5.1.2 – Vörös és fehér rostok, az izom erei és idegei – Rote und weiße Fasern, Gefäße und Nerven des Muskels
1. A vázizmok rostjai szerkezetükben és anyagcseréjükben nem teljesen egyformák, hanem az összehúzódás sebességéhez, erejéhez és időtartamához alkalmazkodó típusokat alkotnak. – Die Fasern der Skelettmuskeln sind in Aufbau und Stoffwechsel nicht völlig gleich, sondern bilden Typen, die an Geschwindigkeit, Kraft und Dauer der Kontraktion angepasst sind.
2. Hagyományosan vörös és fehér izomrostokat különböztetnek meg, bár a valóságban a két szélső forma között átmeneti rosttípusok is előfordulnak. – Traditionell unterscheidet man rote und weiße Muskelfasern, obwohl in Wirklichkeit zwischen beiden Extremformen auch Übergangstypen vorkommen.
3. A vörös rostok színét főként magas mioglobintartalmuk, sűrű hajszálérhálózatuk és nagyszámú mitokondriumuk együttesen határozza meg. – Die Farbe der roten Fasern wird vor allem durch ihren hohen Myoglobingehalt, ihr dichtes Kapillarnetz und ihre zahlreichen Mitochondrien bestimmt.
4. A mioglobin az izomsejt oxigénkötő fehérjéje, amely megkönnyíti az oxigén sejten belüli továbbítását és rövid idejű tárolását. – Myoglobin ist das sauerstoffbindende Protein der Muskelzelle, das den intrazellulären Sauerstofftransport erleichtert und eine kurzfristige Speicherung ermöglicht.
5. Mivel a vörös rostok energiájuk jelentős részét oxigén jelenlétében, oxidatív anyagcserével termelik, működésükhöz folyamatos és bőséges vérellátás szükséges. – Da rote Fasern einen wesentlichen Teil ihrer Energie in Gegenwart von Sauerstoff durch oxidativen Stoffwechsel gewinnen, benötigen sie eine kontinuierliche und reichliche Blutversorgung.
6. Összehúzódásuk viszonylag lassan alakul ki, kisebb maximális erőt fejtenek ki, ugyanakkor hosszú időn át képesek jelentős kifáradás nélkül működni. – Ihre Kontraktion entwickelt sich verhältnismäßig langsam, erreicht eine geringere Maximalkraft, kann jedoch über längere Zeit ohne wesentliche Ermüdung aufrechterhalten werden.
7. Különösen nagy arányban találhatók azokban az izmokban, amelyek a testtartást biztosítják vagy tartós, egyenletes munkát végeznek. – In besonders hohem Anteil kommen sie in Muskeln vor, die die Körperhaltung sichern oder eine lang anhaltende, gleichmäßige Arbeit verrichten.
8. A fehér rostok ezzel szemben kevesebb mioglobint és mitokondriumot, de több glikogént, valamint gyors energiatermelést lehetővé tevő enzimet tartalmaznak. – Weiße Fasern enthalten dagegen weniger Myoglobin und Mitochondrien, jedoch mehr Glykogen und Enzyme, die eine schnelle Energiebereitstellung ermöglichen.
9. Energiaigényüket rövid ideig nagyrészt oxigéntől független glikolízissel fedezik, amely gyors ATP-termelést biztosít, de savas anyagcseretermékek felhalmozódásával jár. – Ihren Energiebedarf decken sie kurzfristig überwiegend durch sauerstoffunabhängige Glykolyse, die rasch ATP liefert, jedoch zur Anhäufung saurer Stoffwechselprodukte führt.
10. Az ilyen rostok gyorsan és nagy erővel húzódnak össze, tartós terhelés során azonban hamarabb kifáradnak, mint az oxidatív rostok. – Solche Fasern kontrahieren schnell und kräftig, ermüden bei längerer Belastung jedoch früher als oxidative Fasern.
11. Nagyobb arányuk előnyös a hirtelen gyorsulást, ugrást vagy rövid ideig tartó maximális erőkifejtést végző izmokban. – Ein höherer Anteil ist in Muskeln vorteilhaft, die plötzliche Beschleunigungen, Sprünge oder kurzzeitige maximale Kraftleistungen ausführen.
12. A köztes rostok mind oxidatív, mind glikolitikus úton hatékonyan termelnek energiát, ezért viszonylag gyorsak és mérsékelten fáradékonyak. – Intermediäre Fasern gewinnen sowohl oxidativ als auch glykolytisch wirksam Energie und sind daher relativ schnell sowie mäßig ermüdbar.
13. Egyetlen emberi izomban rendszerint mindhárom működési típus megtalálható, arányuk azonban az izom feladatától, az öröklött adottságoktól és a terheléstől függ. – In einem einzelnen menschlichen Muskel kommen gewöhnlich alle drei funktionellen Typen vor, ihr Verhältnis hängt jedoch von Muskelaufgabe, Veranlagung und Belastung ab.
14. Állóképességi edzés hatására elsősorban a mitokondriumok száma, az oxidatív enzimek aktivitása és a hajszálérhálózat sűrűsége növekszik. – Durch Ausdauertraining nehmen vor allem die Zahl der Mitochondrien, die Aktivität oxidativer Enzyme und die Dichte des Kapillarnetzes zu.
15. Erőedzéskor főként a gyors rostok keresztmetszete növekedhet, mivel bennük több összehúzódó fehérje és vastagabb miofibrillumrendszer épül fel. – Beim Krafttraining kann vor allem der Querschnitt schneller Fasern zunehmen, da in ihnen mehr kontraktile Proteine und ein kräftigeres Myofibrillensystem aufgebaut werden.
16. A rosttípusok tulajdonságai bizonyos határok között módosulhatnak, teljes átalakulásuk azonban jóval korlátozottabb, mint anyagcsere-jellemzőik alkalmazkodása. – Die Eigenschaften der Fasertypen können sich innerhalb bestimmter Grenzen verändern, ihre vollständige Umwandlung ist jedoch wesentlich begrenzter als die Anpassung ihrer Stoffwechselmerkmale.
17. Az izom működéséhez szükséges oxigént és tápanyagokat artériák szállítják, amelyek rendszerint a motoros idegekkel együtt lépnek be az izom állományába. – Den für die Muskelfunktion erforderlichen Sauerstoff und die Nährstoffe führen Arterien zu, die gewöhnlich zusammen mit motorischen Nerven in das Muskelgewebe eintreten.
18. Belépésük helyét gyakran ér-ideg kapunak nevezik, amely többnyire az izom védett felszínén, a középső harmad közelében található. – Ihre Eintrittsstelle wird häufig als Gefäß-Nerven-Pforte bezeichnet und liegt meist an einer geschützten Muskelfläche nahe dem mittleren Drittel.
19. Az epimysiumon áthatoló artériák a perimysium sövényeiben egyre kisebb ágakra oszlanak, így követik a rostkötegek belső tagolódását. – Die das Epimysium durchdringenden Arterien teilen sich in den Septen des Perimysiums in immer kleinere Äste und folgen damit der inneren Gliederung der Faserbündel.
20. Végső ágaik az endomysiumban sűrű kapillárishálózatot képeznek, amelynek finom erei hosszanti irányban futnak az egyes izomrostok mellett. – Ihre Endäste bilden im Endomysium ein dichtes Kapillarnetz, dessen feine Gefäße längs neben den einzelnen Muskelfasern verlaufen.
21. A hajszálerek közelsége lerövidíti az oxigén, a glükóz és más anyagok diffúziós útját, miközben gyorsan elszállíthatók az anyagcsere végtermékei. – Die Nähe der Kapillaren verkürzt den Diffusionsweg für Sauerstoff, Glukose und andere Stoffe, während Stoffwechselendprodukte rasch abtransportiert werden können.
22. Terheléskor az izom vérátáramlása jelentősen fokozódik, mert kitágulnak az arteriolák, és korábban kevésbé átjárt kapillárisok is bekapcsolódnak a keringésbe. – Bei Belastung steigt die Muskeldurchblutung erheblich, weil sich die Arteriolen erweitern und zuvor weniger durchströmte Kapillaren in den Kreislauf einbezogen werden.
23. Erőteljes összehúzódás közben ugyanakkor az izomrostok összenyomhatják a kisebb ereket, ezért a véráramlás részben az elernyedési szakaszokban áll helyre. – Während einer kräftigen Kontraktion können die Muskelfasern jedoch kleinere Gefäße zusammendrücken, weshalb sich der Blutstrom teilweise in den Erschlaffungsphasen wiederherstellt.
24. A vénák a felhasznált oxigénben szegényebb vért a kötőszövetes sövényeken keresztül vezetik el, rendszerint az artériákhoz hasonló útvonalon. – Die Venen leiten das sauerstoffärmere Blut über die bindegewebigen Septen ab und folgen dabei gewöhnlich einem ähnlichen Verlauf wie die Arterien.
25. Az izom összehúzódásai a vénákat időszakosan összenyomva izompumpaként segítik a vér szív felé történő visszaáramlását. – Die Muskelkontraktionen drücken die Venen periodisch zusammen und unterstützen dadurch als Muskelpumpe den Rückstrom des Blutes zum Herzen.
26. Nyirokerek főként a perimysiumban és az epimysiumban haladnak, ahonnan a szövetközti folyadékot a környéki nyirokcsomók felé vezetik. – Lymphgefäße verlaufen vor allem im Perimysium und Epimysium und leiten von dort die Gewebsflüssigkeit zu den regionalen Lymphknoten.
27. Minden vázizmot szomatikus motoros idegrostok érnek el, amelyek ingerülete a neuromuscularis véglemezen keresztül váltja ki az izomrost összehúzódását. – Jeden Skelettmuskel erreichen somatomotorische Nervenfasern, deren Erregung über die neuromuskuläre Endplatte die Kontraktion der Muskelfaser auslöst.
28. Egy motoneuron és az általa beidegzett valamennyi izomrost együtt motoros egységet alkot, amely az izomműködés legkisebb idegileg vezérelhető egysége. – Ein Motoneuron und sämtliche von ihm innervierten Muskelfasern bilden gemeinsam eine motorische Einheit, die kleinste nerval steuerbare Einheit der Muskelfunktion.
29. Finom és pontos mozgásokat végző izmokban egy motoneuron kevés rostot, nagy erőt kifejtő izmokban viszont akár több száz rostot is beidegezhet. – In Muskeln für feine und präzise Bewegungen innerviert ein Motoneuron wenige, in kraftentwickelnden Muskeln dagegen bis zu mehrere Hundert Fasern.
30. Ugyanazon motoros egység rostjai az izmon belül szétszórtan helyezkednek el, így aktiválásuk nem pontszerű, hanem egyenletesebb feszülést hoz létre. – Die Fasern einer motorischen Einheit liegen innerhalb des Muskels verstreut, sodass ihre Aktivierung keine punktförmige, sondern eine gleichmäßigere Spannung erzeugt.
31. Az erőkifejtés fokozásakor az idegrendszer egyre több motoros egységet kapcsol be, miközben növelheti az aktív motoneuronok impulzusfrekvenciáját is. – Bei steigender Kraftentwicklung schaltet das Nervensystem zunehmend mehr motorische Einheiten hinzu und kann zugleich die Impulsfrequenz der aktiven Motoneurone erhöhen.
32. A kisebb, fáradásnak ellenálló egységek rendszerint előbb, a gyors és nagy erejű egységek pedig csak növekvő terheléskor aktiválódnak. – Kleinere, ermüdungsresistente Einheiten werden gewöhnlich zuerst aktiviert, schnelle und kraftvolle Einheiten dagegen erst bei zunehmender Belastung.
33. A motoros rostokon kívül érzőidegek is belépnek az izomba, amelyek az izomorsókból, ínorsókból, erekből és kötőszövetes képletekből szállítanak információt. – Neben motorischen Fasern treten auch sensible Nerven in den Muskel ein, die Informationen aus Muskelspindeln, Sehnenorganen, Gefäßen und bindegewebigen Strukturen übermitteln.
34. Vegetatív, főként szimpatikus idegrostok az izom ereinek átmérőjét szabályozzák, és ezáltal a pillanatnyi anyagcsereigényhez igazítják a véráramlást. – Vegetative, vorwiegend sympathische Nervenfasern regulieren den Durchmesser der Muskelgefäße und passen dadurch den Blutstrom dem jeweiligen Stoffwechselbedarf an.
35. A rosttípusok, az érhálózat és az idegi vezérlés egymással összehangolt rendszere határozza meg, hogy az izom milyen gyorsan, erősen és tartósan képes működni. – Das aufeinander abgestimmte System aus Fasertypen, Gefäßnetz und nervaler Steuerung bestimmt, wie schnell, kräftig und ausdauernd ein Muskel arbeiten kann.
(aufklappen)magyar
1. A vázizmok rostjai szerkezetükben és anyagcseréjükben nem teljesen egyformák, hanem az összehúzódás sebességéhez, erejéhez és időtartamához alkalmazkodó típusokat alkotnak.
2. Hagyományosan vörös és fehér izomrostokat különböztetnek meg, bár a valóságban a két szélső forma között átmeneti rosttípusok is előfordulnak.
3. A vörös rostok színét főként magas mioglobintartalmuk, sűrű hajszálérhálózatuk és nagyszámú mitokondriumuk együttesen határozza meg.
4. A mioglobin az izomsejt oxigénkötő fehérjéje, amely megkönnyíti az oxigén sejten belüli továbbítását és rövid idejű tárolását.
5. Mivel a vörös rostok energiájuk jelentős részét oxigén jelenlétében, oxidatív anyagcserével termelik, működésükhöz folyamatos és bőséges vérellátás szükséges.
6. Összehúzódásuk viszonylag lassan alakul ki, kisebb maximális erőt fejtenek ki, ugyanakkor hosszú időn át képesek jelentős kifáradás nélkül működni.
7. Különösen nagy arányban találhatók azokban az izmokban, amelyek a testtartást biztosítják vagy tartós, egyenletes munkát végeznek.
8. A fehér rostok ezzel szemben kevesebb mioglobint és mitokondriumot, de több glikogént, valamint gyors energiatermelést lehetővé tevő enzimet tartalmaznak.
9. Energiaigényüket rövid ideig nagyrészt oxigéntől független glikolízissel fedezik, amely gyors ATP-termelést biztosít, de savas anyagcseretermékek felhalmozódásával jár.
10. Az ilyen rostok gyorsan és nagy erővel húzódnak össze, tartós terhelés során azonban hamarabb kifáradnak, mint az oxidatív rostok.
11. Nagyobb arányuk előnyös a hirtelen gyorsulást, ugrást vagy rövid ideig tartó maximális erőkifejtést végző izmokban.
12. A köztes rostok mind oxidatív, mind glikolitikus úton hatékonyan termelnek energiát, ezért viszonylag gyorsak és mérsékelten fáradékonyak.
13. Egyetlen emberi izomban rendszerint mindhárom működési típus megtalálható, arányuk azonban az izom feladatától, az öröklött adottságoktól és a terheléstől függ.
14. Állóképességi edzés hatására elsősorban a mitokondriumok száma, az oxidatív enzimek aktivitása és a hajszálérhálózat sűrűsége növekszik.
15. Erőedzéskor főként a gyors rostok keresztmetszete növekedhet, mivel bennük több összehúzódó fehérje és vastagabb miofibrillumrendszer épül fel.
16. A rosttípusok tulajdonságai bizonyos határok között módosulhatnak, teljes átalakulásuk azonban jóval korlátozottabb, mint anyagcsere-jellemzőik alkalmazkodása.
17. Az izom működéséhez szükséges oxigént és tápanyagokat artériák szállítják, amelyek rendszerint a motoros idegekkel együtt lépnek be az izom állományába.
18. Belépésük helyét gyakran ér-ideg kapunak nevezik, amely többnyire az izom védett felszínén, a középső harmad közelében található.
19. Az epimysiumon áthatoló artériák a perimysium sövényeiben egyre kisebb ágakra oszlanak, így követik a rostkötegek belső tagolódását.
20. Végső ágaik az endomysiumban sűrű kapillárishálózatot képeznek, amelynek finom erei hosszanti irányban futnak az egyes izomrostok mellett.
21. A hajszálerek közelsége lerövidíti az oxigén, a glükóz és más anyagok diffúziós útját, miközben gyorsan elszállíthatók az anyagcsere végtermékei.
22. Terheléskor az izom vérátáramlása jelentősen fokozódik, mert kitágulnak az arteriolák, és korábban kevésbé átjárt kapillárisok is bekapcsolódnak a keringésbe.
23. Erőteljes összehúzódás közben ugyanakkor az izomrostok összenyomhatják a kisebb ereket, ezért a véráramlás részben az elernyedési szakaszokban áll helyre.
24. A vénák a felhasznált oxigénben szegényebb vért a kötőszövetes sövényeken keresztül vezetik el, rendszerint az artériákhoz hasonló útvonalon.
25. Az izom összehúzódásai a vénákat időszakosan összenyomva izompumpaként segítik a vér szív felé történő visszaáramlását.
26. Nyirokerek főként a perimysiumban és az epimysiumban haladnak, ahonnan a szövetközti folyadékot a környéki nyirokcsomók felé vezetik.
27. Minden vázizmot szomatikus motoros idegrostok érnek el, amelyek ingerülete a neuromuscularis véglemezen keresztül váltja ki az izomrost összehúzódását.
28. Egy motoneuron és az általa beidegzett valamennyi izomrost együtt motoros egységet alkot, amely az izomműködés legkisebb idegileg vezérelhető egysége.
29. Finom és pontos mozgásokat végző izmokban egy motoneuron kevés rostot, nagy erőt kifejtő izmokban viszont akár több száz rostot is beidegezhet.
30. Ugyanazon motoros egység rostjai az izmon belül szétszórtan helyezkednek el, így aktiválásuk nem pontszerű, hanem egyenletesebb feszülést hoz létre.
31. Az erőkifejtés fokozásakor az idegrendszer egyre több motoros egységet kapcsol be, miközben növelheti az aktív motoneuronok impulzusfrekvenciáját is.
32. A kisebb, fáradásnak ellenálló egységek rendszerint előbb, a gyors és nagy erejű egységek pedig csak növekvő terheléskor aktiválódnak.
33. A motoros rostokon kívül érzőidegek is belépnek az izomba, amelyek az izomorsókból, ínorsókból, erekből és kötőszövetes képletekből szállítanak információt.
34. Vegetatív, főként szimpatikus idegrostok az izom ereinek átmérőjét szabályozzák, és ezáltal a pillanatnyi anyagcsereigényhez igazítják a véráramlást.
35. A rosttípusok, az érhálózat és az idegi vezérlés egymással összehangolt rendszere határozza meg, hogy az izom milyen gyorsan, erősen és tartósan képes működni.
(aufklappen)német
1. Die Fasern der Skelettmuskeln sind in Aufbau und Stoffwechsel nicht völlig gleich, sondern bilden Typen, die an Geschwindigkeit, Kraft und Dauer der Kontraktion angepasst sind.
2. Traditionell unterscheidet man rote und weiße Muskelfasern, obwohl in Wirklichkeit zwischen beiden Extremformen auch Übergangstypen vorkommen.
3. Die Farbe der roten Fasern wird vor allem durch ihren hohen Myoglobingehalt, ihr dichtes Kapillarnetz und ihre zahlreichen Mitochondrien bestimmt.
4. Myoglobin ist das sauerstoffbindende Protein der Muskelzelle, das den intrazellulären Sauerstofftransport erleichtert und eine kurzfristige Speicherung ermöglicht.
5. Da rote Fasern einen wesentlichen Teil ihrer Energie in Gegenwart von Sauerstoff durch oxidativen Stoffwechsel gewinnen, benötigen sie eine kontinuierliche und reichliche Blutversorgung.
6. Ihre Kontraktion entwickelt sich verhältnismäßig langsam, erreicht eine geringere Maximalkraft, kann jedoch über längere Zeit ohne wesentliche Ermüdung aufrechterhalten werden.
7. In besonders hohem Anteil kommen sie in Muskeln vor, die die Körperhaltung sichern oder eine lang anhaltende, gleichmäßige Arbeit verrichten.
8. Weiße Fasern enthalten dagegen weniger Myoglobin und Mitochondrien, jedoch mehr Glykogen und Enzyme, die eine schnelle Energiebereitstellung ermöglichen.
9. Ihren Energiebedarf decken sie kurzfristig überwiegend durch sauerstoffunabhängige Glykolyse, die rasch ATP liefert, jedoch zur Anhäufung saurer Stoffwechselprodukte führt.
10. Solche Fasern kontrahieren schnell und kräftig, ermüden bei längerer Belastung jedoch früher als oxidative Fasern.
11. Ein höherer Anteil ist in Muskeln vorteilhaft, die plötzliche Beschleunigungen, Sprünge oder kurzzeitige maximale Kraftleistungen ausführen.
12. Intermediäre Fasern gewinnen sowohl oxidativ als auch glykolytisch wirksam Energie und sind daher relativ schnell sowie mäßig ermüdbar.
13. In einem einzelnen menschlichen Muskel kommen gewöhnlich alle drei funktionellen Typen vor, ihr Verhältnis hängt jedoch von Muskelaufgabe, Veranlagung und Belastung ab.
14. Durch Ausdauertraining nehmen vor allem die Zahl der Mitochondrien, die Aktivität oxidativer Enzyme und die Dichte des Kapillarnetzes zu.
15. Beim Krafttraining kann vor allem der Querschnitt schneller Fasern zunehmen, da in ihnen mehr kontraktile Proteine und ein kräftigeres Myofibrillensystem aufgebaut werden.
16. Die Eigenschaften der Fasertypen können sich innerhalb bestimmter Grenzen verändern, ihre vollständige Umwandlung ist jedoch wesentlich begrenzter als die Anpassung ihrer Stoffwechselmerkmale.
17. Den für die Muskelfunktion erforderlichen Sauerstoff und die Nährstoffe führen Arterien zu, die gewöhnlich zusammen mit motorischen Nerven in das Muskelgewebe eintreten.
18. Ihre Eintrittsstelle wird häufig als Gefäß-Nerven-Pforte bezeichnet und liegt meist an einer geschützten Muskelfläche nahe dem mittleren Drittel.
19. Die das Epimysium durchdringenden Arterien teilen sich in den Septen des Perimysiums in immer kleinere Äste und folgen damit der inneren Gliederung der Faserbündel.
20. Ihre Endäste bilden im Endomysium ein dichtes Kapillarnetz, dessen feine Gefäße längs neben den einzelnen Muskelfasern verlaufen.
21. Die Nähe der Kapillaren verkürzt den Diffusionsweg für Sauerstoff, Glukose und andere Stoffe, während Stoffwechselendprodukte rasch abtransportiert werden können.
22. Bei Belastung steigt die Muskeldurchblutung erheblich, weil sich die Arteriolen erweitern und zuvor weniger durchströmte Kapillaren in den Kreislauf einbezogen werden.
23. Während einer kräftigen Kontraktion können die Muskelfasern jedoch kleinere Gefäße zusammendrücken, weshalb sich der Blutstrom teilweise in den Erschlaffungsphasen wiederherstellt.
24. Die Venen leiten das sauerstoffärmere Blut über die bindegewebigen Septen ab und folgen dabei gewöhnlich einem ähnlichen Verlauf wie die Arterien.
25. Die Muskelkontraktionen drücken die Venen periodisch zusammen und unterstützen dadurch als Muskelpumpe den Rückstrom des Blutes zum Herzen.
26. Lymphgefäße verlaufen vor allem im Perimysium und Epimysium und leiten von dort die Gewebsflüssigkeit zu den regionalen Lymphknoten.
27. Jeden Skelettmuskel erreichen somatomotorische Nervenfasern, deren Erregung über die neuromuskuläre Endplatte die Kontraktion der Muskelfaser auslöst.
28. Ein Motoneuron und sämtliche von ihm innervierten Muskelfasern bilden gemeinsam eine motorische Einheit, die kleinste nerval steuerbare Einheit der Muskelfunktion.
29. In Muskeln für feine und präzise Bewegungen innerviert ein Motoneuron wenige, in kraftentwickelnden Muskeln dagegen bis zu mehrere Hundert Fasern.
30. Die Fasern einer motorischen Einheit liegen innerhalb des Muskels verstreut, sodass ihre Aktivierung keine punktförmige, sondern eine gleichmäßigere Spannung erzeugt.
31. Bei steigender Kraftentwicklung schaltet das Nervensystem zunehmend mehr motorische Einheiten hinzu und kann zugleich die Impulsfrequenz der aktiven Motoneurone erhöhen.
32. Kleinere, ermüdungsresistente Einheiten werden gewöhnlich zuerst aktiviert, schnelle und kraftvolle Einheiten dagegen erst bei zunehmender Belastung.
33. Neben motorischen Fasern treten auch sensible Nerven in den Muskel ein, die Informationen aus Muskelspindeln, Sehnenorganen, Gefäßen und bindegewebigen Strukturen übermitteln.
34. Vegetative, vorwiegend sympathische Nervenfasern regulieren den Durchmesser der Muskelgefäße und passen dadurch den Blutstrom dem jeweiligen Stoffwechselbedarf an.
35. Das aufeinander abgestimmte System aus Fasertypen, Gefäßnetz und nervaler Steuerung bestimmt, wie schnell, kräftig und ausdauernd ein Muskel arbeiten kann.