4.2.3 – A csontkor, a csontosodási magvak és a növekedés zavarai – Knochenalter, Knochenkerne und Wachstumsstörungen
1. A csontváz érése meghatározott fejlődési sorrendet követ, amely azonban nem minden gyermekben pontosan azonos ütemben zajlik. – Die Reifung des Skeletts folgt einer bestimmten Entwicklungsfolge, die jedoch nicht bei jedem Kind mit genau derselben Geschwindigkeit abläuft.
2. Emiatt a születés óta eltelt időt kifejező naptári életkor és a csontváz fejlettségét tükröző biológiai életkor eltérhet egymástól. – Daher können das seit der Geburt vergangene chronologische Alter und das den Entwicklungsstand des Skeletts widerspiegelnde biologische Alter voneinander abweichen.
3. Csontkornak azt az életkort nevezzük, amelynek az adott gyermek csontvázának érettségi foka az egészséges referenciaértékek alapján megfelel. – Als Knochenalter bezeichnet man das Alter, dem der Reifegrad des Skeletts eines Kindes anhand gesunder Referenzwerte entspricht.
4. Meghatározása elsősorban a csontosodási magvak megjelenésén, növekedésén, alakváltozásán és a növekedési lemezek záródásán alapul. – Seine Bestimmung beruht vor allem auf dem Auftreten, Wachstum und Formwandel der Knochenkerne sowie auf dem Schluss der Wachstumsfugen.
5. Csontosodási magvaknak vagy csontosodási központoknak azokat a területeket nevezzük, amelyekben a korábban porcos vagy kötőszövetes állomány helyén megindul a csontképződés. – Als Knochenkerne oder Ossifikationszentren bezeichnet man Bereiche, in denen an der Stelle zuvor knorpeliger oder bindegewebiger Substanz die Knochenbildung einsetzt.
6. Az elsődleges csontosodási magvak többnyire már a méhen belüli fejlődés során megjelennek, hosszú csontokban rendszerint a diafízis közepén. – Die primären Ossifikationszentren erscheinen meist bereits während der intrauterinen Entwicklung, bei langen Knochen gewöhnlich in der Mitte der Diaphyse.
7. Másodlagos központok főként az epifízisekben alakulnak ki, részben a születés körüli időszakban, részben pedig csak a gyermekkor későbbi szakaszaiban. – Sekundäre Zentren entstehen vor allem in den Epiphysen, teilweise um den Zeitpunkt der Geburt, teilweise erst in späteren Abschnitten der Kindheit.
8. Megjelenésük időpontja, alakjuk és egymáshoz viszonyított nagyságuk ezért hasznos támpontot ad a csontváz érettségének megítéléséhez. – Zeitpunkt ihres Erscheinens, ihre Form und ihre relative Größe liefern daher nützliche Anhaltspunkte zur Beurteilung der Skelettreife.
9. A vizsgálathoz rendszerint a bal kézről és csuklóról készítenek röntgenfelvételt, mert ezen a kis területen sok, eltérő időpontban érő csont látható. – Für die Untersuchung wird gewöhnlich eine Röntgenaufnahme der linken Hand und des Handgelenks angefertigt, da in diesem kleinen Bereich viele zu unterschiedlichen Zeitpunkten reifende Knochen sichtbar sind.
10. Az ujjak csontjai, a kézközépcsontok, a kéztőcsontok, valamint az orsócsont és a singcsont epifízisei egymást követő, jól összehasonlítható változásokat mutatnak. – Die Fingerknochen, Mittelhandknochen, Handwurzelknochen sowie die Epiphysen von Speiche und Elle zeigen aufeinanderfolgende, gut vergleichbare Veränderungen.
11. A felvételen látható fejlettségi állapotot életkor és nem szerint rendezett referenciafelvételekkel vagy pontozásos értékelési rendszerrel hasonlítják össze. – Der auf der Aufnahme erkennbare Entwicklungsstand wird mit nach Alter und Geschlecht geordneten Referenzaufnahmen oder mithilfe eines Punktbewertungssystems verglichen.
12. Mivel a csontérés ütemében egészséges gyermekek között is jelentős eltérések fordulnak elő, kisebb különbség önmagában még nem bizonyít betegséget. – Da auch zwischen gesunden Kindern deutliche Unterschiede in der Geschwindigkeit der Knochenreifung vorkommen, beweist eine geringe Abweichung allein noch keine Erkrankung.
13. Értékeléskor ezért figyelembe kell venni a testmagasságot, a növekedés korábbi ütemét, a pubertás állapotát és a családban jellemző fejlődési mintázatot. – Bei der Beurteilung müssen daher Körpergröße, bisherige Wachstumsgeschwindigkeit, Pubertätsstadium und das in der Familie typische Entwicklungsmuster berücksichtigt werden.
14. Késő csontkor esetén a csontváz érettsége elmarad a naptári életkortól, miközben a növekedési lemezek hosszabb ideig nyitva maradhatnak. – Bei verzögertem Knochenalter bleibt die Skelettreife hinter dem chronologischen Alter zurück, während die Wachstumsfugen länger offen bleiben können.
15. Ilyen eltérés alkati növekedési és pubertáskésésben is előfordulhat, amikor a gyermek átmenetileg alacsonyabb társainál, később azonban részben vagy teljesen felzárkózik. – Eine solche Abweichung kann bei konstitutioneller Wachstums- und Pubertätsverzögerung auftreten, wobei das Kind vorübergehend kleiner als Gleichaltrige ist, später jedoch teilweise oder vollständig aufholt.
16. Szintén lassíthatja a csontérést a növekedési hormon vagy a pajzsmirigyhormonok hiánya, a tartós alultápláltság és több krónikus szervi betegség. – Auch ein Mangel an Wachstumshormon oder Schilddrüsenhormonen, anhaltende Unterernährung und verschiedene chronische Organerkrankungen können die Knochenreifung verlangsamen.
17. Előrehaladott csontkorról beszélünk, ha a csontváz érettebbnek látszik annál, ami a gyermek naptári életkora alapján várható volna. – Von einem fortgeschrittenen Knochenalter spricht man, wenn das Skelett reifer erscheint, als es nach dem chronologischen Alter des Kindes zu erwarten wäre.
18. Korai nemihormon-hatás esetén a növekedés kezdetben felgyorsulhat, ugyanakkor a növekedési lemezek idő előtti érése csökkentheti a végleges testmagasságot. – Bei vorzeitiger Wirkung von Sexualhormonen kann sich das Wachstum zunächst beschleunigen, während die verfrühte Reifung der Wachstumsfugen die endgültige Körpergröße vermindern kann.
19. A csontkor meghatározása ezért a még várható növekedés és a várható felnőttkori testmagasság becslésében is fontos szerepet játszik. – Die Bestimmung des Knochenalters spielt daher auch bei der Einschätzung des verbleibenden Wachstums und der voraussichtlichen Erwachsenengröße eine wichtige Rolle.
20. Növekedési zavarról akkor beszélünk, ha a gyermek testmérete, növekedési sebessége vagy testarányai tartósan eltérnek az életkorának megfelelő tartománytól. – Von einer Wachstumsstörung spricht man, wenn Körpermaße, Wachstumsgeschwindigkeit oder Körperproportionen eines Kindes dauerhaft vom altersentsprechenden Bereich abweichen.
21. Az arányos alacsonynövésben a törzs és a végtagok egymáshoz viszonyított méretei megtartottak, az egész test azonban az átlagosnál kisebb. – Beim proportionierten Kleinwuchs bleiben die Größenverhältnisse von Rumpf und Gliedmaßen erhalten, der gesamte Körper ist jedoch kleiner als der Durchschnitt.
22. Aránytalan alacsonynövés esetén bizonyos testrészek fejlődése erősebben érintett, ezért a törzs és a végtagok közötti arány megváltozik. – Beim disproportionalen Kleinwuchs sind bestimmte Körperabschnitte stärker betroffen, sodass sich das Verhältnis zwischen Rumpf und Gliedmaßen verändert.
23. Az achondroplasia öröklött porcnövekedési zavar, amely főként a hosszú csontok enchondrális csontosodását korlátozza, miközben a desmálisan fejlődő csontok kevésbé érintettek. – Die Achondroplasie ist eine erbliche Störung des Knorpelwachstums, die vor allem die enchondrale Ossifikation der langen Knochen einschränkt, während desmal entstehende Knochen weniger betroffen sind.
24. Ennek következtében a végtagok rövidek maradnak, míg a törzs hossza viszonylag megtartott, és a koponya arányai is jellegzetesen módosulhatnak. – Infolgedessen bleiben die Gliedmaßen kurz, während die Rumpflänge relativ erhalten ist und sich auch die Proportionen des Schädels charakteristisch verändern können.
25. Növekedési hormon túltermelődése nyitott növekedési lemezek mellett kórosan fokozott hosszanti növekedéshez, vagyis gigantizmushoz vezethet. – Eine Überproduktion von Wachstumshormon kann bei offenen Wachstumsfugen zu krankhaft gesteigertem Längenwachstum, also zu Gigantismus, führen.
26. Amennyiben ugyanaz a hormonális többlet csak a növekedési lemezek záródása után jelentkezik, a csontok már nem hosszabbodnak, hanem főként megvastagodnak. – Tritt derselbe hormonelle Überschuss erst nach dem Schluss der Wachstumsfugen auf, verlängern sich die Knochen nicht mehr, sondern nehmen vor allem an Dicke zu.
27. Ezt az állapotot akromegáliának nevezzük, amelyben különösen a kéz, a láb, az állkapocs és az arckoponya csontjai növekedhetnek meg. – Dieser Zustand wird als Akromegalie bezeichnet, bei der besonders die Knochen der Hände, Füße, des Unterkiefers und des Gesichtsschädels zunehmen können.
28. A növekedési lemez sérülése, fertőzése vagy vérellátási zavara részleges vagy teljes idő előtti záródást idézhet elő. – Eine Verletzung, Infektion oder Durchblutungsstörung der Wachstumsfuge kann einen teilweisen oder vollständigen vorzeitigen Schluss verursachen.
29. Teljes záródáskor az érintett csont rövidebb maradhat, részleges károsodáskor pedig aszimmetrikus növekedés és fokozódó tengelyeltérés alakulhat ki. – Bei vollständigem Schluss kann der betroffene Knochen verkürzt bleiben, während eine partielle Schädigung zu asymmetrischem Wachstum und zunehmender Achsenabweichung führen kann.
30. A testmagasság rendszeres mérése, a növekedési görbe követése, a testarányok vizsgálata és szükség esetén a csontkor meghatározása együtt teszi lehetővé a fejlődési eltérések korai felismerését. – Die regelmäßige Messung der Körpergröße, die Beobachtung der Wachstumskurve, die Untersuchung der Körperproportionen und gegebenenfalls die Bestimmung des Knochenalters ermöglichen gemeinsam die frühzeitige Erkennung von Entwicklungsabweichungen.
(aufklappen)magyar
1. A csontváz érése meghatározott fejlődési sorrendet követ, amely azonban nem minden gyermekben pontosan azonos ütemben zajlik.
2. Emiatt a születés óta eltelt időt kifejező naptári életkor és a csontváz fejlettségét tükröző biológiai életkor eltérhet egymástól.
3. Csontkornak azt az életkort nevezzük, amelynek az adott gyermek csontvázának érettségi foka az egészséges referenciaértékek alapján megfelel.
4. Meghatározása elsősorban a csontosodási magvak megjelenésén, növekedésén, alakváltozásán és a növekedési lemezek záródásán alapul.
5. Csontosodási magvaknak vagy csontosodási központoknak azokat a területeket nevezzük, amelyekben a korábban porcos vagy kötőszövetes állomány helyén megindul a csontképződés.
6. Az elsődleges csontosodási magvak többnyire már a méhen belüli fejlődés során megjelennek, hosszú csontokban rendszerint a diafízis közepén.
7. Másodlagos központok főként az epifízisekben alakulnak ki, részben a születés körüli időszakban, részben pedig csak a gyermekkor későbbi szakaszaiban.
8. Megjelenésük időpontja, alakjuk és egymáshoz viszonyított nagyságuk ezért hasznos támpontot ad a csontváz érettségének megítéléséhez.
9. A vizsgálathoz rendszerint a bal kézről és csuklóról készítenek röntgenfelvételt, mert ezen a kis területen sok, eltérő időpontban érő csont látható.
10. Az ujjak csontjai, a kézközépcsontok, a kéztőcsontok, valamint az orsócsont és a singcsont epifízisei egymást követő, jól összehasonlítható változásokat mutatnak.
11. A felvételen látható fejlettségi állapotot életkor és nem szerint rendezett referenciafelvételekkel vagy pontozásos értékelési rendszerrel hasonlítják össze.
12. Mivel a csontérés ütemében egészséges gyermekek között is jelentős eltérések fordulnak elő, kisebb különbség önmagában még nem bizonyít betegséget.
13. Értékeléskor ezért figyelembe kell venni a testmagasságot, a növekedés korábbi ütemét, a pubertás állapotát és a családban jellemző fejlődési mintázatot.
14. Késő csontkor esetén a csontváz érettsége elmarad a naptári életkortól, miközben a növekedési lemezek hosszabb ideig nyitva maradhatnak.
15. Ilyen eltérés alkati növekedési és pubertáskésésben is előfordulhat, amikor a gyermek átmenetileg alacsonyabb társainál, később azonban részben vagy teljesen felzárkózik.
16. Szintén lassíthatja a csontérést a növekedési hormon vagy a pajzsmirigyhormonok hiánya, a tartós alultápláltság és több krónikus szervi betegség.
17. Előrehaladott csontkorról beszélünk, ha a csontváz érettebbnek látszik annál, ami a gyermek naptári életkora alapján várható volna.
18. Korai nemihormon-hatás esetén a növekedés kezdetben felgyorsulhat, ugyanakkor a növekedési lemezek idő előtti érése csökkentheti a végleges testmagasságot.
19. A csontkor meghatározása ezért a még várható növekedés és a várható felnőttkori testmagasság becslésében is fontos szerepet játszik.
20. Növekedési zavarról akkor beszélünk, ha a gyermek testmérete, növekedési sebessége vagy testarányai tartósan eltérnek az életkorának megfelelő tartománytól.
21. Az arányos alacsonynövésben a törzs és a végtagok egymáshoz viszonyított méretei megtartottak, az egész test azonban az átlagosnál kisebb.
22. Aránytalan alacsonynövés esetén bizonyos testrészek fejlődése erősebben érintett, ezért a törzs és a végtagok közötti arány megváltozik.
23. Az achondroplasia öröklött porcnövekedési zavar, amely főként a hosszú csontok enchondrális csontosodását korlátozza, miközben a desmálisan fejlődő csontok kevésbé érintettek.
24. Ennek következtében a végtagok rövidek maradnak, míg a törzs hossza viszonylag megtartott, és a koponya arányai is jellegzetesen módosulhatnak.
25. Növekedési hormon túltermelődése nyitott növekedési lemezek mellett kórosan fokozott hosszanti növekedéshez, vagyis gigantizmushoz vezethet.
26. Amennyiben ugyanaz a hormonális többlet csak a növekedési lemezek záródása után jelentkezik, a csontok már nem hosszabbodnak, hanem főként megvastagodnak.
27. Ezt az állapotot akromegáliának nevezzük, amelyben különösen a kéz, a láb, az állkapocs és az arckoponya csontjai növekedhetnek meg.
28. A növekedési lemez sérülése, fertőzése vagy vérellátási zavara részleges vagy teljes idő előtti záródást idézhet elő.
29. Teljes záródáskor az érintett csont rövidebb maradhat, részleges károsodáskor pedig aszimmetrikus növekedés és fokozódó tengelyeltérés alakulhat ki.
30. A testmagasság rendszeres mérése, a növekedési görbe követése, a testarányok vizsgálata és szükség esetén a csontkor meghatározása együtt teszi lehetővé a fejlődési eltérések korai felismerését.
(aufklappen)német
1. Die Reifung des Skeletts folgt einer bestimmten Entwicklungsfolge, die jedoch nicht bei jedem Kind mit genau derselben Geschwindigkeit abläuft.
2. Daher können das seit der Geburt vergangene chronologische Alter und das den Entwicklungsstand des Skeletts widerspiegelnde biologische Alter voneinander abweichen.
3. Als Knochenalter bezeichnet man das Alter, dem der Reifegrad des Skeletts eines Kindes anhand gesunder Referenzwerte entspricht.
4. Seine Bestimmung beruht vor allem auf dem Auftreten, Wachstum und Formwandel der Knochenkerne sowie auf dem Schluss der Wachstumsfugen.
5. Als Knochenkerne oder Ossifikationszentren bezeichnet man Bereiche, in denen an der Stelle zuvor knorpeliger oder bindegewebiger Substanz die Knochenbildung einsetzt.
6. Die primären Ossifikationszentren erscheinen meist bereits während der intrauterinen Entwicklung, bei langen Knochen gewöhnlich in der Mitte der Diaphyse.
7. Sekundäre Zentren entstehen vor allem in den Epiphysen, teilweise um den Zeitpunkt der Geburt, teilweise erst in späteren Abschnitten der Kindheit.
8. Zeitpunkt ihres Erscheinens, ihre Form und ihre relative Größe liefern daher nützliche Anhaltspunkte zur Beurteilung der Skelettreife.
9. Für die Untersuchung wird gewöhnlich eine Röntgenaufnahme der linken Hand und des Handgelenks angefertigt, da in diesem kleinen Bereich viele zu unterschiedlichen Zeitpunkten reifende Knochen sichtbar sind.
10. Die Fingerknochen, Mittelhandknochen, Handwurzelknochen sowie die Epiphysen von Speiche und Elle zeigen aufeinanderfolgende, gut vergleichbare Veränderungen.
11. Der auf der Aufnahme erkennbare Entwicklungsstand wird mit nach Alter und Geschlecht geordneten Referenzaufnahmen oder mithilfe eines Punktbewertungssystems verglichen.
12. Da auch zwischen gesunden Kindern deutliche Unterschiede in der Geschwindigkeit der Knochenreifung vorkommen, beweist eine geringe Abweichung allein noch keine Erkrankung.
13. Bei der Beurteilung müssen daher Körpergröße, bisherige Wachstumsgeschwindigkeit, Pubertätsstadium und das in der Familie typische Entwicklungsmuster berücksichtigt werden.
14. Bei verzögertem Knochenalter bleibt die Skelettreife hinter dem chronologischen Alter zurück, während die Wachstumsfugen länger offen bleiben können.
15. Eine solche Abweichung kann bei konstitutioneller Wachstums- und Pubertätsverzögerung auftreten, wobei das Kind vorübergehend kleiner als Gleichaltrige ist, später jedoch teilweise oder vollständig aufholt.
16. Auch ein Mangel an Wachstumshormon oder Schilddrüsenhormonen, anhaltende Unterernährung und verschiedene chronische Organerkrankungen können die Knochenreifung verlangsamen.
17. Von einem fortgeschrittenen Knochenalter spricht man, wenn das Skelett reifer erscheint, als es nach dem chronologischen Alter des Kindes zu erwarten wäre.
18. Bei vorzeitiger Wirkung von Sexualhormonen kann sich das Wachstum zunächst beschleunigen, während die verfrühte Reifung der Wachstumsfugen die endgültige Körpergröße vermindern kann.
19. Die Bestimmung des Knochenalters spielt daher auch bei der Einschätzung des verbleibenden Wachstums und der voraussichtlichen Erwachsenengröße eine wichtige Rolle.
20. Von einer Wachstumsstörung spricht man, wenn Körpermaße, Wachstumsgeschwindigkeit oder Körperproportionen eines Kindes dauerhaft vom altersentsprechenden Bereich abweichen.
21. Beim proportionierten Kleinwuchs bleiben die Größenverhältnisse von Rumpf und Gliedmaßen erhalten, der gesamte Körper ist jedoch kleiner als der Durchschnitt.
22. Beim disproportionalen Kleinwuchs sind bestimmte Körperabschnitte stärker betroffen, sodass sich das Verhältnis zwischen Rumpf und Gliedmaßen verändert.
23. Die Achondroplasie ist eine erbliche Störung des Knorpelwachstums, die vor allem die enchondrale Ossifikation der langen Knochen einschränkt, während desmal entstehende Knochen weniger betroffen sind.
24. Infolgedessen bleiben die Gliedmaßen kurz, während die Rumpflänge relativ erhalten ist und sich auch die Proportionen des Schädels charakteristisch verändern können.
25. Eine Überproduktion von Wachstumshormon kann bei offenen Wachstumsfugen zu krankhaft gesteigertem Längenwachstum, also zu Gigantismus, führen.
26. Tritt derselbe hormonelle Überschuss erst nach dem Schluss der Wachstumsfugen auf, verlängern sich die Knochen nicht mehr, sondern nehmen vor allem an Dicke zu.
27. Dieser Zustand wird als Akromegalie bezeichnet, bei der besonders die Knochen der Hände, Füße, des Unterkiefers und des Gesichtsschädels zunehmen können.
28. Eine Verletzung, Infektion oder Durchblutungsstörung der Wachstumsfuge kann einen teilweisen oder vollständigen vorzeitigen Schluss verursachen.
29. Bei vollständigem Schluss kann der betroffene Knochen verkürzt bleiben, während eine partielle Schädigung zu asymmetrischem Wachstum und zunehmender Achsenabweichung führen kann.
30. Die regelmäßige Messung der Körpergröße, die Beobachtung der Wachstumskurve, die Untersuchung der Körperproportionen und gegebenenfalls die Bestimmung des Knochenalters ermöglichen gemeinsam die frühzeitige Erkennung von Entwicklungsabweichungen.