5.10.1 – A felszínes mellizmok és működésük – Die oberflächlichen Brustmuskeln und ihre Wirkung
1. A mellkas felszínes izmai a törzs elülső és oldalsó faláról a vállövhöz vagy a felkarcsonthoz húzódnak, ezért elsősorban a felső végtagot mozgatják. – Die oberflächlichen Brustmuskeln ziehen von der vorderen und seitlichen Rumpfwand zum Schultergürtel oder Oberarmknochen und bewegen daher vor allem die obere Extremität.
2. Ebbe a csoportba a nagy mellizom, a kis mellizom, a kulcscsont alatti izom és az elülső fűrészizom tartozik. – Zu dieser Gruppe gehören der große Brustmuskel, der kleine Brustmuskel, der Unterschlüsselbeinmuskel und der vordere Sägemuskel.
3. Bár topográfiailag a mellkas falán helyezkednek el, fejlődésük és beidegzésük alapján a felső végtag bevándorolt izmai közé sorolhatók. – Obwohl sie topographisch an der Brustwand liegen, werden sie aufgrund ihrer Entwicklung und Innervation den eingewanderten Muskeln der oberen Extremität zugeordnet.
4. A mellkas elülső felszínét nagyrészt beborító nagy mellizom (musculus pectoralis major) széles, legyező alakú és több eredési részre tagolódik. – Der die Vorderfläche des Brustkorbs weitgehend bedeckende große Brustmuskel (Musculus pectoralis major) ist breit, fächerförmig und in mehrere Ursprungsteile gegliedert.
5. Kulcscsonti része (pars clavicularis) a kulcscsont medialis felének elülső felszínéről ered, rostjai pedig lefelé és oldalra tartanak. – Sein Schlüsselbeinteil (Pars clavicularis) entspringt an der Vorderfläche der medialen Hälfte des Schlüsselbeins, wobei seine Fasern nach unten und lateral ziehen.
6. A nagyobb szegycsonti-bordai rész (pars sternocostalis) a szegycsont elülső felszínéről és a felső bordaporcokról indul. – Der größere Brustbein-Rippen-Teil (Pars sternocostalis) nimmt seinen Ursprung an der Vorderfläche des Brustbeins und an den oberen Rippenknorpeln.
7. Legalsó rostjai részben az egyenes hasizom hüvelyének elülső lemezéről erednek, ezért hasi részként is elkülöníthetők. – Seine untersten Fasern entspringen teilweise am vorderen Blatt der Rektusscheide und können daher als Bauchteil abgegrenzt werden.
8. Az eltérő irányból közeledő rostkötegek egy lapos ínba rendeződnek, amely a felkarcsont nagy gumójának taraján tapad. – Die aus unterschiedlichen Richtungen zusammenlaufenden Faserbündel vereinigen sich zu einer flachen Sehne, die an der Leiste des großen Oberarmhöckers ansetzt.
9. Tapadása előtt az alsó rostok a felsők mögött felfelé fordulnak, így az ín csavarodott szerkezetet alkot. – Vor ihrem Ansatz wenden sich die unteren Fasern hinter den oberen nach kranial, sodass die Sehne eine verdrehte Struktur bildet.
10. Ez a rostkereszteződés lehetővé teszi, hogy a széles eredési terület ellenére az izom erői viszonylag keskeny tapadási helyre összpontosuljanak. – Diese Faserkreuzung ermöglicht es, die Muskelkräfte trotz des breiten Ursprungsgebiets auf einen verhältnismäßig schmalen Ansatz zu konzentrieren.
11. A nagy mellizom mindkét része közelíti és befelé forgatja a kart a vállízületben. – Beide Teile des großen Brustmuskels adduzieren und innenrotieren den Arm im Schultergelenk.
12. Kulcscsonti rostjai előrefelé emelik a kart, vagyis részt vesznek annak anteflexiójában, különösen a mozgás kezdeti szakaszában. – Die Schlüsselbeinfasern heben den Arm nach vorn und beteiligen sich damit besonders in der Anfangsphase an seiner Anteflexion.
13. A szegycsonti-bordai rész a felemelt kart erőteljesen lefelé és hátrafelé húzza, miközben közelíti azt a törzshöz. – Der Brustbein-Rippen-Teil zieht den erhobenen Arm kräftig nach unten und hinten, während er ihn dem Rumpf annähert.
14. Mászáskor, húzódzkodáskor vagy úszáskor ez a mozgás a testet a rögzített felső végtaghoz közelítheti. – Beim Klettern, Klimmziehen oder Schwimmen kann diese Bewegung den Körper an die fixierte obere Extremität heranziehen.
15. Összehangolt működése révén a nagy mellizom fontos szerepet játszik az ölelésben, a tolómozgásokban és a mellkas előtt végzett erőkifejtésben. – Durch sein abgestimmtes Zusammenwirken spielt der große Brustmuskel beim Umfassen, bei Druckbewegungen und bei Kraftleistungen vor dem Brustkorb eine wichtige Rolle.
16. Rögzített kar mellett az izom megemelheti a bordákat, ezért erőltetett belégzés során kisegítő légzőizomként is működhet. – Bei fixiertem Arm kann der Muskel die Rippen anheben und deshalb während einer angestrengten Einatmung als Atemhilfsmuskel wirken.
17. Beidegzését a karfonatból eredő medialis és lateralis mellkasi idegek (nervi pectorales medialis et lateralis) biztosítják. – Seine Innervation erfolgt durch die aus dem Armgeflecht stammenden medialen und lateralen Brustnerven (Nervi pectorales medialis et lateralis).
18. Az izmot borító mellkasi pólya a hónalj felé haladva összefügg a környező fasciákkal, és részt vesz az elülső hónaljredő kialakításában. – Die den Muskel bedeckende Brustfaszie setzt sich zur Achsel hin in die umgebenden Faszien fort und beteiligt sich an der Bildung der vorderen Achselfalte.
19. A nagy mellizom alatt fekvő kis mellizom (musculus pectoralis minor) rendszerint a harmadik–ötödik borda elülső felszínéről ered. – Der unter dem großen Brustmuskel liegende kleine Brustmuskel (Musculus pectoralis minor) entspringt gewöhnlich an den Vorderflächen der dritten bis fünften Rippe.
20. Rostjai ferdén felfelé és oldalra húzódva a lapocka hollócsőrnyúlványán (processus coracoideus) tapadnak. – Seine Fasern ziehen schräg nach kranial und lateral und setzen am Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) des Schulterblatts an.
21. Összehúzódásakor a kis mellizom a hollócsőrnyúlványt előre és lefelé húzza, ezáltal a lapockát a mellkasfalhoz rögzíti. – Bei seiner Kontraktion zieht der kleine Brustmuskel den Rabenschnabelfortsatz nach vorn und unten und fixiert dadurch das Schulterblatt an der Brustwand.
22. Működése különösen akkor jelentős, amikor a felső végtaggal támaszkodunk, vagy a vállövet lefelé irányuló terhelés éri. – Seine Wirkung ist besonders bedeutsam, wenn die obere Extremität abgestützt wird oder der Schultergürtel einer nach unten gerichteten Belastung ausgesetzt ist.
23. Rögzített lapocka mellett az izom a felső bordákat emeli, így nehezített légzéskor a belégzést is támogathatja. – Bei fixiertem Schulterblatt hebt der Muskel die oberen Rippen und kann dadurch bei erschwerter Atmung die Einatmung unterstützen.
24. Beidegzésében elsősorban a medialis mellkasi ideg vesz részt, amely gyakran átfúrja az izmot, mielőtt a nagy mellizomhoz jutna. – An seiner Innervation ist vor allem der mediale Brustnerv beteiligt, der den Muskel häufig durchbohrt, bevor er den großen Brustmuskel erreicht.
25. A kis mellizom mély felszíne fontos topográfiai tájékozódási pont, mert mögötte haladnak a hónalji erek és a karfonat kötegei. – Die tiefe Fläche des kleinen Brustmuskels ist ein wichtiger topographischer Orientierungspunkt, da hinter ihr die Achselgefäße und die Stränge des Armgeflechts verlaufen.
26. Közvetlenül a kulcscsont alatt helyezkedik el a keskeny kulcscsont alatti izom (musculus subclavius), amely az első bordát köti össze a kulcscsonttal. – Unmittelbar unter dem Schlüsselbein liegt der schmale Unterschlüsselbeinmuskel (Musculus subclavius), der die erste Rippe mit dem Schlüsselbein verbindet.
27. Az első borda és bordaporc határán eredő izom rostjai oldalra futnak, majd a kulcscsont alsó felszínének barázdáján tapadnak. – Der an der Grenze zwischen erster Rippe und Rippenknorpel entspringende Muskel zieht lateral und setzt an der Rinne der Schlüsselbeinunterfläche an.
28. Összehúzódása lefelé és medial felé húzza a kulcscsontot, miközben stabilizálja a szegycsont-kulcscsonti ízületet. – Seine Kontraktion zieht das Schlüsselbein nach unten und medial und stabilisiert dabei das Brustbein-Schlüsselbein-Gelenk.
29. A kulcscsont alatti izom egyúttal párnázó réteget képez a kulcscsont és az alatta húzódó nagy erek, valamint idegek között. – Zugleich bildet der Unterschlüsselbeinmuskel eine polsternde Schicht zwischen dem Schlüsselbein und den darunter verlaufenden großen Gefäßen und Nerven.
30. Beidegzését a kulcscsont alatti izom idege (nervus subclavius) végzi, amely a karfonat felső törzséből származik. – Seine Innervation übernimmt der Nerv des Unterschlüsselbeinmuskels (Nervus subclavius), der aus dem oberen Stamm des Armgeflechts hervorgeht.
31. A mellkas oldalfalát borító elülső fűrészizom (musculus serratus anterior) fogazott eredési nyúlványaival az első–kilencedik bordához kapcsolódik. – Der die seitliche Brustwand bedeckende vordere Sägemuskel (Musculus serratus anterior) ist mit gezackten Ursprungszacken an der ersten bis neunten Rippe befestigt.
32. Rostjai a mellkasfal és a lapocka között hátrafelé futnak, majd a lapocka medialis szélének bordák felé néző felszínén tapadnak. – Seine Fasern ziehen zwischen Brustwand und Schulterblatt nach hinten und setzen an der den Rippen zugewandten Fläche des medialen Schulterblattrands an.
33. Az izom előrehúzza a lapockát, annak medialis szélét a mellkashoz szorítja, alsó rostjai pedig felfelé forgatják az ízületi árkot. – Der Muskel zieht das Schulterblatt nach vorn, presst dessen medialen Rand an den Brustkorb und dreht mit seinen unteren Fasern die Gelenkpfanne nach oben.
34. A lapocka felfelé forgatása a csuklyásizommal együtt teszi lehetővé, hogy a kart a vízszintes fölé emeljük. – Die Aufwärtsdrehung des Schulterblatts ermöglicht gemeinsam mit dem Trapezmuskel das Anheben des Arms über die Horizontale.
35. Hosszú mellkasi idegének (nervus thoracicus longus) károsodásakor a lapocka medialis széle elemelkedik a mellkastól, kialakítva a szárnyas lapockát. – Bei einer Schädigung seines langen Brustnervs (Nervus thoracicus longus) hebt sich der mediale Schulterblattrand vom Brustkorb ab, wodurch das Flügelschulterblatt entsteht.
(aufklappen)magyar
1. A mellkas felszínes izmai a törzs elülső és oldalsó faláról a vállövhöz vagy a felkarcsonthoz húzódnak, ezért elsősorban a felső végtagot mozgatják.
2. Ebbe a csoportba a nagy mellizom, a kis mellizom, a kulcscsont alatti izom és az elülső fűrészizom tartozik.
3. Bár topográfiailag a mellkas falán helyezkednek el, fejlődésük és beidegzésük alapján a felső végtag bevándorolt izmai közé sorolhatók.
4. A mellkas elülső felszínét nagyrészt beborító nagy mellizom (musculus pectoralis major) széles, legyező alakú és több eredési részre tagolódik.
5. Kulcscsonti része (pars clavicularis) a kulcscsont medialis felének elülső felszínéről ered, rostjai pedig lefelé és oldalra tartanak.
6. A nagyobb szegycsonti-bordai rész (pars sternocostalis) a szegycsont elülső felszínéről és a felső bordaporcokról indul.
7. Legalsó rostjai részben az egyenes hasizom hüvelyének elülső lemezéről erednek, ezért hasi részként is elkülöníthetők.
8. Az eltérő irányból közeledő rostkötegek egy lapos ínba rendeződnek, amely a felkarcsont nagy gumójának taraján tapad.
9. Tapadása előtt az alsó rostok a felsők mögött felfelé fordulnak, így az ín csavarodott szerkezetet alkot.
10. Ez a rostkereszteződés lehetővé teszi, hogy a széles eredési terület ellenére az izom erői viszonylag keskeny tapadási helyre összpontosuljanak.
11. A nagy mellizom mindkét része közelíti és befelé forgatja a kart a vállízületben.
12. Kulcscsonti rostjai előrefelé emelik a kart, vagyis részt vesznek annak anteflexiójában, különösen a mozgás kezdeti szakaszában.
13. A szegycsonti-bordai rész a felemelt kart erőteljesen lefelé és hátrafelé húzza, miközben közelíti azt a törzshöz.
14. Mászáskor, húzódzkodáskor vagy úszáskor ez a mozgás a testet a rögzített felső végtaghoz közelítheti.
15. Összehangolt működése révén a nagy mellizom fontos szerepet játszik az ölelésben, a tolómozgásokban és a mellkas előtt végzett erőkifejtésben.
16. Rögzített kar mellett az izom megemelheti a bordákat, ezért erőltetett belégzés során kisegítő légzőizomként is működhet.
17. Beidegzését a karfonatból eredő medialis és lateralis mellkasi idegek (nervi pectorales medialis et lateralis) biztosítják.
18. Az izmot borító mellkasi pólya a hónalj felé haladva összefügg a környező fasciákkal, és részt vesz az elülső hónaljredő kialakításában.
19. A nagy mellizom alatt fekvő kis mellizom (musculus pectoralis minor) rendszerint a harmadik–ötödik borda elülső felszínéről ered.
20. Rostjai ferdén felfelé és oldalra húzódva a lapocka hollócsőrnyúlványán (processus coracoideus) tapadnak.
21. Összehúzódásakor a kis mellizom a hollócsőrnyúlványt előre és lefelé húzza, ezáltal a lapockát a mellkasfalhoz rögzíti.
22. Működése különösen akkor jelentős, amikor a felső végtaggal támaszkodunk, vagy a vállövet lefelé irányuló terhelés éri.
23. Rögzített lapocka mellett az izom a felső bordákat emeli, így nehezített légzéskor a belégzést is támogathatja.
24. Beidegzésében elsősorban a medialis mellkasi ideg vesz részt, amely gyakran átfúrja az izmot, mielőtt a nagy mellizomhoz jutna.
25. A kis mellizom mély felszíne fontos topográfiai tájékozódási pont, mert mögötte haladnak a hónalji erek és a karfonat kötegei.
26. Közvetlenül a kulcscsont alatt helyezkedik el a keskeny kulcscsont alatti izom (musculus subclavius), amely az első bordát köti össze a kulcscsonttal.
27. Az első borda és bordaporc határán eredő izom rostjai oldalra futnak, majd a kulcscsont alsó felszínének barázdáján tapadnak.
28. Összehúzódása lefelé és medial felé húzza a kulcscsontot, miközben stabilizálja a szegycsont-kulcscsonti ízületet.
29. A kulcscsont alatti izom egyúttal párnázó réteget képez a kulcscsont és az alatta húzódó nagy erek, valamint idegek között.
30. Beidegzését a kulcscsont alatti izom idege (nervus subclavius) végzi, amely a karfonat felső törzséből származik.
31. A mellkas oldalfalát borító elülső fűrészizom (musculus serratus anterior) fogazott eredési nyúlványaival az első–kilencedik bordához kapcsolódik.
32. Rostjai a mellkasfal és a lapocka között hátrafelé futnak, majd a lapocka medialis szélének bordák felé néző felszínén tapadnak.
33. Az izom előrehúzza a lapockát, annak medialis szélét a mellkashoz szorítja, alsó rostjai pedig felfelé forgatják az ízületi árkot.
34. A lapocka felfelé forgatása a csuklyásizommal együtt teszi lehetővé, hogy a kart a vízszintes fölé emeljük.
35. Hosszú mellkasi idegének (nervus thoracicus longus) károsodásakor a lapocka medialis széle elemelkedik a mellkastól, kialakítva a szárnyas lapockát.
(aufklappen)német
1. Die oberflächlichen Brustmuskeln ziehen von der vorderen und seitlichen Rumpfwand zum Schultergürtel oder Oberarmknochen und bewegen daher vor allem die obere Extremität.
2. Zu dieser Gruppe gehören der große Brustmuskel, der kleine Brustmuskel, der Unterschlüsselbeinmuskel und der vordere Sägemuskel.
3. Obwohl sie topographisch an der Brustwand liegen, werden sie aufgrund ihrer Entwicklung und Innervation den eingewanderten Muskeln der oberen Extremität zugeordnet.
4. Der die Vorderfläche des Brustkorbs weitgehend bedeckende große Brustmuskel (Musculus pectoralis major) ist breit, fächerförmig und in mehrere Ursprungsteile gegliedert.
5. Sein Schlüsselbeinteil (Pars clavicularis) entspringt an der Vorderfläche der medialen Hälfte des Schlüsselbeins, wobei seine Fasern nach unten und lateral ziehen.
6. Der größere Brustbein-Rippen-Teil (Pars sternocostalis) nimmt seinen Ursprung an der Vorderfläche des Brustbeins und an den oberen Rippenknorpeln.
7. Seine untersten Fasern entspringen teilweise am vorderen Blatt der Rektusscheide und können daher als Bauchteil abgegrenzt werden.
8. Die aus unterschiedlichen Richtungen zusammenlaufenden Faserbündel vereinigen sich zu einer flachen Sehne, die an der Leiste des großen Oberarmhöckers ansetzt.
9. Vor ihrem Ansatz wenden sich die unteren Fasern hinter den oberen nach kranial, sodass die Sehne eine verdrehte Struktur bildet.
10. Diese Faserkreuzung ermöglicht es, die Muskelkräfte trotz des breiten Ursprungsgebiets auf einen verhältnismäßig schmalen Ansatz zu konzentrieren.
11. Beide Teile des großen Brustmuskels adduzieren und innenrotieren den Arm im Schultergelenk.
12. Die Schlüsselbeinfasern heben den Arm nach vorn und beteiligen sich damit besonders in der Anfangsphase an seiner Anteflexion.
13. Der Brustbein-Rippen-Teil zieht den erhobenen Arm kräftig nach unten und hinten, während er ihn dem Rumpf annähert.
14. Beim Klettern, Klimmziehen oder Schwimmen kann diese Bewegung den Körper an die fixierte obere Extremität heranziehen.
15. Durch sein abgestimmtes Zusammenwirken spielt der große Brustmuskel beim Umfassen, bei Druckbewegungen und bei Kraftleistungen vor dem Brustkorb eine wichtige Rolle.
16. Bei fixiertem Arm kann der Muskel die Rippen anheben und deshalb während einer angestrengten Einatmung als Atemhilfsmuskel wirken.
17. Seine Innervation erfolgt durch die aus dem Armgeflecht stammenden medialen und lateralen Brustnerven (Nervi pectorales medialis et lateralis).
18. Die den Muskel bedeckende Brustfaszie setzt sich zur Achsel hin in die umgebenden Faszien fort und beteiligt sich an der Bildung der vorderen Achselfalte.
19. Der unter dem großen Brustmuskel liegende kleine Brustmuskel (Musculus pectoralis minor) entspringt gewöhnlich an den Vorderflächen der dritten bis fünften Rippe.
20. Seine Fasern ziehen schräg nach kranial und lateral und setzen am Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) des Schulterblatts an.
21. Bei seiner Kontraktion zieht der kleine Brustmuskel den Rabenschnabelfortsatz nach vorn und unten und fixiert dadurch das Schulterblatt an der Brustwand.
22. Seine Wirkung ist besonders bedeutsam, wenn die obere Extremität abgestützt wird oder der Schultergürtel einer nach unten gerichteten Belastung ausgesetzt ist.
23. Bei fixiertem Schulterblatt hebt der Muskel die oberen Rippen und kann dadurch bei erschwerter Atmung die Einatmung unterstützen.
24. An seiner Innervation ist vor allem der mediale Brustnerv beteiligt, der den Muskel häufig durchbohrt, bevor er den großen Brustmuskel erreicht.
25. Die tiefe Fläche des kleinen Brustmuskels ist ein wichtiger topographischer Orientierungspunkt, da hinter ihr die Achselgefäße und die Stränge des Armgeflechts verlaufen.
26. Unmittelbar unter dem Schlüsselbein liegt der schmale Unterschlüsselbeinmuskel (Musculus subclavius), der die erste Rippe mit dem Schlüsselbein verbindet.
27. Der an der Grenze zwischen erster Rippe und Rippenknorpel entspringende Muskel zieht lateral und setzt an der Rinne der Schlüsselbeinunterfläche an.
28. Seine Kontraktion zieht das Schlüsselbein nach unten und medial und stabilisiert dabei das Brustbein-Schlüsselbein-Gelenk.
29. Zugleich bildet der Unterschlüsselbeinmuskel eine polsternde Schicht zwischen dem Schlüsselbein und den darunter verlaufenden großen Gefäßen und Nerven.
30. Seine Innervation übernimmt der Nerv des Unterschlüsselbeinmuskels (Nervus subclavius), der aus dem oberen Stamm des Armgeflechts hervorgeht.
31. Der die seitliche Brustwand bedeckende vordere Sägemuskel (Musculus serratus anterior) ist mit gezackten Ursprungszacken an der ersten bis neunten Rippe befestigt.
32. Seine Fasern ziehen zwischen Brustwand und Schulterblatt nach hinten und setzen an der den Rippen zugewandten Fläche des medialen Schulterblattrands an.
33. Der Muskel zieht das Schulterblatt nach vorn, presst dessen medialen Rand an den Brustkorb und dreht mit seinen unteren Fasern die Gelenkpfanne nach oben.
34. Die Aufwärtsdrehung des Schulterblatts ermöglicht gemeinsam mit dem Trapezmuskel das Anheben des Arms über die Horizontale.
35. Bei einer Schädigung seines langen Brustnervs (Nervus thoracicus longus) hebt sich der mediale Schulterblattrand vom Brustkorb ab, wodurch das Flügelschulterblatt entsteht.