1.2.3 – Kelta települések és oppidumok: a hatalom központjai – Keltische Siedlungen und Oppida: Zentren der Macht
1. A Kárpát-medence kelta lakossága nem egyetlen településformában élt, hanem rendkívül változatos településeken. – Die keltische Bevölkerung des Karpatenbeckens lebte nicht in einer einzigen Siedlungsform, sondern in höchst unterschiedlichen Niederlassungen.
2. A skála a magányos paraszti tanyától a nagy, fallal körülvett városig terjedt. – Die Spannweite reichte vom einsamen Bauerngehöft bis zur großen, ummauerten Stadt.
3. Melyik forma volt jellemző, az az időponttól, a tájtól és a település rendeltetésétől függött. – Welche Form vorherrschte, hing von der Zeitstellung, der Landschaft und der Aufgabe der Siedlung ab.
4. Ezt a településvilágot a kutatás szinte kizárólag régészeti leletek alapján tárja fel. – Diese Siedlungswelt erschließt die Forschung fast ausschließlich aus archäologischen Funden.
5. A Kárpát-medence kelta településeiről szinte egyáltalán nem maradtak fenn írásos leírások. – Schriftliche Beschreibungen keltischer Orte im Karpatenbecken sind so gut wie nicht überliefert.
6. Mindazonáltal a római hadvezér, Caesar feljegyzéseiben beszámol a galliai településekről. – Immerhin berichtet der römische Feldherr Caesar in seinen Aufzeichnungen über die Siedlungen Galliens.
7. Leírásai nagy vonalakban a Kárpát-medencére is átvihetők. – Seine Schilderungen lassen sich in Grundzügen auch auf das Karpatenbecken übertragen.
8. A kelta lakosság túlnyomó többségét a vidéken élő parasztok alkották. – Den weitaus größten Teil der keltischen Bevölkerung bildeten Bauern, die auf dem Land lebten.
9. A leggyakoribb településforma ezért a vidéki falu vagy az egyes parasztház volt. – Die häufigste Siedlungsform war daher das ländliche Dorf oder der einzelne Bauernhof.
10. Egy kelta parasztház általában több épületből állt, amelyek egy egész családnak szolgáltak. – Ein keltisches Gehöft bestand meist aus mehreren Gebäuden, die einem ganzen Familienverband dienten.
11. Ide tartoztak a lakóházak, a raktárépületek, a műhelyek és az istállók. – Dazu gehörten Wohnhäuser, Vorratsbauten, Werkstätten und Ställe.
12. Gyakran kerítés vagy árok vette körül a parasztházat. – Häufig war das Gehöft von einem Zaun oder einem Graben umgeben.
13. Ez a kerítés védelmet nyújtott a kóbor állatoktól, a vadállatoktól és a nem kívánt betolakodóktól. – Diese Umfriedung schützte vor streunendem Vieh, vor wilden Tieren und vor unerwünschten Eindringlingen.
14. Több ilyen tanya laza, falucskaszerű településsé nőhetett össze. – Mehrere solcher Gehöfte konnten zu lockeren, weilerartigen Siedlungen zusammenwachsen.
15. A kelta lakóházak túlnyomórészt romlandó építőanyagokból álltak. – Die keltischen Wohnhäuser bestanden überwiegend aus vergänglichen Baustoffen.
16. Fát, agyagot, fonott szerkezetet, a tetőkhöz pedig szalmát vagy nádat használtak. – Verwendet wurden Holz, Lehm, Flechtwerk und für die Dächer Stroh oder Schilf.
17. A falakat gyakran fonott szerkezetben építették, amelynek során a vesszőfonatot vastagon bevonták agyaggal. – Die Wände entstanden oft in Flechtwerkbauweise, bei der ein Rutengeflecht dick mit Lehm verstrichen wurde.
18. A ház vázát teherhordó faoszlopok alkották. – Tragende Pfosten aus Holz bildeten das Gerüst des Hauses.
19. Mivel ezek az építőanyagok a talajban elbomlanak, a házakból többnyire csak az oszloplyukak maradtak fenn. – Weil diese Baustoffe im Boden vergehen, blieben von den Häusern meist nur die Pfostenlöcher zurück.
20. E lyukak elrendezése alapján rekonstruálja ma a régészet a ház egykori alaprajzát. – Aus der Anordnung dieser Löcher rekonstruiert die Archäologie heute den einstigen Grundriss.
21. Egy elterjedt építési forma az úgynevezett gödörház volt. – Eine verbreitete Bauform war das sogenannte Grubenhaus.
22. A gödörházaknál a padló egy kicsit mélyebben feküdt, mint a környező talaj. – Bei einem Grubenhaus lag der Boden ein Stück tiefer als die Umgebung.
23. Az ilyen mélyített épületek gyakran műhelyként vagy raktárként szolgáltak. – Solche eingetieften Bauten dienten häufig als Werkstätten oder als Vorratsräume.
24. A gabona tárolására a kelták raktárgödöröket ástak a földbe. – Zur Aufbewahrung von Getreide legten die Kelten Vorratsgruben in den Boden.
25. A jól lezárt gödrökben a gabonát meglepően hosszú ideig lehetett tárolni. – In gut abgedichteten Gruben ließ sich Korn über erstaunlich lange Zeit lagern.
26. Az egyszerű vidéki települések mellett léteztek nagyobb és jelentősebb települések is. – Neben den einfachen ländlichen Siedlungen gab es größere und bedeutendere Ortschaften.
27. A középső latén-korszakban sok helyen nyílt, erődítmény nélküli nagy települések jöttek létre. – In der mittleren Latènezeit entstanden vielerorts offene, unbefestigte Großsiedlungen.
28. Ezek kézművesség, kereskedelem és az egész környék életének központjai voltak. – Sie waren Mittelpunkte für Handwerk, Handel und das Leben einer ganzen Umgebung.
29. Bennük kovácsok, fazekasok és más kézművesek gyakran saját negyedekben dolgoztak. – In ihnen arbeiteten Schmiede, Töpfer und andere Handwerker oft in eigenen Vierteln.
30. A kelták legimpozánsabb településformája azonban az oppidum volt. – Die eindrucksvollste Siedlungsform der Kelten war jedoch das Oppidum.
31. Az „oppidum” szó latin eredetű, és annyit jelent, mint erődített hely vagy város. – Das Wort Oppidum stammt aus dem Lateinischen und meint so viel wie befestigter Ort oder Stadt.
32. Caesar hadvezér ezt a kifejezést használta a nagy kelta erődítményekre. – Der Feldherr Caesar verwendete diesen Begriff für die großen keltischen Befestigungen.
33. A kutatásban az oppidum a késő laténi korszak nagy, erődített, város jellegű települését jelöli. – In der Forschung bezeichnet Oppidum eine große, befestigte, stadtartige Siedlung der späten Latènezeit.
34. Az oppidumokat az ókori mediterrán világ északi részén található első város jellegű településeknek tekintik. – Die Oppida gelten als die ersten stadtähnlichen Orte nördlich der antiken Mittelmeerwelt.
35. Főként a Kr. e. 2. és 1. században jöttek létre. – Sie entstanden überwiegend im zweiten und ersten Jahrhundert vor Christus.
36. Virágkorukat ezért Oppida-civilizációnak is nevezik. – Ihre Blütezeit wird deshalb auch als Oppidazivilisation bezeichnet.
37. Az oppidum méretével, erődítményeivel és sokrétű funkcióival emelkedett ki a falvak közül. – Ein Oppidum hob sich vom Dorf durch seine Größe, seine Befestigung und seine Vielfalt an Aufgaben ab.
38. Egyetlen helyen egyesítette a lakóhelyet, a kézművességet, a kereskedelmet, az igazgatást és a kultuszt. – Es vereinte Wohnen, Handwerk, Handel, Verwaltung und Kult an einem einzigen Ort.
39. Az oppidákat többnyire jól védhető és egyúttal közlekedési szempontból kedvező helyeken alapították. – Angelegt wurden Oppida meist an gut zu verteidigenden und zugleich verkehrsgünstigen Stellen.
40. Elsősorban hegycsúcsokat, fennsíkokat, kiugró földnyelveket és folyókanyarokat választottak. – Bevorzugt wurden Bergkuppen, Hochflächen, vorspringende Landzungen und Flussschleifen.
41. A magas fekvés megkönnyítette a védelmet, és széles kilátást nyújtott a környékre. – Eine erhöhte Lage erleichterte die Verteidigung und bot einen weiten Überblick über das Umland.
42. A folyókhoz és utakhoz való közelség egyúttal biztosította a kereskedelmi kapcsolatokat is. – Die Nähe zu Flüssen und Wegen sicherte zugleich die Anbindung an den Handel.
43. Az oppidum legszembetűnőbb jellemzője hatalmas erődítőfala volt. – Das auffälligste Merkmal eines Oppidums war seine gewaltige Befestigungsmauer.
44. Gyakran több hektárnyi, nagyon nagy területet vett körül. – Oft umschloss sie eine sehr große Fläche von vielen Hektar.
45. Ez a fal nem csupán egy földsánc volt, hanem egy átgondolt építmény. – Diese Mauer war kein bloßer Erdwall, sondern eine durchdachte Konstruktion.
46. Caesar leírta egy különleges kelta építési módszert, amelyet murus Gallicusnak nevezett. – Caesar beschrieb eine besondere keltische Bauweise, die er murus Gallicus nannte.
47. A murus Gallicus kifejezés szó szerint „gall falat” jelent. – Der Ausdruck murus Gallicus bedeutet wörtlich gallische Mauer.
48. Ennél az építési módszernél egy fagerendákból álló vázszerkezetet töltöttek ki kövekkel és földdel. – Bei dieser Bauweise wurde ein Gerüst aus Holzbalken mit Steinen und Erde verfüllt.
49. A gerendákat hosszú vas szögekkel szorosan összekötötték egymással. – Die Balken waren durch lange Eisennägel fest miteinander verbunden.
50. A fal elülső oldala gondosan elhelyezett kőműves munkából állt. – Die Vorderseite der Mauer bestand aus sorgfältig gesetztem Steinwerk.
51. Ez a fa, kő és föld kombinációja egyszerre volt stabil és rugalmas. – Diese Verbindung aus Holz, Stein und Erde war zugleich stabil und elastisch.
52. Jobban ellenállt a faltörő kosnak és a tűznek, mint egy tisztán kőből épült fal. – Sie widerstand dem Rammbock und dem Feuer besser als eine reine Steinmauer.
53. A murus Gallicus mellett a Kárpát-medencében más falépítési módszerek is ismertek voltak. – Neben dem murus Gallicus kannte man im Karpatenbecken noch andere Mauerbauweisen.
54. Elterjedtek például azok a falak, amelyeknek függőleges, oszlopokkal tagolt fa homlokzata volt. – Verbreitet waren etwa Mauern mit einer senkrechten, durch Pfosten gegliederten Holzfront.
55. Ezt az építési módot a kutatásban oszlopos résfalnak nevezik. – Diese Bauart wird in der Forschung als Pfostenschlitzmauer bezeichnet.
56. A fal előtt gyakran egy mély árok szolgált további akadályként. – Vor der Mauer lag häufig ein tiefer Graben als zusätzliches Hindernis.
57. A bejutás gondosan kialakított és jól védhető kapukon keresztül történt. – Der Zugang erfolgte durch sorgfältig angelegte und gut zu verteidigende Tore.
58. Gyakran behúzható csapdakapukként alakították ki őket, amelyek a támadókat halálos szűkületbe vezették. – Oft waren sie als eingezogene Zangentore gestaltet, die Angreifer in eine tödliche Enge führten.
59. Az erődítmény védelmet szolgált, ugyanakkor messziről látható hatalom jelképe is volt. – Die Befestigung diente dem Schutz, war aber zugleich ein weithin sichtbares Zeichen von Macht.
60. Egy hatalmas fal szemléltette a közösség gazdagságát és szervezőképességét. – Eine mächtige Mauer führte den Reichtum und die Organisationskraft der Gemeinschaft vor Augen.
61. Egy oppidum építése több száz ember tervszerű együttműködését igényelte. – Der Bau eines Oppidums verlangte die geplante Zusammenarbeit vieler hundert Menschen.
62. Fát, követ, földet és vasat kellett beszerezni, odaszállítani és beépíteni. – Holz, Stein, Erde und Eisen mussten beschafft, herangeschafft und verbaut werden.
63. Egy ilyen teljesítményhez rendező és irányító vezetésre volt szükség. – Eine solche Leistung setzte eine ordnende und lenkende Führung voraus.
64. Már az oppidumok felépítése is egy szigorúan tagolt társadalomra utal. – Schon die Errichtung der Oppida belegt daher eine straff gegliederte Gesellschaft.
65. Belül az oppidumok gyakran tervszerűen voltak felépítve. – Im Inneren waren die Oppida häufig planvoll gegliedert.
66. Egyes helyeken igazi utcasorok és egyértelműen elhatárolt területek is felismerhetők. – An manchen Orten lassen sich regelrechte Straßenzüge und klar abgegrenzte Bereiche erkennen.
67. Voltak lakóövezetek, kézműves negyedek, szabad terek és néha szent területek is voltak. – Es gab Wohnbereiche, Handwerksviertel, freie Plätze und mitunter heilige Bezirke.
68. Ez a felépítés azt mutatja, hogy az oppidumok nem rendezetlenül burjánztak, hanem rendezett módon lettek kialakítva. – Diese Gliederung zeigt, dass die Oppida nicht wild wucherten, sondern geordnet angelegt wurden.
69. De mindenekelőtt az oppidum a kézművesség jelentős központja volt. – Vor allem aber war das Oppidum ein bedeutendes Zentrum des Handwerks.
70. Műhelyeiben a legkülönbözőbb szakmák szakemberei dolgoztak egymás mellett. – In seinen Werkstätten arbeiteten Spezialisten der verschiedensten Gewerbe Tür an Tür.
71. A kovácsok a vasat szerszámokká és fegyverekké alakították. – Schmiede verwandelten Eisen in Werkzeuge und Waffen.
72. A finomkovácsok bronzból, ezüstből és aranyból készítettek ékszereket. – Feinschmiede fertigten Schmuck aus Bronze, Silber und Gold.
73. A fazekasok a fazekaskorong segítségével nagy mennyiségű kerámiát állítottak elő. – Töpfer stellten mit Hilfe der Töpferscheibe große Mengen an Keramik her.
74. Üvegművesek, famegmunkálók és érmekészítők is dolgoztak az oppidumokban. – Auch Glashandwerker, Holzbearbeiter und Münzpräger waren in den Oppida tätig.
75. A kézműves termelés itt szinte ipari méreteket öltött. – Die handwerkliche Erzeugung erreichte hier einen fast werkstattmäßigen Umfang.
76. Az oppidum egyben a kereskedelem fontos központja is volt. – Das Oppidum war zugleich ein wichtiger Mittelpunkt des Handels.
77. Piacain helyi termékeket és idegen árukat cseréltek. – Auf seinen Märkten wurden einheimische Erzeugnisse und fremde Waren getauscht.
78. A távkereskedelmi útvonalakon keresztül az ókori mediterrán világból érkeztek áruk az oppidumokba. – Über Fernhandelswege gelangten Güter aus der antiken Mittelmeerwelt in die Oppida.
79. Számos oppidumban saját érméket vertek. – In vielen Oppida wurden eigene Münzen geprägt.
80. Ez a pénz megkönnyítette a kereskedelmet, és egy fejlett gazdaságról tanúskodik. – Dieses Münzgeld erleichterte den Handel und zeugt von einer entwickelten Wirtschaft.
81. Az oppidum emellett a politikai hatalom központja is volt. – Das Oppidum war darüber hinaus ein Mittelpunkt der politischen Macht.
82. Feltehetően itt laktak a törzs vezető családjai és tisztségviselői. – Hier residierten vermutlich die führenden Familien und Amtsträger des Stammes.
83. Ilyen helyeken tanácskoztak, ítélkeztek, valamint a háborúról és a békéről döntöttek. – An solchen Orten wurde beraten, Recht gesprochen und über Krieg und Frieden entschieden.
84. Egyes oppidumok valószínűleg egész törzsek fővárosaként szolgáltak. – Manche Oppida dürften als Hauptorte ganzer Stämme gedient haben.
85. A kultusznak is megvolt a maga állandó helye az oppidumokban. – Auch der Kult hatte in den Oppida seinen festen Platz.
86. Néhány erődítményben külön kijelölt szent területek létezését igazolták. – In einigen Befestigungen sind eigens abgegrenzte heilige Bezirke nachgewiesen.
87. Így az oppidum egyesítette magában az erőd, a város, a piac, a műhely és az uralkodói székhely funkcióit. – So vereinte das Oppidum die Aufgaben von Festung, Stadt, Markt, Werkstatt und Herrschaftssitz.
88. Egy egész, falvakból és tanyákból álló környék központja volt. – Es war der Mittelpunkt für ein ganzes Umland aus Dörfern und Gehöften.
89. A környékbeli parasztok élelmiszerrel látták el az oppidumot. – Die Bauern der Umgebung versorgten das Oppidum mit Nahrungsmitteln.
90. Cserébe az oppidum védelmet, kézműves termékeket és kereskedelmi helyszínt biztosított számukra. – Im Gegenzug bot das Oppidum ihnen Schutz, Handwerkserzeugnisse und einen Handelsplatz.
91. Az oppidum és a környéke között tehát szoros kölcsönös függőség állt fenn. – Zwischen dem Oppidum und seinem Umland bestand somit eine enge wechselseitige Abhängigkeit.
92. A Kárpát-medencében több jelentős kelta oppidum és központi település ismert. – Im Karpatenbecken sind mehrere bedeutende keltische Oppida und Zentralorte bekannt.
93. Egy fontos központ a mai Budapest területén, a Gellért-hegyen található. – Ein wichtiges Zentrum lag im Gebiet des heutigen Budapest auf dem Gellértberg.
94. Ez a Gellért-hegyen fekvő hegyi település az eraviskok törzsének központja volt. – Diese Höhensiedlung auf dem Gellértberg war ein Mittelpunkt des Stammes der Eravisker.
95. Ez a település egy fontos dunai átkelőhelyet és a környező területeket uralta. – Sie beherrschte einen wichtigen Donauübergang und das umliegende Land.
96. Nyugat-Transdanubiában is voltak erődített kelta központok. – Auch im westlichen Transdanubien lagen befestigte keltische Zentralorte.
97. Ezek a települések biztosították a közlekedési útvonalakat és uralták a saját környezetüket. – Diese Orte sicherten Verkehrswege und beherrschten ihre jeweilige Umgebung.
98. A Kárpát-medence északi hegyvidékén szintén erődített hegyi települések jöttek létre. – Im nördlichen Bergland des Karpatenbeckens entstanden ebenfalls befestigte Höhensiedlungen.
99. Ezen központok elhelyezkedése és eloszlása tükrözi a kelta világ politikai széttagoltságát. – Lage und Verteilung dieser Zentren spiegeln die politische Zersplitterung der keltischen Welt.
100. Minden törzsnek megvoltak a saját központjai, felsőbbrendű főváros nem létezett. – Jeder Stamm besaß seine eigenen Mittelpunkte, eine übergeordnete Hauptstadt gab es nicht.
101. A Kárpát-medence nem minden kelta központi települése érte el a nyugati oppidák méretét. – Nicht alle keltischen Zentralorte des Karpatenbeckens erreichten die Größe der westlichen Oppida.
102. A régió keleti részén nagyrészt nem alakultak ki nagyvárosi oppidák. – Im östlichen Teil der Region blieben großstädtische Oppida weitgehend aus.
103. Ott a vidéki települések és a kisebb erődített helyek voltak túlsúlyban. – Dort herrschten ländliche Siedlungen und kleinere befestigte Plätze vor.
104. Az oppida-civilizáció így a Kárpát-medencében regionálisan eltérő mértékben volt kifejlett. – Die Oppidazivilisation war damit im Karpatenbecken regional unterschiedlich stark ausgeprägt.
105. Legszembetűnőbben a nyugati részen mutatkozott meg, amely a kelta magterületekhez legközelebb feküdt. – Am deutlichsten zeigte sie sich im Westen, der den keltischen Kernländern am nächsten lag.
106. Különleges szerepet játszottak azok a helyek, ahol vasércet olvasztottak. – Eine besondere Rolle spielten jene Plätze, an denen Eisenerz verhüttet wurde.
107. Az ércben gazdag területeken külön vasérc-kitermelési központok alakultak ki. – In erzreichen Gegenden entstanden eigene Zentren der Eisengewinnung.
108. Ott az ércet az úgynevezett „Renn”-eljárással vasra dolgozták fel. – Dort wurde das Erz im sogenannten Rennverfahren zu Eisen verarbeitet.
109. Az ilyen helyek nyersvasat szállítottak a környék összes kovácsműhelyének. – Solche Plätze versorgten die Schmiede der gesamten Umgebung mit Roheisen.
110. A vasolvasztás így a kelta településvilág egyik legfontosabb gazdasági ágazata volt. – Die Eisenverhüttung gehörte damit zu den wichtigsten Wirtschaftszweigen der keltischen Siedlungswelt.
111. Összességében a kelta települések finoman rétegzett hálózatot alkottak. – Insgesamt bildeten die keltischen Siedlungen ein fein gestuftes Netz.
112. Ennek alapját az egyes tanyák és kis falvak képezték. – An seiner Basis standen die einzelnen Höfe und kleinen Dörfer.
113. Ezek felett nagyobb, nyílt települések helyezkedtek el, ahol kézművesség és kereskedelem folyt. – Darüber lagen größere offene Siedlungen mit Handwerk und Handel.
114. A hálózat csúcsán a hatalom központjaiként az erődített oppidák trónoltak. – An der Spitze thronten die befestigten Oppida als Zentren der Macht.
115. Ez a hálózat tükrözte a kelta társadalom rétegzett rendjét. – Dieses Netz spiegelte die gestufte Ordnung der keltischen Gesellschaft wider.
116. Az oppidák voltak a Kárpát-medence fejlett kelta kultúrájának legszembetűnőbb jelei. – Die Oppida waren das sichtbarste Zeichen der hoch entwickelten keltischen Kultur im Karpatenbecken.
117. A kelta hatalom hanyatlásával az oppidák is elvesztették jelentőségüket. – Mit dem Niedergang der keltischen Macht verloren auch die Oppida ihre Bedeutung.
118. Mely erők vezettek ehhez a hanyatláshoz, azt az egyik következő fejezet tárgyalja. – Welche Kräfte zu diesem Niedergang führten, behandelt eines der folgenden Kapitel.
(aufklappen)magyar
1. A Kárpát-medence kelta lakossága nem egyetlen településformában élt, hanem rendkívül változatos településeken.
2. A skála a magányos paraszti tanyától a nagy, fallal körülvett városig terjedt.
3. Melyik forma volt jellemző, az az időponttól, a tájtól és a település rendeltetésétől függött.
4. Ezt a településvilágot a kutatás szinte kizárólag régészeti leletek alapján tárja fel.
5. A Kárpát-medence kelta településeiről szinte egyáltalán nem maradtak fenn írásos leírások.
6. Mindazonáltal a római hadvezér, Caesar feljegyzéseiben beszámol a galliai településekről.
7. Leírásai nagy vonalakban a Kárpát-medencére is átvihetők.
8. A kelta lakosság túlnyomó többségét a vidéken élő parasztok alkották.
9. A leggyakoribb településforma ezért a vidéki falu vagy az egyes parasztház volt.
10. Egy kelta parasztház általában több épületből állt, amelyek egy egész családnak szolgáltak.
11. Ide tartoztak a lakóházak, a raktárépületek, a műhelyek és az istállók.
12. Gyakran kerítés vagy árok vette körül a parasztházat.
13. Ez a kerítés védelmet nyújtott a kóbor állatoktól, a vadállatoktól és a nem kívánt betolakodóktól.
14. Több ilyen tanya laza, falucskaszerű településsé nőhetett össze.
15. A kelta lakóházak túlnyomórészt romlandó építőanyagokból álltak.
16. Fát, agyagot, fonott szerkezetet, a tetőkhöz pedig szalmát vagy nádat használtak.
17. A falakat gyakran fonott szerkezetben építették, amelynek során a vesszőfonatot vastagon bevonták agyaggal.
18. A ház vázát teherhordó faoszlopok alkották.
19. Mivel ezek az építőanyagok a talajban elbomlanak, a házakból többnyire csak az oszloplyukak maradtak fenn.
20. E lyukak elrendezése alapján rekonstruálja ma a régészet a ház egykori alaprajzát.
21. Egy elterjedt építési forma az úgynevezett gödörház volt.
22. A gödörházaknál a padló egy kicsit mélyebben feküdt, mint a környező talaj.
23. Az ilyen mélyített épületek gyakran műhelyként vagy raktárként szolgáltak.
24. A gabona tárolására a kelták raktárgödöröket ástak a földbe.
25. A jól lezárt gödrökben a gabonát meglepően hosszú ideig lehetett tárolni.
26. Az egyszerű vidéki települések mellett léteztek nagyobb és jelentősebb települések is.
27. A középső latén-korszakban sok helyen nyílt, erődítmény nélküli nagy települések jöttek létre.
28. Ezek kézművesség, kereskedelem és az egész környék életének központjai voltak.
29. Bennük kovácsok, fazekasok és más kézművesek gyakran saját negyedekben dolgoztak.
30. A kelták legimpozánsabb településformája azonban az oppidum volt.
31. Az „oppidum” szó latin eredetű, és annyit jelent, mint erődített hely vagy város.
32. Caesar hadvezér ezt a kifejezést használta a nagy kelta erődítményekre.
33. A kutatásban az oppidum a késő laténi korszak nagy, erődített, város jellegű települését jelöli.
34. Az oppidumokat az ókori mediterrán világ északi részén található első város jellegű településeknek tekintik.
35. Főként a Kr. e. 2. és 1. században jöttek létre.
36. Virágkorukat ezért Oppida-civilizációnak is nevezik.
37. Az oppidum méretével, erődítményeivel és sokrétű funkcióival emelkedett ki a falvak közül.
38. Egyetlen helyen egyesítette a lakóhelyet, a kézművességet, a kereskedelmet, az igazgatást és a kultuszt.
39. Az oppidákat többnyire jól védhető és egyúttal közlekedési szempontból kedvező helyeken alapították.
40. Elsősorban hegycsúcsokat, fennsíkokat, kiugró földnyelveket és folyókanyarokat választottak.
41. A magas fekvés megkönnyítette a védelmet, és széles kilátást nyújtott a környékre.
42. A folyókhoz és utakhoz való közelség egyúttal biztosította a kereskedelmi kapcsolatokat is.
43. Az oppidum legszembetűnőbb jellemzője hatalmas erődítőfala volt.
44. Gyakran több hektárnyi, nagyon nagy területet vett körül.
45. Ez a fal nem csupán egy földsánc volt, hanem egy átgondolt építmény.
46. Caesar leírta egy különleges kelta építési módszert, amelyet murus Gallicusnak nevezett.
47. A murus Gallicus kifejezés szó szerint „gall falat” jelent.
48. Ennél az építési módszernél egy fagerendákból álló vázszerkezetet töltöttek ki kövekkel és földdel.
49. A gerendákat hosszú vas szögekkel szorosan összekötötték egymással.
50. A fal elülső oldala gondosan elhelyezett kőműves munkából állt.
51. Ez a fa, kő és föld kombinációja egyszerre volt stabil és rugalmas.
52. Jobban ellenállt a faltörő kosnak és a tűznek, mint egy tisztán kőből épült fal.
53. A murus Gallicus mellett a Kárpát-medencében más falépítési módszerek is ismertek voltak.
54. Elterjedtek például azok a falak, amelyeknek függőleges, oszlopokkal tagolt fa homlokzata volt.
55. Ezt az építési módot a kutatásban oszlopos résfalnak nevezik.
56. A fal előtt gyakran egy mély árok szolgált további akadályként.
57. A bejutás gondosan kialakított és jól védhető kapukon keresztül történt.
58. Gyakran behúzható csapdakapukként alakították ki őket, amelyek a támadókat halálos szűkületbe vezették.
59. Az erődítmény védelmet szolgált, ugyanakkor messziről látható hatalom jelképe is volt.
60. Egy hatalmas fal szemléltette a közösség gazdagságát és szervezőképességét.
61. Egy oppidum építése több száz ember tervszerű együttműködését igényelte.
62. Fát, követ, földet és vasat kellett beszerezni, odaszállítani és beépíteni.
63. Egy ilyen teljesítményhez rendező és irányító vezetésre volt szükség.
64. Már az oppidumok felépítése is egy szigorúan tagolt társadalomra utal.
65. Belül az oppidumok gyakran tervszerűen voltak felépítve.
66. Egyes helyeken igazi utcasorok és egyértelműen elhatárolt területek is felismerhetők.
67. Voltak lakóövezetek, kézműves negyedek, szabad terek és néha szent területek is voltak.
68. Ez a felépítés azt mutatja, hogy az oppidumok nem rendezetlenül burjánztak, hanem rendezett módon lettek kialakítva.
69. De mindenekelőtt az oppidum a kézművesség jelentős központja volt.
70. Műhelyeiben a legkülönbözőbb szakmák szakemberei dolgoztak egymás mellett.
71. A kovácsok a vasat szerszámokká és fegyverekké alakították.
72. A finomkovácsok bronzból, ezüstből és aranyból készítettek ékszereket.
73. A fazekasok a fazekaskorong segítségével nagy mennyiségű kerámiát állítottak elő.
74. Üvegművesek, famegmunkálók és érmekészítők is dolgoztak az oppidumokban.
75. A kézműves termelés itt szinte ipari méreteket öltött.
76. Az oppidum egyben a kereskedelem fontos központja is volt.
77. Piacain helyi termékeket és idegen árukat cseréltek.
78. A távkereskedelmi útvonalakon keresztül az ókori mediterrán világból érkeztek áruk az oppidumokba.
79. Számos oppidumban saját érméket vertek.
80. Ez a pénz megkönnyítette a kereskedelmet, és egy fejlett gazdaságról tanúskodik.
81. Az oppidum emellett a politikai hatalom központja is volt.
82. Feltehetően itt laktak a törzs vezető családjai és tisztségviselői.
83. Ilyen helyeken tanácskoztak, ítélkeztek, valamint a háborúról és a békéről döntöttek.
84. Egyes oppidumok valószínűleg egész törzsek fővárosaként szolgáltak.
85. A kultusznak is megvolt a maga állandó helye az oppidumokban.
86. Néhány erődítményben külön kijelölt szent területek létezését igazolták.
87. Így az oppidum egyesítette magában az erőd, a város, a piac, a műhely és az uralkodói székhely funkcióit.
88. Egy egész, falvakból és tanyákból álló környék központja volt.
89. A környékbeli parasztok élelmiszerrel látták el az oppidumot.
90. Cserébe az oppidum védelmet, kézműves termékeket és kereskedelmi helyszínt biztosított számukra.
91. Az oppidum és a környéke között tehát szoros kölcsönös függőség állt fenn.
92. A Kárpát-medencében több jelentős kelta oppidum és központi település ismert.
93. Egy fontos központ a mai Budapest területén, a Gellért-hegyen található.
94. Ez a Gellért-hegyen fekvő hegyi település az eraviskok törzsének központja volt.
95. Ez a település egy fontos dunai átkelőhelyet és a környező területeket uralta.
96. Nyugat-Transdanubiában is voltak erődített kelta központok.
97. Ezek a települések biztosították a közlekedési útvonalakat és uralták a saját környezetüket.
98. A Kárpát-medence északi hegyvidékén szintén erődített hegyi települések jöttek létre.
99. Ezen központok elhelyezkedése és eloszlása tükrözi a kelta világ politikai széttagoltságát.
100. Minden törzsnek megvoltak a saját központjai, felsőbbrendű főváros nem létezett.
101. A Kárpát-medence nem minden kelta központi települése érte el a nyugati oppidák méretét.
102. A régió keleti részén nagyrészt nem alakultak ki nagyvárosi oppidák.
103. Ott a vidéki települések és a kisebb erődített helyek voltak túlsúlyban.
104. Az oppida-civilizáció így a Kárpát-medencében regionálisan eltérő mértékben volt kifejlett.
105. Legszembetűnőbben a nyugati részen mutatkozott meg, amely a kelta magterületekhez legközelebb feküdt.
106. Különleges szerepet játszottak azok a helyek, ahol vasércet olvasztottak.
107. Az ércben gazdag területeken külön vasérc-kitermelési központok alakultak ki.
108. Ott az ércet az úgynevezett „Renn”-eljárással vasra dolgozták fel.
109. Az ilyen helyek nyersvasat szállítottak a környék összes kovácsműhelyének.
110. A vasolvasztás így a kelta településvilág egyik legfontosabb gazdasági ágazata volt.
111. Összességében a kelta települések finoman rétegzett hálózatot alkottak.
112. Ennek alapját az egyes tanyák és kis falvak képezték.
113. Ezek felett nagyobb, nyílt települések helyezkedtek el, ahol kézművesség és kereskedelem folyt.
114. A hálózat csúcsán a hatalom központjaiként az erődített oppidák trónoltak.
115. Ez a hálózat tükrözte a kelta társadalom rétegzett rendjét.
116. Az oppidák voltak a Kárpát-medence fejlett kelta kultúrájának legszembetűnőbb jelei.
117. A kelta hatalom hanyatlásával az oppidák is elvesztették jelentőségüket.
118. Mely erők vezettek ehhez a hanyatláshoz, azt az egyik következő fejezet tárgyalja.
(aufklappen)német
1. Die keltische Bevölkerung des Karpatenbeckens lebte nicht in einer einzigen Siedlungsform, sondern in höchst unterschiedlichen Niederlassungen.
2. Die Spannweite reichte vom einsamen Bauerngehöft bis zur großen, ummauerten Stadt.
3. Welche Form vorherrschte, hing von der Zeitstellung, der Landschaft und der Aufgabe der Siedlung ab.
4. Diese Siedlungswelt erschließt die Forschung fast ausschließlich aus archäologischen Funden.
5. Schriftliche Beschreibungen keltischer Orte im Karpatenbecken sind so gut wie nicht überliefert.
6. Immerhin berichtet der römische Feldherr Caesar in seinen Aufzeichnungen über die Siedlungen Galliens.
7. Seine Schilderungen lassen sich in Grundzügen auch auf das Karpatenbecken übertragen.
8. Den weitaus größten Teil der keltischen Bevölkerung bildeten Bauern, die auf dem Land lebten.
9. Die häufigste Siedlungsform war daher das ländliche Dorf oder der einzelne Bauernhof.
10. Ein keltisches Gehöft bestand meist aus mehreren Gebäuden, die einem ganzen Familienverband dienten.
11. Dazu gehörten Wohnhäuser, Vorratsbauten, Werkstätten und Ställe.
12. Häufig war das Gehöft von einem Zaun oder einem Graben umgeben.
13. Diese Umfriedung schützte vor streunendem Vieh, vor wilden Tieren und vor unerwünschten Eindringlingen.
14. Mehrere solcher Gehöfte konnten zu lockeren, weilerartigen Siedlungen zusammenwachsen.
15. Die keltischen Wohnhäuser bestanden überwiegend aus vergänglichen Baustoffen.
16. Verwendet wurden Holz, Lehm, Flechtwerk und für die Dächer Stroh oder Schilf.
17. Die Wände entstanden oft in Flechtwerkbauweise, bei der ein Rutengeflecht dick mit Lehm verstrichen wurde.
18. Tragende Pfosten aus Holz bildeten das Gerüst des Hauses.
19. Weil diese Baustoffe im Boden vergehen, blieben von den Häusern meist nur die Pfostenlöcher zurück.
20. Aus der Anordnung dieser Löcher rekonstruiert die Archäologie heute den einstigen Grundriss.
21. Eine verbreitete Bauform war das sogenannte Grubenhaus.
22. Bei einem Grubenhaus lag der Boden ein Stück tiefer als die Umgebung.
23. Solche eingetieften Bauten dienten häufig als Werkstätten oder als Vorratsräume.
24. Zur Aufbewahrung von Getreide legten die Kelten Vorratsgruben in den Boden.
25. In gut abgedichteten Gruben ließ sich Korn über erstaunlich lange Zeit lagern.
26. Neben den einfachen ländlichen Siedlungen gab es größere und bedeutendere Ortschaften.
27. In der mittleren Latènezeit entstanden vielerorts offene, unbefestigte Großsiedlungen.
28. Sie waren Mittelpunkte für Handwerk, Handel und das Leben einer ganzen Umgebung.
29. In ihnen arbeiteten Schmiede, Töpfer und andere Handwerker oft in eigenen Vierteln.
30. Die eindrucksvollste Siedlungsform der Kelten war jedoch das Oppidum.
31. Das Wort Oppidum stammt aus dem Lateinischen und meint so viel wie befestigter Ort oder Stadt.
32. Der Feldherr Caesar verwendete diesen Begriff für die großen keltischen Befestigungen.
33. In der Forschung bezeichnet Oppidum eine große, befestigte, stadtartige Siedlung der späten Latènezeit.
34. Die Oppida gelten als die ersten stadtähnlichen Orte nördlich der antiken Mittelmeerwelt.
35. Sie entstanden überwiegend im zweiten und ersten Jahrhundert vor Christus.
36. Ihre Blütezeit wird deshalb auch als Oppidazivilisation bezeichnet.
37. Ein Oppidum hob sich vom Dorf durch seine Größe, seine Befestigung und seine Vielfalt an Aufgaben ab.
38. Es vereinte Wohnen, Handwerk, Handel, Verwaltung und Kult an einem einzigen Ort.
39. Angelegt wurden Oppida meist an gut zu verteidigenden und zugleich verkehrsgünstigen Stellen.
40. Bevorzugt wurden Bergkuppen, Hochflächen, vorspringende Landzungen und Flussschleifen.
41. Eine erhöhte Lage erleichterte die Verteidigung und bot einen weiten Überblick über das Umland.
42. Die Nähe zu Flüssen und Wegen sicherte zugleich die Anbindung an den Handel.
43. Das auffälligste Merkmal eines Oppidums war seine gewaltige Befestigungsmauer.
44. Oft umschloss sie eine sehr große Fläche von vielen Hektar.
45. Diese Mauer war kein bloßer Erdwall, sondern eine durchdachte Konstruktion.
46. Caesar beschrieb eine besondere keltische Bauweise, die er murus Gallicus nannte.
47. Der Ausdruck murus Gallicus bedeutet wörtlich gallische Mauer.
48. Bei dieser Bauweise wurde ein Gerüst aus Holzbalken mit Steinen und Erde verfüllt.
49. Die Balken waren durch lange Eisennägel fest miteinander verbunden.
50. Die Vorderseite der Mauer bestand aus sorgfältig gesetztem Steinwerk.
51. Diese Verbindung aus Holz, Stein und Erde war zugleich stabil und elastisch.
52. Sie widerstand dem Rammbock und dem Feuer besser als eine reine Steinmauer.
53. Neben dem murus Gallicus kannte man im Karpatenbecken noch andere Mauerbauweisen.
54. Verbreitet waren etwa Mauern mit einer senkrechten, durch Pfosten gegliederten Holzfront.
55. Diese Bauart wird in der Forschung als Pfostenschlitzmauer bezeichnet.
56. Vor der Mauer lag häufig ein tiefer Graben als zusätzliches Hindernis.
57. Der Zugang erfolgte durch sorgfältig angelegte und gut zu verteidigende Tore.
58. Oft waren sie als eingezogene Zangentore gestaltet, die Angreifer in eine tödliche Enge führten.
59. Die Befestigung diente dem Schutz, war aber zugleich ein weithin sichtbares Zeichen von Macht.
60. Eine mächtige Mauer führte den Reichtum und die Organisationskraft der Gemeinschaft vor Augen.
61. Der Bau eines Oppidums verlangte die geplante Zusammenarbeit vieler hundert Menschen.
62. Holz, Stein, Erde und Eisen mussten beschafft, herangeschafft und verbaut werden.
63. Eine solche Leistung setzte eine ordnende und lenkende Führung voraus.
64. Schon die Errichtung der Oppida belegt daher eine straff gegliederte Gesellschaft.
65. Im Inneren waren die Oppida häufig planvoll gegliedert.
66. An manchen Orten lassen sich regelrechte Straßenzüge und klar abgegrenzte Bereiche erkennen.
67. Es gab Wohnbereiche, Handwerksviertel, freie Plätze und mitunter heilige Bezirke.
68. Diese Gliederung zeigt, dass die Oppida nicht wild wucherten, sondern geordnet angelegt wurden.
69. Vor allem aber war das Oppidum ein bedeutendes Zentrum des Handwerks.
70. In seinen Werkstätten arbeiteten Spezialisten der verschiedensten Gewerbe Tür an Tür.
71. Schmiede verwandelten Eisen in Werkzeuge und Waffen.
72. Feinschmiede fertigten Schmuck aus Bronze, Silber und Gold.
73. Töpfer stellten mit Hilfe der Töpferscheibe große Mengen an Keramik her.
74. Auch Glashandwerker, Holzbearbeiter und Münzpräger waren in den Oppida tätig.
75. Die handwerkliche Erzeugung erreichte hier einen fast werkstattmäßigen Umfang.
76. Das Oppidum war zugleich ein wichtiger Mittelpunkt des Handels.
77. Auf seinen Märkten wurden einheimische Erzeugnisse und fremde Waren getauscht.
78. Über Fernhandelswege gelangten Güter aus der antiken Mittelmeerwelt in die Oppida.
79. In vielen Oppida wurden eigene Münzen geprägt.
80. Dieses Münzgeld erleichterte den Handel und zeugt von einer entwickelten Wirtschaft.
81. Das Oppidum war darüber hinaus ein Mittelpunkt der politischen Macht.
82. Hier residierten vermutlich die führenden Familien und Amtsträger des Stammes.
83. An solchen Orten wurde beraten, Recht gesprochen und über Krieg und Frieden entschieden.
84. Manche Oppida dürften als Hauptorte ganzer Stämme gedient haben.
85. Auch der Kult hatte in den Oppida seinen festen Platz.
86. In einigen Befestigungen sind eigens abgegrenzte heilige Bezirke nachgewiesen.
87. So vereinte das Oppidum die Aufgaben von Festung, Stadt, Markt, Werkstatt und Herrschaftssitz.
88. Es war der Mittelpunkt für ein ganzes Umland aus Dörfern und Gehöften.
89. Die Bauern der Umgebung versorgten das Oppidum mit Nahrungsmitteln.
90. Im Gegenzug bot das Oppidum ihnen Schutz, Handwerkserzeugnisse und einen Handelsplatz.
91. Zwischen dem Oppidum und seinem Umland bestand somit eine enge wechselseitige Abhängigkeit.
92. Im Karpatenbecken sind mehrere bedeutende keltische Oppida und Zentralorte bekannt.
93. Ein wichtiges Zentrum lag im Gebiet des heutigen Budapest auf dem Gellértberg.
94. Diese Höhensiedlung auf dem Gellértberg war ein Mittelpunkt des Stammes der Eravisker.
95. Sie beherrschte einen wichtigen Donauübergang und das umliegende Land.
96. Auch im westlichen Transdanubien lagen befestigte keltische Zentralorte.
97. Diese Orte sicherten Verkehrswege und beherrschten ihre jeweilige Umgebung.
98. Im nördlichen Bergland des Karpatenbeckens entstanden ebenfalls befestigte Höhensiedlungen.
99. Lage und Verteilung dieser Zentren spiegeln die politische Zersplitterung der keltischen Welt.
100. Jeder Stamm besaß seine eigenen Mittelpunkte, eine übergeordnete Hauptstadt gab es nicht.
101. Nicht alle keltischen Zentralorte des Karpatenbeckens erreichten die Größe der westlichen Oppida.
102. Im östlichen Teil der Region blieben großstädtische Oppida weitgehend aus.
103. Dort herrschten ländliche Siedlungen und kleinere befestigte Plätze vor.
104. Die Oppidazivilisation war damit im Karpatenbecken regional unterschiedlich stark ausgeprägt.
105. Am deutlichsten zeigte sie sich im Westen, der den keltischen Kernländern am nächsten lag.
106. Eine besondere Rolle spielten jene Plätze, an denen Eisenerz verhüttet wurde.
107. In erzreichen Gegenden entstanden eigene Zentren der Eisengewinnung.
108. Dort wurde das Erz im sogenannten Rennverfahren zu Eisen verarbeitet.
109. Solche Plätze versorgten die Schmiede der gesamten Umgebung mit Roheisen.
110. Die Eisenverhüttung gehörte damit zu den wichtigsten Wirtschaftszweigen der keltischen Siedlungswelt.
111. Insgesamt bildeten die keltischen Siedlungen ein fein gestuftes Netz.
112. An seiner Basis standen die einzelnen Höfe und kleinen Dörfer.
113. Darüber lagen größere offene Siedlungen mit Handwerk und Handel.
114. An der Spitze thronten die befestigten Oppida als Zentren der Macht.
115. Dieses Netz spiegelte die gestufte Ordnung der keltischen Gesellschaft wider.
116. Die Oppida waren das sichtbarste Zeichen der hoch entwickelten keltischen Kultur im Karpatenbecken.
117. Mit dem Niedergang der keltischen Macht verloren auch die Oppida ihre Bedeutung.
118. Welche Kräfte zu diesem Niedergang führten, behandelt eines der folgenden Kapitel.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.