újítás és az ortológus hagyományőrzés között éles és hosszú vita bontakozott ki. – Zwischen diesen beiden Standpunkten, der neologischen Erneuerung und der orthologischen Traditionswahrung, entfaltete sich ein scharfer und langer Streit.

29. A nyelvújítási harc nemcsak nyelvi, hanem mélyen elvi és szemléleti kérdés volt, amely az egész magyar művelődést érintette. – Der Spracherneuerungsstreit war nicht nur eine sprachliche, sondern eine zutiefst grundsätzliche und weltanschauliche Frage, die die ganze ungarische Bildung betraf.

30. A vita valójában arról szólt, hogy a nyelv a hagyományé vagy a tudatos alkotásé, a népé vagy a művészé legyen-e. – Der Streit ging in Wirklichkeit darum, ob die Sprache der Tradition oder dem bewussten Schaffen, dem Volk oder dem Künstler gehören solle.

31. A harc az 1810-es években érte el csúcspontját, amikor a két tábor nyílt irodalmi összecsapásba került. – Der Kampf erreichte in den 1810er Jahren seinen Höhepunkt, als die beiden Lager in einen offenen literarischen Zusammenstoß gerieten.

32. Az ortológusok 1813-ban gúnyiratot adtak ki Mondolat címmel, amely kigúnyolta a neológusok túlzásait. – Die Orthologen gaben 1813 eine Spottschrift mit dem Titel „Mondolat“ heraus, die die Übertreibungen der Neologen verhöhnte.

33. A Mondolat egy dagályos, érthetetlen szöveggel figurázta ki az újítók mesterkélt nyelvét és felfújt szóalkotásait. – „Mondolat“ karikierte mit einem schwülstigen, unverständlichen Text die gekünstelte Sprache der Neuerer und ihre aufgeblähten Wortschöpfungen.

34. A gúnyirat élét elsősorban Kazinczy ellen fordította, akit a túlzó újítás megtestesítőjének tekintett. – Die Spitze der Spottschrift richtete sich vor allem gegen Kazinczy, den sie als Verkörperung der übertriebenen Erneuerung betrachtete.

35. A Mondolat címlapján egy szamáron ülő figura jelent meg, amely nyíltan Kazinczyt gúnyolta ki. – Auf dem Titelblatt des „Mondolat“ erschien eine auf einem Esel sitzende Gestalt, die Kazinczy offen verspottete.

36. E támadás nagy felháborodást keltett a neológusok körében, akik hamarosan válaszra készültek. – Dieser Angriff rief im Kreis der Neologen großen Unwillen hervor, die sich bald zu einer Antwort rüsteten.

37. Kazinczy két fiatal híve, Kölcsey Ferenc és Szemere Pál 1815-ben adta ki a választ Felelet a Mondolatra címmel. – Kazinczys zwei junge Anhänger, Ferenc Kölcsey und Pál Szemere, gaben 1815 die Antwort unter dem Titel „Felelet a Mondolatra“ (Antwort auf den Mondolat) heraus.

38. A Felelet szellemesen és élesen vágott vissza az ortológusoknak, kigúnyolva maradiságukat és korlátoltságukat. – Die „Antwort“ schlug geistreich und scharf gegen die Orthologen zurück, indem sie ihre Rückständigkeit und Beschränktheit verhöhnte.

39. E két gúnyirat, a Mondolat és a Felelet, a nyelvújítási harc leghíresebb és legszellemesebb dokumentumai. – Diese zwei Spottschriften, der „Mondolat“ und die „Felelet“, sind die berühmtesten und geistreichsten Dokumente des Spracherneuerungsstreits.

40. A vita ekkorra országos üggyé vált, amely a művelt magyar közvéleményt két táborra osztotta. – Der Streit war bis dahin zu einer landesweiten Angelegenheit geworden, die die gebildete ungarische Öffentlichkeit in zwei Lager teilte.

41. Kazinczy maga is bekapcsolódott a küzdelembe, és számos írásban védte a nyelvújítás elveit. – Kazinczy selbst schaltete sich ebenfalls in den Kampf ein und verteidigte in zahlreichen Schriften die Grundsätze der Spracherneuerung.

42. Legfontosabb elvi állásfoglalása az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya volt. – Seine wichtigste grundsätzliche Stellungnahme war seine Abhandlung „Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél“ (Orthologe und Neologe bei uns und bei anderen Nationen).

43. E műben Kazinczy meglepő módon nem az egyik tábor teljes győzelmét, hanem a két álláspont kiegyensúlyozását hirdette. – In diesem Werk verkündete Kazinczy überraschenderweise nicht den völligen Sieg des einen Lagers, sondern den Ausgleich der beiden Standpunkte.

44. Kazinczy elismerte, hogy az újításnak követnie kell a nyelv természetét és szellemét, nem szabad önkényessé válnia. – Kazinczy räumte ein, dass die Erneuerung der Natur und dem Geist der Sprache folgen müsse und nicht willkürlich werden dürfe.

45. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy a nyelv fejlesztése szükséges és jogos, mert enélkül nem lehet korszerű irodalom. – Zugleich beharrte er darauf, dass die Entwicklung der Sprache notwendig und berechtigt sei, weil es ohne sie keine moderne Literatur geben könne.

46. E kiegyensúlyozott álláspont a nyelvújítási harc egyfajta szellemi lezárását jelentette. – Dieser ausgeglichene Standpunkt bedeutete eine Art geistigen Abschluss des Spracherneuerungsstreits.

47. Kazinczy bölcsessége abban állt, hogy felismerte: mindkét tábornak igaza van a maga módján. – Kazinczys Weisheit lag darin, dass er erkannte: Beide Lager hatten auf ihre Weise recht.

48. Az újítás gazdagítja a nyelvet, a hagyomány pedig megőrzi tisztaságát és érthetőségét. – Die Erneuerung bereichert die Sprache, die Tradition hingegen bewahrt ihre Reinheit und Verständlichkeit.

49. A helyes út tehát a kettő egyensúlya, vagyis a mértékkel, ízléssel végzett, a nyelv szelleméhez hű újítás. – Der richtige Weg ist also das Gleichgewicht der beiden, das heißt die mit Maß und Geschmack vollzogene, dem Geist der Sprache treue Erneuerung.

50. E felismerés a nyelvújítás egyik legfontosabb tanulsága lett, amely a további fejlődés irányát is meghatározta. – Diese Erkenntnis wurde zu einer der wichtigsten Lehren der Spracherneuerung, die auch die Richtung der weiteren Entwicklung bestimmte.

51. A nyelvújítási harc végül a neológusok, vagyis az újítók győzelmével zárult, de mérsékelt formában. – Der Spracherneuerungsstreit endete schließlich mit dem Sieg der Neologen, also der Neuerer, jedoch in gemäßigter Form.

52. A magyar nyelv megújult, gazdagabbá és kifejezőbbé vált, de nem szakadt el végképp a hagyománytól. – Die ungarische Sprache erneuerte sich, wurde reicher und ausdrucksvoller, riss sich aber nicht endgültig von der Tradition los.

53. Az újítás legjobb, legéletképesebb szavai beépültek a nyelvbe, míg a túlzó, mesterkélt alkotások kihullottak. – Die besten, lebensfähigsten Wörter der Erneuerung bauten sich in die Sprache ein, während die übertriebenen, gekünstelten Schöpfungen ausfielen.

54. E természetes rostálódás mutatja, hogy a nyelv végül maga döntött arról, mely új szavakat fogadja be. – Diese natürliche Auslese zeigt, dass die Sprache schließlich selbst darüber entschied, welche neuen Wörter sie aufnimmt.

55. A nyelvújítási harc tehát nemcsak győztest és vesztest, hanem egy megújult, közös nyelvet is eredményezett. – Der Spracherneuerungsstreit brachte also nicht nur Sieger und Besiegte, sondern auch eine erneuerte, gemeinsame Sprache hervor.

56. E közös nyelv gazdagabb, hajlékonyabb és kifejezőbb volt, mint a harc előtti magyar nyelv. – Diese gemeinsame Sprache war reicher, biegsamer und ausdrucksvoller als die ungarische Sprache vor dem Kampf.

57. A nyelvújítási harc jelentősége abban áll, hogy tudatossá tette a nyelv fejlesztésének kérdését. – Die Bedeutung des Spracherneuerungsstreits liegt darin, dass er die Frage der Entwicklung der Sprache bewusst machte.

58. A vita megtanította a magyar írókat és olvasókat arra, hogy a nyelv nem érinthetetlen, hanem alakítható érték. – Der Streit lehrte die ungarischen Schriftsteller und Leser, dass die Sprache kein unantastbarer, sondern ein gestaltbarer Wert ist.

59. E szemlélet a magyar nyelv iránti tudatos, felelős viszony egyik forrásává vált. – Diese Betrachtungsweise wurde zu einer der Quellen des bewussten, verantwortungsvollen Verhältnisses zur ungarischen Sprache.

60. A nyelvújítási harc tehát nemcsak a szókincset gazdagította, hanem a nyelvi tudatosságot is elmélyítette. – Der Spracherneuerungsstreit bereicherte also nicht nur den Wortschatz, sondern vertiefte auch das Sprachbewusstsein.

61. A harc szereplői közül Kazinczy mellett kiemelkedik Kölcsey Ferenc, aki a neológusok fiatal harcosa volt. – Unter den Beteiligten des Kampfes ragt neben Kazinczy Ferenc Kölcsey hervor, der ein junger Kämpfer der Neologen war.

62. Kölcsey később a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjává vált, aki a Himnusz költőjeként vált halhatatlanná. – Kölcsey wurde später zu einer der größten Gestalten der ungarischen Literatur, der als Dichter der Hymne unsterblich wurde.

63. A nyelvújítási harc tehát a magyar irodalom több jelentős alakjának pályakezdését is jelentette. – Der Spracherneuerungsstreit bedeutete also auch den Laufbahnbeginn mehrerer bedeutender Gestalten der ungarischen Literatur.

64. Az ortológusok táborából a legjelentősebb ellenfél a nyelvész és költő Verseghy Ferenc volt. – Aus dem Lager der Orthologen war der bedeutendste Gegner der Sprachwissenschaftler und Dichter Ferenc Verseghy.

65. Verseghy a nyelvi szabályosságot és a nyelvtani rendszert hangsúlyozta a szabad, önkényes újítással szemben. – Verseghy betonte die sprachliche Regelmäßigkeit und das grammatische System gegenüber der freien, willkürlichen Erneuerung.

66. Az ortológusok érvei nem voltak alaptalanok, mert valóban óvtak a nyelv túlzott, mesterkélt eltorzításától. – Die Argumente der Orthologen waren nicht grundlos, weil sie tatsächlich vor der übertriebenen, gekünstelten Verzerrung der Sprache warnten.

67. A nyelvújítási harc éppen azért volt termékeny, mert mindkét tábor fontos igazságokat képviselt. – Der Spracherneuerungsstreit war gerade deshalb fruchtbar, weil beide Lager wichtige Wahrheiten vertraten.

68. Az újítók a fejlődést, az ortológusok a hagyományt, a mértéket és az érthetőséget védelmezték. – Die Neuerer verteidigten die Entwicklung, die Orthologen die Tradition, das Maß und die Verständlichkeit.

69. E két szempont feszültségéből született meg a magyar irodalmi nyelv kiegyensúlyozott, gazdag változata. – Aus der Spannung dieser beiden Gesichtspunkte entstand die ausgeglichene, reiche Fassung der ungarischen Literatursprache.

70. A nyelvújítási harc tehát nem pusztán viszály, hanem alkotó, építő küzdelem volt. – Der Spracherneuerungsstreit war also nicht bloß ein Zwist, sondern ein schöpferischer, aufbauender Kampf.

71. E küzdelem tétje a magyar nyelv és irodalom jövője volt, amelyről a résztvevők szenvedélyesen vitáztak. – Der Einsatz dieses Kampfes war die Zukunft der ungarischen Sprache und Literatur, über die die Beteiligten leidenschaftlich stritten.

72. A szenvedélyesség mutatja, milyen mélyen érintette a magyar művelt embereket anyanyelvük sorsa. – Die Leidenschaftlichkeit zeigt, wie tief die gebildeten Ungarn das Schicksal ihrer Muttersprache berührte.

73. A nyelvújítási harc a magyar nemzeti öntudat ébredésének is fontos jele volt. – Der Spracherneuerungsstreit war auch ein wichtiges Zeichen des Erwachens des ungarischen Nationalbewusstseins.

74. A nyelv ügye ekkor vált nemzeti sorskérdéssé, amely az egész magyarságot foglalkoztatta. – Die Sache der Sprache wurde damals zu einer nationalen Schicksalsfrage, die das ganze Ungartum beschäftigte.

75. A harc során a magyar értelmiség megtanulta, hogy a nyelv a nemzeti lét egyik legfontosabb alapja. – Im Laufe des Kampfes lernte die ungarische Intelligenz, dass die Sprache eine der wichtigsten Grundlagen des nationalen Daseins ist.

76. E felismerés a magyar nyelvhez való sajátos, féltő viszony egyik forrásává vált. – Diese Erkenntnis wurde zu einer der Quellen des eigentümlichen, behütenden Verhältnisses zur ungarischen Sprache.

77. A nyelvújítási harc végén a magyar nyelv győztesen került ki, mert gazdagabbá és erősebbé vált. – Am Ende des Spracherneuerungsstreits ging die ungarische Sprache siegreich hervor, weil sie reicher und stärker wurde.

78. E győzelem nem egyetlen táboré, hanem az egész magyar nemzeté és kultúrájáé volt. – Dieser Sieg gehörte nicht einem einzigen Lager, sondern der ganzen ungarischen Nation und ihrer Kultur.

79. A megújult magyar nyelv immár alkalmas volt a tudomány, a bölcselet és a magas irodalom kifejezésére. – Die erneuerte ungarische Sprache war fortan geeignet für den Ausdruck der Wissenschaft, der Philosophie und der hohen Literatur.

80. E fejlődés nyitotta meg az utat a reformkor és a romantika nagy irodalma előtt. – Diese Entwicklung öffnete den Weg für die große Literatur des Reformzeitalters und der Romantik.

81. A nyelvújítási harc tehát nem elszigetelt esemény, hanem a magyar irodalom felemelkedésének döntő állomása volt. – Der Spracherneuerungsstreit war also kein vereinzeltes Ereignis, sondern eine entscheidende Station des Aufstiegs der ungarischen Literatur.

82. E harc nélkül a magyar nyelv nem érte volna el azt a fejlettséget, amely a nagy nemzeti irodalmat lehetővé tette. – Ohne diesen Kampf hätte die ungarische Sprache nicht jene Entwicklung erreicht, die die große nationale Literatur ermöglichte.

83. A nyelvújítási harc a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb és legtanulságosabb fejezete. – Der Spracherneuerungsstreit ist eines der wichtigsten und lehrreichsten Kapitel der ungarischen Bildungsgeschichte.

84. E fejezet arról tanúskodik, hogy a nagy kulturális vívmányok gyakran heves viták és küzdelmek árán születnek. – Dieses Kapitel zeugt davon, dass die großen kulturellen Errungenschaften häufig um den Preis heftiger Streitigkeiten und Kämpfe entstehen.

85. A nyelvújítási harc szenvedélyessége és mélysége a magyar szellemi élet elevenségét mutatja. – Die Leidenschaftlichkeit und Tiefe des Spracherneuerungsstreits zeigt die Lebendigkeit des ungarischen Geisteslebens.

86. A vitában résztvevők nem személyes érdekekért, hanem a nemzet nyelvének és jövőjének ügyéért küzdöttek. – Die Beteiligten des Streits kämpften nicht für persönliche Interessen, sondern für die Sache der Sprache und der Zukunft der Nation.

87. E önzetlen elkötelezettség adott a nyelvújítási harcnak méltóságot és történelmi jelentőséget. – Diese selbstlose Verbundenheit gab dem Spracherneuerungsstreit Würde und geschichtliche Bedeutung.

88. A harc lezárultával a magyar irodalom új korszakba lépett, amelyben a megújult nyelv virágzásnak indult. – Mit dem Ende des Kampfes trat die ungarische Literatur in eine neue Epoche ein, in der die erneuerte Sprache zu blühen begann.

89. A nyelvújítási harc öröksége a mai magyar nyelvben is elevenen él, számtalan új szó formájában. – Das Erbe des Spracherneuerungsstreits lebt auch in der heutigen ungarischen Sprache lebendig weiter, in Gestalt zahlloser neuer Wörter.

90. E szavak nélkül a mai magyar nyelv szegényebb, egyszerűbb és kifejezéstelenebb volna. – Ohne diese Wörter wäre die heutige ungarische Sprache ärmer, einfacher und ausdrucksloser.

91. A nyelvújítási harc tehát nemcsak a múlté, hanem a jelen élő nyelvének is alapja. – Der Spracherneuerungsstreit gehört also nicht nur der Vergangenheit, sondern ist auch die Grundlage der lebendigen Sprache der Gegenwart.

92. Kazinczy és társai munkája nélkül a magyar nyelv nem lehetne az a gazdag eszköz, amely ma a rendelkezésünkre áll. – Ohne die Arbeit Kazinczys und seiner Gefährten könnte die ungarische Sprache nicht jenes reiche Werkzeug sein, das uns heute zur Verfügung steht.

93. A nyelvújítási harc megmutatta, hogy a nyelv fejlesztése tudatos, felelős és közös feladat. – Der Spracherneuerungsstreit zeigte, dass die Entwicklung der Sprache eine bewusste, verantwortungsvolle und gemeinsame Aufgabe ist.

94. E tanulság ma is időszerű, mert a nyelv ápolása és gazdagítása soha nem befejezett munka. – Diese Lehre ist auch heute aktuell, weil die Pflege und Bereicherung der Sprache niemals eine abgeschlossene Arbeit ist.

95. A nyelvújítási harc a magyar nyelv és kultúra egyik legnagyobb közös vállalkozása volt. – Der Spracherneuerungsstreit war eines der größten gemeinsamen Unternehmen der ungarischen Sprache und Kultur.

96. E vállalkozás sikere a magyar nemzet szellemi erejét és életképességét bizonyítja. – Der Erfolg dieses Unternehmens beweist die geistige Kraft und Lebensfähigkeit der ungarischen Nation.

97. A nyelvújítási harc tehát a magyar felvilágosodás legfontosabb és legmaradandóbb eredménye. – Der Spracherneuerungsstreit ist also das wichtigste und dauerhafteste Ergebnis der ungarischen Aufklärung.

98. E harc győzelme nyitotta meg az utat a magyar irodalom aranykora, a reformkor és a romantika felé. – Der Sieg dieses Kampfes öffnete den Weg zum goldenen Zeitalter der ungarischen Literatur, zum Reformzeitalter und zur Romantik.

99. A nyelvújítási harc megismerése nélkülözhetetlen a modern magyar nyelv és irodalom megértéséhez. – Das Kennenlernen des Spracherneuerungsstreits ist unerlässlich zum Verständnis der modernen ungarischen Sprache und Literatur.

100. E harc konkrét gyümölcseit, a nyelvújítás eredményeit, a következő fejezet tárja fel részletesen. – Die konkreten Früchte dieses Kampfes, die Ergebnisse der Spracherneuerung, legt das nächste Kapitel ausführlich dar.