6.2.1 – A szemölcsös és a hálózatos réteg – Stratum papillare und Stratum reticulare
1. Az irha (dermis, corium) az epidermisz alatt elhelyezkedő, kötőszövetből felépülő bőrréteg, amely mechanikai szilárdságot, rugalmasságot és táplálást biztosít a felszíni hám számára. – Die Lederhaut (Dermis, Corium) ist eine unter der Epidermis gelegene Bindegewebsschicht, die dem Oberflächenepithel mechanische Festigkeit, Elastizität und Ernährung sichert.
2. Szerkezetében két, egymástól élesen el nem határolható réteg különíthető el: a felszínes szemölcsös réteg (stratum papillare) és a mélyebb hálózatos réteg (stratum reticulare). – Strukturell werden zwei nicht scharf voneinander abgrenzbare Schichten unterschieden: das oberflächliche Stratum papillare und das tiefer gelegene Stratum reticulare.
3. Közvetlenül az epidermisz alatt a szemölcsös réteg laza rostos kötőszövete helyezkedik el, amely finom kollagénrostokat, rugalmas rostokat és viszonylag sok sejtet tartalmaz. – Unmittelbar unter der Epidermis liegt das lockere faserige Bindegewebe des Stratum papillare, das feine Kollagenfasern, elastische Fasern und verhältnismäßig viele Zellen enthält.
4. Felszíne számos kötőszövetes szemölcsöt, úgynevezett irhapapillát (papillae dermales) képez, amelyek alulról benyomulnak az epidermisz megfelelő mélyedéseibe. – Seine Oberfläche bildet zahlreiche Bindegewebspapillen, die sogenannten Dermalpapillen (Papillae dermales), welche von unten in die entsprechenden Vertiefungen der Epidermis hineinragen.
5. A két réteg hullámos kapcsolódása jelentősen megnöveli az epidermisz és az irha érintkezési felszínét, ezáltal erősebbé teszi összeköttetésüket. – Die wellenförmige Verbindung beider Schichten vergrößert die Kontaktfläche zwischen Epidermis und Dermis erheblich und festigt dadurch ihren Zusammenhalt.
6. Mivel az epidermiszben nincsenek vérerek, sejtjei diffúzió útján kapják az oxigént és a tápanyagokat a papillák kapillárishálózatából. – Da die Epidermis keine Blutgefäße besitzt, erhalten ihre Zellen Sauerstoff und Nährstoffe durch Diffusion aus dem Kapillarnetz der Papillen.
7. A magasabb papillákban gyakran egy-egy hajtűszerűen visszaforduló kapillárishurok fut, amely a felszíni sejtrétegek anyagcseréjét közvetlenül támogatja. – In höheren Papillen verläuft häufig jeweils eine haarnadelförmig umkehrende Kapillarschlinge, welche den Stoffwechsel der oberflächlichen Zellschichten unmittelbar unterstützt.
8. E finom érhálózat tágulása vagy összehúzódása a hőleadást is befolyásolja, ezért az irha a test hőszabályozásában szintén részt vesz. – Die Erweiterung oder Verengung dieses feinen Gefäßnetzes beeinflusst auch die Wärmeabgabe, weshalb die Dermis ebenfalls an der Thermoregulation des Körpers beteiligt ist.
9. Egyes irhapapillákban tok nélküli idegvégződések, másokban pedig tapintási ingereket érzékelő Meissner-testek (corpuscula tactus) találhatók. – In einigen Dermalpapillen befinden sich freie Nervenendigungen, in anderen die der Wahrnehmung von Berührungsreizen dienenden Meissner-Körperchen (Corpuscula tactus).
10. Különösen az ujjak, a tenyér, a talp, az ajkak és a külső nemi szervek területén sűrű a papillákhoz kapcsolódó érzőideg-ellátás. – Besonders an Fingern, Handflächen, Fußsohlen, Lippen und äußeren Geschlechtsorganen ist die mit den Papillen verbundene sensible Innervation dicht.
11. A szemölcsös réteg sejtállományában fibroblasztok, makrofágok, hízósejtek és különböző vándorsejtek fordulnak elő, amelyek a kötőszövet fenntartásában és védekezésében működnek közre. – Im Zellbestand des Stratum papillare kommen Fibroblasten, Makrophagen, Mastzellen und verschiedene Wanderzellen vor, die an der Erhaltung und Abwehr des Bindegewebes mitwirken.
12. Finom rostjai több irányban futva rugalmas, könnyen elmozdítható alátámasztást nyújtanak az epidermisznek, miközben követik a bőrfelszín kisebb alakváltozásait. – Seine feinen, in mehreren Richtungen verlaufenden Fasern bilden eine elastische und leicht verschiebliche Stütze für die Epidermis, während sie kleineren Formveränderungen der Hautoberfläche folgen.
13. A réteg alapállománya jelentős mennyiségű vizet köt meg, ami elősegíti a tápanyagok diffúzióját és fenntartja a szövet megfelelő teltségét. – Die Grundsubstanz dieser Schicht bindet erhebliche Mengen Wasser, wodurch die Diffusion von Nährstoffen erleichtert und der angemessene Gewebeturgor aufrechterhalten wird.
14. Lefelé haladva a laza kötőszövet fokozatosan tömöttebbé válik, a rostkötegek megvastagodnak, és észrevétlenül átmennek a hálózatos réteg állományába. – Nach unten wird das lockere Bindegewebe allmählich dichter, die Faserbündel verdicken sich und gehen ohne scharfe Grenze in das Stratum reticulare über.
15. Az irha nagyobb részét alkotó hálózatos réteg tömött, szabálytalan rostos kötőszövetből épül fel, amelyben vastag kollagénkötegek fonódnak egymásba. – Das den größten Teil der Dermis bildende Stratum reticulare besteht aus straffem, geflechtartigem Bindegewebe, in dem sich dicke Kollagenfaserbündel miteinander verflechten.
16. A különböző irányokba rendeződő kollagénrostok lehetővé teszik, hogy a bőr többféle irányból érkező húzó- és nyíróerőknek ellenálljon. – Die in unterschiedliche Richtungen ausgerichteten Kollagenfasern ermöglichen es der Haut, Zug- und Scherkräften aus verschiedenen Richtungen zu widerstehen.
17. A rostkötegek elrendeződése azonban nem teljesen szabálytalan, mert bizonyos testtájakon egy uralkodó feszülési iránynak megfelelően rendeződnek. – Die Anordnung der Faserbündel ist jedoch nicht völlig unregelmäßig, da sie sich in bestimmten Körperregionen entsprechend einer vorherrschenden Spannungsrichtung ausrichten.
18. A kollagénrostok közé vékonyabb elasztikus rostok szövődnek, amelyek megnyúlás után elősegítik a bőr eredeti alakjának visszaállását. – Zwischen die Kollagenfasern sind dünnere elastische Fasern eingeflochten, welche nach einer Dehnung die Rückkehr der Haut in ihre ursprüngliche Form unterstützen.
19. Bár a hálózatos réteg sejtekben szegényebb, fibroblasztjai folyamatosan termelik és átépítik a kötőszövet rostos, valamint amorf összetevőit. – Obwohl das Stratum reticulare zellärmer ist, bilden und erneuern seine Fibroblasten fortlaufend die faserigen und amorphen Bestandteile des Bindegewebes.
20. Az életkor előrehaladtával csökkenhet a kollagén szabályos szerveződése és az elasztikus rostok működőképessége, ami a bőr feszességének elvesztéséhez vezet. – Mit zunehmendem Alter können die geordnete Organisation des Kollagens und die Funktionsfähigkeit elastischer Fasern abnehmen, was zum Verlust der Hautspannung führt.
21. Ebben a mélyebb rétegben találhatók a szőrtüszők, a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek nagyobb részei, valamint az ezekhez tartozó kivezetőcsövek. – In dieser tieferen Schicht liegen die Haarfollikel, die Talgdrüsen und größere Abschnitte der Schweißdrüsen sowie deren Ausführungsgänge.
22. A szőrtüszőkhöz kapcsolódó simaizmok, a szőremelő izmok (musculi arrectores pilorum) összehúzódásukkal megemelik a szőrszálakat és kiemelik a környező bőrt. – Die an den Haarfollikeln ansetzenden glatten Haarbalgmuskeln (Musculi arrectores pilorum) richten durch ihre Kontraktion die Haare auf und heben die umgebende Haut an.
23. Mélyebben elhelyezkedő érzőtestek, köztük a nyomást és rezgést érzékelő Vater–Pacini-testek, az irha alsó részébe vagy a bőraljába nyúlhatnak. – Tiefer gelegene Sinneskörperchen, darunter die Druck und Vibration wahrnehmenden Vater-Pacini-Körperchen, können bis in den unteren Dermisabschnitt oder in die Subkutis reichen.
24. A hálózatos rétegen át nagyobb artériák és vénák futnak, amelyekből a felszín felé haladva egyre finomabb érágak erednek. – Durch das Stratum reticulare ziehen größere Arterien und Venen, von denen in Richtung Oberfläche zunehmend feinere Gefäßäste ausgehen.
25. Az irha mélyén elhelyezkedő érfonatból felszálló ágak egy második, felszínesebb hálózatot hoznak létre a szemölcsös réteg közelében. – Aufsteigende Äste aus dem tief in der Dermis gelegenen Gefäßplexus bilden nahe dem Stratum papillare ein zweites, oberflächlicheres Netz.
26. E kettős érrendszeri elrendeződés egyszerre biztosítja a bőr táplálását, a hőmérséklet szabályozását és a sérülések utáni regeneráció feltételeit. – Diese doppelte Gefäßanordnung gewährleistet zugleich die Ernährung der Haut, die Temperaturregulation und die Voraussetzungen für die Regeneration nach Verletzungen.
27. Az ereket kísérő nyirokkapillárisok a szövetközti folyadékot, fehérjéket és immunsejteket gyűjtik össze, majd nagyobb nyirokerekbe vezetik. – Die die Blutgefäße begleitenden Lymphkapillaren sammeln interstitielle Flüssigkeit, Proteine und Immunzellen und leiten sie anschließend in größere Lymphgefäße weiter.
28. Gazdag ideghálózatával az irha a fájdalom, a hőmérséklet, az érintés, a nyomás és a viszketés érzékelésének fontos anatómiai alapját képezi. – Mit seinem reichen Nervennetz bildet die Dermis eine wesentliche anatomische Grundlage für die Wahrnehmung von Schmerz, Temperatur, Berührung, Druck und Juckreiz.
29. A vegetatív idegrostok az erek simaizomzatát, a verejtékmirigyeket és a szőremelő izmokat szabályozzák, így a bőr több alkalmazkodási reakcióját összehangolják. – Vegetative Nervenfasern regulieren die Gefäßmuskulatur, die Schweißdrüsen und die Haarbalgmuskeln und koordinieren dadurch mehrere Anpassungsreaktionen der Haut.
30. Az irha vastagsága testtájanként jelentősen változik: különösen vastag a háton, míg a szemhéjak területén rendkívül vékony. – Die Dicke der Dermis variiert erheblich zwischen den Körperregionen: Am Rücken ist sie besonders stark, im Bereich der Augenlider dagegen äußerst gering.
31. Mechanikai igénybevételnek kitett területeken a kollagénkötegek erőteljesebbek, a papillák magasabbak, és az epidermisszel kialakított kapcsolat szorosabb lehet. – In mechanisch stark beanspruchten Regionen sind die Kollagenbündel kräftiger, die Papillen höher und die Verbindung mit der Epidermis kann enger ausgebildet sein.
32. Sérüléskor a szemölcsös réteg felszínes károsodásai rendszerint kisebb heggel gyógyulnak, míg a hálózatos réteget elérő sebek jelentős hegszövetet képezhetnek. – Bei Verletzungen heilen oberflächliche Schäden des Stratum papillare meist mit geringerer Narbenbildung, während bis zum Stratum reticulare reichende Wunden deutliches Narbengewebe bilden können.
33. A hegben termelődő kollagénrostok kezdetben rendezetlenül helyezkednek el, majd a tartós mechanikai terhelés irányának megfelelően fokozatosan átépülnek. – Die in einer Narbe gebildeten Kollagenfasern liegen zunächst ungeordnet und werden anschließend entsprechend der Richtung dauerhafter mechanischer Belastung allmählich umgebaut.
34. A szemölcsös és a hálózatos réteg tehát nem elkülönült egységként, hanem szerkezetileg és funkcionálisan összekapcsolódó kötőszövetes rendszerként működik. – Stratum papillare und Stratum reticulare wirken somit nicht als getrennte Einheiten, sondern als strukturell und funktionell zusammenhängendes Bindegewebssystem.
35. Együtt biztosítják, hogy a bőr egyszerre legyen táplált, érzékeny, rugalmas és ellenálló, miközben szorosan kapcsolódik a felszíni hámhoz és a mélyebb szövetekhez. – Gemeinsam gewährleisten sie, dass die Haut zugleich ernährt, sensibel, elastisch und widerstandsfähig ist, während sie eng mit dem Oberflächenepithel und den tieferen Geweben verbunden bleibt.
(aufklappen)magyar
1. Az irha (dermis, corium) az epidermisz alatt elhelyezkedő, kötőszövetből felépülő bőrréteg, amely mechanikai szilárdságot, rugalmasságot és táplálást biztosít a felszíni hám számára.
2. Szerkezetében két, egymástól élesen el nem határolható réteg különíthető el: a felszínes szemölcsös réteg (stratum papillare) és a mélyebb hálózatos réteg (stratum reticulare).
3. Közvetlenül az epidermisz alatt a szemölcsös réteg laza rostos kötőszövete helyezkedik el, amely finom kollagénrostokat, rugalmas rostokat és viszonylag sok sejtet tartalmaz.
4. Felszíne számos kötőszövetes szemölcsöt, úgynevezett irhapapillát (papillae dermales) képez, amelyek alulról benyomulnak az epidermisz megfelelő mélyedéseibe.
5. A két réteg hullámos kapcsolódása jelentősen megnöveli az epidermisz és az irha érintkezési felszínét, ezáltal erősebbé teszi összeköttetésüket.
6. Mivel az epidermiszben nincsenek vérerek, sejtjei diffúzió útján kapják az oxigént és a tápanyagokat a papillák kapillárishálózatából.
7. A magasabb papillákban gyakran egy-egy hajtűszerűen visszaforduló kapillárishurok fut, amely a felszíni sejtrétegek anyagcseréjét közvetlenül támogatja.
8. E finom érhálózat tágulása vagy összehúzódása a hőleadást is befolyásolja, ezért az irha a test hőszabályozásában szintén részt vesz.
9. Egyes irhapapillákban tok nélküli idegvégződések, másokban pedig tapintási ingereket érzékelő Meissner-testek (corpuscula tactus) találhatók.
10. Különösen az ujjak, a tenyér, a talp, az ajkak és a külső nemi szervek területén sűrű a papillákhoz kapcsolódó érzőideg-ellátás.
11. A szemölcsös réteg sejtállományában fibroblasztok, makrofágok, hízósejtek és különböző vándorsejtek fordulnak elő, amelyek a kötőszövet fenntartásában és védekezésében működnek közre.
12. Finom rostjai több irányban futva rugalmas, könnyen elmozdítható alátámasztást nyújtanak az epidermisznek, miközben követik a bőrfelszín kisebb alakváltozásait.
13. A réteg alapállománya jelentős mennyiségű vizet köt meg, ami elősegíti a tápanyagok diffúzióját és fenntartja a szövet megfelelő teltségét.
14. Lefelé haladva a laza kötőszövet fokozatosan tömöttebbé válik, a rostkötegek megvastagodnak, és észrevétlenül átmennek a hálózatos réteg állományába.
15. Az irha nagyobb részét alkotó hálózatos réteg tömött, szabálytalan rostos kötőszövetből épül fel, amelyben vastag kollagénkötegek fonódnak egymásba.
16. A különböző irányokba rendeződő kollagénrostok lehetővé teszik, hogy a bőr többféle irányból érkező húzó- és nyíróerőknek ellenálljon.
17. A rostkötegek elrendeződése azonban nem teljesen szabálytalan, mert bizonyos testtájakon egy uralkodó feszülési iránynak megfelelően rendeződnek.
18. A kollagénrostok közé vékonyabb elasztikus rostok szövődnek, amelyek megnyúlás után elősegítik a bőr eredeti alakjának visszaállását.
19. Bár a hálózatos réteg sejtekben szegényebb, fibroblasztjai folyamatosan termelik és átépítik a kötőszövet rostos, valamint amorf összetevőit.
20. Az életkor előrehaladtával csökkenhet a kollagén szabályos szerveződése és az elasztikus rostok működőképessége, ami a bőr feszességének elvesztéséhez vezet.
21. Ebben a mélyebb rétegben találhatók a szőrtüszők, a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek nagyobb részei, valamint az ezekhez tartozó kivezetőcsövek.
22. A szőrtüszőkhöz kapcsolódó simaizmok, a szőremelő izmok (musculi arrectores pilorum) összehúzódásukkal megemelik a szőrszálakat és kiemelik a környező bőrt.
23. Mélyebben elhelyezkedő érzőtestek, köztük a nyomást és rezgést érzékelő Vater–Pacini-testek, az irha alsó részébe vagy a bőraljába nyúlhatnak.
24. A hálózatos rétegen át nagyobb artériák és vénák futnak, amelyekből a felszín felé haladva egyre finomabb érágak erednek.
25. Az irha mélyén elhelyezkedő érfonatból felszálló ágak egy második, felszínesebb hálózatot hoznak létre a szemölcsös réteg közelében.
26. E kettős érrendszeri elrendeződés egyszerre biztosítja a bőr táplálását, a hőmérséklet szabályozását és a sérülések utáni regeneráció feltételeit.
27. Az ereket kísérő nyirokkapillárisok a szövetközti folyadékot, fehérjéket és immunsejteket gyűjtik össze, majd nagyobb nyirokerekbe vezetik.
28. Gazdag ideghálózatával az irha a fájdalom, a hőmérséklet, az érintés, a nyomás és a viszketés érzékelésének fontos anatómiai alapját képezi.
29. A vegetatív idegrostok az erek simaizomzatát, a verejtékmirigyeket és a szőremelő izmokat szabályozzák, így a bőr több alkalmazkodási reakcióját összehangolják.
30. Az irha vastagsága testtájanként jelentősen változik: különösen vastag a háton, míg a szemhéjak területén rendkívül vékony.
31. Mechanikai igénybevételnek kitett területeken a kollagénkötegek erőteljesebbek, a papillák magasabbak, és az epidermisszel kialakított kapcsolat szorosabb lehet.
32. Sérüléskor a szemölcsös réteg felszínes károsodásai rendszerint kisebb heggel gyógyulnak, míg a hálózatos réteget elérő sebek jelentős hegszövetet képezhetnek.
33. A hegben termelődő kollagénrostok kezdetben rendezetlenül helyezkednek el, majd a tartós mechanikai terhelés irányának megfelelően fokozatosan átépülnek.
34. A szemölcsös és a hálózatos réteg tehát nem elkülönült egységként, hanem szerkezetileg és funkcionálisan összekapcsolódó kötőszövetes rendszerként működik.
35. Együtt biztosítják, hogy a bőr egyszerre legyen táplált, érzékeny, rugalmas és ellenálló, miközben szorosan kapcsolódik a felszíni hámhoz és a mélyebb szövetekhez.
(aufklappen)német
1. Die Lederhaut (Dermis, Corium) ist eine unter der Epidermis gelegene Bindegewebsschicht, die dem Oberflächenepithel mechanische Festigkeit, Elastizität und Ernährung sichert.
2. Strukturell werden zwei nicht scharf voneinander abgrenzbare Schichten unterschieden: das oberflächliche Stratum papillare und das tiefer gelegene Stratum reticulare.
3. Unmittelbar unter der Epidermis liegt das lockere faserige Bindegewebe des Stratum papillare, das feine Kollagenfasern, elastische Fasern und verhältnismäßig viele Zellen enthält.
4. Seine Oberfläche bildet zahlreiche Bindegewebspapillen, die sogenannten Dermalpapillen (Papillae dermales), welche von unten in die entsprechenden Vertiefungen der Epidermis hineinragen.
5. Die wellenförmige Verbindung beider Schichten vergrößert die Kontaktfläche zwischen Epidermis und Dermis erheblich und festigt dadurch ihren Zusammenhalt.
6. Da die Epidermis keine Blutgefäße besitzt, erhalten ihre Zellen Sauerstoff und Nährstoffe durch Diffusion aus dem Kapillarnetz der Papillen.
7. In höheren Papillen verläuft häufig jeweils eine haarnadelförmig umkehrende Kapillarschlinge, welche den Stoffwechsel der oberflächlichen Zellschichten unmittelbar unterstützt.
8. Die Erweiterung oder Verengung dieses feinen Gefäßnetzes beeinflusst auch die Wärmeabgabe, weshalb die Dermis ebenfalls an der Thermoregulation des Körpers beteiligt ist.
9. In einigen Dermalpapillen befinden sich freie Nervenendigungen, in anderen die der Wahrnehmung von Berührungsreizen dienenden Meissner-Körperchen (Corpuscula tactus).
10. Besonders an Fingern, Handflächen, Fußsohlen, Lippen und äußeren Geschlechtsorganen ist die mit den Papillen verbundene sensible Innervation dicht.
11. Im Zellbestand des Stratum papillare kommen Fibroblasten, Makrophagen, Mastzellen und verschiedene Wanderzellen vor, die an der Erhaltung und Abwehr des Bindegewebes mitwirken.
12. Seine feinen, in mehreren Richtungen verlaufenden Fasern bilden eine elastische und leicht verschiebliche Stütze für die Epidermis, während sie kleineren Formveränderungen der Hautoberfläche folgen.
13. Die Grundsubstanz dieser Schicht bindet erhebliche Mengen Wasser, wodurch die Diffusion von Nährstoffen erleichtert und der angemessene Gewebeturgor aufrechterhalten wird.
14. Nach unten wird das lockere Bindegewebe allmählich dichter, die Faserbündel verdicken sich und gehen ohne scharfe Grenze in das Stratum reticulare über.
15. Das den größten Teil der Dermis bildende Stratum reticulare besteht aus straffem, geflechtartigem Bindegewebe, in dem sich dicke Kollagenfaserbündel miteinander verflechten.
16. Die in unterschiedliche Richtungen ausgerichteten Kollagenfasern ermöglichen es der Haut, Zug- und Scherkräften aus verschiedenen Richtungen zu widerstehen.
17. Die Anordnung der Faserbündel ist jedoch nicht völlig unregelmäßig, da sie sich in bestimmten Körperregionen entsprechend einer vorherrschenden Spannungsrichtung ausrichten.
18. Zwischen die Kollagenfasern sind dünnere elastische Fasern eingeflochten, welche nach einer Dehnung die Rückkehr der Haut in ihre ursprüngliche Form unterstützen.
19. Obwohl das Stratum reticulare zellärmer ist, bilden und erneuern seine Fibroblasten fortlaufend die faserigen und amorphen Bestandteile des Bindegewebes.
20. Mit zunehmendem Alter können die geordnete Organisation des Kollagens und die Funktionsfähigkeit elastischer Fasern abnehmen, was zum Verlust der Hautspannung führt.
21. In dieser tieferen Schicht liegen die Haarfollikel, die Talgdrüsen und größere Abschnitte der Schweißdrüsen sowie deren Ausführungsgänge.
22. Die an den Haarfollikeln ansetzenden glatten Haarbalgmuskeln (Musculi arrectores pilorum) richten durch ihre Kontraktion die Haare auf und heben die umgebende Haut an.
23. Tiefer gelegene Sinneskörperchen, darunter die Druck und Vibration wahrnehmenden Vater-Pacini-Körperchen, können bis in den unteren Dermisabschnitt oder in die Subkutis reichen.
24. Durch das Stratum reticulare ziehen größere Arterien und Venen, von denen in Richtung Oberfläche zunehmend feinere Gefäßäste ausgehen.
25. Aufsteigende Äste aus dem tief in der Dermis gelegenen Gefäßplexus bilden nahe dem Stratum papillare ein zweites, oberflächlicheres Netz.
26. Diese doppelte Gefäßanordnung gewährleistet zugleich die Ernährung der Haut, die Temperaturregulation und die Voraussetzungen für die Regeneration nach Verletzungen.
27. Die die Blutgefäße begleitenden Lymphkapillaren sammeln interstitielle Flüssigkeit, Proteine und Immunzellen und leiten sie anschließend in größere Lymphgefäße weiter.
28. Mit seinem reichen Nervennetz bildet die Dermis eine wesentliche anatomische Grundlage für die Wahrnehmung von Schmerz, Temperatur, Berührung, Druck und Juckreiz.
29. Vegetative Nervenfasern regulieren die Gefäßmuskulatur, die Schweißdrüsen und die Haarbalgmuskeln und koordinieren dadurch mehrere Anpassungsreaktionen der Haut.
30. Die Dicke der Dermis variiert erheblich zwischen den Körperregionen: Am Rücken ist sie besonders stark, im Bereich der Augenlider dagegen äußerst gering.
31. In mechanisch stark beanspruchten Regionen sind die Kollagenbündel kräftiger, die Papillen höher und die Verbindung mit der Epidermis kann enger ausgebildet sein.
32. Bei Verletzungen heilen oberflächliche Schäden des Stratum papillare meist mit geringerer Narbenbildung, während bis zum Stratum reticulare reichende Wunden deutliches Narbengewebe bilden können.
33. Die in einer Narbe gebildeten Kollagenfasern liegen zunächst ungeordnet und werden anschließend entsprechend der Richtung dauerhafter mechanischer Belastung allmählich umgebaut.
34. Stratum papillare und Stratum reticulare wirken somit nicht als getrennte Einheiten, sondern als strukturell und funktionell zusammenhängendes Bindegewebssystem.
35. Gemeinsam gewährleisten sie, dass die Haut zugleich ernährt, sensibel, elastisch und widerstandsfähig ist, während sie eng mit dem Oberflächenepithel und den tieferen Geweben verbunden bleibt.