14.21.1 A nyaki fonat és a rekeszideg – Der Halsplexus und der Zwerchfellnerv
1. A nyaki fonatot (plexus cervicalis) az első négy nyaki gerincvelői ideg mellső ágai alkotják, amelyek egymással íves összeköttetésekbe lépnek. – Der Halsplexus (Plexus cervicalis) wird von den vorderen Ästen der ersten vier Halsnerven gebildet, die durch bogenförmige Verbindungen miteinander verbunden sind.
2. A fonat a fejbiccentő izom mélyén, a lapockaemelő izom és a középső ferde nyakizom elülső felszínén helyezkedik el. – Das Geflecht liegt tief unter dem Kopfwender auf der Vorderfläche des Schulterblatthebers und des mittleren Treppenmuskels.
3. Ágai érző, mozgató és proprioceptív rostokat vezetnek, így a nyak bőrének ellátását több izom működésével kapcsolják össze. – Seine Äste führen sensible, motorische und propriozeptive Fasern und verbinden dadurch die Hautinnervation des Halses mit der Tätigkeit mehrerer Muskeln.
4. A felületes érző ágak a fejbiccentő izom hátsó szélének közepe táján, az idegpontnak nevezett területen lépnek a bőr alá. – Die oberflächlichen sensiblen Äste treten ungefähr in der Mitte des Hinterrandes des Kopfwenders am sogenannten Nervenpunkt unter die Haut.
5. Innen legyezőszerűen szétterjedve négy fő ágcsoport éri el a nyakszirt, a fül, a nyak és a váll bőrét. – Von dort breiten sich vier Hauptgruppen fächerförmig zur Haut des Hinterhaupts, des Ohres, des Halses und der Schulter aus.
6. A kis nyakszirti ideg (nervus occipitalis minor) a fejbiccentő izom hátsó széle mentén felfelé halad, és a fül mögötti bőrterületet látja el. – Der kleine Hinterhauptsnerv (Nervus occipitalis minor) steigt am Hinterrand des Kopfwenders auf und versorgt die Haut hinter dem Ohr.
7. A nagy fülideg (nervus auricularis magnus) keresztezi az izom felszínét, majd a fültőmirigy, a fülkagyló és az állkapocsszög környezetéhez fut. – Der große Ohrnerv (Nervus auricularis magnus) überquert die Muskeloberfläche und zieht zur Umgebung der Ohrspeicheldrüse, der Ohrmuschel und des Unterkieferwinkels.
8. Előrefelé tart a haránt nyakideg (nervus transversus colli), amely a nyak elülső bőrét idegzi be, és az arcideg nyaki ágával is összekapcsolódik. – Nach vorn zieht der quere Halsnerv (Nervus transversus colli), der die vordere Halshaut innerviert und sich mit dem Halsast des Gesichtsnervs verbindet.
9. Lefelé a kulcscsont feletti idegek (nervi supraclaviculares) haladnak, amelyek a kulcscsont, a váll és a mellkas felső részének bőrét érik el. – Nach unten verlaufen die Überschlüsselbeinnerven (Nervi supraclaviculares), welche die Haut über dem Schlüsselbein, der Schulter und dem oberen Brustkorb erreichen.
10. A fonat mély izomágai a fej és a nyaki gerinc helyzetét szabályozó csigolya előtti, valamint ferde nyakizmok egy részét idegzik be. – Die tiefen Muskeläste des Geflechts innervieren einen Teil der prävertebralen Muskeln und der Treppenmuskeln, welche die Stellung von Kopf und Halswirbelsäule regulieren.
11. Proprioceptív rostok jutnak a fejbiccentő izomhoz és a csuklyásizomhoz is, amelyek motoros beidegzését elsősorban a járulékos ideg biztosítja. – Propriozeptive Fasern gelangen auch zum Kopfwender und zum Trapezmuskel, deren motorische Innervation vorwiegend durch den Zusatznerv erfolgt.
12. A nyaki fonat fontos motoros képlete a nyaki hurok (ansa cervicalis), amelynek felső és alsó gyökere a nyaki ér-ideg köteg előtt egyesül. – Eine wichtige motorische Struktur des Halsplexus ist die Halsschlinge (Ansa cervicalis), deren obere und untere Wurzel sich vor dem Gefäß-Nerven-Strang des Halses vereinigen.
13. Felső gyökerének rostjai főként az első, alsó gyökerének rostjai pedig a második és harmadik nyaki gerincvelői idegből származnak. – Die Fasern ihrer oberen Wurzel stammen vorwiegend aus dem ersten, diejenigen der unteren Wurzel aus dem zweiten und dritten Halsnerven.
14. A nyaki hurok a szegy-nyelvcsonti, a szegy-pajzsporc-, valamint a lapocka-nyelvcsonti izmokat idegzi be, amelyek nyeléskor lesüllyesztik a nyelvcsontot és a gégét. – Die Halsschlinge innerviert den Brustbein-Zungenbein-, den Brustbein-Schildknorpel- und den Schulterblatt-Zungenbein-Muskel, die beim Schlucken Zungenbein und Kehlkopf senken.
15. Az első nyaki ideg egyes rostjai átmenetileg a nyelv alatti ideghez csatlakozva jutnak el az áll-nyelvcsonti és a pajzs-nyelvcsonti izomhoz. – Einige Fasern des ersten Halsnerven schließen sich vorübergehend dem Unterzungennerv an und erreichen den Kinn-Zungenbein- und den Schildknorpel-Zungenbein-Muskel.
16. A fonat legjelentősebb hosszú ága a rekeszideg (nervus phrenicus), amely a harmadik, negyedik és ötödik nyaki szelvényből kap rostokat. – Der bedeutendste lange Ast des Geflechts ist der Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus), der Fasern aus dem dritten, vierten und fünften Halssegment erhält.
17. Rostjainak legnagyobb része a negyedik nyaki szelvényből ered, miközben az ötödik szelvényből érkező összetevő már a karfonat területével is kapcsolatban áll. – Der größte Teil seiner Fasern stammt aus dem vierten Halssegment, während der Anteil aus dem fünften Segment bereits mit dem Gebiet des Armgeflechts verbunden ist.
18. A nyakon a rekeszideg az elülső ferde nyakizom elülső felszínén, a csigolya előtti pólya alatt ereszkedik lefelé, a bolygóidegtől lateralisan. – Am Hals steigt der Zwerchfellnerv auf der Vorderfläche des vorderen Treppenmuskels unter der prävertebralen Faszie und lateral vom Vagusnerv ab.
19. A mellkas felső nyílásához érve a kulcscsont alatti verőér és véna között halad át, majd a mellhártyakupola elülső felszínét keresztezi. – An der oberen Brustkorböffnung zieht er zwischen Schlüsselbeinarterie und Schlüsselbeinvene hindurch und überquert anschließend die Vorderfläche der Pleurakuppel.
20. A mellüregben mindkét rekeszideg a tüdőgyökér előtt halad, miközben a bolygóidegek a tüdőgyökér mögött folytatják útjukat. – Im Brustraum verlaufen beide Zwerchfellnerven vor der Lungenwurzel, während die Vagusnerven ihren Weg hinter der Lungenwurzel fortsetzen.
21. Lefutásuk során a rekeszidegek a gátor mellhártyája és a szívburok között ereszkednek, ezért topográfiai helyzetük szorosan követi a szív körvonalát. – Während ihres Verlaufs steigen die Zwerchfellnerven zwischen dem Brustfell des Mittelfellraums und dem Herzbeutel ab, sodass ihre Lage eng der Herzkontur folgt.
22. Jobb oldalon az ideg a felső üres véna, a jobb pitvar és az alsó üres véna közelében jut a rekeszizomhoz. – Rechts erreicht der Nerv das Zwerchfell in enger Nachbarschaft zur oberen Hohlvene, zum rechten Vorhof und zur unteren Hohlvene.
23. Jobb oldali rekesz-hasi ága az alsó üres vénával együtt, annak rekeszi nyílásán keresztül lép a hasüregbe. – Sein rechter Zwerchfell-Bauch-Ast tritt gemeinsam mit der unteren Hohlvene durch deren Öffnung im Zwerchfell in die Bauchhöhle.
24. Bal oldalon a rekeszideg a szívburok és a gátor mellhártyája között, a bal kamra felszíne fölött halad a rekeszizom felé. – Links zieht der Zwerchfellnerv zwischen Herzbeutel und Brustfell des Mittelfellraums über der Oberfläche der linken Herzkammer zum Zwerchfell.
25. Bal oldali végágai a szívcsúcs közelében külön nyílásokon keresztül fúrják át az izmot, majd annak hasi felszínén ágaznak szét. – Seine linken Endäste durchbohren den Muskel nahe der Herzspitze durch gesonderte Öffnungen und verzweigen sich anschließend auf dessen Bauchseite.
26. Motoros rostjaival a rekeszideg a rekeszizmot idegzi be, amelynek összehúzódása belégzéskor megnöveli a mellüreg függőleges átmérőjét. – Mit seinen motorischen Fasern innerviert der Zwerchfellnerv das Zwerchfell, dessen Kontraktion bei der Einatmung den senkrechten Durchmesser des Brustraums vergrößert.
27. Érző rostjai a rostos szívburokból, a savós szívburok fali lemezéből, valamint a gátori és a központi rekeszi mellhártyából szállítanak információt. – Seine sensiblen Fasern leiten Informationen aus dem faserigen Herzbeutel, dem parietalen Blatt des serösen Herzbeutels sowie aus dem mediastinalen und zentralen Zwerchfellbrustfell.
28. A hasüregben az ideg a rekeszizom központi részét borító hashártyát is érzően ellátja, míg a peremterületek érző beidegzése főként bordaközi idegekből származik. – In der Bauchhöhle versorgt der Nerv auch das Bauchfell über dem zentralen Zwerchfell sensibel, während die Randbereiche vorwiegend von Zwischenrippennerven innerviert werden.
29. A rekesz környékéről érkező fájdalom a közös C3–C5 szelvényi kapcsolatok miatt gyakran nem helyben, hanem az azonos oldali vállban érzékelhető. – Schmerzen aus der Umgebung des Zwerchfells werden wegen der gemeinsamen Segmentzuordnung C3–C5 häufig nicht örtlich, sondern in der gleichseitigen Schulter wahrgenommen.
30. Egyoldali rekeszideg-sérüléskor az érintett rekeszfél megemelkedik és légzéskor rendellenesen mozoghat, kétoldali károsodása pedig súlyos légzési elégtelenséget okozhat. – Bei einer einseitigen Schädigung des Zwerchfellnervs steht die betroffene Zwerchfellhälfte höher und kann sich beim Atmen paradox bewegen, während eine beidseitige Schädigung schwere Ateminsuffizienz verursachen kann.
(aufklappen)magyar
1. A nyaki fonatot (plexus cervicalis) az első négy nyaki gerincvelői ideg mellső ágai alkotják, amelyek egymással íves összeköttetésekbe lépnek.
2. A fonat a fejbiccentő izom mélyén, a lapockaemelő izom és a középső ferde nyakizom elülső felszínén helyezkedik el.
3. Ágai érző, mozgató és proprioceptív rostokat vezetnek, így a nyak bőrének ellátását több izom működésével kapcsolják össze.
4. A felületes érző ágak a fejbiccentő izom hátsó szélének közepe táján, az idegpontnak nevezett területen lépnek a bőr alá.
5. Innen legyezőszerűen szétterjedve négy fő ágcsoport éri el a nyakszirt, a fül, a nyak és a váll bőrét.
6. A kis nyakszirti ideg (nervus occipitalis minor) a fejbiccentő izom hátsó széle mentén felfelé halad, és a fül mögötti bőrterületet látja el.
7. A nagy fülideg (nervus auricularis magnus) keresztezi az izom felszínét, majd a fültőmirigy, a fülkagyló és az állkapocsszög környezetéhez fut.
8. Előrefelé tart a haránt nyakideg (nervus transversus colli), amely a nyak elülső bőrét idegzi be, és az arcideg nyaki ágával is összekapcsolódik.
9. Lefelé a kulcscsont feletti idegek (nervi supraclaviculares) haladnak, amelyek a kulcscsont, a váll és a mellkas felső részének bőrét érik el.
10. A fonat mély izomágai a fej és a nyaki gerinc helyzetét szabályozó csigolya előtti, valamint ferde nyakizmok egy részét idegzik be.
11. Proprioceptív rostok jutnak a fejbiccentő izomhoz és a csuklyásizomhoz is, amelyek motoros beidegzését elsősorban a járulékos ideg biztosítja.
12. A nyaki fonat fontos motoros képlete a nyaki hurok (ansa cervicalis), amelynek felső és alsó gyökere a nyaki ér-ideg köteg előtt egyesül.
13. Felső gyökerének rostjai főként az első, alsó gyökerének rostjai pedig a második és harmadik nyaki gerincvelői idegből származnak.
14. A nyaki hurok a szegy-nyelvcsonti, a szegy-pajzsporc-, valamint a lapocka-nyelvcsonti izmokat idegzi be, amelyek nyeléskor lesüllyesztik a nyelvcsontot és a gégét.
15. Az első nyaki ideg egyes rostjai átmenetileg a nyelv alatti ideghez csatlakozva jutnak el az áll-nyelvcsonti és a pajzs-nyelvcsonti izomhoz.
16. A fonat legjelentősebb hosszú ága a rekeszideg (nervus phrenicus), amely a harmadik, negyedik és ötödik nyaki szelvényből kap rostokat.
17. Rostjainak legnagyobb része a negyedik nyaki szelvényből ered, miközben az ötödik szelvényből érkező összetevő már a karfonat területével is kapcsolatban áll.
18. A nyakon a rekeszideg az elülső ferde nyakizom elülső felszínén, a csigolya előtti pólya alatt ereszkedik lefelé, a bolygóidegtől lateralisan.
19. A mellkas felső nyílásához érve a kulcscsont alatti verőér és véna között halad át, majd a mellhártyakupola elülső felszínét keresztezi.
20. A mellüregben mindkét rekeszideg a tüdőgyökér előtt halad, miközben a bolygóidegek a tüdőgyökér mögött folytatják útjukat.
21. Lefutásuk során a rekeszidegek a gátor mellhártyája és a szívburok között ereszkednek, ezért topográfiai helyzetük szorosan követi a szív körvonalát.
22. Jobb oldalon az ideg a felső üres véna, a jobb pitvar és az alsó üres véna közelében jut a rekeszizomhoz.
23. Jobb oldali rekesz-hasi ága az alsó üres vénával együtt, annak rekeszi nyílásán keresztül lép a hasüregbe.
24. Bal oldalon a rekeszideg a szívburok és a gátor mellhártyája között, a bal kamra felszíne fölött halad a rekeszizom felé.
25. Bal oldali végágai a szívcsúcs közelében külön nyílásokon keresztül fúrják át az izmot, majd annak hasi felszínén ágaznak szét.
26. Motoros rostjaival a rekeszideg a rekeszizmot idegzi be, amelynek összehúzódása belégzéskor megnöveli a mellüreg függőleges átmérőjét.
27. Érző rostjai a rostos szívburokból, a savós szívburok fali lemezéből, valamint a gátori és a központi rekeszi mellhártyából szállítanak információt.
28. A hasüregben az ideg a rekeszizom központi részét borító hashártyát is érzően ellátja, míg a peremterületek érző beidegzése főként bordaközi idegekből származik.
29. A rekesz környékéről érkező fájdalom a közös C3–C5 szelvényi kapcsolatok miatt gyakran nem helyben, hanem az azonos oldali vállban érzékelhető.
30. Egyoldali rekeszideg-sérüléskor az érintett rekeszfél megemelkedik és légzéskor rendellenesen mozoghat, kétoldali károsodása pedig súlyos légzési elégtelenséget okozhat.
(aufklappen)német
1. Der Halsplexus (Plexus cervicalis) wird von den vorderen Ästen der ersten vier Halsnerven gebildet, die durch bogenförmige Verbindungen miteinander verbunden sind.
2. Das Geflecht liegt tief unter dem Kopfwender auf der Vorderfläche des Schulterblatthebers und des mittleren Treppenmuskels.
3. Seine Äste führen sensible, motorische und propriozeptive Fasern und verbinden dadurch die Hautinnervation des Halses mit der Tätigkeit mehrerer Muskeln.
4. Die oberflächlichen sensiblen Äste treten ungefähr in der Mitte des Hinterrandes des Kopfwenders am sogenannten Nervenpunkt unter die Haut.
5. Von dort breiten sich vier Hauptgruppen fächerförmig zur Haut des Hinterhaupts, des Ohres, des Halses und der Schulter aus.
6. Der kleine Hinterhauptsnerv (Nervus occipitalis minor) steigt am Hinterrand des Kopfwenders auf und versorgt die Haut hinter dem Ohr.
7. Der große Ohrnerv (Nervus auricularis magnus) überquert die Muskeloberfläche und zieht zur Umgebung der Ohrspeicheldrüse, der Ohrmuschel und des Unterkieferwinkels.
8. Nach vorn zieht der quere Halsnerv (Nervus transversus colli), der die vordere Halshaut innerviert und sich mit dem Halsast des Gesichtsnervs verbindet.
9. Nach unten verlaufen die Überschlüsselbeinnerven (Nervi supraclaviculares), welche die Haut über dem Schlüsselbein, der Schulter und dem oberen Brustkorb erreichen.
10. Die tiefen Muskeläste des Geflechts innervieren einen Teil der prävertebralen Muskeln und der Treppenmuskeln, welche die Stellung von Kopf und Halswirbelsäule regulieren.
11. Propriozeptive Fasern gelangen auch zum Kopfwender und zum Trapezmuskel, deren motorische Innervation vorwiegend durch den Zusatznerv erfolgt.
12. Eine wichtige motorische Struktur des Halsplexus ist die Halsschlinge (Ansa cervicalis), deren obere und untere Wurzel sich vor dem Gefäß-Nerven-Strang des Halses vereinigen.
13. Die Fasern ihrer oberen Wurzel stammen vorwiegend aus dem ersten, diejenigen der unteren Wurzel aus dem zweiten und dritten Halsnerven.
14. Die Halsschlinge innerviert den Brustbein-Zungenbein-, den Brustbein-Schildknorpel- und den Schulterblatt-Zungenbein-Muskel, die beim Schlucken Zungenbein und Kehlkopf senken.
15. Einige Fasern des ersten Halsnerven schließen sich vorübergehend dem Unterzungennerv an und erreichen den Kinn-Zungenbein- und den Schildknorpel-Zungenbein-Muskel.
16. Der bedeutendste lange Ast des Geflechts ist der Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus), der Fasern aus dem dritten, vierten und fünften Halssegment erhält.
17. Der größte Teil seiner Fasern stammt aus dem vierten Halssegment, während der Anteil aus dem fünften Segment bereits mit dem Gebiet des Armgeflechts verbunden ist.
18. Am Hals steigt der Zwerchfellnerv auf der Vorderfläche des vorderen Treppenmuskels unter der prävertebralen Faszie und lateral vom Vagusnerv ab.
19. An der oberen Brustkorböffnung zieht er zwischen Schlüsselbeinarterie und Schlüsselbeinvene hindurch und überquert anschließend die Vorderfläche der Pleurakuppel.
20. Im Brustraum verlaufen beide Zwerchfellnerven vor der Lungenwurzel, während die Vagusnerven ihren Weg hinter der Lungenwurzel fortsetzen.
21. Während ihres Verlaufs steigen die Zwerchfellnerven zwischen dem Brustfell des Mittelfellraums und dem Herzbeutel ab, sodass ihre Lage eng der Herzkontur folgt.
22. Rechts erreicht der Nerv das Zwerchfell in enger Nachbarschaft zur oberen Hohlvene, zum rechten Vorhof und zur unteren Hohlvene.
23. Sein rechter Zwerchfell-Bauch-Ast tritt gemeinsam mit der unteren Hohlvene durch deren Öffnung im Zwerchfell in die Bauchhöhle.
24. Links zieht der Zwerchfellnerv zwischen Herzbeutel und Brustfell des Mittelfellraums über der Oberfläche der linken Herzkammer zum Zwerchfell.
25. Seine linken Endäste durchbohren den Muskel nahe der Herzspitze durch gesonderte Öffnungen und verzweigen sich anschließend auf dessen Bauchseite.
26. Mit seinen motorischen Fasern innerviert der Zwerchfellnerv das Zwerchfell, dessen Kontraktion bei der Einatmung den senkrechten Durchmesser des Brustraums vergrößert.
27. Seine sensiblen Fasern leiten Informationen aus dem faserigen Herzbeutel, dem parietalen Blatt des serösen Herzbeutels sowie aus dem mediastinalen und zentralen Zwerchfellbrustfell.
28. In der Bauchhöhle versorgt der Nerv auch das Bauchfell über dem zentralen Zwerchfell sensibel, während die Randbereiche vorwiegend von Zwischenrippennerven innerviert werden.
29. Schmerzen aus der Umgebung des Zwerchfells werden wegen der gemeinsamen Segmentzuordnung C3–C5 häufig nicht örtlich, sondern in der gleichseitigen Schulter wahrgenommen.
30. Bei einer einseitigen Schädigung des Zwerchfellnervs steht die betroffene Zwerchfellhälfte höher und kann sich beim Atmen paradox bewegen, während eine beidseitige Schädigung schwere Ateminsuffizienz verursachen kann.