2.5.2 – A törzs tájékai: mellkas, has, hát, medence – Die Regionen des Rumpfes: Brust, Bauch, Rücken, Becken
1. A törzs tájékai a mellkas, a has, a hát és a medence felszíni felosztását követik, miközben egymással folytonos átmenetet képeznek. – Die Regionen des Rumpfes folgen der Oberflächengliederung von Brust, Bauch, Rücken und Becken und gehen dabei kontinuierlich ineinander über.
2. Elöl a mellkasi tájékok (regiones thoracis) felső határát a kulcscsontok, alsó határát pedig a bordaívek jelölik. – Vorn werden die Brustregionen (Regiones thoracis) oben durch die Schlüsselbeine und unten durch die Rippenbögen begrenzt.
3. A mellkas középvonalában húzódó szegycsonti tájék (regio sternalis) a szegycsont felszínének felel meg, amely teljes hosszában jól kitapintható. – Die in der Mittellinie des Brustkorbs verlaufende Brustbeinregion (Regio sternalis) entspricht der Oberfläche des Brustbeins, das nahezu vollständig tastbar ist.
4. Közvetlenül a kulcscsont alatt található a kulcscsont alatti tájék (regio infraclavicularis), amely oldalirányban a váll elülső részébe megy át. – Unmittelbar unterhalb des Schlüsselbeins liegt die Unterschlüsselbeinregion (Regio infraclavicularis), die seitlich in den vorderen Schulterbereich übergeht.
5. A mellkas elülső-oldalsó felszínének jelentős részét a mellkasi tájék (regio pectoralis) foglalja el, amelyet a nagy mellizom domborulata alakít. – Einen großen Teil der vorderen seitlichen Brustfläche nimmt die Brustregion (Regio pectoralis) ein, deren Form durch den großen Brustmuskel geprägt wird.
6. Nőben e területhez tartozik az emlőtájék (regio mammaria), amelynek alakja, kiterjedése és helyzete egyénenként jelentősen változhat. – Bei der Frau gehört hierzu die Brustdrüsenregion (Regio mammaria), deren Form, Ausdehnung und Lage individuell deutlich variieren können.
7. Az emlőbimbó helyzete nem tekinthető állandó csontos tájékozódási pontnak, mert életkor, testalkat és az emlő nagysága befolyásolja. – Die Lage der Brustwarze ist kein konstanter knöcherner Orientierungspunkt, da sie von Alter, Körperbau und Brustgröße beeinflusst wird.
8. Oldalt a mellkas oldalsó tájéka (regio thoracica lateralis) húzódik, amely a hónaljároktól a bordaívig terjed. – Seitlich erstreckt sich die seitliche Brustregion (Regio thoracica lateralis), die von der Achselhöhle bis zum Rippenbogen reicht.
9. A bordák és a bordaközök ezen a felszínen többnyire jól követhetők, ezért fontos szerepet játszanak a mellkasi szervek vetületének meghatározásában. – Rippen und Zwischenrippenräume lassen sich an dieser Fläche meist gut verfolgen und dienen daher zur Bestimmung der Projektion der Brustorgane.
10. A mellkas és a felső végtag között a hónaljtájék (regio axillaris) képez átmenetet, amelynek mélyén a hónaljárok helyezkedik el. – Zwischen Brustkorb und oberer Gliedmaße bildet die Achselregion (Regio axillaris) den Übergang, in deren Tiefe die Achselhöhle liegt.
11. Lefelé haladva a mellkasi tájékokat a hasi tájékok (regiones abdominis) követik, amelyek a bordaívek és a medence felső széle között terülnek el. – Nach unten schließen sich an die Brustregionen die Bauchregionen (Regiones abdominis) an, die zwischen Rippenbögen und oberem Beckenrand liegen.
12. A has elülső felszínének közepén található a köldöktájék (regio umbilicalis), amelynek központi képlete a köldök. – In der Mitte der vorderen Bauchfläche liegt die Nabelregion (Regio umbilicalis), deren zentrale Struktur der Nabel ist.
13. Fölötte a gyomortájék (regio epigastrica) húzódik, amelyet felül a bordaívek és a szegycsont kardnyúlványa határolnak. – Oberhalb davon erstreckt sich die Oberbauchregion (Regio epigastrica), die oben von den Rippenbögen und dem Schwertfortsatz des Brustbeins begrenzt wird.
14. Az epigastrium két oldalán a jobb és bal borda alatti tájék (regio hypochondriaca dextra et sinistra) különíthető el. – Beiderseits des Epigastriums werden die rechte und linke Unterrippenregion (Regio hypochondriaca dextra et sinistra) unterschieden.
15. Ezekben a tájékokban több felső hasi szerv vetülete jelenik meg, elhelyezkedésük azonban a légzéssel és a testhelyzettel változhat. – In diesen Regionen liegen die Projektionen mehrerer Oberbauchorgane, deren Lage sich jedoch mit Atmung und Körperhaltung verändern kann.
16. A köldöktájék két oldalán a jobb és bal oldalsó hasi tájék (regio lateralis dextra et sinistra) helyezkedik el. – Beiderseits der Nabelregion befinden sich die rechte und linke seitliche Bauchregion (Regio lateralis dextra et sinistra).
17. E tájékokat gyakran ágyéki tájékoknak is nevezik, mivel hátul fokozatosan a törzs oldalsó és hátsó felszínébe mennek át. – Diese Gebiete werden häufig auch als Lendenregionen bezeichnet, da sie nach hinten allmählich in die seitliche und hintere Rumpffläche übergehen.
18. A köldök alatt fekvő alhasi tájék (regio hypogastrica) középső része a szeméremcsont feletti területig terjed. – Die unterhalb des Nabels gelegene Unterbauchregion (Regio hypogastrica) reicht mit ihrem mittleren Abschnitt bis zum Gebiet oberhalb des Schambeins.
19. Két oldalán a jobb és bal lágyéktájék (regio inguinalis dextra et sinistra) található, amelyek a hasfal és a comb közötti átmenethez közel fekszenek. – Beiderseits liegen die rechte und linke Leistengegend (Regio inguinalis dextra et sinistra) nahe dem Übergang zwischen Bauchwand und Oberschenkel.
20. A lágyékszalag felszíni lefutása hozzávetőlegesen a csípőtövistől a szeméremcsont gumójáig húzott vonalnak felel meg. – Der oberflächliche Verlauf des Leistenbandes entspricht annähernd einer Linie vom Darmbeinstachel zum Schambeinhöcker.
21. Közvetlenül az alhas alatt a szeméremtájék (regio pubica) helyezkedik el, amely a szeméremcsontok összeköttetésének vetületét fedi. – Unmittelbar unterhalb des Unterbauchs liegt die Schamregion (Regio pubica), welche die Projektion der Verbindung zwischen den Schambeinen bedeckt.
22. A törzs hátsó felszínén a háti tájékok (regiones dorsales) a tarkótól a keresztcsontig terjednek. – Auf der Rückseite des Rumpfes reichen die Rückenregionen (Regiones dorsales) vom Nacken bis zum Kreuzbein.
23. Felső részükön a lapockatövis feletti tájék, valamint a lapocka felszínének megfelelő lapockatájék (regio scapularis) különíthető el. – Im oberen Abschnitt werden die Region oberhalb der Schulterblattgräte und die der Schulterblattfläche entsprechende Schulterblattregion (Regio scapularis) unterschieden.
24. A két lapocka között fekvő lapockák közötti tájék (regio interscapularis) a háti gerincszakasz felső részét fedi. – Die zwischen den Schulterblättern gelegene Zwischenschulterblattregion (Regio interscapularis) bedeckt den oberen Abschnitt der Brustwirbelsäule.
25. Oldalirányban a lapocka alatti tájék (regio infrascapularis) következik, amely lefelé a hát alsó része felé folytatódik. – Seitlich und nach unten schließt sich die Unterschulterblattregion (Regio infrascapularis) an, die in den unteren Rücken übergeht.
26. A gerincoszlop mentén elhelyezkedő csigolya menti tájékokban a tövisnyúlványok középvonali sora többnyire jól látható vagy kitapintható. – In den entlang der Wirbelsäule gelegenen paravertebralen Regionen ist die mittige Reihe der Dornfortsätze meist sichtbar oder tastbar.
27. Az alsó háti szakasz két oldalán található az ágyéktájék (regio lumbalis), amelyet felül az alsó bordák, alul a csípőtaraj határol. – Beiderseits des unteren Rückens liegt die Lendenregion (Regio lumbalis), die oben von den unteren Rippen und unten vom Darmbeinkamm begrenzt wird.
28. Mivel itt a hasfal hátsó része és a mély hátizmok találkoznak, az ágyéktájék topográfiai és klinikai szempontból egyaránt jelentős. – Da hier die hintere Bauchwand und die tiefe Rückenmuskulatur zusammentreffen, besitzt die Lendenregion sowohl topographische als auch klinische Bedeutung.
29. A gerinc alsó végén a keresztcsonti tájék (regio sacralis) fedi a keresztcsont hátsó felszínét. – Am unteren Ende der Wirbelsäule bedeckt die Kreuzbeinregion (Regio sacralis) die Rückfläche des Kreuzbeins.
30. Ettől lefelé a farokcsonti tájék (regio coccygea) következik, amely a farokcsont vetületének megfelelő kis terület. – Darunter schließt sich die Steißbeinregion (Regio coccygea) als kleines Gebiet über der Projektion des Steißbeins an.
31. A medence külső tájékai közül a fartájék (regio glutealis) a medence hátsó-oldalsó felszínének legnagyobb részét foglalja el. – Von den äußeren Beckenregionen nimmt die Gesäßregion (Regio glutealis) den größten Teil der hinteren seitlichen Beckenfläche ein.
32. Alakját elsősorban a nagy farizom, a bőr alatti zsírszövet és a medencecsontok helyzete határozza meg. – Ihre Form wird hauptsächlich durch den großen Gesäßmuskel, das Unterhautfettgewebe und die Lage der Beckenknochen bestimmt.
33. A két fartájék között húzódó farredő a középvonalat jelzi, míg alul a farbarázda választja el a régiót a combtól. – Die zwischen beiden Gesäßregionen verlaufende Gesäßspalte markiert die Mittellinie, während die Gesäßfalte die Region unten vom Oberschenkel trennt.
34. A medence alsó felszínén fekvő gáttájék (regio perinealis) a külső nemi szervek és a végbélnyílás körüli területeket foglalja magában. – Die an der Unterfläche des Beckens gelegene Dammregion (Regio perinealis) umfasst die Gebiete um die äußeren Geschlechtsorgane und den After.
35. A törzs tájékainak rendszeres felosztása lehetővé teszi, hogy a belső szervek felszíni vetületét és a kóros elváltozások helyét egységesen adjuk meg. – Die systematische Gliederung der Rumpfregionen ermöglicht es, die Oberflächenprojektion innerer Organe und den Ort krankhafter Veränderungen einheitlich anzugeben.
(aufklappen)magyar
1. A törzs tájékai a mellkas, a has, a hát és a medence felszíni felosztását követik, miközben egymással folytonos átmenetet képeznek.
2. Elöl a mellkasi tájékok (regiones thoracis) felső határát a kulcscsontok, alsó határát pedig a bordaívek jelölik.
3. A mellkas középvonalában húzódó szegycsonti tájék (regio sternalis) a szegycsont felszínének felel meg, amely teljes hosszában jól kitapintható.
4. Közvetlenül a kulcscsont alatt található a kulcscsont alatti tájék (regio infraclavicularis), amely oldalirányban a váll elülső részébe megy át.
5. A mellkas elülső-oldalsó felszínének jelentős részét a mellkasi tájék (regio pectoralis) foglalja el, amelyet a nagy mellizom domborulata alakít.
6. Nőben e területhez tartozik az emlőtájék (regio mammaria), amelynek alakja, kiterjedése és helyzete egyénenként jelentősen változhat.
7. Az emlőbimbó helyzete nem tekinthető állandó csontos tájékozódási pontnak, mert életkor, testalkat és az emlő nagysága befolyásolja.
8. Oldalt a mellkas oldalsó tájéka (regio thoracica lateralis) húzódik, amely a hónaljároktól a bordaívig terjed.
9. A bordák és a bordaközök ezen a felszínen többnyire jól követhetők, ezért fontos szerepet játszanak a mellkasi szervek vetületének meghatározásában.
10. A mellkas és a felső végtag között a hónaljtájék (regio axillaris) képez átmenetet, amelynek mélyén a hónaljárok helyezkedik el.
11. Lefelé haladva a mellkasi tájékokat a hasi tájékok (regiones abdominis) követik, amelyek a bordaívek és a medence felső széle között terülnek el.
12. A has elülső felszínének közepén található a köldöktájék (regio umbilicalis), amelynek központi képlete a köldök.
13. Fölötte a gyomortájék (regio epigastrica) húzódik, amelyet felül a bordaívek és a szegycsont kardnyúlványa határolnak.
14. Az epigastrium két oldalán a jobb és bal borda alatti tájék (regio hypochondriaca dextra et sinistra) különíthető el.
15. Ezekben a tájékokban több felső hasi szerv vetülete jelenik meg, elhelyezkedésük azonban a légzéssel és a testhelyzettel változhat.
16. A köldöktájék két oldalán a jobb és bal oldalsó hasi tájék (regio lateralis dextra et sinistra) helyezkedik el.
17. E tájékokat gyakran ágyéki tájékoknak is nevezik, mivel hátul fokozatosan a törzs oldalsó és hátsó felszínébe mennek át.
18. A köldök alatt fekvő alhasi tájék (regio hypogastrica) középső része a szeméremcsont feletti területig terjed.
19. Két oldalán a jobb és bal lágyéktájék (regio inguinalis dextra et sinistra) található, amelyek a hasfal és a comb közötti átmenethez közel fekszenek.
20. A lágyékszalag felszíni lefutása hozzávetőlegesen a csípőtövistől a szeméremcsont gumójáig húzott vonalnak felel meg.
21. Közvetlenül az alhas alatt a szeméremtájék (regio pubica) helyezkedik el, amely a szeméremcsontok összeköttetésének vetületét fedi.
22. A törzs hátsó felszínén a háti tájékok (regiones dorsales) a tarkótól a keresztcsontig terjednek.
23. Felső részükön a lapockatövis feletti tájék, valamint a lapocka felszínének megfelelő lapockatájék (regio scapularis) különíthető el.
24. A két lapocka között fekvő lapockák közötti tájék (regio interscapularis) a háti gerincszakasz felső részét fedi.
25. Oldalirányban a lapocka alatti tájék (regio infrascapularis) következik, amely lefelé a hát alsó része felé folytatódik.
26. A gerincoszlop mentén elhelyezkedő csigolya menti tájékokban a tövisnyúlványok középvonali sora többnyire jól látható vagy kitapintható.
27. Az alsó háti szakasz két oldalán található az ágyéktájék (regio lumbalis), amelyet felül az alsó bordák, alul a csípőtaraj határol.
28. Mivel itt a hasfal hátsó része és a mély hátizmok találkoznak, az ágyéktájék topográfiai és klinikai szempontból egyaránt jelentős.
29. A gerinc alsó végén a keresztcsonti tájék (regio sacralis) fedi a keresztcsont hátsó felszínét.
30. Ettől lefelé a farokcsonti tájék (regio coccygea) következik, amely a farokcsont vetületének megfelelő kis terület.
31. A medence külső tájékai közül a fartájék (regio glutealis) a medence hátsó-oldalsó felszínének legnagyobb részét foglalja el.
32. Alakját elsősorban a nagy farizom, a bőr alatti zsírszövet és a medencecsontok helyzete határozza meg.
33. A két fartájék között húzódó farredő a középvonalat jelzi, míg alul a farbarázda választja el a régiót a combtól.
34. A medence alsó felszínén fekvő gáttájék (regio perinealis) a külső nemi szervek és a végbélnyílás körüli területeket foglalja magában.
35. A törzs tájékainak rendszeres felosztása lehetővé teszi, hogy a belső szervek felszíni vetületét és a kóros elváltozások helyét egységesen adjuk meg.
(aufklappen)német
1. Die Regionen des Rumpfes folgen der Oberflächengliederung von Brust, Bauch, Rücken und Becken und gehen dabei kontinuierlich ineinander über.
2. Vorn werden die Brustregionen (Regiones thoracis) oben durch die Schlüsselbeine und unten durch die Rippenbögen begrenzt.
3. Die in der Mittellinie des Brustkorbs verlaufende Brustbeinregion (Regio sternalis) entspricht der Oberfläche des Brustbeins, das nahezu vollständig tastbar ist.
4. Unmittelbar unterhalb des Schlüsselbeins liegt die Unterschlüsselbeinregion (Regio infraclavicularis), die seitlich in den vorderen Schulterbereich übergeht.
5. Einen großen Teil der vorderen seitlichen Brustfläche nimmt die Brustregion (Regio pectoralis) ein, deren Form durch den großen Brustmuskel geprägt wird.
6. Bei der Frau gehört hierzu die Brustdrüsenregion (Regio mammaria), deren Form, Ausdehnung und Lage individuell deutlich variieren können.
7. Die Lage der Brustwarze ist kein konstanter knöcherner Orientierungspunkt, da sie von Alter, Körperbau und Brustgröße beeinflusst wird.
8. Seitlich erstreckt sich die seitliche Brustregion (Regio thoracica lateralis), die von der Achselhöhle bis zum Rippenbogen reicht.
9. Rippen und Zwischenrippenräume lassen sich an dieser Fläche meist gut verfolgen und dienen daher zur Bestimmung der Projektion der Brustorgane.
10. Zwischen Brustkorb und oberer Gliedmaße bildet die Achselregion (Regio axillaris) den Übergang, in deren Tiefe die Achselhöhle liegt.
11. Nach unten schließen sich an die Brustregionen die Bauchregionen (Regiones abdominis) an, die zwischen Rippenbögen und oberem Beckenrand liegen.
12. In der Mitte der vorderen Bauchfläche liegt die Nabelregion (Regio umbilicalis), deren zentrale Struktur der Nabel ist.
13. Oberhalb davon erstreckt sich die Oberbauchregion (Regio epigastrica), die oben von den Rippenbögen und dem Schwertfortsatz des Brustbeins begrenzt wird.
14. Beiderseits des Epigastriums werden die rechte und linke Unterrippenregion (Regio hypochondriaca dextra et sinistra) unterschieden.
15. In diesen Regionen liegen die Projektionen mehrerer Oberbauchorgane, deren Lage sich jedoch mit Atmung und Körperhaltung verändern kann.
16. Beiderseits der Nabelregion befinden sich die rechte und linke seitliche Bauchregion (Regio lateralis dextra et sinistra).
17. Diese Gebiete werden häufig auch als Lendenregionen bezeichnet, da sie nach hinten allmählich in die seitliche und hintere Rumpffläche übergehen.
18. Die unterhalb des Nabels gelegene Unterbauchregion (Regio hypogastrica) reicht mit ihrem mittleren Abschnitt bis zum Gebiet oberhalb des Schambeins.
19. Beiderseits liegen die rechte und linke Leistengegend (Regio inguinalis dextra et sinistra) nahe dem Übergang zwischen Bauchwand und Oberschenkel.
20. Der oberflächliche Verlauf des Leistenbandes entspricht annähernd einer Linie vom Darmbeinstachel zum Schambeinhöcker.
21. Unmittelbar unterhalb des Unterbauchs liegt die Schamregion (Regio pubica), welche die Projektion der Verbindung zwischen den Schambeinen bedeckt.
22. Auf der Rückseite des Rumpfes reichen die Rückenregionen (Regiones dorsales) vom Nacken bis zum Kreuzbein.
23. Im oberen Abschnitt werden die Region oberhalb der Schulterblattgräte und die der Schulterblattfläche entsprechende Schulterblattregion (Regio scapularis) unterschieden.
24. Die zwischen den Schulterblättern gelegene Zwischenschulterblattregion (Regio interscapularis) bedeckt den oberen Abschnitt der Brustwirbelsäule.
25. Seitlich und nach unten schließt sich die Unterschulterblattregion (Regio infrascapularis) an, die in den unteren Rücken übergeht.
26. In den entlang der Wirbelsäule gelegenen paravertebralen Regionen ist die mittige Reihe der Dornfortsätze meist sichtbar oder tastbar.
27. Beiderseits des unteren Rückens liegt die Lendenregion (Regio lumbalis), die oben von den unteren Rippen und unten vom Darmbeinkamm begrenzt wird.
28. Da hier die hintere Bauchwand und die tiefe Rückenmuskulatur zusammentreffen, besitzt die Lendenregion sowohl topographische als auch klinische Bedeutung.
29. Am unteren Ende der Wirbelsäule bedeckt die Kreuzbeinregion (Regio sacralis) die Rückfläche des Kreuzbeins.
30. Darunter schließt sich die Steißbeinregion (Regio coccygea) als kleines Gebiet über der Projektion des Steißbeins an.
31. Von den äußeren Beckenregionen nimmt die Gesäßregion (Regio glutealis) den größten Teil der hinteren seitlichen Beckenfläche ein.
32. Ihre Form wird hauptsächlich durch den großen Gesäßmuskel, das Unterhautfettgewebe und die Lage der Beckenknochen bestimmt.
33. Die zwischen beiden Gesäßregionen verlaufende Gesäßspalte markiert die Mittellinie, während die Gesäßfalte die Region unten vom Oberschenkel trennt.
34. Die an der Unterfläche des Beckens gelegene Dammregion (Regio perinealis) umfasst die Gebiete um die äußeren Geschlechtsorgane und den After.
35. Die systematische Gliederung der Rumpfregionen ermöglicht es, die Oberflächenprojektion innerer Organe und den Ort krankhafter Veränderungen einheitlich anzugeben.