3.1.1 – A felvilágosodás európai gondolkodói – Die europäischen Denker der Aufklärung
1. A 18. században egy új szellemi mozgalom terjedt el Európában. – Im 18. Jahrhundert erfasste eine neue geistige Bewegung Europa.
2. Ezt a mozgalmat felvilágosodásnak nevezzük. – Diese Bewegung nennt man die Aufklärung.
3. Alapvetően megváltoztatta az emberek gondolkodását. – Sie veränderte das Denken der Menschen tiefgreifend.
4. Az elnevezése a fény képére utal. – Ihr Name spielt auf das Bild des Lichts an.
5. Az értelemnek kellett megvilágítania a babona sötétségét. – Die Vernunft sollte das Dunkel des Aberglaubens erhellen.
6. Ezért beszélünk a felvilágosodás fényéről. – Deshalb spricht man vom Licht der Aufklärung.
7. A mozgalom középpontjában az értelem állt. – Im Mittelpunkt der Bewegung stand die Vernunft.
8. A felvilágosodás gondolkodói bíztak az emberi gondolkodásban. – Die Aufklärer vertrauten auf das menschliche Denken.
9. Úgy hitték, hogy az ember képes megérteni a világot. – Sie glaubten, dass der Mensch die Welt verstehen könne.
10. Mindent az értelem segítségével kellett megvizsgálni. – Alles sollte vor der Vernunft geprüft werden.
11. Semmit sem kellett pusztán a megszokás miatt elfogadni. – Nichts sollte allein aus Gewohnheit gelten.
12. A régi tekintélyeket is megkérdőjelezték. – Auch alte Autoritäten wurden hinterfragt.
13. Kritikusan megvizsgálták a hagyományos nézeteket. – Man prüfte die überlieferten Meinungen kritisch.
14. Amit az értelemmel összeegyeztethetetlennek tartottak, azt elvetették. – Was der Vernunft widersprach, wurde verworfen.
15. Így a felvilágosodás a kritika mozgalma is volt. – Die Aufklärung war so eine Bewegung der Kritik.
16. Ugyanakkor erős haladáshit jellemezte. – Zugleich war sie von Fortschrittsglauben erfüllt.
17. A felvilágosodás hívei hittek egy jobb jövőben. – Die Aufklärer glaubten an eine bessere Zukunft.
18. A tudás és az értelem segítségével az emberiségnek előre kellett haladnia. – Durch Wissen und Vernunft sollte die Menschheit voranschreiten.
19. A műveltséget a fejlődéshez vezető útnak tekintették. – Bildung galt ihnen als der Weg zum Fortschritt.
20. Emiatt nagy jelentőséget tulajdonítottak a nevelésnek. – Deshalb legten sie großen Wert auf Erziehung.
21. A tudást minden ember számára hozzáférhetővé akarták tenni. – Wissen sollte allen Menschen zugänglich sein.
22. A felvilágosodás több országban alakult ki. – Die Aufklärung entstand in mehreren Ländern.
23. Fontos ösztönzések érkeztek Angliából. – Wichtige Anstöße kamen aus England.
24. Ott működött John Locke filozófus. – Dort wirkte der Philosoph John Locke.
25. Locke az ismeretszerzésről és az államról gondolkodott. – Locke dachte über die Erkenntnis und den Staat nach.
26. Azt tanította, hogy minden tudás a tapasztalatból származik. – Er lehrte, dass alles Wissen aus der Erfahrung stamme.
27. Az emberek jogairól is írt. – Auch über die Rechte der Menschen schrieb er.
28. Szabadságot és türelmet követelt. – Er forderte Freiheit und Duldung.
29. Gondolatai egész Európára hatással voltak. – Seine Gedanken beeinflussten ganz Europa.
30. A felvilágosodás másik központja Franciaország volt. – Ein zweites Zentrum der Aufklärung war Frankreich.
31. Ott tevékenykedtek a leghíresebb felvilágosodás kori gondolkodók. – Dort wirkten die berühmtesten Aufklärer.
32. Egyikük Voltaire volt. – Einer von ihnen war Voltaire.
33. Voltaire író és filozófus volt. – Voltaire war Schriftsteller und Philosoph.
34. Élesen küzdött a babona és az igazságtalanság ellen. – Er kämpfte scharf gegen Aberglauben und Unrecht.
35. Védelmezte a gondolkodás szabadságát. – Er verteidigte die Freiheit des Denkens.
36. Éles hangú írásaiban támadta a társadalmi visszásságokat. – Mit spitzer Feder griff er Missstände an.
37. Sok felvilágosodás kori gondolkodó példaképévé vált. – Er wurde zum Vorbild vieler Aufklärer.
38. Egy másik jelentős gondolkodó Montesquieu volt. – Ein anderer großer Denker war Montesquieu.
39. Az állammal és a törvényekkel foglalkozott. – Er beschäftigte sich mit dem Staat und den Gesetzen.
40. A hatalmi ágak megosztását követelte. – Er forderte die Teilung der Macht.
41. A hatalomnak nem szabadott egyetlen kézben összpontosulnia. – Die Macht solle nicht in einer Hand liegen.
42. A törvényhozást, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást el kellett választani egymástól. – Gesetzgebung, Regierung und Rechtsprechung sollten getrennt sein.
43. Ez az elmélet a modern politika egyik alapjává vált. – Diese Lehre wurde für die moderne Politik grundlegend.
44. A harmadik híres gondolkodó Jean-Jacques Rousseau volt. – Ein dritter berühmter Denker war Jean-Jacques Rousseau.
45. Rousseau a társadalomról és a nevelésről gondolkodott. – Rousseau dachte über die Gesellschaft und die Erziehung nach.
46. Hitt az ember természetes jóságában. – Er glaubte an die natürliche Güte des Menschen.
47. Úgy vélte azonban, hogy a társadalom megrontja az embert. – Die Gesellschaft aber verderbe ihn.
48. Rousseau több természetességet és szabadságot követelt. – Rousseau forderte mehr Natürlichkeit und Freiheit.
49. Eszméi hosszú időn keresztül hatottak. – Seine Ideen wirkten weit in die Zukunft.
50. Szerinte a nevelésnek is természetesebbé kellett válnia. – Auch die Erziehung sollte natürlicher werden.
51. A felvilágosodás egyik nagy alkotása az Enciklopédia volt. – Ein großes Werk der Aufklärung war die Enzyklopädie.
52. Ez a francia enciklopédia összefoglalta az akkori ismeretek egészét. – Diese französische Enzyklopädie fasste das gesamte Wissen zusammen.
53. Számos tudós dolgozott rajta. – Viele Gelehrte arbeiteten an ihr mit.
54. Szerkesztője Denis Diderot volt. – Ihr Herausgeber war Denis Diderot.
55. Az Enciklopédia terjesztette az új gondolkodásmódot. – Die Enzyklopädie verbreitete das neue Denken.
56. A tudást széles közönség számára tette hozzáférhetővé. – Sie machte das Wissen einem breiten Publikum zugänglich.
57. Ezzel megtestesítette a felvilágosodás szellemét. – Damit verkörperte sie den Geist der Aufklärung.
58. A felvilágosodás szerzői nemcsak a tudósoknak írtak. – Die Aufklärer schrieben nicht nur für Gelehrte.
59. Széles közönséget akartak megszólítani. – Sie wollten ein breites Publikum erreichen.
60. Ezért gyakran világosan és érthetően fogalmaztak. – Deshalb schrieben sie oft klar und verständlich.
61. Saját országuk élő nyelvét használták. – Sie benutzten die lebendige Sprache ihrer Länder.
62. Így eszméik gyorsan elterjedtek. – So verbreiteten sich ihre Ideen rasch.
63. A nyilvánosság új formái alakultak ki. – Neue Formen der Öffentlichkeit entstanden.
64. A városokban kávéházak és szalonok működtek. – In den Städten gab es Kaffeehäuser und Salons.
65. Ezeken a helyeken az emberek találkoztak, és az új eszmékről beszélgettek. – Dort traf man sich zum Gespräch über die neuen Ideen.
66. Az újságok és a folyóiratok is fontossá váltak. – Auch Zeitungen und Zeitschriften wurden wichtig.
67. Ezek közvetítették a felvilágosodás gondolatait a szélesebb társadalom felé. – Sie trugen die Gedanken der Aufklärung ins Volk.
68. A szabadság a mozgalom egyik központi témája volt. – Ein zentrales Thema war die Freiheit.
69. A felvilágosodás hívei a gondolkodás és a vallás szabadságát követelték. – Die Aufklärer forderten Freiheit des Denkens und des Glaubens.
70. Felléptek az önkény és az elnyomás ellen. – Sie wandten sich gegen Willkür und Unterdrückung.
71. Az emberek egyenlőségét is hangsúlyozták. – Auch die Gleichheit der Menschen wurde betont.
72. Úgy vélték, hogy minden embert ugyanazok az alapvető jogok illetnek meg. – Alle Menschen besäßen dieselben Grundrechte.
73. Ezek a gondolatok aláásták a régi rendet. – Diese Gedanken untergruben die alte Ordnung.
74. A régi rend társadalmi rendeken és kiváltságokon alapult. – Die alte Ordnung beruhte auf Ständen und Vorrechten.
75. A felvilágosodás megkérdőjelezte ezt a rendszert. – Die Aufklärung stellte sie infrage.
76. Ezzel nagy társadalmi változásokat készített elő. – Damit bereitete sie große Umwälzungen vor.
77. A század végén kitört a francia forradalom. – Am Ende des Jahrhunderts kam es zur Französischen Revolution.
78. A forradalom a felvilágosodás eszméire hivatkozott. – Sie berief sich auf die Ideen der Aufklärung.
79. A szabadság és az egyenlőség a jelszavaivá váltak. – Freiheit und Gleichheit wurden zu ihren Losungen.
80. Így a felvilágosodás közvetlenül is hatott a történelemre. – So wirkte die Aufklärung unmittelbar auf die Geschichte.
81. Az uralkodókra szintén hatással volt. – Auch die Herrscher blieben von ihr nicht unberührt.
82. Egyes fejedelmek átvették a felvilágosodás bizonyos eszméit. – Manche Fürsten nahmen aufgeklärte Ideen auf.
83. Őket felvilágosult uralkodóknak nevezzük. – Man nennt sie die aufgeklärten Herrscher.
84. Ésszerűen akarták kormányozni országukat. – Sie wollten ihr Land vernünftig regieren.
85. Támogatták az oktatást, a jogrendszert és a gazdaságot. – Sie förderten Bildung, Recht und Wirtschaft.
86. Ugyanakkor ragaszkodtak saját hatalmukhoz. – Zugleich hielten sie an ihrer Macht fest.
87. Ezt az uralkodási formát felvilágosult abszolutizmusnak nevezzük. – Diese Herrschaftsform nennt man den aufgeklärten Absolutismus.
88. Ausztriában és Magyarországon is voltak ilyen uralkodók. – Auch in Österreich und Ungarn gab es solche Herrscher.
89. A felvilágosodás tehát egész Európára kiterjedő mozgalom volt. – Die Aufklärung war so eine gesamteuropäische Bewegung.
90. A filozófiát, a politikát és az irodalmat egyaránt átfogta. – Sie umfasste Philosophie, Politik und Literatur.
91. Mindenütt az értelmet állította a középpontba. – Überall stellte sie die Vernunft in den Mittelpunkt.
92. Mindenütt szabadságot és haladást követelt. – Überall forderte sie Freiheit und Fortschritt.
93. Eszméi minden országhatáron átterjedtek. – Ihre Ideen verbreiteten sich über alle Grenzen.
94. Magyarországra is eljutottak. – Auch nach Ungarn gelangten sie.
95. Ott kedvező fogadtatásra találtak. – Dort fielen sie auf fruchtbaren Boden.
96. A magyar felvilágosodás átvette az európai eszméket. – Die ungarische Aufklärung nahm die europäischen Ideen auf.
97. Ugyanakkor összekapcsolta őket az ország saját szükségleteivel. – Sie verband sie mit den Bedürfnissen des eigenen Landes.
98. Így alakult ki a magyar felvilágosodás önálló formája. – So entstand eine eigene ungarische Aufklärung.
99. Gyökerei azonban az európai gondolkodásban rejlettek. – Ihre Wurzeln aber lagen im europäischen Denken.
100. Európa nagy gondolkodói alkották a magyar felvilágosodás szellemi hátterét. – Die großen Denker Europas bildeten ihren geistigen Hintergrund.
(aufklappen)magyar
1. A 18. században egy új szellemi mozgalom terjedt el Európában.
2. Ezt a mozgalmat felvilágosodásnak nevezzük.
3. Alapvetően megváltoztatta az emberek gondolkodását.
4. Az elnevezése a fény képére utal.
5. Az értelemnek kellett megvilágítania a babona sötétségét.
6. Ezért beszélünk a felvilágosodás fényéről.
7. A mozgalom középpontjában az értelem állt.
8. A felvilágosodás gondolkodói bíztak az emberi gondolkodásban.
9. Úgy hitték, hogy az ember képes megérteni a világot.
10. Mindent az értelem segítségével kellett megvizsgálni.
11. Semmit sem kellett pusztán a megszokás miatt elfogadni.
12. A régi tekintélyeket is megkérdőjelezték.
13. Kritikusan megvizsgálták a hagyományos nézeteket.
14. Amit az értelemmel összeegyeztethetetlennek tartottak, azt elvetették.
15. Így a felvilágosodás a kritika mozgalma is volt.
16. Ugyanakkor erős haladáshit jellemezte.
17. A felvilágosodás hívei hittek egy jobb jövőben.
18. A tudás és az értelem segítségével az emberiségnek előre kellett haladnia.
19. A műveltséget a fejlődéshez vezető útnak tekintették.
20. Emiatt nagy jelentőséget tulajdonítottak a nevelésnek.
21. A tudást minden ember számára hozzáférhetővé akarták tenni.
22. A felvilágosodás több országban alakult ki.
23. Fontos ösztönzések érkeztek Angliából.
24. Ott működött John Locke filozófus.
25. Locke az ismeretszerzésről és az államról gondolkodott.
26. Azt tanította, hogy minden tudás a tapasztalatból származik.
27. Az emberek jogairól is írt.
28. Szabadságot és türelmet követelt.
29. Gondolatai egész Európára hatással voltak.
30. A felvilágosodás másik központja Franciaország volt.
31. Ott tevékenykedtek a leghíresebb felvilágosodás kori gondolkodók.
32. Egyikük Voltaire volt.
33. Voltaire író és filozófus volt.
34. Élesen küzdött a babona és az igazságtalanság ellen.
35. Védelmezte a gondolkodás szabadságát.
36. Éles hangú írásaiban támadta a társadalmi visszásságokat.
37. Sok felvilágosodás kori gondolkodó példaképévé vált.
38. Egy másik jelentős gondolkodó Montesquieu volt.
39. Az állammal és a törvényekkel foglalkozott.
40. A hatalmi ágak megosztását követelte.
41. A hatalomnak nem szabadott egyetlen kézben összpontosulnia.
42. A törvényhozást, a végrehajtó hatalmat és az igazságszolgáltatást el kellett választani egymástól.
43. Ez az elmélet a modern politika egyik alapjává vált.
44. A harmadik híres gondolkodó Jean-Jacques Rousseau volt.
45. Rousseau a társadalomról és a nevelésről gondolkodott.
46. Hitt az ember természetes jóságában.
47. Úgy vélte azonban, hogy a társadalom megrontja az embert.
48. Rousseau több természetességet és szabadságot követelt.
49. Eszméi hosszú időn keresztül hatottak.
50. Szerinte a nevelésnek is természetesebbé kellett válnia.
51. A felvilágosodás egyik nagy alkotása az Enciklopédia volt.
52. Ez a francia enciklopédia összefoglalta az akkori ismeretek egészét.
53. Számos tudós dolgozott rajta.
54. Szerkesztője Denis Diderot volt.
55. Az Enciklopédia terjesztette az új gondolkodásmódot.
56. A tudást széles közönség számára tette hozzáférhetővé.
57. Ezzel megtestesítette a felvilágosodás szellemét.
58. A felvilágosodás szerzői nemcsak a tudósoknak írtak.
59. Széles közönséget akartak megszólítani.
60. Ezért gyakran világosan és érthetően fogalmaztak.
61. Saját országuk élő nyelvét használták.
62. Így eszméik gyorsan elterjedtek.
63. A nyilvánosság új formái alakultak ki.
64. A városokban kávéházak és szalonok működtek.
65. Ezeken a helyeken az emberek találkoztak, és az új eszmékről beszélgettek.
66. Az újságok és a folyóiratok is fontossá váltak.
67. Ezek közvetítették a felvilágosodás gondolatait a szélesebb társadalom felé.
68. A szabadság a mozgalom egyik központi témája volt.
69. A felvilágosodás hívei a gondolkodás és a vallás szabadságát követelték.
70. Felléptek az önkény és az elnyomás ellen.
71. Az emberek egyenlőségét is hangsúlyozták.
72. Úgy vélték, hogy minden embert ugyanazok az alapvető jogok illetnek meg.
73. Ezek a gondolatok aláásták a régi rendet.
74. A régi rend társadalmi rendeken és kiváltságokon alapult.
75. A felvilágosodás megkérdőjelezte ezt a rendszert.
76. Ezzel nagy társadalmi változásokat készített elő.
77. A század végén kitört a francia forradalom.
78. A forradalom a felvilágosodás eszméire hivatkozott.
79. A szabadság és az egyenlőség a jelszavaivá váltak.
80. Így a felvilágosodás közvetlenül is hatott a történelemre.
81. Az uralkodókra szintén hatással volt.
82. Egyes fejedelmek átvették a felvilágosodás bizonyos eszméit.
83. Őket felvilágosult uralkodóknak nevezzük.
84. Ésszerűen akarták kormányozni országukat.
85. Támogatták az oktatást, a jogrendszert és a gazdaságot.
86. Ugyanakkor ragaszkodtak saját hatalmukhoz.
87. Ezt az uralkodási formát felvilágosult abszolutizmusnak nevezzük.
88. Ausztriában és Magyarországon is voltak ilyen uralkodók.
89. A felvilágosodás tehát egész Európára kiterjedő mozgalom volt.
90. A filozófiát, a politikát és az irodalmat egyaránt átfogta.
91. Mindenütt az értelmet állította a középpontba.
92. Mindenütt szabadságot és haladást követelt.
93. Eszméi minden országhatáron átterjedtek.
94. Magyarországra is eljutottak.
95. Ott kedvező fogadtatásra találtak.
96. A magyar felvilágosodás átvette az európai eszméket.
97. Ugyanakkor összekapcsolta őket az ország saját szükségleteivel.
98. Így alakult ki a magyar felvilágosodás önálló formája.
99. Gyökerei azonban az európai gondolkodásban rejlettek.
100. Európa nagy gondolkodói alkották a magyar felvilágosodás szellemi hátterét.
(aufklappen)német
1. Im 18. Jahrhundert erfasste eine neue geistige Bewegung Europa.
2. Diese Bewegung nennt man die Aufklärung.
3. Sie veränderte das Denken der Menschen tiefgreifend.
4. Ihr Name spielt auf das Bild des Lichts an.
5. Die Vernunft sollte das Dunkel des Aberglaubens erhellen.
6. Deshalb spricht man vom Licht der Aufklärung.
7. Im Mittelpunkt der Bewegung stand die Vernunft.
8. Die Aufklärer vertrauten auf das menschliche Denken.
9. Sie glaubten, dass der Mensch die Welt verstehen könne.
10. Alles sollte vor der Vernunft geprüft werden.
11. Nichts sollte allein aus Gewohnheit gelten.
12. Auch alte Autoritäten wurden hinterfragt.
13. Man prüfte die überlieferten Meinungen kritisch.
14. Was der Vernunft widersprach, wurde verworfen.
15. Die Aufklärung war so eine Bewegung der Kritik.
16. Zugleich war sie von Fortschrittsglauben erfüllt.
17. Die Aufklärer glaubten an eine bessere Zukunft.
18. Durch Wissen und Vernunft sollte die Menschheit voranschreiten.
19. Bildung galt ihnen als der Weg zum Fortschritt.
20. Deshalb legten sie großen Wert auf Erziehung.
21. Wissen sollte allen Menschen zugänglich sein.
22. Die Aufklärung entstand in mehreren Ländern.
23. Wichtige Anstöße kamen aus England.
24. Dort wirkte der Philosoph John Locke.
25. Locke dachte über die Erkenntnis und den Staat nach.
26. Er lehrte, dass alles Wissen aus der Erfahrung stamme.
27. Auch über die Rechte der Menschen schrieb er.
28. Er forderte Freiheit und Duldung.
29. Seine Gedanken beeinflussten ganz Europa.
30. Ein zweites Zentrum der Aufklärung war Frankreich.
31. Dort wirkten die berühmtesten Aufklärer.
32. Einer von ihnen war Voltaire.
33. Voltaire war Schriftsteller und Philosoph.
34. Er kämpfte scharf gegen Aberglauben und Unrecht.
35. Er verteidigte die Freiheit des Denkens.
36. Mit spitzer Feder griff er Missstände an.
37. Er wurde zum Vorbild vieler Aufklärer.
38. Ein anderer großer Denker war Montesquieu.
39. Er beschäftigte sich mit dem Staat und den Gesetzen.
40. Er forderte die Teilung der Macht.
41. Die Macht solle nicht in einer Hand liegen.
42. Gesetzgebung, Regierung und Rechtsprechung sollten getrennt sein.
43. Diese Lehre wurde für die moderne Politik grundlegend.
44. Ein dritter berühmter Denker war Jean-Jacques Rousseau.
45. Rousseau dachte über die Gesellschaft und die Erziehung nach.
46. Er glaubte an die natürliche Güte des Menschen.
47. Die Gesellschaft aber verderbe ihn.
48. Rousseau forderte mehr Natürlichkeit und Freiheit.
49. Seine Ideen wirkten weit in die Zukunft.
50. Auch die Erziehung sollte natürlicher werden.
51. Ein großes Werk der Aufklärung war die Enzyklopädie.
52. Diese französische Enzyklopädie fasste das gesamte Wissen zusammen.
53. Viele Gelehrte arbeiteten an ihr mit.
54. Ihr Herausgeber war Denis Diderot.
55. Die Enzyklopädie verbreitete das neue Denken.
56. Sie machte das Wissen einem breiten Publikum zugänglich.
57. Damit verkörperte sie den Geist der Aufklärung.
58. Die Aufklärer schrieben nicht nur für Gelehrte.
59. Sie wollten ein breites Publikum erreichen.
60. Deshalb schrieben sie oft klar und verständlich.
61. Sie benutzten die lebendige Sprache ihrer Länder.
62. So verbreiteten sich ihre Ideen rasch.
63. Neue Formen der Öffentlichkeit entstanden.
64. In den Städten gab es Kaffeehäuser und Salons.
65. Dort traf man sich zum Gespräch über die neuen Ideen.
66. Auch Zeitungen und Zeitschriften wurden wichtig.
67. Sie trugen die Gedanken der Aufklärung ins Volk.
68. Ein zentrales Thema war die Freiheit.
69. Die Aufklärer forderten Freiheit des Denkens und des Glaubens.
70. Sie wandten sich gegen Willkür und Unterdrückung.
71. Auch die Gleichheit der Menschen wurde betont.
72. Alle Menschen besäßen dieselben Grundrechte.
73. Diese Gedanken untergruben die alte Ordnung.
74. Die alte Ordnung beruhte auf Ständen und Vorrechten.
75. Die Aufklärung stellte sie infrage.
76. Damit bereitete sie große Umwälzungen vor.
77. Am Ende des Jahrhunderts kam es zur Französischen Revolution.
78. Sie berief sich auf die Ideen der Aufklärung.
79. Freiheit und Gleichheit wurden zu ihren Losungen.
80. So wirkte die Aufklärung unmittelbar auf die Geschichte.
81. Auch die Herrscher blieben von ihr nicht unberührt.
82. Manche Fürsten nahmen aufgeklärte Ideen auf.
83. Man nennt sie die aufgeklärten Herrscher.
84. Sie wollten ihr Land vernünftig regieren.
85. Sie förderten Bildung, Recht und Wirtschaft.
86. Zugleich hielten sie an ihrer Macht fest.
87. Diese Herrschaftsform nennt man den aufgeklärten Absolutismus.
88. Auch in Österreich und Ungarn gab es solche Herrscher.
89. Die Aufklärung war so eine gesamteuropäische Bewegung.
90. Sie umfasste Philosophie, Politik und Literatur.
91. Überall stellte sie die Vernunft in den Mittelpunkt.
92. Überall forderte sie Freiheit und Fortschritt.
93. Ihre Ideen verbreiteten sich über alle Grenzen.
94. Auch nach Ungarn gelangten sie.
95. Dort fielen sie auf fruchtbaren Boden.
96. Die ungarische Aufklärung nahm die europäischen Ideen auf.
97. Sie verband sie mit den Bedürfnissen des eigenen Landes.
98. So entstand eine eigene ungarische Aufklärung.
99. Ihre Wurzeln aber lagen im europäischen Denken.
100. Die großen Denker Europas bildeten ihren geistigen Hintergrund.