17.5.1 – A garatívek porcos és izmos származékai – Die knorpeligen und muskulären Abkömmlinge der Schlundbögen
1. Minden garatívben egy porcos pálca fejlődik ki, amely a korai szakaszban az ív vázául szolgál. – In jedem Schlundbogen entwickelt sich ein knorpeliger Stab, der in der frühen Zeit als Gerüst des Bogens dient.
2. Ezek a porcok később csak részben csontosodnak el, más szakaszaik szalaggá alakulnak vagy teljesen visszafejlődnek. – Diese Knorpel verknöchern später nur teilweise, andere Abschnitte wandeln sich in Bänder um oder bilden sich vollständig zurück.
3. Az ívek izomanyaga ezzel szemben megmarad, és az arc, a rágás, a nyelés és a hangképzés izmait adja. – Das Muskelmaterial der Bögen bleibt dagegen erhalten und liefert die Muskeln für Mimik, Kauen, Schlucken und Stimmbildung.
4. Az első garatív porcát felfedezőjéről Meckel-féle porcnak nevezzük. – Den Knorpel des ersten Schlundbogens nennt man nach seinem Entdecker Meckelschen Knorpel.
5. Ennek hátsó vége két hallócsontocskává, a kalapáccsá és az üllővé alakul át. – Sein hinteres Ende wandelt sich in zwei Gehörknöchelchen um, in Hammer (Malleus) und Amboss (Incus).
6. A porc középső szakasza szalaggá zsugorodik, amely az ékcsontot köti össze az állkapoccsal. – Der mittlere Abschnitt des Knorpels schrumpft zu einem Band, das Keilbein und Unterkiefer verbindet.
7. Maga az állkapocs nem ebből a porcból csontosodik, hanem mellette, kötőszövetes úton jön létre. – Der Unterkiefer selbst verknöchert nicht aus diesem Knorpel, sondern entsteht daneben auf bindegewebigem Weg.
8. Az első ív felső nyúlványából a felső állcsont, a járomcsont és a halántékcsont pikkelye fejlődik ki. – Aus dem oberen Fortsatz des ersten Bogens entwickeln sich Oberkiefer, Jochbein und die Schuppe des Schläfenbeins.
9. Az első ív izomzatából a négy rágóizom keletkezik: a halántékizom, a tulajdonképpeni rágóizom, valamint a belső és a külső röpizom. – Aus der Muskulatur des ersten Bogens entstehen die vier Kaumuskeln: Schläfenmuskel, der eigentliche Kaumuskel sowie innerer und äußerer Flügelmuskel.
10. Ide tartozik az állkapocs-nyelvcsonti izom és a kéthasú izom elülső hasa is, amelyek a szájfeneket alkotják. – Dazu gehören auch der Kiefer-Zungenbein-Muskel und der vordere Bauch des zweibäuchigen Muskels, die den Mundboden bilden.
11. Az első ív adja továbbá a dobhártyát feszítő apró izmot és a lágy szájpad feszítő izmát. – Der erste Bogen liefert außerdem den winzigen Muskel, der das Trommelfell spannt, und den Spannmuskel des weichen Gaumens.
12. Mindezeket az izmokat a háromosztatú ideg harmadik ága idegzi be. – Alle diese Muskeln werden vom dritten Ast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus) versorgt.
13. A második garatív porca egy másik kutatóról a Reichert-féle porc nevet viseli. – Der Knorpel des zweiten Schlundbogens trägt nach einem anderen Forscher den Namen Reichertscher Knorpel.
14. Felső végéből a harmadik, legkisebb hallócsontocska, a kengyel keletkezik. – Aus seinem oberen Ende entsteht das dritte und kleinste Gehörknöchelchen, der Steigbügel (Stapes).
15. Belőle csontosodik a halántékcsont karcnyúlványa is, amely tűszerűen áll lefelé a koponyaalapról. – Aus ihm verknöchert auch der Griffelfortsatz des Schläfenbeins, der nadelförmig von der Schädelbasis nach unten ragt.
16. A porc középső része szalaggá alakul a karcnyúlvány és a nyelvcsont között. – Der mittlere Teil des Knorpels wandelt sich zwischen Griffelfortsatz und Zungenbein in ein Band um.
17. Alsó vége a nyelvcsont kis szarvát és a nyelvcsonttest felső részét adja. – Sein unteres Ende liefert das kleine Horn des Zungenbeins und den oberen Teil des Zungenbeinkörpers.
18. A második ív izomanyaga szokatlanul messzire vándorol, és beborítja az egész arcot, sőt a koponyatetőt is. – Das Muskelmaterial des zweiten Bogens wandert ungewöhnlich weit und überzieht das ganze Gesicht und sogar das Schädeldach.
19. Ebből származik valamennyi mimikai izom és a lapos nyaki bőrizom. – Daraus stammen sämtliche mimischen Muskeln und der flache Halshautmuskel (Platysma).
20. Ide tartozik a kengyelizom, a karcnyúlvány-nyelvcsonti izom és a kéthasú izom hátsó hasa. – Dazu gehören der Steigbügelmuskel, der Griffel-Zungenbein-Muskel und der hintere Bauch des zweibäuchigen Muskels.
21. Ezek az izmok az arcideg ellátása alatt maradnak, bárhová is jutottak a vándorlás során. – Diese Muskeln bleiben unter der Versorgung des Gesichtsnervs (Nervus facialis), wohin sie bei ihrer Wanderung auch gelangt sind.
22. Ezért bénul meg az arcideg sérülésekor az arc egész fele, és ezért marad el a szemzárás is. – Deshalb ist bei einer Schädigung des Gesichtsnervs die ganze Gesichtshälfte gelähmt, und deshalb bleibt auch der Lidschluss aus.
23. A harmadik ív porca szerényebb szerepet játszik: csupán a nyelvcsont nagy szarvát és testének alsó részét adja. – Der Knorpel des dritten Bogens spielt eine bescheidenere Rolle: Er liefert nur das große Horn des Zungenbeins und den unteren Teil seines Körpers.
24. A nyelvcsont tehát két különböző ívből épül fel, fejlődése két forrásra vezethető vissza. – Das Zungenbein baut sich also aus zwei verschiedenen Bögen auf, seine Entwicklung geht auf zwei Quellen zurück.
25. A harmadik ív egyetlen izma a karcnyúlványt a garattal összekötő emelőizom. – Der einzige Muskel des dritten Bogens ist der Hebemuskel, der den Griffelfortsatz mit dem Rachen verbindet.
26. Ezt az izmot a nyelv-garati ideg látja el, vagyis az ív saját idege. – Dieser Muskel wird vom Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus) versorgt, also vom eigenen Nerv des Bogens.
27. A negyedik és a hatodik ív porcai összeolvadnak, és belőlük a gége porcváza épül fel. – Die Knorpel des vierten und des sechsten Bogens verschmelzen, und aus ihnen baut sich das knorpelige Gerüst des Kehlkopfs auf.
28. Így fejlődik a pajzsporc, a gyűrűporc, a kannaporcok és a gégefedő. – So entwickeln sich Schildknorpel, Ringknorpel, Stellknorpel und Kehldeckel.
29. Az ötödik ív az emberi embrióban csökevényes marad, és nyom nélkül eltűnik. – Der fünfte Bogen bleibt im menschlichen Embryo rudimentär und verschwindet spurlos.
30. A negyedik ív izmai a garat szűkítő izmai, a lágy szájpad emelő izma és a gége egyetlen külső izma. – Die Muskeln des vierten Bogens sind die Schlundschnürer, der Hebemuskel des weichen Gaumens und der einzige äußere Kehlkopfmuskel.
31. Ezeket a bolygóideg felső gégeága idegzi be. – Sie werden vom oberen Kehlkopfast des Vagusnervs versorgt.
32. A hatodik ívből a gége belső izmai, vagyis a hangrést nyitó és záró izmok fejlődnek ki. – Aus dem sechsten Bogen entwickeln sich die inneren Kehlkopfmuskeln, also die Öffner und Schließer der Stimmritze.
33. Ezek idege a visszatérő gégeideg, a bolygóideg hosszú kerülőutat leíró ága. – Ihr Nerv ist der rückläufige Kehlkopfnerv, ein Ast des Vagusnervs, der einen langen Umweg beschreibt.
34. A negyedik és a hatodik ív együtt tehát a nyelés és a hangadás teljes izomzatát szolgáltatja. – Der vierte und der sechste Bogen liefern zusammen also die gesamte Muskulatur für Schlucken und Stimmgebung.
35. A garatívek izmai a többi vázizomtól eltérően nem az ősszelvényekből, hanem az ívek saját középső csíralemezéből származnak. – Anders als die übrige Skelettmuskulatur stammen die Muskeln der Schlundbögen nicht aus den Somiten, sondern aus dem eigenen mittleren Keimblatt der Bögen.
36. A porcok anyagát viszont nagyrészt a velőlécből kivándorló, a fejtájékra sodródó sejtek adják. – Das Material der Knorpel liefern dagegen zum großen Teil Zellen, die aus der Neuralleiste auswandern und in die Kopfregion gelangen.
37. Az idegellátás állandósága miatt az egymástól távol fekvő izmok rokonsága is felismerhető marad. – Wegen der Beständigkeit der Nervenversorgung bleibt auch die Verwandtschaft weit voneinander entfernt liegender Muskeln erkennbar.
38. A homlok mimikai izma és a középfül parányi kengyelizma például ugyanabból az ívből ered. – Der mimische Muskel der Stirn und der winzige Steigbügelmuskel des Mittelohrs stammen zum Beispiel aus demselben Bogen.
39. A lágy szájpadban két szomszédos izom mutatja ezt különösen jól: a feszítő az első, az emelő a negyedik ívből származik, ezért más-más ideg látja el őket. – Im weichen Gaumen zeigen das zwei benachbarte Muskeln besonders gut: Der Spanner stammt aus dem ersten, der Heber aus dem vierten Bogen, deshalb versorgt sie jeweils ein anderer Nerv.
40. A porcos és izmos származékok ismerete így nemcsak fejlődéstani érdekesség, hanem a klinikai gondolkodás alapja is. – Die Kenntnis der knorpeligen und muskulären Abkömmlinge ist damit nicht nur eine entwicklungsgeschichtliche Merkwürdigkeit, sondern auch eine Grundlage des klinischen Denkens.
(aufklappen)magyar
1. Minden garatívben egy porcos pálca fejlődik ki, amely a korai szakaszban az ív vázául szolgál.
2. Ezek a porcok később csak részben csontosodnak el, más szakaszaik szalaggá alakulnak vagy teljesen visszafejlődnek.
3. Az ívek izomanyaga ezzel szemben megmarad, és az arc, a rágás, a nyelés és a hangképzés izmait adja.
4. Az első garatív porcát felfedezőjéről Meckel-féle porcnak nevezzük.
5. Ennek hátsó vége két hallócsontocskává, a kalapáccsá és az üllővé alakul át.
6. A porc középső szakasza szalaggá zsugorodik, amely az ékcsontot köti össze az állkapoccsal.
7. Maga az állkapocs nem ebből a porcból csontosodik, hanem mellette, kötőszövetes úton jön létre.
8. Az első ív felső nyúlványából a felső állcsont, a járomcsont és a halántékcsont pikkelye fejlődik ki.
9. Az első ív izomzatából a négy rágóizom keletkezik: a halántékizom, a tulajdonképpeni rágóizom, valamint a belső és a külső röpizom.
10. Ide tartozik az állkapocs-nyelvcsonti izom és a kéthasú izom elülső hasa is, amelyek a szájfeneket alkotják.
11. Az első ív adja továbbá a dobhártyát feszítő apró izmot és a lágy szájpad feszítő izmát.
12. Mindezeket az izmokat a háromosztatú ideg harmadik ága idegzi be.
13. A második garatív porca egy másik kutatóról a Reichert-féle porc nevet viseli.
14. Felső végéből a harmadik, legkisebb hallócsontocska, a kengyel keletkezik.
15. Belőle csontosodik a halántékcsont karcnyúlványa is, amely tűszerűen áll lefelé a koponyaalapról.
16. A porc középső része szalaggá alakul a karcnyúlvány és a nyelvcsont között.
17. Alsó vége a nyelvcsont kis szarvát és a nyelvcsonttest felső részét adja.
18. A második ív izomanyaga szokatlanul messzire vándorol, és beborítja az egész arcot, sőt a koponyatetőt is.
19. Ebből származik valamennyi mimikai izom és a lapos nyaki bőrizom.
20. Ide tartozik a kengyelizom, a karcnyúlvány-nyelvcsonti izom és a kéthasú izom hátsó hasa.
21. Ezek az izmok az arcideg ellátása alatt maradnak, bárhová is jutottak a vándorlás során.
22. Ezért bénul meg az arcideg sérülésekor az arc egész fele, és ezért marad el a szemzárás is.
23. A harmadik ív porca szerényebb szerepet játszik: csupán a nyelvcsont nagy szarvát és testének alsó részét adja.
24. A nyelvcsont tehát két különböző ívből épül fel, fejlődése két forrásra vezethető vissza.
25. A harmadik ív egyetlen izma a karcnyúlványt a garattal összekötő emelőizom.
26. Ezt az izmot a nyelv-garati ideg látja el, vagyis az ív saját idege.
27. A negyedik és a hatodik ív porcai összeolvadnak, és belőlük a gége porcváza épül fel.
28. Így fejlődik a pajzsporc, a gyűrűporc, a kannaporcok és a gégefedő.
29. Az ötödik ív az emberi embrióban csökevényes marad, és nyom nélkül eltűnik.
30. A negyedik ív izmai a garat szűkítő izmai, a lágy szájpad emelő izma és a gége egyetlen külső izma.
31. Ezeket a bolygóideg felső gégeága idegzi be.
32. A hatodik ívből a gége belső izmai, vagyis a hangrést nyitó és záró izmok fejlődnek ki.
33. Ezek idege a visszatérő gégeideg, a bolygóideg hosszú kerülőutat leíró ága.
34. A negyedik és a hatodik ív együtt tehát a nyelés és a hangadás teljes izomzatát szolgáltatja.
35. A garatívek izmai a többi vázizomtól eltérően nem az ősszelvényekből, hanem az ívek saját középső csíralemezéből származnak.
36. A porcok anyagát viszont nagyrészt a velőlécből kivándorló, a fejtájékra sodródó sejtek adják.
37. Az idegellátás állandósága miatt az egymástól távol fekvő izmok rokonsága is felismerhető marad.
38. A homlok mimikai izma és a középfül parányi kengyelizma például ugyanabból az ívből ered.
39. A lágy szájpadban két szomszédos izom mutatja ezt különösen jól: a feszítő az első, az emelő a negyedik ívből származik, ezért más-más ideg látja el őket.
40. A porcos és izmos származékok ismerete így nemcsak fejlődéstani érdekesség, hanem a klinikai gondolkodás alapja is.
(aufklappen)német
1. In jedem Schlundbogen entwickelt sich ein knorpeliger Stab, der in der frühen Zeit als Gerüst des Bogens dient.
2. Diese Knorpel verknöchern später nur teilweise, andere Abschnitte wandeln sich in Bänder um oder bilden sich vollständig zurück.
3. Das Muskelmaterial der Bögen bleibt dagegen erhalten und liefert die Muskeln für Mimik, Kauen, Schlucken und Stimmbildung.
4. Den Knorpel des ersten Schlundbogens nennt man nach seinem Entdecker Meckelschen Knorpel.
5. Sein hinteres Ende wandelt sich in zwei Gehörknöchelchen um, in Hammer (Malleus) und Amboss (Incus).
6. Der mittlere Abschnitt des Knorpels schrumpft zu einem Band, das Keilbein und Unterkiefer verbindet.
7. Der Unterkiefer selbst verknöchert nicht aus diesem Knorpel, sondern entsteht daneben auf bindegewebigem Weg.
8. Aus dem oberen Fortsatz des ersten Bogens entwickeln sich Oberkiefer, Jochbein und die Schuppe des Schläfenbeins.
9. Aus der Muskulatur des ersten Bogens entstehen die vier Kaumuskeln: Schläfenmuskel, der eigentliche Kaumuskel sowie innerer und äußerer Flügelmuskel.
10. Dazu gehören auch der Kiefer-Zungenbein-Muskel und der vordere Bauch des zweibäuchigen Muskels, die den Mundboden bilden.
11. Der erste Bogen liefert außerdem den winzigen Muskel, der das Trommelfell spannt, und den Spannmuskel des weichen Gaumens.
12. Alle diese Muskeln werden vom dritten Ast des Drillingsnervs (Nervus trigeminus) versorgt.
13. Der Knorpel des zweiten Schlundbogens trägt nach einem anderen Forscher den Namen Reichertscher Knorpel.
14. Aus seinem oberen Ende entsteht das dritte und kleinste Gehörknöchelchen, der Steigbügel (Stapes).
15. Aus ihm verknöchert auch der Griffelfortsatz des Schläfenbeins, der nadelförmig von der Schädelbasis nach unten ragt.
16. Der mittlere Teil des Knorpels wandelt sich zwischen Griffelfortsatz und Zungenbein in ein Band um.
17. Sein unteres Ende liefert das kleine Horn des Zungenbeins und den oberen Teil des Zungenbeinkörpers.
18. Das Muskelmaterial des zweiten Bogens wandert ungewöhnlich weit und überzieht das ganze Gesicht und sogar das Schädeldach.
19. Daraus stammen sämtliche mimischen Muskeln und der flache Halshautmuskel (Platysma).
20. Dazu gehören der Steigbügelmuskel, der Griffel-Zungenbein-Muskel und der hintere Bauch des zweibäuchigen Muskels.
21. Diese Muskeln bleiben unter der Versorgung des Gesichtsnervs (Nervus facialis), wohin sie bei ihrer Wanderung auch gelangt sind.
22. Deshalb ist bei einer Schädigung des Gesichtsnervs die ganze Gesichtshälfte gelähmt, und deshalb bleibt auch der Lidschluss aus.
23. Der Knorpel des dritten Bogens spielt eine bescheidenere Rolle: Er liefert nur das große Horn des Zungenbeins und den unteren Teil seines Körpers.
24. Das Zungenbein baut sich also aus zwei verschiedenen Bögen auf, seine Entwicklung geht auf zwei Quellen zurück.
25. Der einzige Muskel des dritten Bogens ist der Hebemuskel, der den Griffelfortsatz mit dem Rachen verbindet.
26. Dieser Muskel wird vom Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus) versorgt, also vom eigenen Nerv des Bogens.
27. Die Knorpel des vierten und des sechsten Bogens verschmelzen, und aus ihnen baut sich das knorpelige Gerüst des Kehlkopfs auf.
28. So entwickeln sich Schildknorpel, Ringknorpel, Stellknorpel und Kehldeckel.
29. Der fünfte Bogen bleibt im menschlichen Embryo rudimentär und verschwindet spurlos.
30. Die Muskeln des vierten Bogens sind die Schlundschnürer, der Hebemuskel des weichen Gaumens und der einzige äußere Kehlkopfmuskel.
31. Sie werden vom oberen Kehlkopfast des Vagusnervs versorgt.
32. Aus dem sechsten Bogen entwickeln sich die inneren Kehlkopfmuskeln, also die Öffner und Schließer der Stimmritze.
33. Ihr Nerv ist der rückläufige Kehlkopfnerv, ein Ast des Vagusnervs, der einen langen Umweg beschreibt.
34. Der vierte und der sechste Bogen liefern zusammen also die gesamte Muskulatur für Schlucken und Stimmgebung.
35. Anders als die übrige Skelettmuskulatur stammen die Muskeln der Schlundbögen nicht aus den Somiten, sondern aus dem eigenen mittleren Keimblatt der Bögen.
36. Das Material der Knorpel liefern dagegen zum großen Teil Zellen, die aus der Neuralleiste auswandern und in die Kopfregion gelangen.
37. Wegen der Beständigkeit der Nervenversorgung bleibt auch die Verwandtschaft weit voneinander entfernt liegender Muskeln erkennbar.
38. Der mimische Muskel der Stirn und der winzige Steigbügelmuskel des Mittelohrs stammen zum Beispiel aus demselben Bogen.
39. Im weichen Gaumen zeigen das zwei benachbarte Muskeln besonders gut: Der Spanner stammt aus dem ersten, der Heber aus dem vierten Bogen, deshalb versorgt sie jeweils ein anderer Nerv.
40. Die Kenntnis der knorpeligen und muskulären Abkömmlinge ist damit nicht nur eine entwicklungsgeschichtliche Merkwürdigkeit, sondern auch eine Grundlage des klinischen Denkens.