12.11.2 – A szeméremtest képletei – Die Gebilde der Vulva
1. A szeméremtest a nő külső nemi szerveinek összessége. – Die Vulva ist die Gesamtheit der äußeren weiblichen Geschlechtsorgane.
2. Részei közé tartozik a szeméremdomb, a nagy és kis szeméremajkak, a hüvelyelőcsarnok, a csikló, valamint több mirigy és barlangos test. – Zu ihren Bestandteilen gehören Schamhügel, große und kleine Schamlippen, Scheidenvorhof, Klitoris sowie mehrere Drüsen und Schwellkörper.
3. A szeméremdomb a szeméremcsonti összeköttetés előtt elhelyezkedő, zsírszövetben gazdag bőrterület. – Der Schamhügel (Mons pubis) ist ein an Fettgewebe reicher Hautbereich vor der Schambeinfuge (Symphysis pubica).
4. A serdülőkortól kezdve felszínét rendszerint szeméremszőrzet borítja. – Ab der Pubertät ist seine Oberfläche gewöhnlich mit Schamhaar bedeckt.
5. A nagy szeméremajkak a szeméremdombtól hátrafelé húzódó páros bőrredők. – Die großen Schamlippen (Labium majus pudendi/Labia majora pudendi) sind paarige Hautfalten, die vom Schamhügel nach hinten ziehen.
6. Belsejükben zsírszövet, kötőszövet, simaizomrostok, erek, idegek és bőrmirigyek találhatók. – In ihrem Inneren liegen Fettgewebe, Bindegewebe, glatte Muskelfasern, Gefäße, Nerven und Hautdrüsen.
7. Külső felszínük szőrrel borított és a környező bőrhöz hasonló. – Ihre äußere Fläche ist behaart und ähnelt der umgebenden Haut.
8. Belső felszínük simább, vékonyabb és általában szőrtelen. – Ihre innere Fläche ist glatter, dünner und gewöhnlich unbehaart.
9. A két nagy szeméremajak elöl és hátul összeköttetésbe kerülhet egymással. – Die beiden großen Schamlippen können vorne und hinten miteinander verbunden sein.
10. Ezeket az összeköttetéseket elülső és hátulsó ajakzugnak nevezzük. – Diese Verbindungen werden als vordere und hintere Lippenkommissur (Commissura labiorum anterior et posterior) bezeichnet.
11. A nagy szeméremajkak belső oldalán helyezkednek el a kis szeméremajkak. – An der Innenseite der großen Schamlippen liegen die kleinen Schamlippen.
12. A kis szeméremajkak vékony, zsírszövetet nem tartalmazó páros bőrredők. – Die kleinen Schamlippen (Labium minus pudendi/Labia minora pudendi) sind dünne, paarige Hautfalten ohne Fettgewebe.
13. Felszínükön nincs szőr, de számos faggyúmirigy található bennük. – Ihre Oberfläche ist unbehaart, enthält jedoch zahlreiche Talgdrüsen.
14. Kötőszövetük erekben, rugalmas rostokban és érzőidegvégződésekben gazdag. – Ihr Bindegewebe ist reich an Gefäßen, elastischen Fasern und sensiblen Nervenendigungen.
15. Méretük, alakjuk, színük és egymáshoz viszonyított helyzetük nagy egyéni változatosságot mutat. – Größe, Form, Farbe und gegenseitige Lage der kleinen Schamlippen weisen eine große individuelle Variabilität auf.
16. Elülső végeik a csikló körül két-két lemezre válhatnak szét. – Ihre vorderen Enden können sich um die Klitoris jeweils in zwei Blätter teilen.
17. A felső lemezek a csikló előbőrét, az alsó lemezek pedig a csikló fékét alakítják ki. – Die oberen Blätter bilden die Klitorisvorhaut (Preputium clitoridis), die unteren das Klitorisbändchen (Frenulum clitoridis).
18. A kis szeméremajkak közötti hosszanti területet hüvelyelőcsarnoknak nevezzük. – Der längliche Bereich zwischen den kleinen Schamlippen wird als Scheidenvorhof (Vestibulum vaginae) bezeichnet.
19. A hüvelyelőcsarnok elülső részén nyílik a női húgycső. – Im vorderen Bereich des Scheidenvorhofs mündet die weibliche Harnröhre.
20. A húgycső külső nyílása a csikló mögött és a hüvelynyílás előtt található. – Die äußere Harnröhrenöffnung (Ostium urethrae externum) liegt hinter der Klitoris und vor der Scheidenöffnung.
21. A hüvely a nagyobb és hátrébb fekvő hüvelynyílással nyílik az előcsarnokba. – Die Scheide mündet mit der größeren und weiter hinten gelegenen Scheidenöffnung (Ostium vaginae) in den Vorhof.
22. A hüvelynyílás és a hátulsó ajakzug közötti sekély mélyedést előcsarnoki ároknak nevezik. – Die flache Vertiefung zwischen Scheidenöffnung und hinterer Lippenkommissur wird als Vorhofgrube (Fossa vestibuli vaginae) bezeichnet.
23. A nagy előcsarnokmirigyek a hüvelynyílás két oldalán, annak hátulsó részén helyezkednek el. – Die großen Vorhofdrüsen (Glandula vestibularis major/Glandulae vestibulares majores) liegen beiderseits des hinteren Abschnitts der Scheidenöffnung.
24. Ezeket a mirigyeket régebbi elnevezéssel Bartholin-mirigyeknek is nevezik. – Diese Drüsen werden nach einer älteren Bezeichnung auch Bartholin-Drüsen genannt.
25. Kivezetőcsöveik a hüvelynyílás közelében nyílnak a hüvelyelőcsarnokba. – Ihre Ausführungsgänge münden nahe der Scheidenöffnung in den Scheidenvorhof.
26. Nyákos váladékuk hozzájárul az előcsarnok felszínének nedvesítéséhez. – Ihr schleimiges Sekret trägt zur Befeuchtung der Oberfläche des Vorhofs bei.
27. A kis előcsarnokmirigyek kisebb csoportokban, az előcsarnok falában helyezkednek el. – Die kleinen Vorhofdrüsen (Glandula vestibularis minor/Glandulae vestibulares minores) liegen in kleineren Gruppen in der Wand des Vorhofs.
28. A húgycső külső nyílása közelében húgycső melletti mirigyek is találhatók. – In der Nähe der äußeren Harnröhrenöffnung liegen außerdem paraurethrale Drüsen (Glandula paraurethralis/Glandulae paraurethrales).
29. A hüvelynyílás két oldalán egy-egy hosszúkás, vérrel telődő előcsarnoki hagyma helyezkedik el. – Beiderseits der Scheidenöffnung liegt jeweils eine längliche, mit Blut füllbare Vorhofzwiebel (Bulbus vestibuli/Bulbi vestibuli).
30. Az előcsarnoki hagymákat részben a hagymás-szivacsos izmok borítják. – Die Vorhofzwiebeln werden teilweise von den Bulbospongiosusmuskeln (Musculus bulbospongiosus/Musculi bulbospongiosi) bedeckt.
31. A szeméremtest artériás vérellátásában főként a belső és a külső szeméremartériák ágai vesznek részt. – An der arteriellen Versorgung der Vulva sind vor allem Äste der inneren und äußeren Schamarterien (Arteria pudenda interna et externa) beteiligt.
32. Vénái részben a belső csípővéna, részben a combvéna felé vezetik el a vért. – Ihre Venen leiten das Blut teilweise zur inneren Beckenvene und teilweise zur Oberschenkelvene (Vena femoralis) ab.
33. Érző beidegzését főként a szeméremideg, valamint az ágyéki idegfonat egyes ágai biztosítják. – Die sensible Innervation erfolgt vor allem durch den Schamnerv sowie durch einzelne Äste des Lendengeflechts.
34. Nyirokereinek többsége a felületes lágyéki nyirokcsomókhoz vezet. – Der größte Teil ihrer Lymphgefäße führt zu den oberflächlichen Leistenlymphknoten (Nodus lymphaticus inguinalis superficialis/Nodi lymphatici inguinales superficiales).
35. A szeméremtest bőrredői, mirigyei és barlangos testei együtt védik a nyílásokat, és részt vesznek a szexuális érzékelésben. – Hautfalten, Drüsen und Schwellkörper der Vulva schützen gemeinsam die Öffnungen und sind an der sexuellen Wahrnehmung beteiligt.
(aufklappen)magyar
1. A szeméremtest a nő külső nemi szerveinek összessége.
2. Részei közé tartozik a szeméremdomb, a nagy és kis szeméremajkak, a hüvelyelőcsarnok, a csikló, valamint több mirigy és barlangos test.
3. A szeméremdomb a szeméremcsonti összeköttetés előtt elhelyezkedő, zsírszövetben gazdag bőrterület.
4. A serdülőkortól kezdve felszínét rendszerint szeméremszőrzet borítja.
5. A nagy szeméremajkak a szeméremdombtól hátrafelé húzódó páros bőrredők.
6. Belsejükben zsírszövet, kötőszövet, simaizomrostok, erek, idegek és bőrmirigyek találhatók.
7. Külső felszínük szőrrel borított és a környező bőrhöz hasonló.
8. Belső felszínük simább, vékonyabb és általában szőrtelen.
9. A két nagy szeméremajak elöl és hátul összeköttetésbe kerülhet egymással.
10. Ezeket az összeköttetéseket elülső és hátulsó ajakzugnak nevezzük.
11. A nagy szeméremajkak belső oldalán helyezkednek el a kis szeméremajkak.
12. A kis szeméremajkak vékony, zsírszövetet nem tartalmazó páros bőrredők.
13. Felszínükön nincs szőr, de számos faggyúmirigy található bennük.
14. Kötőszövetük erekben, rugalmas rostokban és érzőidegvégződésekben gazdag.
15. Méretük, alakjuk, színük és egymáshoz viszonyított helyzetük nagy egyéni változatosságot mutat.
16. Elülső végeik a csikló körül két-két lemezre válhatnak szét.
17. A felső lemezek a csikló előbőrét, az alsó lemezek pedig a csikló fékét alakítják ki.
18. A kis szeméremajkak közötti hosszanti területet hüvelyelőcsarnoknak nevezzük.
19. A hüvelyelőcsarnok elülső részén nyílik a női húgycső.
20. A húgycső külső nyílása a csikló mögött és a hüvelynyílás előtt található.
21. A hüvely a nagyobb és hátrébb fekvő hüvelynyílással nyílik az előcsarnokba.
22. A hüvelynyílás és a hátulsó ajakzug közötti sekély mélyedést előcsarnoki ároknak nevezik.
23. A nagy előcsarnokmirigyek a hüvelynyílás két oldalán, annak hátulsó részén helyezkednek el.
24. Ezeket a mirigyeket régebbi elnevezéssel Bartholin-mirigyeknek is nevezik.
25. Kivezetőcsöveik a hüvelynyílás közelében nyílnak a hüvelyelőcsarnokba.
26. Nyákos váladékuk hozzájárul az előcsarnok felszínének nedvesítéséhez.
27. A kis előcsarnokmirigyek kisebb csoportokban, az előcsarnok falában helyezkednek el.
28. A húgycső külső nyílása közelében húgycső melletti mirigyek is találhatók.
29. A hüvelynyílás két oldalán egy-egy hosszúkás, vérrel telődő előcsarnoki hagyma helyezkedik el.
30. Az előcsarnoki hagymákat részben a hagymás-szivacsos izmok borítják.
31. A szeméremtest artériás vérellátásában főként a belső és a külső szeméremartériák ágai vesznek részt.
32. Vénái részben a belső csípővéna, részben a combvéna felé vezetik el a vért.
33. Érző beidegzését főként a szeméremideg, valamint az ágyéki idegfonat egyes ágai biztosítják.
34. Nyirokereinek többsége a felületes lágyéki nyirokcsomókhoz vezet.
35. A szeméremtest bőrredői, mirigyei és barlangos testei együtt védik a nyílásokat, és részt vesznek a szexuális érzékelésben.
(aufklappen)német
1. Die Vulva ist die Gesamtheit der äußeren weiblichen Geschlechtsorgane.
2. Zu ihren Bestandteilen gehören Schamhügel, große und kleine Schamlippen, Scheidenvorhof, Klitoris sowie mehrere Drüsen und Schwellkörper.
3. Der Schamhügel (Mons pubis) ist ein an Fettgewebe reicher Hautbereich vor der Schambeinfuge (Symphysis pubica).
4. Ab der Pubertät ist seine Oberfläche gewöhnlich mit Schamhaar bedeckt.
5. Die großen Schamlippen (Labium majus pudendi/Labia majora pudendi) sind paarige Hautfalten, die vom Schamhügel nach hinten ziehen.
6. In ihrem Inneren liegen Fettgewebe, Bindegewebe, glatte Muskelfasern, Gefäße, Nerven und Hautdrüsen.
7. Ihre äußere Fläche ist behaart und ähnelt der umgebenden Haut.
8. Ihre innere Fläche ist glatter, dünner und gewöhnlich unbehaart.
9. Die beiden großen Schamlippen können vorne und hinten miteinander verbunden sein.
10. Diese Verbindungen werden als vordere und hintere Lippenkommissur (Commissura labiorum anterior et posterior) bezeichnet.
11. An der Innenseite der großen Schamlippen liegen die kleinen Schamlippen.
12. Die kleinen Schamlippen (Labium minus pudendi/Labia minora pudendi) sind dünne, paarige Hautfalten ohne Fettgewebe.
13. Ihre Oberfläche ist unbehaart, enthält jedoch zahlreiche Talgdrüsen.
14. Ihr Bindegewebe ist reich an Gefäßen, elastischen Fasern und sensiblen Nervenendigungen.
15. Größe, Form, Farbe und gegenseitige Lage der kleinen Schamlippen weisen eine große individuelle Variabilität auf.
16. Ihre vorderen Enden können sich um die Klitoris jeweils in zwei Blätter teilen.
17. Die oberen Blätter bilden die Klitorisvorhaut (Preputium clitoridis), die unteren das Klitorisbändchen (Frenulum clitoridis).
18. Der längliche Bereich zwischen den kleinen Schamlippen wird als Scheidenvorhof (Vestibulum vaginae) bezeichnet.
19. Im vorderen Bereich des Scheidenvorhofs mündet die weibliche Harnröhre.
20. Die äußere Harnröhrenöffnung (Ostium urethrae externum) liegt hinter der Klitoris und vor der Scheidenöffnung.
21. Die Scheide mündet mit der größeren und weiter hinten gelegenen Scheidenöffnung (Ostium vaginae) in den Vorhof.
22. Die flache Vertiefung zwischen Scheidenöffnung und hinterer Lippenkommissur wird als Vorhofgrube (Fossa vestibuli vaginae) bezeichnet.
23. Die großen Vorhofdrüsen (Glandula vestibularis major/Glandulae vestibulares majores) liegen beiderseits des hinteren Abschnitts der Scheidenöffnung.
24. Diese Drüsen werden nach einer älteren Bezeichnung auch Bartholin-Drüsen genannt.
25. Ihre Ausführungsgänge münden nahe der Scheidenöffnung in den Scheidenvorhof.
26. Ihr schleimiges Sekret trägt zur Befeuchtung der Oberfläche des Vorhofs bei.
27. Die kleinen Vorhofdrüsen (Glandula vestibularis minor/Glandulae vestibulares minores) liegen in kleineren Gruppen in der Wand des Vorhofs.
28. In der Nähe der äußeren Harnröhrenöffnung liegen außerdem paraurethrale Drüsen (Glandula paraurethralis/Glandulae paraurethrales).
29. Beiderseits der Scheidenöffnung liegt jeweils eine längliche, mit Blut füllbare Vorhofzwiebel (Bulbus vestibuli/Bulbi vestibuli).
30. Die Vorhofzwiebeln werden teilweise von den Bulbospongiosusmuskeln (Musculus bulbospongiosus/Musculi bulbospongiosi) bedeckt.
31. An der arteriellen Versorgung der Vulva sind vor allem Äste der inneren und äußeren Schamarterien (Arteria pudenda interna et externa) beteiligt.
32. Ihre Venen leiten das Blut teilweise zur inneren Beckenvene und teilweise zur Oberschenkelvene (Vena femoralis) ab.
33. Die sensible Innervation erfolgt vor allem durch den Schamnerv sowie durch einzelne Äste des Lendengeflechts.
34. Der größte Teil ihrer Lymphgefäße führt zu den oberflächlichen Leistenlymphknoten (Nodus lymphaticus inguinalis superficialis/Nodi lymphatici inguinales superficiales).
35. Hautfalten, Drüsen und Schwellkörper der Vulva schützen gemeinsam die Öffnungen und sind an der sexuellen Wahrnehmung beteiligt.