14.21.2 – A karfonat felépítése és rövid ágai – Aufbau des Armgeflechts und seine kurzen Äste
1. A karfonat (plexus brachialis) rendszerint az ötödik–nyolcadik nyaki és az első háti gerincvelői ideg elülső ágaiból szerveződik. – Das Armgeflecht (Plexus brachialis) entsteht gewöhnlich aus den vorderen Ästen des fünften bis achten Halsnervs und des ersten Brustnervs.
2. Egyéni változatként a negyedik nyaki vagy a második háti ideg rostjai is részt vehetnek a fonat kialakításában. – Als individuelle Variante können auch Fasern des vierten Halsnervs oder des zweiten Brustnervs am Aufbau des Geflechts beteiligt sein.
3. A csigolyaközti nyílásokból kilépő elülső ágak az elülső és a középső lépcsőizom között közelítik meg a nyak oldalsó részét. – Die aus den Zwischenwirbellöchern austretenden Vorderäste erreichen den seitlichen Halsbereich zwischen dem vorderen und dem mittleren Treppenmuskel.
4. Ebben a résben a karfonat gyökei a kulcscsont alatti artériával együtt haladnak, miközben a véna az elülső lépcsőizom előtt marad. – In dieser Lücke verlaufen die Wurzeln des Armgeflechts gemeinsam mit der Schlüsselbeinarterie, während die Vene vor dem vorderen Treppenmuskel bleibt.
5. Az ötödik és hatodik nyaki ideg elülső ágának egyesüléséből keletkezik a felső törzs (truncus superior). – Aus der Vereinigung der Vorderäste des fünften und sechsten Halsnervs entsteht der obere Stamm (Truncus superior).
6. A hetedik nyaki ideg önállóan alkotja a középső törzset (truncus medius), míg a nyolcadik nyaki és az első háti ág az alsó törzsben egyesül. – Der siebte Halsnerv bildet allein den mittleren Stamm (Truncus medius), während sich der achte Halsnerv und der erste Brustnerv zum unteren Stamm vereinigen.
7. A három törzs a nyak oldalsó háromszögében egymás fölött helyezkedik el, majd a kulcscsont mögött a hónalj felé folytatódik. – Die drei Stämme liegen im seitlichen Halsdreieck übereinander und setzen sich anschließend hinter dem Schlüsselbein in Richtung Achselhöhle fort.
8. Még a kulcscsont fölött minden törzs elülső és hátulsó oszlásra válik, amelyek rostjai eltérő izomcsoportokhoz rendeződnek. – Noch oberhalb des Schlüsselbeins teilt sich jeder Stamm in eine vordere und eine hintere Division, deren Fasern unterschiedlichen Muskelgruppen zugeordnet werden.
9. Az elülső oszlások elsősorban a felső végtag hajlító felszíneit látják el, a hátulsó oszlások pedig főként a feszítő területekhez kapcsolódnak. – Die vorderen Divisionen versorgen vorwiegend die Beugeseiten der oberen Extremität, während die hinteren Divisionen hauptsächlich den Streckgebieten zugeordnet sind.
10. A felső és középső törzs elülső oszlásainak egyesülése hozza létre az oldalsó köteget (fasciculus lateralis), amely C5–C7 rostokat tartalmaz. – Die Vereinigung der vorderen Divisionen des oberen und mittleren Stammes bildet den seitlichen Strang (Fasciculus lateralis), der Fasern aus C5–C7 enthält.
11. Az alsó törzs elülső oszlása lényegében megszakítás nélkül folytatódik a belső kötegben (fasciculus medialis), amely főként C8–Th1 eredetű. – Die vordere Division des unteren Stammes setzt sich im Wesentlichen ununterbrochen als medialer Strang (Fasciculus medialis) fort, der vorwiegend aus C8–Th1 stammt.
12. Mindhárom törzs hátulsó oszlásai egyesülve alakítják ki a hátsó köteget (fasciculus posterior), amely valamennyi fonatgyökből kap rostokat. – Die hinteren Divisionen aller drei Stämme vereinigen sich zum hinteren Strang (Fasciculus posterior), der Fasern aus sämtlichen Geflechtswurzeln erhält.
13. A kötegek elnevezése a hónalji artériához viszonyított helyzetükre utal, amelyet a kis mellizom mögötti szakaszon lehet legjobban áttekinteni. – Die Benennung der Stränge bezieht sich auf ihre Lage zur Achselarterie, die im Abschnitt hinter dem kleinen Brustmuskel am besten überschaubar ist.
14. Topográfiailag a kulcscsont fölötti részhez főként a gyökök, törzsek és korai ágak, az alatti részhez pedig a kötegek tartoznak. – Topographisch gehören zum überschlüsselbeinigen Abschnitt hauptsächlich Wurzeln, Stämme und frühe Äste, zum unterschlüsselbeinigen Abschnitt dagegen die Stränge.
15. A rövid ágak a gyökökből, törzsekből vagy kötegekből erednek, és elsősorban a vállövet, valamint a közeli mellkasi és hátizmokat idegzik be. – Die kurzen Äste entspringen aus Wurzeln, Stämmen oder Strängen und innervieren vor allem den Schultergürtel sowie benachbarte Brust- und Rückenmuskeln.
16. Közvetlenül az ötödik nyaki gyökből válik le a lapocka háti idege (nervus dorsalis scapulae), amely gyakran átfúrja a középső lépcsőizmot. – Unmittelbar aus der fünften Halswurzel geht der Schulterblattrückennerv (Nervus dorsalis scapulae) hervor, der häufig den mittleren Treppenmuskel durchbohrt.
17. A lapocka medialis széle felé haladva az ideg ellátja a lapockaemelő izmot és a két rombuszizmot, amelyek a lapockát stabilizálják. – Zum medialen Schulterblattrand ziehend versorgt der Nerv den Schulterblattheber und beide Rautenmuskeln, welche das Schulterblatt stabilisieren.
18. Az ötödik–hetedik nyaki gyökből eredő hosszú mellkasi ideg (nervus thoracicus longus) a mellkas oldalfalán lefelé fut az elülső fűrészizmon. – Der aus der fünften bis siebten Halswurzel stammende lange Brustnerv (Nervus thoracicus longus) zieht auf dem vorderen Sägemuskel an der seitlichen Brustwand abwärts.
19. Felületes lefutása miatt ez az ideg sérülékeny, károsodásakor pedig a lapocka medialis széle szárnyszerűen elemelkedhet a mellkasfaltól. – Wegen seines oberflächlichen Verlaufs ist dieser Nerv verletzungsgefährdet; bei seiner Schädigung kann sich der mediale Schulterblattrand flügelartig von der Brustwand abheben.
20. A felső törzsből származó lapocka feletti ideg (nervus suprascapularis) oldalra tart, majd a felső lapockabevágáson keresztül éri el a lapockát. – Der aus dem oberen Stamm hervorgehende Schulterblattobernerv (Nervus suprascapularis) zieht lateral und erreicht das Schulterblatt durch den oberen Schulterblatteinschnitt.
21. Az ideg a felső harántszalag alatt halad át, miközben az azonos nevű artéria rendszerint a szalag fölött keresztezi a bevágást. – Der Nerv verläuft unter dem oberen Querband, während die gleichnamige Arterie den Einschnitt gewöhnlich oberhalb des Bandes überquert.
22. Először a tövis feletti izmot, majd a lapockatövist megkerülve a tövis alatti izmot idegzi be, továbbá ízületi ágakat is ad. – Zunächst innerviert er den Obergrätenmuskel und nach Umrundung der Schulterblattgräte den Untergrätenmuskel; außerdem gibt er Gelenkäste ab.
23. E két izom közreműködik a kar távolításának megindításában, illetve kifelé forgatásában, ezért az ideg sérülése jellegzetes vállgyengeséget okozhat. – Diese beiden Muskeln wirken bei der Einleitung der Armabduktion beziehungsweise bei der Außenrotation mit, weshalb eine Nervenschädigung eine charakteristische Schulterschwäche verursachen kann.
24. Ugyancsak a felső törzsből ered a kulcscsont alatti izom idege (nervus subclavius), amely lefelé haladva eléri névadó izmának mély felszínét. – Ebenfalls aus dem oberen Stamm entspringt der Nerv des Unterschlüsselbeinmuskels (Nervus subclavius), der abwärts zur tiefen Fläche seines Zielmuskels zieht.
25. Ez az ág a kulcscsont rögzítését szolgáló izmot látja el, és esetenként járulékos rostokat küldhet a rekeszideghez. – Dieser Ast versorgt den das Schlüsselbein stabilisierenden Muskel und kann gelegentlich zusätzliche Fasern zum Zwerchfellnerv abgeben.
26. Az oldalsó és a belső kötegből eredő mellizomidegek (nervi pectorales lateralis et medialis) a nagy és a kis mellizom beidegzésében vesznek részt. – Die aus dem lateralen und medialen Strang hervorgehenden Brustnerven (Nervi pectorales lateralis et medialis) beteiligen sich an der Innervation des großen und kleinen Brustmuskels.
27. A medialis mellizomideg rendszerint átfúrja a kis mellizmot, majd az oldalsó ággal összekapcsolódva ideghurkot képezhet a hónalji artéria előtt. – Der mediale Brustnerv durchbohrt gewöhnlich den kleinen Brustmuskel und kann sich vor der Achselarterie mit dem lateralen Ast zu einer Nervenschlinge verbinden.
28. A hátsó köteg felső és alsó lapocka alatti idegei (nervi subscapulares) a lapocka alatti izmot, az alsó ág pedig a nagy görgetegizmot is ellátja. – Die oberen und unteren Schulterblattunternerven (Nervi subscapulares) des hinteren Strangs versorgen den Unterschulterblattmuskel, der untere Ast zusätzlich den großen Rundmuskel.
29. Közöttük ered a mellkasháti ideg (nervus thoracodorsalis), amely a hónalj hátsó falán lefelé haladva a széles hátizom mély felszínéhez jut. – Zwischen ihnen entspringt der Brust-Rücken-Nerv (Nervus thoracodorsalis), der an der hinteren Achselwand abwärts zur tiefen Fläche des breiten Rückenmuskels zieht.
30. A rövid ágak elrendeződése jól mutatja, hogy a karfonat nemcsak a szabad felső végtagot, hanem annak vállövi rögzítő- és mozgatórendszerét is összekapcsolja a gerincvelővel. – Die Anordnung der kurzen Äste zeigt, dass das Armgeflecht nicht nur die freie obere Extremität, sondern auch deren befestigendes und bewegendes Schultergürtelsystem mit dem Rückenmark verbindet.
(aufklappen)magyar
1. A karfonat (plexus brachialis) rendszerint az ötödik–nyolcadik nyaki és az első háti gerincvelői ideg elülső ágaiból szerveződik.
2. Egyéni változatként a negyedik nyaki vagy a második háti ideg rostjai is részt vehetnek a fonat kialakításában.
3. A csigolyaközti nyílásokból kilépő elülső ágak az elülső és a középső lépcsőizom között közelítik meg a nyak oldalsó részét.
4. Ebben a résben a karfonat gyökei a kulcscsont alatti artériával együtt haladnak, miközben a véna az elülső lépcsőizom előtt marad.
5. Az ötödik és hatodik nyaki ideg elülső ágának egyesüléséből keletkezik a felső törzs (truncus superior).
6. A hetedik nyaki ideg önállóan alkotja a középső törzset (truncus medius), míg a nyolcadik nyaki és az első háti ág az alsó törzsben egyesül.
7. A három törzs a nyak oldalsó háromszögében egymás fölött helyezkedik el, majd a kulcscsont mögött a hónalj felé folytatódik.
8. Még a kulcscsont fölött minden törzs elülső és hátulsó oszlásra válik, amelyek rostjai eltérő izomcsoportokhoz rendeződnek.
9. Az elülső oszlások elsősorban a felső végtag hajlító felszíneit látják el, a hátulsó oszlások pedig főként a feszítő területekhez kapcsolódnak.
10. A felső és középső törzs elülső oszlásainak egyesülése hozza létre az oldalsó köteget (fasciculus lateralis), amely C5–C7 rostokat tartalmaz.
11. Az alsó törzs elülső oszlása lényegében megszakítás nélkül folytatódik a belső kötegben (fasciculus medialis), amely főként C8–Th1 eredetű.
12. Mindhárom törzs hátulsó oszlásai egyesülve alakítják ki a hátsó köteget (fasciculus posterior), amely valamennyi fonatgyökből kap rostokat.
13. A kötegek elnevezése a hónalji artériához viszonyított helyzetükre utal, amelyet a kis mellizom mögötti szakaszon lehet legjobban áttekinteni.
14. Topográfiailag a kulcscsont fölötti részhez főként a gyökök, törzsek és korai ágak, az alatti részhez pedig a kötegek tartoznak.
15. A rövid ágak a gyökökből, törzsekből vagy kötegekből erednek, és elsősorban a vállövet, valamint a közeli mellkasi és hátizmokat idegzik be.
16. Közvetlenül az ötödik nyaki gyökből válik le a lapocka háti idege (nervus dorsalis scapulae), amely gyakran átfúrja a középső lépcsőizmot.
17. A lapocka medialis széle felé haladva az ideg ellátja a lapockaemelő izmot és a két rombuszizmot, amelyek a lapockát stabilizálják.
18. Az ötödik–hetedik nyaki gyökből eredő hosszú mellkasi ideg (nervus thoracicus longus) a mellkas oldalfalán lefelé fut az elülső fűrészizmon.
19. Felületes lefutása miatt ez az ideg sérülékeny, károsodásakor pedig a lapocka medialis széle szárnyszerűen elemelkedhet a mellkasfaltól.
20. A felső törzsből származó lapocka feletti ideg (nervus suprascapularis) oldalra tart, majd a felső lapockabevágáson keresztül éri el a lapockát.
21. Az ideg a felső harántszalag alatt halad át, miközben az azonos nevű artéria rendszerint a szalag fölött keresztezi a bevágást.
22. Először a tövis feletti izmot, majd a lapockatövist megkerülve a tövis alatti izmot idegzi be, továbbá ízületi ágakat is ad.
23. E két izom közreműködik a kar távolításának megindításában, illetve kifelé forgatásában, ezért az ideg sérülése jellegzetes vállgyengeséget okozhat.
24. Ugyancsak a felső törzsből ered a kulcscsont alatti izom idege (nervus subclavius), amely lefelé haladva eléri névadó izmának mély felszínét.
25. Ez az ág a kulcscsont rögzítését szolgáló izmot látja el, és esetenként járulékos rostokat küldhet a rekeszideghez.
26. Az oldalsó és a belső kötegből eredő mellizomidegek (nervi pectorales lateralis et medialis) a nagy és a kis mellizom beidegzésében vesznek részt.
27. A medialis mellizomideg rendszerint átfúrja a kis mellizmot, majd az oldalsó ággal összekapcsolódva ideghurkot képezhet a hónalji artéria előtt.
28. A hátsó köteg felső és alsó lapocka alatti idegei (nervi subscapulares) a lapocka alatti izmot, az alsó ág pedig a nagy görgetegizmot is ellátja.
29. Közöttük ered a mellkasháti ideg (nervus thoracodorsalis), amely a hónalj hátsó falán lefelé haladva a széles hátizom mély felszínéhez jut.
30. A rövid ágak elrendeződése jól mutatja, hogy a karfonat nemcsak a szabad felső végtagot, hanem annak vállövi rögzítő- és mozgatórendszerét is összekapcsolja a gerincvelővel.
(aufklappen)német
1. Das Armgeflecht (Plexus brachialis) entsteht gewöhnlich aus den vorderen Ästen des fünften bis achten Halsnervs und des ersten Brustnervs.
2. Als individuelle Variante können auch Fasern des vierten Halsnervs oder des zweiten Brustnervs am Aufbau des Geflechts beteiligt sein.
3. Die aus den Zwischenwirbellöchern austretenden Vorderäste erreichen den seitlichen Halsbereich zwischen dem vorderen und dem mittleren Treppenmuskel.
4. In dieser Lücke verlaufen die Wurzeln des Armgeflechts gemeinsam mit der Schlüsselbeinarterie, während die Vene vor dem vorderen Treppenmuskel bleibt.
5. Aus der Vereinigung der Vorderäste des fünften und sechsten Halsnervs entsteht der obere Stamm (Truncus superior).
6. Der siebte Halsnerv bildet allein den mittleren Stamm (Truncus medius), während sich der achte Halsnerv und der erste Brustnerv zum unteren Stamm vereinigen.
7. Die drei Stämme liegen im seitlichen Halsdreieck übereinander und setzen sich anschließend hinter dem Schlüsselbein in Richtung Achselhöhle fort.
8. Noch oberhalb des Schlüsselbeins teilt sich jeder Stamm in eine vordere und eine hintere Division, deren Fasern unterschiedlichen Muskelgruppen zugeordnet werden.
9. Die vorderen Divisionen versorgen vorwiegend die Beugeseiten der oberen Extremität, während die hinteren Divisionen hauptsächlich den Streckgebieten zugeordnet sind.
10. Die Vereinigung der vorderen Divisionen des oberen und mittleren Stammes bildet den seitlichen Strang (Fasciculus lateralis), der Fasern aus C5–C7 enthält.
11. Die vordere Division des unteren Stammes setzt sich im Wesentlichen ununterbrochen als medialer Strang (Fasciculus medialis) fort, der vorwiegend aus C8–Th1 stammt.
12. Die hinteren Divisionen aller drei Stämme vereinigen sich zum hinteren Strang (Fasciculus posterior), der Fasern aus sämtlichen Geflechtswurzeln erhält.
13. Die Benennung der Stränge bezieht sich auf ihre Lage zur Achselarterie, die im Abschnitt hinter dem kleinen Brustmuskel am besten überschaubar ist.
14. Topographisch gehören zum überschlüsselbeinigen Abschnitt hauptsächlich Wurzeln, Stämme und frühe Äste, zum unterschlüsselbeinigen Abschnitt dagegen die Stränge.
15. Die kurzen Äste entspringen aus Wurzeln, Stämmen oder Strängen und innervieren vor allem den Schultergürtel sowie benachbarte Brust- und Rückenmuskeln.
16. Unmittelbar aus der fünften Halswurzel geht der Schulterblattrückennerv (Nervus dorsalis scapulae) hervor, der häufig den mittleren Treppenmuskel durchbohrt.
17. Zum medialen Schulterblattrand ziehend versorgt der Nerv den Schulterblattheber und beide Rautenmuskeln, welche das Schulterblatt stabilisieren.
18. Der aus der fünften bis siebten Halswurzel stammende lange Brustnerv (Nervus thoracicus longus) zieht auf dem vorderen Sägemuskel an der seitlichen Brustwand abwärts.
19. Wegen seines oberflächlichen Verlaufs ist dieser Nerv verletzungsgefährdet; bei seiner Schädigung kann sich der mediale Schulterblattrand flügelartig von der Brustwand abheben.
20. Der aus dem oberen Stamm hervorgehende Schulterblattobernerv (Nervus suprascapularis) zieht lateral und erreicht das Schulterblatt durch den oberen Schulterblatteinschnitt.
21. Der Nerv verläuft unter dem oberen Querband, während die gleichnamige Arterie den Einschnitt gewöhnlich oberhalb des Bandes überquert.
22. Zunächst innerviert er den Obergrätenmuskel und nach Umrundung der Schulterblattgräte den Untergrätenmuskel; außerdem gibt er Gelenkäste ab.
23. Diese beiden Muskeln wirken bei der Einleitung der Armabduktion beziehungsweise bei der Außenrotation mit, weshalb eine Nervenschädigung eine charakteristische Schulterschwäche verursachen kann.
24. Ebenfalls aus dem oberen Stamm entspringt der Nerv des Unterschlüsselbeinmuskels (Nervus subclavius), der abwärts zur tiefen Fläche seines Zielmuskels zieht.
25. Dieser Ast versorgt den das Schlüsselbein stabilisierenden Muskel und kann gelegentlich zusätzliche Fasern zum Zwerchfellnerv abgeben.
26. Die aus dem lateralen und medialen Strang hervorgehenden Brustnerven (Nervi pectorales lateralis et medialis) beteiligen sich an der Innervation des großen und kleinen Brustmuskels.
27. Der mediale Brustnerv durchbohrt gewöhnlich den kleinen Brustmuskel und kann sich vor der Achselarterie mit dem lateralen Ast zu einer Nervenschlinge verbinden.
28. Die oberen und unteren Schulterblattunternerven (Nervi subscapulares) des hinteren Strangs versorgen den Unterschulterblattmuskel, der untere Ast zusätzlich den großen Rundmuskel.
29. Zwischen ihnen entspringt der Brust-Rücken-Nerv (Nervus thoracodorsalis), der an der hinteren Achselwand abwärts zur tiefen Fläche des breiten Rückenmuskels zieht.
30. Die Anordnung der kurzen Äste zeigt, dass das Armgeflecht nicht nur die freie obere Extremität, sondern auch deren befestigendes und bewegendes Schultergürtelsystem mit dem Rückenmark verbindet.