10.5 – Anatomie kurz

10.5 – A nagy nyálmirigyek – Die großen Speicheldrüsen

1. A szájüregbe számos kisebb és három pár nagy nyálmirigy juttatja a váladékát. – Zahlreiche kleine und drei paarige große Speicheldrüsen (Glandula salivaria major/Glandulae salivariae majores) geben ihr Sekret in die Mundhöhle (Cavitas oris) ab.

2. A három nagy nyálmirigy a fültőmirigy, az állkapocs alatti nyálmirigy és a nyelv alatti nyálmirigy. – Die drei großen Speicheldrüsen sind die Ohrspeicheldrüse (Glandula parotidea), die Unterkieferspeicheldrüse (Glandula submandibularis) und die Unterzungenspeicheldrüse (Glandula sublingualis).

3. Mindhárom páros szerv, ezért a fej jobb és bal oldalán egyaránt megtalálható. – Alle drei sind paarige Organe und kommen daher sowohl auf der rechten als auch auf der linken Seite des Kopfes (Caput) vor.

4. A nyálmirigyek külső elválasztású mirigyek, amelyek kivezetőcsöveken keresztül adják le váladékukat. – Die Speicheldrüsen sind exokrine Drüsen, die ihr Sekret über Ausführungsgänge (Ductus excretorius/Ductus excretorii) abgeben.

5. Váladékuk, a nyál nedvesen tartja a száj nyálkahártyáját és megkönnyíti a falat kialakítását. – Ihr Sekret, der Speichel (Saliva), hält die Mundschleimhaut feucht und erleichtert die Bildung des Speisebolus.

6. A nyál egyben síkosítja a táplálékot, és megkönnyíti annak lenyelését. – Der Speichel macht die Nahrung gleitfähig und erleichtert dadurch das Schlucken.

7. A benne található enzimek már a szájüregben megkezdik egyes tápanyagok lebontását. – Die im Speichel enthaltenen Enzyme beginnen bereits in der Mundhöhle mit der Spaltung bestimmter Nährstoffe.

8. A nyál ezenkívül tisztítja a fogak felszínét, és részt vesz a szájüreg védelmében. – Darüber hinaus reinigt der Speichel die Zahnoberflächen und beteiligt sich am Schutz der Mundhöhle.

9. A nagy nyálmirigyeket kívülről kötőszövetes tok veszi körül. – Die großen Speicheldrüsen werden außen von einer bindegewebigen Kapsel (Capsula) umgeben.

10. A tokból sövények húzódnak a mirigy belsejébe, és lebenyekre, majd lebenykékre osztják az állományt. – Von der Kapsel ziehen Septen in das Innere der Drüse und unterteilen das Gewebe in Lappen (Lobus/Lobi) und Läppchen (Lobulus/Lobuli).

11. A kötőszövetes sövényekben futnak a nagyobb erek, idegek és kivezetőcsövek. – In den bindegewebigen Septen verlaufen die größeren Gefäße, Nerven und Ausführungsgänge.

12. A mirigyállomány végkamrákból és az azokhoz kapcsolódó elágazó csőrendszerből épül fel. – Das Drüsengewebe besteht aus sekretorischen Endstücken und einem daran angeschlossenen verzweigten Gangsystem.

13. A végkamrák alakjuk alapján bogyószerűek vagy csövesek lehetnek. – Die Endstücke können ihrer Form nach beerenförmig oder schlauchförmig gebaut sein.

14. A savós végkamrák híg, fehérjékben és enzimekben gazdag váladékot termelnek. – Seröse Endstücke bilden ein dünnflüssiges, protein- und enzymreiches Sekret.

15. A nyákos végkamrák ezzel szemben sűrűbb, nyákanyagokban gazdag váladékot választanak ki. – Muköse Endstücke geben dagegen ein zähflüssigeres, an Schleimstoffen reiches Sekret ab.

16. A savós sejtek rendszerint piramis alakúak, kerek sejtmagjuk pedig a sejt alsó részében helyezkedik el. – Seröse Zellen sind meist pyramidenförmig, und ihr runder Zellkern liegt im unteren Teil der Zelle.

17. A nyáktermelő sejtek világosabbnak látszanak, sejtmagjuk pedig laposan a sejtalaphoz szorul. – Schleimbildende Zellen erscheinen heller, und ihr abgeflachter Zellkern liegt nahe der Zellbasis.

18. A kevert végkamrákban savós és nyákos mirigysejtek egyaránt előfordulnak. – In gemischten Endstücken kommen sowohl seröse als auch muköse Drüsenzellen vor.

19. A hagyományos szövettani metszetekben a savós sejtek félhold alakban helyezkedhetnek el a nyákos végkamrák szélén. – In herkömmlichen histologischen Präparaten können die serösen Zellen halbmondförmig am Rand der mukösen Endstücke liegen.

20. Ezeket a képződményeket savós félholdaknak vagy Gianuzzi-féle félholdaknak nevezzük. – Diese Gebilde werden als seröse Halbmonde oder Gianuzzi-Halbmonde bezeichnet.

21. A végkamrákat mioepiteliális sejtek veszik körül, amelyek összehúzódásukkal segítik a váladék kiürülését. – Die Endstücke werden von myoepithelialen Zellen umgeben, die durch ihre Kontraktion die Entleerung des Sekrets unterstützen.

22. A váladék először a keskeny közbeiktatott csövekbe jut. – Das Sekret gelangt zunächst in die schmalen Schaltstücke (Ductus intercalatus/Ductus intercalati).

23. A közbeiktatott csöveket általában egyrétegű köbhám béleli. – Die Schaltstücke sind gewöhnlich mit einem einschichtigen kubischen Epithel ausgekleidet.

24. Ezek a csövek a nagyobb csíkolt csövekbe torkollnak. – Diese Gänge münden in die größeren Streifenstücke (Ductus striatus/Ductus striati).

25. A csíkolt csövek hengerhámsejtjeinek alapján mély membránredők és számos mitokondrium található. – An der Basis der hochprismatischen Epithelzellen der Streifenstücke befinden sich tiefe Membraneinfaltungen und zahlreiche Mitochondrien.

26. Ez a felépítés mikroszkóp alatt jellegzetes függőleges csíkolatot eredményez. – Dieser Aufbau erzeugt unter dem Mikroskop eine charakteristische senkrechte Streifung.

27. A csíkolt csövek sejtjei módosítják a végkamrák által termelt elsődleges váladék összetételét. – Die Zellen der Streifenstücke verändern die Zusammensetzung des von den Endstücken gebildeten Primärsekrets.

28. A lebenykéken belüli csövek egyre nagyobb, lebenykék közötti kivezetőcsövekben egyesülnek. – Die innerhalb der Läppchen verlaufenden Gänge vereinigen sich zu immer größeren zwischen den Läppchen liegenden Ausführungsgängen.

29. A fő kivezetőcső végül a szájüregbe vezeti a mirigy összegyűjtött váladékát. – Der Hauptausführungsgang leitet das gesammelte Sekret der Drüse schließlich in die Mundhöhle.

30. A fültőmirigy a három nagy nyálmirigy közül a legnagyobb. – Die Ohrspeicheldrüse (Glandula parotidea) ist die größte der drei großen Speicheldrüsen.

31. A fülkagyló előtt és alatt, valamint az alsó állkapocs ága mögött helyezkedik el. – Sie liegt vor und unter der Ohrmuschel sowie hinter dem Unterkieferast (Ramus mandibulae).

32. A mirigy egy része az alsó állkapocs és a fejbiccentő izom közötti mélyebb térbe nyúlik. – Ein Teil der Drüse erstreckt sich in den tieferen Raum zwischen Unterkiefer (Mandibula) und Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus).

33. A fültőmirigyet erős kötőszövetes pólya és tok veszi körül. – Die Ohrspeicheldrüse wird von einer kräftigen Bindegewebsfaszie und einer Kapsel umgeben.

34. Mirigyállománya kizárólag savós végkamrákból épül fel, ezért híg, enzimdús nyálat termel. – Ihr Drüsengewebe besteht ausschließlich aus serösen Endstücken und bildet daher einen dünnflüssigen, enzymreichen Speichel.

35. A fültőmirigy fő kivezetőcsövét fültőmirigy-vezetéknek vagy Stensen-vezetéknek nevezzük. – Der Hauptausführungsgang der Ohrspeicheldrüse heißt Ohrspeicheldrüsengang (Ductus parotideus) oder Stensen-Gang.

36. Ez a vezeték a rágóizom külső felszínén halad előrefelé. – Dieser Gang verläuft auf der Außenfläche des Kaumuskels (Musculus masseter) nach vorne.

37. A rágóizom elülső szélén befelé fordul, átfúrja a pofaizmot, majd belép a szájüregbe. – Am vorderen Rand des Kaumuskels wendet er sich nach innen, durchbohrt den Wangenmuskel (Musculus buccinator) und tritt in die Mundhöhle ein.

38. Nyílása a felső második nagyőrlőfoggal szemben, a pofa nyálkahártyáján található. – Seine Öffnung liegt gegenüber dem zweiten oberen großen Backenzahn auf der Wangenschleimhaut.

39. A fültőmirigy állományán áthalad az arcideg, amely a mirigyben több végágra oszlik. – Durch das Gewebe der Ohrspeicheldrüse zieht der Gesichtsnerv (Nervus facialis), der sich innerhalb der Drüse in mehrere Endäste aufteilt.

40. Az arcideg azonban csak áthalad a mirigyen, és nem ő biztosítja annak váladékelválasztó beidegzését. – Der Gesichtsnerv durchquert die Drüse jedoch nur und vermittelt nicht ihre sekretorische Innervation.

41. A mirigyben az arcidegen kívül a külső fejverőér és az állkapocs mögötti véna is áthalad. – Neben dem Gesichtsnerv verlaufen auch die äußere Kopfschlagader (Arteria carotis externa) und die Hinterkiefervene (Vena retromandibularis) durch die Drüse.

42. A fültőmirigy paraszimpatikus váladékelválasztó rostjai eredetileg a nyelv-garat idegből származnak. – Die parasympathischen sekretorischen Fasern der Ohrspeicheldrüse stammen ursprünglich aus dem Zungen-Rachen-Nerv (Nervus glossopharyngeus).

43. Ezek a rostok a fülganglionban kapcsolódnak át, majd a fül-halántéki ideg útján érik el a mirigyet. – Diese Fasern werden im Ohrganglion (Ganglion oticum) umgeschaltet und erreichen die Drüse anschließend über den Ohr-Schläfen-Nerv (Nervus auriculotemporalis).

44. Az állkapocs alatti nyálmirigy az alsó állkapocs teste alatt, az állkapocs alatti háromszögben található. – Die Unterkieferspeicheldrüse (Glandula submandibularis) liegt unter dem Unterkieferkörper im Unterkieferdreieck (Trigonum submandibulare).

45. Felületes és mély része a szájfenék izmos alapját alkotó állkapocs-nyelvcsonti izom hátulsó széle körül kapcsolódik egymáshoz. – Ihr oberflächlicher und tiefer Teil sind um den hinteren Rand des den Mundboden bildenden Kiefer-Zungenbein-Muskels (Musculus mylohyoideus) miteinander verbunden.

46. Az állkapocs alatti nyálmirigy kevert mirigy, amelyben a savós végkamrák vannak többségben. – Die Unterkieferspeicheldrüse ist eine gemischte Drüse, in der die serösen Endstücke überwiegen.

47. Fő kivezetőcsöve az állkapocs alatti mirigy vezetéke, amelyet Wharton-vezetéknek is nevezünk. – Ihr Hauptausführungsgang ist der Unterkieferspeicheldrüsengang (Ductus submandibularis), der auch Wharton-Gang genannt wird.

48. A vezeték a szájfenéken előrefelé halad, és a nyelvfék két oldalán lévő nyelv alatti szemölcsön nyílik. – Der Gang zieht im Mundboden nach vorne und mündet auf der beiderseits des Zungenbändchens gelegenen Unterzungenkarunkel (Caruncula sublingualis).

49. Lefutása során a nyelvideg szoros kapcsolatba kerül a vezetékkel, és alulról megkerüli azt. – In seinem Verlauf steht der Zungennerv (Nervus lingualis) in enger Beziehung zum Gang und umschlingt ihn von unten.

50. A nyelv alatti nyálmirigy a legkisebb a három nagy nyálmirigy közül. – Die Unterzungenspeicheldrüse (Glandula sublingualis) ist die kleinste der drei großen Speicheldrüsen.

51. Közvetlenül a szájfenék nyálkahártyája alatt, az állkapocs-nyelvcsonti izom felett helyezkedik el. – Sie liegt unmittelbar unter der Mundbodenschleimhaut und oberhalb des Kiefer-Zungenbein-Muskels.

52. A nyelv alatti mirigy szintén kevert mirigy, de állományában a nyákos végkamrák vannak túlsúlyban. – Auch die Unterzungenspeicheldrüse ist eine gemischte Drüse, in ihrem Gewebe überwiegen jedoch die mukösen Endstücke.

53. Számos kis kivezetőcsöve a nyelv alatti redő mentén külön-külön nyílik a szájüregbe. – Zahlreiche kleine Unterzungengänge (Ductus sublingualis minor/Ductus sublinguales minores) münden entlang der Unterzungenfalte (Plica sublingualis) einzeln in die Mundhöhle.

54. Egy nagyobb kivezetőcső csatlakozhat az állkapocs alatti mirigy vezetékéhez, vagy önállóan nyílhat a nyelv alatti szemölcsön. – Ein größerer Unterzungengang (Ductus sublingualis major) kann sich mit dem Unterkieferspeicheldrüsengang vereinigen oder selbstständig auf der Unterzungenkarunkel münden.

55. Az állkapocs alatti és a nyelv alatti mirigy paraszimpatikus rostjai az arcideg dobhúrágán, majd a nyelvidegen és az állkapocs alatti ganglionon keresztül jutnak el a mirigyekhez. – Die parasympathischen Fasern der Unterkiefer- und Unterzungenspeicheldrüse erreichen die Drüsen über die Paukensaite (Chorda tympani) des Gesichtsnervs, den Zungennerv und das Unterkieferganglion (Ganglion submandibulare).