15.10 – A látópálya és a látókereszteződés – Sehbahn und Sehnervenkreuzung
1. A látópálya az ingerületvezetés összetett láncolata, amely a szemtől a nyakszirti lebenyben található látókéregig tart. – Die Sehbahn ist eine komplexe Kette der Erregungsleitung, die vom Auge bis zur Sehrinde im Okzipitallappen (Lobus occipitalis) reicht.
2. Fejlődéstani szempontból a látóideg nem valódi környéki ideg, hanem az agyvelő kihelyezett része. – Entwicklungsgeschichtlich ist der Sehnerv (Nervus opticus) kein echter peripherer Nerv, sondern eine Ausstülpung des Gehirns (Encephalon).
3. A fényingert feldolgozó láncolat első három neuronja magában az ideghártyában helyezkedik el. – Die ersten drei Neurone der Kette, die den Lichtreiz verarbeiten, befinden sich in der Netzhaut (Retina) selbst.
4. Az első neuront a fényérzékeny receptorsejtek, vagyis a pálcikák és a csapok alkotják. – Das erste Neuron wird von den Photorezeptoren, also den Stäbchen und Zapfen, gebildet.
5. A pálcikák a szürkületi látásért, míg a csapok a színlátásért és az éleslátásért felelősek. – Die Stäbchen sind für das Dämmerungssehen zuständig, während die Zapfen für das Farbensehen und die Sehschärfe verantwortlich sind.
6. A második neuront az ideghártya kétnyúlványú sejtjei képviselik, amelyek összekötik a receptorokat a dúcsejtekkel. – Das zweite Neuron wird durch die Bipolarzellen der Netzhaut repräsentiert, welche die Rezeptoren mit den Ganglienzellen verbinden.
7. A harmadik neuronok a dúcsejtek, amelyeknek hosszú nyúlványai alkotják a látóideg rostjait. – Die dritten Neurone sind die Ganglienzellen (Stratum ganglionicum), deren lange Axone die Fasern des Sehnervs bilden.
8. Ezek a rostok a vakfoltnál gyűlnek össze és hagyják el a szemgolyót. – Diese Fasern sammeln sich an der Sehnervpapille (Discus nervi optici) und verlassen dort als blinder Fleck den Augapfel.
9. A látóideg a szemüregből a csontos csatornán keresztül lép be a koponyaüregbe. – Der Sehnerv tritt aus der Augenhöhle (Orbita) durch den Sehnervenkanal (Canalis opticus) in die Schädelhöhle ein.
10. Az agyalapi mirigy előtt a kétoldali látóideg rostjai találkoznak és részlegesen átkereszteződnek. – Vor der Hirnanhangsdrüse (Hypophyse) treffen die Fasern beider Sehnerven zusammen und kreuzen sich teilweise.
11. Ezt a területet látókereszteződésnek nevezzük. – Dieser Bereich wird als Sehnervenkreuzung (Chiasma opticum) bezeichnet.
12. A kereszteződés során az ideghártya orr felőli feléből érkező rostok az ellenkező oldalra futnak. – Bei der Kreuzung ziehen die Fasern, die aus der nasalen Netzhauthälfte stammen, auf die Gegenseite.
13. Ezzel szemben a halánték felőli félből kiinduló rostok kereszteződés nélkül azonos oldalon maradnak. – Im Gegensatz dazu verbleiben die Fasern aus der temporalen Hälfte ohne Kreuzung auf der gleichen Seite.
14. Ennek következtében az egyik oldali látótér fele mindkét szemből ugyanabba az agyféltekébe vetül. – Infolgedessen wird eine Hälfte des Gesichtsfeldes aus beiden Augen in die gleiche Hirnhemisphäre projiziert.
15. A látókereszteződés után a rostnyalábokat már látókötegnek hívjuk. – Nach der Sehnervenkreuzung werden die Faserbündel als Sehtrakt (Tractus opticus) bezeichnet.
16. A látóköteg a köztiagy hátsó-oldalsó részéhez húzódik és megkerüli az agytörzset. – Der Sehtrakt zieht zum posterolateralen Teil des Zwischenhirns (Diencephalon) und umgeht den Hirnstamm.
17. A rostok többsége a talamusz egyik specifikus magjában, a külső térdestestben végződik. – Der Großteil der Fasern endet in einem spezifischen Kern des Thalamus, dem seitlichen Kniehöcker (Corpus geniculatum laterale).
18. Itt történik meg az átkapcsolódás a látópálya negyedik neuronjára. – Hier erfolgt die Umschaltung auf das vierte Neuron der Sehbahn.
19. A külső térdestest sejtjei alkotják a látás agykéreg alatti legfontosabb központját. – Die Zellen des Corpus geniculatum laterale bilden das wichtigste subkortikale Zentrum des Sehens.
20. Innen indul ki a látókisugárzás, amely a belső tokon keresztül halad hátrafelé. – Von hier entspringt die Sehstrahlung (Radiatio optica), die durch die innere Kapsel (Capsula interna) nach hinten verläuft.
21. A látókisugárzás rostjai a látópálya utolsó szakaszát képviselik az agykéreg előtt. – Die Fasern der Sehstrahlung stellen den letzten Abschnitt der Sehbahn vor der Hirnrinde dar.
22. A pálya az elsődleges látókéregben végződik, amely a nyakszirti lebeny belső felszínén található. – Die Bahn endet in der primären Sehrinde (Area striata), die sich auf der Innenseite des Okzipitallappens befindet.
23. Ezt a területet a funkcionális felosztás szerint 17-es Brodmann-mezőként jelölik. – Dieser Bereich wird nach der funktionellen Einteilung als Brodmann-Areal 17 bezeichnet.
24. Az elsődleges látókéregben alakul ki a tudatos látásérzéklet. – In der primären Sehrinde entsteht der bewusste Seheindruck.
25. Itt azonban még nem történik meg a látott kép vagy forma teljes értelmezése. – Hier erfolgt jedoch noch keine vollständige Interpretation des gesehenen Bildes oder der Form.
26. A vizuális információk további feldolgozása a másodlagos és harmadlagos látómezőkben zajlik. – Die weitere Verarbeitung visueller Informationen findet in den sekundären und tertiären Sehfeldern statt.
27. Ezek a területek felelősek a látott tárgyak felismeréséért és jelentésük azonosításáért. – Diese Areale sind für das Erkennen der gesehenen Gegenstände und die Identifizierung ihrer Bedeutung verantwortlich.
28. A teljes látópálya mentén megmarad az ideghártya pontszerű leképeződése, amit retinotópiának nevezünk. – Entlang der gesamten Sehbahn bleibt die punktförmige Abbildung der Netzhaut erhalten, was als Retinotopie bezeichnet wird.
29. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos területek az agykéregben is szomszédos pontoknak felelnek meg. – Das bedeutet, dass benachbarte Areale auch in der Hirnrinde benachbarten Punkten entsprechen.
30. A látóideg teljes megszakadása az érintett szem teljes vakságát okozza. – Eine vollständige Unterbrechung des Sehnervs führt zur totalen Erblindung des betroffenen Auges.
31. A látókereszteződés középső részének károsodása jellegzetes látótérkieséshez vezet. – Eine Schädigung des mittleren Teils der Sehnervenkreuzung führt zu einem charakteristischen Gesichtsfeldausfall.
32. Ilyenkor a két oldali halántéki látótér esik ki, amit „szemellenzős” látásnak is hívnak. – In diesem Fall fällt das beidseitige temporale Gesichtsfeld aus, was auch als bitemporale Hemianopsie bezeichnet wird.
33. Ezt gyakran az agyalapi mirigy daganata okozza, amely alulról nyomja a kereszteződést. – Dies wird oft durch einen Tumor der Hirnanhangsdrüse verursacht, der die Kreuzung von unten komprimiert.
34. A látóköteg vagy a látókisugárzás egyoldali sérülése az ellenoldali látótérfél vakságát eredményezi. – Eine einseitige Verletzung des Sehtrakts oder der Sehstrahlung resultiert in einer Blindheit der gegenüberliegenden Gesichtsfeldhälfte (homonyme Hemianopsie).
35. Az agykérgi látóközpont kétoldali pusztulása a látásérzet teljes elvesztéséhez vezet. – Eine beidseitige Zerstörung des kortikalen Sehzentrums führt zum vollständigen Verlust der Sehempfindung (kortikale Blindheit).
36. A látópályából bizonyos rostok még az átkapcsolódás előtt leválnak reflexek céljából. – Bestimmte Fasern zweigen bereits vor der Umschaltung aus der Sehbahn für Reflexzwecke ab.
37. Ezek a rostok a középagy tetőlemezéhez vagy a látóideg-kereszteződés feletti területre futnak. – Diese Fasern ziehen zum Mittelhirndach oder zur prätektalen Region.
38. Alapvető szerepük van a pupillareflex közvetítésében és szabályozásában. – Sie haben eine grundlegende Rolle bei der Vermittlung und Regulation des Pupillenreflexes.
39. A fény hatására bekövetkező pupillaszűkülés biztosítja az ideghártya védelmét a túlzott megvilágítástól. – Die lichtbedingte Pupillenverengung gewährleistet den Schutz der Netzhaut vor übermäßiger Beleuchtung.
40. Mivel a reflexrostok mindkét oldali maghoz futnak, a fényinger mindkét pupillát egyszerre szűkíti. – Da die Reflexfasern zu den Kernen beider Seiten ziehen, verengt der Lichtreiz beide Pupillen gleichzeitig.
41. Ezt a jelenséget nevezzük közvetlen és konszenzuális pupillareflexnek. – Dieses Phänomen wird als direkter und konsensueller Pupillenreflex bezeichnet.
42. A látópálya rostjai részt vesznek a szemmozgások és a fejhelyzet koordinálásában is. – Fasern der Sehbahn sind auch an der Koordination der Augenbewegungen und der Kopfhaltung beteiligt.
43. A középagyi ikertestek felső dombjai fontos kéreg alatti látóreflex-központok. – Die oberen Hügel der Vierhügelplatte (Colliculi superiores) im Mittelhirn (Mesencephalon) sind wichtige subkortikale Sehreflexzentren.
44. Segítségükkel a szem és a fej reflexszerűen a váratlanul feltűnő fény felé fordul. – Mit ihrer Hilfe wenden sich Auge und Kopf reflexartig dem unerwartet auftauchenden Licht zu.
45. A látópálya épsége elengedhetetlen a térlátáshoz és a tárgyak távolságának becsléséhez. – Die Integrität der Sehbahn ist unerlässlich für das räumliche Sehen und die Entfernungsschätzung von Gegenständen.
46. A látóideget ellátó fő erek a központi verőér és a központi visszér. – Die Hauptgefäße zur Versorgung des Sehnervs sind die Zentralarterie (Arteria centralis retinae) und die Zentralvene (Vena centralis retinae).
47. Ezek az erek a látóideg állományában futva érik el az ideghártyát. – Diese Gefäße erreichen die Netzhaut, indem sie im Gewebe des Sehnervs verlaufen.
48. A látóidegfő vizsgálata szemtükrözéssel fontos módszer a belgyógyászati diagnosztikában. – Die Untersuchung des Sehnervenkopfes mittels Ophthalmoskopie ist eine wichtige Methode in der internistischen Diagnostik.
49. A megnövekedett agynyomás az idegfő duzzanatát, úgynevezett pangásos papillát okozhat. – Ein erhöhter Hirndruck kann eine Schwellung des Nervenkopfes, eine sogenannte Stauungspapille, verursachen.
50. Az ideghártya és a látópálya összetett rendszere biztosítja a külvilág nagyfelbontású észlelését. – Das komplexe System der Netzhaut und der Sehbahn gewährleistet die hochauflösende Wahrnehmung der Außenwelt.
(aufklappen)magyar
1. A látópálya az ingerületvezetés összetett láncolata, amely a szemtől a nyakszirti lebenyben található látókéregig tart.
2. Fejlődéstani szempontból a látóideg nem valódi környéki ideg, hanem az agyvelő kihelyezett része.
3. A fényingert feldolgozó láncolat első három neuronja magában az ideghártyában helyezkedik el.
4. Az első neuront a fényérzékeny receptorsejtek, vagyis a pálcikák és a csapok alkotják.
5. A pálcikák a szürkületi látásért, míg a csapok a színlátásért és az éleslátásért felelősek.
6. A második neuront az ideghártya kétnyúlványú sejtjei képviselik, amelyek összekötik a receptorokat a dúcsejtekkel.
7. A harmadik neuronok a dúcsejtek, amelyeknek hosszú nyúlványai alkotják a látóideg rostjait.
8. Ezek a rostok a vakfoltnál gyűlnek össze és hagyják el a szemgolyót.
9. A látóideg a szemüregből a csontos csatornán keresztül lép be a koponyaüregbe.
10. Az agyalapi mirigy előtt a kétoldali látóideg rostjai találkoznak és részlegesen átkereszteződnek.
11. Ezt a területet látókereszteződésnek nevezzük.
12. A kereszteződés során az ideghártya orr felőli feléből érkező rostok az ellenkező oldalra futnak.
13. Ezzel szemben a halánték felőli félből kiinduló rostok kereszteződés nélkül azonos oldalon maradnak.
14. Ennek következtében az egyik oldali látótér fele mindkét szemből ugyanabba az agyféltekébe vetül.
15. A látókereszteződés után a rostnyalábokat már látókötegnek hívjuk.
16. A látóköteg a köztiagy hátsó-oldalsó részéhez húzódik és megkerüli az agytörzset.
17. A rostok többsége a talamusz egyik specifikus magjában, a külső térdestestben végződik.
18. Itt történik meg az átkapcsolódás a látópálya negyedik neuronjára.
19. A külső térdestest sejtjei alkotják a látás agykéreg alatti legfontosabb központját.
20. Innen indul ki a látókisugárzás, amely a belső tokon keresztül halad hátrafelé.
21. A látókisugárzás rostjai a látópálya utolsó szakaszát képviselik az agykéreg előtt.
22. A pálya az elsődleges látókéregben végződik, amely a nyakszirti lebeny belső felszínén található.
23. Ezt a területet a funkcionális felosztás szerint 17-es Brodmann-mezőként jelölik.
24. Az elsődleges látókéregben alakul ki a tudatos látásérzéklet.
25. Itt azonban még nem történik meg a látott kép vagy forma teljes értelmezése.
26. A vizuális információk további feldolgozása a másodlagos és harmadlagos látómezőkben zajlik.
27. Ezek a területek felelősek a látott tárgyak felismeréséért és jelentésük azonosításáért.
28. A teljes látópálya mentén megmarad az ideghártya pontszerű leképeződése, amit retinotópiának nevezünk.
29. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos területek az agykéregben is szomszédos pontoknak felelnek meg.
30. A látóideg teljes megszakadása az érintett szem teljes vakságát okozza.
31. A látókereszteződés középső részének károsodása jellegzetes látótérkieséshez vezet.
32. Ilyenkor a két oldali halántéki látótér esik ki, amit „szemellenzős” látásnak is hívnak.
33. Ezt gyakran az agyalapi mirigy daganata okozza, amely alulról nyomja a kereszteződést.
34. A látóköteg vagy a látókisugárzás egyoldali sérülése az ellenoldali látótérfél vakságát eredményezi.
35. Az agykérgi látóközpont kétoldali pusztulása a látásérzet teljes elvesztéséhez vezet.
36. A látópályából bizonyos rostok még az átkapcsolódás előtt leválnak reflexek céljából.
37. Ezek a rostok a középagy tetőlemezéhez vagy a látóideg-kereszteződés feletti területre futnak.
38. Alapvető szerepük van a pupillareflex közvetítésében és szabályozásában.
39. A fény hatására bekövetkező pupillaszűkülés biztosítja az ideghártya védelmét a túlzott megvilágítástól.
40. Mivel a reflexrostok mindkét oldali maghoz futnak, a fényinger mindkét pupillát egyszerre szűkíti.
41. Ezt a jelenséget nevezzük közvetlen és konszenzuális pupillareflexnek.
42. A látópálya rostjai részt vesznek a szemmozgások és a fejhelyzet koordinálásában is.
43. A középagyi ikertestek felső dombjai fontos kéreg alatti látóreflex-központok.
44. Segítségükkel a szem és a fej reflexszerűen a váratlanul feltűnő fény felé fordul.
45. A látópálya épsége elengedhetetlen a térlátáshoz és a tárgyak távolságának becsléséhez.
46. A látóideget ellátó fő erek a központi verőér és a központi visszér.
47. Ezek az erek a látóideg állományában futva érik el az ideghártyát.
48. A látóidegfő vizsgálata szemtükrözéssel fontos módszer a belgyógyászati diagnosztikában.
49. A megnövekedett agynyomás az idegfő duzzanatát, úgynevezett pangásos papillát okozhat.
50. Az ideghártya és a látópálya összetett rendszere biztosítja a külvilág nagyfelbontású észlelését.
(aufklappen)német
1. Die Sehbahn ist eine komplexe Kette der Erregungsleitung, die vom Auge bis zur Sehrinde im Okzipitallappen (Lobus occipitalis) reicht.
2. Entwicklungsgeschichtlich ist der Sehnerv (Nervus opticus) kein echter peripherer Nerv, sondern eine Ausstülpung des Gehirns (Encephalon).
3. Die ersten drei Neurone der Kette, die den Lichtreiz verarbeiten, befinden sich in der Netzhaut (Retina) selbst.
4. Das erste Neuron wird von den Photorezeptoren, also den Stäbchen und Zapfen, gebildet.
5. Die Stäbchen sind für das Dämmerungssehen zuständig, während die Zapfen für das Farbensehen und die Sehschärfe verantwortlich sind.
6. Das zweite Neuron wird durch die Bipolarzellen der Netzhaut repräsentiert, welche die Rezeptoren mit den Ganglienzellen verbinden.
7. Die dritten Neurone sind die Ganglienzellen (Stratum ganglionicum), deren lange Axone die Fasern des Sehnervs bilden.
8. Diese Fasern sammeln sich an der Sehnervpapille (Discus nervi optici) und verlassen dort als blinder Fleck den Augapfel.
9. Der Sehnerv tritt aus der Augenhöhle (Orbita) durch den Sehnervenkanal (Canalis opticus) in die Schädelhöhle ein.
10. Vor der Hirnanhangsdrüse (Hypophyse) treffen die Fasern beider Sehnerven zusammen und kreuzen sich teilweise.
11. Dieser Bereich wird als Sehnervenkreuzung (Chiasma opticum) bezeichnet.
12. Bei der Kreuzung ziehen die Fasern, die aus der nasalen Netzhauthälfte stammen, auf die Gegenseite.
13. Im Gegensatz dazu verbleiben die Fasern aus der temporalen Hälfte ohne Kreuzung auf der gleichen Seite.
14. Infolgedessen wird eine Hälfte des Gesichtsfeldes aus beiden Augen in die gleiche Hirnhemisphäre projiziert.
15. Nach der Sehnervenkreuzung werden die Faserbündel als Sehtrakt (Tractus opticus) bezeichnet.
16. Der Sehtrakt zieht zum posterolateralen Teil des Zwischenhirns (Diencephalon) und umgeht den Hirnstamm.
17. Der Großteil der Fasern endet in einem spezifischen Kern des Thalamus, dem seitlichen Kniehöcker (Corpus geniculatum laterale).
18. Hier erfolgt die Umschaltung auf das vierte Neuron der Sehbahn.
19. Die Zellen des Corpus geniculatum laterale bilden das wichtigste subkortikale Zentrum des Sehens.
20. Von hier entspringt die Sehstrahlung (Radiatio optica), die durch die innere Kapsel (Capsula interna) nach hinten verläuft.
21. Die Fasern der Sehstrahlung stellen den letzten Abschnitt der Sehbahn vor der Hirnrinde dar.
22. Die Bahn endet in der primären Sehrinde (Area striata), die sich auf der Innenseite des Okzipitallappens befindet.
23. Dieser Bereich wird nach der funktionellen Einteilung als Brodmann-Areal 17 bezeichnet.
24. In der primären Sehrinde entsteht der bewusste Seheindruck.
25. Hier erfolgt jedoch noch keine vollständige Interpretation des gesehenen Bildes oder der Form.
26. Die weitere Verarbeitung visueller Informationen findet in den sekundären und tertiären Sehfeldern statt.
27. Diese Areale sind für das Erkennen der gesehenen Gegenstände und die Identifizierung ihrer Bedeutung verantwortlich.
28. Entlang der gesamten Sehbahn bleibt die punktförmige Abbildung der Netzhaut erhalten, was als Retinotopie bezeichnet wird.
29. Das bedeutet, dass benachbarte Areale auch in der Hirnrinde benachbarten Punkten entsprechen.
30. Eine vollständige Unterbrechung des Sehnervs führt zur totalen Erblindung des betroffenen Auges.
31. Eine Schädigung des mittleren Teils der Sehnervenkreuzung führt zu einem charakteristischen Gesichtsfeldausfall.
32. In diesem Fall fällt das beidseitige temporale Gesichtsfeld aus, was auch als bitemporale Hemianopsie bezeichnet wird.
33. Dies wird oft durch einen Tumor der Hirnanhangsdrüse verursacht, der die Kreuzung von unten komprimiert.
34. Eine einseitige Verletzung des Sehtrakts oder der Sehstrahlung resultiert in einer Blindheit der gegenüberliegenden Gesichtsfeldhälfte (homonyme Hemianopsie).
35. Eine beidseitige Zerstörung des kortikalen Sehzentrums führt zum vollständigen Verlust der Sehempfindung (kortikale Blindheit).
36. Bestimmte Fasern zweigen bereits vor der Umschaltung aus der Sehbahn für Reflexzwecke ab.
37. Diese Fasern ziehen zum Mittelhirndach oder zur prätektalen Region.
38. Sie haben eine grundlegende Rolle bei der Vermittlung und Regulation des Pupillenreflexes.
39. Die lichtbedingte Pupillenverengung gewährleistet den Schutz der Netzhaut vor übermäßiger Beleuchtung.
40. Da die Reflexfasern zu den Kernen beider Seiten ziehen, verengt der Lichtreiz beide Pupillen gleichzeitig.
41. Dieses Phänomen wird als direkter und konsensueller Pupillenreflex bezeichnet.
42. Fasern der Sehbahn sind auch an der Koordination der Augenbewegungen und der Kopfhaltung beteiligt.
43. Die oberen Hügel der Vierhügelplatte (Colliculi superiores) im Mittelhirn (Mesencephalon) sind wichtige subkortikale Sehreflexzentren.
44. Mit ihrer Hilfe wenden sich Auge und Kopf reflexartig dem unerwartet auftauchenden Licht zu.
45. Die Integrität der Sehbahn ist unerlässlich für das räumliche Sehen und die Entfernungsschätzung von Gegenständen.
46. Die Hauptgefäße zur Versorgung des Sehnervs sind die Zentralarterie (Arteria centralis retinae) und die Zentralvene (Vena centralis retinae).
47. Diese Gefäße erreichen die Netzhaut, indem sie im Gewebe des Sehnervs verlaufen.
48. Die Untersuchung des Sehnervenkopfes mittels Ophthalmoskopie ist eine wichtige Methode in der internistischen Diagnostik.
49. Ein erhöhter Hirndruck kann eine Schwellung des Nervenkopfes, eine sogenannte Stauungspapille, verursachen.
50. Das komplexe System der Netzhaut und der Sehbahn gewährleistet die hochauflösende Wahrnehmung der Außenwelt.