7.12.1 – A felső üresvéna gyűjtőterülete – Das Einzugsgebiet der oberen Hohlvene
1. A felső üresvéna (vena cava superior) a nagyvérkör egyik fő gyűjtőere, amely a test rekeszizom feletti területeinek jelentős részéből vezeti vissza a vénás vért a szívhez. – Die obere Hohlvene (Vena cava superior) ist eine der großen Sammelvenen des Körperkreislaufs und führt das venöse Blut aus einem großen Teil der oberhalb des Zwerchfells gelegenen Körperregionen zum Herzen zurück.
2. Gyűjtőterületéhez mindenekelőtt a fej és a nyak, mindkét felső végtag, valamint a mellkasfal és a mediastinum számos képlete tartozik. – Zu ihrem Einzugsgebiet gehören vor allem Kopf und Hals, beide oberen Extremitäten sowie zahlreiche Strukturen der Thoraxwand und des Mediastinums.
3. A felső üresvéna az első borda magasságában a jobb és a bal fej-karvéna (venae brachiocephalicae) egyesülésével keletkezik, majd rövid lefutás után a jobb pitvarba torkollik. – Die obere Hohlvene entsteht auf Höhe der ersten Rippe durch die Vereinigung der rechten und linken Kopf-Arm-Vene (Venae brachiocephalicae) und mündet nach kurzem Verlauf in den rechten Vorhof.
4. A jobb felső mediastinumban lefelé haladó ér fala vénabillentyűket nem tartalmaz, ezért a benne uralkodó nyomásváltozások közvetlenül továbbterjedhetnek a nagyobb beömlő vénák felé. – Die im rechten oberen Mediastinum nach kaudal verlaufende Vene besitzt keine Venenklappen, sodass sich Druckänderungen unmittelbar auf ihre größeren Zuflüsse übertragen können.
5. Mindkét vena brachiocephalica a belső nyaki véna (vena jugularis interna) és a kulcscsont alatti véna (vena subclavia) találkozásából, az úgynevezett vénás szögletben keletkezik. – Jede Vena brachiocephalica entsteht im sogenannten Venenwinkel durch den Zusammenfluss der inneren Drosselvene (Vena jugularis interna) mit der Schlüsselbeinvene (Vena subclavia).
6. Mivel a felső üresvéna a középvonaltól jobbra helyezkedik el, a bal vena brachiocephalica lényegesen hosszabb, és a felső mediastinumon ferdén jobbra lefelé halad. – Da die obere Hohlvene rechts der Mittellinie liegt, ist die linke Vena brachiocephalica deutlich länger und zieht schräg nach rechts unten durch das obere Mediastinum.
7. A vénás szögletek egyúttal a nyirokkeringés végpontjai is: bal oldalon a mellvezeték (ductus thoracicus), jobb oldalon a jobb nyirokvezeték (ductus lymphaticus dexter) torkollik a vénás rendszerbe. – Die Venenwinkel bilden zugleich die Endpunkte des Lymphsystems: links mündet der Brustmilchgang (Ductus thoracicus), rechts der rechte Lymphgang (Ductus lymphaticus dexter) in das Venensystem.
8. A fej és a nyak mélyebb területeiről származó vér legfontosabb elvezető útja a vena jugularis interna, amely a koponyaalaptól a nyak ér-ideg kötegében húzódik lefelé. – Der wichtigste Abflussweg für das Blut aus den tieferen Bereichen von Kopf und Hals ist die Vena jugularis interna, die von der Schädelbasis im Gefäß-Nerven-Strang des Halses nach kaudal zieht.
9. Az agy vénás vére először a kemény agyhártya vénás öbleiben gyűlik össze, majd jelentős része a sinus sigmoideuson keresztül jut a vena jugularis internába. – Das venöse Blut des Gehirns sammelt sich zunächst in den venösen Sinus der harten Hirnhaut und gelangt zu einem großen Teil über den Sinus sigmoideus in die Vena jugularis interna.
10. A koponyaűri vénás rendszerből a sinus petrosus superior és inferior is kapcsolatot teremt a belső nyaki vénával, így a koponya különböző területeiről érkező vér közös elvezető útba kerül. – Aus dem intrakraniellen Venensystem stellen auch der Sinus petrosus superior und inferior Verbindungen zur inneren Drosselvene her, wodurch Blut aus verschiedenen Schädelregionen in einen gemeinsamen Abflussweg gelangt.
11. Lefutása során a vena jugularis interna többek között a nyelvből, a gége felső részéből, a pajzsmirigyből és a nyak mélyebb képleteiből érkező vénákat veszi fel. – In ihrem Verlauf nimmt die Vena jugularis interna unter anderem Venen aus der Zunge, dem oberen Kehlkopfbereich, der Schilddrüse und den tieferen Strukturen des Halses auf.
12. A csigolya véna (vena vertebralis) a koponya és a felső nyaki régió vénás fonataiból gyűjt vért, amelyet közvetlenül a vena brachiocephalicába vezet. – Die Wirbelvene (Vena vertebralis) sammelt Blut aus venösen Geflechten des Schädels und der oberen Halsregion und führt es unmittelbar in die Vena brachiocephalica.
13. A fej és a nyak felületesebb területeinek vére részben a külső nyaki vénába (vena jugularis externa) jut, amely rendszerint a vena subclaviába torkollik. – Das Blut aus oberflächlicheren Bereichen von Kopf und Hals gelangt teilweise in die äußere Drosselvene (Vena jugularis externa), die gewöhnlich in die Vena subclavia mündet.
14. Elöl, a nyak felszínéhez közelebb fut a vena jugularis anterior, amelynek kétoldali ágai az arcus venosus jugularison keresztül egymással is összeköttetésben állnak. – Weiter ventral und näher an der Halsoberfläche verläuft die Vena jugularis anterior, deren beidseitige Äste über den Arcus venosus jugularis miteinander verbunden sind.
15. A felső végtag vénás vére két, egymással perforáló ágakon keresztül összekapcsolt rendszerben, a felületes bőrvénákban és a mély kísérővénákban halad a törzs felé. – Das venöse Blut der oberen Extremität fließt in zwei über perforierende Äste miteinander verbundenen Systemen, den oberflächlichen Hautvenen und den tiefen Begleitvenen, zum Rumpf.
16. A kézháton kialakuló vénás hálózatból (rete venosum dorsale manus) két nagy felületes véna, az ulnaris oldali vena basilica és a radialis oldali vena cephalica indul. – Aus dem Venennetz des Handrückens (Rete venosum dorsale manus) gehen zwei große oberflächliche Venen hervor, die ulnarseitige Vena basilica und die radialseitige Vena cephalica.
17. A vena basilica a kézhát ulnaris oldaláról az alkar medialis részén halad felfelé, majd a felkari pólyát áttörve a mély vénás rendszerhez csatlakozik. – Die Vena basilica zieht von der ulnaren Seite des Handrückens an der medialen Unterarmseite nach proximal und tritt nach Durchbohrung der Oberarmfaszie in das tiefe Venensystem ein.
18. Ezzel szemben a vena cephalica radialisan emelkedik, a felkaron a sulcus deltoideopectoralis felé tart, majd a fascia clavipectoralis átfúrása után a vena axillarisba ömlik. – Die Vena cephalica steigt dagegen radial auf, zieht am Oberarm zum Sulcus deltoideopectoralis und mündet nach Durchtritt durch die Fascia clavipectoralis in die Vena axillaris.
19. A könyökhajlatban a vena mediana cubiti rendszerint összeköti a vena cephalicát és a vena basilicát, ezért ez a könnyen hozzáférhető ér gyakori helye a vérvételnek. – In der Ellenbeuge verbindet die Vena mediana cubiti gewöhnlich die Vena cephalica mit der Vena basilica, weshalb dieses gut zugängliche Gefäß häufig zur Blutentnahme verwendet wird.
20. Mélyen a venae radiales és venae ulnares az azonos nevű artériákat kísérik, majd proximálisan venae brachialesszé egyesülve a hónalj irányába vezetik a vért. – In der Tiefe begleiten die Venae radiales und Venae ulnares die gleichnamigen Arterien und vereinigen sich proximal zu den Venae brachiales, die das Blut zur Achselhöhle führen.
21. A hónaljban létrejövő vena axillaris a kulcscsont alatt vena subclaviaként folytatódik, így a felső végtag mély és felületes vénás rendszere végül közös elvezető érbe kerül. – Die in der Achselhöhle gebildete Vena axillaris setzt sich unterhalb der Clavicula als Vena subclavia fort, sodass das tiefe und oberflächliche Venensystem der oberen Extremität schließlich einen gemeinsamen Abfluss erhält.
22. A vena subclavia a musculus scalenus anterior előtt halad, miközben az arteria subclavia az izom mögött fut, ami fontos topográfiai különbséget jelent a két nagy ér között. – Die Vena subclavia verläuft vor dem Musculus scalenus anterior, während die Arteria subclavia hinter diesem Muskel zieht, was einen wichtigen topographischen Unterschied zwischen beiden großen Gefäßen darstellt.
23. A venae brachiocephalicae nemcsak a fejből, a nyakból és a felső végtagokból kapnak vért, hanem a pajzsmirigy alsó vénáit és a belső mellkasi vénákat is felveszik. – Die Venae brachiocephalicae erhalten nicht nur Blut aus Kopf, Hals und oberen Extremitäten, sondern nehmen auch die unteren Schilddrüsenvenen und die inneren Brustvenen auf.
24. Számos kisebb mellkasi beömlő ér a thymusból, a légcsőből, a szívburokból és a nyelőcsőből érkezik, miközben mediastinalis és bronchialis vénák is csatlakozhatnak ehhez a rendszerhez. – Zahlreiche kleinere thorakale Zuflüsse kommen aus Thymus, Trachea, Herzbeutel und Speiseröhre; außerdem können mediastinale und bronchiale Venen in dieses System einmünden.
25. Közvetlenül a felső üresvénába torkolló legfontosabb mellkasi mellékág a páratlan véna (vena azygos), amely hátulról ívben közelíti meg a nagy gyűjtőeret. – Der wichtigste unmittelbar in die obere Hohlvene mündende thorakale Zufluss ist die unpaare Vene (Vena azygos), die sich dem großen Sammelgefäß von dorsal in einem Bogen nähert.
26. Az azygosrendszer elsősorban a mellkas hátsó falának vénás vérét gyűjti össze, ezért jelentős szerepet töltenek be benne a bordaközökből érkező hátsó intercostalis vénák. – Das Azygossystem sammelt vor allem das venöse Blut der hinteren Thoraxwand, weshalb die aus den Zwischenrippenräumen kommenden hinteren Interkostalvenen eine bedeutende Rolle spielen.
27. Az alsó szakaszon a kétoldali felszálló ágyéki vénák (venae lumbales ascendentes) a rekeszizom felé haladnak, majd a mellkasba jutva az azygosrendszer folytatásait képezik. – Im unteren Abschnitt ziehen die beidseitigen aufsteigenden Lendenvenen (Venae lumbales ascendentes) zum Zwerchfell und bilden nach Eintritt in den Thorax die Fortsetzungen des Azygossystems.
28. Jobb oldalon a vena azygos a gerincoszlop mellett emelkedik a hátsó mediastinumban, miközben egymás után veszi fel a jobb oldali bordaközök vénás vérét. – Rechts steigt die Vena azygos neben der Wirbelsäule im hinteren Mediastinum auf und nimmt dabei nacheinander das venöse Blut der rechten Zwischenrippenräume auf.
29. Bal oldalon a félpáratlan véna (vena hemiazygos) hasonló területeket drenál, majd rendszerint a gerincoszlop előtt jobbra keresztezve a vena azygosba torkollik. – Links drainiert die halbunpaare Vene (Vena hemiazygos) entsprechende Gebiete und mündet gewöhnlich nach Überkreuzung der Wirbelsäule nach rechts in die Vena azygos.
30. A bal felső mellkasfal vénás elvezetésében a járulékos félpáratlan véna (vena hemiazygos accessoria) vesz részt, amely az azygosrendszer és a bal oldali nagy vénák között is kapcsolatokat létesíthet. – Am venösen Abfluss der linken oberen Thoraxwand beteiligt sich die Vena hemiazygos accessoria, die außerdem Verbindungen zwischen dem Azygossystem und den großen linksseitigen Venen herstellen kann.
31. A mellkasfalon kívül a vena azygos bronchialis és oesophagealis vénákat is felvesz, így gyűjtőterülete a hátsó mediastinum egyes zsigeri képleteire is kiterjed. – Neben der Thoraxwand nimmt die Vena azygos auch bronchiale und ösophageale Venen auf, sodass sich ihr Einzugsgebiet auf bestimmte viszerale Strukturen des hinteren Mediastinums erstreckt.
32. Felső végén a vena azygos előrefelé hajló ívet alkot, amely a jobb főhörgő felett halad el, mielőtt a vena cava superior hátsó oldalába torkollik. – An ihrem oberen Ende bildet die Vena azygos einen nach ventral gerichteten Bogen, der über den rechten Hauptbronchus zieht, bevor er dorsal in die Vena cava superior mündet.
33. A mellkasfal vénás elvezetése tehát két fő irányba szerveződik: elöl a venae thoracicae internae a venae brachiocephalicae felé, hátul pedig az azygosrendszer a vena cava superior felé vezeti a vért. – Der venöse Abfluss der Thoraxwand ist somit in zwei Hauptrichtungen organisiert: ventral führen die Venae thoracicae internae zu den Venae brachiocephalicae, dorsal leitet das Azygossystem das Blut zur Vena cava superior.
34. Az azygos- és hemiazygosrendszer az alsó üresvéna területével is összeköttetésben áll, ezért fontos kavokavális anasztomózist alkot, amely akadályozott fővénás áramlás esetén kerülő utat biztosíthat. – Das Azygos- und Hemiazygossystem steht außerdem mit dem Gebiet der unteren Hohlvene in Verbindung und bildet dadurch eine wichtige kavokavale Anastomose, die bei behindertem Hohlvenenfluss einen Umgehungskreislauf ermöglichen kann.
35. A felső üresvéna gyűjtőrendszerében így a kisebb regionális vénák fokozatosan nagyobb törzsekbe, végül a venae brachiocephalicae és a vena azygos közvetítésével a vena cava superiorba vezetik a rekeszizom feletti testtájak vénás vérének jelentős részét. – Im Einzugsgebiet der oberen Hohlvene vereinigen sich somit kleinere regionale Venen schrittweise zu größeren Stämmen, die schließlich über die Venae brachiocephalicae und die Vena azygos einen großen Teil des venösen Blutes der oberhalb des Zwerchfells gelegenen Körperregionen in die Vena cava superior leiten.
(aufklappen)magyar
1. A felső üresvéna (vena cava superior) a nagyvérkör egyik fő gyűjtőere, amely a test rekeszizom feletti területeinek jelentős részéből vezeti vissza a vénás vért a szívhez.
2. Gyűjtőterületéhez mindenekelőtt a fej és a nyak, mindkét felső végtag, valamint a mellkasfal és a mediastinum számos képlete tartozik.
3. A felső üresvéna az első borda magasságában a jobb és a bal fej-karvéna (venae brachiocephalicae) egyesülésével keletkezik, majd rövid lefutás után a jobb pitvarba torkollik.
4. A jobb felső mediastinumban lefelé haladó ér fala vénabillentyűket nem tartalmaz, ezért a benne uralkodó nyomásváltozások közvetlenül továbbterjedhetnek a nagyobb beömlő vénák felé.
5. Mindkét vena brachiocephalica a belső nyaki véna (vena jugularis interna) és a kulcscsont alatti véna (vena subclavia) találkozásából, az úgynevezett vénás szögletben keletkezik.
6. Mivel a felső üresvéna a középvonaltól jobbra helyezkedik el, a bal vena brachiocephalica lényegesen hosszabb, és a felső mediastinumon ferdén jobbra lefelé halad.
7. A vénás szögletek egyúttal a nyirokkeringés végpontjai is: bal oldalon a mellvezeték (ductus thoracicus), jobb oldalon a jobb nyirokvezeték (ductus lymphaticus dexter) torkollik a vénás rendszerbe.
8. A fej és a nyak mélyebb területeiről származó vér legfontosabb elvezető útja a vena jugularis interna, amely a koponyaalaptól a nyak ér-ideg kötegében húzódik lefelé.
9. Az agy vénás vére először a kemény agyhártya vénás öbleiben gyűlik össze, majd jelentős része a sinus sigmoideuson keresztül jut a vena jugularis internába.
10. A koponyaűri vénás rendszerből a sinus petrosus superior és inferior is kapcsolatot teremt a belső nyaki vénával, így a koponya különböző területeiről érkező vér közös elvezető útba kerül.
11. Lefutása során a vena jugularis interna többek között a nyelvből, a gége felső részéből, a pajzsmirigyből és a nyak mélyebb képleteiből érkező vénákat veszi fel.
12. A csigolya véna (vena vertebralis) a koponya és a felső nyaki régió vénás fonataiból gyűjt vért, amelyet közvetlenül a vena brachiocephalicába vezet.
13. A fej és a nyak felületesebb területeinek vére részben a külső nyaki vénába (vena jugularis externa) jut, amely rendszerint a vena subclaviába torkollik.
14. Elöl, a nyak felszínéhez közelebb fut a vena jugularis anterior, amelynek kétoldali ágai az arcus venosus jugularison keresztül egymással is összeköttetésben állnak.
15. A felső végtag vénás vére két, egymással perforáló ágakon keresztül összekapcsolt rendszerben, a felületes bőrvénákban és a mély kísérővénákban halad a törzs felé.
16. A kézháton kialakuló vénás hálózatból (rete venosum dorsale manus) két nagy felületes véna, az ulnaris oldali vena basilica és a radialis oldali vena cephalica indul.
17. A vena basilica a kézhát ulnaris oldaláról az alkar medialis részén halad felfelé, majd a felkari pólyát áttörve a mély vénás rendszerhez csatlakozik.
18. Ezzel szemben a vena cephalica radialisan emelkedik, a felkaron a sulcus deltoideopectoralis felé tart, majd a fascia clavipectoralis átfúrása után a vena axillarisba ömlik.
19. A könyökhajlatban a vena mediana cubiti rendszerint összeköti a vena cephalicát és a vena basilicát, ezért ez a könnyen hozzáférhető ér gyakori helye a vérvételnek.
20. Mélyen a venae radiales és venae ulnares az azonos nevű artériákat kísérik, majd proximálisan venae brachialesszé egyesülve a hónalj irányába vezetik a vért.
21. A hónaljban létrejövő vena axillaris a kulcscsont alatt vena subclaviaként folytatódik, így a felső végtag mély és felületes vénás rendszere végül közös elvezető érbe kerül.
22. A vena subclavia a musculus scalenus anterior előtt halad, miközben az arteria subclavia az izom mögött fut, ami fontos topográfiai különbséget jelent a két nagy ér között.
23. A venae brachiocephalicae nemcsak a fejből, a nyakból és a felső végtagokból kapnak vért, hanem a pajzsmirigy alsó vénáit és a belső mellkasi vénákat is felveszik.
24. Számos kisebb mellkasi beömlő ér a thymusból, a légcsőből, a szívburokból és a nyelőcsőből érkezik, miközben mediastinalis és bronchialis vénák is csatlakozhatnak ehhez a rendszerhez.
25. Közvetlenül a felső üresvénába torkolló legfontosabb mellkasi mellékág a páratlan véna (vena azygos), amely hátulról ívben közelíti meg a nagy gyűjtőeret.
26. Az azygosrendszer elsősorban a mellkas hátsó falának vénás vérét gyűjti össze, ezért jelentős szerepet töltenek be benne a bordaközökből érkező hátsó intercostalis vénák.
27. Az alsó szakaszon a kétoldali felszálló ágyéki vénák (venae lumbales ascendentes) a rekeszizom felé haladnak, majd a mellkasba jutva az azygosrendszer folytatásait képezik.
28. Jobb oldalon a vena azygos a gerincoszlop mellett emelkedik a hátsó mediastinumban, miközben egymás után veszi fel a jobb oldali bordaközök vénás vérét.
29. Bal oldalon a félpáratlan véna (vena hemiazygos) hasonló területeket drenál, majd rendszerint a gerincoszlop előtt jobbra keresztezve a vena azygosba torkollik.
30. A bal felső mellkasfal vénás elvezetésében a járulékos félpáratlan véna (vena hemiazygos accessoria) vesz részt, amely az azygosrendszer és a bal oldali nagy vénák között is kapcsolatokat létesíthet.
31. A mellkasfalon kívül a vena azygos bronchialis és oesophagealis vénákat is felvesz, így gyűjtőterülete a hátsó mediastinum egyes zsigeri képleteire is kiterjed.
32. Felső végén a vena azygos előrefelé hajló ívet alkot, amely a jobb főhörgő felett halad el, mielőtt a vena cava superior hátsó oldalába torkollik.
33. A mellkasfal vénás elvezetése tehát két fő irányba szerveződik: elöl a venae thoracicae internae a venae brachiocephalicae felé, hátul pedig az azygosrendszer a vena cava superior felé vezeti a vért.
34. Az azygos- és hemiazygosrendszer az alsó üresvéna területével is összeköttetésben áll, ezért fontos kavokavális anasztomózist alkot, amely akadályozott fővénás áramlás esetén kerülő utat biztosíthat.
35. A felső üresvéna gyűjtőrendszerében így a kisebb regionális vénák fokozatosan nagyobb törzsekbe, végül a venae brachiocephalicae és a vena azygos közvetítésével a vena cava superiorba vezetik a rekeszizom feletti testtájak vénás vérének jelentős részét.
(aufklappen)német
1. Die obere Hohlvene (Vena cava superior) ist eine der großen Sammelvenen des Körperkreislaufs und führt das venöse Blut aus einem großen Teil der oberhalb des Zwerchfells gelegenen Körperregionen zum Herzen zurück.
2. Zu ihrem Einzugsgebiet gehören vor allem Kopf und Hals, beide oberen Extremitäten sowie zahlreiche Strukturen der Thoraxwand und des Mediastinums.
3. Die obere Hohlvene entsteht auf Höhe der ersten Rippe durch die Vereinigung der rechten und linken Kopf-Arm-Vene (Venae brachiocephalicae) und mündet nach kurzem Verlauf in den rechten Vorhof.
4. Die im rechten oberen Mediastinum nach kaudal verlaufende Vene besitzt keine Venenklappen, sodass sich Druckänderungen unmittelbar auf ihre größeren Zuflüsse übertragen können.
5. Jede Vena brachiocephalica entsteht im sogenannten Venenwinkel durch den Zusammenfluss der inneren Drosselvene (Vena jugularis interna) mit der Schlüsselbeinvene (Vena subclavia).
6. Da die obere Hohlvene rechts der Mittellinie liegt, ist die linke Vena brachiocephalica deutlich länger und zieht schräg nach rechts unten durch das obere Mediastinum.
7. Die Venenwinkel bilden zugleich die Endpunkte des Lymphsystems: links mündet der Brustmilchgang (Ductus thoracicus), rechts der rechte Lymphgang (Ductus lymphaticus dexter) in das Venensystem.
8. Der wichtigste Abflussweg für das Blut aus den tieferen Bereichen von Kopf und Hals ist die Vena jugularis interna, die von der Schädelbasis im Gefäß-Nerven-Strang des Halses nach kaudal zieht.
9. Das venöse Blut des Gehirns sammelt sich zunächst in den venösen Sinus der harten Hirnhaut und gelangt zu einem großen Teil über den Sinus sigmoideus in die Vena jugularis interna.
10. Aus dem intrakraniellen Venensystem stellen auch der Sinus petrosus superior und inferior Verbindungen zur inneren Drosselvene her, wodurch Blut aus verschiedenen Schädelregionen in einen gemeinsamen Abflussweg gelangt.
11. In ihrem Verlauf nimmt die Vena jugularis interna unter anderem Venen aus der Zunge, dem oberen Kehlkopfbereich, der Schilddrüse und den tieferen Strukturen des Halses auf.
12. Die Wirbelvene (Vena vertebralis) sammelt Blut aus venösen Geflechten des Schädels und der oberen Halsregion und führt es unmittelbar in die Vena brachiocephalica.
13. Das Blut aus oberflächlicheren Bereichen von Kopf und Hals gelangt teilweise in die äußere Drosselvene (Vena jugularis externa), die gewöhnlich in die Vena subclavia mündet.
14. Weiter ventral und näher an der Halsoberfläche verläuft die Vena jugularis anterior, deren beidseitige Äste über den Arcus venosus jugularis miteinander verbunden sind.
15. Das venöse Blut der oberen Extremität fließt in zwei über perforierende Äste miteinander verbundenen Systemen, den oberflächlichen Hautvenen und den tiefen Begleitvenen, zum Rumpf.
16. Aus dem Venennetz des Handrückens (Rete venosum dorsale manus) gehen zwei große oberflächliche Venen hervor, die ulnarseitige Vena basilica und die radialseitige Vena cephalica.
17. Die Vena basilica zieht von der ulnaren Seite des Handrückens an der medialen Unterarmseite nach proximal und tritt nach Durchbohrung der Oberarmfaszie in das tiefe Venensystem ein.
18. Die Vena cephalica steigt dagegen radial auf, zieht am Oberarm zum Sulcus deltoideopectoralis und mündet nach Durchtritt durch die Fascia clavipectoralis in die Vena axillaris.
19. In der Ellenbeuge verbindet die Vena mediana cubiti gewöhnlich die Vena cephalica mit der Vena basilica, weshalb dieses gut zugängliche Gefäß häufig zur Blutentnahme verwendet wird.
20. In der Tiefe begleiten die Venae radiales und Venae ulnares die gleichnamigen Arterien und vereinigen sich proximal zu den Venae brachiales, die das Blut zur Achselhöhle führen.
21. Die in der Achselhöhle gebildete Vena axillaris setzt sich unterhalb der Clavicula als Vena subclavia fort, sodass das tiefe und oberflächliche Venensystem der oberen Extremität schließlich einen gemeinsamen Abfluss erhält.
22. Die Vena subclavia verläuft vor dem Musculus scalenus anterior, während die Arteria subclavia hinter diesem Muskel zieht, was einen wichtigen topographischen Unterschied zwischen beiden großen Gefäßen darstellt.
23. Die Venae brachiocephalicae erhalten nicht nur Blut aus Kopf, Hals und oberen Extremitäten, sondern nehmen auch die unteren Schilddrüsenvenen und die inneren Brustvenen auf.
24. Zahlreiche kleinere thorakale Zuflüsse kommen aus Thymus, Trachea, Herzbeutel und Speiseröhre; außerdem können mediastinale und bronchiale Venen in dieses System einmünden.
25. Der wichtigste unmittelbar in die obere Hohlvene mündende thorakale Zufluss ist die unpaare Vene (Vena azygos), die sich dem großen Sammelgefäß von dorsal in einem Bogen nähert.
26. Das Azygossystem sammelt vor allem das venöse Blut der hinteren Thoraxwand, weshalb die aus den Zwischenrippenräumen kommenden hinteren Interkostalvenen eine bedeutende Rolle spielen.
27. Im unteren Abschnitt ziehen die beidseitigen aufsteigenden Lendenvenen (Venae lumbales ascendentes) zum Zwerchfell und bilden nach Eintritt in den Thorax die Fortsetzungen des Azygossystems.
28. Rechts steigt die Vena azygos neben der Wirbelsäule im hinteren Mediastinum auf und nimmt dabei nacheinander das venöse Blut der rechten Zwischenrippenräume auf.
29. Links drainiert die halbunpaare Vene (Vena hemiazygos) entsprechende Gebiete und mündet gewöhnlich nach Überkreuzung der Wirbelsäule nach rechts in die Vena azygos.
30. Am venösen Abfluss der linken oberen Thoraxwand beteiligt sich die Vena hemiazygos accessoria, die außerdem Verbindungen zwischen dem Azygossystem und den großen linksseitigen Venen herstellen kann.
31. Neben der Thoraxwand nimmt die Vena azygos auch bronchiale und ösophageale Venen auf, sodass sich ihr Einzugsgebiet auf bestimmte viszerale Strukturen des hinteren Mediastinums erstreckt.
32. An ihrem oberen Ende bildet die Vena azygos einen nach ventral gerichteten Bogen, der über den rechten Hauptbronchus zieht, bevor er dorsal in die Vena cava superior mündet.
33. Der venöse Abfluss der Thoraxwand ist somit in zwei Hauptrichtungen organisiert: ventral führen die Venae thoracicae internae zu den Venae brachiocephalicae, dorsal leitet das Azygossystem das Blut zur Vena cava superior.
34. Das Azygos- und Hemiazygossystem steht außerdem mit dem Gebiet der unteren Hohlvene in Verbindung und bildet dadurch eine wichtige kavokavale Anastomose, die bei behindertem Hohlvenenfluss einen Umgehungskreislauf ermöglichen kann.
35. Im Einzugsgebiet der oberen Hohlvene vereinigen sich somit kleinere regionale Venen schrittweise zu größeren Stämmen, die schließlich über die Venae brachiocephalicae und die Vena azygos einen großen Teil des venösen Blutes der oberhalb des Zwerchfells gelegenen Körperregionen in die Vena cava superior leiten.