11.3.2 A távoli kanyarulatos csatorna és a gyűjtőcsatorna – Distaler Tubulus und Sammelrohr
1. A vastag felszálló szár a vesekéregbe visszatérve a távoli kanyarulatos csatornában folytatódik. – Nach seiner Rückkehr in die Nierenrinde setzt sich der dicke aufsteigende Schenkel im distalen gewundenen Tubulus (Tubulus contortus distalis) fort.
2. A távoli csatorna rövidebb és kevésbé kanyargós, mint a közeli kanyarulatos csatorna. – Der distale Tubulus ist kürzer und weniger stark gewunden als der proximale gewundene Tubulus.
3. Falát egyrétegű, alacsony köbhám alkotja. – Seine Wand besteht aus einem einschichtigen niedrigen kubischen Epithel.
4. A hámsejtek szabad felszínén nincs összefüggő kefeszegély. – An der freien Oberfläche der Epithelzellen fehlt ein zusammenhängender Bürstensaum.
5. Emiatt a csatorna ürege metszetben tágabbnak és élesebben határoltnak látszik. – Deshalb erscheint das Tubuluslumen im Schnitt weiter und schärfer begrenzt.
6. A sejtek világosabban festődnek, és sejthatáraik jobban felismerhetők, mint a közeli csatornában. – Die Zellen färben sich heller an, und ihre Zellgrenzen sind besser erkennbar als im proximalen Tubulus.
7. Bazális részükön számos membránredő és mitokondrium található. – In ihrem basalen Abschnitt befinden sich zahlreiche Membraneinfaltungen und Mitochondrien.
8. Ez a szerkezet az ionok aktív szállítását szolgálja. – Dieser Bau dient dem aktiven Transport von Ionen.
9. A távoli csatorna kezdeti része elhalad a saját vesetestecskéjének érpólusa mellett. – Der Anfangsabschnitt des distalen Tubulus zieht am Gefäßpol seines eigenen Nierenkörperchens vorbei.
10. Az érintkezés helyén a csatorna sejtjei magasabbak és sűrűbben helyezkednek el. – An der Kontaktstelle sind die Tubuluszellen höher und dichter angeordnet.
11. Ezt a sejtcsoportot sűrűfoltnak nevezzük. – Diese Zellgruppe wird als Macula densa bezeichnet.
12. A sűrűfolt a juxtaglomeruláris készülék egyik alkotórésze. – Die Macula densa ist ein Bestandteil des juxtaglomerulären Apparats.
13. Sejtjei érzékelik a csatornafolyadék nátrium-klorid-tartalmának változásait. – Ihre Zellen erfassen Veränderungen des Natriumchloridgehalts der Tubulusflüssigkeit.
14. A juxtaglomeruláris készülék részletes felépítését egy későbbi fejezet tárgyalja. – Der genaue Bau des juxtaglomerulären Apparats wird in einem späteren Kapitel behandelt.
15. A sűrűfolt után következik a távoli kanyarulatos csatorna további része. – Auf die Macula densa folgt der weitere Abschnitt des distalen gewundenen Tubulus.
16. Ebben a szakaszban a nátrium- és kloridionok további visszavétele történik. – In diesem Abschnitt werden weitere Natrium- und Chloridionen zurückgewonnen.
17. A távoli csatorna a sav-bázis egyensúly szabályozásában is részt vesz. – Der distale Tubulus ist außerdem an der Regulation des Säure-Basen-Haushalts beteiligt.
18. A távoli kanyarulatos csatorna rövid összekötő csatornába megy át. – Der distale gewundene Tubulus geht in einen kurzen Verbindungstubulus (Tubulus reuniens) über.
19. Az összekötő csatorna egy nefron folyadékát vezeti a közös gyűjtőrendszerbe. – Der Verbindungstubulus leitet die Flüssigkeit eines Nephrons in das gemeinsame Sammelrohrsystem.
20. Több összekötő csatorna egyetlen kéregbeli gyűjtőcsatornába torkollik. – Mehrere Verbindungstubuli münden in ein kortikales Sammelrohr (Tubulus colligens).
21. A gyűjtőcsatornák a kéregben a velősugarak területén futnak. – Die Sammelrohre verlaufen in der Nierenrinde innerhalb der Markstrahlen.
22. Ezután egyenes lefutással belépnek a vesevelőbe. – Anschließend treten sie mit geradem Verlauf in das Nierenmark ein.
23. Lefelé haladva egyre több gyűjtőcsatorna egyesül egymással. – Auf ihrem Weg nach unten vereinigen sich immer mehr Sammelrohre miteinander.
24. A vesepapilla közelében széles papilláris csatornákat alkotnak. – In der Nähe der Nierenpapille bilden sie breite Papillargänge (Ductus papillaris).
25. A papilláris csatornák nyílásai a papilla csúcsán lévő szitamezőn találhatók. – Die Öffnungen der Papillargänge liegen im Siebfeld (Area cribrosa) an der Spitze der Nierenpapille.
26. Innen a végleges vizelet a kis vesekelyhekbe jut. – Von dort gelangt der Endharn in die kleinen Nierenkelche (Calix renalis minor).
27. A kisebb gyűjtőcsatornákat egyrétegű köbhám béleli. – Die kleineren Sammelrohre sind mit einem einschichtigen kubischen Epithel ausgekleidet.
28. A papilla felé a sejtek fokozatosan magasabbá válnak, és a hám hengerhámba megy át. – In Richtung Papille werden die Zellen allmählich höher, und das Epithel geht in ein Zylinderepithel über.
29. A gyűjtőcsatornákban a sejthatárok általában jól láthatók. – In den Sammelrohren sind die Zellgrenzen gewöhnlich gut sichtbar.
30. Két fő sejttípust különböztetünk meg: a fősejteket és a közbeiktatott sejteket. – Man unterscheidet zwei Hauptzelltypen: Hauptzellen und Schaltzellen.
31. A fősejtek világosabbak, és főként a nátrium- és vízháztartás szabályozásában vesznek részt. – Die Hauptzellen sind heller und vor allem an der Regulation des Natrium- und Wasserhaushalts beteiligt.
32. A közbeiktatott sejtek sötétebbek, több mitokondriumot tartalmaznak, és a sav-bázis egyensúlyt befolyásolják. – Die Schaltzellen sind dunkler, enthalten mehr Mitochondrien und beeinflussen den Säure-Basen-Haushalt.
33. A gyűjtőcsatorna vízáteresztő képessége a szervezet hormonális állapotától függően változhat. – Die Wasserdurchlässigkeit des Sammelrohrs kann sich abhängig von der hormonellen Lage des Körpers verändern.
34. Az antidiuretikus hormon hatására a fősejtek üreg felőli felszínén megnő a vízcsatornák száma. – Unter dem Einfluss des antidiuretischen Hormons (ADH) nimmt die Zahl der Wasserkanäle an der dem Lumen zugewandten Oberfläche der Hauptzellen zu.
35. A távoli csatorna és a gyűjtőrendszer együtt végzi a vizelet összetételének finom beállítását, mielőtt az elhagyja a vesét. – Distaler Tubulus und Sammelrohrsystem nehmen gemeinsam die Feineinstellung der Harnzusammensetzung vor, bevor der Harn die Niere verlässt.
(aufklappen)magyar
1. A vastag felszálló szár a vesekéregbe visszatérve a távoli kanyarulatos csatornában folytatódik.
2. A távoli csatorna rövidebb és kevésbé kanyargós, mint a közeli kanyarulatos csatorna.
3. Falát egyrétegű, alacsony köbhám alkotja.
4. A hámsejtek szabad felszínén nincs összefüggő kefeszegély.
5. Emiatt a csatorna ürege metszetben tágabbnak és élesebben határoltnak látszik.
6. A sejtek világosabban festődnek, és sejthatáraik jobban felismerhetők, mint a közeli csatornában.
7. Bazális részükön számos membránredő és mitokondrium található.
8. Ez a szerkezet az ionok aktív szállítását szolgálja.
9. A távoli csatorna kezdeti része elhalad a saját vesetestecskéjének érpólusa mellett.
10. Az érintkezés helyén a csatorna sejtjei magasabbak és sűrűbben helyezkednek el.
11. Ezt a sejtcsoportot sűrűfoltnak nevezzük.
12. A sűrűfolt a juxtaglomeruláris készülék egyik alkotórésze.
13. Sejtjei érzékelik a csatornafolyadék nátrium-klorid-tartalmának változásait.
14. A juxtaglomeruláris készülék részletes felépítését egy későbbi fejezet tárgyalja.
15. A sűrűfolt után következik a távoli kanyarulatos csatorna további része.
16. Ebben a szakaszban a nátrium- és kloridionok további visszavétele történik.
17. A távoli csatorna a sav-bázis egyensúly szabályozásában is részt vesz.
18. A távoli kanyarulatos csatorna rövid összekötő csatornába megy át.
19. Az összekötő csatorna egy nefron folyadékát vezeti a közös gyűjtőrendszerbe.
20. Több összekötő csatorna egyetlen kéregbeli gyűjtőcsatornába torkollik.
21. A gyűjtőcsatornák a kéregben a velősugarak területén futnak.
22. Ezután egyenes lefutással belépnek a vesevelőbe.
23. Lefelé haladva egyre több gyűjtőcsatorna egyesül egymással.
24. A vesepapilla közelében széles papilláris csatornákat alkotnak.
25. A papilláris csatornák nyílásai a papilla csúcsán lévő szitamezőn találhatók.
26. Innen a végleges vizelet a kis vesekelyhekbe jut.
27. A kisebb gyűjtőcsatornákat egyrétegű köbhám béleli.
28. A papilla felé a sejtek fokozatosan magasabbá válnak, és a hám hengerhámba megy át.
29. A gyűjtőcsatornákban a sejthatárok általában jól láthatók.
30. Két fő sejttípust különböztetünk meg: a fősejteket és a közbeiktatott sejteket.
31. A fősejtek világosabbak, és főként a nátrium- és vízháztartás szabályozásában vesznek részt.
32. A közbeiktatott sejtek sötétebbek, több mitokondriumot tartalmaznak, és a sav-bázis egyensúlyt befolyásolják.
33. A gyűjtőcsatorna vízáteresztő képessége a szervezet hormonális állapotától függően változhat.
34. Az antidiuretikus hormon hatására a fősejtek üreg felőli felszínén megnő a vízcsatornák száma.
35. A távoli csatorna és a gyűjtőrendszer együtt végzi a vizelet összetételének finom beállítását, mielőtt az elhagyja a vesét.
(aufklappen)német
1. Nach seiner Rückkehr in die Nierenrinde setzt sich der dicke aufsteigende Schenkel im distalen gewundenen Tubulus (Tubulus contortus distalis) fort.
2. Der distale Tubulus ist kürzer und weniger stark gewunden als der proximale gewundene Tubulus.
3. Seine Wand besteht aus einem einschichtigen niedrigen kubischen Epithel.
4. An der freien Oberfläche der Epithelzellen fehlt ein zusammenhängender Bürstensaum.
5. Deshalb erscheint das Tubuluslumen im Schnitt weiter und schärfer begrenzt.
6. Die Zellen färben sich heller an, und ihre Zellgrenzen sind besser erkennbar als im proximalen Tubulus.
7. In ihrem basalen Abschnitt befinden sich zahlreiche Membraneinfaltungen und Mitochondrien.
8. Dieser Bau dient dem aktiven Transport von Ionen.
9. Der Anfangsabschnitt des distalen Tubulus zieht am Gefäßpol seines eigenen Nierenkörperchens vorbei.
10. An der Kontaktstelle sind die Tubuluszellen höher und dichter angeordnet.
11. Diese Zellgruppe wird als Macula densa bezeichnet.
12. Die Macula densa ist ein Bestandteil des juxtaglomerulären Apparats.
13. Ihre Zellen erfassen Veränderungen des Natriumchloridgehalts der Tubulusflüssigkeit.
14. Der genaue Bau des juxtaglomerulären Apparats wird in einem späteren Kapitel behandelt.
15. Auf die Macula densa folgt der weitere Abschnitt des distalen gewundenen Tubulus.
16. In diesem Abschnitt werden weitere Natrium- und Chloridionen zurückgewonnen.
17. Der distale Tubulus ist außerdem an der Regulation des Säure-Basen-Haushalts beteiligt.
18. Der distale gewundene Tubulus geht in einen kurzen Verbindungstubulus (Tubulus reuniens) über.
19. Der Verbindungstubulus leitet die Flüssigkeit eines Nephrons in das gemeinsame Sammelrohrsystem.
20. Mehrere Verbindungstubuli münden in ein kortikales Sammelrohr (Tubulus colligens).
21. Die Sammelrohre verlaufen in der Nierenrinde innerhalb der Markstrahlen.
22. Anschließend treten sie mit geradem Verlauf in das Nierenmark ein.
23. Auf ihrem Weg nach unten vereinigen sich immer mehr Sammelrohre miteinander.
24. In der Nähe der Nierenpapille bilden sie breite Papillargänge (Ductus papillaris).
25. Die Öffnungen der Papillargänge liegen im Siebfeld (Area cribrosa) an der Spitze der Nierenpapille.
26. Von dort gelangt der Endharn in die kleinen Nierenkelche (Calix renalis minor).
27. Die kleineren Sammelrohre sind mit einem einschichtigen kubischen Epithel ausgekleidet.
28. In Richtung Papille werden die Zellen allmählich höher, und das Epithel geht in ein Zylinderepithel über.
29. In den Sammelrohren sind die Zellgrenzen gewöhnlich gut sichtbar.
30. Man unterscheidet zwei Hauptzelltypen: Hauptzellen und Schaltzellen.
31. Die Hauptzellen sind heller und vor allem an der Regulation des Natrium- und Wasserhaushalts beteiligt.
32. Die Schaltzellen sind dunkler, enthalten mehr Mitochondrien und beeinflussen den Säure-Basen-Haushalt.
33. Die Wasserdurchlässigkeit des Sammelrohrs kann sich abhängig von der hormonellen Lage des Körpers verändern.
34. Unter dem Einfluss des antidiuretischen Hormons (ADH) nimmt die Zahl der Wasserkanäle an der dem Lumen zugewandten Oberfläche der Hauptzellen zu.
35. Distaler Tubulus und Sammelrohrsystem nehmen gemeinsam die Feineinstellung der Harnzusammensetzung vor, bevor der Harn die Niere verlässt.