1.1.3 – A szervezet mint nyitott rendszer – Der Organismus als offenes System
1. A természettudomány zárt és nyílt rendszereket különböztet meg aszerint, hogy milyen kapcsolatban állnak a környezetükkel. – Die Naturwissenschaft unterscheidet geschlossene und offene Systeme danach, in welcher Beziehung sie zu ihrer Umgebung stehen.
2. A zárt rendszer nem cserél anyagot a külvilággal, ezért idővel elkerülhetetlenül a kiegyenlítődés élettelen állapotába jut. – Ein geschlossenes System tauscht keine Stoffe mit der Außenwelt aus und gelangt daher mit der Zeit unweigerlich in den leblosen Zustand des Ausgleichs.
3. Az élő szervezet ezzel szemben tipikus nyílt rendszer, amely szüntelen kölcsönhatásban áll a környezetével. – Der lebende Organismus ist demgegenüber ein typisches offenes System, das in unaufhörlicher Wechselwirkung mit seiner Umgebung steht.
4. Nyílt rendszer lévén a test szakadatlanul anyagot, energiát és hőt cserél a külvilággal. – Als offenes System tauscht der Körper unablässig Stoff, Energie und Wärme mit der Außenwelt aus.
5. Tápanyagokat és oxigént vesz fel, miközben bomlástermékeket, szén-dioxidot és hőt ad le. – Er nimmt Nährstoffe und Sauerstoff auf, während er Abbauprodukte, Kohlendioxid und Wärme abgibt.
6. Ez a megszakítás nélküli áramlás az élet nélkülözhetetlen feltétele, amelynek hiányában a működés azonnal megszűnne. – Dieser ununterbrochene Fluss ist die unerlässliche Bedingung des Lebens, bei dessen Fehlen die Funktion augenblicklich erlöschen würde.
7. A magas fokú belső rendezettség fenntartása a szervezettől szüntelen energiabefektetést követel. – Die Aufrechterhaltung der hochgradigen inneren Ordnung erfordert vom Organismus einen unaufhörlichen Energieaufwand.
8. Mihelyt ez az energiaellátás elapad, a rend felbomlik, és a rendszer visszavonhatatlanul a rendezetlenség felé sodródik. – Sobald diese Energiezufuhr versiegt, zerfällt die Ordnung, und das System treibt unwiderruflich der Unordnung entgegen.
9. A nyílt rendszerek működését szemléletesen érzékelteti a folyamatosan átáramló medence képe. – Die Funktionsweise offener Systeme veranschaulicht eindrücklich das Bild des ständig durchströmten Beckens.
10. Miközben a víz szüntelenül beömlik az egyik oldalon és távozik a másikon, a medence vízszintje mégis változatlan marad. – Während das Wasser unaufhörlich auf der einen Seite einströmt und auf der anderen abfließt, bleibt der Wasserstand des Beckens dennoch unverändert.
11. Ezt a jelenséget dinamikus egyensúlynak, más szóval áramlási egyensúlynak nevezzük. – Dieses Phänomen bezeichnet man als dynamisches Gleichgewicht, mit anderen Worten als Fließgleichgewicht.
12. A szervezetben ehhez hasonlóan az anyagok szüntelenül lebomlanak és újraépülnek, miközben összmennyiségük nagyjából állandó marad. – Im Organismus werden die Stoffe auf ähnliche Weise unaufhörlich abgebaut und wieder aufgebaut, während ihre Gesamtmenge in etwa konstant bleibt.
13. A test alkotórészei tehát folytonosan kicserélődnek, maga a forma és a rend azonban híven fennmarad. – Die Bestandteile des Körpers werden also fortwährend ausgetauscht, die Form und die Ordnung selbst jedoch bleiben getreulich bestehen.
14. Az élő anyag szigorú hierarchia szerint épül fel, a legegyszerűbb egységektől a legösszetettebbig. – Die lebende Materie ist nach einer strengen Hierarchie aufgebaut, von den einfachsten Einheiten bis zur komplexesten.
15. A molekulákból sejtek, a sejtekből szövetek, a szövetekből szervek, végül a szervekből a teljes szervezet szerveződik. – Aus Molekülen bilden sich Zellen, aus Zellen Gewebe, aus Geweben Organe und schließlich aus den Organen der gesamte Organismus.
16. Minden magasabb szerveződési szinten olyan új tulajdonságok bukkannak fel, amelyek az alkotórészekből önmagukban nem következnek. – Auf jeder höheren Organisationsstufe treten neue Eigenschaften zutage, die sich aus den Bestandteilen für sich allein nicht ableiten lassen.
17. Ebben az értelemben az egész több, mint részeinek puszta összege. – In diesem Sinne ist das Ganze mehr als die bloße Summe seiner Teile.
18. Ahhoz, hogy megértsük, honnan meríti a szervezet a rendezettség fenntartásához szükséges energiát, a következőkben az anyagcsere folyamataival kell megismerkednünk. – Um zu verstehen, woraus der Organismus die zur Aufrechterhaltung der Ordnung nötige Energie schöpft, müssen wir uns im Folgenden mit den Vorgängen des Stoffwechsels vertraut machen.
(aufklappen)magyar
1. A természettudomány zárt és nyílt rendszereket különböztet meg aszerint, hogy milyen kapcsolatban állnak a környezetükkel.
2. A zárt rendszer nem cserél anyagot a külvilággal, ezért idővel elkerülhetetlenül a kiegyenlítődés élettelen állapotába jut.
3. Az élő szervezet ezzel szemben tipikus nyílt rendszer, amely szüntelen kölcsönhatásban áll a környezetével.
4. Nyílt rendszer lévén a test szakadatlanul anyagot, energiát és hőt cserél a külvilággal.
5. Tápanyagokat és oxigént vesz fel, miközben bomlástermékeket, szén-dioxidot és hőt ad le.
6. Ez a megszakítás nélküli áramlás az élet nélkülözhetetlen feltétele, amelynek hiányában a működés azonnal megszűnne.
7. A magas fokú belső rendezettség fenntartása a szervezettől szüntelen energiabefektetést követel.
8. Mihelyt ez az energiaellátás elapad, a rend felbomlik, és a rendszer visszavonhatatlanul a rendezetlenség felé sodródik.
9. A nyílt rendszerek működését szemléletesen érzékelteti a folyamatosan átáramló medence képe.
10. Miközben a víz szüntelenül beömlik az egyik oldalon és távozik a másikon, a medence vízszintje mégis változatlan marad.
11. Ezt a jelenséget dinamikus egyensúlynak, más szóval áramlási egyensúlynak nevezzük.
12. A szervezetben ehhez hasonlóan az anyagok szüntelenül lebomlanak és újraépülnek, miközben összmennyiségük nagyjából állandó marad.
13. A test alkotórészei tehát folytonosan kicserélődnek, maga a forma és a rend azonban híven fennmarad.
14. Az élő anyag szigorú hierarchia szerint épül fel, a legegyszerűbb egységektől a legösszetettebbig.
15. A molekulákból sejtek, a sejtekből szövetek, a szövetekből szervek, végül a szervekből a teljes szervezet szerveződik.
16. Minden magasabb szerveződési szinten olyan új tulajdonságok bukkannak fel, amelyek az alkotórészekből önmagukban nem következnek.
17. Ebben az értelemben az egész több, mint részeinek puszta összege.
18. Ahhoz, hogy megértsük, honnan meríti a szervezet a rendezettség fenntartásához szükséges energiát, a következőkben az anyagcsere folyamataival kell megismerkednünk.
(aufklappen)német
1. Die Naturwissenschaft unterscheidet geschlossene und offene Systeme danach, in welcher Beziehung sie zu ihrer Umgebung stehen.
2. Ein geschlossenes System tauscht keine Stoffe mit der Außenwelt aus und gelangt daher mit der Zeit unweigerlich in den leblosen Zustand des Ausgleichs.
3. Der lebende Organismus ist demgegenüber ein typisches offenes System, das in unaufhörlicher Wechselwirkung mit seiner Umgebung steht.
4. Als offenes System tauscht der Körper unablässig Stoff, Energie und Wärme mit der Außenwelt aus.
5. Er nimmt Nährstoffe und Sauerstoff auf, während er Abbauprodukte, Kohlendioxid und Wärme abgibt.
6. Dieser ununterbrochene Fluss ist die unerlässliche Bedingung des Lebens, bei dessen Fehlen die Funktion augenblicklich erlöschen würde.
7. Die Aufrechterhaltung der hochgradigen inneren Ordnung erfordert vom Organismus einen unaufhörlichen Energieaufwand.
8. Sobald diese Energiezufuhr versiegt, zerfällt die Ordnung, und das System treibt unwiderruflich der Unordnung entgegen.
9. Die Funktionsweise offener Systeme veranschaulicht eindrücklich das Bild des ständig durchströmten Beckens.
10. Während das Wasser unaufhörlich auf der einen Seite einströmt und auf der anderen abfließt, bleibt der Wasserstand des Beckens dennoch unverändert.
11. Dieses Phänomen bezeichnet man als dynamisches Gleichgewicht, mit anderen Worten als Fließgleichgewicht.
12. Im Organismus werden die Stoffe auf ähnliche Weise unaufhörlich abgebaut und wieder aufgebaut, während ihre Gesamtmenge in etwa konstant bleibt.
13. Die Bestandteile des Körpers werden also fortwährend ausgetauscht, die Form und die Ordnung selbst jedoch bleiben getreulich bestehen.
14. Die lebende Materie ist nach einer strengen Hierarchie aufgebaut, von den einfachsten Einheiten bis zur komplexesten.
15. Aus Molekülen bilden sich Zellen, aus Zellen Gewebe, aus Geweben Organe und schließlich aus den Organen der gesamte Organismus.
16. Auf jeder höheren Organisationsstufe treten neue Eigenschaften zutage, die sich aus den Bestandteilen für sich allein nicht ableiten lassen.
17. In diesem Sinne ist das Ganze mehr als die bloße Summe seiner Teile.
18. Um zu verstehen, woraus der Organismus die zur Aufrechterhaltung der Ordnung nötige Energie schöpft, müssen wir uns im Folgenden mit den Vorgängen des Stoffwechsels vertraut machen.