14.22.1 – Az ágyéki fonat ágai – Die Äste des Lendengeflechts
1. Az ágyéki fonatot főként az első négy ágyéki gerincvelői ideg elülső ágai alkotják, amelyekhez rendszerint a tizenkettedik háti ideg rostjai is csatlakoznak. – Das Lendengeflecht wird hauptsächlich von den Vorderästen der ersten vier Lendenspinalnerven gebildet, zu denen gewöhnlich Fasern des zwölften Brustnervs hinzutreten.
2. Rostjai a nagy horpaszizom állományában kapcsolódnak egymáshoz, ezért az innen kilépő ágak helyzete e terjedelmes izomhoz viszonyítva írható le. – Seine Fasern verbinden sich innerhalb des großen Lendenmuskels, weshalb die Lage der austretenden Äste in Beziehung zu diesem ausgedehnten Muskel beschrieben wird.
3. A fonat kisebb izomágai közvetlenül a nagy és a kis horpaszizomhoz, valamint a négyszögű ágyékizomhoz vezetnek. – Kleinere Muskeläste des Geflechts ziehen unmittelbar zum großen und kleinen Lendenmuskel sowie zum quadratischen Lendenmuskel.
4. Alsó részéből származnak azok a hosszabb idegek, amelyek az alhasfalat, a lágyéktájat, a külső nemi szervek egy részét és az alsó végtagot idegzik be. – Aus seinem unteren Abschnitt gehen längere Nerven hervor, welche die untere Bauchwand, die Leistenregion, Teile der äußeren Geschlechtsorgane und die untere Extremität innervieren.
5. A csípő-alhasi ideg, a nervus iliohypogastricus, többnyire a tizenkettedik háti és az első ágyéki ideg rostjaiból tevődik össze. – Der Darmbein-Unterbauchnerv, der Nervus iliohypogastricus, setzt sich meist aus Fasern des zwölften Brust- und des ersten Lendennervs zusammen.
6. A nagy horpaszizom külső szélén kilépve a négyszögű ágyékizom elülső felszínén keresztezi a hátsó hasfalat, miközben a vese mögött halad. – Nach seinem Austritt am Außenrand des großen Lendenmuskels überquert er auf der Vorderfläche des quadratischen Lendenmuskels die hintere Bauchwand und verläuft dabei hinter der Niere.
7. Oldalirányban továbbhaladva átfúrja a haránt hasizmot, majd e réteg és a belső ferde hasizom között közelíti meg az elülső hasfalat. – Seitlich weiterziehend durchbohrt er den queren Bauchmuskel und nähert sich anschließend zwischen diesem und dem inneren schrägen Bauchmuskel der vorderen Bauchwand.
8. Izomágai az alsó hasizmok működését támogatják, bőrágai pedig a csípőtájék és a lágyékszalag feletti bőr érzőellátását biztosítják. – Seine Muskeläste unterstützen die Tätigkeit der unteren Bauchmuskeln, während seine Hautäste die sensible Versorgung der Hüftregion und der Haut oberhalb des Leistenbandes übernehmen.
9. Az oldalsó bőrág a csípőtaraj fölött hátrafelé jut a bőrhöz, míg az elülső bőrág az alhas elülső részében válik felszínessé. – Der seitliche Hautast erreicht oberhalb des Darmbeinkamms nach hinten ziehend die Haut, während der vordere Hautast im vorderen Unterbauch oberflächlich wird.
10. A csípő-lágyéki ideg, a nervus ilioinguinalis, az első ágyéki idegből ered, és kezdetben az előző ideggel közel párhuzamosan halad. – Der Darmbein-Leistennerv, der Nervus ilioinguinalis, entspringt dem ersten Lendennerv und verläuft anfangs annähernd parallel zum vorherigen Nerv.
11. Lefutása valamivel lejjebb helyezkedik el, majd a hasfal izomrétegei között előrefelé tartva eléri a lágyékcsatornát. – Sein Verlauf liegt etwas weiter kaudal, bevor er zwischen den Muskelschichten der Bauchwand nach vorn zieht und den Leistenkanal erreicht.
12. A mély lágyékgyűrűn nem halad keresztül, hanem oldalról lép a csatornába, amelyet a felszínes lágyékgyűrűn át hagy el. – Er durchtritt nicht den tiefen Leistenring, sondern gelangt seitlich in den Kanal, den er durch den oberflächlichen Leistenring verlässt.
13. Mozgatórostjai az alsó hasfal haránt és ferde izmaihoz vezetnek, ezáltal hozzájárulnak a hasprés és a hasfal feszülésének fenntartásához. – Seine motorischen Fasern ziehen zu den queren und schrägen Muskeln der unteren Bauchwand und tragen dadurch zur Bauchpresse und zur Spannung der Bauchwand bei.
14. Érző végágai a szeméremdomb, a nagy szeméremajkak, illetve a herezacskó elülső részének bőrét, valamint a comb legfelső belső területét látják el. – Seine sensiblen Endäste versorgen die Haut des Schamhügels, der großen Schamlippen beziehungsweise des vorderen Hodensacks sowie den obersten medialen Bereich des Oberschenkels.
15. A nemi-combideg, a nervus genitofemoralis, az első és második ágyéki ideg rostjaiból alakul ki, majd jellegzetesen átfúrja a nagy horpaszizmot. – Der Geschlechts-Oberschenkelnerv, der Nervus genitofemoralis, entsteht aus Fasern des ersten und zweiten Lendennervs und durchbohrt anschließend charakteristischerweise den großen Lendenmuskel.
16. Az izom elülső felszínén lefelé haladva nemi és combi ágra oszlik, amelyek eltérő útvonalon érik el beidegzési területüket. – Auf der Vorderfläche des Muskels nach unten ziehend teilt er sich in einen Geschlechts- und einen Oberschenkelast, die ihre Versorgungsgebiete auf unterschiedlichen Wegen erreichen.
17. A nemi ág a lágyékcsatornába lép, ahol férfiban az ondózsinór, nőben pedig a méh kerek szalagja mellett halad. – Der Geschlechtsast tritt in den Leistenkanal ein, wo er beim Mann neben dem Samenstrang und bei der Frau neben dem runden Mutterband verläuft.
18. Férfiban motorosan beidegzi a hereemelő izmot, érzőrostjai pedig mindkét nemben a külső nemi szervek környező bőréhez jutnak. – Beim Mann innerviert er motorisch den Hodenhebermuskel, während seine sensiblen Fasern bei beiden Geschlechtern die umgebende Haut der äußeren Geschlechtsorgane erreichen.
19. A combi ág a lágyékszalag alatt jut a comb elülső felszínére, ahol egy kisméretű bőrterület érzőellátását végzi. – Der Oberschenkelast gelangt unter dem Leistenband zur Vorderfläche des Oberschenkels und versorgt dort ein kleines Hautgebiet sensibel.
20. Tisztán érző idegként a comb külső bőridege, a nervus cutaneus femoris lateralis, a második és harmadik ágyéki idegből származik. – Als rein sensibler Nerv stammt der äußere Oberschenkelhautnerv, der Nervus cutaneus femoris lateralis, aus dem zweiten und dritten Lendennerv.
21. A nagy horpaszizom külső szélét elhagyva ferdén keresztezi a csípőizom felszínét, miközben az elülső felső csípőtövis felé közeledik. – Nach dem Verlassen des Außenrandes des großen Lendenmuskels überquert er schräg die Oberfläche des Darmbeinmuskels und nähert sich dabei dem vorderen oberen Darmbeinstachel.
22. A lágyékszalag alatt, annak külső részéhez közel lép a combra, majd ágai a comb elülső-oldalsó bőrében terjednek szét. – Unter dem Leistenband tritt er nahe dessen äußerem Abschnitt auf den Oberschenkel über, wo sich seine Äste in der vorderen seitlichen Haut ausbreiten.
23. Mivel ezen a szűk átjárási helyen könnyen nyomás alá kerülhet, sérülése égő fájdalmat, zsibbadást és érzészavart okozhat a comb külső felszínén. – Da er an dieser engen Durchtrittsstelle leicht unter Druck geraten kann, verursacht seine Schädigung brennende Schmerzen, Taubheit und Sensibilitätsstörungen an der Außenseite des Oberschenkels.
24. Az ágyéki fonat legerősebb ága a combideg, a nervus femoralis, amely főként a második, harmadik és negyedik ágyéki ideg rostjait tartalmazza. – Der stärkste Ast des Lendengeflechts ist der Oberschenkelnerv, der Nervus femoralis, der hauptsächlich Fasern des zweiten, dritten und vierten Lendennervs enthält.
25. A nagy horpaszizom külső szélén megjelenve a horpaszizom és a csípőizom közötti barázdában ereszkedik a lágyékszalag felé. – Am Außenrand des großen Lendenmuskels hervortretend steigt er in der Rinne zwischen Lenden- und Darmbeinmuskel zum Leistenband hinab.
26. Mielőtt elhagyná a medencét, izomágakat ad a csípő-horpaszizomhoz, majd a lágyékszalag alatt az izomrésen keresztül lép a combra. – Bevor er das Becken verlässt, gibt er Muskeläste zum Darmbein-Lenden-Muskel ab und tritt anschließend unter dem Leistenband durch die Muskellücke auf den Oberschenkel.
27. A comb elülső részében a combverőértől oldalra fekszik, majd hamarosan több izom-, ízületi és bőrágra válik szét. – Im vorderen Oberschenkel liegt er seitlich der Oberschenkelarterie und teilt sich bald in mehrere Muskel-, Gelenk- und Hautäste auf.
28. Mozgatóágai elsősorban a négyfejű combizmot és a szabóizmot idegzik be, emellett rendszerint a fésűizomhoz is vezet egy kisebb ág. – Seine motorischen Äste innervieren vor allem den vierköpfigen Oberschenkelmuskel und den Schneidermuskel; außerdem zieht gewöhnlich ein kleinerer Ast zum Kammmuskel.
29. E motoros ellátás teszi lehetővé a térd erőteljes feszítését, miközben a szabóizom beidegzése a csípő és a térd összetett mozgásait támogatja. – Diese motorische Versorgung ermöglicht die kräftige Streckung des Knies, während die Innervation des Schneidermuskels komplexe Bewegungen von Hüfte und Knie unterstützt.
30. Elülső bőrágai a comb elülső és részben belső felszínének érző beidegzését biztosítják, ízületi ágai pedig a csípő- és térdízület tokjához vezetnek. – Seine vorderen Hautäste versorgen die Vorderseite und teilweise die Innenseite des Oberschenkels sensibel, während Gelenkäste zu den Kapseln von Hüft- und Kniegelenk ziehen.
31. Leghosszabb érző végága a nervus saphenus, amely a comberekkel együtt belép a közelítőcsatornába, de annak alsó nyílásán nem halad keresztül. – Sein längster sensibler Endast ist der Nervus saphenus, der gemeinsam mit den Oberschenkelgefäßen in den Adduktorenkanal eintritt, dessen untere Öffnung jedoch nicht durchquert.
32. Az ideg a csatorna elülső falát áttörve a térd belső oldalán felszínessé válik, majd a nagy bőrvéna közelében lefelé folytatódik. – Der Nerv durchbricht die Vorderwand des Kanals, wird an der Innenseite des Knies oberflächlich und setzt sich anschließend nahe der großen Hautvene nach unten fort.
33. Ágai a térd belső részének, a lábszár belső felszínének és a láb belső szélének bőrét látják el érzőrostokkal. – Seine Äste versorgen die Haut an der Innenseite des Knies, der medialen Unterschenkelfläche und des medialen Fußrandes mit sensiblen Fasern.
34. A nervus obturatorius a nagy horpaszizom belső szélén lép elő, a kismedence oldalfala mentén halad, majd az elfedett csatornán keresztül éri el a comb közelítőrekeszét. – Der Nervus obturatorius tritt am Innenrand des großen Lendenmuskels hervor, zieht an der Seitenwand des kleinen Beckens entlang und erreicht durch den Hüftlochkanal die Adduktorenloge des Oberschenkels.
35. Elülső és hátulsó ága főként a combközelítő izmokat idegzi be, sérülése ezért gyengíti a közelítést, bizonytalanná teszi a járást, és érzészavart okozhat a comb belső oldalán. – Sein vorderer und hinterer Ast innervieren hauptsächlich die Adduktoren des Oberschenkels; eine Schädigung schwächt daher die Adduktion, macht den Gang unsicher und kann Sensibilitätsstörungen an der Oberschenkelinnenseite hervorrufen.
(aufklappen)magyar
1. Az ágyéki fonatot főként az első négy ágyéki gerincvelői ideg elülső ágai alkotják, amelyekhez rendszerint a tizenkettedik háti ideg rostjai is csatlakoznak.
2. Rostjai a nagy horpaszizom állományában kapcsolódnak egymáshoz, ezért az innen kilépő ágak helyzete e terjedelmes izomhoz viszonyítva írható le.
3. A fonat kisebb izomágai közvetlenül a nagy és a kis horpaszizomhoz, valamint a négyszögű ágyékizomhoz vezetnek.
4. Alsó részéből származnak azok a hosszabb idegek, amelyek az alhasfalat, a lágyéktájat, a külső nemi szervek egy részét és az alsó végtagot idegzik be.
5. A csípő-alhasi ideg, a nervus iliohypogastricus, többnyire a tizenkettedik háti és az első ágyéki ideg rostjaiból tevődik össze.
6. A nagy horpaszizom külső szélén kilépve a négyszögű ágyékizom elülső felszínén keresztezi a hátsó hasfalat, miközben a vese mögött halad.
7. Oldalirányban továbbhaladva átfúrja a haránt hasizmot, majd e réteg és a belső ferde hasizom között közelíti meg az elülső hasfalat.
8. Izomágai az alsó hasizmok működését támogatják, bőrágai pedig a csípőtájék és a lágyékszalag feletti bőr érzőellátását biztosítják.
9. Az oldalsó bőrág a csípőtaraj fölött hátrafelé jut a bőrhöz, míg az elülső bőrág az alhas elülső részében válik felszínessé.
10. A csípő-lágyéki ideg, a nervus ilioinguinalis, az első ágyéki idegből ered, és kezdetben az előző ideggel közel párhuzamosan halad.
11. Lefutása valamivel lejjebb helyezkedik el, majd a hasfal izomrétegei között előrefelé tartva eléri a lágyékcsatornát.
12. A mély lágyékgyűrűn nem halad keresztül, hanem oldalról lép a csatornába, amelyet a felszínes lágyékgyűrűn át hagy el.
13. Mozgatórostjai az alsó hasfal haránt és ferde izmaihoz vezetnek, ezáltal hozzájárulnak a hasprés és a hasfal feszülésének fenntartásához.
14. Érző végágai a szeméremdomb, a nagy szeméremajkak, illetve a herezacskó elülső részének bőrét, valamint a comb legfelső belső területét látják el.
15. A nemi-combideg, a nervus genitofemoralis, az első és második ágyéki ideg rostjaiból alakul ki, majd jellegzetesen átfúrja a nagy horpaszizmot.
16. Az izom elülső felszínén lefelé haladva nemi és combi ágra oszlik, amelyek eltérő útvonalon érik el beidegzési területüket.
17. A nemi ág a lágyékcsatornába lép, ahol férfiban az ondózsinór, nőben pedig a méh kerek szalagja mellett halad.
18. Férfiban motorosan beidegzi a hereemelő izmot, érzőrostjai pedig mindkét nemben a külső nemi szervek környező bőréhez jutnak.
19. A combi ág a lágyékszalag alatt jut a comb elülső felszínére, ahol egy kisméretű bőrterület érzőellátását végzi.
20. Tisztán érző idegként a comb külső bőridege, a nervus cutaneus femoris lateralis, a második és harmadik ágyéki idegből származik.
21. A nagy horpaszizom külső szélét elhagyva ferdén keresztezi a csípőizom felszínét, miközben az elülső felső csípőtövis felé közeledik.
22. A lágyékszalag alatt, annak külső részéhez közel lép a combra, majd ágai a comb elülső-oldalsó bőrében terjednek szét.
23. Mivel ezen a szűk átjárási helyen könnyen nyomás alá kerülhet, sérülése égő fájdalmat, zsibbadást és érzészavart okozhat a comb külső felszínén.
24. Az ágyéki fonat legerősebb ága a combideg, a nervus femoralis, amely főként a második, harmadik és negyedik ágyéki ideg rostjait tartalmazza.
25. A nagy horpaszizom külső szélén megjelenve a horpaszizom és a csípőizom közötti barázdában ereszkedik a lágyékszalag felé.
26. Mielőtt elhagyná a medencét, izomágakat ad a csípő-horpaszizomhoz, majd a lágyékszalag alatt az izomrésen keresztül lép a combra.
27. A comb elülső részében a combverőértől oldalra fekszik, majd hamarosan több izom-, ízületi és bőrágra válik szét.
28. Mozgatóágai elsősorban a négyfejű combizmot és a szabóizmot idegzik be, emellett rendszerint a fésűizomhoz is vezet egy kisebb ág.
29. E motoros ellátás teszi lehetővé a térd erőteljes feszítését, miközben a szabóizom beidegzése a csípő és a térd összetett mozgásait támogatja.
30. Elülső bőrágai a comb elülső és részben belső felszínének érző beidegzését biztosítják, ízületi ágai pedig a csípő- és térdízület tokjához vezetnek.
31. Leghosszabb érző végága a nervus saphenus, amely a comberekkel együtt belép a közelítőcsatornába, de annak alsó nyílásán nem halad keresztül.
32. Az ideg a csatorna elülső falát áttörve a térd belső oldalán felszínessé válik, majd a nagy bőrvéna közelében lefelé folytatódik.
33. Ágai a térd belső részének, a lábszár belső felszínének és a láb belső szélének bőrét látják el érzőrostokkal.
34. A nervus obturatorius a nagy horpaszizom belső szélén lép elő, a kismedence oldalfala mentén halad, majd az elfedett csatornán keresztül éri el a comb közelítőrekeszét.
35. Elülső és hátulsó ága főként a combközelítő izmokat idegzi be, sérülése ezért gyengíti a közelítést, bizonytalanná teszi a járást, és érzészavart okozhat a comb belső oldalán.
(aufklappen)német
1. Das Lendengeflecht wird hauptsächlich von den Vorderästen der ersten vier Lendenspinalnerven gebildet, zu denen gewöhnlich Fasern des zwölften Brustnervs hinzutreten.
2. Seine Fasern verbinden sich innerhalb des großen Lendenmuskels, weshalb die Lage der austretenden Äste in Beziehung zu diesem ausgedehnten Muskel beschrieben wird.
3. Kleinere Muskeläste des Geflechts ziehen unmittelbar zum großen und kleinen Lendenmuskel sowie zum quadratischen Lendenmuskel.
4. Aus seinem unteren Abschnitt gehen längere Nerven hervor, welche die untere Bauchwand, die Leistenregion, Teile der äußeren Geschlechtsorgane und die untere Extremität innervieren.
5. Der Darmbein-Unterbauchnerv, der Nervus iliohypogastricus, setzt sich meist aus Fasern des zwölften Brust- und des ersten Lendennervs zusammen.
6. Nach seinem Austritt am Außenrand des großen Lendenmuskels überquert er auf der Vorderfläche des quadratischen Lendenmuskels die hintere Bauchwand und verläuft dabei hinter der Niere.
7. Seitlich weiterziehend durchbohrt er den queren Bauchmuskel und nähert sich anschließend zwischen diesem und dem inneren schrägen Bauchmuskel der vorderen Bauchwand.
8. Seine Muskeläste unterstützen die Tätigkeit der unteren Bauchmuskeln, während seine Hautäste die sensible Versorgung der Hüftregion und der Haut oberhalb des Leistenbandes übernehmen.
9. Der seitliche Hautast erreicht oberhalb des Darmbeinkamms nach hinten ziehend die Haut, während der vordere Hautast im vorderen Unterbauch oberflächlich wird.
10. Der Darmbein-Leistennerv, der Nervus ilioinguinalis, entspringt dem ersten Lendennerv und verläuft anfangs annähernd parallel zum vorherigen Nerv.
11. Sein Verlauf liegt etwas weiter kaudal, bevor er zwischen den Muskelschichten der Bauchwand nach vorn zieht und den Leistenkanal erreicht.
12. Er durchtritt nicht den tiefen Leistenring, sondern gelangt seitlich in den Kanal, den er durch den oberflächlichen Leistenring verlässt.
13. Seine motorischen Fasern ziehen zu den queren und schrägen Muskeln der unteren Bauchwand und tragen dadurch zur Bauchpresse und zur Spannung der Bauchwand bei.
14. Seine sensiblen Endäste versorgen die Haut des Schamhügels, der großen Schamlippen beziehungsweise des vorderen Hodensacks sowie den obersten medialen Bereich des Oberschenkels.
15. Der Geschlechts-Oberschenkelnerv, der Nervus genitofemoralis, entsteht aus Fasern des ersten und zweiten Lendennervs und durchbohrt anschließend charakteristischerweise den großen Lendenmuskel.
16. Auf der Vorderfläche des Muskels nach unten ziehend teilt er sich in einen Geschlechts- und einen Oberschenkelast, die ihre Versorgungsgebiete auf unterschiedlichen Wegen erreichen.
17. Der Geschlechtsast tritt in den Leistenkanal ein, wo er beim Mann neben dem Samenstrang und bei der Frau neben dem runden Mutterband verläuft.
18. Beim Mann innerviert er motorisch den Hodenhebermuskel, während seine sensiblen Fasern bei beiden Geschlechtern die umgebende Haut der äußeren Geschlechtsorgane erreichen.
19. Der Oberschenkelast gelangt unter dem Leistenband zur Vorderfläche des Oberschenkels und versorgt dort ein kleines Hautgebiet sensibel.
20. Als rein sensibler Nerv stammt der äußere Oberschenkelhautnerv, der Nervus cutaneus femoris lateralis, aus dem zweiten und dritten Lendennerv.
21. Nach dem Verlassen des Außenrandes des großen Lendenmuskels überquert er schräg die Oberfläche des Darmbeinmuskels und nähert sich dabei dem vorderen oberen Darmbeinstachel.
22. Unter dem Leistenband tritt er nahe dessen äußerem Abschnitt auf den Oberschenkel über, wo sich seine Äste in der vorderen seitlichen Haut ausbreiten.
23. Da er an dieser engen Durchtrittsstelle leicht unter Druck geraten kann, verursacht seine Schädigung brennende Schmerzen, Taubheit und Sensibilitätsstörungen an der Außenseite des Oberschenkels.
24. Der stärkste Ast des Lendengeflechts ist der Oberschenkelnerv, der Nervus femoralis, der hauptsächlich Fasern des zweiten, dritten und vierten Lendennervs enthält.
25. Am Außenrand des großen Lendenmuskels hervortretend steigt er in der Rinne zwischen Lenden- und Darmbeinmuskel zum Leistenband hinab.
26. Bevor er das Becken verlässt, gibt er Muskeläste zum Darmbein-Lenden-Muskel ab und tritt anschließend unter dem Leistenband durch die Muskellücke auf den Oberschenkel.
27. Im vorderen Oberschenkel liegt er seitlich der Oberschenkelarterie und teilt sich bald in mehrere Muskel-, Gelenk- und Hautäste auf.
28. Seine motorischen Äste innervieren vor allem den vierköpfigen Oberschenkelmuskel und den Schneidermuskel; außerdem zieht gewöhnlich ein kleinerer Ast zum Kammmuskel.
29. Diese motorische Versorgung ermöglicht die kräftige Streckung des Knies, während die Innervation des Schneidermuskels komplexe Bewegungen von Hüfte und Knie unterstützt.
30. Seine vorderen Hautäste versorgen die Vorderseite und teilweise die Innenseite des Oberschenkels sensibel, während Gelenkäste zu den Kapseln von Hüft- und Kniegelenk ziehen.
31. Sein längster sensibler Endast ist der Nervus saphenus, der gemeinsam mit den Oberschenkelgefäßen in den Adduktorenkanal eintritt, dessen untere Öffnung jedoch nicht durchquert.
32. Der Nerv durchbricht die Vorderwand des Kanals, wird an der Innenseite des Knies oberflächlich und setzt sich anschließend nahe der großen Hautvene nach unten fort.
33. Seine Äste versorgen die Haut an der Innenseite des Knies, der medialen Unterschenkelfläche und des medialen Fußrandes mit sensiblen Fasern.
34. Der Nervus obturatorius tritt am Innenrand des großen Lendenmuskels hervor, zieht an der Seitenwand des kleinen Beckens entlang und erreicht durch den Hüftlochkanal die Adduktorenloge des Oberschenkels.
35. Sein vorderer und hinterer Ast innervieren hauptsächlich die Adduktoren des Oberschenkels; eine Schädigung schwächt daher die Adduktion, macht den Gang unsicher und kann Sensibilitätsstörungen an der Oberschenkelinnenseite hervorrufen.