4.8 – A mellkas csontjai és ízületei – Knochen und Gelenke des Brustkorbs
1. A mellkas csontos váza a gerincoszlop háti szakaszából, a bordákból és a szegycsontból épül fel. – Das knöcherne Gerüst des Brustkorbs besteht aus dem Brustabschnitt der Wirbelsäule, den Rippen und dem Brustbein.
2. Ezek a csontok és összeköttetéseik együtt alkotják a mellkast, latin nevén a thoraxot. – Diese Knochen und ihre Verbindungen bilden gemeinsam den Brustkorb, lateinisch Thorax genannt.
3. A mellkas védi a szívet, a tüdőt, a nagy ereket és a felső hasi szervek egy részét. – Der Brustkorb schützt das Herz, die Lungen, die großen Gefäße und einen Teil der oberen Bauchorgane.
4. Szilárdsága ellenére a mellkas rugalmas, ezért követni tudja a légzés során bekövetkező térfogatváltozásokat. – Trotz seiner Festigkeit ist der Brustkorb elastisch und kann daher den Volumenänderungen während der Atmung folgen.
5. A mellkas hátulsó falát a tizenkét háti csigolya és a közöttük lévő porckorongok alkotják. – Die hintere Wand des Brustkorbs wird von den zwölf Brustwirbeln und den zwischen ihnen liegenden Bandscheiben gebildet.
6. Az oldalsó falat a bordák, az elülső falat pedig főként a bordaporcok és a szegycsont képezik. – Die Seitenwand wird von den Rippen, die Vorderwand hauptsächlich von den Rippenknorpeln und dem Brustbein gebildet.
7. Az embernek rendszerint tizenkét pár bordája van, amelyeket felülről lefelé számozunk. – Der Mensch besitzt normalerweise zwölf Rippenpaare, die von oben nach unten nummeriert werden.
8. Minden borda hátul valamelyik háti csigolyához kapcsolódik. – Jede Rippe ist hinten mit einem Brustwirbel verbunden.
9. Elöl azonban nem minden borda éri el közvetlenül a szegycsontot. – Vorne erreicht jedoch nicht jede Rippe unmittelbar das Brustbein.
10. Az első hét pár bordát valódi bordáknak nevezzük, mert saját bordaporcukkal közvetlenül kapcsolódnak a szegycsonthoz. – Die ersten sieben Rippenpaare heißen echte Rippen, weil sie mit ihrem eigenen Rippenknorpel unmittelbar am Brustbein befestigt sind.
11. A nyolcadik, kilencedik és tizedik bordapár közvetett módon éri el a szegycsontot. – Das achte, neunte und zehnte Rippenpaar erreicht das Brustbein auf indirektem Weg.
12. Ezeknek a bordáknak a porcai az előttük fekvő borda porcához kapcsolódnak. – Die Knorpel dieser Rippen verbinden sich mit dem Knorpel der jeweils darüberliegenden Rippe.
13. A nyolcadik–tizedik bordákat ezért álbordáknak nevezzük. – Die achte bis zehnte Rippe werden deshalb als falsche Rippen bezeichnet.
14. A hetedik–tizedik bordaporcok együtt alakítják ki a bordaívet. – Die Rippenknorpel der siebten bis zehnten Rippe bilden gemeinsam den Rippenbogen.
15. A tizenegyedik és tizenkettedik borda elülső vége szabadon végződik a hasfal izomzatában. – Das vordere Ende der elften und zwölften Rippe endet frei in der Muskulatur der Bauchwand.
16. Ezeket a bordákat lengőbordáknak vagy szabad bordáknak nevezzük. – Diese Rippen werden als freie oder fliegende Rippen bezeichnet.
17. A bordák csontos hátulsó részből és porcos elülső részből állnak. – Die Rippen bestehen aus einem knöchernen hinteren und einem knorpeligen vorderen Abschnitt.
18. A legtöbb bordán bordafejet, bordanyakat, bordagumót és bordatestet különböztetünk meg. – An den meisten Rippen unterscheidet man Rippenkopf, Rippenhals, Rippenhöcker und Rippenkörper.
19. A bordafej a borda hátsó végén helyezkedik el, és a csigolyatestekkel ízesül. – Der Rippenkopf liegt am hinteren Ende der Rippe und steht mit den Wirbelkörpern in gelenkiger Verbindung.
20. A másodiktól a kilencedik bordáig a bordafejen rendszerint két ízületi felszín található. – Von der zweiten bis zur neunten Rippe befinden sich am Rippenkopf normalerweise zwei Gelenkflächen.
21. Ezek közül az egyik a megfelelő számú csigolyához, a másik az eggyel feljebb fekvő csigolyához kapcsolódik. – Eine davon verbindet sich mit dem gleich nummerierten Wirbel, die andere mit dem unmittelbar darüberliegenden Wirbel.
22. A két ízületi felszínt a bordafej taraja választja el egymástól. – Die beiden Gelenkflächen werden durch den Kamm des Rippenkopfes voneinander getrennt.
23. A bordanyak a bordafej és a bordagumó közötti keskeny szakasz. – Der Rippenhals ist der schmale Abschnitt zwischen Rippenkopf und Rippenhöcker.
24. A bordagumó ízületi felszíne a megfelelő háti csigolya harántnyúlványával kapcsolódik. – Die Gelenkfläche des Rippenhöckers verbindet sich mit dem Querfortsatz des entsprechenden Brustwirbels.
25. A bordatest hosszú, lapos és ívelt csontszakasz, amely előrefelé halad. – Der Rippenkörper ist ein langer, flacher und gebogener Knochenabschnitt, der nach vorne verläuft.
26. A borda legnagyobb irányváltozásának helyét bordaszögletnek nevezzük. – Die Stelle der stärksten Richtungsänderung der Rippe wird als Rippenwinkel bezeichnet.
27. A bordatest alsó belső szélén hosszanti bemélyedés, a bordabarázda húzódik. – Am unteren inneren Rand des Rippenkörpers verläuft eine längliche Vertiefung, die Rippenfurche.
28. A bordabarázdában bordaközi véna, verőér és ideg fut. – In der Rippenfurche verlaufen Zwischenrippenvene, Zwischenrippenarterie und Zwischenrippennerv.
29. A harmadik–kilencedik bordát felépítésük alapján típusos bordáknak tekintjük. – Die dritte bis neunte Rippe gelten aufgrund ihres Aufbaus als typische Rippen.
30. Az első borda rövid, széles és erősen lapított, ezért jelentősen eltér a típusos bordáktól. – Die erste Rippe ist kurz, breit und stark abgeflacht und unterscheidet sich daher deutlich von den typischen Rippen.
31. Felső felszínén a kulcscsont alatti véna és verőér számára kialakult barázdák találhatók. – Auf ihrer Oberseite befinden sich Furchen für die Schlüsselbeinvene und die Schlüsselbeinarterie.
32. A két érbarázda között helyezkedik el az elülső ferde nyakizom tapadására szolgáló gumó. – Zwischen den beiden Gefäßfurchen liegt der Höcker für den Ansatz des vorderen Treppenmuskels.
33. A második borda felső felszínén az elülső fűrészizom tapadására szolgáló érdesség található. – Auf der Oberseite der zweiten Rippe befindet sich eine Rauigkeit für den Ansatz des vorderen Sägemuskels.
34. A tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik borda fején általában csak egyetlen ízületi felszín van. – Am Kopf der zehnten, elften und zwölften Rippe befindet sich gewöhnlich nur eine Gelenkfläche.
35. A tizenegyedik és tizenkettedik bordán nincs valódi bordanyak és bordagumó. – Die elfte und zwölfte Rippe besitzen keinen ausgeprägten Rippenhals und keinen Rippenhöcker.
36. Emiatt ezek a bordák nem alkotnak ízületet a csigolyák harántnyúlványaival. – Daher bilden diese Rippen kein Gelenk mit den Querfortsätzen der Wirbel.
37. A szegycsont a mellkas elülső középvonalában elhelyezkedő lapos csont. – Das Brustbein ist ein platter Knochen, der in der vorderen Mittellinie des Brustkorbs liegt.
38. Három fő része a markolat, a test és a kardnyúlvány. – Seine drei Hauptteile sind der Handgriff, der Körper und der Schwertfortsatz.
39. A szegycsont markolata a csont széles, felső része. – Der Handgriff des Brustbeins ist dessen breiter oberer Abschnitt.
40. Felső szélén található a könnyen kitapintható nyaki bevágás. – An seinem oberen Rand befindet sich die gut tastbare Drosselgrube.
41. A nyaki bevágástól kétoldalt helyezkednek el a kulcscsonti bevágások. – Beidseits der Drosselgrube liegen die Schlüsselbeinausschnitte.
42. Ezekben kapcsolódik a két kulcscsont a szegycsonthoz. – An diesen Stellen verbinden sich die beiden Schlüsselbeine mit dem Brustbein.
43. A markolat és a szegycsont teste között tompaszögű kiemelkedés, a szegycsont szöglete alakul ki. – Zwischen dem Handgriff und dem Körper des Brustbeins entsteht eine stumpfwinklige Erhebung, der Brustbeinwinkel.
44. A szegycsont szöglete a második borda magasságában található, ezért fontos tájékozódási pont. – Der Brustbeinwinkel liegt auf Höhe der zweiten Rippe und ist daher ein wichtiger Orientierungspunkt.
45. A kardnyúlvány a szegycsont legalsó és legkisebb része. – Der Schwertfortsatz ist der unterste und kleinste Teil des Brustbeins.
46. Fiatal korban gyakran még porcos, és csak később csontosodik el teljesen. – In jungen Jahren ist er häufig noch knorpelig und verknöchert erst später vollständig.
47. A bordák és a csigolyák között kétféle ízület jön létre. – Zwischen den Rippen und den Wirbeln entstehen zwei Arten von Gelenken.
48. A bordafejízületben a bordafej a szomszédos csigolyatestek bordaárkaihoz kapcsolódik. – Im Rippenkopfgelenk verbindet sich der Rippenkopf mit den Rippengruben benachbarter Wirbelkörper.
49. Az ízületet sugárirányban szétterülő szalagok erősítik meg. – Das Gelenk wird durch strahlenförmig verlaufende Bänder verstärkt.
50. A bordafej taraját egy ízületen belüli szalag kötheti a porckoronghoz. – Der Kamm des Rippenkopfes kann durch ein inneres Gelenkband mit der Bandscheibe verbunden sein.
51. A borda-harántnyúlványi ízület a bordagumó és a megfelelő csigolya harántnyúlványa között található. – Das Rippen-Querfortsatz-Gelenk liegt zwischen dem Rippenhöcker und dem Querfortsatz des entsprechenden Wirbels.
52. A bordaporc és a borda csontos része közötti összeköttetés porcos, csak csekély mozgást engedő kapcsolat. – Die Verbindung zwischen dem Rippenknorpel und dem knöchernen Teil der Rippe ist eine knorpelige, nur gering bewegliche Verbindung.
53. Az első bordaporc porcos összeköttetéssel kapcsolódik a szegycsonthoz, míg a második–hetedik bordaporc valódi ízületeket alkot. – Der erste Rippenknorpel ist durch eine knorpelige Verbindung am Brustbein befestigt, während der zweite bis siebte Rippenknorpel echte Gelenke bilden.
54. Belégzéskor a felső bordák előre és felfelé, az alsó bordák pedig oldalra és felfelé mozdulnak. – Bei der Einatmung bewegen sich die oberen Rippen nach vorne und oben, die unteren Rippen dagegen seitwärts und nach oben.
55. A bordák, a szegycsont és ízületeik összehangolt mozgása növeli, illetve csökkenti a mellüreg térfogatát a légzés során. – Die koordinierte Bewegung der Rippen, des Brustbeins und ihrer Gelenke vergrößert beziehungsweise verkleinert während der Atmung das Volumen der Brusthöhle.
(aufklappen)magyar
1. A mellkas csontos váza a gerincoszlop háti szakaszából, a bordákból és a szegycsontból épül fel.
2. Ezek a csontok és összeköttetéseik együtt alkotják a mellkast, latin nevén a thoraxot.
3. A mellkas védi a szívet, a tüdőt, a nagy ereket és a felső hasi szervek egy részét.
4. Szilárdsága ellenére a mellkas rugalmas, ezért követni tudja a légzés során bekövetkező térfogatváltozásokat.
5. A mellkas hátulsó falát a tizenkét háti csigolya és a közöttük lévő porckorongok alkotják.
6. Az oldalsó falat a bordák, az elülső falat pedig főként a bordaporcok és a szegycsont képezik.
7. Az embernek rendszerint tizenkét pár bordája van, amelyeket felülről lefelé számozunk.
8. Minden borda hátul valamelyik háti csigolyához kapcsolódik.
9. Elöl azonban nem minden borda éri el közvetlenül a szegycsontot.
10. Az első hét pár bordát valódi bordáknak nevezzük, mert saját bordaporcukkal közvetlenül kapcsolódnak a szegycsonthoz.
11. A nyolcadik, kilencedik és tizedik bordapár közvetett módon éri el a szegycsontot.
12. Ezeknek a bordáknak a porcai az előttük fekvő borda porcához kapcsolódnak.
13. A nyolcadik–tizedik bordákat ezért álbordáknak nevezzük.
14. A hetedik–tizedik bordaporcok együtt alakítják ki a bordaívet.
15. A tizenegyedik és tizenkettedik borda elülső vége szabadon végződik a hasfal izomzatában.
16. Ezeket a bordákat lengőbordáknak vagy szabad bordáknak nevezzük.
17. A bordák csontos hátulsó részből és porcos elülső részből állnak.
18. A legtöbb bordán bordafejet, bordanyakat, bordagumót és bordatestet különböztetünk meg.
19. A bordafej a borda hátsó végén helyezkedik el, és a csigolyatestekkel ízesül.
20. A másodiktól a kilencedik bordáig a bordafejen rendszerint két ízületi felszín található.
21. Ezek közül az egyik a megfelelő számú csigolyához, a másik az eggyel feljebb fekvő csigolyához kapcsolódik.
22. A két ízületi felszínt a bordafej taraja választja el egymástól.
23. A bordanyak a bordafej és a bordagumó közötti keskeny szakasz.
24. A bordagumó ízületi felszíne a megfelelő háti csigolya harántnyúlványával kapcsolódik.
25. A bordatest hosszú, lapos és ívelt csontszakasz, amely előrefelé halad.
26. A borda legnagyobb irányváltozásának helyét bordaszögletnek nevezzük.
27. A bordatest alsó belső szélén hosszanti bemélyedés, a bordabarázda húzódik.
28. A bordabarázdában bordaközi véna, verőér és ideg fut.
29. A harmadik–kilencedik bordát felépítésük alapján típusos bordáknak tekintjük.
30. Az első borda rövid, széles és erősen lapított, ezért jelentősen eltér a típusos bordáktól.
31. Felső felszínén a kulcscsont alatti véna és verőér számára kialakult barázdák találhatók.
32. A két érbarázda között helyezkedik el az elülső ferde nyakizom tapadására szolgáló gumó.
33. A második borda felső felszínén az elülső fűrészizom tapadására szolgáló érdesség található.
34. A tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik borda fején általában csak egyetlen ízületi felszín van.
35. A tizenegyedik és tizenkettedik bordán nincs valódi bordanyak és bordagumó.
36. Emiatt ezek a bordák nem alkotnak ízületet a csigolyák harántnyúlványaival.
37. A szegycsont a mellkas elülső középvonalában elhelyezkedő lapos csont.
38. Három fő része a markolat, a test és a kardnyúlvány.
39. A szegycsont markolata a csont széles, felső része.
40. Felső szélén található a könnyen kitapintható nyaki bevágás.
41. A nyaki bevágástól kétoldalt helyezkednek el a kulcscsonti bevágások.
42. Ezekben kapcsolódik a két kulcscsont a szegycsonthoz.
43. A markolat és a szegycsont teste között tompaszögű kiemelkedés, a szegycsont szöglete alakul ki.
44. A szegycsont szöglete a második borda magasságában található, ezért fontos tájékozódási pont.
45. A kardnyúlvány a szegycsont legalsó és legkisebb része.
46. Fiatal korban gyakran még porcos, és csak később csontosodik el teljesen.
47. A bordák és a csigolyák között kétféle ízület jön létre.
48. A bordafejízületben a bordafej a szomszédos csigolyatestek bordaárkaihoz kapcsolódik.
49. Az ízületet sugárirányban szétterülő szalagok erősítik meg.
50. A bordafej taraját egy ízületen belüli szalag kötheti a porckoronghoz.
51. A borda-harántnyúlványi ízület a bordagumó és a megfelelő csigolya harántnyúlványa között található.
52. A bordaporc és a borda csontos része közötti összeköttetés porcos, csak csekély mozgást engedő kapcsolat.
53. Az első bordaporc porcos összeköttetéssel kapcsolódik a szegycsonthoz, míg a második–hetedik bordaporc valódi ízületeket alkot.
54. Belégzéskor a felső bordák előre és felfelé, az alsó bordák pedig oldalra és felfelé mozdulnak.
55. A bordák, a szegycsont és ízületeik összehangolt mozgása növeli, illetve csökkenti a mellüreg térfogatát a légzés során.
(aufklappen)német
1. Das knöcherne Gerüst des Brustkorbs besteht aus dem Brustabschnitt der Wirbelsäule, den Rippen und dem Brustbein.
2. Diese Knochen und ihre Verbindungen bilden gemeinsam den Brustkorb, lateinisch Thorax genannt.
3. Der Brustkorb schützt das Herz, die Lungen, die großen Gefäße und einen Teil der oberen Bauchorgane.
4. Trotz seiner Festigkeit ist der Brustkorb elastisch und kann daher den Volumenänderungen während der Atmung folgen.
5. Die hintere Wand des Brustkorbs wird von den zwölf Brustwirbeln und den zwischen ihnen liegenden Bandscheiben gebildet.
6. Die Seitenwand wird von den Rippen, die Vorderwand hauptsächlich von den Rippenknorpeln und dem Brustbein gebildet.
7. Der Mensch besitzt normalerweise zwölf Rippenpaare, die von oben nach unten nummeriert werden.
8. Jede Rippe ist hinten mit einem Brustwirbel verbunden.
9. Vorne erreicht jedoch nicht jede Rippe unmittelbar das Brustbein.
10. Die ersten sieben Rippenpaare heißen echte Rippen, weil sie mit ihrem eigenen Rippenknorpel unmittelbar am Brustbein befestigt sind.
11. Das achte, neunte und zehnte Rippenpaar erreicht das Brustbein auf indirektem Weg.
12. Die Knorpel dieser Rippen verbinden sich mit dem Knorpel der jeweils darüberliegenden Rippe.
13. Die achte bis zehnte Rippe werden deshalb als falsche Rippen bezeichnet.
14. Die Rippenknorpel der siebten bis zehnten Rippe bilden gemeinsam den Rippenbogen.
15. Das vordere Ende der elften und zwölften Rippe endet frei in der Muskulatur der Bauchwand.
16. Diese Rippen werden als freie oder fliegende Rippen bezeichnet.
17. Die Rippen bestehen aus einem knöchernen hinteren und einem knorpeligen vorderen Abschnitt.
18. An den meisten Rippen unterscheidet man Rippenkopf, Rippenhals, Rippenhöcker und Rippenkörper.
19. Der Rippenkopf liegt am hinteren Ende der Rippe und steht mit den Wirbelkörpern in gelenkiger Verbindung.
20. Von der zweiten bis zur neunten Rippe befinden sich am Rippenkopf normalerweise zwei Gelenkflächen.
21. Eine davon verbindet sich mit dem gleich nummerierten Wirbel, die andere mit dem unmittelbar darüberliegenden Wirbel.
22. Die beiden Gelenkflächen werden durch den Kamm des Rippenkopfes voneinander getrennt.
23. Der Rippenhals ist der schmale Abschnitt zwischen Rippenkopf und Rippenhöcker.
24. Die Gelenkfläche des Rippenhöckers verbindet sich mit dem Querfortsatz des entsprechenden Brustwirbels.
25. Der Rippenkörper ist ein langer, flacher und gebogener Knochenabschnitt, der nach vorne verläuft.
26. Die Stelle der stärksten Richtungsänderung der Rippe wird als Rippenwinkel bezeichnet.
27. Am unteren inneren Rand des Rippenkörpers verläuft eine längliche Vertiefung, die Rippenfurche.
28. In der Rippenfurche verlaufen Zwischenrippenvene, Zwischenrippenarterie und Zwischenrippennerv.
29. Die dritte bis neunte Rippe gelten aufgrund ihres Aufbaus als typische Rippen.
30. Die erste Rippe ist kurz, breit und stark abgeflacht und unterscheidet sich daher deutlich von den typischen Rippen.
31. Auf ihrer Oberseite befinden sich Furchen für die Schlüsselbeinvene und die Schlüsselbeinarterie.
32. Zwischen den beiden Gefäßfurchen liegt der Höcker für den Ansatz des vorderen Treppenmuskels.
33. Auf der Oberseite der zweiten Rippe befindet sich eine Rauigkeit für den Ansatz des vorderen Sägemuskels.
34. Am Kopf der zehnten, elften und zwölften Rippe befindet sich gewöhnlich nur eine Gelenkfläche.
35. Die elfte und zwölfte Rippe besitzen keinen ausgeprägten Rippenhals und keinen Rippenhöcker.
36. Daher bilden diese Rippen kein Gelenk mit den Querfortsätzen der Wirbel.
37. Das Brustbein ist ein platter Knochen, der in der vorderen Mittellinie des Brustkorbs liegt.
38. Seine drei Hauptteile sind der Handgriff, der Körper und der Schwertfortsatz.
39. Der Handgriff des Brustbeins ist dessen breiter oberer Abschnitt.
40. An seinem oberen Rand befindet sich die gut tastbare Drosselgrube.
41. Beidseits der Drosselgrube liegen die Schlüsselbeinausschnitte.
42. An diesen Stellen verbinden sich die beiden Schlüsselbeine mit dem Brustbein.
43. Zwischen dem Handgriff und dem Körper des Brustbeins entsteht eine stumpfwinklige Erhebung, der Brustbeinwinkel.
44. Der Brustbeinwinkel liegt auf Höhe der zweiten Rippe und ist daher ein wichtiger Orientierungspunkt.
45. Der Schwertfortsatz ist der unterste und kleinste Teil des Brustbeins.
46. In jungen Jahren ist er häufig noch knorpelig und verknöchert erst später vollständig.
47. Zwischen den Rippen und den Wirbeln entstehen zwei Arten von Gelenken.
48. Im Rippenkopfgelenk verbindet sich der Rippenkopf mit den Rippengruben benachbarter Wirbelkörper.
49. Das Gelenk wird durch strahlenförmig verlaufende Bänder verstärkt.
50. Der Kamm des Rippenkopfes kann durch ein inneres Gelenkband mit der Bandscheibe verbunden sein.
51. Das Rippen-Querfortsatz-Gelenk liegt zwischen dem Rippenhöcker und dem Querfortsatz des entsprechenden Wirbels.
52. Die Verbindung zwischen dem Rippenknorpel und dem knöchernen Teil der Rippe ist eine knorpelige, nur gering bewegliche Verbindung.
53. Der erste Rippenknorpel ist durch eine knorpelige Verbindung am Brustbein befestigt, während der zweite bis siebte Rippenknorpel echte Gelenke bilden.
54. Bei der Einatmung bewegen sich die oberen Rippen nach vorne und oben, die unteren Rippen dagegen seitwärts und nach oben.
55. Die koordinierte Bewegung der Rippen, des Brustbeins und ihrer Gelenke vergrößert beziehungsweise verkleinert während der Atmung das Volumen der Brusthöhle.