15.9 – A csarnokvíz és az üvegtest – Kammerwasser und Glaskörper
1. A szem fénytörő közegei közé a szaruhártya, a csarnokvíz, a szemlencse és az üvegtest tartozik. – Zu den lichtbrechenden Medien des Auges gehören die Hornhaut, das Kammerwasser, die Augenlinse und der Glaskörper.
2. A csarnokvíz a szem elülső részének üregeit tölti ki, míg az üvegtest a szemlencse mögött helyezkedik el. – Das Kammerwasser füllt die Hohlräume des vorderen Augenabschnitts, während der Glaskörper hinter der Augenlinse liegt.
3. Mindkét közeg átlátszó, ezért lehetővé teszi, hogy a fénysugarak eljussanak az ideghártyához. – Beide Medien sind durchsichtig und ermöglichen dadurch, dass die Lichtstrahlen zur Netzhaut gelangen.
4. A csarnokvíz tiszta, színtelen folyadék, amelynek összetétele részben a vérplazmáéhoz hasonlít. – Das Kammerwasser (Humor aquosus) ist eine klare, farblose Flüssigkeit, deren Zusammensetzung teilweise der des Blutplasmas ähnelt.
5. Fehérjetartalma azonban lényegesen alacsonyabb, mint a vérplazmáé. – Sein Proteingehalt ist jedoch wesentlich niedriger als der des Blutplasmas.
6. A csarnokvizet elsősorban a sugártest nyúlványainak hámsejtjei termelik. – Das Kammerwasser wird hauptsächlich von den Epithelzellen der Ziliarkörperfortsätze (Processus ciliares) gebildet.
7. A folyadék képződésében aktív kiválasztási folyamatok és a vérből történő szűrés egyaránt részt vesznek. – An der Bildung der Flüssigkeit sind sowohl aktive Sekretionsvorgänge als auch eine Filtration aus dem Blut beteiligt.
8. A frissen képződött csarnokvíz először a hátulsó szemcsarnokba kerül. – Das neu gebildete Kammerwasser gelangt zunächst in die hintere Augenkammer (Camera posterior bulbi).
9. A hátulsó szemcsarnok a szivárványhártya mögött, valamint a szemlencse és a sugártest előtt található keskeny tér. – Die hintere Augenkammer ist ein schmaler Raum hinter der Regenbogenhaut sowie vor der Augenlinse und dem Ziliarkörper.
10. Innen a csarnokvíz a pupillán keresztül az elülső szemcsarnokba áramlik. – Von dort fließt das Kammerwasser durch die Pupille in die vordere Augenkammer (Camera anterior bulbi).
11. Az elülső szemcsarnokot elöl a szaruhártya, hátul pedig a szivárványhártya határolja. – Die vordere Augenkammer wird vorne von der Hornhaut und hinten von der Regenbogenhaut begrenzt.
12. A szaruhártya és a szivárványhártya találkozásánál alakul ki a szem csarnokzugának nevezett terület. – An der Übergangsstelle zwischen Hornhaut und Regenbogenhaut entsteht der als Kammerwinkel bezeichnete Bereich (Angulus iridocornealis).
13. A csarnokzugban finom kötőszövetes gerendákból álló szivacsos hálózat helyezkedik el. – Im Kammerwinkel liegt ein schwammartiges Netzwerk aus feinen bindegewebigen Balken, das Trabekelwerk.
14. A csarnokvíz a trabekuláris hálózaton keresztül jut az ínhártya vénás öblébe. – Durch das Trabekelwerk gelangt das Kammerwasser in den venösen Sinus der Lederhaut (Sinus venosus sclerae).
15. Ezt a körkörösen futó elvezető csatornát Schlemm-csatornának is nevezik. – Dieser ringförmig verlaufende Abflusskanal wird auch als Schlemm-Kanal bezeichnet.
16. A folyadék a Schlemm-csatornából kisebb gyűjtőcsatornákon keresztül a szem felszíni vénáiba kerül. – Aus dem Schlemm-Kanal gelangt die Flüssigkeit über kleinere Sammelkanäle in die oberflächlichen Venen des Auges.
17. A csarnokvíz kisebb része a sugártest és az érhártya szövetein keresztül is elvezetődhet. – Ein kleinerer Teil des Kammerwassers kann auch durch die Gewebe des Ziliarkörpers und der Aderhaut abfließen.
18. A csarnokvíz folyamatos képződése és elvezetése állandó folyadékkeringést hoz létre a szem elülső részében. – Die fortlaufende Bildung und Ableitung des Kammerwassers erzeugen eine ständige Flüssigkeitszirkulation im vorderen Augenabschnitt.
19. Ez a keringés tápanyagokkal látja el az ereket nem tartalmazó szaruhártyát és szemlencsét. – Diese Zirkulation versorgt die gefäßlose Hornhaut und Augenlinse mit Nährstoffen.
20. A csarnokvíz oxigént és szőlőcukrot szállít ezekhez a képletekhez, és elszállítja anyagcseretermékeiket. – Das Kammerwasser transportiert Sauerstoff und Glukose zu diesen Strukturen und führt ihre Stoffwechselprodukte ab.
21. A folyadék emellett hozzájárul a szemgolyó alakjának és belső nyomásának fenntartásához. – Die Flüssigkeit trägt außerdem zur Erhaltung der Form des Augapfels und seines Innendrucks bei.
22. A szem belső nyomását szemnyomásnak vagy intraokuláris nyomásnak nevezzük. – Den Druck im Inneren des Auges bezeichnet man als Augeninnendruck oder intraokularen Druck.
23. A normális szemnyomás a csarnokvíz termelődése és elvezetése közötti egyensúlytól függ. – Der normale Augeninnendruck hängt vom Gleichgewicht zwischen der Bildung und dem Abfluss des Kammerwassers ab.
24. Ha a folyadék elvezetése akadályozott, a szemnyomás kórosan megemelkedhet. – Ist der Abfluss der Flüssigkeit behindert, kann der Augeninnendruck krankhaft ansteigen.
25. A tartósan magas szemnyomás károsíthatja a látóideget, és szerepet játszhat a zöld hályog kialakulásában. – Ein dauerhaft erhöhter Augeninnendruck kann den Sehnerv schädigen und an der Entstehung des Grünen Stars beteiligt sein.
26. A vér és a csarnokvíz közötti gát szabályozza, hogy mely anyagok kerülhetnek be a szemcsarnokokba. – Die Blut-Kammerwasser-Schranke reguliert, welche Stoffe in die Augenkammern gelangen können.
27. Ezt a gátat többek között a sugártest hámsejtjei közötti szoros kapcsolatok alkotják. – Diese Schranke wird unter anderem durch die dichten Verbindungen zwischen den Epithelzellen des Ziliarkörpers gebildet.
28. Gyulladás esetén a gát áteresztőbbé válhat, ezért fehérjék és sejtek jelenhetnek meg a csarnokvízben. – Bei einer Entzündung kann die Schranke durchlässiger werden, sodass Proteine und Zellen im Kammerwasser auftreten können.
29. A szemlencse mögötti nagy üreget az üvegtest tölti ki. – Der große Hohlraum hinter der Augenlinse wird vom Glaskörper (Corpus vitreum) ausgefüllt.
30. Az üvegtest a szemgolyó térfogatának mintegy négyötödét foglalja el. – Der Glaskörper nimmt ungefähr vier Fünftel des Volumens des Augapfels ein.
31. Átlátszó, kocsonyás anyag, amelynek legnagyobb része vízből áll. – Er ist eine durchsichtige, gallertartige Substanz, die zum größten Teil aus Wasser besteht.
32. Finom szerkezetét főként vékony kollagénrostok és nagy vízmegkötő képességű hialuronsav alkotja. – Seine feine Struktur besteht vor allem aus dünnen Kollagenfasern und stark wasserbindender Hyaluronsäure.
33. A kollagénrostok laza térhálót képeznek, amelyben a víz egyenletesen oszlik el. – Die Kollagenfasern bilden ein lockeres räumliches Netzwerk, in dem das Wasser gleichmäßig verteilt ist.
34. Az üvegtest külső része tömörebb, és vékony határhártyát alkot. – Der äußere Bereich des Glaskörpers ist dichter und bildet eine dünne Grenzmembran (Membrana hyaloidea).
35. Az üvegtest legerősebben az ideghártya elülső szélénél, az úgynevezett üvegtestalap területén rögzül. – Am stärksten ist der Glaskörper am vorderen Rand der Netzhaut im Bereich der sogenannten Glaskörperbasis befestigt.
36. További tapadási helyei a látóidegfő, a sárgafolt környéke és a szemlencse hátulsó felszíne. – Weitere Anheftungsstellen befinden sich am Sehnervenkopf, im Bereich des Gelben Flecks und an der hinteren Fläche der Augenlinse.
37. Az üvegtest elülső felszínén sekély bemélyedés található, amelybe a szemlencse hátulsó része illeszkedik. – An der Vorderfläche des Glaskörpers befindet sich eine flache Vertiefung, in welche die Rückseite der Augenlinse eingepasst ist.
38. Ezt a bemélyedést üvegtesti lencsegödörnek nevezzük. – Diese Vertiefung wird als Linsengrube des Glaskörpers (Fossa hyaloidea) bezeichnet.
39. Az üvegtest közepén egy alig felismerhető csatorna húzódik a szemlencse mögötti területtől a látóidegfőig. – In der Mitte des Glaskörpers verläuft ein kaum erkennbarer Kanal vom Bereich hinter der Augenlinse bis zum Sehnervenkopf.
40. Ez az üvegtesti csatorna a magzati életben itt futó ér maradványának felel meg. – Dieser Glaskörperkanal (Canalis hyaloideus) entspricht dem Überrest eines Gefäßes, das während der Embryonalzeit hier verlief.
41. Az üvegtestben nincsenek vérerek és idegek, ezért tápanyagellátása a környező szövetek felől történik. – Der Glaskörper enthält keine Blutgefäße und Nerven, weshalb seine Versorgung aus den umgebenden Geweben erfolgt.
42. Az üvegtest megtámasztja a szemgolyót, és segít az ideghártyát a megfelelő helyzetben tartani. – Der Glaskörper stützt den Augapfel und hilft dabei, die Netzhaut in ihrer richtigen Lage zu halten.
43. Kocsonyás állománya tompítja a mechanikai hatásokat, és fékezi a szem belső képleteinek hirtelen elmozdulását. – Seine gallertartige Substanz dämpft mechanische Einwirkungen und bremst plötzliche Bewegungen der inneren Augenstrukturen.
44. Az életkor előrehaladtával az üvegtest részben elfolyósodhat, rostjai pedig összecsapzódhatnak és úszó homályokat okozhatnak. – Mit zunehmendem Alter kann sich der Glaskörper teilweise verflüssigen, während sich seine Fasern zusammenlagern und bewegliche Trübungen verursachen können.
45. A csarnokvíz tehát folyamatosan keringő, tápláló folyadék, az üvegtest pedig tartósabb, kocsonyás támasztó- és fénytörő közeg. – Das Kammerwasser ist somit eine ständig zirkulierende, ernährende Flüssigkeit, während der Glaskörper ein beständigeres, gallertartiges Stütz- und Brechungsmedium darstellt.
(aufklappen)magyar
1. A szem fénytörő közegei közé a szaruhártya, a csarnokvíz, a szemlencse és az üvegtest tartozik.
2. A csarnokvíz a szem elülső részének üregeit tölti ki, míg az üvegtest a szemlencse mögött helyezkedik el.
3. Mindkét közeg átlátszó, ezért lehetővé teszi, hogy a fénysugarak eljussanak az ideghártyához.
4. A csarnokvíz tiszta, színtelen folyadék, amelynek összetétele részben a vérplazmáéhoz hasonlít.
5. Fehérjetartalma azonban lényegesen alacsonyabb, mint a vérplazmáé.
6. A csarnokvizet elsősorban a sugártest nyúlványainak hámsejtjei termelik.
7. A folyadék képződésében aktív kiválasztási folyamatok és a vérből történő szűrés egyaránt részt vesznek.
8. A frissen képződött csarnokvíz először a hátulsó szemcsarnokba kerül.
9. A hátulsó szemcsarnok a szivárványhártya mögött, valamint a szemlencse és a sugártest előtt található keskeny tér.
10. Innen a csarnokvíz a pupillán keresztül az elülső szemcsarnokba áramlik.
11. Az elülső szemcsarnokot elöl a szaruhártya, hátul pedig a szivárványhártya határolja.
12. A szaruhártya és a szivárványhártya találkozásánál alakul ki a szem csarnokzugának nevezett terület.
13. A csarnokzugban finom kötőszövetes gerendákból álló szivacsos hálózat helyezkedik el.
14. A csarnokvíz a trabekuláris hálózaton keresztül jut az ínhártya vénás öblébe.
15. Ezt a körkörösen futó elvezető csatornát Schlemm-csatornának is nevezik.
16. A folyadék a Schlemm-csatornából kisebb gyűjtőcsatornákon keresztül a szem felszíni vénáiba kerül.
17. A csarnokvíz kisebb része a sugártest és az érhártya szövetein keresztül is elvezetődhet.
18. A csarnokvíz folyamatos képződése és elvezetése állandó folyadékkeringést hoz létre a szem elülső részében.
19. Ez a keringés tápanyagokkal látja el az ereket nem tartalmazó szaruhártyát és szemlencsét.
20. A csarnokvíz oxigént és szőlőcukrot szállít ezekhez a képletekhez, és elszállítja anyagcseretermékeiket.
21. A folyadék emellett hozzájárul a szemgolyó alakjának és belső nyomásának fenntartásához.
22. A szem belső nyomását szemnyomásnak vagy intraokuláris nyomásnak nevezzük.
23. A normális szemnyomás a csarnokvíz termelődése és elvezetése közötti egyensúlytól függ.
24. Ha a folyadék elvezetése akadályozott, a szemnyomás kórosan megemelkedhet.
25. A tartósan magas szemnyomás károsíthatja a látóideget, és szerepet játszhat a zöld hályog kialakulásában.
26. A vér és a csarnokvíz közötti gát szabályozza, hogy mely anyagok kerülhetnek be a szemcsarnokokba.
27. Ezt a gátat többek között a sugártest hámsejtjei közötti szoros kapcsolatok alkotják.
28. Gyulladás esetén a gát áteresztőbbé válhat, ezért fehérjék és sejtek jelenhetnek meg a csarnokvízben.
29. A szemlencse mögötti nagy üreget az üvegtest tölti ki.
30. Az üvegtest a szemgolyó térfogatának mintegy négyötödét foglalja el.
31. Átlátszó, kocsonyás anyag, amelynek legnagyobb része vízből áll.
32. Finom szerkezetét főként vékony kollagénrostok és nagy vízmegkötő képességű hialuronsav alkotja.
33. A kollagénrostok laza térhálót képeznek, amelyben a víz egyenletesen oszlik el.
34. Az üvegtest külső része tömörebb, és vékony határhártyát alkot.
35. Az üvegtest legerősebben az ideghártya elülső szélénél, az úgynevezett üvegtestalap területén rögzül.
36. További tapadási helyei a látóidegfő, a sárgafolt környéke és a szemlencse hátulsó felszíne.
37. Az üvegtest elülső felszínén sekély bemélyedés található, amelybe a szemlencse hátulsó része illeszkedik.
38. Ezt a bemélyedést üvegtesti lencsegödörnek nevezzük.
39. Az üvegtest közepén egy alig felismerhető csatorna húzódik a szemlencse mögötti területtől a látóidegfőig.
40. Ez az üvegtesti csatorna a magzati életben itt futó ér maradványának felel meg.
41. Az üvegtestben nincsenek vérerek és idegek, ezért tápanyagellátása a környező szövetek felől történik.
42. Az üvegtest megtámasztja a szemgolyót, és segít az ideghártyát a megfelelő helyzetben tartani.
43. Kocsonyás állománya tompítja a mechanikai hatásokat, és fékezi a szem belső képleteinek hirtelen elmozdulását.
44. Az életkor előrehaladtával az üvegtest részben elfolyósodhat, rostjai pedig összecsapzódhatnak és úszó homályokat okozhatnak.
45. A csarnokvíz tehát folyamatosan keringő, tápláló folyadék, az üvegtest pedig tartósabb, kocsonyás támasztó- és fénytörő közeg.
(aufklappen)német
1. Zu den lichtbrechenden Medien des Auges gehören die Hornhaut, das Kammerwasser, die Augenlinse und der Glaskörper.
2. Das Kammerwasser füllt die Hohlräume des vorderen Augenabschnitts, während der Glaskörper hinter der Augenlinse liegt.
3. Beide Medien sind durchsichtig und ermöglichen dadurch, dass die Lichtstrahlen zur Netzhaut gelangen.
4. Das Kammerwasser (Humor aquosus) ist eine klare, farblose Flüssigkeit, deren Zusammensetzung teilweise der des Blutplasmas ähnelt.
5. Sein Proteingehalt ist jedoch wesentlich niedriger als der des Blutplasmas.
6. Das Kammerwasser wird hauptsächlich von den Epithelzellen der Ziliarkörperfortsätze (Processus ciliares) gebildet.
7. An der Bildung der Flüssigkeit sind sowohl aktive Sekretionsvorgänge als auch eine Filtration aus dem Blut beteiligt.
8. Das neu gebildete Kammerwasser gelangt zunächst in die hintere Augenkammer (Camera posterior bulbi).
9. Die hintere Augenkammer ist ein schmaler Raum hinter der Regenbogenhaut sowie vor der Augenlinse und dem Ziliarkörper.
10. Von dort fließt das Kammerwasser durch die Pupille in die vordere Augenkammer (Camera anterior bulbi).
11. Die vordere Augenkammer wird vorne von der Hornhaut und hinten von der Regenbogenhaut begrenzt.
12. An der Übergangsstelle zwischen Hornhaut und Regenbogenhaut entsteht der als Kammerwinkel bezeichnete Bereich (Angulus iridocornealis).
13. Im Kammerwinkel liegt ein schwammartiges Netzwerk aus feinen bindegewebigen Balken, das Trabekelwerk.
14. Durch das Trabekelwerk gelangt das Kammerwasser in den venösen Sinus der Lederhaut (Sinus venosus sclerae).
15. Dieser ringförmig verlaufende Abflusskanal wird auch als Schlemm-Kanal bezeichnet.
16. Aus dem Schlemm-Kanal gelangt die Flüssigkeit über kleinere Sammelkanäle in die oberflächlichen Venen des Auges.
17. Ein kleinerer Teil des Kammerwassers kann auch durch die Gewebe des Ziliarkörpers und der Aderhaut abfließen.
18. Die fortlaufende Bildung und Ableitung des Kammerwassers erzeugen eine ständige Flüssigkeitszirkulation im vorderen Augenabschnitt.
19. Diese Zirkulation versorgt die gefäßlose Hornhaut und Augenlinse mit Nährstoffen.
20. Das Kammerwasser transportiert Sauerstoff und Glukose zu diesen Strukturen und führt ihre Stoffwechselprodukte ab.
21. Die Flüssigkeit trägt außerdem zur Erhaltung der Form des Augapfels und seines Innendrucks bei.
22. Den Druck im Inneren des Auges bezeichnet man als Augeninnendruck oder intraokularen Druck.
23. Der normale Augeninnendruck hängt vom Gleichgewicht zwischen der Bildung und dem Abfluss des Kammerwassers ab.
24. Ist der Abfluss der Flüssigkeit behindert, kann der Augeninnendruck krankhaft ansteigen.
25. Ein dauerhaft erhöhter Augeninnendruck kann den Sehnerv schädigen und an der Entstehung des Grünen Stars beteiligt sein.
26. Die Blut-Kammerwasser-Schranke reguliert, welche Stoffe in die Augenkammern gelangen können.
27. Diese Schranke wird unter anderem durch die dichten Verbindungen zwischen den Epithelzellen des Ziliarkörpers gebildet.
28. Bei einer Entzündung kann die Schranke durchlässiger werden, sodass Proteine und Zellen im Kammerwasser auftreten können.
29. Der große Hohlraum hinter der Augenlinse wird vom Glaskörper (Corpus vitreum) ausgefüllt.
30. Der Glaskörper nimmt ungefähr vier Fünftel des Volumens des Augapfels ein.
31. Er ist eine durchsichtige, gallertartige Substanz, die zum größten Teil aus Wasser besteht.
32. Seine feine Struktur besteht vor allem aus dünnen Kollagenfasern und stark wasserbindender Hyaluronsäure.
33. Die Kollagenfasern bilden ein lockeres räumliches Netzwerk, in dem das Wasser gleichmäßig verteilt ist.
34. Der äußere Bereich des Glaskörpers ist dichter und bildet eine dünne Grenzmembran (Membrana hyaloidea).
35. Am stärksten ist der Glaskörper am vorderen Rand der Netzhaut im Bereich der sogenannten Glaskörperbasis befestigt.
36. Weitere Anheftungsstellen befinden sich am Sehnervenkopf, im Bereich des Gelben Flecks und an der hinteren Fläche der Augenlinse.
37. An der Vorderfläche des Glaskörpers befindet sich eine flache Vertiefung, in welche die Rückseite der Augenlinse eingepasst ist.
38. Diese Vertiefung wird als Linsengrube des Glaskörpers (Fossa hyaloidea) bezeichnet.
39. In der Mitte des Glaskörpers verläuft ein kaum erkennbarer Kanal vom Bereich hinter der Augenlinse bis zum Sehnervenkopf.
40. Dieser Glaskörperkanal (Canalis hyaloideus) entspricht dem Überrest eines Gefäßes, das während der Embryonalzeit hier verlief.
41. Der Glaskörper enthält keine Blutgefäße und Nerven, weshalb seine Versorgung aus den umgebenden Geweben erfolgt.
42. Der Glaskörper stützt den Augapfel und hilft dabei, die Netzhaut in ihrer richtigen Lage zu halten.
43. Seine gallertartige Substanz dämpft mechanische Einwirkungen und bremst plötzliche Bewegungen der inneren Augenstrukturen.
44. Mit zunehmendem Alter kann sich der Glaskörper teilweise verflüssigen, während sich seine Fasern zusammenlagern und bewegliche Trübungen verursachen können.
45. Das Kammerwasser ist somit eine ständig zirkulierende, ernährende Flüssigkeit, während der Glaskörper ein beständigeres, gallertartiges Stütz- und Brechungsmedium darstellt.