14.3 – A gliasejtek és a velőshüvely – Gliazellen und Markscheide
1. Az idegszövet az idegsejteken kívül nagy számban tartalmaz gliasejteket, amelyek a neuronok szerkezeti, anyagcsere-, védelmi és funkcionális támogatásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. – Das Nervengewebe enthält neben Nervenzellen zahlreiche Gliazellen, die für die strukturelle, metabolische, schützende und funktionelle Unterstützung der Neuronen unverzichtbar sind.
2. A gliasejtek közvetlenül nem továbbítanak akciós potenciálokat nagy távolságokra, mégis alapvetően meghatározzák azt a környezetet, amelyben az idegsejtek megfelelően működhetnek. – Gliazellen leiten selbst keine Aktionspotenziale über große Entfernungen weiter, bestimmen jedoch wesentlich die Umgebung, in der Nervenzellen ihre Funktionen zuverlässig erfüllen können.
3. A központi és a környéki idegrendszer eltérő gliasejttípusokat tartalmaz, amelyek fejlődési eredetükben, szerkezetükben és speciális feladataikban jelentős különbségeket mutatnak. – Zentralnervensystem und peripheres Nervensystem enthalten unterschiedliche Gliazelltypen, die sich hinsichtlich ihrer Entwicklung, ihres Aufbaus und ihrer spezialisierten Aufgaben deutlich voneinander unterscheiden.
4. A központi idegrendszer fő gliasejtjei az asztrociták, az oligodendrociták, a mikroglia sejtjei és az ependymasejtek, amelyek egymást kiegészítő funkciókat látnak el. – Zu den wichtigsten Gliazellen des Zentralnervensystems gehören Astrozyten, Oligodendrozyten, Mikrogliazellen und Ependymzellen, die einander ergänzende Funktionen im Nervengewebe übernehmen.
5. A környéki idegrendszerben elsősorban Schwann-sejtek és szatellitasejtek fordulnak elő, amelyek az idegrostok burkolásában, illetve a perifériás dúcsejtek környezetének fenntartásában vesznek részt. – Im peripheren Nervensystem kommen vor allem Schwann-Zellen und Satellitenzellen vor, die Nervenfasern umhüllen beziehungsweise die Umgebung peripherer Ganglienzellen aufrechterhalten.
6. Az asztrociták csillag alakú, számos nyúlvánnyal rendelkező gliasejtek, amelyek a központi idegrendszerben szoros kapcsolatot alakítanak ki neuronokkal, kapillárisokkal és más gliasejtekkel. – Astrozyten sind sternförmige Gliazellen mit zahlreichen Fortsätzen, die im Zentralnervensystem enge Beziehungen zu Neuronen, Kapillaren und anderen Gliazellen ausbilden.
7. Nyúlványaik egy része az idegsejtek és szinapszisok környezetében végződik, más része pedig az erek felszínét úgynevezett perivaszkuláris végtalpakkal borítja. – Ein Teil ihrer Fortsätze endet in der Umgebung von Nervenzellen und Synapsen, während andere mit sogenannten perivaskulären Endfüßen die Oberfläche von Blutgefäßen bedecken.
8. Az asztrociták hozzájárulnak az idegszövet ionösszetételének állandóságához, mivel a neuronális aktivitás során felszabaduló káliumionokat felveszik és térben újraeloszthatják. – Astrozyten tragen zur Konstanthaltung der Ionenzusammensetzung im Nervengewebe bei, indem sie während neuronaler Aktivität freigesetzte Kaliumionen aufnehmen und räumlich umverteilen können.
9. E sejtek bizonyos neurotranszmittereket is eltávolítanak a szinapszisok környezetéből, ezáltal korlátozva azok hatástartamát és elősegítve a szinaptikus jelátvitel pontos szabályozását. – Diese Zellen entfernen außerdem bestimmte Neurotransmitter aus der Umgebung von Synapsen und begrenzen dadurch deren Wirkungsdauer, wodurch die synaptische Signalübertragung präziser reguliert werden kann.
10. Az asztrociták anyagcsere-szempontból is támogatják a neuronokat, mivel energiahordozó molekulákat biztosíthatnak számukra, különösen fokozott idegi aktivitás időszakában. – Astrozyten unterstützen Neuronen auch metabolisch, indem sie ihnen energiereiche Moleküle zur Verfügung stellen können, insbesondere während Phasen gesteigerter neuronaler Aktivität.
11. Az agyi hajszálerek körül elhelyezkedő asztrocitanyúlványok részt vesznek a vér-agy gát működési környezetének fenntartásában, bár magát a gátat elsősorban az endothelsejtek alkotják. – Die um Hirnkapillaren liegenden Astrozytenfortsätze tragen zur funktionellen Aufrechterhaltung der Blut-Hirn-Schranke bei, obwohl die eigentliche Barriere hauptsächlich von Endothelzellen gebildet wird.
12. Az idegszövet sérülése után az asztrociták aktiválódhatnak, megnagyobbodhatnak és felszaporodhatnak, miközben a károsodott terület körül gliális hegszövet kialakításában vesznek részt. – Nach einer Schädigung des Nervengewebes können Astrozyten aktiviert werden, sich vergrößern und vermehren, wobei sie an der Bildung einer Glianarbe um das verletzte Gebiet beteiligt sind.
13. Az oligodendrociták kisebb, kevesebb nyúlvánnyal rendelkező gliasejtek, amelyek legfontosabb feladata a központi idegrendszeri axonokat körülvevő mielinhüvely kialakítása és fenntartása. – Oligodendrozyten sind kleinere Gliazellen mit weniger Fortsätzen, deren wichtigste Aufgabe in Bildung und Erhaltung der Myelinscheiden um Axone des Zentralnervensystems besteht.
14. Egyetlen oligodendrocita több nyúlványt bocsáthat különböző axonokhoz, ezért ugyanaz a gliasejt egyszerre több különálló axonszakasz mielinizációjában is részt vehet. – Ein einzelner Oligodendrozyt kann mehrere Fortsätze zu verschiedenen Axonen aussenden und deshalb gleichzeitig mehrere voneinander getrennte Axonabschnitte myelinisieren.
15. A mielinhüvely kialakulásakor az oligodendrocita membránja többszörösen az axon köré tekeredik, miközben a rétegek közötti citoplazma nagy része fokozatosan kiszorul. – Bei der Bildung der Myelinscheide wickelt sich die Membran des Oligodendrozyten mehrfach um das Axon, wobei ein großer Teil des Zytoplasmas zwischen den Membranschichten verdrängt wird.
16. Az így létrejövő többrétegű, lipidekben gazdag membránrendszer elektromosan szigeteli az axont, és alapvetően megváltoztatja az akciós potenciál terjedésének fizikai feltételeit. – Das dadurch entstehende mehrschichtige, lipidreiche Membransystem isoliert das Axon elektrisch und verändert grundlegend die physikalischen Bedingungen für die Ausbreitung des Aktionspotenzials.
17. A mikroglia sejtjei a központi idegrendszer rezidens immunsejtjei, amelyek eredetük és működésük szempontjából lényegesen különböznek a többi idegrendszeri gliasejttől. – Mikrogliazellen sind residente Immunzellen des Zentralnervensystems, die sich hinsichtlich ihrer Herkunft und Funktion deutlich von den übrigen Gliazellen des Nervensystems unterscheiden.
18. Nyugalmi állapotban a mikroglia finom, elágazó nyúlványaival folyamatosan ellenőrzi környezetét, és gyorsan reagálhat szövetkárosodásra, fertőzésre vagy kóros sejtes változásokra. – Im Ruhezustand überwacht die Mikroglia mit feinen verzweigten Fortsätzen ständig ihre Umgebung und kann rasch auf Gewebeschäden, Infektionen oder pathologische Zellveränderungen reagieren.
19. Aktiválódás után a mikroglia megváltoztatja alakját, a károsodás helyére vándorolhat, és fagocitózissal eltávolíthat sejttörmeléket, kórokozókat vagy elpusztult sejteket. – Nach ihrer Aktivierung verändert die Mikroglia ihre Form, kann zum Schadensort wandern und durch Phagozytose Zelltrümmer, Krankheitserreger oder abgestorbene Zellen beseitigen.
20. Az ependymasejtek hámszerű réteget alkotnak az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának belső felszínén, ahol az idegszövetet a liquorral határolják. – Ependymzellen bilden eine epithelähnliche Schicht an den Innenflächen der Hirnventrikel und des Zentralkanals des Rückenmarks, wo sie das Nervengewebe gegenüber dem Liquor abgrenzen.
21. Sok ependymasejt felszínén csillók találhatók, amelyek mozgásukkal hozzájárulhatnak az agy-gerincvelői folyadék áramlásához az egymással összeköttetésben álló üregrendszerben. – Auf der Oberfläche vieler Ependymzellen befinden sich Zilien, deren Bewegung zur Zirkulation der Gehirn-Rückenmarks-Flüssigkeit innerhalb des miteinander verbundenen Hohlraumsystems beitragen kann.
22. A plexus choroideus speciálisan módosult ependymasejtjei a hozzájuk kapcsolódó érstruktúrákkal együtt az agy-gerincvelői folyadék termelésében és összetételének szabályozásában vesznek részt. – Spezialisierte Ependymzellen des Plexus choroideus sind gemeinsam mit den zugehörigen Gefäßstrukturen an Produktion und Regulation der Zusammensetzung der Gehirn-Rückenmarks-Flüssigkeit beteiligt.
23. A környéki idegrendszer Schwann-sejtjei az axonokhoz szorosan kapcsolódó gliasejtek, amelyek mielinizált és nem mielinizált perifériás idegrostok kialakításában egyaránt részt vesznek. – Schwann-Zellen des peripheren Nervensystems sind eng mit Axonen verbundene Gliazellen, die sowohl an myelinisierten als auch an nicht myelinisierten peripheren Nervenfasern beteiligt sind.
24. Mielinizált perifériás idegrost esetében egyetlen Schwann-sejt egyetlen axon meghatározott, két Ranvier-befűződés között elhelyezkedő szakaszát burkolja mielinnel. – Bei einer myelinisierten peripheren Nervenfaser umhüllt eine einzelne Schwann-Zelle jeweils einen bestimmten Axonabschnitt zwischen zwei benachbarten Ranvier-Schnürringen mit Myelin.
25. Egy hosszú perifériás axon mielinhüvelyét ezért sok egymás után elhelyezkedő Schwann-sejt alkotja, amelyek mindegyike az axon egy-egy rövidebb szakaszát burkolja. – Die Myelinscheide eines langen peripheren Axons wird deshalb von zahlreichen hintereinanderliegenden Schwann-Zellen gebildet, von denen jede einen begrenzten Axonabschnitt umhüllt.
26. A Schwann-sejt membránja az axon köré tekeredve koncentrikus rétegeket hoz létre, amelyek fokozatos tömörödésével kialakul a jellegzetes perifériás mielinhüvely. – Die Membran einer Schwann-Zelle wickelt sich um das Axon und bildet konzentrische Schichten, durch deren zunehmende Verdichtung die charakteristische periphere Myelinscheide entsteht.
27. A mielinhüvely külső oldalán megmaradó Schwann-sejt-citoplazma és sejtmag együtt alkotja a neurilemmát, amely a perifériás idegrostok regenerációjában különösen fontos. – Das außen verbleibende Zytoplasma der Schwann-Zelle bildet zusammen mit ihrem Zellkern das Neurilemm, das für die Regeneration peripherer Nervenfasern besonders bedeutsam ist.
28. A központi idegrendszeri mielinhüvellyel ellentétben a perifériás mielinizált rostokat tehát Schwann-sejtek burkolják, amelyek bazális laminával is körül vannak véve. – Im Gegensatz zur zentralnervösen Myelinscheide werden periphere myelinisierte Fasern somit von Schwann-Zellen umhüllt, die zusätzlich von einer Basallamina umgeben sind.
29. A nem mielinizált perifériás axonok szintén kapcsolatban állnak Schwann-sejtekkel, azonban ilyenkor a sejtmembrán nem tekeredik többszörösen az egyes axonok köré. – Auch nicht myelinisierte periphere Axone stehen mit Schwann-Zellen in Verbindung, deren Membran sich dabei jedoch nicht mehrfach um jedes einzelne Axon wickelt.
30. Egy nem mielinizáló Schwann-sejt több vékony axont is befogadhat citoplazmájának felszíni bemélyedéseibe, miközben valódi, többrétegű mielinhüvely egyik körül sem képződik. – Eine nicht myelinisierende Schwann-Zelle kann mehrere dünne Axone in oberflächliche Einstülpungen ihres Zytoplasmas aufnehmen, ohne um eines davon eine echte mehrschichtige Myelinscheide zu bilden.
31. A perifériás dúcok szatellitasejtjei szorosan körülveszik az idegsejtek sejttestét, és olyan szabályozott mikrokörnyezetet biztosítanak, amely támogatja a neuronok anyagcseréjét. – Satellitenzellen peripherer Ganglien umgeben die Zellkörper der Nervenzellen eng und schaffen ein reguliertes Mikromilieu, das den Stoffwechsel und die Funktion der Neuronen unterstützt.
32. Érződúcokban a szatellitasejtek szinte összefüggő burkot képeznek az egyes neuronok körül, ezáltal elválasztva azok sejtfelszínét a környező kötőszöveti tértől. – In sensiblen Ganglien bilden Satellitenzellen nahezu geschlossene Hüllen um einzelne Neuronen und grenzen dadurch deren Zelloberfläche gegenüber dem umgebenden Bindegewebsraum ab.
33. A mielin nagy mennyiségű lipidet és kisebb mennyiségű fehérjét tartalmazó membránanyag, amelynek sajátos összetétele biztosítja kiváló elektromos szigetelő tulajdonságait. – Myelin ist ein Membranmaterial mit hohem Lipid- und geringerem Proteinanteil, dessen besondere Zusammensetzung seine ausgezeichneten elektrischen Isolationseigenschaften ermöglicht.
34. A mielinhüvellyel borított axonszakaszokat internódiumoknak nevezzük, amelyeket egymástól a rövid, mielinmentes Ranvier-befűződések szabályos időközönként választanak el. – Die von Myelin bedeckten Axonabschnitte werden Internodien genannt und sind durch kurze myelinfreie Ranvier-Schnürringe in regelmäßigen Abständen voneinander getrennt.
35. A Ranvier-befűződések területén nagy sűrűségben találhatók feszültségfüggő nátriumcsatornák, amelyek nélkülözhetetlenek az akciós potenciál ismételt kialakulásához és tovaterjedéséhez. – Im Bereich der Ranvier-Schnürringe befinden sich spannungsabhängige Natriumkanäle in hoher Dichte, die für die erneute Entstehung und Fortleitung des Aktionspotenzials unverzichtbar sind.
36. Mivel a mielinizált internódiumokon keresztül az elektromos változás gyorsan terjed, az akciós potenciál funkcionálisan egyik befűződésről a következőre ugrik. – Da sich die elektrische Veränderung über myelinisierte Internodien rasch ausbreitet, springt das Aktionspotenzial funktionell von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten.
37. Ezt a vezetési módot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük, amely lényegesen gyorsabb, mint a hasonló átmérőjű, mielinhüvely nélküli axonok folyamatos ingerületvezetése. – Diese Leitungsform wird als saltatorische Erregungsleitung bezeichnet und ist wesentlich schneller als die kontinuierliche Erregungsleitung nicht myelinisierter Axone vergleichbaren Durchmessers.
38. A mielinizáció nemcsak a vezetési sebességet növeli, hanem csökkenti az ionáramlással kapcsolatos energiaigényt is, mivel jelentős membránáramlás főként a befűződéseknél történik. – Die Myelinisierung erhöht nicht nur die Leitungsgeschwindigkeit, sondern reduziert auch den Energiebedarf des Ionentransports, weil größere Membranströme hauptsächlich an den Schnürringen auftreten.
39. Az ingerületvezetés sebességét a mielinizáció mellett az axon átmérője is jelentősen befolyásolja, ezért a vastag, mielinizált rostok különösen gyors vezetésre képesek. – Neben der Myelinisierung beeinflusst auch der Axondurchmesser die Leitungsgeschwindigkeit erheblich, weshalb dicke myelinisierte Fasern besonders hohe Leitungsgeschwindigkeiten erreichen können.
40. A központi idegrendszer fehérállományának világos színe nagyrészt a nagy számban jelen lévő, lipidekben gazdag mielinhüvellyel körülvett axonok következménye. – Die helle Farbe der weißen Substanz des Zentralnervensystems beruht überwiegend auf den zahlreichen Axonen, die von lipidreichen Myelinscheiden umgeben sind.
41. A szürkeállományban ezzel szemben idegsejttestek, dendritek, szinapszisok és különböző gliasejtek dominálnak, bár kisebb számban mielinizált axonok ott is előfordulhatnak. – In der grauen Substanz dominieren dagegen Nervenzellkörper, Dendriten, Synapsen und verschiedene Gliazellen, obwohl auch dort in geringerem Umfang myelinisierte Axone vorkommen können.
42. A fejlődés során a különböző idegpályák mielinizációja nem egyszerre történik, hanem meghatározott sorrendet követve a születés után is hosszabb ideig folytatódik. – Während der Entwicklung erfolgt die Myelinisierung verschiedener Nervenbahnen nicht gleichzeitig, sondern setzt sich in charakteristischer Reihenfolge auch nach der Geburt über längere Zeit fort.
43. Azok az idegpályák, amelyek alapvető érző és motoros működéseket szolgálnak, általában korábban mielinizálódnak, mint a magasabb rendű összetett funkciókkal kapcsolatos pályarendszerek. – Nervenbahnen für grundlegende sensible und motorische Funktionen werden im Allgemeinen früher myelinisiert als Bahnsysteme, die mit komplexen höheren Funktionen zusammenhängen.
44. A mielinhüvely károsodását demielinizációnak nevezzük, amely az érintett axonok ingerületvezetését jelentősen lelassíthatja, szabálytalanná teheti vagy teljesen megszakíthatja. – Eine Schädigung der Myelinscheide wird als Demyelinisierung bezeichnet und kann die Erregungsleitung betroffener Axone erheblich verlangsamen, stören oder vollständig unterbrechen.
45. Mivel a központi és perifériás mielint eltérő sejttípusok hozzák létre, a két terület demielinizáló folyamatai anatómiai és regenerációs szempontból is különbözhetnek. – Da zentrales und peripheres Myelin von unterschiedlichen Zelltypen gebildet werden, können sich Demyelinisierungsprozesse beider Bereiche anatomisch und hinsichtlich ihrer Regenerationsmöglichkeiten unterscheiden.
46. A perifériás idegek sérülése után a Schwann-sejtek fontos szerepet játszanak a károsodott axon lebontásában és a regenerálódó idegrost növekedési útvonalának kialakításában. – Nach Verletzungen peripherer Nerven spielen Schwann-Zellen eine wichtige Rolle beim Abbau geschädigter Axonanteile und bei der Ausbildung eines Leitwegs für regenerierende Nervenfasern.
47. A központi idegrendszerben az axonregeneráció lényegesen korlátozottabb, ami részben az oligodendrociták környezetével, részben a sérülés után kialakuló szöveti változásokkal magyarázható. – Im Zentralnervensystem ist die Axonregeneration deutlich stärker eingeschränkt, was teilweise mit der oligodendroglialen Umgebung und teilweise mit Gewebeveränderungen nach einer Verletzung zusammenhängt.
48. A gliasejtek tehát nem egyszerűen a neuronokat kitöltő támasztósejtek, hanem az idegrendszer homeosztázisát, védekezését, anyagcseréjét és ingerületvezetését aktívan szabályozó sejtek. – Gliazellen sind somit keineswegs bloße Stützzellen zwischen Neuronen, sondern regulieren aktiv Homöostase, Abwehr, Stoffwechsel und Erregungsleitung innerhalb des gesamten Nervensystems.
49. A neuronok és a gliasejtek közötti folyamatos kölcsönhatás nélkül sem a pontos szinaptikus jelátvitel, sem a gyors axonális ingerületvezetés, sem az idegszövet tartós működőképessége nem lenne biztosítható. – Ohne die kontinuierliche Wechselwirkung zwischen Neuronen und Gliazellen wären weder präzise synaptische Signalübertragung noch schnelle axonale Erregungsleitung oder dauerhafte Funktionsfähigkeit des Nervengewebes gewährleistet.
50. A különböző gliasejttípusok és a mielinhüvely szerkezetének ismerete ezért alapvető feltétele annak, hogy a későbbi neuroanatómiai és neuropatológiai összefüggéseket pontosan megérthessük. – Die Kenntnis der verschiedenen Gliazelltypen und des Aufbaus der Myelinscheide ist deshalb eine wesentliche Voraussetzung, um spätere neuroanatomische und neuropathologische Zusammenhänge präzise verstehen zu können.
(aufklappen)magyar
1. Az idegszövet az idegsejteken kívül nagy számban tartalmaz gliasejteket, amelyek a neuronok szerkezeti, anyagcsere-, védelmi és funkcionális támogatásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.
2. A gliasejtek közvetlenül nem továbbítanak akciós potenciálokat nagy távolságokra, mégis alapvetően meghatározzák azt a környezetet, amelyben az idegsejtek megfelelően működhetnek.
3. A központi és a környéki idegrendszer eltérő gliasejttípusokat tartalmaz, amelyek fejlődési eredetükben, szerkezetükben és speciális feladataikban jelentős különbségeket mutatnak.
4. A központi idegrendszer fő gliasejtjei az asztrociták, az oligodendrociták, a mikroglia sejtjei és az ependymasejtek, amelyek egymást kiegészítő funkciókat látnak el.
5. A környéki idegrendszerben elsősorban Schwann-sejtek és szatellitasejtek fordulnak elő, amelyek az idegrostok burkolásában, illetve a perifériás dúcsejtek környezetének fenntartásában vesznek részt.
6. Az asztrociták csillag alakú, számos nyúlvánnyal rendelkező gliasejtek, amelyek a központi idegrendszerben szoros kapcsolatot alakítanak ki neuronokkal, kapillárisokkal és más gliasejtekkel.
7. Nyúlványaik egy része az idegsejtek és szinapszisok környezetében végződik, más része pedig az erek felszínét úgynevezett perivaszkuláris végtalpakkal borítja.
8. Az asztrociták hozzájárulnak az idegszövet ionösszetételének állandóságához, mivel a neuronális aktivitás során felszabaduló káliumionokat felveszik és térben újraeloszthatják.
9. E sejtek bizonyos neurotranszmittereket is eltávolítanak a szinapszisok környezetéből, ezáltal korlátozva azok hatástartamát és elősegítve a szinaptikus jelátvitel pontos szabályozását.
10. Az asztrociták anyagcsere-szempontból is támogatják a neuronokat, mivel energiahordozó molekulákat biztosíthatnak számukra, különösen fokozott idegi aktivitás időszakában.
11. Az agyi hajszálerek körül elhelyezkedő asztrocitanyúlványok részt vesznek a vér-agy gát működési környezetének fenntartásában, bár magát a gátat elsősorban az endothelsejtek alkotják.
12. Az idegszövet sérülése után az asztrociták aktiválódhatnak, megnagyobbodhatnak és felszaporodhatnak, miközben a károsodott terület körül gliális hegszövet kialakításában vesznek részt.
13. Az oligodendrociták kisebb, kevesebb nyúlvánnyal rendelkező gliasejtek, amelyek legfontosabb feladata a központi idegrendszeri axonokat körülvevő mielinhüvely kialakítása és fenntartása.
14. Egyetlen oligodendrocita több nyúlványt bocsáthat különböző axonokhoz, ezért ugyanaz a gliasejt egyszerre több különálló axonszakasz mielinizációjában is részt vehet.
15. A mielinhüvely kialakulásakor az oligodendrocita membránja többszörösen az axon köré tekeredik, miközben a rétegek közötti citoplazma nagy része fokozatosan kiszorul.
16. Az így létrejövő többrétegű, lipidekben gazdag membránrendszer elektromosan szigeteli az axont, és alapvetően megváltoztatja az akciós potenciál terjedésének fizikai feltételeit.
17. A mikroglia sejtjei a központi idegrendszer rezidens immunsejtjei, amelyek eredetük és működésük szempontjából lényegesen különböznek a többi idegrendszeri gliasejttől.
18. Nyugalmi állapotban a mikroglia finom, elágazó nyúlványaival folyamatosan ellenőrzi környezetét, és gyorsan reagálhat szövetkárosodásra, fertőzésre vagy kóros sejtes változásokra.
19. Aktiválódás után a mikroglia megváltoztatja alakját, a károsodás helyére vándorolhat, és fagocitózissal eltávolíthat sejttörmeléket, kórokozókat vagy elpusztult sejteket.
20. Az ependymasejtek hámszerű réteget alkotnak az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának belső felszínén, ahol az idegszövetet a liquorral határolják.
21. Sok ependymasejt felszínén csillók találhatók, amelyek mozgásukkal hozzájárulhatnak az agy-gerincvelői folyadék áramlásához az egymással összeköttetésben álló üregrendszerben.
22. A plexus choroideus speciálisan módosult ependymasejtjei a hozzájuk kapcsolódó érstruktúrákkal együtt az agy-gerincvelői folyadék termelésében és összetételének szabályozásában vesznek részt.
23. A környéki idegrendszer Schwann-sejtjei az axonokhoz szorosan kapcsolódó gliasejtek, amelyek mielinizált és nem mielinizált perifériás idegrostok kialakításában egyaránt részt vesznek.
24. Mielinizált perifériás idegrost esetében egyetlen Schwann-sejt egyetlen axon meghatározott, két Ranvier-befűződés között elhelyezkedő szakaszát burkolja mielinnel.
25. Egy hosszú perifériás axon mielinhüvelyét ezért sok egymás után elhelyezkedő Schwann-sejt alkotja, amelyek mindegyike az axon egy-egy rövidebb szakaszát burkolja.
26. A Schwann-sejt membránja az axon köré tekeredve koncentrikus rétegeket hoz létre, amelyek fokozatos tömörödésével kialakul a jellegzetes perifériás mielinhüvely.
27. A mielinhüvely külső oldalán megmaradó Schwann-sejt-citoplazma és sejtmag együtt alkotja a neurilemmát, amely a perifériás idegrostok regenerációjában különösen fontos.
28. A központi idegrendszeri mielinhüvellyel ellentétben a perifériás mielinizált rostokat tehát Schwann-sejtek burkolják, amelyek bazális laminával is körül vannak véve.
29. A nem mielinizált perifériás axonok szintén kapcsolatban állnak Schwann-sejtekkel, azonban ilyenkor a sejtmembrán nem tekeredik többszörösen az egyes axonok köré.
30. Egy nem mielinizáló Schwann-sejt több vékony axont is befogadhat citoplazmájának felszíni bemélyedéseibe, miközben valódi, többrétegű mielinhüvely egyik körül sem képződik.
31. A perifériás dúcok szatellitasejtjei szorosan körülveszik az idegsejtek sejttestét, és olyan szabályozott mikrokörnyezetet biztosítanak, amely támogatja a neuronok anyagcseréjét.
32. Érződúcokban a szatellitasejtek szinte összefüggő burkot képeznek az egyes neuronok körül, ezáltal elválasztva azok sejtfelszínét a környező kötőszöveti tértől.
33. A mielin nagy mennyiségű lipidet és kisebb mennyiségű fehérjét tartalmazó membránanyag, amelynek sajátos összetétele biztosítja kiváló elektromos szigetelő tulajdonságait.
34. A mielinhüvellyel borított axonszakaszokat internódiumoknak nevezzük, amelyeket egymástól a rövid, mielinmentes Ranvier-befűződések szabályos időközönként választanak el.
35. A Ranvier-befűződések területén nagy sűrűségben találhatók feszültségfüggő nátriumcsatornák, amelyek nélkülözhetetlenek az akciós potenciál ismételt kialakulásához és tovaterjedéséhez.
36. Mivel a mielinizált internódiumokon keresztül az elektromos változás gyorsan terjed, az akciós potenciál funkcionálisan egyik befűződésről a következőre ugrik.
37. Ezt a vezetési módot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük, amely lényegesen gyorsabb, mint a hasonló átmérőjű, mielinhüvely nélküli axonok folyamatos ingerületvezetése.
38. A mielinizáció nemcsak a vezetési sebességet növeli, hanem csökkenti az ionáramlással kapcsolatos energiaigényt is, mivel jelentős membránáramlás főként a befűződéseknél történik.
39. Az ingerületvezetés sebességét a mielinizáció mellett az axon átmérője is jelentősen befolyásolja, ezért a vastag, mielinizált rostok különösen gyors vezetésre képesek.
40. A központi idegrendszer fehérállományának világos színe nagyrészt a nagy számban jelen lévő, lipidekben gazdag mielinhüvellyel körülvett axonok következménye.
41. A szürkeállományban ezzel szemben idegsejttestek, dendritek, szinapszisok és különböző gliasejtek dominálnak, bár kisebb számban mielinizált axonok ott is előfordulhatnak.
42. A fejlődés során a különböző idegpályák mielinizációja nem egyszerre történik, hanem meghatározott sorrendet követve a születés után is hosszabb ideig folytatódik.
43. Azok az idegpályák, amelyek alapvető érző és motoros működéseket szolgálnak, általában korábban mielinizálódnak, mint a magasabb rendű összetett funkciókkal kapcsolatos pályarendszerek.
44. A mielinhüvely károsodását demielinizációnak nevezzük, amely az érintett axonok ingerületvezetését jelentősen lelassíthatja, szabálytalanná teheti vagy teljesen megszakíthatja.
45. Mivel a központi és perifériás mielint eltérő sejttípusok hozzák létre, a két terület demielinizáló folyamatai anatómiai és regenerációs szempontból is különbözhetnek.
46. A perifériás idegek sérülése után a Schwann-sejtek fontos szerepet játszanak a károsodott axon lebontásában és a regenerálódó idegrost növekedési útvonalának kialakításában.
47. A központi idegrendszerben az axonregeneráció lényegesen korlátozottabb, ami részben az oligodendrociták környezetével, részben a sérülés után kialakuló szöveti változásokkal magyarázható.
48. A gliasejtek tehát nem egyszerűen a neuronokat kitöltő támasztósejtek, hanem az idegrendszer homeosztázisát, védekezését, anyagcseréjét és ingerületvezetését aktívan szabályozó sejtek.
49. A neuronok és a gliasejtek közötti folyamatos kölcsönhatás nélkül sem a pontos szinaptikus jelátvitel, sem a gyors axonális ingerületvezetés, sem az idegszövet tartós működőképessége nem lenne biztosítható.
50. A különböző gliasejttípusok és a mielinhüvely szerkezetének ismerete ezért alapvető feltétele annak, hogy a későbbi neuroanatómiai és neuropatológiai összefüggéseket pontosan megérthessük.
(aufklappen)német
1. Das Nervengewebe enthält neben Nervenzellen zahlreiche Gliazellen, die für die strukturelle, metabolische, schützende und funktionelle Unterstützung der Neuronen unverzichtbar sind.
2. Gliazellen leiten selbst keine Aktionspotenziale über große Entfernungen weiter, bestimmen jedoch wesentlich die Umgebung, in der Nervenzellen ihre Funktionen zuverlässig erfüllen können.
3. Zentralnervensystem und peripheres Nervensystem enthalten unterschiedliche Gliazelltypen, die sich hinsichtlich ihrer Entwicklung, ihres Aufbaus und ihrer spezialisierten Aufgaben deutlich voneinander unterscheiden.
4. Zu den wichtigsten Gliazellen des Zentralnervensystems gehören Astrozyten, Oligodendrozyten, Mikrogliazellen und Ependymzellen, die einander ergänzende Funktionen im Nervengewebe übernehmen.
5. Im peripheren Nervensystem kommen vor allem Schwann-Zellen und Satellitenzellen vor, die Nervenfasern umhüllen beziehungsweise die Umgebung peripherer Ganglienzellen aufrechterhalten.
6. Astrozyten sind sternförmige Gliazellen mit zahlreichen Fortsätzen, die im Zentralnervensystem enge Beziehungen zu Neuronen, Kapillaren und anderen Gliazellen ausbilden.
7. Ein Teil ihrer Fortsätze endet in der Umgebung von Nervenzellen und Synapsen, während andere mit sogenannten perivaskulären Endfüßen die Oberfläche von Blutgefäßen bedecken.
8. Astrozyten tragen zur Konstanthaltung der Ionenzusammensetzung im Nervengewebe bei, indem sie während neuronaler Aktivität freigesetzte Kaliumionen aufnehmen und räumlich umverteilen können.
9. Diese Zellen entfernen außerdem bestimmte Neurotransmitter aus der Umgebung von Synapsen und begrenzen dadurch deren Wirkungsdauer, wodurch die synaptische Signalübertragung präziser reguliert werden kann.
10. Astrozyten unterstützen Neuronen auch metabolisch, indem sie ihnen energiereiche Moleküle zur Verfügung stellen können, insbesondere während Phasen gesteigerter neuronaler Aktivität.
11. Die um Hirnkapillaren liegenden Astrozytenfortsätze tragen zur funktionellen Aufrechterhaltung der Blut-Hirn-Schranke bei, obwohl die eigentliche Barriere hauptsächlich von Endothelzellen gebildet wird.
12. Nach einer Schädigung des Nervengewebes können Astrozyten aktiviert werden, sich vergrößern und vermehren, wobei sie an der Bildung einer Glianarbe um das verletzte Gebiet beteiligt sind.
13. Oligodendrozyten sind kleinere Gliazellen mit weniger Fortsätzen, deren wichtigste Aufgabe in Bildung und Erhaltung der Myelinscheiden um Axone des Zentralnervensystems besteht.
14. Ein einzelner Oligodendrozyt kann mehrere Fortsätze zu verschiedenen Axonen aussenden und deshalb gleichzeitig mehrere voneinander getrennte Axonabschnitte myelinisieren.
15. Bei der Bildung der Myelinscheide wickelt sich die Membran des Oligodendrozyten mehrfach um das Axon, wobei ein großer Teil des Zytoplasmas zwischen den Membranschichten verdrängt wird.
16. Das dadurch entstehende mehrschichtige, lipidreiche Membransystem isoliert das Axon elektrisch und verändert grundlegend die physikalischen Bedingungen für die Ausbreitung des Aktionspotenzials.
17. Mikrogliazellen sind residente Immunzellen des Zentralnervensystems, die sich hinsichtlich ihrer Herkunft und Funktion deutlich von den übrigen Gliazellen des Nervensystems unterscheiden.
18. Im Ruhezustand überwacht die Mikroglia mit feinen verzweigten Fortsätzen ständig ihre Umgebung und kann rasch auf Gewebeschäden, Infektionen oder pathologische Zellveränderungen reagieren.
19. Nach ihrer Aktivierung verändert die Mikroglia ihre Form, kann zum Schadensort wandern und durch Phagozytose Zelltrümmer, Krankheitserreger oder abgestorbene Zellen beseitigen.
20. Ependymzellen bilden eine epithelähnliche Schicht an den Innenflächen der Hirnventrikel und des Zentralkanals des Rückenmarks, wo sie das Nervengewebe gegenüber dem Liquor abgrenzen.
21. Auf der Oberfläche vieler Ependymzellen befinden sich Zilien, deren Bewegung zur Zirkulation der Gehirn-Rückenmarks-Flüssigkeit innerhalb des miteinander verbundenen Hohlraumsystems beitragen kann.
22. Spezialisierte Ependymzellen des Plexus choroideus sind gemeinsam mit den zugehörigen Gefäßstrukturen an Produktion und Regulation der Zusammensetzung der Gehirn-Rückenmarks-Flüssigkeit beteiligt.
23. Schwann-Zellen des peripheren Nervensystems sind eng mit Axonen verbundene Gliazellen, die sowohl an myelinisierten als auch an nicht myelinisierten peripheren Nervenfasern beteiligt sind.
24. Bei einer myelinisierten peripheren Nervenfaser umhüllt eine einzelne Schwann-Zelle jeweils einen bestimmten Axonabschnitt zwischen zwei benachbarten Ranvier-Schnürringen mit Myelin.
25. Die Myelinscheide eines langen peripheren Axons wird deshalb von zahlreichen hintereinanderliegenden Schwann-Zellen gebildet, von denen jede einen begrenzten Axonabschnitt umhüllt.
26. Die Membran einer Schwann-Zelle wickelt sich um das Axon und bildet konzentrische Schichten, durch deren zunehmende Verdichtung die charakteristische periphere Myelinscheide entsteht.
27. Das außen verbleibende Zytoplasma der Schwann-Zelle bildet zusammen mit ihrem Zellkern das Neurilemm, das für die Regeneration peripherer Nervenfasern besonders bedeutsam ist.
28. Im Gegensatz zur zentralnervösen Myelinscheide werden periphere myelinisierte Fasern somit von Schwann-Zellen umhüllt, die zusätzlich von einer Basallamina umgeben sind.
29. Auch nicht myelinisierte periphere Axone stehen mit Schwann-Zellen in Verbindung, deren Membran sich dabei jedoch nicht mehrfach um jedes einzelne Axon wickelt.
30. Eine nicht myelinisierende Schwann-Zelle kann mehrere dünne Axone in oberflächliche Einstülpungen ihres Zytoplasmas aufnehmen, ohne um eines davon eine echte mehrschichtige Myelinscheide zu bilden.
31. Satellitenzellen peripherer Ganglien umgeben die Zellkörper der Nervenzellen eng und schaffen ein reguliertes Mikromilieu, das den Stoffwechsel und die Funktion der Neuronen unterstützt.
32. In sensiblen Ganglien bilden Satellitenzellen nahezu geschlossene Hüllen um einzelne Neuronen und grenzen dadurch deren Zelloberfläche gegenüber dem umgebenden Bindegewebsraum ab.
33. Myelin ist ein Membranmaterial mit hohem Lipid- und geringerem Proteinanteil, dessen besondere Zusammensetzung seine ausgezeichneten elektrischen Isolationseigenschaften ermöglicht.
34. Die von Myelin bedeckten Axonabschnitte werden Internodien genannt und sind durch kurze myelinfreie Ranvier-Schnürringe in regelmäßigen Abständen voneinander getrennt.
35. Im Bereich der Ranvier-Schnürringe befinden sich spannungsabhängige Natriumkanäle in hoher Dichte, die für die erneute Entstehung und Fortleitung des Aktionspotenzials unverzichtbar sind.
36. Da sich die elektrische Veränderung über myelinisierte Internodien rasch ausbreitet, springt das Aktionspotenzial funktionell von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten.
37. Diese Leitungsform wird als saltatorische Erregungsleitung bezeichnet und ist wesentlich schneller als die kontinuierliche Erregungsleitung nicht myelinisierter Axone vergleichbaren Durchmessers.
38. Die Myelinisierung erhöht nicht nur die Leitungsgeschwindigkeit, sondern reduziert auch den Energiebedarf des Ionentransports, weil größere Membranströme hauptsächlich an den Schnürringen auftreten.
39. Neben der Myelinisierung beeinflusst auch der Axondurchmesser die Leitungsgeschwindigkeit erheblich, weshalb dicke myelinisierte Fasern besonders hohe Leitungsgeschwindigkeiten erreichen können.
40. Die helle Farbe der weißen Substanz des Zentralnervensystems beruht überwiegend auf den zahlreichen Axonen, die von lipidreichen Myelinscheiden umgeben sind.
41. In der grauen Substanz dominieren dagegen Nervenzellkörper, Dendriten, Synapsen und verschiedene Gliazellen, obwohl auch dort in geringerem Umfang myelinisierte Axone vorkommen können.
42. Während der Entwicklung erfolgt die Myelinisierung verschiedener Nervenbahnen nicht gleichzeitig, sondern setzt sich in charakteristischer Reihenfolge auch nach der Geburt über längere Zeit fort.
43. Nervenbahnen für grundlegende sensible und motorische Funktionen werden im Allgemeinen früher myelinisiert als Bahnsysteme, die mit komplexen höheren Funktionen zusammenhängen.
44. Eine Schädigung der Myelinscheide wird als Demyelinisierung bezeichnet und kann die Erregungsleitung betroffener Axone erheblich verlangsamen, stören oder vollständig unterbrechen.
45. Da zentrales und peripheres Myelin von unterschiedlichen Zelltypen gebildet werden, können sich Demyelinisierungsprozesse beider Bereiche anatomisch und hinsichtlich ihrer Regenerationsmöglichkeiten unterscheiden.
46. Nach Verletzungen peripherer Nerven spielen Schwann-Zellen eine wichtige Rolle beim Abbau geschädigter Axonanteile und bei der Ausbildung eines Leitwegs für regenerierende Nervenfasern.
47. Im Zentralnervensystem ist die Axonregeneration deutlich stärker eingeschränkt, was teilweise mit der oligodendroglialen Umgebung und teilweise mit Gewebeveränderungen nach einer Verletzung zusammenhängt.
48. Gliazellen sind somit keineswegs bloße Stützzellen zwischen Neuronen, sondern regulieren aktiv Homöostase, Abwehr, Stoffwechsel und Erregungsleitung innerhalb des gesamten Nervensystems.
49. Ohne die kontinuierliche Wechselwirkung zwischen Neuronen und Gliazellen wären weder präzise synaptische Signalübertragung noch schnelle axonale Erregungsleitung oder dauerhafte Funktionsfähigkeit des Nervengewebes gewährleistet.
50. Die Kenntnis der verschiedenen Gliazelltypen und des Aufbaus der Myelinscheide ist deshalb eine wesentliche Voraussetzung, um spätere neuroanatomische und neuropathologische Zusammenhänge präzise verstehen zu können.