7.5 – A szívfal rétegei és a szívburok – Wandschichten des Herzens und Herzbeutel
1. A szív falának szerkezete három elkülöníthető rétegre tagolódik, amelyek a szívbelhártya, a szívizomzat és a szív külső burka. – Die Wandstruktur des Herzens gliedert sich in drei unterscheidbare Schichten, die als Endokard (Endocardium), Myokard (Myocardium) und Epikard (Epicardium) bezeichnet werden.
2. A legbelső réteg, a szívbelhártya, egy vékony kötőszöveti lemezből és az azt borító laphámból épül fel. – Die innerste Schicht, das Endokard (Endocardium), besteht aus einer dünnen Bindegewebsplatte und dem sie bedeckenden Plattenepithel.
3. Ez az endothelium közvetlen folytatása az erek belső rétegének, így biztosítva a sima felszínt a véráramlás számára. – Dieses Endothel (Endothelium) ist die direkte Fortsetzung der Innenschicht der Blutgefäße und gewährleistet so eine glatte Oberfläche für den Blutstrom.
4. A szívbillentyűk tulajdonképpen a szívbelhártya kettőzetei, amelyeket belül kötőszövet merevít. – Die Herzklappen sind im Grunde Duplikaturen des Endokards, die im Inneren durch Bindegewebe versteift werden.
5. A szívbelhártya alatti kötőszövetben találhatók az ingerületvezető rendszer speciális elemei, például a Purkinje-rostok. – Im subendokardialen Bindegewebe befinden sich die speziellen Elemente des Erregungsleitungssystems, wie beispielsweise die Purkinje-Fasern (Rami subendocardiales).
6. A szívfal fő tömegét a középső réteg, a szívizomzat adja, amely a pumpafunkcióért felelős. – Die Hauptmasse der Herzwand wird von der mittleren Schicht, dem Myokard (Myocardium), gebildet, das für die Pumpfunktion verantwortlich ist.
7. A szívizomszövet morfológiailag harántcsíkolatot mutat, de működését tekintve akaratlan és nem fáradékony. – Das Herzmuskelgewebe weist morphologisch eine Querstreifung auf, ist jedoch hinsichtlich seiner Funktion unwillkürlich und ermüdet nicht.
8. A szívizomsejtek térben elágazódó hálózatot alkotnak, és az Eberth-vonalak mentén kapcsolódnak egymáshoz. – Die Herzmuskelzellen bilden ein räumlich verzweigtes Netzwerk und sind über die Glanzstreifen (Disci intercalares) miteinander verbunden.
9. Ezek a sejtkapcsolatok réstípusú összeköttetéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az elektromos ingerület gyors terjedését. – Diese Zellverbindungen enthalten Gap Junctions (Nexus), die eine schnelle Ausbreitung der elektrischen Erregung ermöglichen.
10. Az ingerület ilyen módon sejtről sejtre halad, így a pitvarok vagy a kamrák funkcionális egységként húzódnak össze. – Auf diese Weise wandert die Erregung von Zelle zu Zelle, sodass sich die Vorhöfe oder die Kammern als funktionelles Synzytium zusammenziehen.
11. A pitvarok izomzata vékonyabb és két rétegből áll, míg a kamrák fala vastagabb és hármas szerkezetű. – Die Muskulatur der Vorhöfe ist dünner und besteht aus zwei Schichten, während die Wand der Kammern dicker ist und einen dreifachen Aufbau zeigt.
12. A bal kamra izomzata a legvastagabb, mivel ennek kell a legnagyobb ellenállással szemben pumpálnia a vért. – Das Myokard des linken Ventrikels ist am dicksten, da es das Blut gegen den höchsten Widerstand pumpen muss.
13. A szívizomrostok spirális lefutása biztosítja a kamrák hatékony kiürülését az összehúzódás során. – Der spiralförmige Verlauf der Herzmuskelfasern gewährleistet eine effektive Entleerung der Kammern während der Systole.
14. A szívizomzat kötőszöveti vázra, az úgynevezett szívvázra épül fel, amely rögzíti az izomrostokat és a billentyűket. – Das Myokard ist auf einem bindegewebigen Gerüst, dem sogenannten Herzskelett, aufgebaut, das die Muskelfasern und die Klappen fixiert.
15. A szív külső felszínét az epicardium borítja, amely egyben a szívburok zsigeri lemeze is. – Die Außenfläche des Herzens wird vom Epikard (Epicardium) bedeckt, das zugleich das viszerale Blatt des Herzbeutels ist.
16. Ez a réteg egyetlen sor laphámból és az alatta lévő vékony kötőszövetből áll. – Diese Schicht besteht aus einer einlagigen Schicht Plattenepithel (Mesothelium) und dem darunter liegenden dünnen Bindegewebe.
17. A szív külső burka alatt gyakran jelentős mennyiségű zsírszövet halmozódik fel, különösen a koszorúerek mentén. – Unter dem Epikard reichert sich oft eine beträchtliche Menge Fettgewebe an, insbesondere entlang der Herzkranzgefäße (Arteriae coronariae).
18. Ez a zsírszövet kitölti a szív barázdáit, és segít a szív alakjának lekerekítésében. – Dieses Fettgewebe füllt die Furchen (Sulci) des Herzens aus und hilft dabei, die Herzform abzurunden.
19. A szívburok egy savós zsák, amely körülveszi a szívet és a nagyerek eredését. – Der Herzbeutel (Pericardium) ist ein seröser Sack, der das Herz und die Ursprünge der großen Gefäße umgibt.
20. Két fő részből áll: a külső, rostos szívburokból és a belső, savós szívburokból. – Er besteht aus zwei Hauptteilen: dem äußeren fibrösen Herzbeutel (Pericardium fibrosum) und dem inneren serösen Herzbeutel (Pericardium serosum).
21. A rostos szívburok erős kötőszövetből épül fel, amely megvédi a szívet a túltágulástól. – Der fibröse Herzbeutel besteht aus festem Bindegewebe, das das Herz vor einer Überdehnung schützt.
22. Ez a külső burok rögzíti a szívet a gátorüregben, és megakadályozza annak elmozdulását. – Dieser äußere Beutel fixiert das Herz im Mediastinum und verhindert dessen Verschiebung.
23. Alul a rostos szívburok szorosan összenőtt a rekeszizom inas központjával. – Unten ist der fibröse Herzbeutel fest mit dem Sehnenzentrum (Centrum tendineum) des Zwerchfells verwachsen.
24. Elöl a szívburok szalagokkal rögzül a szegycsonthoz, hátul pedig a gátorüreg szerveivel érintkezik. – Vorne ist der Herzbeutel durch Bänder am Brustbein (Sternum) fixiert, und hinten steht er in Kontakt mit den Organen des Mediastinums.
25. A savós szívburok két lemezre oszlik: a fali lemezre és a zsigeri lemezre. – Das seröse Perikard unterteilt sich in zwei Blätter: das parietale Blatt (Lamina parietalis) und das viszerale Blatt (Lamina visceralis).
26. A fali lemez belülről szorosan rátapad a rostos szívburokra. – Das parietale Blatt liegt dem fibrösen Perikard von innen fest an.
27. A zsigeri lemez megegyezik a szív falának külső rétegével, az epicardiummal. – Das viszerale Blatt entspricht der Außenschicht der Herzwand, dem Epikard (Epicardium).
28. A két savós lemez között található a szívburok ürege, amely élettani körülmények között csak kevés folyadékot tartalmaz. – Zwischen den beiden serösen Blättern befindet sich die Perikardhöhle (Cavitas pericardiaca), die physiologisch nur wenig Flüssigkeit enthält.
29. Ez a folyadék kenőanyagként szolgál, biztosítva a szív súrlódásmentes elmozdulását. – Diese Flüssigkeit dient als Gleitmittel und gewährleistet eine reibungsarme Bewegung des Herzens.
30. A szívburok lemezei a nagyerek eredésénél mennek át egymásba. – Die Blätter des Herzbeutels gehen an den Ursprüngen der großen Gefäße ineinander über.
31. A fejlődés során a szív elfordulása miatt bonyolult áthajlási vonalak jönnek létre. – Aufgrund der Drehung des Herzens während der Entwicklung entstehen komplexe Umschlagslinien.
32. Ezek az áthajlások két fontos öblöt hoznak létre a szívburok üregében: a haránt öblöt és a ferde öblöt. – Diese Umschlagfalten bilden zwei wichtige Buchten in der Perikardhöhle: den Sinus transversus pericardii und den Sinus obliquus pericardii.
33. A haránt öböl az aorta és a tüdőverőér mögött, valamint a pitvarok előtt helyezkedik el. – Der Sinus transversus liegt hinter der Aorta und dem Truncus pulmonalis sowie vor den Vorhöfen.
34. A ferde öböl a szív hátulsó felszínén, a tüdővénák és az alsó üres visszér között található. – Der Sinus obliquus befindet sich an der Hinterwand des Herzens zwischen den Lungenvenen (Venae pulmonales) und der unteren Hohlvene (Vena cava inferior).
35. A szívburkot artériásan főként a belső mellkasi verőér ágai látják el. – Der Herzbeutel wird arteriell hauptsächlich durch Äste der inneren Brustwandarterie (Arteria thoracica interna) versorgt.
36. A savós hártyák érző beidegzését a rekeszideg biztosítja. – Die sensible Innervation der serösen Häute erfolgt durch den Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus).
37. A szívburkot érintő gyulladásos folyamatokat pericarditisnek nevezzük. – Entzündliche Prozesse, die den Herzbeutel betreffen, werden als Perikarditis (Pericarditis) bezeichnet.
38. A gyulladás során fokozott folyadéktermelés léphet fel a szívburok üregében. – Bei einer Entzündung kann es zu einer gesteigerten Flüssigkeitsproduktion in der Perikardhöhle kommen.
39. Ha túl sok folyadék gyűlik össze hirtelen az üregben, az akadályozza a szív kamráinak telődését. – Wenn sich plötzlich zu viel Flüssigkeit im Raum ansammelt, behindert dies die Füllung der Herzkammern.
40. Ezt az életveszélyes állapotot szívtamponádnak hívják, mivel a folyadék összenyomja a szívet. – Dieser lebensbedrohliche Zustand wird als Herzbeuteltamponade (Perikardtamponade) bezeichnet, da die Flüssigkeit das Herz komprimiert.
41. Mivel a rostos szívburok nem tágulékony, már viszonylag kis mennyiségű folyadék is súlyos zavart okozhat. – Da der fibröse Herzbeutel nicht dehnbar ist, kann bereits eine relativ geringe Flüssigkeitsmenge eine schwere Störung verursachen.
42. A krónikus gyulladás a szívburok megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet. – Eine chronische Entzündung kann zur Verdickung und Vernarbung des Herzbeutels führen.
43. A szívizom és a külső réteg vérellátását a koszorúerek biztosítják. – Die Blutversorgung des Herzmuskels und des Epikards wird durch die Koronararterien (Arteriae coronariae) gewährleistet.
44. A vénás vér a szív saját visszerein keresztül gyűlik össze a jobb pitvarba. – Das venöse Blut sammelt sich über die Eigenvenen des Herzens im rechten Vorhof.
45. A szívbelhártya nem tartalmaz saját ereket, táplálását a diffúzió biztosítja. – Das Endokard enthält keine eigenen Gefäße; seine Ernährung erfolgt durch Diffusion.
46. A szívizomsejtek oxigénhiányra nagyon érzékenyek, ezért a koszorúér-elzáródás gyors elhaláshoz vezet. – Die Zellen des Myokards reagieren sehr empfindlich auf Sauerstoffmangel, weshalb ein Koronarverschluss rasch zum Absterben führt.
47. A szívizomelhalás után a funkcióképes szövet helyén hegszövet alakul ki. – Nach einem Myokardinfarkt bildet sich anstelle des funktionsfähigen Gewebes Narbengewebe.
48. A szívburok hátsó fala közvetlenül érintkezik a nyelőcsővel. – Die Hinterwand des Herzbeutels steht in direktem Kontakt mit der Speiseröhre (Oesophagus).
49. A szívburok és a tüdő mellhártyája között halad le a rekeszideg. – Zwischen dem Herzbeutel und der Pleura der Lunge verläuft der Nervus phrenicus.
50. A szívizomzat vastagsága az egyén fizikai edzettségétől is függhet. – Die Dicke der Herzmuskulatur kann auch von der körperlichen Fitness des Einzelnen abhängen.
51. Rendszeres sportolás hatására a szívkamrák fala megvastagodhat. – Durch regelmäßigen Sport kann sich die Wand der Herzkammern verdicken.
52. A szívburkot a gátorüregben a környező kötőszövet is rögzíti. – Der Herzbeutel wird im Mediastinum zusätzlich durch das umgebende Bindegewebe verankert.
53. A szívbelhártya részt vesz a szív ingerképző rendszerének védelmében is. – Das Endokard ist auch am Schutz des Erregungsbildungssystems des Herzens beteiligt.
54. A lemezek sima felszíne elengedhetetlen a szív zavartalan mozgásához. – Die glatte Oberfläche der Blätter ist für die ungestörte Herzbewegung unerlässlich.
55. A szívfal rétegei és a szívburok összehangolt szerkezete biztosítja a szív hatékony működését. – Die abgestimmte Struktur der Herzwandschichten und des Herzbeutels gewährleistet eine effiziente Funktion des Herzens.
(aufklappen)magyar
1. A szív falának szerkezete három elkülöníthető rétegre tagolódik, amelyek a szívbelhártya, a szívizomzat és a szív külső burka.
2. A legbelső réteg, a szívbelhártya, egy vékony kötőszöveti lemezből és az azt borító laphámból épül fel.
3. Ez az endothelium közvetlen folytatása az erek belső rétegének, így biztosítva a sima felszínt a véráramlás számára.
4. A szívbillentyűk tulajdonképpen a szívbelhártya kettőzetei, amelyeket belül kötőszövet merevít.
5. A szívbelhártya alatti kötőszövetben találhatók az ingerületvezető rendszer speciális elemei, például a Purkinje-rostok.
6. A szívfal fő tömegét a középső réteg, a szívizomzat adja, amely a pumpafunkcióért felelős.
7. A szívizomszövet morfológiailag harántcsíkolatot mutat, de működését tekintve akaratlan és nem fáradékony.
8. A szívizomsejtek térben elágazódó hálózatot alkotnak, és az Eberth-vonalak mentén kapcsolódnak egymáshoz.
9. Ezek a sejtkapcsolatok réstípusú összeköttetéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az elektromos ingerület gyors terjedését.
10. Az ingerület ilyen módon sejtről sejtre halad, így a pitvarok vagy a kamrák funkcionális egységként húzódnak össze.
11. A pitvarok izomzata vékonyabb és két rétegből áll, míg a kamrák fala vastagabb és hármas szerkezetű.
12. A bal kamra izomzata a legvastagabb, mivel ennek kell a legnagyobb ellenállással szemben pumpálnia a vért.
13. A szívizomrostok spirális lefutása biztosítja a kamrák hatékony kiürülését az összehúzódás során.
14. A szívizomzat kötőszöveti vázra, az úgynevezett szívvázra épül fel, amely rögzíti az izomrostokat és a billentyűket.
15. A szív külső felszínét az epicardium borítja, amely egyben a szívburok zsigeri lemeze is.
16. Ez a réteg egyetlen sor laphámból és az alatta lévő vékony kötőszövetből áll.
17. A szív külső burka alatt gyakran jelentős mennyiségű zsírszövet halmozódik fel, különösen a koszorúerek mentén.
18. Ez a zsírszövet kitölti a szív barázdáit, és segít a szív alakjának lekerekítésében.
19. A szívburok egy savós zsák, amely körülveszi a szívet és a nagyerek eredését.
20. Két fő részből áll: a külső, rostos szívburokból és a belső, savós szívburokból.
21. A rostos szívburok erős kötőszövetből épül fel, amely megvédi a szívet a túltágulástól.
22. Ez a külső burok rögzíti a szívet a gátorüregben, és megakadályozza annak elmozdulását.
23. Alul a rostos szívburok szorosan összenőtt a rekeszizom inas központjával.
24. Elöl a szívburok szalagokkal rögzül a szegycsonthoz, hátul pedig a gátorüreg szerveivel érintkezik.
25. A savós szívburok két lemezre oszlik: a fali lemezre és a zsigeri lemezre.
26. A fali lemez belülről szorosan rátapad a rostos szívburokra.
27. A zsigeri lemez megegyezik a szív falának külső rétegével, az epicardiummal.
28. A két savós lemez között található a szívburok ürege, amely élettani körülmények között csak kevés folyadékot tartalmaz.
29. Ez a folyadék kenőanyagként szolgál, biztosítva a szív súrlódásmentes elmozdulását.
30. A szívburok lemezei a nagyerek eredésénél mennek át egymásba.
31. A fejlődés során a szív elfordulása miatt bonyolult áthajlási vonalak jönnek létre.
32. Ezek az áthajlások két fontos öblöt hoznak létre a szívburok üregében: a haránt öblöt és a ferde öblöt.
33. A haránt öböl az aorta és a tüdőverőér mögött, valamint a pitvarok előtt helyezkedik el.
34. A ferde öböl a szív hátulsó felszínén, a tüdővénák és az alsó üres visszér között található.
35. A szívburkot artériásan főként a belső mellkasi verőér ágai látják el.
36. A savós hártyák érző beidegzését a rekeszideg biztosítja.
37. A szívburkot érintő gyulladásos folyamatokat pericarditisnek nevezzük.
38. A gyulladás során fokozott folyadéktermelés léphet fel a szívburok üregében.
39. Ha túl sok folyadék gyűlik össze hirtelen az üregben, az akadályozza a szív kamráinak telődését.
40. Ezt az életveszélyes állapotot szívtamponádnak hívják, mivel a folyadék összenyomja a szívet.
41. Mivel a rostos szívburok nem tágulékony, már viszonylag kis mennyiségű folyadék is súlyos zavart okozhat.
42. A krónikus gyulladás a szívburok megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet.
43. A szívizom és a külső réteg vérellátását a koszorúerek biztosítják.
44. A vénás vér a szív saját visszerein keresztül gyűlik össze a jobb pitvarba.
45. A szívbelhártya nem tartalmaz saját ereket, táplálását a diffúzió biztosítja.
46. A szívizomsejtek oxigénhiányra nagyon érzékenyek, ezért a koszorúér-elzáródás gyors elhaláshoz vezet.
47. A szívizomelhalás után a funkcióképes szövet helyén hegszövet alakul ki.
48. A szívburok hátsó fala közvetlenül érintkezik a nyelőcsővel.
49. A szívburok és a tüdő mellhártyája között halad le a rekeszideg.
50. A szívizomzat vastagsága az egyén fizikai edzettségétől is függhet.
51. Rendszeres sportolás hatására a szívkamrák fala megvastagodhat.
52. A szívburkot a gátorüregben a környező kötőszövet is rögzíti.
53. A szívbelhártya részt vesz a szív ingerképző rendszerének védelmében is.
54. A lemezek sima felszíne elengedhetetlen a szív zavartalan mozgásához.
55. A szívfal rétegei és a szívburok összehangolt szerkezete biztosítja a szív hatékony működését.
(aufklappen)német
1. Die Wandstruktur des Herzens gliedert sich in drei unterscheidbare Schichten, die als Endokard (Endocardium), Myokard (Myocardium) und Epikard (Epicardium) bezeichnet werden.
2. Die innerste Schicht, das Endokard (Endocardium), besteht aus einer dünnen Bindegewebsplatte und dem sie bedeckenden Plattenepithel.
3. Dieses Endothel (Endothelium) ist die direkte Fortsetzung der Innenschicht der Blutgefäße und gewährleistet so eine glatte Oberfläche für den Blutstrom.
4. Die Herzklappen sind im Grunde Duplikaturen des Endokards, die im Inneren durch Bindegewebe versteift werden.
5. Im subendokardialen Bindegewebe befinden sich die speziellen Elemente des Erregungsleitungssystems, wie beispielsweise die Purkinje-Fasern (Rami subendocardiales).
6. Die Hauptmasse der Herzwand wird von der mittleren Schicht, dem Myokard (Myocardium), gebildet, das für die Pumpfunktion verantwortlich ist.
7. Das Herzmuskelgewebe weist morphologisch eine Querstreifung auf, ist jedoch hinsichtlich seiner Funktion unwillkürlich und ermüdet nicht.
8. Die Herzmuskelzellen bilden ein räumlich verzweigtes Netzwerk und sind über die Glanzstreifen (Disci intercalares) miteinander verbunden.
9. Diese Zellverbindungen enthalten Gap Junctions (Nexus), die eine schnelle Ausbreitung der elektrischen Erregung ermöglichen.
10. Auf diese Weise wandert die Erregung von Zelle zu Zelle, sodass sich die Vorhöfe oder die Kammern als funktionelles Synzytium zusammenziehen.
11. Die Muskulatur der Vorhöfe ist dünner und besteht aus zwei Schichten, während die Wand der Kammern dicker ist und einen dreifachen Aufbau zeigt.
12. Das Myokard des linken Ventrikels ist am dicksten, da es das Blut gegen den höchsten Widerstand pumpen muss.
13. Der spiralförmige Verlauf der Herzmuskelfasern gewährleistet eine effektive Entleerung der Kammern während der Systole.
14. Das Myokard ist auf einem bindegewebigen Gerüst, dem sogenannten Herzskelett, aufgebaut, das die Muskelfasern und die Klappen fixiert.
15. Die Außenfläche des Herzens wird vom Epikard (Epicardium) bedeckt, das zugleich das viszerale Blatt des Herzbeutels ist.
16. Diese Schicht besteht aus einer einlagigen Schicht Plattenepithel (Mesothelium) und dem darunter liegenden dünnen Bindegewebe.
17. Unter dem Epikard reichert sich oft eine beträchtliche Menge Fettgewebe an, insbesondere entlang der Herzkranzgefäße (Arteriae coronariae).
18. Dieses Fettgewebe füllt die Furchen (Sulci) des Herzens aus und hilft dabei, die Herzform abzurunden.
19. Der Herzbeutel (Pericardium) ist ein seröser Sack, der das Herz und die Ursprünge der großen Gefäße umgibt.
20. Er besteht aus zwei Hauptteilen: dem äußeren fibrösen Herzbeutel (Pericardium fibrosum) und dem inneren serösen Herzbeutel (Pericardium serosum).
21. Der fibröse Herzbeutel besteht aus festem Bindegewebe, das das Herz vor einer Überdehnung schützt.
22. Dieser äußere Beutel fixiert das Herz im Mediastinum und verhindert dessen Verschiebung.
23. Unten ist der fibröse Herzbeutel fest mit dem Sehnenzentrum (Centrum tendineum) des Zwerchfells verwachsen.
24. Vorne ist der Herzbeutel durch Bänder am Brustbein (Sternum) fixiert, und hinten steht er in Kontakt mit den Organen des Mediastinums.
25. Das seröse Perikard unterteilt sich in zwei Blätter: das parietale Blatt (Lamina parietalis) und das viszerale Blatt (Lamina visceralis).
26. Das parietale Blatt liegt dem fibrösen Perikard von innen fest an.
27. Das viszerale Blatt entspricht der Außenschicht der Herzwand, dem Epikard (Epicardium).
28. Zwischen den beiden serösen Blättern befindet sich die Perikardhöhle (Cavitas pericardiaca), die physiologisch nur wenig Flüssigkeit enthält.
29. Diese Flüssigkeit dient als Gleitmittel und gewährleistet eine reibungsarme Bewegung des Herzens.
30. Die Blätter des Herzbeutels gehen an den Ursprüngen der großen Gefäße ineinander über.
31. Aufgrund der Drehung des Herzens während der Entwicklung entstehen komplexe Umschlagslinien.
32. Diese Umschlagfalten bilden zwei wichtige Buchten in der Perikardhöhle: den Sinus transversus pericardii und den Sinus obliquus pericardii.
33. Der Sinus transversus liegt hinter der Aorta und dem Truncus pulmonalis sowie vor den Vorhöfen.
34. Der Sinus obliquus befindet sich an der Hinterwand des Herzens zwischen den Lungenvenen (Venae pulmonales) und der unteren Hohlvene (Vena cava inferior).
35. Der Herzbeutel wird arteriell hauptsächlich durch Äste der inneren Brustwandarterie (Arteria thoracica interna) versorgt.
36. Die sensible Innervation der serösen Häute erfolgt durch den Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus).
37. Entzündliche Prozesse, die den Herzbeutel betreffen, werden als Perikarditis (Pericarditis) bezeichnet.
38. Bei einer Entzündung kann es zu einer gesteigerten Flüssigkeitsproduktion in der Perikardhöhle kommen.
39. Wenn sich plötzlich zu viel Flüssigkeit im Raum ansammelt, behindert dies die Füllung der Herzkammern.
40. Dieser lebensbedrohliche Zustand wird als Herzbeuteltamponade (Perikardtamponade) bezeichnet, da die Flüssigkeit das Herz komprimiert.
41. Da der fibröse Herzbeutel nicht dehnbar ist, kann bereits eine relativ geringe Flüssigkeitsmenge eine schwere Störung verursachen.
42. Eine chronische Entzündung kann zur Verdickung und Vernarbung des Herzbeutels führen.
43. Die Blutversorgung des Herzmuskels und des Epikards wird durch die Koronararterien (Arteriae coronariae) gewährleistet.
44. Das venöse Blut sammelt sich über die Eigenvenen des Herzens im rechten Vorhof.
45. Das Endokard enthält keine eigenen Gefäße; seine Ernährung erfolgt durch Diffusion.
46. Die Zellen des Myokards reagieren sehr empfindlich auf Sauerstoffmangel, weshalb ein Koronarverschluss rasch zum Absterben führt.
47. Nach einem Myokardinfarkt bildet sich anstelle des funktionsfähigen Gewebes Narbengewebe.
48. Die Hinterwand des Herzbeutels steht in direktem Kontakt mit der Speiseröhre (Oesophagus).
49. Zwischen dem Herzbeutel und der Pleura der Lunge verläuft der Nervus phrenicus.
50. Die Dicke der Herzmuskulatur kann auch von der körperlichen Fitness des Einzelnen abhängen.
51. Durch regelmäßigen Sport kann sich die Wand der Herzkammern verdicken.
52. Der Herzbeutel wird im Mediastinum zusätzlich durch das umgebende Bindegewebe verankert.
53. Das Endokard ist auch am Schutz des Erregungsbildungssystems des Herzens beteiligt.
54. Die glatte Oberfläche der Blätter ist für die ungestörte Herzbewegung unerlässlich.
55. Die abgestimmte Struktur der Herzwandschichten und des Herzbeutels gewährleistet eine effiziente Funktion des Herzens.