5.7 – A nyak felületes és mély izmai – Oberflächliche und tiefe Halsmuskulatur
1. A nyak izmai a fejet a gerincoszloppal, a vállövvel és a mellkassal kapcsolják össze. – Die Halsmuskeln verbinden den Kopf mit der Wirbelsäule, dem Schultergürtel und dem Brustkorb.
2. Elhelyezkedésük szerint felületes, nyelvcsont körüli és mély izomcsoportokat különböztetünk meg. – Nach ihrer Lage unterscheidet man oberflächliche, am Zungenbein gelegene und tiefe Muskelgruppen.
3. Ezek az izmok mozgatják és stabilizálják a fejet, valamint részt vesznek a nyelésben és a légzésben. – Diese Muskeln bewegen und stabilisieren den Kopf und sind außerdem am Schlucken und an der Atmung beteiligt.
4. A felületes izmok közvetlenül a bőr vagy a nyaki pólya alatt helyezkednek el. – Die oberflächlichen Muskeln liegen unmittelbar unter der Haut oder unter der Halsfaszie.
5. A mély izmok a nyaki gerincoszlop előtt és oldalán húzódnak. – Die tiefen Muskeln verlaufen vor und seitlich der Halswirbelsäule.
6. A nyak legfelszínesebb izma a vékony, lemezszerű nyaki bőrizom. – Der oberflächlichste Halsmuskel ist der dünne, plattenförmige Hautmuskel des Halses (Platysma).
7. Ez az izom a mellkas és a váll felső részének kötőszövetes lemezeiből ered. – Dieser Muskel entspringt aus den Bindegewebsplatten des oberen Brust- und Schulterbereichs.
8. Rostjai felfelé haladnak, és az alsó állkapocs szélén, valamint az arc alsó részének bőrében tapadnak. – Seine Fasern ziehen nach oben und setzen am Unterrand des Unterkiefers sowie in der Haut des unteren Gesichtsabschnitts an.
9. Összehúzódásakor megfeszíti a nyak bőrét, és lefelé húzhatja az alsó ajkat vagy a szájzugot. – Bei seiner Kontraktion spannt er die Halshaut und kann die Unterlippe oder den Mundwinkel nach unten ziehen.
10. Mivel a mimikai izmok közé tartozik, a nyaki bőrizmot az arcideg idegzi be. – Da er zur mimischen Muskulatur gehört, wird der Hautmuskel des Halses vom Gesichtsnerv (Nervus facialis) innerviert.
11. A nyak legfeltűnőbb felületes izma a fejbiccentő izom. – Der auffälligste oberflächliche Halsmuskel ist der Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus).
12. Az izom két fejjel ered: egyik feje a szegycsonton, a másik a kulcscsonton kezdődik. – Der Muskel entspringt mit zwei Köpfen: einem Brustbeinkopf und einem Schlüsselbeinkopf.
13. Felfelé haladva a halántékcsont csecsnyúlványán és a felső tarkóvonalon tapad. – Nach oben ziehend setzt er am Warzenfortsatz des Schläfenbeins und an der oberen Nackenlinie an.
14. Egyoldali összehúzódásakor a fejet az izom oldalára hajlítja. – Bei einseitiger Kontraktion neigt er den Kopf zur Seite des arbeitenden Muskels.
15. Ugyanekkor az arcot az ellenkező oldal felé fordítja. – Gleichzeitig dreht er das Gesicht zur entgegengesetzten Seite.
16. Kétoldali működéskor előrehajlíthatja a nyaki gerincoszlopot, miközben a fejet kissé hátrahúzza. – Bei beidseitiger Tätigkeit kann er die Halswirbelsäule nach vorne beugen und gleichzeitig den Kopf leicht nach hinten ziehen.
17. Rögzített fej mellett a szegycsontot és a kulcscsontot emeli, ezért erőltetett belégzéskor légzési segédizomként működik. – Bei festgehaltenem Kopf hebt er Brustbein und Schlüsselbein und wirkt deshalb bei angestrengter Einatmung als Atemhilfsmuskel.
18. Mozgató beidegzését főként a járulékos ideg biztosítja. – Seine motorische Innervation erfolgt hauptsächlich durch den Beinerv (Nervus accessorius).
19. A fejbiccentő izom fontos tájékozódási pont, mert elülső és oldalsó nyaki háromszögekre osztja a nyakat. – Der Kopfnickermuskel ist ein wichtiger Orientierungspunkt, weil er den Hals in ein vorderes und ein seitliches Halsdreieck gliedert.
20. Az izom tartós rövidülése ferde fejtartást, úgynevezett ferdenyakúságot okozhat. – Eine dauerhafte Verkürzung des Muskels kann eine schiefe Kopfhaltung, den sogenannten Schiefhals (Torticollis), verursachen.
21. A nyelvcsont egy szabadon felfüggesztett csont, amelyet főként izmok és szalagok tartanak a helyén. – Das Zungenbein (Os hyoideum) ist ein frei aufgehängter Knochen, der hauptsächlich durch Muskeln und Bänder in seiner Lage gehalten wird.
22. A hozzá kapcsolódó izmokat nyelvcsont feletti és nyelvcsont alatti csoportokra osztjuk. – Die mit ihm verbundenen Muskeln werden in eine Zungenbeinmuskulatur oberhalb und unterhalb des Zungenbeins eingeteilt.
23. Ezek az izomcsoportok összehangoltan működnek a szájnyitás, a nyelés és a hangképzés során. – Diese Muskelgruppen arbeiten beim Öffnen des Mundes, beim Schlucken und bei der Stimmbildung koordiniert zusammen.
24. A nyelvcsont helyzete attól függ, hogy a két izomcsoport közül melyik rögzíti vagy mozgatja. – Die Lage des Zungenbeins hängt davon ab, welche der beiden Muskelgruppen es fixiert oder bewegt.
25. A kéthasú izom egy elülső és egy hátulsó izomhasból áll, amelyeket köztes ín kapcsol össze. – Der zweibäuchige Muskel (Musculus digastricus) besteht aus einem vorderen und einem hinteren Muskelbauch, die durch eine Zwischensehne verbunden sind.
26. Elülső hasa emeli a nyelvcsontot, rögzített nyelvcsont mellett pedig süllyeszti az alsó állkapcsot. – Sein vorderer Bauch hebt das Zungenbein und senkt bei fixiertem Zungenbein den Unterkiefer.
27. Hátulsó hasa felfelé és hátrafelé húzza a nyelvcsontot. – Sein hinterer Bauch zieht das Zungenbein nach oben und hinten.
28. A szárnyúlvány-nyelvcsonti izom megemeli és hátrahúzza a nyelvcsontot. – Der Griffel-Zungenbein-Muskel (Musculus stylohyoideus) hebt das Zungenbein an und zieht es nach hinten.
29. Az állkapocs-nyelvcsonti izom széles izomlemeze alkotja a szájfenék legnagyobb részét. – Die breite Muskelplatte des Kiefer-Zungenbein-Muskels (Musculus mylohyoideus) bildet den größten Teil des Mundbodens.
30. Nyeléskor ez az izom megemeli a szájfeneket, a nyelvet és a nyelvcsontot. – Beim Schlucken hebt dieser Muskel den Mundboden, die Zunge und das Zungenbein an.
31. Az állcsúcs-nyelvcsonti izom előre és felfelé húzza a nyelvcsontot, illetve rögzített nyelvcsont mellett segíti a száj nyitását. – Der Kinn-Zungenbein-Muskel (Musculus geniohyoideus) zieht das Zungenbein nach vorne und oben und unterstützt bei fixiertem Zungenbein die Mundöffnung.
32. A nyelvcsont feletti izmok különböző idegektől kapják beidegzésüket, ami eltérő fejlődési eredetükkel függ össze. – Die Muskeln oberhalb des Zungenbeins werden von verschiedenen Nerven innerviert, was mit ihrer unterschiedlichen Entwicklungsgeschichte zusammenhängt.
33. A nyelvcsont alatti izmok hosszú, keskeny alakjuk miatt szíjizmoknak is nevezhetők. – Die Muskeln unterhalb des Zungenbeins werden wegen ihrer langen, schmalen Form auch als gerade Halsmuskeln bezeichnet.
34. A szegycsont-nyelvcsonti izom a szegycsonttól a nyelvcsontig húzódik, és lefelé mozgatja a nyelvcsontot. – Der Brustbein-Zungenbein-Muskel (Musculus sternohyoideus) zieht vom Brustbein zum Zungenbein und bewegt das Zungenbein nach unten.
35. A lapocka-nyelvcsonti izom két izomhasból és egy köztes ínból áll. – Der Schulterblatt-Zungenbein-Muskel (Musculus omohyoideus) besteht aus zwei Muskelbäuchen und einer Zwischensehne.
36. Ez az izom lefelé és hátrafelé húzza a nyelvcsontot, valamint megfeszíti a nyaki pólyát. – Dieser Muskel zieht das Zungenbein nach unten und hinten und spannt außerdem die Halsfaszie.
37. A szegycsont-pajzsporc izom a gégét és a pajzsporcot lefelé húzza. – Der Brustbein-Schildknorpel-Muskel (Musculus sternothyroideus) zieht den Kehlkopf und den Schildknorpel nach unten.
38. A pajzsporc-nyelvcsonti izom lefelé húzhatja a nyelvcsontot, rögzített nyelvcsont mellett pedig megemelheti a gégét. – Der Schildknorpel-Zungenbein-Muskel (Musculus thyrohyoideus) kann das Zungenbein senken und bei fixiertem Zungenbein den Kehlkopf anheben.
39. A nyelvcsont alatti izmok a nyelési folyamat után visszahúzzák a nyelvcsontot és a gégét nyugalmi helyzetükbe. – Die Muskeln unterhalb des Zungenbeins ziehen das Zungenbein und den Kehlkopf nach dem Schluckvorgang in ihre Ruhelage zurück.
40. Többségüket a nyaki fonatból kialakuló nyaki hurok idegzi be. – Die meisten von ihnen werden durch die aus dem Halsgeflecht gebildete Halsschlinge (Ansa cervicalis) innerviert.
41. A pajzsporc-nyelvcsonti izom kivételt képez, mert rostjait az első nyaki gerincvelői ideg közvetíti. – Der Schildknorpel-Zungenbein-Muskel bildet eine Ausnahme, da seine Fasern vom ersten Halsnerv über den Unterzungennerv geleitet werden.
42. A mély nyakizmok egyik csoportját a nyaki gerincoszlop előtt fekvő csigolya előtti izmok alkotják. – Eine Gruppe der tiefen Halsmuskeln bilden die vor der Halswirbelsäule gelegenen prävertebralen Muskeln.
43. A hosszú nyakizom több szakaszon kapcsolja össze a nyaki és a felső háti csigolyákat. – Der lange Halsmuskel (Musculus longus colli) verbindet über mehrere Abschnitte die Halswirbel und die oberen Brustwirbel miteinander.
44. A hosszú fejizom a nyaki csigolyák harántnyúlványaitól a nyakszirtcsont alapjához húzódik. – Der lange Kopfmuskel (Musculus longus capitis) zieht von den Querfortsätzen der Halswirbel zur Unterseite des Hinterhauptsbeins.
45. Az elülső egyenes fejizom az első nyakcsigolyát köti össze a nyakszirtcsonttal. – Der vordere gerade Kopfmuskel (Musculus rectus capitis anterior) verbindet den ersten Halswirbel mit dem Hinterhauptsbein.
46. Az oldalsó egyenes fejizom a fej és az első nyakcsigolya közötti oldalsó kapcsolatot erősíti. – Der seitliche gerade Kopfmuskel (Musculus rectus capitis lateralis) verstärkt die seitliche Verbindung zwischen dem Kopf und dem ersten Halswirbel.
47. A csigolya előtti izmok kétoldali összehúzódáskor előrehajlítják a fejet és a nyaki gerincoszlopot. – Bei beidseitiger Kontraktion beugen die prävertebralen Muskeln den Kopf und die Halswirbelsäule nach vorne.
48. Egyoldali működéskor kisebb oldalra hajlítást és forgatást végezhetnek. – Bei einseitiger Tätigkeit können sie eine geringe Seitneigung und Drehung ausführen.
49. Fontos feladatuk a nyaki csigolyák stabilizálása és a fej helyzetének finom szabályozása. – Eine wichtige Aufgabe dieser Muskeln ist die Stabilisierung der Halswirbel und die feine Steuerung der Kopfhaltung.
50. A mély nyakizmok oldalsó csoportját az elülső, a középső és a hátulsó lépcsőizom alkotja. – Die seitliche Gruppe der tiefen Halsmuskeln besteht aus dem vorderen, mittleren und hinteren Treppenmuskel (Musculi scaleni).
51. A lépcsőizmok a nyakcsigolyák harántnyúlványairól erednek, és az első két bordán tapadnak. – Die Treppenmuskeln entspringen an den Querfortsätzen der Halswirbel und setzen an den ersten beiden Rippen an.
52. Az elülső és a középső lépcsőizom az első bordát, a hátulsó lépcsőizom pedig a második bordát emeli. – Der vordere und der mittlere Treppenmuskel heben die erste Rippe, während der hintere Treppenmuskel die zweite Rippe anhebt.
53. Rögzített bordák mellett a lépcsőizmok oldalra hajlítják, kétoldali működéskor pedig stabilizálják vagy előrehajlítják a nyakat. – Bei fixierten Rippen neigen die Treppenmuskeln den Hals zur Seite; bei beidseitiger Tätigkeit stabilisieren oder beugen sie ihn nach vorne.
54. Az elülső és a középső lépcsőizom között halad át a karfonat és a kulcscsont alatti verőér. – Zwischen dem vorderen und dem mittleren Treppenmuskel verlaufen das Armgeflecht (Plexus brachialis) und die Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia).
55. A nyak izmai csak összehangolt működéssel tudják egyszerre biztosítani a fej mozgékonyságát, a nyelés biztonságát és a nyaki gerinc stabilitását. – Nur durch ihr koordiniertes Zusammenwirken können die Halsmuskeln gleichzeitig die Beweglichkeit des Kopfes, die Sicherheit des Schluckens und die Stabilität der Halswirbelsäule gewährleisten.
(aufklappen)magyar
1. A nyak izmai a fejet a gerincoszloppal, a vállövvel és a mellkassal kapcsolják össze.
2. Elhelyezkedésük szerint felületes, nyelvcsont körüli és mély izomcsoportokat különböztetünk meg.
3. Ezek az izmok mozgatják és stabilizálják a fejet, valamint részt vesznek a nyelésben és a légzésben.
4. A felületes izmok közvetlenül a bőr vagy a nyaki pólya alatt helyezkednek el.
5. A mély izmok a nyaki gerincoszlop előtt és oldalán húzódnak.
6. A nyak legfelszínesebb izma a vékony, lemezszerű nyaki bőrizom.
7. Ez az izom a mellkas és a váll felső részének kötőszövetes lemezeiből ered.
8. Rostjai felfelé haladnak, és az alsó állkapocs szélén, valamint az arc alsó részének bőrében tapadnak.
9. Összehúzódásakor megfeszíti a nyak bőrét, és lefelé húzhatja az alsó ajkat vagy a szájzugot.
10. Mivel a mimikai izmok közé tartozik, a nyaki bőrizmot az arcideg idegzi be.
11. A nyak legfeltűnőbb felületes izma a fejbiccentő izom.
12. Az izom két fejjel ered: egyik feje a szegycsonton, a másik a kulcscsonton kezdődik.
13. Felfelé haladva a halántékcsont csecsnyúlványán és a felső tarkóvonalon tapad.
14. Egyoldali összehúzódásakor a fejet az izom oldalára hajlítja.
15. Ugyanekkor az arcot az ellenkező oldal felé fordítja.
16. Kétoldali működéskor előrehajlíthatja a nyaki gerincoszlopot, miközben a fejet kissé hátrahúzza.
17. Rögzített fej mellett a szegycsontot és a kulcscsontot emeli, ezért erőltetett belégzéskor légzési segédizomként működik.
18. Mozgató beidegzését főként a járulékos ideg biztosítja.
19. A fejbiccentő izom fontos tájékozódási pont, mert elülső és oldalsó nyaki háromszögekre osztja a nyakat.
20. Az izom tartós rövidülése ferde fejtartást, úgynevezett ferdenyakúságot okozhat.
21. A nyelvcsont egy szabadon felfüggesztett csont, amelyet főként izmok és szalagok tartanak a helyén.
22. A hozzá kapcsolódó izmokat nyelvcsont feletti és nyelvcsont alatti csoportokra osztjuk.
23. Ezek az izomcsoportok összehangoltan működnek a szájnyitás, a nyelés és a hangképzés során.
24. A nyelvcsont helyzete attól függ, hogy a két izomcsoport közül melyik rögzíti vagy mozgatja.
25. A kéthasú izom egy elülső és egy hátulsó izomhasból áll, amelyeket köztes ín kapcsol össze.
26. Elülső hasa emeli a nyelvcsontot, rögzített nyelvcsont mellett pedig süllyeszti az alsó állkapcsot.
27. Hátulsó hasa felfelé és hátrafelé húzza a nyelvcsontot.
28. A szárnyúlvány-nyelvcsonti izom megemeli és hátrahúzza a nyelvcsontot.
29. Az állkapocs-nyelvcsonti izom széles izomlemeze alkotja a szájfenék legnagyobb részét.
30. Nyeléskor ez az izom megemeli a szájfeneket, a nyelvet és a nyelvcsontot.
31. Az állcsúcs-nyelvcsonti izom előre és felfelé húzza a nyelvcsontot, illetve rögzített nyelvcsont mellett segíti a száj nyitását.
32. A nyelvcsont feletti izmok különböző idegektől kapják beidegzésüket, ami eltérő fejlődési eredetükkel függ össze.
33. A nyelvcsont alatti izmok hosszú, keskeny alakjuk miatt szíjizmoknak is nevezhetők.
34. A szegycsont-nyelvcsonti izom a szegycsonttól a nyelvcsontig húzódik, és lefelé mozgatja a nyelvcsontot.
35. A lapocka-nyelvcsonti izom két izomhasból és egy köztes ínból áll.
36. Ez az izom lefelé és hátrafelé húzza a nyelvcsontot, valamint megfeszíti a nyaki pólyát.
37. A szegycsont-pajzsporc izom a gégét és a pajzsporcot lefelé húzza.
38. A pajzsporc-nyelvcsonti izom lefelé húzhatja a nyelvcsontot, rögzített nyelvcsont mellett pedig megemelheti a gégét.
39. A nyelvcsont alatti izmok a nyelési folyamat után visszahúzzák a nyelvcsontot és a gégét nyugalmi helyzetükbe.
40. Többségüket a nyaki fonatból kialakuló nyaki hurok idegzi be.
41. A pajzsporc-nyelvcsonti izom kivételt képez, mert rostjait az első nyaki gerincvelői ideg közvetíti.
42. A mély nyakizmok egyik csoportját a nyaki gerincoszlop előtt fekvő csigolya előtti izmok alkotják.
43. A hosszú nyakizom több szakaszon kapcsolja össze a nyaki és a felső háti csigolyákat.
44. A hosszú fejizom a nyaki csigolyák harántnyúlványaitól a nyakszirtcsont alapjához húzódik.
45. Az elülső egyenes fejizom az első nyakcsigolyát köti össze a nyakszirtcsonttal.
46. Az oldalsó egyenes fejizom a fej és az első nyakcsigolya közötti oldalsó kapcsolatot erősíti.
47. A csigolya előtti izmok kétoldali összehúzódáskor előrehajlítják a fejet és a nyaki gerincoszlopot.
48. Egyoldali működéskor kisebb oldalra hajlítást és forgatást végezhetnek.
49. Fontos feladatuk a nyaki csigolyák stabilizálása és a fej helyzetének finom szabályozása.
50. A mély nyakizmok oldalsó csoportját az elülső, a középső és a hátulsó lépcsőizom alkotja.
51. A lépcsőizmok a nyakcsigolyák harántnyúlványairól erednek, és az első két bordán tapadnak.
52. Az elülső és a középső lépcsőizom az első bordát, a hátulsó lépcsőizom pedig a második bordát emeli.
53. Rögzített bordák mellett a lépcsőizmok oldalra hajlítják, kétoldali működéskor pedig stabilizálják vagy előrehajlítják a nyakat.
54. Az elülső és a középső lépcsőizom között halad át a karfonat és a kulcscsont alatti verőér.
55. A nyak izmai csak összehangolt működéssel tudják egyszerre biztosítani a fej mozgékonyságát, a nyelés biztonságát és a nyaki gerinc stabilitását.
(aufklappen)német
1. Die Halsmuskeln verbinden den Kopf mit der Wirbelsäule, dem Schultergürtel und dem Brustkorb.
2. Nach ihrer Lage unterscheidet man oberflächliche, am Zungenbein gelegene und tiefe Muskelgruppen.
3. Diese Muskeln bewegen und stabilisieren den Kopf und sind außerdem am Schlucken und an der Atmung beteiligt.
4. Die oberflächlichen Muskeln liegen unmittelbar unter der Haut oder unter der Halsfaszie.
5. Die tiefen Muskeln verlaufen vor und seitlich der Halswirbelsäule.
6. Der oberflächlichste Halsmuskel ist der dünne, plattenförmige Hautmuskel des Halses (Platysma).
7. Dieser Muskel entspringt aus den Bindegewebsplatten des oberen Brust- und Schulterbereichs.
8. Seine Fasern ziehen nach oben und setzen am Unterrand des Unterkiefers sowie in der Haut des unteren Gesichtsabschnitts an.
9. Bei seiner Kontraktion spannt er die Halshaut und kann die Unterlippe oder den Mundwinkel nach unten ziehen.
10. Da er zur mimischen Muskulatur gehört, wird der Hautmuskel des Halses vom Gesichtsnerv (Nervus facialis) innerviert.
11. Der auffälligste oberflächliche Halsmuskel ist der Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus).
12. Der Muskel entspringt mit zwei Köpfen: einem Brustbeinkopf und einem Schlüsselbeinkopf.
13. Nach oben ziehend setzt er am Warzenfortsatz des Schläfenbeins und an der oberen Nackenlinie an.
14. Bei einseitiger Kontraktion neigt er den Kopf zur Seite des arbeitenden Muskels.
15. Gleichzeitig dreht er das Gesicht zur entgegengesetzten Seite.
16. Bei beidseitiger Tätigkeit kann er die Halswirbelsäule nach vorne beugen und gleichzeitig den Kopf leicht nach hinten ziehen.
17. Bei festgehaltenem Kopf hebt er Brustbein und Schlüsselbein und wirkt deshalb bei angestrengter Einatmung als Atemhilfsmuskel.
18. Seine motorische Innervation erfolgt hauptsächlich durch den Beinerv (Nervus accessorius).
19. Der Kopfnickermuskel ist ein wichtiger Orientierungspunkt, weil er den Hals in ein vorderes und ein seitliches Halsdreieck gliedert.
20. Eine dauerhafte Verkürzung des Muskels kann eine schiefe Kopfhaltung, den sogenannten Schiefhals (Torticollis), verursachen.
21. Das Zungenbein (Os hyoideum) ist ein frei aufgehängter Knochen, der hauptsächlich durch Muskeln und Bänder in seiner Lage gehalten wird.
22. Die mit ihm verbundenen Muskeln werden in eine Zungenbeinmuskulatur oberhalb und unterhalb des Zungenbeins eingeteilt.
23. Diese Muskelgruppen arbeiten beim Öffnen des Mundes, beim Schlucken und bei der Stimmbildung koordiniert zusammen.
24. Die Lage des Zungenbeins hängt davon ab, welche der beiden Muskelgruppen es fixiert oder bewegt.
25. Der zweibäuchige Muskel (Musculus digastricus) besteht aus einem vorderen und einem hinteren Muskelbauch, die durch eine Zwischensehne verbunden sind.
26. Sein vorderer Bauch hebt das Zungenbein und senkt bei fixiertem Zungenbein den Unterkiefer.
27. Sein hinterer Bauch zieht das Zungenbein nach oben und hinten.
28. Der Griffel-Zungenbein-Muskel (Musculus stylohyoideus) hebt das Zungenbein an und zieht es nach hinten.
29. Die breite Muskelplatte des Kiefer-Zungenbein-Muskels (Musculus mylohyoideus) bildet den größten Teil des Mundbodens.
30. Beim Schlucken hebt dieser Muskel den Mundboden, die Zunge und das Zungenbein an.
31. Der Kinn-Zungenbein-Muskel (Musculus geniohyoideus) zieht das Zungenbein nach vorne und oben und unterstützt bei fixiertem Zungenbein die Mundöffnung.
32. Die Muskeln oberhalb des Zungenbeins werden von verschiedenen Nerven innerviert, was mit ihrer unterschiedlichen Entwicklungsgeschichte zusammenhängt.
33. Die Muskeln unterhalb des Zungenbeins werden wegen ihrer langen, schmalen Form auch als gerade Halsmuskeln bezeichnet.
34. Der Brustbein-Zungenbein-Muskel (Musculus sternohyoideus) zieht vom Brustbein zum Zungenbein und bewegt das Zungenbein nach unten.
35. Der Schulterblatt-Zungenbein-Muskel (Musculus omohyoideus) besteht aus zwei Muskelbäuchen und einer Zwischensehne.
36. Dieser Muskel zieht das Zungenbein nach unten und hinten und spannt außerdem die Halsfaszie.
37. Der Brustbein-Schildknorpel-Muskel (Musculus sternothyroideus) zieht den Kehlkopf und den Schildknorpel nach unten.
38. Der Schildknorpel-Zungenbein-Muskel (Musculus thyrohyoideus) kann das Zungenbein senken und bei fixiertem Zungenbein den Kehlkopf anheben.
39. Die Muskeln unterhalb des Zungenbeins ziehen das Zungenbein und den Kehlkopf nach dem Schluckvorgang in ihre Ruhelage zurück.
40. Die meisten von ihnen werden durch die aus dem Halsgeflecht gebildete Halsschlinge (Ansa cervicalis) innerviert.
41. Der Schildknorpel-Zungenbein-Muskel bildet eine Ausnahme, da seine Fasern vom ersten Halsnerv über den Unterzungennerv geleitet werden.
42. Eine Gruppe der tiefen Halsmuskeln bilden die vor der Halswirbelsäule gelegenen prävertebralen Muskeln.
43. Der lange Halsmuskel (Musculus longus colli) verbindet über mehrere Abschnitte die Halswirbel und die oberen Brustwirbel miteinander.
44. Der lange Kopfmuskel (Musculus longus capitis) zieht von den Querfortsätzen der Halswirbel zur Unterseite des Hinterhauptsbeins.
45. Der vordere gerade Kopfmuskel (Musculus rectus capitis anterior) verbindet den ersten Halswirbel mit dem Hinterhauptsbein.
46. Der seitliche gerade Kopfmuskel (Musculus rectus capitis lateralis) verstärkt die seitliche Verbindung zwischen dem Kopf und dem ersten Halswirbel.
47. Bei beidseitiger Kontraktion beugen die prävertebralen Muskeln den Kopf und die Halswirbelsäule nach vorne.
48. Bei einseitiger Tätigkeit können sie eine geringe Seitneigung und Drehung ausführen.
49. Eine wichtige Aufgabe dieser Muskeln ist die Stabilisierung der Halswirbel und die feine Steuerung der Kopfhaltung.
50. Die seitliche Gruppe der tiefen Halsmuskeln besteht aus dem vorderen, mittleren und hinteren Treppenmuskel (Musculi scaleni).
51. Die Treppenmuskeln entspringen an den Querfortsätzen der Halswirbel und setzen an den ersten beiden Rippen an.
52. Der vordere und der mittlere Treppenmuskel heben die erste Rippe, während der hintere Treppenmuskel die zweite Rippe anhebt.
53. Bei fixierten Rippen neigen die Treppenmuskeln den Hals zur Seite; bei beidseitiger Tätigkeit stabilisieren oder beugen sie ihn nach vorne.
54. Zwischen dem vorderen und dem mittleren Treppenmuskel verlaufen das Armgeflecht (Plexus brachialis) und die Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia).
55. Nur durch ihr koordiniertes Zusammenwirken können die Halsmuskeln gleichzeitig die Beweglichkeit des Kopfes, die Sicherheit des Schluckens und die Stabilität der Halswirbelsäule gewährleisten.