5.4.3 – Forgatás, befelé és kifelé fordítás – Rotation, Pronation und Supination
1. Forgatáskor a testrész egy hossztengely körül mozdul el, miközben a tengelyhez közel fekvő pontjai csak csekély helyváltoztatást végeznek. – Bei einer Rotation bewegt sich der Körperabschnitt um eine Längsachse, während die nahe der Achse gelegenen Punkte ihren Ort nur geringfügig verändern.
2. Az ízület helyzetétől és felépítésétől függően a forgás iránya befelé vagy kifelé mutathat, ezért mediális és laterális rotációt különböztetünk meg. – Abhängig von Lage und Bau des Gelenks kann die Drehung nach innen oder außen gerichtet sein, weshalb zwischen medialer und lateraler Rotation unterschieden wird.
3. Befelé fordításkor, vagyis berotációkor (rotatio interna), a végtag elülső felszíne a test középvonala felé közeledik. – Bei der Einwärtsdrehung beziehungsweise Innenrotation (Rotatio interna) nähert sich die Vorderfläche der Extremität der Körpermittellinie.
4. Ezzel ellentétesen a kifelé fordítás, azaz a kirotáció (rotatio externa) a végtag elülső oldalát a középvonaltól távolítja. – Im Gegensatz dazu entfernt die Auswärtsdrehung beziehungsweise Außenrotation (Rotatio externa) die Vorderseite der Extremität von der Mittellinie.
5. Különösen jól megfigyelhető ez a két mozgás a váll- és a csípőízületben, amelyek gömbízületi felépítésük miatt több tengely körüli elmozdulást engednek meg. – Besonders deutlich lassen sich beide Bewegungen im Schulter- und Hüftgelenk beobachten, die aufgrund ihres kugelgelenkartigen Baus Bewegungen um mehrere Achsen ermöglichen.
6. A vállízületben végzett berotáció során a felkar elülső felszíne mediális irányba fordul, miközben a könyök hajlított helyzetében az alkar a has felé mozdul. – Bei der Innenrotation im Schultergelenk dreht sich die Vorderfläche des Oberarms nach medial, während sich der Unterarm bei gebeugtem Ellenbogen zum Bauch bewegt.
7. Kirotáció esetén ugyanez az alkar oldalra tér ki, mert a felkarcsont (humerus) az ellenkező irányban fordul el saját hossztengelye körül. – Bei der Außenrotation weicht derselbe Unterarm seitwärts aus, weil sich der Oberarmknochen (Humerus) in entgegengesetzter Richtung um seine Längsachse dreht.
8. A csípőízület forgásai legkönnyebben behajlított térd mellett ismerhetők fel, amikor a lábszár elmozdulása a combcsont forgásának irányát közvetetten jelzi. – Die Rotationen im Hüftgelenk sind bei gebeugtem Knie am leichtesten zu erkennen, wobei die Bewegung des Unterschenkels die Drehrichtung des Oberschenkelknochens indirekt anzeigt.
9. Berotációkor a térd előrefelé néző helyzete mellett a lábszár kifelé térhet, míg kirotációkor rendszerint befelé mozdul. – Bei der Innenrotation kann der Unterschenkel bei nach vorn gerichtetem Knie nach außen ausweichen, während er sich bei der Außenrotation gewöhnlich nach innen bewegt.
10. Ez a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy a megfigyelt distalis rész a proximálisan forgó csont másik végén helyezkedik el. – Dieser scheinbare Widerspruch entsteht dadurch, dass der beobachtete distale Abschnitt am anderen Ende des proximal rotierenden Knochens liegt.
11. Az alkaron végbemenő pronáció és szupináció nem egyszerűen a kéz forgása, hanem az orsócsont és a singcsont egymáshoz viszonyított mozgása. – Pronation und Supination des Unterarms sind nicht lediglich Drehungen der Hand, sondern Bewegungen von Speiche und Elle zueinander.
12. Anatómiai alaphelyzetben a tenyér előrefelé néz, az orsócsont (radius) és a singcsont (ulna) pedig közel párhuzamosan helyezkedik el. – In anatomischer Grundstellung zeigt die Handfläche nach vorn, während Speiche (Radius) und Elle (Ulna) annähernd parallel liegen.
13. Pronációkor az orsócsont a singcsont előtt kereszteződik, aminek következtében a tenyér hátrafelé, illetve hajlított könyöknél lefelé fordul. – Bei der Pronation kreuzt die Speiche vor der Elle, wodurch sich die Handfläche nach hinten beziehungsweise bei gebeugtem Ellenbogen nach unten dreht.
14. Szupináció során a kereszteződés megszűnik, a két alkarcsont ismét párhuzamos helyzetbe kerül, a tenyér pedig előre vagy felfelé tekint. – Während der Supination wird die Überkreuzung aufgehoben, beide Unterarmknochen gelangen wieder in eine parallele Stellung, und die Handfläche zeigt nach vorn oder oben.
15. A mozgások a proximalis és a distalis radioulnaris ízületben egyidejűleg játszódnak le, ezért egyik ízület épsége sem nélkülözhető a teljes mozgásterjedelemhez. – Die Bewegungen laufen gleichzeitig im proximalen und distalen Radioulnargelenk ab, weshalb für den vollständigen Bewegungsumfang beide Gelenke intakt sein müssen.
16. Proximalisan az orsócsont feje saját tengelye körül fordul el a gyűrűszalag által kialakított vezetőgyűrűben. – Proximal dreht sich der Speichenkopf in dem vom Ringband gebildeten Führungsring um seine eigene Achse.
17. Distalisan ezzel szemben az orsócsont ízületi felszíne a viszonylag helyben maradó singcsont feje körül ívelt pályán mozog. – Distal bewegt sich dagegen die Gelenkfläche der Speiche auf einer bogenförmigen Bahn um den relativ ortsfesten Kopf der Elle.
18. A kéz azért követi az orsócsont elmozdulását, mert a kéztőcsontok közvetlenül főként a radius distalis végéhez kapcsolódnak. – Die Hand folgt der Bewegung der Speiche, weil die Handwurzelknochen unmittelbar vor allem mit dem distalen Ende des Radius verbunden sind.
19. Könyöknyújtás mellett a felkar bizonyos mértékű forgása is társulhat az alkar mozgásához, ami megnehezítheti a tiszta pronáció és szupináció felismerését. – Bei gestrecktem Ellenbogen kann sich die Drehung des Oberarms in gewissem Umfang mit der Unterarmbewegung verbinden, wodurch reine Pronation und Supination schwerer zu erkennen sind.
20. Ennek elkerülésére a vizsgálatot gyakran kilencven fokban hajlított könyökkel végzik, miközben a felkart szorosan a törzs mellett tartják. – Um dies zu vermeiden, wird die Untersuchung häufig bei rechtwinklig gebeugtem Ellenbogen durchgeführt, während der Oberarm eng am Rumpf gehalten wird.
21. Pronációt elsősorban a borintó izom (musculus pronator teres) és a négyszögű borintó izom (musculus pronator quadratus) hoz létre. – Die Pronation wird vor allem durch den runden Einwärtsdreher (Musculus pronator teres) und den quadratischen Einwärtsdreher (Musculus pronator quadratus) erzeugt.
22. Szupinációkor a hanyintó izom (musculus supinator) mellett különösen hajlított könyöknél a kétfejű karizom (musculus biceps brachii) fejt ki jelentős erőt. – Bei der Supination entfaltet neben dem Auswärtsdreher (Musculus supinator) besonders bei gebeugtem Ellenbogen der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii) eine erhebliche Kraft.
23. Mivel a biceps ina az orsócsont gumóján tapad, összehúzódásakor nemcsak hajlítja a könyököt, hanem az orsócsontot is kifelé forgatja. – Da die Bizepssehne an der Speichenbeinhöcker ansetzt, beugt sie bei ihrer Kontraktion nicht nur den Ellenbogen, sondern dreht auch die Speiche nach außen.
24. A pronáció és a szupináció jelentősége főként abban áll, hogy a kéz helyzete a váll nagyobb elmozdítása nélkül igazítható a megfogandó tárgyhoz. – Die Bedeutung von Pronation und Supination besteht vor allem darin, dass die Hand ohne größere Bewegung der Schulter an einen zu greifenden Gegenstand angepasst werden kann.
25. Írás, étkezés vagy szerszámhasználat közben az alkar forgása rendszerint a váll, a könyök, a csukló és az ujjak összehangolt mozgásával kapcsolódik össze. – Beim Schreiben, Essen oder Benutzen eines Werkzeugs verbindet sich die Unterarmdrehung gewöhnlich mit koordinierten Bewegungen von Schulter, Ellenbogen, Handgelenk und Fingern.
26. A lábon használt pronáció és szupináció kifejezések eltérő, összetettebb mozgásokat jelölnek, ezért nem feleltethetők meg közvetlenül az alkar azonos nevű mozgásainak. – Die am Fuß verwendeten Begriffe Pronation und Supination bezeichnen andere, komplexere Bewegungen und entsprechen daher nicht unmittelbar den gleichnamigen Unterarmbewegungen.
27. Lábpronációkor többnyire eversio, abductio és dorsalflexio társul egymáshoz, míg a szupinációt inversio, adductio és plantarflexio alkotja. – Bei der Pronation des Fußes verbinden sich meist Eversion, Abduktion und Dorsalflexion, während die Supination aus Inversion, Adduktion und Plantarflexion besteht.
28. Ezek az összetett mozgások főként az alsó ugróízület és a lábtő további ízületeinek együttes működéséből származnak. – Diese zusammengesetzten Bewegungen entstehen vor allem durch das Zusammenwirken des unteren Sprunggelenks und weiterer Fußwurzelgelenke.
29. Járás közben a mérsékelt pronáció segíti a talaj egyenetlenségeihez való alkalmazkodást, a szupináció pedig merevebb emelőkart alakít ki az elrugaszkodáshoz. – Beim Gehen unterstützt eine mäßige Pronation die Anpassung an Bodenunebenheiten, während die Supination einen steiferen Hebel für den Abstoß bildet.
30. A forgómozgások pontos értelmezéséhez ezért mindig meg kell nevezni az érintett ízületet, a mozgó csontot, a tengelyt és a kiindulási testhelyzetet. – Für die genaue Deutung von Drehbewegungen müssen daher stets das betroffene Gelenk, der bewegte Knochen, die Achse und die Ausgangsstellung angegeben werden.
(aufklappen)magyar
1. Forgatáskor a testrész egy hossztengely körül mozdul el, miközben a tengelyhez közel fekvő pontjai csak csekély helyváltoztatást végeznek.
2. Az ízület helyzetétől és felépítésétől függően a forgás iránya befelé vagy kifelé mutathat, ezért mediális és laterális rotációt különböztetünk meg.
3. Befelé fordításkor, vagyis berotációkor (rotatio interna), a végtag elülső felszíne a test középvonala felé közeledik.
4. Ezzel ellentétesen a kifelé fordítás, azaz a kirotáció (rotatio externa) a végtag elülső oldalát a középvonaltól távolítja.
5. Különösen jól megfigyelhető ez a két mozgás a váll- és a csípőízületben, amelyek gömbízületi felépítésük miatt több tengely körüli elmozdulást engednek meg.
6. A vállízületben végzett berotáció során a felkar elülső felszíne mediális irányba fordul, miközben a könyök hajlított helyzetében az alkar a has felé mozdul.
7. Kirotáció esetén ugyanez az alkar oldalra tér ki, mert a felkarcsont (humerus) az ellenkező irányban fordul el saját hossztengelye körül.
8. A csípőízület forgásai legkönnyebben behajlított térd mellett ismerhetők fel, amikor a lábszár elmozdulása a combcsont forgásának irányát közvetetten jelzi.
9. Berotációkor a térd előrefelé néző helyzete mellett a lábszár kifelé térhet, míg kirotációkor rendszerint befelé mozdul.
10. Ez a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy a megfigyelt distalis rész a proximálisan forgó csont másik végén helyezkedik el.
11. Az alkaron végbemenő pronáció és szupináció nem egyszerűen a kéz forgása, hanem az orsócsont és a singcsont egymáshoz viszonyított mozgása.
12. Anatómiai alaphelyzetben a tenyér előrefelé néz, az orsócsont (radius) és a singcsont (ulna) pedig közel párhuzamosan helyezkedik el.
13. Pronációkor az orsócsont a singcsont előtt kereszteződik, aminek következtében a tenyér hátrafelé, illetve hajlított könyöknél lefelé fordul.
14. Szupináció során a kereszteződés megszűnik, a két alkarcsont ismét párhuzamos helyzetbe kerül, a tenyér pedig előre vagy felfelé tekint.
15. A mozgások a proximalis és a distalis radioulnaris ízületben egyidejűleg játszódnak le, ezért egyik ízület épsége sem nélkülözhető a teljes mozgásterjedelemhez.
16. Proximalisan az orsócsont feje saját tengelye körül fordul el a gyűrűszalag által kialakított vezetőgyűrűben.
17. Distalisan ezzel szemben az orsócsont ízületi felszíne a viszonylag helyben maradó singcsont feje körül ívelt pályán mozog.
18. A kéz azért követi az orsócsont elmozdulását, mert a kéztőcsontok közvetlenül főként a radius distalis végéhez kapcsolódnak.
19. Könyöknyújtás mellett a felkar bizonyos mértékű forgása is társulhat az alkar mozgásához, ami megnehezítheti a tiszta pronáció és szupináció felismerését.
20. Ennek elkerülésére a vizsgálatot gyakran kilencven fokban hajlított könyökkel végzik, miközben a felkart szorosan a törzs mellett tartják.
21. Pronációt elsősorban a borintó izom (musculus pronator teres) és a négyszögű borintó izom (musculus pronator quadratus) hoz létre.
22. Szupinációkor a hanyintó izom (musculus supinator) mellett különösen hajlított könyöknél a kétfejű karizom (musculus biceps brachii) fejt ki jelentős erőt.
23. Mivel a biceps ina az orsócsont gumóján tapad, összehúzódásakor nemcsak hajlítja a könyököt, hanem az orsócsontot is kifelé forgatja.
24. A pronáció és a szupináció jelentősége főként abban áll, hogy a kéz helyzete a váll nagyobb elmozdítása nélkül igazítható a megfogandó tárgyhoz.
25. Írás, étkezés vagy szerszámhasználat közben az alkar forgása rendszerint a váll, a könyök, a csukló és az ujjak összehangolt mozgásával kapcsolódik össze.
26. A lábon használt pronáció és szupináció kifejezések eltérő, összetettebb mozgásokat jelölnek, ezért nem feleltethetők meg közvetlenül az alkar azonos nevű mozgásainak.
27. Lábpronációkor többnyire eversio, abductio és dorsalflexio társul egymáshoz, míg a szupinációt inversio, adductio és plantarflexio alkotja.
28. Ezek az összetett mozgások főként az alsó ugróízület és a lábtő további ízületeinek együttes működéséből származnak.
29. Járás közben a mérsékelt pronáció segíti a talaj egyenetlenségeihez való alkalmazkodást, a szupináció pedig merevebb emelőkart alakít ki az elrugaszkodáshoz.
30. A forgómozgások pontos értelmezéséhez ezért mindig meg kell nevezni az érintett ízületet, a mozgó csontot, a tengelyt és a kiindulási testhelyzetet.
(aufklappen)német
1. Bei einer Rotation bewegt sich der Körperabschnitt um eine Längsachse, während die nahe der Achse gelegenen Punkte ihren Ort nur geringfügig verändern.
2. Abhängig von Lage und Bau des Gelenks kann die Drehung nach innen oder außen gerichtet sein, weshalb zwischen medialer und lateraler Rotation unterschieden wird.
3. Bei der Einwärtsdrehung beziehungsweise Innenrotation (Rotatio interna) nähert sich die Vorderfläche der Extremität der Körpermittellinie.
4. Im Gegensatz dazu entfernt die Auswärtsdrehung beziehungsweise Außenrotation (Rotatio externa) die Vorderseite der Extremität von der Mittellinie.
5. Besonders deutlich lassen sich beide Bewegungen im Schulter- und Hüftgelenk beobachten, die aufgrund ihres kugelgelenkartigen Baus Bewegungen um mehrere Achsen ermöglichen.
6. Bei der Innenrotation im Schultergelenk dreht sich die Vorderfläche des Oberarms nach medial, während sich der Unterarm bei gebeugtem Ellenbogen zum Bauch bewegt.
7. Bei der Außenrotation weicht derselbe Unterarm seitwärts aus, weil sich der Oberarmknochen (Humerus) in entgegengesetzter Richtung um seine Längsachse dreht.
8. Die Rotationen im Hüftgelenk sind bei gebeugtem Knie am leichtesten zu erkennen, wobei die Bewegung des Unterschenkels die Drehrichtung des Oberschenkelknochens indirekt anzeigt.
9. Bei der Innenrotation kann der Unterschenkel bei nach vorn gerichtetem Knie nach außen ausweichen, während er sich bei der Außenrotation gewöhnlich nach innen bewegt.
10. Dieser scheinbare Widerspruch entsteht dadurch, dass der beobachtete distale Abschnitt am anderen Ende des proximal rotierenden Knochens liegt.
11. Pronation und Supination des Unterarms sind nicht lediglich Drehungen der Hand, sondern Bewegungen von Speiche und Elle zueinander.
12. In anatomischer Grundstellung zeigt die Handfläche nach vorn, während Speiche (Radius) und Elle (Ulna) annähernd parallel liegen.
13. Bei der Pronation kreuzt die Speiche vor der Elle, wodurch sich die Handfläche nach hinten beziehungsweise bei gebeugtem Ellenbogen nach unten dreht.
14. Während der Supination wird die Überkreuzung aufgehoben, beide Unterarmknochen gelangen wieder in eine parallele Stellung, und die Handfläche zeigt nach vorn oder oben.
15. Die Bewegungen laufen gleichzeitig im proximalen und distalen Radioulnargelenk ab, weshalb für den vollständigen Bewegungsumfang beide Gelenke intakt sein müssen.
16. Proximal dreht sich der Speichenkopf in dem vom Ringband gebildeten Führungsring um seine eigene Achse.
17. Distal bewegt sich dagegen die Gelenkfläche der Speiche auf einer bogenförmigen Bahn um den relativ ortsfesten Kopf der Elle.
18. Die Hand folgt der Bewegung der Speiche, weil die Handwurzelknochen unmittelbar vor allem mit dem distalen Ende des Radius verbunden sind.
19. Bei gestrecktem Ellenbogen kann sich die Drehung des Oberarms in gewissem Umfang mit der Unterarmbewegung verbinden, wodurch reine Pronation und Supination schwerer zu erkennen sind.
20. Um dies zu vermeiden, wird die Untersuchung häufig bei rechtwinklig gebeugtem Ellenbogen durchgeführt, während der Oberarm eng am Rumpf gehalten wird.
21. Die Pronation wird vor allem durch den runden Einwärtsdreher (Musculus pronator teres) und den quadratischen Einwärtsdreher (Musculus pronator quadratus) erzeugt.
22. Bei der Supination entfaltet neben dem Auswärtsdreher (Musculus supinator) besonders bei gebeugtem Ellenbogen der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii) eine erhebliche Kraft.
23. Da die Bizepssehne an der Speichenbeinhöcker ansetzt, beugt sie bei ihrer Kontraktion nicht nur den Ellenbogen, sondern dreht auch die Speiche nach außen.
24. Die Bedeutung von Pronation und Supination besteht vor allem darin, dass die Hand ohne größere Bewegung der Schulter an einen zu greifenden Gegenstand angepasst werden kann.
25. Beim Schreiben, Essen oder Benutzen eines Werkzeugs verbindet sich die Unterarmdrehung gewöhnlich mit koordinierten Bewegungen von Schulter, Ellenbogen, Handgelenk und Fingern.
26. Die am Fuß verwendeten Begriffe Pronation und Supination bezeichnen andere, komplexere Bewegungen und entsprechen daher nicht unmittelbar den gleichnamigen Unterarmbewegungen.
27. Bei der Pronation des Fußes verbinden sich meist Eversion, Abduktion und Dorsalflexion, während die Supination aus Inversion, Adduktion und Plantarflexion besteht.
28. Diese zusammengesetzten Bewegungen entstehen vor allem durch das Zusammenwirken des unteren Sprunggelenks und weiterer Fußwurzelgelenke.
29. Beim Gehen unterstützt eine mäßige Pronation die Anpassung an Bodenunebenheiten, während die Supination einen steiferen Hebel für den Abstoß bildet.
30. Für die genaue Deutung von Drehbewegungen müssen daher stets das betroffene Gelenk, der bewegte Knochen, die Achse und die Ausgangsstellung angegeben werden.