7.4.1 – A vitorlás billentyűk és a papilláris izmok – Die Segelklappen und die Papillarmuskeln
1. A vitorlás billentyűk, vagyis a pitvar-kamrai billentyűk (valvae atrioventriculares), a pitvarok és a kamrák közötti szájadékokban helyezkednek el. – Die Segelklappen, also die Atrioventrikularklappen (Valvae atrioventriculares), liegen in den Öffnungen zwischen den Vorhöfen und den Herzkammern.
2. Jobb oldalon a háromhegyű billentyű (valva tricuspidalis), bal oldalon pedig a kéthegyű vagy mitrális billentyű (valva mitralis) található. – Rechts befindet sich die Trikuspidalklappe (Valva tricuspidalis), links dagegen die zweizipflige Klappe oder Mitralklappe (Valva mitralis).
3. A jobb pitvar-kamrai billentyű elülső, hátulsó és sövényi vitorlából áll, amelyek együtt zárják a jobb pitvar-kamrai szájadékot. – Die rechte Atrioventrikularklappe besteht aus einem vorderen, hinteren und septalen Segel, die gemeinsam die rechte Vorhof-Kammer-Öffnung verschließen.
4. A mitrális billentyűnek két vitorlája van, amelyek közül az elülső nagyobb, a hátulsó pedig rendszerint több kisebb szakaszra tagolódik. – Die Mitralklappe besitzt zwei Segel, von denen das vordere größer und das hintere gewöhnlich in mehrere kleinere Abschnitte gegliedert ist.
5. Minden vitorla vékony, hajlékony kötőszövetes lemez, amelyet pitvari és kamrai oldalán egyaránt a szívbelhártya folytatása borít. – Jedes Segel ist eine dünne, bewegliche Bindegewebsplatte, die auf der Vorhof- und Kammerseite von einer Fortsetzung des Endokards bedeckt wird.
6. A vitorlák töve a pitvar-kamrai szájadékokat övező rostos gyűrűkhöz rögzül, szabad széleik pedig a kamrák ürege felé tekintenek. – Die Basis der Segel ist an den Faserringen der Vorhof-Kammer-Öffnungen befestigt, während ihre freien Ränder in die Herzkammern weisen.
7. Az ínhúrok (chordae tendineae) a vitorlák szabad széleihez és kamrai felszínük különböző területeihez kapcsolódnak. – Die Sehnenfäden (Chordae tendineae) setzen an den freien Rändern und an verschiedenen Bereichen der Kammerfläche der Segel an.
8. Az ínhúrok főként tömött kollagénrostokból épülnek fel, ezért a kamrai összehúzódás során jelentős húzóterhelést képesek elviselni. – Die Sehnenfäden bestehen hauptsächlich aus dicht angeordneten Kollagenfasern und können deshalb während der Kammerkontraktion erheblichen Zugbelastungen standhalten.
9. A papilláris izmok (musculi papillares) a kamrafal izomzatából kiemelkedő, kúpszerű képletek, amelyek a billentyűk tartórendszeréhez tartoznak. – Die Papillarmuskeln (Musculi papillares) sind kegelförmige Vorsprünge der Kammermuskulatur und gehören zum Halteapparat der Segelklappen.
10. Az ínhúrok a papilláris izmok csúcsáról indulnak, majd gyakran több ágra oszlanak, mielőtt elérik a billentyűvitorlákat. – Die Sehnenfäden entspringen an den Spitzen der Papillarmuskeln und teilen sich häufig in mehrere Äste, bevor sie die Klappensegel erreichen.
11. A jobb kamrában elülső, hátulsó és sövényi papilláris izomcsoport különíthető el, bár számuk és fejlettségük egyénenként változhat. – In der rechten Herzkammer unterscheidet man eine vordere, hintere und septale Papillarmuskelgruppe, deren Anzahl und Ausprägung individuell variieren können.
12. A sövény-széli gerenda (trabecula septomarginalis) a kamraközti sövénytől rendszerint az elülső papilláris izom alapjához húzódik. – Die Trabecula septomarginalis zieht gewöhnlich von der Kammerscheidewand zur Basis des vorderen Papillarmuskels der rechten Herzkammer.
13. A bal kamrában két erős papilláris izomcsoport, az elülső-oldalsó és a hátulsó-belső csoport különíthető el. – In der linken Herzkammer unterscheidet man zwei kräftige Papillarmuskelgruppen, die anterolaterale und die posteromediale Gruppe.
14. Mindkét bal kamrai papilláris izomcsoport ínhúrokat küld a mitrális billentyű mindkét vitorlájához, ezáltal megosztva közöttük a terhelést. – Beide Papillarmuskelgruppen der linken Kammer senden Sehnenfäden zu beiden Mitralsegeln und verteilen dadurch die Belastung auf mehrere Ansatzbereiche.
15. Kamrai diasztoléban a pitvari nyomás meghaladja a kamrai nyomást, ezért a vitorlás billentyűk megnyílnak, és a vér a kamrákba áramlik. – Während der Kammerdiastole übersteigt der Vorhofdruck den Kammerdruck, sodass sich die Segelklappen öffnen und das Blut in die Herzkammern strömt.
16. Nyitott állapotban a vitorlák széttérnek, és tölcsérszerű beáramlási utat alakítanak ki a pitvarok és a kamrák között. – Im geöffneten Zustand weichen die Segel auseinander und bilden einen trichterförmigen Einstromweg zwischen den Vorhöfen und den Herzkammern.
17. A kamrai szisztolé kezdetén a növekvő kamrai nyomás a pitvarok felé mozdítja a vitorlákat, amelyek szabad szélei összefekszenek. – Zu Beginn der Kammersystole bewegt der steigende Kammerdruck die Segel zu den Vorhöfen hin, wobei sich ihre freien Ränder aneinanderlegen.
18. A billentyűk záródása alapvetően passzív folyamat, amelyet a megforduló nyomáskülönbség és a vitorlák megfelelő alakja hoz létre. – Der Klappenschluss ist grundsätzlich ein passiver Vorgang, der durch die umgekehrte Druckdifferenz und die geeignete Form der Segel entsteht.
19. A papilláris izmok a kamrai izomzattal közel egyidejűleg húzódnak össze, és a nyomásemelkedés során megfeszítik az ínhúrokat. – Die Papillarmuskeln kontrahieren annähernd gleichzeitig mit der Kammermuskulatur und spannen während des Druckanstiegs die Sehnenfäden an.
20. A megfeszülő ínhúrok megakadályozzák, hogy a vitorlák a magas kamrai nyomás hatására kórosan előboltosuljanak a pitvarokba. – Die gespannten Sehnenfäden verhindern, dass sich die Segel unter dem hohen Kammerdruck krankhaft in die Vorhöfe vorwölben.
21. A papilláris izmok tehát nem zárják aktívan a billentyűket, hanem a már záródó vitorlákat megfelelő helyzetben tartják. – Die Papillarmuskeln schließen die Klappen somit nicht aktiv, sondern halten die sich bereits schließenden Segel in der richtigen Stellung.
22. Minden papilláris izom több szomszédos vitorlarészhez kapcsolódik, így összehúzódása nemcsak egyetlen keskeny billentyűszakaszt stabilizál. – Jeder Papillarmuskel ist mit mehreren benachbarten Segelabschnitten verbunden, sodass seine Kontraktion nicht nur einen einzelnen schmalen Klappenbereich stabilisiert.
23. Az ínhúrok elágazó rendszere nagyobb felületen osztja el a terhelést, és csökkenti a vitorlák egyes pontjaira jutó feszültséget. – Das verzweigte System der Sehnenfäden verteilt die Belastung auf eine größere Fläche und vermindert die Spannung an einzelnen Stellen der Segel.
24. Mivel a bal kamrai nyomás jóval magasabb, a mitrális billentyű és tartórendszere különösen nagy mechanikai terhelésnek van kitéve. – Da der Druck in der linken Herzkammer wesentlich höher ist, sind die Mitralklappe und ihr Halteapparat besonders starken mechanischen Belastungen ausgesetzt.
25. A vitorlás billentyűk záródása, az ínhúrok megfeszülése és a környező szövetek rezgése hozzájárul az első szívhang kialakulásához. – Der Schluss der Segelklappen, die Anspannung der Sehnenfäden und die Schwingung der umgebenden Gewebe tragen zur Entstehung des ersten Herztons bei.
26. Ha a vitorlák szisztoléban nem fekszenek pontosan össze, vér áramolhat vissza a kamrából a hozzá tartozó pitvarba. – Liegen die Segel während der Systole nicht vollständig aneinander, kann Blut aus der Herzkammer in den zugehörigen Vorhof zurückströmen.
27. Egy ínhúr vagy papilláris izom szakadása hirtelen súlyos billentyűelégtelenséget okozhat, mert a vitorla elveszíti megfelelő megtámasztását. – Der Riss eines Sehnenfadens oder Papillarmuskels kann plötzlich eine schwere Klappeninsuffizienz verursachen, weil das Segel seine ausreichende Abstützung verliert.
28. Szívizominfarktus után a papilláris izmok vérellátási zavara szakadás nélkül is gyengítheti összehúzódásukat és ronthatja a billentyű záródását. – Nach einem Herzinfarkt kann eine Durchblutungsstörung der Papillarmuskeln auch ohne Ruptur ihre Kontraktion schwächen und den Klappenschluss beeinträchtigen.
29. A vitorlák megvastagodása, összenövése vagy meszesedése beszűkítheti a pitvar-kamrai szájadékot, és akadályozhatja a kamra diasztolés telődését. – Verdickung, Verwachsung oder Verkalkung der Segel kann die Vorhof-Kammer-Öffnung verengen und die diastolische Füllung der Herzkammer behindern.
30. A vitorlák, ínhúrok és papilláris izmok összehangolt működése biztosítja, hogy a vér kis ellenállással előre, visszaáramlás nélkül haladjon. – Das abgestimmte Zusammenwirken von Segeln, Sehnenfäden und Papillarmuskeln gewährleistet einen widerstandsarmen Vorwärtsstrom des Blutes ohne wesentlichen Rückfluss.
(aufklappen)magyar
1. A vitorlás billentyűk, vagyis a pitvar-kamrai billentyűk (valvae atrioventriculares), a pitvarok és a kamrák közötti szájadékokban helyezkednek el.
2. Jobb oldalon a háromhegyű billentyű (valva tricuspidalis), bal oldalon pedig a kéthegyű vagy mitrális billentyű (valva mitralis) található.
3. A jobb pitvar-kamrai billentyű elülső, hátulsó és sövényi vitorlából áll, amelyek együtt zárják a jobb pitvar-kamrai szájadékot.
4. A mitrális billentyűnek két vitorlája van, amelyek közül az elülső nagyobb, a hátulsó pedig rendszerint több kisebb szakaszra tagolódik.
5. Minden vitorla vékony, hajlékony kötőszövetes lemez, amelyet pitvari és kamrai oldalán egyaránt a szívbelhártya folytatása borít.
6. A vitorlák töve a pitvar-kamrai szájadékokat övező rostos gyűrűkhöz rögzül, szabad széleik pedig a kamrák ürege felé tekintenek.
7. Az ínhúrok (chordae tendineae) a vitorlák szabad széleihez és kamrai felszínük különböző területeihez kapcsolódnak.
8. Az ínhúrok főként tömött kollagénrostokból épülnek fel, ezért a kamrai összehúzódás során jelentős húzóterhelést képesek elviselni.
9. A papilláris izmok (musculi papillares) a kamrafal izomzatából kiemelkedő, kúpszerű képletek, amelyek a billentyűk tartórendszeréhez tartoznak.
10. Az ínhúrok a papilláris izmok csúcsáról indulnak, majd gyakran több ágra oszlanak, mielőtt elérik a billentyűvitorlákat.
11. A jobb kamrában elülső, hátulsó és sövényi papilláris izomcsoport különíthető el, bár számuk és fejlettségük egyénenként változhat.
12. A sövény-széli gerenda (trabecula septomarginalis) a kamraközti sövénytől rendszerint az elülső papilláris izom alapjához húzódik.
13. A bal kamrában két erős papilláris izomcsoport, az elülső-oldalsó és a hátulsó-belső csoport különíthető el.
14. Mindkét bal kamrai papilláris izomcsoport ínhúrokat küld a mitrális billentyű mindkét vitorlájához, ezáltal megosztva közöttük a terhelést.
15. Kamrai diasztoléban a pitvari nyomás meghaladja a kamrai nyomást, ezért a vitorlás billentyűk megnyílnak, és a vér a kamrákba áramlik.
16. Nyitott állapotban a vitorlák széttérnek, és tölcsérszerű beáramlási utat alakítanak ki a pitvarok és a kamrák között.
17. A kamrai szisztolé kezdetén a növekvő kamrai nyomás a pitvarok felé mozdítja a vitorlákat, amelyek szabad szélei összefekszenek.
18. A billentyűk záródása alapvetően passzív folyamat, amelyet a megforduló nyomáskülönbség és a vitorlák megfelelő alakja hoz létre.
19. A papilláris izmok a kamrai izomzattal közel egyidejűleg húzódnak össze, és a nyomásemelkedés során megfeszítik az ínhúrokat.
20. A megfeszülő ínhúrok megakadályozzák, hogy a vitorlák a magas kamrai nyomás hatására kórosan előboltosuljanak a pitvarokba.
21. A papilláris izmok tehát nem zárják aktívan a billentyűket, hanem a már záródó vitorlákat megfelelő helyzetben tartják.
22. Minden papilláris izom több szomszédos vitorlarészhez kapcsolódik, így összehúzódása nemcsak egyetlen keskeny billentyűszakaszt stabilizál.
23. Az ínhúrok elágazó rendszere nagyobb felületen osztja el a terhelést, és csökkenti a vitorlák egyes pontjaira jutó feszültséget.
24. Mivel a bal kamrai nyomás jóval magasabb, a mitrális billentyű és tartórendszere különösen nagy mechanikai terhelésnek van kitéve.
25. A vitorlás billentyűk záródása, az ínhúrok megfeszülése és a környező szövetek rezgése hozzájárul az első szívhang kialakulásához.
26. Ha a vitorlák szisztoléban nem fekszenek pontosan össze, vér áramolhat vissza a kamrából a hozzá tartozó pitvarba.
27. Egy ínhúr vagy papilláris izom szakadása hirtelen súlyos billentyűelégtelenséget okozhat, mert a vitorla elveszíti megfelelő megtámasztását.
28. Szívizominfarktus után a papilláris izmok vérellátási zavara szakadás nélkül is gyengítheti összehúzódásukat és ronthatja a billentyű záródását.
29. A vitorlák megvastagodása, összenövése vagy meszesedése beszűkítheti a pitvar-kamrai szájadékot, és akadályozhatja a kamra diasztolés telődését.
30. A vitorlák, ínhúrok és papilláris izmok összehangolt működése biztosítja, hogy a vér kis ellenállással előre, visszaáramlás nélkül haladjon.
(aufklappen)német
1. Die Segelklappen, also die Atrioventrikularklappen (Valvae atrioventriculares), liegen in den Öffnungen zwischen den Vorhöfen und den Herzkammern.
2. Rechts befindet sich die Trikuspidalklappe (Valva tricuspidalis), links dagegen die zweizipflige Klappe oder Mitralklappe (Valva mitralis).
3. Die rechte Atrioventrikularklappe besteht aus einem vorderen, hinteren und septalen Segel, die gemeinsam die rechte Vorhof-Kammer-Öffnung verschließen.
4. Die Mitralklappe besitzt zwei Segel, von denen das vordere größer und das hintere gewöhnlich in mehrere kleinere Abschnitte gegliedert ist.
5. Jedes Segel ist eine dünne, bewegliche Bindegewebsplatte, die auf der Vorhof- und Kammerseite von einer Fortsetzung des Endokards bedeckt wird.
6. Die Basis der Segel ist an den Faserringen der Vorhof-Kammer-Öffnungen befestigt, während ihre freien Ränder in die Herzkammern weisen.
7. Die Sehnenfäden (Chordae tendineae) setzen an den freien Rändern und an verschiedenen Bereichen der Kammerfläche der Segel an.
8. Die Sehnenfäden bestehen hauptsächlich aus dicht angeordneten Kollagenfasern und können deshalb während der Kammerkontraktion erheblichen Zugbelastungen standhalten.
9. Die Papillarmuskeln (Musculi papillares) sind kegelförmige Vorsprünge der Kammermuskulatur und gehören zum Halteapparat der Segelklappen.
10. Die Sehnenfäden entspringen an den Spitzen der Papillarmuskeln und teilen sich häufig in mehrere Äste, bevor sie die Klappensegel erreichen.
11. In der rechten Herzkammer unterscheidet man eine vordere, hintere und septale Papillarmuskelgruppe, deren Anzahl und Ausprägung individuell variieren können.
12. Die Trabecula septomarginalis zieht gewöhnlich von der Kammerscheidewand zur Basis des vorderen Papillarmuskels der rechten Herzkammer.
13. In der linken Herzkammer unterscheidet man zwei kräftige Papillarmuskelgruppen, die anterolaterale und die posteromediale Gruppe.
14. Beide Papillarmuskelgruppen der linken Kammer senden Sehnenfäden zu beiden Mitralsegeln und verteilen dadurch die Belastung auf mehrere Ansatzbereiche.
15. Während der Kammerdiastole übersteigt der Vorhofdruck den Kammerdruck, sodass sich die Segelklappen öffnen und das Blut in die Herzkammern strömt.
16. Im geöffneten Zustand weichen die Segel auseinander und bilden einen trichterförmigen Einstromweg zwischen den Vorhöfen und den Herzkammern.
17. Zu Beginn der Kammersystole bewegt der steigende Kammerdruck die Segel zu den Vorhöfen hin, wobei sich ihre freien Ränder aneinanderlegen.
18. Der Klappenschluss ist grundsätzlich ein passiver Vorgang, der durch die umgekehrte Druckdifferenz und die geeignete Form der Segel entsteht.
19. Die Papillarmuskeln kontrahieren annähernd gleichzeitig mit der Kammermuskulatur und spannen während des Druckanstiegs die Sehnenfäden an.
20. Die gespannten Sehnenfäden verhindern, dass sich die Segel unter dem hohen Kammerdruck krankhaft in die Vorhöfe vorwölben.
21. Die Papillarmuskeln schließen die Klappen somit nicht aktiv, sondern halten die sich bereits schließenden Segel in der richtigen Stellung.
22. Jeder Papillarmuskel ist mit mehreren benachbarten Segelabschnitten verbunden, sodass seine Kontraktion nicht nur einen einzelnen schmalen Klappenbereich stabilisiert.
23. Das verzweigte System der Sehnenfäden verteilt die Belastung auf eine größere Fläche und vermindert die Spannung an einzelnen Stellen der Segel.
24. Da der Druck in der linken Herzkammer wesentlich höher ist, sind die Mitralklappe und ihr Halteapparat besonders starken mechanischen Belastungen ausgesetzt.
25. Der Schluss der Segelklappen, die Anspannung der Sehnenfäden und die Schwingung der umgebenden Gewebe tragen zur Entstehung des ersten Herztons bei.
26. Liegen die Segel während der Systole nicht vollständig aneinander, kann Blut aus der Herzkammer in den zugehörigen Vorhof zurückströmen.
27. Der Riss eines Sehnenfadens oder Papillarmuskels kann plötzlich eine schwere Klappeninsuffizienz verursachen, weil das Segel seine ausreichende Abstützung verliert.
28. Nach einem Herzinfarkt kann eine Durchblutungsstörung der Papillarmuskeln auch ohne Ruptur ihre Kontraktion schwächen und den Klappenschluss beeinträchtigen.
29. Verdickung, Verwachsung oder Verkalkung der Segel kann die Vorhof-Kammer-Öffnung verengen und die diastolische Füllung der Herzkammer behindern.
30. Das abgestimmte Zusammenwirken von Segeln, Sehnenfäden und Papillarmuskeln gewährleistet einen widerstandsarmen Vorwärtsstrom des Blutes ohne wesentlichen Rückfluss.