5.15.2 – A befelé és kifelé fordítás izmai – Die Muskeln für Pronation und Supination
1. Az alkar befelé és kifelé fordítása a singcsont és az orsócsont közötti két forgóízületben történik, amelyek funkcionálisan egységes ízületi rendszert alkotnak. – Die Einwärts- und Auswärtsdrehung des Unterarms erfolgt in den beiden Drehgelenken zwischen Elle und Speiche, die funktionell ein einheitliches Gelenksystem bilden.
2. Anatómiai alaphelyzetben a tenyér előrefelé néz, az orsócsont és a singcsont pedig közel párhuzamosan helyezkedik el egymás mellett. – In der anatomischen Grundstellung weist die Handfläche nach vorn, während Speiche und Elle annähernd parallel nebeneinander liegen.
3. Befelé fordításkor, vagyis pronáció során az orsócsont a viszonylag helyben maradó singcsont előtt keresztezi annak tengelyét. – Bei der Einwärtsdrehung, der Pronation, kreuzt die Speiche vor der relativ ortsfesten Elle deren Achse.
4. Kifelé fordításkor, azaz szupinációkor az orsócsont visszatér párhuzamos helyzetébe, így a tenyér ismét előre, hajlított könyöknél pedig felfelé tekint. – Bei der Auswärtsdrehung, der Supination, kehrt die Speiche in ihre parallele Stellung zurück, sodass die Handfläche erneut nach vorn beziehungsweise bei gebeugtem Ellenbogen nach oben zeigt.
5. A forgómozgások tengelye közelítőleg az orsócsont fejének középpontjától a singcsont fejéig húzódik, miközben a kéz az orsócsonttal együtt fordul el. – Die Achse dieser Drehbewegungen verläuft annähernd vom Zentrum des Speichenkopfes zum Ellenkopf, wobei sich die Hand gemeinsam mit der Speiche dreht.
6. A pronáció két elsődleges izma a hengeres borintóizom (musculus pronator teres) és a négyszögű borintóizom (musculus pronator quadratus). – Die beiden primären Pronatoren sind der runde Einwärtsdreher (Musculus pronator teres) und der quadratische Einwärtsdreher (Musculus pronator quadratus).
7. A hengeres borintóizom két fejjel ered: felületes feje a karcsont belső könyökdudoráról, mély feje pedig a singcsont koronanyúlványáról. – Der runde Einwärtsdreher entspringt mit zwei Köpfen: Sein oberflächlicher Kopf kommt vom medialen Oberarmknorren, sein tiefer Kopf vom Kronenfortsatz der Elle.
8. Rostjai ferdén keresztezik az alkar elülső részét, majd az orsócsont testének középső harmadán, annak külső felszínén tapadnak. – Seine Fasern kreuzen schräg die Vorderseite des Unterarms und setzen anschließend im mittleren Drittel des Speichenkörpers an dessen Außenfläche an.
9. Összehúzódásakor az orsócsontot előre és befelé húzza a singcsont körül, ezáltal gyors, erőteljes pronációt hoz létre. – Bei seiner Kontraktion zieht er die Speiche nach vorn und einwärts um die Elle und erzeugt dadurch eine schnelle, kräftige Pronation.
10. Mivel a könyökízület hajlítási tengelye előtt is elhalad, a hengeres borintóizom gyenge könyökhajlítóként különösen ellenállással végzett mozgások során működik közre. – Da der runde Einwärtsdreher auch vor der Beugeachse des Ellenbogens verläuft, wirkt er besonders bei Bewegungen gegen Widerstand als schwacher Ellenbogenbeuger.
11. Pronációs ereje hajlított könyök mellett kedvezőbb, mert ebben a helyzetben húzási iránya hatékonyabban fordítja el az orsócsontot. – Seine Pronationskraft ist bei gebeugtem Ellenbogen günstiger, da seine Zugrichtung in dieser Stellung die Speiche wirksamer dreht.
12. A középideg a hengeres borintóizom két feje között lép az alkarba, ezért ezen a helyen tartós izomfeszülés esetén nyomás alá kerülhet. – Der Mittelnerv tritt zwischen den beiden Köpfen des runden Einwärtsdrehers in den Unterarm ein und kann dort bei anhaltender Muskelspannung komprimiert werden.
13. Az alkar distalis részén fekvő négyszögű borintóizom lapos, négyszögletes izomlemez, amely közvetlenül összeköti a singcsontot az orsócsonttal. – Der im distalen Unterarm gelegene quadratische Einwärtsdreher ist eine flache, viereckige Muskelplatte, welche Elle und Speiche unmittelbar miteinander verbindet.
14. A singcsont elülső felszínéről eredő rostjai harántirányban futnak, és az orsócsont distalis negyedének elülső oldalán tapadnak. – Seine von der Vorderfläche der Elle entspringenden Fasern verlaufen quer und setzen an der Vorderseite des distalen Speichenviertels an.
15. Rövid rostjai kis sebesség mellett is jelentős forgatónyomatékot képesek kifejteni, ezért nyugodt és tartós pronációban ez az izom játssza a vezető szerepet. – Seine kurzen Fasern können auch bei geringer Geschwindigkeit ein beträchtliches Drehmoment entwickeln, weshalb dieser Muskel bei ruhiger und anhaltender Pronation die führende Rolle spielt.
16. A négyszögű borintóizom egyúttal összetartja az alkarcsontok distalis végeit, és ezzel dinamikusan stabilizálja az alsó orsócsont-singcsonti ízületet. – Der quadratische Einwärtsdreher hält zugleich die distalen Enden der Unterarmknochen zusammen und stabilisiert dadurch dynamisch das distale Radioulnargelenk.
17. Beidegzését a középidegből származó elülső csontközi ideg (nervus interosseus anterior) biztosítja, amely a mély hajlítóizmok között fut lefelé. – Seine Innervation erfolgt durch den aus dem Mittelnerv hervorgehenden vorderen Zwischenknochennerv (Nervus interosseus anterior), der zwischen den tiefen Beugemuskeln nach distal verläuft.
18. A két borintóizmot szükség esetén az orsócsonti csuklóhajlító is segítheti, bár annak elsődleges feladata a csukló hajlítása és orsócsonti eltérítése. – Die beiden Pronatoren können bei Bedarf vom speichenseitigen Handbeuger unterstützt werden, obwohl dessen Hauptaufgabe in der Beugung und speichenseitigen Abweichung des Handgelenks besteht.
19. A pronáció gyakran a váll befelé forgatásával társul, a két mozgást azonban anatómiailag el kell különíteni, mert különböző ízületekben jönnek létre. – Die Pronation wird häufig mit einer Einwärtsdrehung der Schulter kombiniert, beide Bewegungen müssen jedoch anatomisch unterschieden werden, da sie in verschiedenen Gelenken stattfinden.
20. A szupináció elsődleges izmai a hanyintóizom (musculus supinator) és a kétfejű karizom (musculus biceps brachii), amelyek eltérő könyökhelyzetekben fejtik ki legnagyobb erejüket. – Die primären Supinatoren sind der Auswärtsdreher (Musculus supinator) und der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii), die in unterschiedlichen Ellenbogenstellungen ihre größte Kraft entfalten.
21. A hanyintóizom a külső könyökdudor, az oldalszalagok és a singcsont hanyintóizomi taraja környékéről ered, majd szélesen körülöleli az orsócsont proximalis részét. – Der Auswärtsdreher entspringt im Bereich des lateralen Oberarmknorrens, der Seitenbänder und der Supinatorleiste der Elle und umgreift anschließend breit den proximalen Teil der Speiche.
22. Felületes és mély rostjai az orsócsont felső harmadának több felszínén tapadnak, így összehúzódásuk a csontot kifelé forgatja. – Seine oberflächlichen und tiefen Fasern setzen an mehreren Flächen des oberen Speichendrittels an und drehen den Knochen bei ihrer Kontraktion nach außen.
23. Kinyújtott vagy csak enyhén hajlított könyöknél a hanyintóizom a legfontosabb szupinátor, különösen lassú, kis ellenállással végzett mozdulatok során. – Bei gestrecktem oder nur leicht gebeugtem Ellenbogen ist der Auswärtsdreher der wichtigste Supinator, besonders bei langsamen Bewegungen gegen geringen Widerstand.
24. Motoros ellátását az orsóideg mély ága kapja, amely az izom két rétege között haladva jut az alkar feszítőrekeszébe. – Seine motorische Versorgung übernimmt der tiefe Ast des Speichennervs, der zwischen den beiden Muskelschichten in die Streckerloge des Unterarms gelangt.
25. A kétfejű karizom ina az orsócsonti érdességen (tuberositas radii) tapad, ezért összehúzódásakor nemcsak hajlítja a könyököt, hanem az orsócsontot is kifelé csavarja. – Die Sehne des zweiköpfigen Oberarmmuskels setzt an der Speichenrauigkeit (Tuberositas radii) an, weshalb seine Kontraktion nicht nur den Ellenbogen beugt, sondern auch die Speiche nach außen dreht.
26. Szupináló hatása megközelítőleg derékszögben hajlított könyöknél a legerősebb, amikor ina kedvező szögben húzza az orsócsonti érdességet. – Seine supinierende Wirkung ist bei ungefähr rechtwinklig gebeugtem Ellenbogen am stärksten, weil seine Sehne dann in einem günstigen Winkel an der Speichenrauigkeit zieht.
27. Nagy ellenállással végzett kifelé fordításkor, például egy szoros csavar meglazításakor, a kétfejű karizom lényegesen nagyobb erőt fejthet ki, mint a hanyintóizom. – Bei einer Auswärtsdrehung gegen großen Widerstand, etwa beim Lösen einer festsitzenden Schraube, kann der zweiköpfige Oberarmmuskel wesentlich mehr Kraft entwickeln als der Auswärtsdreher.
28. A karorsócsonti izom (musculus brachioradialis) nem elsődleges forgatóizom, de szélsőséges pronációból vagy szupinációból a középhelyzet felé vezeti vissza az alkart. – Der Oberarmspeichenmuskel (Musculus brachioradialis) ist kein primärer Drehmuskel, führt den Unterarm jedoch aus extremer Pronation oder Supination in die Mittelstellung zurück.
29. A pronátorok és szupinátorok finoman adagolt, részben egyidejű aktivitása stabilizálja az alkarcsontokat, miközben a kéz pontos térbeli helyzetét beállítja. – Die fein abgestufte, teilweise gleichzeitige Aktivität von Pronatoren und Supinatoren stabilisiert die Unterarmknochen und stellt zugleich die genaue räumliche Lage der Hand ein.
30. Ennek az együttműködésnek köszönhetően a tenyér tájolása a könyök és a váll nagyobb elmozdítása nélkül változtatható, ami a szerszámhasználat, az írás és a finom kézmozgások alapfeltétele. – Dank dieses Zusammenspiels lässt sich die Ausrichtung der Handfläche ohne größere Bewegung von Ellenbogen und Schulter verändern, was eine Grundvoraussetzung für Werkzeuggebrauch, Schreiben und feinmotorische Handlungen darstellt.
(aufklappen)magyar
1. Az alkar befelé és kifelé fordítása a singcsont és az orsócsont közötti két forgóízületben történik, amelyek funkcionálisan egységes ízületi rendszert alkotnak.
2. Anatómiai alaphelyzetben a tenyér előrefelé néz, az orsócsont és a singcsont pedig közel párhuzamosan helyezkedik el egymás mellett.
3. Befelé fordításkor, vagyis pronáció során az orsócsont a viszonylag helyben maradó singcsont előtt keresztezi annak tengelyét.
4. Kifelé fordításkor, azaz szupinációkor az orsócsont visszatér párhuzamos helyzetébe, így a tenyér ismét előre, hajlított könyöknél pedig felfelé tekint.
5. A forgómozgások tengelye közelítőleg az orsócsont fejének középpontjától a singcsont fejéig húzódik, miközben a kéz az orsócsonttal együtt fordul el.
6. A pronáció két elsődleges izma a hengeres borintóizom (musculus pronator teres) és a négyszögű borintóizom (musculus pronator quadratus).
7. A hengeres borintóizom két fejjel ered: felületes feje a karcsont belső könyökdudoráról, mély feje pedig a singcsont koronanyúlványáról.
8. Rostjai ferdén keresztezik az alkar elülső részét, majd az orsócsont testének középső harmadán, annak külső felszínén tapadnak.
9. Összehúzódásakor az orsócsontot előre és befelé húzza a singcsont körül, ezáltal gyors, erőteljes pronációt hoz létre.
10. Mivel a könyökízület hajlítási tengelye előtt is elhalad, a hengeres borintóizom gyenge könyökhajlítóként különösen ellenállással végzett mozgások során működik közre.
11. Pronációs ereje hajlított könyök mellett kedvezőbb, mert ebben a helyzetben húzási iránya hatékonyabban fordítja el az orsócsontot.
12. A középideg a hengeres borintóizom két feje között lép az alkarba, ezért ezen a helyen tartós izomfeszülés esetén nyomás alá kerülhet.
13. Az alkar distalis részén fekvő négyszögű borintóizom lapos, négyszögletes izomlemez, amely közvetlenül összeköti a singcsontot az orsócsonttal.
14. A singcsont elülső felszínéről eredő rostjai harántirányban futnak, és az orsócsont distalis negyedének elülső oldalán tapadnak.
15. Rövid rostjai kis sebesség mellett is jelentős forgatónyomatékot képesek kifejteni, ezért nyugodt és tartós pronációban ez az izom játssza a vezető szerepet.
16. A négyszögű borintóizom egyúttal összetartja az alkarcsontok distalis végeit, és ezzel dinamikusan stabilizálja az alsó orsócsont-singcsonti ízületet.
17. Beidegzését a középidegből származó elülső csontközi ideg (nervus interosseus anterior) biztosítja, amely a mély hajlítóizmok között fut lefelé.
18. A két borintóizmot szükség esetén az orsócsonti csuklóhajlító is segítheti, bár annak elsődleges feladata a csukló hajlítása és orsócsonti eltérítése.
19. A pronáció gyakran a váll befelé forgatásával társul, a két mozgást azonban anatómiailag el kell különíteni, mert különböző ízületekben jönnek létre.
20. A szupináció elsődleges izmai a hanyintóizom (musculus supinator) és a kétfejű karizom (musculus biceps brachii), amelyek eltérő könyökhelyzetekben fejtik ki legnagyobb erejüket.
21. A hanyintóizom a külső könyökdudor, az oldalszalagok és a singcsont hanyintóizomi taraja környékéről ered, majd szélesen körülöleli az orsócsont proximalis részét.
22. Felületes és mély rostjai az orsócsont felső harmadának több felszínén tapadnak, így összehúzódásuk a csontot kifelé forgatja.
23. Kinyújtott vagy csak enyhén hajlított könyöknél a hanyintóizom a legfontosabb szupinátor, különösen lassú, kis ellenállással végzett mozdulatok során.
24. Motoros ellátását az orsóideg mély ága kapja, amely az izom két rétege között haladva jut az alkar feszítőrekeszébe.
25. A kétfejű karizom ina az orsócsonti érdességen (tuberositas radii) tapad, ezért összehúzódásakor nemcsak hajlítja a könyököt, hanem az orsócsontot is kifelé csavarja.
26. Szupináló hatása megközelítőleg derékszögben hajlított könyöknél a legerősebb, amikor ina kedvező szögben húzza az orsócsonti érdességet.
27. Nagy ellenállással végzett kifelé fordításkor, például egy szoros csavar meglazításakor, a kétfejű karizom lényegesen nagyobb erőt fejthet ki, mint a hanyintóizom.
28. A karorsócsonti izom (musculus brachioradialis) nem elsődleges forgatóizom, de szélsőséges pronációból vagy szupinációból a középhelyzet felé vezeti vissza az alkart.
29. A pronátorok és szupinátorok finoman adagolt, részben egyidejű aktivitása stabilizálja az alkarcsontokat, miközben a kéz pontos térbeli helyzetét beállítja.
30. Ennek az együttműködésnek köszönhetően a tenyér tájolása a könyök és a váll nagyobb elmozdítása nélkül változtatható, ami a szerszámhasználat, az írás és a finom kézmozgások alapfeltétele.
(aufklappen)német
1. Die Einwärts- und Auswärtsdrehung des Unterarms erfolgt in den beiden Drehgelenken zwischen Elle und Speiche, die funktionell ein einheitliches Gelenksystem bilden.
2. In der anatomischen Grundstellung weist die Handfläche nach vorn, während Speiche und Elle annähernd parallel nebeneinander liegen.
3. Bei der Einwärtsdrehung, der Pronation, kreuzt die Speiche vor der relativ ortsfesten Elle deren Achse.
4. Bei der Auswärtsdrehung, der Supination, kehrt die Speiche in ihre parallele Stellung zurück, sodass die Handfläche erneut nach vorn beziehungsweise bei gebeugtem Ellenbogen nach oben zeigt.
5. Die Achse dieser Drehbewegungen verläuft annähernd vom Zentrum des Speichenkopfes zum Ellenkopf, wobei sich die Hand gemeinsam mit der Speiche dreht.
6. Die beiden primären Pronatoren sind der runde Einwärtsdreher (Musculus pronator teres) und der quadratische Einwärtsdreher (Musculus pronator quadratus).
7. Der runde Einwärtsdreher entspringt mit zwei Köpfen: Sein oberflächlicher Kopf kommt vom medialen Oberarmknorren, sein tiefer Kopf vom Kronenfortsatz der Elle.
8. Seine Fasern kreuzen schräg die Vorderseite des Unterarms und setzen anschließend im mittleren Drittel des Speichenkörpers an dessen Außenfläche an.
9. Bei seiner Kontraktion zieht er die Speiche nach vorn und einwärts um die Elle und erzeugt dadurch eine schnelle, kräftige Pronation.
10. Da der runde Einwärtsdreher auch vor der Beugeachse des Ellenbogens verläuft, wirkt er besonders bei Bewegungen gegen Widerstand als schwacher Ellenbogenbeuger.
11. Seine Pronationskraft ist bei gebeugtem Ellenbogen günstiger, da seine Zugrichtung in dieser Stellung die Speiche wirksamer dreht.
12. Der Mittelnerv tritt zwischen den beiden Köpfen des runden Einwärtsdrehers in den Unterarm ein und kann dort bei anhaltender Muskelspannung komprimiert werden.
13. Der im distalen Unterarm gelegene quadratische Einwärtsdreher ist eine flache, viereckige Muskelplatte, welche Elle und Speiche unmittelbar miteinander verbindet.
14. Seine von der Vorderfläche der Elle entspringenden Fasern verlaufen quer und setzen an der Vorderseite des distalen Speichenviertels an.
15. Seine kurzen Fasern können auch bei geringer Geschwindigkeit ein beträchtliches Drehmoment entwickeln, weshalb dieser Muskel bei ruhiger und anhaltender Pronation die führende Rolle spielt.
16. Der quadratische Einwärtsdreher hält zugleich die distalen Enden der Unterarmknochen zusammen und stabilisiert dadurch dynamisch das distale Radioulnargelenk.
17. Seine Innervation erfolgt durch den aus dem Mittelnerv hervorgehenden vorderen Zwischenknochennerv (Nervus interosseus anterior), der zwischen den tiefen Beugemuskeln nach distal verläuft.
18. Die beiden Pronatoren können bei Bedarf vom speichenseitigen Handbeuger unterstützt werden, obwohl dessen Hauptaufgabe in der Beugung und speichenseitigen Abweichung des Handgelenks besteht.
19. Die Pronation wird häufig mit einer Einwärtsdrehung der Schulter kombiniert, beide Bewegungen müssen jedoch anatomisch unterschieden werden, da sie in verschiedenen Gelenken stattfinden.
20. Die primären Supinatoren sind der Auswärtsdreher (Musculus supinator) und der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii), die in unterschiedlichen Ellenbogenstellungen ihre größte Kraft entfalten.
21. Der Auswärtsdreher entspringt im Bereich des lateralen Oberarmknorrens, der Seitenbänder und der Supinatorleiste der Elle und umgreift anschließend breit den proximalen Teil der Speiche.
22. Seine oberflächlichen und tiefen Fasern setzen an mehreren Flächen des oberen Speichendrittels an und drehen den Knochen bei ihrer Kontraktion nach außen.
23. Bei gestrecktem oder nur leicht gebeugtem Ellenbogen ist der Auswärtsdreher der wichtigste Supinator, besonders bei langsamen Bewegungen gegen geringen Widerstand.
24. Seine motorische Versorgung übernimmt der tiefe Ast des Speichennervs, der zwischen den beiden Muskelschichten in die Streckerloge des Unterarms gelangt.
25. Die Sehne des zweiköpfigen Oberarmmuskels setzt an der Speichenrauigkeit (Tuberositas radii) an, weshalb seine Kontraktion nicht nur den Ellenbogen beugt, sondern auch die Speiche nach außen dreht.
26. Seine supinierende Wirkung ist bei ungefähr rechtwinklig gebeugtem Ellenbogen am stärksten, weil seine Sehne dann in einem günstigen Winkel an der Speichenrauigkeit zieht.
27. Bei einer Auswärtsdrehung gegen großen Widerstand, etwa beim Lösen einer festsitzenden Schraube, kann der zweiköpfige Oberarmmuskel wesentlich mehr Kraft entwickeln als der Auswärtsdreher.
28. Der Oberarmspeichenmuskel (Musculus brachioradialis) ist kein primärer Drehmuskel, führt den Unterarm jedoch aus extremer Pronation oder Supination in die Mittelstellung zurück.
29. Die fein abgestufte, teilweise gleichzeitige Aktivität von Pronatoren und Supinatoren stabilisiert die Unterarmknochen und stellt zugleich die genaue räumliche Lage der Hand ein.
30. Dank dieses Zusammenspiels lässt sich die Ausrichtung der Handfläche ohne größere Bewegung von Ellenbogen und Schulter verändern, was eine Grundvoraussetzung für Werkzeuggebrauch, Schreiben und feinmotorische Handlungen darstellt.