3.10.2 – A jel specifitása – Die Spezifität des Signals
1. Egy hírvivő anyag csak ott válthat ki célzott választ, ahol a sejt felszínén vagy belsejében megtalálható a hozzá illő receptor. – Ein Botenstoff kann nur dort eine gezielte Antwort auslösen, wo sich auf der Zelloberfläche oder im Zellinneren ein zu ihm passender Rezeptor befindet.
2. Receptor hiányában a jelzőmolekula jelen lehet a sejt környezetében, mégsem indít el érdemi változást annak működésében. – Fehlt der Rezeptor, kann das Signalmolekül in der Umgebung der Zelle vorhanden sein, ohne eine wesentliche Veränderung ihrer Funktion auszulösen.
3. Ugyanaz a hírvivő különböző hatásokat kelthet, ha eltérő receptortípusokhoz kötődik, amelyek más-más sejten belüli folyamatokat kapcsolnak be. – Derselbe Botenstoff kann unterschiedliche Wirkungen hervorrufen, wenn er an verschiedene Rezeptortypen bindet, die jeweils andere intrazelluläre Vorgänge einschalten.
4. Az adrenalin bizonyos receptorokon keresztül gyorsítja a szívműködést, más receptorok aktiválásával viszont egyes erek összehúzódását vagy kitágulását idézi elő. – Adrenalin beschleunigt über bestimmte Rezeptoren die Herztätigkeit, während es durch die Aktivierung anderer Rezeptoren die Verengung oder Erweiterung bestimmter Gefäße hervorruft.
5. Hasonlóképpen az acetilkolin lassíthatja a szívritmust, ugyanakkor a vázizom motoros véglemezén összehúzódást indít el. – In ähnlicher Weise kann Acetylcholin den Herzrhythmus verlangsamen, zugleich jedoch an der motorischen Endplatte des Skelettmuskels eine Kontraktion auslösen.
6. Következésképpen a válasz jellegét nem önmagában a hírvivő anyag határozza meg, hanem a receptor típusa és a célsejt belső felépítése. – Folglich wird die Art der Antwort nicht allein durch den Botenstoff bestimmt, sondern durch den Rezeptortyp und den inneren Aufbau der Zielzelle.
7. Minél több megfelelő receptor található egy sejt membránjában, annál kisebb jelzőanyag-koncentráció is elegendő lehet érzékelhető válasz kiváltásához. – Je mehr passende Rezeptoren sich in der Membran einer Zelle befinden, desto geringer kann die für eine erkennbare Antwort erforderliche Signalstoffkonzentration sein.
8. Hosszabb távú szabályozásként a sejt növelheti receptorainak számát, amit receptorfelszabályozásnak nevezünk, vagy csökkentheti azt receptor-leszabályozással. – Als längerfristige Regulation kann die Zelle die Zahl ihrer Rezeptoren erhöhen, was als Rezeptorhochregulation bezeichnet wird, oder sie durch Rezeptorherunterregulation vermindern.
9. Tartósan magas jelzőanyag-koncentráció mellett gyakran csökken a receptorok száma vagy válaszkészsége, ezért ugyanaz az inger idővel gyengébb hatást vált ki. – Bei dauerhaft hoher Signalstoffkonzentration nimmt häufig die Zahl oder die Reaktionsbereitschaft der Rezeptoren ab, weshalb derselbe Reiz mit der Zeit eine schwächere Wirkung hervorruft.
10. Ha viszont egy jelátviteli út hosszabb ideig kiesik, a célsejt több receptort képezhet, és a jel visszatérésekor túlzottan erős válasz jelentkezhet. – Fällt dagegen ein Signalweg längere Zeit aus, kann die Zielzelle mehr Rezeptoren bilden, sodass bei der Rückkehr des Signals eine übermäßig starke Antwort auftreten kann.
11. A hatás nagysága függ a hírvivő koncentrációjától és attól is, milyen erősen kötődik a receptorhoz, vagyis mekkora a kötődési affinitása. – Die Größe der Wirkung hängt von der Konzentration des Botenstoffs und davon ab, wie stark er an den Rezeptor bindet, also wie groß seine Bindungsaffinität ist.
12. Alacsony koncentrációnál a dózis emelése rendszerint fokozza a választ, később azonban a növekedés egyre kisebbé válik. – Bei niedriger Konzentration verstärkt eine Erhöhung der Dosis gewöhnlich die Antwort, später wird der weitere Zuwachs jedoch immer geringer.
13. Amikor gyakorlatilag minden receptor foglalt, receptor-telítettség alakul ki, ezért további jelzőanyag már alig növeli a hatást. – Sind praktisch alle Rezeptoren besetzt, entsteht eine Rezeptorsättigung, weshalb zusätzlicher Signalstoff die Wirkung kaum noch verstärkt.
14. Hasonló szerkezetű molekulák versenyezhetnek ugyanazért a kötőhelyért, így egyikük jelenléte csökkentheti a másik receptorhoz jutását. – Moleküle mit ähnlicher Struktur können um dieselbe Bindungsstelle konkurrieren, sodass die Anwesenheit des einen den Zugang des anderen zum Rezeptor vermindern kann.
15. Egy receptor működését blokkoló anyag megakadályozhatja a természetes hírvivő hatását, amit számos gyógyszer célzottan kihasznál. – Ein Stoff, der die Funktion eines Rezeptors blockiert, kann die Wirkung des natürlichen Botenstoffs verhindern, was von zahlreichen Arzneimitteln gezielt genutzt wird.
16. A jelspecifitás alapelve tehát az, hogy a válasz helyét, erősségét és jellegét a hírvivő, a receptor, valamint a célsejt tulajdonságai együttesen határozzák meg. – Das Grundprinzip der Signalspezifität lautet somit, dass Ort, Stärke und Art der Antwort gemeinsam durch den Botenstoff, den Rezeptor und die Eigenschaften der Zielzelle bestimmt werden.
(aufklappen)magyar
1. Egy hírvivő anyag csak ott válthat ki célzott választ, ahol a sejt felszínén vagy belsejében megtalálható a hozzá illő receptor.
2. Receptor hiányában a jelzőmolekula jelen lehet a sejt környezetében, mégsem indít el érdemi változást annak működésében.
3. Ugyanaz a hírvivő különböző hatásokat kelthet, ha eltérő receptortípusokhoz kötődik, amelyek más-más sejten belüli folyamatokat kapcsolnak be.
4. Az adrenalin bizonyos receptorokon keresztül gyorsítja a szívműködést, más receptorok aktiválásával viszont egyes erek összehúzódását vagy kitágulását idézi elő.
5. Hasonlóképpen az acetilkolin lassíthatja a szívritmust, ugyanakkor a vázizom motoros véglemezén összehúzódást indít el.
6. Következésképpen a válasz jellegét nem önmagában a hírvivő anyag határozza meg, hanem a receptor típusa és a célsejt belső felépítése.
7. Minél több megfelelő receptor található egy sejt membránjában, annál kisebb jelzőanyag-koncentráció is elegendő lehet érzékelhető válasz kiváltásához.
8. Hosszabb távú szabályozásként a sejt növelheti receptorainak számát, amit receptorfelszabályozásnak nevezünk, vagy csökkentheti azt receptor-leszabályozással.
9. Tartósan magas jelzőanyag-koncentráció mellett gyakran csökken a receptorok száma vagy válaszkészsége, ezért ugyanaz az inger idővel gyengébb hatást vált ki.
10. Ha viszont egy jelátviteli út hosszabb ideig kiesik, a célsejt több receptort képezhet, és a jel visszatérésekor túlzottan erős válasz jelentkezhet.
11. A hatás nagysága függ a hírvivő koncentrációjától és attól is, milyen erősen kötődik a receptorhoz, vagyis mekkora a kötődési affinitása.
12. Alacsony koncentrációnál a dózis emelése rendszerint fokozza a választ, később azonban a növekedés egyre kisebbé válik.
13. Amikor gyakorlatilag minden receptor foglalt, receptor-telítettség alakul ki, ezért további jelzőanyag már alig növeli a hatást.
14. Hasonló szerkezetű molekulák versenyezhetnek ugyanazért a kötőhelyért, így egyikük jelenléte csökkentheti a másik receptorhoz jutását.
15. Egy receptor működését blokkoló anyag megakadályozhatja a természetes hírvivő hatását, amit számos gyógyszer célzottan kihasznál.
16. A jelspecifitás alapelve tehát az, hogy a válasz helyét, erősségét és jellegét a hírvivő, a receptor, valamint a célsejt tulajdonságai együttesen határozzák meg.
(aufklappen)német
1. Ein Botenstoff kann nur dort eine gezielte Antwort auslösen, wo sich auf der Zelloberfläche oder im Zellinneren ein zu ihm passender Rezeptor befindet.
2. Fehlt der Rezeptor, kann das Signalmolekül in der Umgebung der Zelle vorhanden sein, ohne eine wesentliche Veränderung ihrer Funktion auszulösen.
3. Derselbe Botenstoff kann unterschiedliche Wirkungen hervorrufen, wenn er an verschiedene Rezeptortypen bindet, die jeweils andere intrazelluläre Vorgänge einschalten.
4. Adrenalin beschleunigt über bestimmte Rezeptoren die Herztätigkeit, während es durch die Aktivierung anderer Rezeptoren die Verengung oder Erweiterung bestimmter Gefäße hervorruft.
5. In ähnlicher Weise kann Acetylcholin den Herzrhythmus verlangsamen, zugleich jedoch an der motorischen Endplatte des Skelettmuskels eine Kontraktion auslösen.
6. Folglich wird die Art der Antwort nicht allein durch den Botenstoff bestimmt, sondern durch den Rezeptortyp und den inneren Aufbau der Zielzelle.
7. Je mehr passende Rezeptoren sich in der Membran einer Zelle befinden, desto geringer kann die für eine erkennbare Antwort erforderliche Signalstoffkonzentration sein.
8. Als längerfristige Regulation kann die Zelle die Zahl ihrer Rezeptoren erhöhen, was als Rezeptorhochregulation bezeichnet wird, oder sie durch Rezeptorherunterregulation vermindern.
9. Bei dauerhaft hoher Signalstoffkonzentration nimmt häufig die Zahl oder die Reaktionsbereitschaft der Rezeptoren ab, weshalb derselbe Reiz mit der Zeit eine schwächere Wirkung hervorruft.
10. Fällt dagegen ein Signalweg längere Zeit aus, kann die Zielzelle mehr Rezeptoren bilden, sodass bei der Rückkehr des Signals eine übermäßig starke Antwort auftreten kann.
11. Die Größe der Wirkung hängt von der Konzentration des Botenstoffs und davon ab, wie stark er an den Rezeptor bindet, also wie groß seine Bindungsaffinität ist.
12. Bei niedriger Konzentration verstärkt eine Erhöhung der Dosis gewöhnlich die Antwort, später wird der weitere Zuwachs jedoch immer geringer.
13. Sind praktisch alle Rezeptoren besetzt, entsteht eine Rezeptorsättigung, weshalb zusätzlicher Signalstoff die Wirkung kaum noch verstärkt.
14. Moleküle mit ähnlicher Struktur können um dieselbe Bindungsstelle konkurrieren, sodass die Anwesenheit des einen den Zugang des anderen zum Rezeptor vermindern kann.
15. Ein Stoff, der die Funktion eines Rezeptors blockiert, kann die Wirkung des natürlichen Botenstoffs verhindern, was von zahlreichen Arzneimitteln gezielt genutzt wird.
16. Das Grundprinzip der Signalspezifität lautet somit, dass Ort, Stärke und Art der Antwort gemeinsam durch den Botenstoff, den Rezeptor und die Eigenschaften der Zielzelle bestimmt werden.