2.1.3 – Nomád betörések és települések: Élet az avar uralom alatt – Nomadische Einfälle und Siedlungen: Leben unter avarischer Herrschaft
1. Két világ egy ég alatt, így lehetne egyetlen mondatban összefoglalni az avar korszakban a Kárpát-medencében folyó életet. – Zwei Welten unter einem Himmel, das war das Leben im Karpatenbecken der Awarenzeit in einem einzigen Satz.
2. Egyrészt ott volt a nomád lovas elit vándorló világa, másrészt a letelepedett parasztok szilárd alapokon álló világa. – Auf der einen Seite stand die mobile Welt der nomadischen Reiterelite, auf der anderen die festgegründete Welt der ansässigen Bauern.
3. Mindkét életmód több mint két évszázadon át egymás mellett létezett a Kárpát-medencében, akárcsak két szomszéd, akiknek meg kell szokniuk egymást. – Beide Lebensformen bestanden im Karpatenbecken über zwei Jahrhunderte nebeneinander, wie zwei Nachbarn, die sich aneinander gewöhnen müssen.
4. Az idő múlásával a két világ egyre közelebb került egymáshoz, és végül részben összeolvadt. – Im Lauf der Zeit näherten sich beide Welten einander an und verschmolzen schließlich teilweise.
5. Ez a fejezet az avar uralom alatt élő emberek mindennapi életét vizsgálja, a nagy csaták és a tribútum-tárgyalásokon túl. – Dieser Abschnitt betrachtet den Alltag der Menschen unter awarischer Herrschaft, jenseits der großen Schlachten und Tributverhandlungen.
6. Foglalkozik mind az elit harci mobilitásával, mind a széles népesség települési életével. – Er behandelt sowohl die kriegerische Mobilität der Elite als auch das Siedlungsleben der breiten Bevölkerung.
7. Az e mindennapi életre vonatkozó források rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el. – Die Quellenlage für diesen Alltag ist denkbar ungleich verteilt.
8. Az avarok hadjáratairól az írásos források viszonylag részletesen, szinte élvezettel részletezik. – Über die Kriegszüge der Awaren berichten die schriftlichen Quellen vergleichsweise ausführlich, fast genüsslich detailliert.
9. A települési életről viszont az írásos források nagyrészt hallgatnak. – Über das Siedlungsleben dagegen schweigen die Schriftquellen weitgehend.
10. A települések mindennapi életét szinte kizárólag a régészet tárja fel, ásatásról ásatásra. – Den Alltag der Siedlungen erschließt fast ausschließlich die Archäologie, Spatenstich für Spatenstich.
11. Az avar felső réteg eredetileg az eurázsiai sztyeppék lovas népe volt. – Die awarische Oberschicht war ursprünglich ein Reitervolk der eurasischen Steppe.
12. Életmódjuk teljes mértékben a mobilitásra és a lóra irányult. – Ihre Lebensweise war ganz auf Beweglichkeit und auf das Pferd ausgerichtet.
13. Ez a mobilitás jelleg egyaránt meghatározta mind hadviselésüket, mind békés mindennapjaikat. – Diese Mobilität bestimmte sowohl ihre Kriegsführung als auch ihren friedlichen Alltag gleichermaßen.
14. A lovas életmód alapvetően megkülönböztette az avarokat a környékbeli letelepedett lakosságtól. – Die berittene Lebensweise unterschied die Awaren grundlegend von der ansässigen Bevölkerung um sie herum.
15. Az avarok nomád betörései elsősorban a Bizánci Birodalom ellen irányultak. – Die nomadischen Einfälle der Awaren richteten sich vor allem gegen das Byzantinische Reich.
16. E betörések célpontjai a Balkán-félsziget gazdag tartományai voltak. – Ziel dieser Einfälle waren die reichen Provinzen auf der Balkanhalbinsel.
17. A hadjáratok egy visszatérő, évszakokhoz kötődő ritmust követtek, szinte úgy, mint egy mezőgazdasági naptár, csakhogy sarló helyett kardokkal. – Die Feldzüge folgten einem wiederkehrenden, jahreszeitlich bestimmten Rhythmus, fast wie ein landwirtschaftlicher Kalender, nur mit Säbeln statt Sicheln.
18. Tavasszal és nyáron, amikor a lovak bőséges legelőt találtak, a seregek útra keltek. – Im Frühjahr und Sommer, wenn die Pferde reichlich Weide fanden, zogen die Heere aus.
19. Télen a harcosok visszatértek a Kárpátok medencéjében lévő táborokba. – Im Winter kehrten die Krieger in die Lager des Karpatenbeckens zurück.
20. Egy avar hadjárat általában nem a modern értelemben vett hódítási célt szolgált. – Ein awarischer Kriegszug verfolgte in der Regel kein Eroberungsziel im modernen Sinn.
21. Leginkább a zsákmány, a foglyok és a váltságdíj kicsikarása volt a cél. – Es ging zumeist um Beute, um Gefangene und um die Erpressung von Tributzahlungen.
22. Az avarok kifosztották a falvakat és városokat, és magukkal hurcolták az állatállományt és az embereket. – Die Awaren plünderten Dörfer und Städte und führten Vieh und Menschen mit sich fort.
23. Az elrabolt foglyokat munkaerőként hurcolták el, vagy váltságdíj ellenében szabadon engedték őket. – Die mitgeführten Gefangenen wurden als Arbeitskräfte verschleppt oder gegen Lösegeld wieder freigegeben.
24. Az avar hadviselés egyik különleges formája az erődített városok ostroma volt. – Eine besondere Form der awarischen Kriegsführung war die Belagerung befestigter Städte.
25. Az osztrákok az ostromokhoz elsősorban szláv és egyéb segédnépeiket vetették be. – Für Belagerungen setzten die Awaren bevorzugt ihre slawischen und sonstigen Hilfsvölker ein.
26. Ezek a segédnépek építették az ostromgépeket, és végezték a veszélyes közelharci munkát. – Diese Hilfsvölker bauten das Belagerungsgerät und führten die gefährliche Nahkampfarbeit aus.
27. Az avarok eközben ügyesen átvették a bizánci világ ostromtechnikáit. – Die Awaren übernahmen dabei geschickt Belagerungstechniken aus der byzantinischen Welt.
28. Bizánci források beszámolnak arról, hogy az avarok dobógépeket és ostromtornyokat vetettek be, ami olyan technika volt, amelyet aligha tulajdonítottak volna ennek a lovas népnek. – Byzantinische Quellen berichten vom Einsatz von Wurfmaschinen und Belagerungstürmen durch die Awaren, eine Technik, die man dem Reitervolk kaum zugetraut hätte.
29. Ezt a technikai tudást az avarok valószínűleg foglyoktól és átállóktól szerezték meg. – Dieses technische Wissen erlangten die Awaren wohl durch Gefangene und Überläufer.
30. Az avar lovasságok mozgékonysága miatt ellenfeleik számára nehezen kiszámíthatóak voltak. – Die Beweglichkeit der awarischen Reiterheere machte sie für die Gegner schwer berechenbar.
31. Az avar hadosztályok rövid idő alatt nagy távolságokat tudtak megtenni. – Awarische Verbände konnten in kurzer Zeit große Entfernungen zurücklegen.
32. Gyakran váratlanul bukkantak fel olyan helyeken, ahol egyáltalán nem számítottak rájuk. – Sie tauchten oft überraschend an Orten auf, an denen man sie überhaupt nicht erwartete.
33. A bizánci védelem gyakran egyszerűen alulmaradt ezzel a mozgékonysággal szemben. – Die byzantinische Verteidigung war dieser Beweglichkeit häufig schlicht unterlegen.
34. A betörések teljes, féktelen keménységgel sújtották a Balkán érintett lakosságát. – Die Einfälle trafen die betroffene Bevölkerung des Balkans mit voller, ungebremster Härte.
35. Egész vidékeket pusztítottak el, városokat romboltak le és néptelenítettek ki. – Ganze Landstriche wurden verwüstet, Städte zerstört und entvölkert.
36. Sok lakos a hegyekbe, szigetekre vagy szilárd városfalak mögé menekült. – Viele Bewohner flohen in die Berge, auf Inseln oder hinter feste Stadtmauern.
37. Az avar betörések így jelentősen hozzájárultak a Balkán-félsziget átalakulásához. – Die awarischen Einfälle trugen so erheblich zur Umgestaltung der Balkanhalbinsel bei.
38. E betörések árnyékában szláv csoportok telepedtek le tartósan a Balkánon. – Im Schatten dieser Einfälle siedelten sich slawische Gruppen dauerhaft auf dem Balkan an.
39. Az avar hadviselés így akaratlanul is felgyorsította a szlávok területfoglalását Délkelet-Európában. – Die awarische Kriegsführung beschleunigte damit unbeabsichtigt die slawische Landnahme in Südosteuropa.
40. Maguknak az avar elitnek a hadjáratok pusztán gazdasági szükségszerűséget jelentettek. – Für die awarische Elite selbst waren die Kriegszüge eine schlichte wirtschaftliche Notwendigkeit.
41. A zsákmány és a hódítóadó biztosította a harcosok gazdagságát és tekintélyét. – Beute und Tribut sicherten den Reichtum und das Ansehen der Krieger.
42. A sikeres hadjáratok egyúttal megerősítették a kagan pozícióját, szinte úgy, mint a jó negyedéves eredmények egy igazgatósági tag helyzetét. – Erfolgreiche Feldzüge stärkten zugleich die Stellung des Khagans, fast wie gute Quartalszahlen die Position eines Vorstands.
43. A sikerek elmaradása viszont gyengítette az egész szövetség összetartó erejét. – Das Ausbleiben von Erfolgen schwächte umgekehrt die Bindekraft des gesamten Verbandes.
44. A 626-os konstantinápolyi ostrom kudarca után a nagy betörések észrevehetően alábbhagytak. – Nach der gescheiterten Belagerung Konstantinopels im Jahr 626 ließen die großen Einfälle merklich nach.
45. Az avarok ekkor egyre inkább a Kárpát-medencei magterületük biztosítására összpontosítottak. – Die Awaren wandten sich nun verstärkt der Sicherung ihrer Kernzone im Karpatenbecken zu.
46. Ezzel a letelepedett élet fokozatosan nagyobb jelentőségre tett szert a hadjáratokkal szemben. – Damit gewann das Siedlungsleben gegenüber dem Kriegszug allmählich an Bedeutung.
47. Maga a Kárpát-medence volt az az életterület, ahol az avarok mindennapi élete ténylegesen zajlott. – Das Karpatenbecken selbst war der Lebensraum, in dem sich der awarische Alltag tatsächlich abspielte.
48. Az avar elit eleinte itt nagyrészt nomád módon élt. – Die awarische Elite lebte hier zunächst weitgehend nach nomadischer Art.
49. Sátrakban és mozgatható lakóhelyeken laktak, és állataikkal együtt vándoroltak. – Sie bewohnte Zelte und bewegliche Behausungen und zog mit ihren Herden umher.
50. Ezek a vándorlások meghatározott, évszakokhoz igazodó útvonalakat követtek, nem pedig céltalan kóborlást jelentettek. – Diese Wanderungen folgten festen, jahreszeitlich bestimmten Routen, kein zielloses Umherirren.
51. Nyáron a magasabban fekvő vagy távolabbi legelőket használták. – Im Sommer wurden die höher gelegenen oder entfernteren Weiden genutzt.
52. Télen védett táborokba vonultak a folyók mentén és az alföldeken. – Im Winter zog man in geschützte Lager an Flüssen und in Niederungen.
53. Ezt a szabályozott vándorlegeltetési gazdálkodási formát a szaknyelvben transzhumánsnak nevezik. – Diese Form der geregelten Wanderweidewirtschaft wird in der Fachsprache als Transhumanz bezeichnet.
54. Az avarok vándorlása tehát nem céltalan kóborlás volt, mint azt talán feltételezhetnénk. – Die awarische Mobilität war damit kein zielloses Umherziehen, wie man vielleicht vermuten könnte.
55. Inkább egy szilárd, generációk óta bevált éves ciklust követett. – Sie folgte vielmehr einem festen, über Generationen erprobten Jahreszyklus.
56. A ló állt ennek a nomád életmódnak a középpontjában. – Das Pferd stand im Mittelpunkt dieser nomadischen Lebensweise.
57. Egyszerre szolgált lovaglóállatként, teherhordóként és státuszszimbólumként – három funkciót egyetlen állatban. – Es diente als Reittier, als Lastträger und als Statussymbol zugleich, drei Funktionen in einem einzigen Tier.
58. Emellett az avarok nagy csordákban tartottak szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket. – Daneben hielten die Awaren Rinder, Schafe und Ziegen in großen Herden.
59. Ezek a csordák húst, tejet, bőrt, gyapjút és szarvat szolgáltattak. – Diese Herden lieferten Fleisch, Milch, Häute, Wolle und Horn.
60. A tejből tartós termékeket, például sajtot és erjesztett italokat állítottak elő. – Aus Milch wurden haltbare Produkte wie Käse und gesäuerte Getränke hergestellt.
61. Az állattenyésztés összességében az avar elit gazdasági alapját képezte. – Die Viehzucht bildete insgesamt die wirtschaftliche Grundlage der awarischen Elite.
62. Az avar életmód azonban nem maradt változatlanul több mint két évszázadon át. – Die awarische Lebensweise blieb jedoch nicht über zwei Jahrhunderte unverändert stehen.
63. Az idő múlásával az avar népesség egyre inkább letelepedett. – Im Lauf der Zeit wurde die awarische Bevölkerung zunehmend sesshaft.
64. A nomád vándorlegeltetés háttérbe szorult az állandó településekkel szemben. – Die nomadische Wanderweidewirtschaft trat hinter feste Siedlungen zurück.
65. Ez a változás elsősorban a 7. század közepétől zajlott le. – Dieser Wandel vollzog sich vor allem ab der Mitte des 7. Jahrhunderts.
66. A késő avar társadalom már sokkal inkább a szántóföldi gazdálkodásra összpontosított. – Die spätawarische Gesellschaft war deutlich stärker auf den Ackerbau ausgerichtet.
67. A lakosság legnagyobb része egyébként is kezdettől fogva letelepedett életmódot folytatott. – Der größte Teil der Bevölkerung lebte ohnehin von Anfang an sesshaft.
68. Ez a letelepedett többség elsősorban szlávokból és régebbi népek maradványából állt. – Diese sesshafte Mehrheit bestand vor allem aus Slawen und aus Resten älterer Völker.
69. Állandó falvakban laktak, és szántóföldi gazdálkodással, valamint kézművességgel foglalkoztak. – Sie bewohnte feste Dörfer und betrieb Ackerbau und Handwerk.
70. E falvak jellegzetes lakóépülete az úgynevezett gödörház volt. – Das typische Wohngebäude dieser Dörfer war das sogenannte Grubenhaus.
71. A gödörház egy kicsi, részben a talajba süllyesztett épület volt. – Ein Grubenhaus war ein kleines, teilweise in den Boden eingetieftes Gebäude.
72. A süllyesztett építési mód védelmet nyújtott a téli hideg és a nyári hőség ellen, egyfajta természetes légkondicionálóként működött. – Die eingetiefte Bauweise bot Schutz vor Kälte im Winter und Hitze im Sommer, eine Art natürliche Klimaanlage.
73. Egy ilyen ház alapterülete általában csupán néhány négyzetméter volt. – Die Grundfläche eines solchen Hauses betrug meist nur wenige Quadratmeter.
74. A falak fából, fonott anyagból és agyagból álltak. – Die Wände bestanden aus Holz, Flechtwerk und Lehm.
75. A tetőt szalmával, náddal vagy gyepdarabokkal fedték. – Das Dach war mit Stroh, Schilf oder Rasensoden gedeckt.
76. Belül gyakran volt egy kályha vagy tűzhely egy sarokban. – Im Inneren befand sich häufig ein Ofen oder eine Feuerstelle in einer Ecke.
77. Ez a kályha egyszerre szolgált fűtésre és az ételek elkészítésére. – Dieser Ofen diente zum Heizen und zum Zubereiten der Mahlzeiten zugleich.
78. Egy avari kori falu több ilyen földbe süllyesztett házból állt. – Ein awarenzeitliches Dorf bestand aus mehreren solcher Grubenhäuser.
79. Egy faluba emellett tartoztak élelmiszer-tároló gödrök, kutak és műhelyek is. – Zu einem Dorf gehörten außerdem Vorratsgruben, Brunnen und Werkstattbereiche.
80. Az élelmiszer-tároló gödrökben gabonát tároltak a télre és a vetéshez szánt gabonát tárolták. – In den Vorratsgruben wurde Getreide für den Winter und für die Aussaat gelagert.
81. Az ilyen falvak elsősorban folyók, patakok és termékeny talajok közelében helyezkedtek el. – Solche Dörfer lagen bevorzugt in der Nähe von Flüssen, Bächen und fruchtbaren Böden.
82. A vízfolyások egyaránt biztosították az emberek, az állatok és a mezők ellátását. – Die Wasserläufe sicherten die Versorgung von Mensch, Vieh und Feldern gleichermaßen.
83. Az avar kori falvak általában nem rendelkeztek erődítményekkel. – Befestigungen besaßen die awarenzeitlichen Dörfer in der Regel nicht.
84. A lakosság védelme ehelyett az avar elit katonai erejére támaszkodott. – Der Schutz der Bevölkerung beruhte stattdessen auf der militärischen Macht der awarischen Elite.
85. A falusi élet gazdasági középpontja egyértelműen a szántóföldi gazdálkodás volt. – Der wirtschaftliche Mittelpunkt des Dorflebens war eindeutig der Ackerbau.
86. Főként gabonaféléket, például búzát, árpát és köleset termesztettek. – Angebaut wurden vor allem Getreidearten wie Weizen, Gerste und Hirse.
87. Emellett hüvelyeseket és különféle kerti növényeket is termesztettek. – Daneben kultivierte man Hülsenfrüchte und verschiedene Gartenpflanzen.
88. A mezőket egyszerű, állatok által húzott ekével művelték. – Die Felder wurden mit einem einfachen, von Tieren gezogenen Pflug bestellt.
89. A betakarított gabonát kézi kőmalmokban őrölték lisztté. – Das geerntete Getreide wurde auf Handmühlen aus Stein zu Mehl gemahlen.
90. A szántóföldi gazdálkodás mellett a falusi lakosság kisebb mértékben állattenyésztéssel is foglalkozott. – Neben dem Ackerbau betrieb die Dorfbevölkerung Viehzucht im kleineren Rahmen.
91. A sertések, baromfi, szarvasmarhák és juhok kiegészítették a parasztok étrendjét. – Schweine, Geflügel, Rinder und Schafe ergänzten die Ernährung der Bauern.
92. A vadászat és a halászat további élelmet biztosított, amikor a mezők és az állatállomány nem hozott elegendő termést. – Jagd und Fischfang lieferten zusätzliche Nahrung, wann immer Felder und Herden zu wenig hergaben.
93. A falvak mindennapjait a kemény, az évszakokhoz igazodó munka jellemezte. – Der Alltag in den Dörfern war von harter, jahreszeitlich bestimmter Arbeit geprägt.
94. A vetés, a betakarítás és az állatok ellátása határozta meg az egész év ritmusát. – Aussaat, Ernte und die Versorgung des Viehs gaben den gesamten Jahresrhythmus vor.
95. A falvakban emellett a kézműves tevékenységek széles skáláját űzték. – In den Dörfern wurde überdies ein breites Spektrum handwerklicher Tätigkeiten ausgeübt.
96. A fazekasok edényeket készítettek az ételek tárolására, elkészítésére és fogyasztására. – Töpfer fertigten Gefäße für Vorrat, Zubereitung und Verzehr der Speisen.
97. Az avar kori kerámiát gyakran lassan forgó fazekaskorongon formálták. – Awarenzeitliche Keramik wurde häufig auf der langsam drehenden Töpferscheibe geformt.
98. A szövőnők gyapjúból és lenből ruházati szöveteket készítettek. – Weberinnen stellten aus Wolle und Flachs Stoffe für die Kleidung her.
99. Ez a textilipari munka többnyire az egyes háztartásokban zajlott, szó szerinti házi termelés volt. – Diese textile Arbeit war zumeist in den einzelnen Haushalten angesiedelt, eine häusliche Produktion im wahrsten Sinn.
100. A kovácsok vasat dolgoztak fel szerszámokká, eszközökké és fegyverekké. – Schmiede verarbeiteten Eisen zu Werkzeugen, Geräten und Waffen.
101. A vaseszközök, mint a sarlók, a kések és az ekealkatrészek, a mezőgazdaság számára egyszerűen nélkülözhetetlenek voltak. – Eisengeräte wie Sicheln, Messer und Pflugteile waren für die Landwirtschaft schlicht unentbehrlich.
102. Különleges helyet foglalt el a nemesfém-megmunkálás. – Eine besondere Stellung nahm das Metallhandwerk der Edelmetallverarbeitung ein.
103. Az aranyművesek és a bronzöntők ékszereket és értékes övcsatokat készítettek. – Goldschmiede und Bronzegießer fertigten Schmuck und die kostbaren Gürtelbeschläge.
104. Ez a igényes kézművesség elsősorban az avar felsőréteg számára dolgozott. – Dieses anspruchsvolle Handwerk arbeitete vor allem für die awarische Oberschicht.
105. Az avar korszak társadalma így gazdasági szempontból egyértelműen a munkamegosztás elve szerint volt felépítve. – Die awarenzeitliche Gesellschaft war damit wirtschaftlich klar arbeitsteilig gegliedert.
106. A nomád elit és az letelepedett falvak között szoros, állandó csere folyt. – Zwischen der nomadischen Elite und den sesshaften Dörfern bestand ein enger, beständiger Austausch.
107. A falvak gabonát, kézműves termékeket és adókat szállítottak az uralkodóknak. – Die Dörfer lieferten Getreide, handwerkliche Erzeugnisse und Abgaben an die Herrschaft.
108. Az elit cserébe katonai védelmet biztosított, és biztosította az általános rendet. – Die Elite gewährte im Gegenzug militärischen Schutz und sicherte die allgemeine Ordnung.
109. Ez az együttműködés azonban egyenlőtlen volt és függőség jellemezte, nem pedig egyenlők közötti üzlet. – Dieser Austausch war jedoch ungleich und von Abhängigkeit geprägt, kein Geschäft unter Gleichen.
110. Az adók és szolgálatok terhét szinte kizárólag a leigázott lakosság viselte. – Die Last der Abgaben und Dienste trug fast ausschließlich die unterworfene Bevölkerung.
111. A helyi lakosságot adófizetésre, természetbeni adók és munkaszolgálat fizetésére. – Die ansässige Bevölkerung war zu Tribut, Naturalabgaben und Arbeitsleistungen verpflichtet.
112. Háború esetén emellett gyalogosokat is kellett biztosítania az avar hadsereg számára. – Im Kriegsfall musste sie zudem Fußtruppen für das awarische Heer stellen.
113. A források sajnos nagyrészt hallgatnak ezeknek az adóknak a pontos összegéről és formájáról. – Über die genaue Höhe und Form dieser Abgaben schweigen die Quellen leider weitgehend.
114. Csak az uralom és az alávetés közötti alapvető viszony ismerhető fel. – Erkennbar ist nur das grundsätzliche Verhältnis von Herrschaft und Unterwerfung.
115. E terhek ellenére a leigázott lakosság nem volt teljesen jogfosztott. – Trotz dieser Lasten war die unterworfene Bevölkerung nicht durchweg rechtlos.
116. A falvak mindennapi ügyeik nagy részét teljes mértékben saját felelősségükre intézték. – Die Dörfer regelten viele Angelegenheiten ihres Alltags durchaus in eigener Verantwortung.
117. A szláv lakosság megőrizte nyelvét, szokásait és megszokott életmódját. – Die slawische Bevölkerung bewahrte ihre Sprache, ihre Bräuche und ihre gewohnte Lebensweise.
118. Az avar birodalom nyilvánvalóan csak ott avatkozott be a falvak mindennapi életébe, ahol saját hatalmi érdekei forogtak kockán. – Das Awarenreich griff offenbar nur dort in den Dorfalltag ein, wo es um eigene Herrschaftsinteressen ging.
119. Az avarok és alattvalóik közötti viszony természetesen nem volt feszültségmentes. – Das Verhältnis zwischen Awaren und Untertanen war freilich nicht spannungsfrei.
120. A szláv lakosság többször is fellázadt az avar fennhatóság ellen. – Die slawische Bevölkerung erhob sich mehrfach gegen die awarische Oberhoheit.
121. A legismertebb felkelés a 7. század elején a Samos-birodalom kialakulásához vezetett. – Die bekannteste Erhebung führte zur Entstehung des Reiches Samos im frühen 7. Jahrhundert.
122. Az ilyen felkelések egyértelműen mutatják, hogy az avar uralom kényszerre, nem pedig beleegyezésre épült. – Solche Erhebungen zeigen deutlich, dass die awarische Herrschaft auf Druck und nicht auf Zustimmung beruhte.
123. Az idő múlásával azonban az avar és a szláv lakosság egyre inkább összeolvadt. – Mit der Zeit verschmolzen die awarische und die slawische Bevölkerung jedoch zunehmend miteinander.
124. Az uralkodók és az uralkodottak közötti eredetileg éles elhatárolódás észrevehetően elmosódott. – Die ursprünglich scharfe Trennung zwischen Herrschenden und Beherrschten verlor merklich an Schärfe.
125. Az avar korszakban élők mindennapi életét a temetkezési helyek teszik különösen szemléletesen megragadhatóvá. – Der Alltag der awarenzeitlichen Menschen wird durch die Gräberfelder besonders anschaulich greifbar.
126. A sírokban talált sírmellékletek tükrözik a halottak tevékenységét, rangját és életkörülményeit. – Die Beigaben in den Gräbern spiegeln Tätigkeiten, Rang und Lebensumstände der Toten wider.
127. A sírokban talált szerszámok a halottak kézműves vagy mezőgazdasági munkájára utalnak. – Werkzeuge in Gräbern verweisen auf die handwerkliche oder bäuerliche Arbeit der Verstorbenen.
128. Az ékszerek és a viseletek az emberek megjelenését és társadalmi helyzetüket mutatják. – Schmuck und Tracht zeigen das Aussehen der Menschen und ihre gesellschaftliche Stellung.
129. Az élelmiszer-temetkezési tárgyak az étrendre és a túlvilágról alkotott elképzelésekre utalnak. – Speisebeigaben deuten auf die Ernährung und auf die Vorstellungen vom Jenseits hin.
130. Az avar korszak lakosságának egészségi állapota is kiolvasható a csontvázakból, szinte úgy, mintha egy orvosi kartonból olvasnánk. – Auch die Gesundheit der awarenzeitlichen Bevölkerung lässt sich aus den Skeletten ablesen, fast wie aus einer medizinischen Akte.
131. A csontok a nehéz fizikai munka, a betegségek és az éhínségek nyomait hordozzák. – Die Knochen zeigen Spuren von schwerer Arbeit, von Krankheiten und von Mangelzeiten.
132. A csontvázakon található sérülések balesetekről és háborús erőszakról tanúskodnak. – Verletzungen an Skeletten zeugen von Unfällen und von kriegerischer Gewalt.
133. Az átlagos várható élettartam mai mércével mérve meglepően alacsony volt. – Die durchschnittliche Lebenserwartung war nach heutigen Maßstäben erstaunlich niedrig.
134. A gyermekhalandóság magas volt, amit a gyermeksírok aránya egyértelműen bizonyít. – Die Kindersterblichkeit war hoch, wie der Anteil der Kindergräber unmissverständlich zeigt.
135. Az avar uralom alatt az élet a legtöbb ember számára egyszerűen a kemény munka életét jelentette. – Das Leben unter awarischer Herrschaft war für die meisten Menschen schlicht ein Leben harter Arbeit.
136. Az avar korszak lakosságának táplálkozása a mezőgazdasági terményeken alapult. – Die Ernährung der awarenzeitlichen Bevölkerung beruhte auf den Erzeugnissen der Landwirtschaft.
137. A gabonakása és a kenyér képezte a helyi lakosság alapélelmiszerét. – Getreidebrei und Brot bildeten die Grundnahrung der ansässigen Bevölkerung.
138. A hús és a tejtermékek nagyobb szerepet játszottak az állattenyésztéssel foglalkozó elit számára. – Fleisch und Milchprodukte spielten für die viehzüchtende Elite eine größere Rolle.
139. Az ellátási helyzet nagymértékben függött a terméshozamoktól és attól, hogy nem voltak-e hadjáratok. – Die Versorgungslage hing stark von Ernteerträgen und vom Ausbleiben von Kriegszügen ab.
140. A rossz termés, az állatjárványok és az ellenséges betörések gyorsan éhínséghez vezethettek. – Missernten, Viehseuchen und feindliche Einfälle konnten rasch zu Hungersnöten führen.
141. Az avar korszak embereinek ruházata gyapjúból, lenből és bőrből készült. – Die Kleidung der awarenzeitlichen Menschen bestand aus Wolle, Leinen und Leder.
142. A viseletet övek, csatok és fibulák tartották össze, és egyben díszítették is. – Die Tracht wurde durch Gürtel, Schnallen und Fibeln zusammengehalten und zugleich geschmückt.
143. Az elit körében az értékes fémdíszek és ékszerek egyértelműen jelezték a magas rangot. – Bei der Elite zeigten kostbare Beschläge und Schmuckstücke den hohen Rang unübersehbar an.
144. Ezzel szemben a köznép egyszerűbb, kevés díszítéssel ellátott ruházatot viselt. – Die einfache Bevölkerung trug dagegen schlichtere Kleidung mit wenigen Verzierungen.
145. A család és a rokonok alkották az emberek legszűkebb életkörét. – Die Familie und die Verwandtschaft bildeten den engsten Lebenskreis der Menschen.
146. A családon belül a feladatok egyértelműen nem és életkor szerint voltak elosztva. – Innerhalb der Familie waren die Aufgaben klar nach Geschlecht und Alter verteilt.
147. A férfiak feladata volt a mezőgazdasági munka, az állatok őrzése, a kézművesség és a katonai szolgálat. – Männer waren für Feldarbeit, Viehhütung, Handwerk und Kriegsdienst zuständig.
148. A nők gondoskodtak a háztartásról, a gyermekekről, a textilmunkáról és a kertgazdálkodásról. – Frauen versorgten den Haushalt, die Kinder, die Textilarbeit und die Gartenwirtschaft.
149. A gyermekeket már korán bevonták a felnőttek munkájába; ez egy olyan átmenet volt, amelyben nem volt igazi gyermekkor, ahogyan azt ma ismerjük. – Kinder wurden früh in die Arbeit der Erwachsenen einbezogen, ein Übergang ohne eigentliche Kindheit, wie wir sie heute kennen.
150. Több család tartozott nagyobb rokoni közösségekhez és falusi közösségekhez. – Mehrere Familien gehörten zu größeren Verwandtschaftsverbänden und Dorfgemeinschaften.
151. A vallási elképzelések szintén meghatározóak voltak az avar korszak embereinek mindennapi életében. – Die religiösen Vorstellungen prägten den Alltag der awarenzeitlichen Menschen ebenfalls.
152. Az elit sztyeppei hagyományai az eget és az ősöket tisztelték. – Die Steppentradition der Elite verehrte den Himmel und die Ahnen.
153. A szláv lakosság saját, kereszténység előtti hiedelmeit követte. – Die slawische Bevölkerung folgte ihren eigenen vorchristlichen Glaubensvorstellungen.
154. A temetkezési szokások és a sírmellékletek a túlvilági életbe vetett hitre utalnak. – Bestattungssitten und Grabbeigaben verweisen auf den Glauben an ein Leben nach dem Tod.
155. A kereszténység az avar korszak mindennapi életében kezdetben alig játszott szerepet. – Das Christentum spielte im awarenzeitlichen Alltag zunächst kaum eine Rolle.
156. Csak a 800 körül történt frank hódítás után vette kezdetét a szélesebb körű keresztényesítés. – Erst nach der fränkischen Eroberung um 800 setzte eine breitere Christianisierung ein.
157. A késő avar kori Kárpát-medencét sűrű faluhálózat borította. – Das spätawarische Karpatenbecken war von einem dichten Netz von Dörfern überzogen.
158. Ebben a szakaszban a lakosság száma nagyobb volt, és letelepedettebb, mint korábban. – Die Bevölkerung war in dieser Phase zahlreicher und stärker sesshaft als zuvor.
159. A nomád elit és a letelepedett többség közötti egykori megkülönböztetés nagyrészt eltűnt. – Die einstige Trennung zwischen nomadischer Elite und ansässiger Mehrheit war weitgehend verschwunden.
160. A lovas népből és alattvalóiból egy egységesebb népesség lett. – Aus dem Reitervolk und seinen Untertanen war eine stärker einheitliche Bevölkerung geworden.
161. Ez a népesség túlnyomórészt szántóföldi gazdálkodásból és paraszti állattenyésztésből élt. – Diese Bevölkerung lebte überwiegend vom Ackerbau und von der bäuerlichen Viehhaltung.
162. A nomád életmód ekkor már csak a múlt öröksége volt, nem pedig a mindennapi élet része. – Die nomadische Lebensweise war zu diesem Zeitpunkt nur noch ein Erbe der Vergangenheit, kein gelebter Alltag mehr.
163. Az avar korszak életvilágának vége a 800 körül zajló frank hadjáratokkal jött el. – Das Ende dieser awarenzeitlichen Lebenswelt kam mit den fränkischen Feldzügen um 800.
164. A frank hódítás alapjaiban rázta meg az avar hatalmi rendet. – Die fränkische Eroberung zerschlug die awarische Herrschaftsordnung von Grund auf.
165. A falvak és lakóik azonban a birodalom bukása után is fennmaradtak. – Die Dörfer und ihre Bevölkerung bestanden jedoch über den Untergang des Reiches hinaus fort.
166. Az emberek a Kárpát-medencében maradtak, és rendíthetetlenül folytatták paraszti életüket. – Die Menschen blieben im Karpatenbecken und führten ihr bäuerliches Leben unbeirrt weiter.
167. A frank, majd később más fennhatóság alatt a települési élet egyszerűen folytatódott. – Unter fränkischer und später anderer Oberhoheit setzte sich das Siedlungsleben einfach fort.
168. Amikor a magyarok 895 körül birtokba vették a Kárpát-medencét, a vidék tehát már régóta lakott volt. – Als die Ungarn um 895 das Karpatenbecken in Besitz nahmen, war das Land also längst besiedelt.
169. Egy letelepedett, túlnyomórészt paraszti lakossággal találkoztak. – Sie trafen auf eine ansässige, vorwiegend bäuerliche Bevölkerung.
170. Ez a lakosság olyan falvakban élt, amelyek életmódja már az avar időkben kialakult. – Diese Bevölkerung lebte in Dörfern, deren Lebensform sich bereits in awarischer Zeit herausgebildet hatte.
171. A területet elfoglaló magyarok így – talán anélkül, hogy sejtették volna – egy már kiépített kulturális tájat vettek át. – Die landnehmenden Ungarn übernahmen damit, ohne es vielleicht zu ahnen, eine bereits erschlossene Kulturlandschaft.
172. A területet elfoglaló magyarok nomád életmódja ekkor feltűnően hasonlított a korai avarokéhoz. – Die nomadische Lebensweise der landnehmenden Ungarn ähnelte dabei auffällig der frühen awarischen.
173. A magyarok is később átmentek a vándorló életmódról az letelepedett életmódra. – Auch die Ungarn durchliefen später den Übergang von der Mobilität zur Sesshaftigkeit.
174. Ebben a tekintetben a Kárpát-medencében megismétlődött egy már az avar időkben bevált minta. – Insofern wiederholte sich im Karpatenbecken ein bereits in awarischer Zeit erprobtes Muster.
175. Az avar uralom alatt az élet két világot egyesített egy meglepően tartós renddé. – Das Leben unter awarischer Herrschaft verband zwei Welten zu einer erstaunlich dauerhaften Ordnung.
176. Az elit harci mobilitása biztosította a birodalom külső hatalmát. – Die kriegerische Mobilität der Elite sicherte die äußere Macht des Reiches.
177. A falvak letelepedett munkája viszont gazdasági alapját biztosította. – Die sesshafte Arbeit der Dörfer sicherte im Gegenzug seine wirtschaftliche Grundlage.
178. A kettő kölcsönhatásából egy több mint két évszázadon át fenntartható életvilág alakult ki. – Aus dem Zusammenspiel beider entstand eine über zwei Jahrhunderte tragfähige Lebenswelt.
179. Ez az életvilág tartósan meghatározta a Kárpát-medencét, jóval az avarok korszakának vége után is. – Diese Lebenswelt prägte das Karpatenbecken nachhaltig, weit über das Ende der Awaren hinaus.
180. Ezzel fontos hátteret alkotott a magyar nép későbbi történelméhez. – Sie bildete damit einen wichtigen Hintergrund für die spätere Geschichte des ungarischen Volkes.
(aufklappen)magyar
1. Két világ egy ég alatt, így lehetne egyetlen mondatban összefoglalni az avar korszakban a Kárpát-medencében folyó életet.
2. Egyrészt ott volt a nomád lovas elit vándorló világa, másrészt a letelepedett parasztok szilárd alapokon álló világa.
3. Mindkét életmód több mint két évszázadon át egymás mellett létezett a Kárpát-medencében, akárcsak két szomszéd, akiknek meg kell szokniuk egymást.
4. Az idő múlásával a két világ egyre közelebb került egymáshoz, és végül részben összeolvadt.
5. Ez a fejezet az avar uralom alatt élő emberek mindennapi életét vizsgálja, a nagy csaták és a tribútum-tárgyalásokon túl.
6. Foglalkozik mind az elit harci mobilitásával, mind a széles népesség települési életével.
7. Az e mindennapi életre vonatkozó források rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el.
8. Az avarok hadjáratairól az írásos források viszonylag részletesen, szinte élvezettel részletezik.
9. A települési életről viszont az írásos források nagyrészt hallgatnak.
10. A települések mindennapi életét szinte kizárólag a régészet tárja fel, ásatásról ásatásra.
11. Az avar felső réteg eredetileg az eurázsiai sztyeppék lovas népe volt.
12. Életmódjuk teljes mértékben a mobilitásra és a lóra irányult.
13. Ez a mobilitás jelleg egyaránt meghatározta mind hadviselésüket, mind békés mindennapjaikat.
14. A lovas életmód alapvetően megkülönböztette az avarokat a környékbeli letelepedett lakosságtól.
15. Az avarok nomád betörései elsősorban a Bizánci Birodalom ellen irányultak.
16. E betörések célpontjai a Balkán-félsziget gazdag tartományai voltak.
17. A hadjáratok egy visszatérő, évszakokhoz kötődő ritmust követtek, szinte úgy, mint egy mezőgazdasági naptár, csakhogy sarló helyett kardokkal.
18. Tavasszal és nyáron, amikor a lovak bőséges legelőt találtak, a seregek útra keltek.
19. Télen a harcosok visszatértek a Kárpátok medencéjében lévő táborokba.
20. Egy avar hadjárat általában nem a modern értelemben vett hódítási célt szolgált.
21. Leginkább a zsákmány, a foglyok és a váltságdíj kicsikarása volt a cél.
22. Az avarok kifosztották a falvakat és városokat, és magukkal hurcolták az állatállományt és az embereket.
23. Az elrabolt foglyokat munkaerőként hurcolták el, vagy váltságdíj ellenében szabadon engedték őket.
24. Az avar hadviselés egyik különleges formája az erődített városok ostroma volt.
25. Az osztrákok az ostromokhoz elsősorban szláv és egyéb segédnépeiket vetették be.
26. Ezek a segédnépek építették az ostromgépeket, és végezték a veszélyes közelharci munkát.
27. Az avarok eközben ügyesen átvették a bizánci világ ostromtechnikáit.
28. Bizánci források beszámolnak arról, hogy az avarok dobógépeket és ostromtornyokat vetettek be, ami olyan technika volt, amelyet aligha tulajdonítottak volna ennek a lovas népnek.
29. Ezt a technikai tudást az avarok valószínűleg foglyoktól és átállóktól szerezték meg.
30. Az avar lovasságok mozgékonysága miatt ellenfeleik számára nehezen kiszámíthatóak voltak.
31. Az avar hadosztályok rövid idő alatt nagy távolságokat tudtak megtenni.
32. Gyakran váratlanul bukkantak fel olyan helyeken, ahol egyáltalán nem számítottak rájuk.
33. A bizánci védelem gyakran egyszerűen alulmaradt ezzel a mozgékonysággal szemben.
34. A betörések teljes, féktelen keménységgel sújtották a Balkán érintett lakosságát.
35. Egész vidékeket pusztítottak el, városokat romboltak le és néptelenítettek ki.
36. Sok lakos a hegyekbe, szigetekre vagy szilárd városfalak mögé menekült.
37. Az avar betörések így jelentősen hozzájárultak a Balkán-félsziget átalakulásához.
38. E betörések árnyékában szláv csoportok telepedtek le tartósan a Balkánon.
39. Az avar hadviselés így akaratlanul is felgyorsította a szlávok területfoglalását Délkelet-Európában.
40. Maguknak az avar elitnek a hadjáratok pusztán gazdasági szükségszerűséget jelentettek.
41. A zsákmány és a hódítóadó biztosította a harcosok gazdagságát és tekintélyét.
42. A sikeres hadjáratok egyúttal megerősítették a kagan pozícióját, szinte úgy, mint a jó negyedéves eredmények egy igazgatósági tag helyzetét.
43. A sikerek elmaradása viszont gyengítette az egész szövetség összetartó erejét.
44. A 626-os konstantinápolyi ostrom kudarca után a nagy betörések észrevehetően alábbhagytak.
45. Az avarok ekkor egyre inkább a Kárpát-medencei magterületük biztosítására összpontosítottak.
46. Ezzel a letelepedett élet fokozatosan nagyobb jelentőségre tett szert a hadjáratokkal szemben.
47. Maga a Kárpát-medence volt az az életterület, ahol az avarok mindennapi élete ténylegesen zajlott.
48. Az avar elit eleinte itt nagyrészt nomád módon élt.
49. Sátrakban és mozgatható lakóhelyeken laktak, és állataikkal együtt vándoroltak.
50. Ezek a vándorlások meghatározott, évszakokhoz igazodó útvonalakat követtek, nem pedig céltalan kóborlást jelentettek.
51. Nyáron a magasabban fekvő vagy távolabbi legelőket használták.
52. Télen védett táborokba vonultak a folyók mentén és az alföldeken.
53. Ezt a szabályozott vándorlegeltetési gazdálkodási formát a szaknyelvben transzhumánsnak nevezik.
54. Az avarok vándorlása tehát nem céltalan kóborlás volt, mint azt talán feltételezhetnénk.
55. Inkább egy szilárd, generációk óta bevált éves ciklust követett.
56. A ló állt ennek a nomád életmódnak a középpontjában.
57. Egyszerre szolgált lovaglóállatként, teherhordóként és státuszszimbólumként – három funkciót egyetlen állatban.
58. Emellett az avarok nagy csordákban tartottak szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket.
59. Ezek a csordák húst, tejet, bőrt, gyapjút és szarvat szolgáltattak.
60. A tejből tartós termékeket, például sajtot és erjesztett italokat állítottak elő.
61. Az állattenyésztés összességében az avar elit gazdasági alapját képezte.
62. Az avar életmód azonban nem maradt változatlanul több mint két évszázadon át.
63. Az idő múlásával az avar népesség egyre inkább letelepedett.
64. A nomád vándorlegeltetés háttérbe szorult az állandó településekkel szemben.
65. Ez a változás elsősorban a 7. század közepétől zajlott le.
66. A késő avar társadalom már sokkal inkább a szántóföldi gazdálkodásra összpontosított.
67. A lakosság legnagyobb része egyébként is kezdettől fogva letelepedett életmódot folytatott.
68. Ez a letelepedett többség elsősorban szlávokból és régebbi népek maradványából állt.
69. Állandó falvakban laktak, és szántóföldi gazdálkodással, valamint kézművességgel foglalkoztak.
70. E falvak jellegzetes lakóépülete az úgynevezett gödörház volt.
71. A gödörház egy kicsi, részben a talajba süllyesztett épület volt.
72. A süllyesztett építési mód védelmet nyújtott a téli hideg és a nyári hőség ellen, egyfajta természetes légkondicionálóként működött.
73. Egy ilyen ház alapterülete általában csupán néhány négyzetméter volt.
74. A falak fából, fonott anyagból és agyagból álltak.
75. A tetőt szalmával, náddal vagy gyepdarabokkal fedték.
76. Belül gyakran volt egy kályha vagy tűzhely egy sarokban.
77. Ez a kályha egyszerre szolgált fűtésre és az ételek elkészítésére.
78. Egy avari kori falu több ilyen földbe süllyesztett házból állt.
79. Egy faluba emellett tartoztak élelmiszer-tároló gödrök, kutak és műhelyek is.
80. Az élelmiszer-tároló gödrökben gabonát tároltak a télre és a vetéshez szánt gabonát tárolták.
81. Az ilyen falvak elsősorban folyók, patakok és termékeny talajok közelében helyezkedtek el.
82. A vízfolyások egyaránt biztosították az emberek, az állatok és a mezők ellátását.
83. Az avar kori falvak általában nem rendelkeztek erődítményekkel.
84. A lakosság védelme ehelyett az avar elit katonai erejére támaszkodott.
85. A falusi élet gazdasági középpontja egyértelműen a szántóföldi gazdálkodás volt.
86. Főként gabonaféléket, például búzát, árpát és köleset termesztettek.
87. Emellett hüvelyeseket és különféle kerti növényeket is termesztettek.
88. A mezőket egyszerű, állatok által húzott ekével művelték.
89. A betakarított gabonát kézi kőmalmokban őrölték lisztté.
90. A szántóföldi gazdálkodás mellett a falusi lakosság kisebb mértékben állattenyésztéssel is foglalkozott.
91. A sertések, baromfi, szarvasmarhák és juhok kiegészítették a parasztok étrendjét.
92. A vadászat és a halászat további élelmet biztosított, amikor a mezők és az állatállomány nem hozott elegendő termést.
93. A falvak mindennapjait a kemény, az évszakokhoz igazodó munka jellemezte.
94. A vetés, a betakarítás és az állatok ellátása határozta meg az egész év ritmusát.
95. A falvakban emellett a kézműves tevékenységek széles skáláját űzték.
96. A fazekasok edényeket készítettek az ételek tárolására, elkészítésére és fogyasztására.
97. Az avar kori kerámiát gyakran lassan forgó fazekaskorongon formálták.
98. A szövőnők gyapjúból és lenből ruházati szöveteket készítettek.
99. Ez a textilipari munka többnyire az egyes háztartásokban zajlott, szó szerinti házi termelés volt.
100. A kovácsok vasat dolgoztak fel szerszámokká, eszközökké és fegyverekké.
101. A vaseszközök, mint a sarlók, a kések és az ekealkatrészek, a mezőgazdaság számára egyszerűen nélkülözhetetlenek voltak.
102. Különleges helyet foglalt el a nemesfém-megmunkálás.
103. Az aranyművesek és a bronzöntők ékszereket és értékes övcsatokat készítettek.
104. Ez a igényes kézművesség elsősorban az avar felsőréteg számára dolgozott.
105. Az avar korszak társadalma így gazdasági szempontból egyértelműen a munkamegosztás elve szerint volt felépítve.
106. A nomád elit és az letelepedett falvak között szoros, állandó csere folyt.
107. A falvak gabonát, kézműves termékeket és adókat szállítottak az uralkodóknak.
108. Az elit cserébe katonai védelmet biztosított, és biztosította az általános rendet.
109. Ez az együttműködés azonban egyenlőtlen volt és függőség jellemezte, nem pedig egyenlők közötti üzlet.
110. Az adók és szolgálatok terhét szinte kizárólag a leigázott lakosság viselte.
111. A helyi lakosságot adófizetésre, természetbeni adók és munkaszolgálat fizetésére.
112. Háború esetén emellett gyalogosokat is kellett biztosítania az avar hadsereg számára.
113. A források sajnos nagyrészt hallgatnak ezeknek az adóknak a pontos összegéről és formájáról.
114. Csak az uralom és az alávetés közötti alapvető viszony ismerhető fel.
115. E terhek ellenére a leigázott lakosság nem volt teljesen jogfosztott.
116. A falvak mindennapi ügyeik nagy részét teljes mértékben saját felelősségükre intézték.
117. A szláv lakosság megőrizte nyelvét, szokásait és megszokott életmódját.
118. Az avar birodalom nyilvánvalóan csak ott avatkozott be a falvak mindennapi életébe, ahol saját hatalmi érdekei forogtak kockán.
119. Az avarok és alattvalóik közötti viszony természetesen nem volt feszültségmentes.
120. A szláv lakosság többször is fellázadt az avar fennhatóság ellen.
121. A legismertebb felkelés a 7. század elején a Samos-birodalom kialakulásához vezetett.
122. Az ilyen felkelések egyértelműen mutatják, hogy az avar uralom kényszerre, nem pedig beleegyezésre épült.
123. Az idő múlásával azonban az avar és a szláv lakosság egyre inkább összeolvadt.
124. Az uralkodók és az uralkodottak közötti eredetileg éles elhatárolódás észrevehetően elmosódott.
125. Az avar korszakban élők mindennapi életét a temetkezési helyek teszik különösen szemléletesen megragadhatóvá.
126. A sírokban talált sírmellékletek tükrözik a halottak tevékenységét, rangját és életkörülményeit.
127. A sírokban talált szerszámok a halottak kézműves vagy mezőgazdasági munkájára utalnak.
128. Az ékszerek és a viseletek az emberek megjelenését és társadalmi helyzetüket mutatják.
129. Az élelmiszer-temetkezési tárgyak az étrendre és a túlvilágról alkotott elképzelésekre utalnak.
130. Az avar korszak lakosságának egészségi állapota is kiolvasható a csontvázakból, szinte úgy, mintha egy orvosi kartonból olvasnánk.
131. A csontok a nehéz fizikai munka, a betegségek és az éhínségek nyomait hordozzák.
132. A csontvázakon található sérülések balesetekről és háborús erőszakról tanúskodnak.
133. Az átlagos várható élettartam mai mércével mérve meglepően alacsony volt.
134. A gyermekhalandóság magas volt, amit a gyermeksírok aránya egyértelműen bizonyít.
135. Az avar uralom alatt az élet a legtöbb ember számára egyszerűen a kemény munka életét jelentette.
136. Az avar korszak lakosságának táplálkozása a mezőgazdasági terményeken alapult.
137. A gabonakása és a kenyér képezte a helyi lakosság alapélelmiszerét.
138. A hús és a tejtermékek nagyobb szerepet játszottak az állattenyésztéssel foglalkozó elit számára.
139. Az ellátási helyzet nagymértékben függött a terméshozamoktól és attól, hogy nem voltak-e hadjáratok.
140. A rossz termés, az állatjárványok és az ellenséges betörések gyorsan éhínséghez vezethettek.
141. Az avar korszak embereinek ruházata gyapjúból, lenből és bőrből készült.
142. A viseletet övek, csatok és fibulák tartották össze, és egyben díszítették is.
143. Az elit körében az értékes fémdíszek és ékszerek egyértelműen jelezték a magas rangot.
144. Ezzel szemben a köznép egyszerűbb, kevés díszítéssel ellátott ruházatot viselt.
145. A család és a rokonok alkották az emberek legszűkebb életkörét.
146. A családon belül a feladatok egyértelműen nem és életkor szerint voltak elosztva.
147. A férfiak feladata volt a mezőgazdasági munka, az állatok őrzése, a kézművesség és a katonai szolgálat.
148. A nők gondoskodtak a háztartásról, a gyermekekről, a textilmunkáról és a kertgazdálkodásról.
149. A gyermekeket már korán bevonták a felnőttek munkájába; ez egy olyan átmenet volt, amelyben nem volt igazi gyermekkor, ahogyan azt ma ismerjük.
150. Több család tartozott nagyobb rokoni közösségekhez és falusi közösségekhez.
151. A vallási elképzelések szintén meghatározóak voltak az avar korszak embereinek mindennapi életében.
152. Az elit sztyeppei hagyományai az eget és az ősöket tisztelték.
153. A szláv lakosság saját, kereszténység előtti hiedelmeit követte.
154. A temetkezési szokások és a sírmellékletek a túlvilági életbe vetett hitre utalnak.
155. A kereszténység az avar korszak mindennapi életében kezdetben alig játszott szerepet.
156. Csak a 800 körül történt frank hódítás után vette kezdetét a szélesebb körű keresztényesítés.
157. A késő avar kori Kárpát-medencét sűrű faluhálózat borította.
158. Ebben a szakaszban a lakosság száma nagyobb volt, és letelepedettebb, mint korábban.
159. A nomád elit és a letelepedett többség közötti egykori megkülönböztetés nagyrészt eltűnt.
160. A lovas népből és alattvalóiból egy egységesebb népesség lett.
161. Ez a népesség túlnyomórészt szántóföldi gazdálkodásból és paraszti állattenyésztésből élt.
162. A nomád életmód ekkor már csak a múlt öröksége volt, nem pedig a mindennapi élet része.
163. Az avar korszak életvilágának vége a 800 körül zajló frank hadjáratokkal jött el.
164. A frank hódítás alapjaiban rázta meg az avar hatalmi rendet.
165. A falvak és lakóik azonban a birodalom bukása után is fennmaradtak.
166. Az emberek a Kárpát-medencében maradtak, és rendíthetetlenül folytatták paraszti életüket.
167. A frank, majd később más fennhatóság alatt a települési élet egyszerűen folytatódott.
168. Amikor a magyarok 895 körül birtokba vették a Kárpát-medencét, a vidék tehát már régóta lakott volt.
169. Egy letelepedett, túlnyomórészt paraszti lakossággal találkoztak.
170. Ez a lakosság olyan falvakban élt, amelyek életmódja már az avar időkben kialakult.
171. A területet elfoglaló magyarok így – talán anélkül, hogy sejtették volna – egy már kiépített kulturális tájat vettek át.
172. A területet elfoglaló magyarok nomád életmódja ekkor feltűnően hasonlított a korai avarokéhoz.
173. A magyarok is később átmentek a vándorló életmódról az letelepedett életmódra.
174. Ebben a tekintetben a Kárpát-medencében megismétlődött egy már az avar időkben bevált minta.
175. Az avar uralom alatt az élet két világot egyesített egy meglepően tartós renddé.
176. Az elit harci mobilitása biztosította a birodalom külső hatalmát.
177. A falvak letelepedett munkája viszont gazdasági alapját biztosította.
178. A kettő kölcsönhatásából egy több mint két évszázadon át fenntartható életvilág alakult ki.
179. Ez az életvilág tartósan meghatározta a Kárpát-medencét, jóval az avarok korszakának vége után is.
180. Ezzel fontos hátteret alkotott a magyar nép későbbi történelméhez.
(aufklappen)német
1. Zwei Welten unter einem Himmel, das war das Leben im Karpatenbecken der Awarenzeit in einem einzigen Satz.
2. Auf der einen Seite stand die mobile Welt der nomadischen Reiterelite, auf der anderen die festgegründete Welt der ansässigen Bauern.
3. Beide Lebensformen bestanden im Karpatenbecken über zwei Jahrhunderte nebeneinander, wie zwei Nachbarn, die sich aneinander gewöhnen müssen.
4. Im Lauf der Zeit näherten sich beide Welten einander an und verschmolzen schließlich teilweise.
5. Dieser Abschnitt betrachtet den Alltag der Menschen unter awarischer Herrschaft, jenseits der großen Schlachten und Tributverhandlungen.
6. Er behandelt sowohl die kriegerische Mobilität der Elite als auch das Siedlungsleben der breiten Bevölkerung.
7. Die Quellenlage für diesen Alltag ist denkbar ungleich verteilt.
8. Über die Kriegszüge der Awaren berichten die schriftlichen Quellen vergleichsweise ausführlich, fast genüsslich detailliert.
9. Über das Siedlungsleben dagegen schweigen die Schriftquellen weitgehend.
10. Den Alltag der Siedlungen erschließt fast ausschließlich die Archäologie, Spatenstich für Spatenstich.
11. Die awarische Oberschicht war ursprünglich ein Reitervolk der eurasischen Steppe.
12. Ihre Lebensweise war ganz auf Beweglichkeit und auf das Pferd ausgerichtet.
13. Diese Mobilität bestimmte sowohl ihre Kriegsführung als auch ihren friedlichen Alltag gleichermaßen.
14. Die berittene Lebensweise unterschied die Awaren grundlegend von der ansässigen Bevölkerung um sie herum.
15. Die nomadischen Einfälle der Awaren richteten sich vor allem gegen das Byzantinische Reich.
16. Ziel dieser Einfälle waren die reichen Provinzen auf der Balkanhalbinsel.
17. Die Feldzüge folgten einem wiederkehrenden, jahreszeitlich bestimmten Rhythmus, fast wie ein landwirtschaftlicher Kalender, nur mit Säbeln statt Sicheln.
18. Im Frühjahr und Sommer, wenn die Pferde reichlich Weide fanden, zogen die Heere aus.
19. Im Winter kehrten die Krieger in die Lager des Karpatenbeckens zurück.
20. Ein awarischer Kriegszug verfolgte in der Regel kein Eroberungsziel im modernen Sinn.
21. Es ging zumeist um Beute, um Gefangene und um die Erpressung von Tributzahlungen.
22. Die Awaren plünderten Dörfer und Städte und führten Vieh und Menschen mit sich fort.
23. Die mitgeführten Gefangenen wurden als Arbeitskräfte verschleppt oder gegen Lösegeld wieder freigegeben.
24. Eine besondere Form der awarischen Kriegsführung war die Belagerung befestigter Städte.
25. Für Belagerungen setzten die Awaren bevorzugt ihre slawischen und sonstigen Hilfsvölker ein.
26. Diese Hilfsvölker bauten das Belagerungsgerät und führten die gefährliche Nahkampfarbeit aus.
27. Die Awaren übernahmen dabei geschickt Belagerungstechniken aus der byzantinischen Welt.
28. Byzantinische Quellen berichten vom Einsatz von Wurfmaschinen und Belagerungstürmen durch die Awaren, eine Technik, die man dem Reitervolk kaum zugetraut hätte.
29. Dieses technische Wissen erlangten die Awaren wohl durch Gefangene und Überläufer.
30. Die Beweglichkeit der awarischen Reiterheere machte sie für die Gegner schwer berechenbar.
31. Awarische Verbände konnten in kurzer Zeit große Entfernungen zurücklegen.
32. Sie tauchten oft überraschend an Orten auf, an denen man sie überhaupt nicht erwartete.
33. Die byzantinische Verteidigung war dieser Beweglichkeit häufig schlicht unterlegen.
34. Die Einfälle trafen die betroffene Bevölkerung des Balkans mit voller, ungebremster Härte.
35. Ganze Landstriche wurden verwüstet, Städte zerstört und entvölkert.
36. Viele Bewohner flohen in die Berge, auf Inseln oder hinter feste Stadtmauern.
37. Die awarischen Einfälle trugen so erheblich zur Umgestaltung der Balkanhalbinsel bei.
38. Im Schatten dieser Einfälle siedelten sich slawische Gruppen dauerhaft auf dem Balkan an.
39. Die awarische Kriegsführung beschleunigte damit unbeabsichtigt die slawische Landnahme in Südosteuropa.
40. Für die awarische Elite selbst waren die Kriegszüge eine schlichte wirtschaftliche Notwendigkeit.
41. Beute und Tribut sicherten den Reichtum und das Ansehen der Krieger.
42. Erfolgreiche Feldzüge stärkten zugleich die Stellung des Khagans, fast wie gute Quartalszahlen die Position eines Vorstands.
43. Das Ausbleiben von Erfolgen schwächte umgekehrt die Bindekraft des gesamten Verbandes.
44. Nach der gescheiterten Belagerung Konstantinopels im Jahr 626 ließen die großen Einfälle merklich nach.
45. Die Awaren wandten sich nun verstärkt der Sicherung ihrer Kernzone im Karpatenbecken zu.
46. Damit gewann das Siedlungsleben gegenüber dem Kriegszug allmählich an Bedeutung.
47. Das Karpatenbecken selbst war der Lebensraum, in dem sich der awarische Alltag tatsächlich abspielte.
48. Die awarische Elite lebte hier zunächst weitgehend nach nomadischer Art.
49. Sie bewohnte Zelte und bewegliche Behausungen und zog mit ihren Herden umher.
50. Diese Wanderungen folgten festen, jahreszeitlich bestimmten Routen, kein zielloses Umherirren.
51. Im Sommer wurden die höher gelegenen oder entfernteren Weiden genutzt.
52. Im Winter zog man in geschützte Lager an Flüssen und in Niederungen.
53. Diese Form der geregelten Wanderweidewirtschaft wird in der Fachsprache als Transhumanz bezeichnet.
54. Die awarische Mobilität war damit kein zielloses Umherziehen, wie man vielleicht vermuten könnte.
55. Sie folgte vielmehr einem festen, über Generationen erprobten Jahreszyklus.
56. Das Pferd stand im Mittelpunkt dieser nomadischen Lebensweise.
57. Es diente als Reittier, als Lastträger und als Statussymbol zugleich, drei Funktionen in einem einzigen Tier.
58. Daneben hielten die Awaren Rinder, Schafe und Ziegen in großen Herden.
59. Diese Herden lieferten Fleisch, Milch, Häute, Wolle und Horn.
60. Aus Milch wurden haltbare Produkte wie Käse und gesäuerte Getränke hergestellt.
61. Die Viehzucht bildete insgesamt die wirtschaftliche Grundlage der awarischen Elite.
62. Die awarische Lebensweise blieb jedoch nicht über zwei Jahrhunderte unverändert stehen.
63. Im Lauf der Zeit wurde die awarische Bevölkerung zunehmend sesshaft.
64. Die nomadische Wanderweidewirtschaft trat hinter feste Siedlungen zurück.
65. Dieser Wandel vollzog sich vor allem ab der Mitte des 7. Jahrhunderts.
66. Die spätawarische Gesellschaft war deutlich stärker auf den Ackerbau ausgerichtet.
67. Der größte Teil der Bevölkerung lebte ohnehin von Anfang an sesshaft.
68. Diese sesshafte Mehrheit bestand vor allem aus Slawen und aus Resten älterer Völker.
69. Sie bewohnte feste Dörfer und betrieb Ackerbau und Handwerk.
70. Das typische Wohngebäude dieser Dörfer war das sogenannte Grubenhaus.
71. Ein Grubenhaus war ein kleines, teilweise in den Boden eingetieftes Gebäude.
72. Die eingetiefte Bauweise bot Schutz vor Kälte im Winter und Hitze im Sommer, eine Art natürliche Klimaanlage.
73. Die Grundfläche eines solchen Hauses betrug meist nur wenige Quadratmeter.
74. Die Wände bestanden aus Holz, Flechtwerk und Lehm.
75. Das Dach war mit Stroh, Schilf oder Rasensoden gedeckt.
76. Im Inneren befand sich häufig ein Ofen oder eine Feuerstelle in einer Ecke.
77. Dieser Ofen diente zum Heizen und zum Zubereiten der Mahlzeiten zugleich.
78. Ein awarenzeitliches Dorf bestand aus mehreren solcher Grubenhäuser.
79. Zu einem Dorf gehörten außerdem Vorratsgruben, Brunnen und Werkstattbereiche.
80. In den Vorratsgruben wurde Getreide für den Winter und für die Aussaat gelagert.
81. Solche Dörfer lagen bevorzugt in der Nähe von Flüssen, Bächen und fruchtbaren Böden.
82. Die Wasserläufe sicherten die Versorgung von Mensch, Vieh und Feldern gleichermaßen.
83. Befestigungen besaßen die awarenzeitlichen Dörfer in der Regel nicht.
84. Der Schutz der Bevölkerung beruhte stattdessen auf der militärischen Macht der awarischen Elite.
85. Der wirtschaftliche Mittelpunkt des Dorflebens war eindeutig der Ackerbau.
86. Angebaut wurden vor allem Getreidearten wie Weizen, Gerste und Hirse.
87. Daneben kultivierte man Hülsenfrüchte und verschiedene Gartenpflanzen.
88. Die Felder wurden mit einem einfachen, von Tieren gezogenen Pflug bestellt.
89. Das geerntete Getreide wurde auf Handmühlen aus Stein zu Mehl gemahlen.
90. Neben dem Ackerbau betrieb die Dorfbevölkerung Viehzucht im kleineren Rahmen.
91. Schweine, Geflügel, Rinder und Schafe ergänzten die Ernährung der Bauern.
92. Jagd und Fischfang lieferten zusätzliche Nahrung, wann immer Felder und Herden zu wenig hergaben.
93. Der Alltag in den Dörfern war von harter, jahreszeitlich bestimmter Arbeit geprägt.
94. Aussaat, Ernte und die Versorgung des Viehs gaben den gesamten Jahresrhythmus vor.
95. In den Dörfern wurde überdies ein breites Spektrum handwerklicher Tätigkeiten ausgeübt.
96. Töpfer fertigten Gefäße für Vorrat, Zubereitung und Verzehr der Speisen.
97. Awarenzeitliche Keramik wurde häufig auf der langsam drehenden Töpferscheibe geformt.
98. Weberinnen stellten aus Wolle und Flachs Stoffe für die Kleidung her.
99. Diese textile Arbeit war zumeist in den einzelnen Haushalten angesiedelt, eine häusliche Produktion im wahrsten Sinn.
100. Schmiede verarbeiteten Eisen zu Werkzeugen, Geräten und Waffen.
101. Eisengeräte wie Sicheln, Messer und Pflugteile waren für die Landwirtschaft schlicht unentbehrlich.
102. Eine besondere Stellung nahm das Metallhandwerk der Edelmetallverarbeitung ein.
103. Goldschmiede und Bronzegießer fertigten Schmuck und die kostbaren Gürtelbeschläge.
104. Dieses anspruchsvolle Handwerk arbeitete vor allem für die awarische Oberschicht.
105. Die awarenzeitliche Gesellschaft war damit wirtschaftlich klar arbeitsteilig gegliedert.
106. Zwischen der nomadischen Elite und den sesshaften Dörfern bestand ein enger, beständiger Austausch.
107. Die Dörfer lieferten Getreide, handwerkliche Erzeugnisse und Abgaben an die Herrschaft.
108. Die Elite gewährte im Gegenzug militärischen Schutz und sicherte die allgemeine Ordnung.
109. Dieser Austausch war jedoch ungleich und von Abhängigkeit geprägt, kein Geschäft unter Gleichen.
110. Die Last der Abgaben und Dienste trug fast ausschließlich die unterworfene Bevölkerung.
111. Die ansässige Bevölkerung war zu Tribut, Naturalabgaben und Arbeitsleistungen verpflichtet.
112. Im Kriegsfall musste sie zudem Fußtruppen für das awarische Heer stellen.
113. Über die genaue Höhe und Form dieser Abgaben schweigen die Quellen leider weitgehend.
114. Erkennbar ist nur das grundsätzliche Verhältnis von Herrschaft und Unterwerfung.
115. Trotz dieser Lasten war die unterworfene Bevölkerung nicht durchweg rechtlos.
116. Die Dörfer regelten viele Angelegenheiten ihres Alltags durchaus in eigener Verantwortung.
117. Die slawische Bevölkerung bewahrte ihre Sprache, ihre Bräuche und ihre gewohnte Lebensweise.
118. Das Awarenreich griff offenbar nur dort in den Dorfalltag ein, wo es um eigene Herrschaftsinteressen ging.
119. Das Verhältnis zwischen Awaren und Untertanen war freilich nicht spannungsfrei.
120. Die slawische Bevölkerung erhob sich mehrfach gegen die awarische Oberhoheit.
121. Die bekannteste Erhebung führte zur Entstehung des Reiches Samos im frühen 7. Jahrhundert.
122. Solche Erhebungen zeigen deutlich, dass die awarische Herrschaft auf Druck und nicht auf Zustimmung beruhte.
123. Mit der Zeit verschmolzen die awarische und die slawische Bevölkerung jedoch zunehmend miteinander.
124. Die ursprünglich scharfe Trennung zwischen Herrschenden und Beherrschten verlor merklich an Schärfe.
125. Der Alltag der awarenzeitlichen Menschen wird durch die Gräberfelder besonders anschaulich greifbar.
126. Die Beigaben in den Gräbern spiegeln Tätigkeiten, Rang und Lebensumstände der Toten wider.
127. Werkzeuge in Gräbern verweisen auf die handwerkliche oder bäuerliche Arbeit der Verstorbenen.
128. Schmuck und Tracht zeigen das Aussehen der Menschen und ihre gesellschaftliche Stellung.
129. Speisebeigaben deuten auf die Ernährung und auf die Vorstellungen vom Jenseits hin.
130. Auch die Gesundheit der awarenzeitlichen Bevölkerung lässt sich aus den Skeletten ablesen, fast wie aus einer medizinischen Akte.
131. Die Knochen zeigen Spuren von schwerer Arbeit, von Krankheiten und von Mangelzeiten.
132. Verletzungen an Skeletten zeugen von Unfällen und von kriegerischer Gewalt.
133. Die durchschnittliche Lebenserwartung war nach heutigen Maßstäben erstaunlich niedrig.
134. Die Kindersterblichkeit war hoch, wie der Anteil der Kindergräber unmissverständlich zeigt.
135. Das Leben unter awarischer Herrschaft war für die meisten Menschen schlicht ein Leben harter Arbeit.
136. Die Ernährung der awarenzeitlichen Bevölkerung beruhte auf den Erzeugnissen der Landwirtschaft.
137. Getreidebrei und Brot bildeten die Grundnahrung der ansässigen Bevölkerung.
138. Fleisch und Milchprodukte spielten für die viehzüchtende Elite eine größere Rolle.
139. Die Versorgungslage hing stark von Ernteerträgen und vom Ausbleiben von Kriegszügen ab.
140. Missernten, Viehseuchen und feindliche Einfälle konnten rasch zu Hungersnöten führen.
141. Die Kleidung der awarenzeitlichen Menschen bestand aus Wolle, Leinen und Leder.
142. Die Tracht wurde durch Gürtel, Schnallen und Fibeln zusammengehalten und zugleich geschmückt.
143. Bei der Elite zeigten kostbare Beschläge und Schmuckstücke den hohen Rang unübersehbar an.
144. Die einfache Bevölkerung trug dagegen schlichtere Kleidung mit wenigen Verzierungen.
145. Die Familie und die Verwandtschaft bildeten den engsten Lebenskreis der Menschen.
146. Innerhalb der Familie waren die Aufgaben klar nach Geschlecht und Alter verteilt.
147. Männer waren für Feldarbeit, Viehhütung, Handwerk und Kriegsdienst zuständig.
148. Frauen versorgten den Haushalt, die Kinder, die Textilarbeit und die Gartenwirtschaft.
149. Kinder wurden früh in die Arbeit der Erwachsenen einbezogen, ein Übergang ohne eigentliche Kindheit, wie wir sie heute kennen.
150. Mehrere Familien gehörten zu größeren Verwandtschaftsverbänden und Dorfgemeinschaften.
151. Die religiösen Vorstellungen prägten den Alltag der awarenzeitlichen Menschen ebenfalls.
152. Die Steppentradition der Elite verehrte den Himmel und die Ahnen.
153. Die slawische Bevölkerung folgte ihren eigenen vorchristlichen Glaubensvorstellungen.
154. Bestattungssitten und Grabbeigaben verweisen auf den Glauben an ein Leben nach dem Tod.
155. Das Christentum spielte im awarenzeitlichen Alltag zunächst kaum eine Rolle.
156. Erst nach der fränkischen Eroberung um 800 setzte eine breitere Christianisierung ein.
157. Das spätawarische Karpatenbecken war von einem dichten Netz von Dörfern überzogen.
158. Die Bevölkerung war in dieser Phase zahlreicher und stärker sesshaft als zuvor.
159. Die einstige Trennung zwischen nomadischer Elite und ansässiger Mehrheit war weitgehend verschwunden.
160. Aus dem Reitervolk und seinen Untertanen war eine stärker einheitliche Bevölkerung geworden.
161. Diese Bevölkerung lebte überwiegend vom Ackerbau und von der bäuerlichen Viehhaltung.
162. Die nomadische Lebensweise war zu diesem Zeitpunkt nur noch ein Erbe der Vergangenheit, kein gelebter Alltag mehr.
163. Das Ende dieser awarenzeitlichen Lebenswelt kam mit den fränkischen Feldzügen um 800.
164. Die fränkische Eroberung zerschlug die awarische Herrschaftsordnung von Grund auf.
165. Die Dörfer und ihre Bevölkerung bestanden jedoch über den Untergang des Reiches hinaus fort.
166. Die Menschen blieben im Karpatenbecken und führten ihr bäuerliches Leben unbeirrt weiter.
167. Unter fränkischer und später anderer Oberhoheit setzte sich das Siedlungsleben einfach fort.
168. Als die Ungarn um 895 das Karpatenbecken in Besitz nahmen, war das Land also längst besiedelt.
169. Sie trafen auf eine ansässige, vorwiegend bäuerliche Bevölkerung.
170. Diese Bevölkerung lebte in Dörfern, deren Lebensform sich bereits in awarischer Zeit herausgebildet hatte.
171. Die landnehmenden Ungarn übernahmen damit, ohne es vielleicht zu ahnen, eine bereits erschlossene Kulturlandschaft.
172. Die nomadische Lebensweise der landnehmenden Ungarn ähnelte dabei auffällig der frühen awarischen.
173. Auch die Ungarn durchliefen später den Übergang von der Mobilität zur Sesshaftigkeit.
174. Insofern wiederholte sich im Karpatenbecken ein bereits in awarischer Zeit erprobtes Muster.
175. Das Leben unter awarischer Herrschaft verband zwei Welten zu einer erstaunlich dauerhaften Ordnung.
176. Die kriegerische Mobilität der Elite sicherte die äußere Macht des Reiches.
177. Die sesshafte Arbeit der Dörfer sicherte im Gegenzug seine wirtschaftliche Grundlage.
178. Aus dem Zusammenspiel beider entstand eine über zwei Jahrhunderte tragfähige Lebenswelt.
179. Diese Lebenswelt prägte das Karpatenbecken nachhaltig, weit über das Ende der Awaren hinaus.
180. Sie bildete damit einen wichtigen Hintergrund für die spätere Geschichte des ungarischen Volkes.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.