4.7.3 – A fej-nyak átmenet ízületei – Die Gelenke des Kopfgelenkbereichs
Version 1
1. A fej-nyak átmenet ízületei a nyakszirtcsont, az első nyakcsigolya és a második nyakcsigolya között helyezkednek el. – Die Gelenke des Kopfgelenkbereichs liegen zwischen dem Hinterhauptsbein, dem ersten Halswirbel und dem zweiten Halswirbel.
2. Ezeket az ízületeket felső és alsó fejízületekre osztjuk. – Diese Gelenke werden in obere und untere Kopfgelenke eingeteilt.
3. A koponya, az atlasz és az axis között nincsenek porckorongok. – Zwischen dem Schädel, dem Atlas und dem Axis befinden sich keine Bandscheiben.
4. Az atlasznak nincs valódi csigolyateste, hanem gyűrű alakú csontként hordozza a koponyát. – Der Atlas besitzt keinen eigentlichen Wirbelkörper, sondern trägt den Schädel als ringförmiger Knochen.
5. A felső fejízület a nyakszirtcsont két ízületi bütyke és az atlasz felső ízületi felszínei között jön létre. – Das obere Kopfgelenk entsteht zwischen den beiden Gelenkknorren des Hinterhauptsbeins und den oberen Gelenkflächen des Atlas.
6. Ez a páros ízület tojásízülethez hasonló felépítésű, és mindkét oldalán saját ízületi tok található. – Dieses paarige Gelenk ähnelt einem Eigelenk und besitzt auf jeder Seite eine eigene Gelenkkapsel.
7. A felső fejízület legfontosabb mozgása a fej előre- és hátrabillentése. – Die wichtigste Bewegung des oberen Kopfgelenks ist das Vor- und Rückwärtsneigen des Kopfes.
8. Ez a mozgás felel meg az igenlést kifejező bólintásnak. – Diese Bewegung entspricht dem bejahenden Nicken.
9. A felső fejízületben kisfokú oldalra hajlás is lehetséges, a forgás azonban erősen korlátozott. – Im oberen Kopfgelenk ist auch eine geringe Seitneigung möglich, die Rotation ist jedoch stark begrenzt.
10. Az atlasz elülső és hátulsó íve, valamint a nyakszirtcsont közötti réseket kötőszövetes hártyák zárják le. – Die Zwischenräume zwischen dem vorderen und hinteren Atlasbogen und dem Hinterhauptsbein werden durch bindegewebige Membranen verschlossen.
11. Ezeket elülső és hátulsó atlasz-nyakszirti hártyának nevezzük. – Sie werden als vordere und hintere Atlanto-okzipital-Membran bezeichnet.
12. Az alsó fejízületek az atlasz és az axis között találhatók. – Die unteren Kopfgelenke befinden sich zwischen Atlas und Axis.
13. Az alsó fejízületi rendszer egy középső és két oldalsó ízületből áll. – Das System der unteren Kopfgelenke besteht aus einem mittleren und zwei seitlichen Gelenken.
14. A középső atlasz-axis ízület forgóízület, amelynek tengelyét az axis fognyúlványa alkotja. – Das mittlere Atlas-Axis-Gelenk ist ein Drehgelenk, dessen Achse durch den Zahnfortsatz des Axis gebildet wird.
15. A fognyúlvány elülső felszíne az atlasz elülső ívének belső felszínével ízesül. – Die Vorderfläche des Zahnfortsatzes artikuliert mit der Innenfläche des vorderen Atlasbogens.
16. A fognyúlványt az atlasz erős harántszalagja tartja az elülső ívhez szorítva. – Der Zahnfortsatz wird durch das kräftige Querband des Atlas am vorderen Atlasbogen gehalten.
17. A fognyúlvány előtt és mögött külön ízületi felszínnel és ízületi üreggel rendelkező kapcsolatok találhatók. – Vor und hinter dem Zahnfortsatz befinden sich Verbindungen mit jeweils eigener Gelenkfläche und Gelenkhöhle.
18. A két oldalsó atlasz-axis ízület az atlasz alsó és az axis felső ízületi felszínei között helyezkedik el. – Die beiden seitlichen Atlas-Axis-Gelenke liegen zwischen den unteren Gelenkflächen des Atlas und den oberen Gelenkflächen des Axis.
19. Ezek síkízületek, amelyek a középső forgóízület mozgását kísérik. – Sie sind plane Gelenke, welche die Bewegung des mittleren Drehgelenks begleiten.
20. Az alsó fejízületekben az atlasz és a koponya együtt fordul el a fognyúlvány körül. – In den unteren Kopfgelenken drehen sich Atlas und Schädel gemeinsam um den Zahnfortsatz.
21. Ez a mozgás felel meg a tagadást kifejező fejrázásnak. – Diese Bewegung entspricht dem verneinenden Kopfschütteln.
22. A nyaki gerinc teljes forgásának megközelítőleg fele az atlasz és az axis között történik. – Ungefähr die Hälfte der gesamten Rotation der Halswirbelsäule findet zwischen Atlas und Axis statt.
23. Az atlasz harántszalagja a kereszt alakú szalag legerősebb része. – Das Querband des Atlas ist der stärkste Teil des Kreuzbandes.
24. A harántszalaghoz felső és alsó hosszanti rostkötegek csatlakoznak, amelyek együtt kereszt alakú szerkezetet alkotnak. – An das Querband schließen sich obere und untere Längsfaserzüge an, die gemeinsam eine kreuzförmige Struktur bilden.
25. A szárnyszalagok a fognyúlvány oldalaitól a nyakszirtcsont ízületi bütykeihez húzódnak. – Die Flügelbänder ziehen von den Seiten des Zahnfortsatzes zu den Gelenkknorren des Hinterhauptsbeins.
26. Ezek a szalagok korlátozzák a fej túlzott forgását és oldalra hajlását. – Diese Bänder begrenzen eine übermäßige Rotation und Seitneigung des Kopfes.
27. A fognyúlvány csúcsát egy vékony csúcsszalag köti össze a nyakszirtcsonttal. – Die Spitze des Zahnfortsatzes wird durch ein dünnes Spitzenband mit dem Hinterhauptsbein verbunden.
28. A fedőhártya a hátulsó hosszanti szalag koponya felé folytatódó része, amely hátulról befedi a fognyúlványt és annak szalagjait. – Die Membrana tectoria ist die zum Schädel hin fortgesetzte Verlängerung des hinteren Längsbandes und bedeckt den Zahnfortsatz und seine Bänder von hinten.
29. Mivel a fognyúlvány közvetlenül a gerincvelő előtt helyezkedik el, a szalagok sérülése vagy az ízületek elmozdulása veszélyeztetheti a gerincvelőt. – Da der Zahnfortsatz unmittelbar vor dem Rückenmark liegt, können Verletzungen der Bänder oder Verschiebungen der Gelenke das Rückenmark gefährden.
30. A felső és alsó fejízületek együtt nagy mozgékonyságot biztosítanak a fejnek, miközben stabilan védik az agytörzs és a gerincvelő közötti átmenetet. – Die oberen und unteren Kopfgelenke verleihen dem Kopf gemeinsam eine große Beweglichkeit und schützen zugleich stabil den Übergang zwischen Hirnstamm und Rückenmark.
(aufklappen)magyar
1. A fej-nyak átmenet ízületei a nyakszirtcsont, az első nyakcsigolya és a második nyakcsigolya között helyezkednek el.
2. Ezeket az ízületeket felső és alsó fejízületekre osztjuk.
3. A koponya, az atlasz és az axis között nincsenek porckorongok.
4. Az atlasznak nincs valódi csigolyateste, hanem gyűrű alakú csontként hordozza a koponyát.
5. A felső fejízület a nyakszirtcsont két ízületi bütyke és az atlasz felső ízületi felszínei között jön létre.
6. Ez a páros ízület tojásízülethez hasonló felépítésű, és mindkét oldalán saját ízületi tok található.
7. A felső fejízület legfontosabb mozgása a fej előre- és hátrabillentése.
8. Ez a mozgás felel meg az igenlést kifejező bólintásnak.
9. A felső fejízületben kisfokú oldalra hajlás is lehetséges, a forgás azonban erősen korlátozott.
10. Az atlasz elülső és hátulsó íve, valamint a nyakszirtcsont közötti réseket kötőszövetes hártyák zárják le.
11. Ezeket elülső és hátulsó atlasz-nyakszirti hártyának nevezzük.
12. Az alsó fejízületek az atlasz és az axis között találhatók.
13. Az alsó fejízületi rendszer egy középső és két oldalsó ízületből áll.
14. A középső atlasz-axis ízület forgóízület, amelynek tengelyét az axis fognyúlványa alkotja.
15. A fognyúlvány elülső felszíne az atlasz elülső ívének belső felszínével ízesül.
16. A fognyúlványt az atlasz erős harántszalagja tartja az elülső ívhez szorítva.
17. A fognyúlvány előtt és mögött külön ízületi felszínnel és ízületi üreggel rendelkező kapcsolatok találhatók.
18. A két oldalsó atlasz-axis ízület az atlasz alsó és az axis felső ízületi felszínei között helyezkedik el.
19. Ezek síkízületek, amelyek a középső forgóízület mozgását kísérik.
20. Az alsó fejízületekben az atlasz és a koponya együtt fordul el a fognyúlvány körül.
21. Ez a mozgás felel meg a tagadást kifejező fejrázásnak.
22. A nyaki gerinc teljes forgásának megközelítőleg fele az atlasz és az axis között történik.
23. Az atlasz harántszalagja a kereszt alakú szalag legerősebb része.
24. A harántszalaghoz felső és alsó hosszanti rostkötegek csatlakoznak, amelyek együtt kereszt alakú szerkezetet alkotnak.
25. A szárnyszalagok a fognyúlvány oldalaitól a nyakszirtcsont ízületi bütykeihez húzódnak.
26. Ezek a szalagok korlátozzák a fej túlzott forgását és oldalra hajlását.
27. A fognyúlvány csúcsát egy vékony csúcsszalag köti össze a nyakszirtcsonttal.
28. A fedőhártya a hátulsó hosszanti szalag koponya felé folytatódó része, amely hátulról befedi a fognyúlványt és annak szalagjait.
29. Mivel a fognyúlvány közvetlenül a gerincvelő előtt helyezkedik el, a szalagok sérülése vagy az ízületek elmozdulása veszélyeztetheti a gerincvelőt.
30. A felső és alsó fejízületek együtt nagy mozgékonyságot biztosítanak a fejnek, miközben stabilan védik az agytörzs és a gerincvelő közötti átmenetet.
(aufklappen)német
1. Die Gelenke des Kopfgelenkbereichs liegen zwischen dem Hinterhauptsbein, dem ersten Halswirbel und dem zweiten Halswirbel.
2. Diese Gelenke werden in obere und untere Kopfgelenke eingeteilt.
3. Zwischen dem Schädel, dem Atlas und dem Axis befinden sich keine Bandscheiben.
4. Der Atlas besitzt keinen eigentlichen Wirbelkörper, sondern trägt den Schädel als ringförmiger Knochen.
5. Das obere Kopfgelenk entsteht zwischen den beiden Gelenkknorren des Hinterhauptsbeins und den oberen Gelenkflächen des Atlas.
6. Dieses paarige Gelenk ähnelt einem Eigelenk und besitzt auf jeder Seite eine eigene Gelenkkapsel.
7. Die wichtigste Bewegung des oberen Kopfgelenks ist das Vor- und Rückwärtsneigen des Kopfes.
8. Diese Bewegung entspricht dem bejahenden Nicken.
9. Im oberen Kopfgelenk ist auch eine geringe Seitneigung möglich, die Rotation ist jedoch stark begrenzt.
10. Die Zwischenräume zwischen dem vorderen und hinteren Atlasbogen und dem Hinterhauptsbein werden durch bindegewebige Membranen verschlossen.
11. Sie werden als vordere und hintere Atlanto-okzipital-Membran bezeichnet.
12. Die unteren Kopfgelenke befinden sich zwischen Atlas und Axis.
13. Das System der unteren Kopfgelenke besteht aus einem mittleren und zwei seitlichen Gelenken.
14. Das mittlere Atlas-Axis-Gelenk ist ein Drehgelenk, dessen Achse durch den Zahnfortsatz des Axis gebildet wird.
15. Die Vorderfläche des Zahnfortsatzes artikuliert mit der Innenfläche des vorderen Atlasbogens.
16. Der Zahnfortsatz wird durch das kräftige Querband des Atlas am vorderen Atlasbogen gehalten.
17. Vor und hinter dem Zahnfortsatz befinden sich Verbindungen mit jeweils eigener Gelenkfläche und Gelenkhöhle.
18. Die beiden seitlichen Atlas-Axis-Gelenke liegen zwischen den unteren Gelenkflächen des Atlas und den oberen Gelenkflächen des Axis.
19. Sie sind plane Gelenke, welche die Bewegung des mittleren Drehgelenks begleiten.
20. In den unteren Kopfgelenken drehen sich Atlas und Schädel gemeinsam um den Zahnfortsatz.
21. Diese Bewegung entspricht dem verneinenden Kopfschütteln.
22. Ungefähr die Hälfte der gesamten Rotation der Halswirbelsäule findet zwischen Atlas und Axis statt.
23. Das Querband des Atlas ist der stärkste Teil des Kreuzbandes.
24. An das Querband schließen sich obere und untere Längsfaserzüge an, die gemeinsam eine kreuzförmige Struktur bilden.
25. Die Flügelbänder ziehen von den Seiten des Zahnfortsatzes zu den Gelenkknorren des Hinterhauptsbeins.
26. Diese Bänder begrenzen eine übermäßige Rotation und Seitneigung des Kopfes.
27. Die Spitze des Zahnfortsatzes wird durch ein dünnes Spitzenband mit dem Hinterhauptsbein verbunden.
28. Die Membrana tectoria ist die zum Schädel hin fortgesetzte Verlängerung des hinteren Längsbandes und bedeckt den Zahnfortsatz und seine Bänder von hinten.
29. Da der Zahnfortsatz unmittelbar vor dem Rückenmark liegt, können Verletzungen der Bänder oder Verschiebungen der Gelenke das Rückenmark gefährden.
30. Die oberen und unteren Kopfgelenke verleihen dem Kopf gemeinsam eine große Beweglichkeit und schützen zugleich stabil den Übergang zwischen Hirnstamm und Rückenmark.
Version 2
1. A fej és a nyaki gerinc közötti átmenetet több különleges ízület alkotja. – Der Übergang zwischen dem Kopf und der Halswirbelsäule wird von mehreren besonderen Gelenken gebildet.
2. Ezeket az ízületeket összefoglalóan felső és alsó fejízületnek nevezzük. – Diese Gelenke werden zusammenfassend als oberes und unteres Kopfgelenk bezeichnet.
3. A felső fejízület a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya között helyezkedik el. – Das obere Kopfgelenk liegt zwischen dem Hinterhauptsbein und dem ersten Halswirbel.
4. Az első nyakcsigolyát atlasznak nevezzük. – Der erste Halswirbel wird Atlas genannt.
5. A nyakszirtcsont két ízületi bütyke az atlasz felső ízületi árkaival kapcsolódik. – Die beiden Gelenkknorren des Hinterhauptsbeins verbinden sich mit den oberen Gelenkgruben des Atlas.
6. A jobb és a bal oldali ízület együtt egységes működési egységet alkot. – Das rechte und das linke Gelenk bilden gemeinsam eine funktionelle Einheit.
7. A felső fejízület alakja szerint tojásízülethez hasonló, két tengely körül mozgó ízület. – Das obere Kopfgelenk ähnelt seiner Form nach einem Eigelenk und bewegt sich um zwei Achsen.
8. Legfontosabb mozgása a fej előre- és hátrabillentése. – Seine wichtigste Bewegung ist das Vorwärts- und Rückwärtsneigen des Kopfes.
9. Ez a mozgás felel meg az igenlést kifejező bólintásnak. – Diese Bewegung entspricht dem zustimmenden Nicken.
10. A felső fejízületben kisfokú oldalra hajlás is lehetséges. – Im oberen Kopfgelenk ist außerdem eine geringe Seitneigung möglich.
11. A fej forgása ebben az ízületben csak nagyon kis mértékű. – Die Drehung des Kopfes ist in diesem Gelenk nur in sehr geringem Umfang möglich.
12. Az alsó fejízület az atlasz és a második nyakcsigolya között található. – Das untere Kopfgelenk liegt zwischen dem Atlas und dem zweiten Halswirbel.
13. A második nyakcsigolyát axisnak nevezzük. – Der zweite Halswirbel wird Axis genannt.
14. Az axis felfelé irányuló fognyúlványa az atlasz gyűrűjébe nyúlik. – Der nach oben gerichtete Zahnfortsatz des Axis ragt in den Ring des Atlas hinein.
15. A fognyúlvány latin neve dens axis. – Die lateinische Bezeichnung des Zahnfortsatzes lautet Dens axis.
16. Az alsó fejízület egy középső és két oldalsó ízületből áll. – Das untere Kopfgelenk besteht aus einem mittleren und zwei seitlichen Gelenken.
17. A középső ízületben a fognyúlvány az atlasz elülső ívével és harántszalagjával kapcsolódik. – Im mittleren Gelenk steht der Zahnfortsatz mit dem vorderen Atlasbogen und dem Querband des Atlas in Verbindung.
18. A két oldalsó ízületet az atlasz és az axis egymás felé forduló ízületi felszínei alkotják. – Die beiden seitlichen Gelenke werden von den einander zugewandten Gelenkflächen des Atlas und des Axis gebildet.
19. A három részízület működés közben mindig összehangoltan mozog. – Die drei Teilgelenke bewegen sich während ihrer Funktion stets aufeinander abgestimmt.
20. Az alsó fejízület fő mozgása a fej jobbra és balra történő forgatása. – Die Hauptbewegung des unteren Kopfgelenks ist die Drehung des Kopfes nach rechts und links.
21. Ez a mozgás felel meg a tagadást kifejező fejrázásnak. – Diese Bewegung entspricht dem verneinenden Kopfschütteln.
22. A forgás során az atlasz a koponyával együtt a fognyúlvány körül fordul el. – Während der Drehung bewegt sich der Atlas zusammen mit dem Schädel um den Zahnfortsatz.
23. A nyaki gerinc teljes forgásának jelentős része az atlasz és az axis között történik. – Ein erheblicher Teil der gesamten Drehung der Halswirbelsäule findet zwischen Atlas und Axis statt.
24. A fognyúlványt az atlasz erős harántszalagja tartja az elülső ívhez szorítva. – Der Zahnfortsatz wird durch das kräftige Querband des Atlas am vorderen Atlasbogen gehalten.
25. Ez a szalag megakadályozza, hogy a fognyúlvány hátrafelé elmozduljon a gerincvelő irányába. – Dieses Band verhindert, dass sich der Zahnfortsatz nach hinten in Richtung des Rückenmarks verschiebt.
26. A szárnyszalagok a fognyúlványt a nyakszirtcsonttal kötik össze. – Die Flügelbänder verbinden den Zahnfortsatz mit dem Hinterhauptsbein.
27. Ezek a szalagok korlátozzák a fej túlzott forgását és oldalra hajlását. – Diese Bänder begrenzen eine übermäßige Drehung und Seitneigung des Kopfes.
28. A fedőhártya a hátulsó hosszanti szalag folytatásaként borítja a fejízületek mélyebb szalagjait. – Die Membrana tectoria bedeckt als Fortsetzung des hinteren Längsbandes die tieferen Bänder der Kopfgelenke.
29. A fejízületek területén nincs porckorong sem a koponya és az atlasz, sem az atlasz és az axis között. – Im Bereich der Kopfgelenke befindet sich weder zwischen Schädel und Atlas noch zwischen Atlas und Axis eine Bandscheibe.
30. A csontos formák, az ízületi tokok és az erős szalagok együtt biztosítják a fej mozgékonyságát és a gerincvelő védelmét. – Die knöchernen Formen, die Gelenkkapseln und die kräftigen Bänder gewährleisten gemeinsam die Beweglichkeit des Kopfes und den Schutz des Rückenmarks.
(aufklappen)magyar
1. A fej és a nyaki gerinc közötti átmenetet több különleges ízület alkotja.
2. Ezeket az ízületeket összefoglalóan felső és alsó fejízületnek nevezzük.
3. A felső fejízület a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya között helyezkedik el.
4. Az első nyakcsigolyát atlasznak nevezzük.
5. A nyakszirtcsont két ízületi bütyke az atlasz felső ízületi árkaival kapcsolódik.
6. A jobb és a bal oldali ízület együtt egységes működési egységet alkot.
7. A felső fejízület alakja szerint tojásízülethez hasonló, két tengely körül mozgó ízület.
8. Legfontosabb mozgása a fej előre- és hátrabillentése.
9. Ez a mozgás felel meg az igenlést kifejező bólintásnak.
10. A felső fejízületben kisfokú oldalra hajlás is lehetséges.
11. A fej forgása ebben az ízületben csak nagyon kis mértékű.
12. Az alsó fejízület az atlasz és a második nyakcsigolya között található.
13. A második nyakcsigolyát axisnak nevezzük.
14. Az axis felfelé irányuló fognyúlványa az atlasz gyűrűjébe nyúlik.
15. A fognyúlvány latin neve dens axis.
16. Az alsó fejízület egy középső és két oldalsó ízületből áll.
17. A középső ízületben a fognyúlvány az atlasz elülső ívével és harántszalagjával kapcsolódik.
18. A két oldalsó ízületet az atlasz és az axis egymás felé forduló ízületi felszínei alkotják.
19. A három részízület működés közben mindig összehangoltan mozog.
20. Az alsó fejízület fő mozgása a fej jobbra és balra történő forgatása.
21. Ez a mozgás felel meg a tagadást kifejező fejrázásnak.
22. A forgás során az atlasz a koponyával együtt a fognyúlvány körül fordul el.
23. A nyaki gerinc teljes forgásának jelentős része az atlasz és az axis között történik.
24. A fognyúlványt az atlasz erős harántszalagja tartja az elülső ívhez szorítva.
25. Ez a szalag megakadályozza, hogy a fognyúlvány hátrafelé elmozduljon a gerincvelő irányába.
26. A szárnyszalagok a fognyúlványt a nyakszirtcsonttal kötik össze.
27. Ezek a szalagok korlátozzák a fej túlzott forgását és oldalra hajlását.
28. A fedőhártya a hátulsó hosszanti szalag folytatásaként borítja a fejízületek mélyebb szalagjait.
29. A fejízületek területén nincs porckorong sem a koponya és az atlasz, sem az atlasz és az axis között.
30. A csontos formák, az ízületi tokok és az erős szalagok együtt biztosítják a fej mozgékonyságát és a gerincvelő védelmét.
(aufklappen)német
1. Der Übergang zwischen dem Kopf und der Halswirbelsäule wird von mehreren besonderen Gelenken gebildet.
2. Diese Gelenke werden zusammenfassend als oberes und unteres Kopfgelenk bezeichnet.
3. Das obere Kopfgelenk liegt zwischen dem Hinterhauptsbein und dem ersten Halswirbel.
4. Der erste Halswirbel wird Atlas genannt.
5. Die beiden Gelenkknorren des Hinterhauptsbeins verbinden sich mit den oberen Gelenkgruben des Atlas.
6. Das rechte und das linke Gelenk bilden gemeinsam eine funktionelle Einheit.
7. Das obere Kopfgelenk ähnelt seiner Form nach einem Eigelenk und bewegt sich um zwei Achsen.
8. Seine wichtigste Bewegung ist das Vorwärts- und Rückwärtsneigen des Kopfes.
9. Diese Bewegung entspricht dem zustimmenden Nicken.
10. Im oberen Kopfgelenk ist außerdem eine geringe Seitneigung möglich.
11. Die Drehung des Kopfes ist in diesem Gelenk nur in sehr geringem Umfang möglich.
12. Das untere Kopfgelenk liegt zwischen dem Atlas und dem zweiten Halswirbel.
13. Der zweite Halswirbel wird Axis genannt.
14. Der nach oben gerichtete Zahnfortsatz des Axis ragt in den Ring des Atlas hinein.
15. Die lateinische Bezeichnung des Zahnfortsatzes lautet Dens axis.
16. Das untere Kopfgelenk besteht aus einem mittleren und zwei seitlichen Gelenken.
17. Im mittleren Gelenk steht der Zahnfortsatz mit dem vorderen Atlasbogen und dem Querband des Atlas in Verbindung.
18. Die beiden seitlichen Gelenke werden von den einander zugewandten Gelenkflächen des Atlas und des Axis gebildet.
19. Die drei Teilgelenke bewegen sich während ihrer Funktion stets aufeinander abgestimmt.
20. Die Hauptbewegung des unteren Kopfgelenks ist die Drehung des Kopfes nach rechts und links.
21. Diese Bewegung entspricht dem verneinenden Kopfschütteln.
22. Während der Drehung bewegt sich der Atlas zusammen mit dem Schädel um den Zahnfortsatz.
23. Ein erheblicher Teil der gesamten Drehung der Halswirbelsäule findet zwischen Atlas und Axis statt.
24. Der Zahnfortsatz wird durch das kräftige Querband des Atlas am vorderen Atlasbogen gehalten.
25. Dieses Band verhindert, dass sich der Zahnfortsatz nach hinten in Richtung des Rückenmarks verschiebt.
26. Die Flügelbänder verbinden den Zahnfortsatz mit dem Hinterhauptsbein.
27. Diese Bänder begrenzen eine übermäßige Drehung und Seitneigung des Kopfes.
28. Die Membrana tectoria bedeckt als Fortsetzung des hinteren Längsbandes die tieferen Bänder der Kopfgelenke.
29. Im Bereich der Kopfgelenke befindet sich weder zwischen Schädel und Atlas noch zwischen Atlas und Axis eine Bandscheibe.
30. Die knöchernen Formen, die Gelenkkapseln und die kräftigen Bänder gewährleisten gemeinsam die Beweglichkeit des Kopfes und den Schutz des Rückenmarks.