5.9.1 – A gerinc mellett futó oldalsó és mediális pálya – Lateraler und medialer Trakt
1. A gerinc két oldalán a mély hátizomzat két hosszanti oszlopra oszlik: egy oldalsó és egy mediális pályára. – Zu beiden Seiten der Wirbelsäule teilt sich die tiefe Rückenmuskulatur in zwei längs verlaufende Säulen: einen lateralen und einen medialen Trakt.
2. Az oldalsó pálya a felszínhez közelebb, a gerinctől kissé távolabb fekszik, és hosszú izmokból áll. – Der laterale Trakt liegt näher an der Oberfläche und etwas weiter von der Wirbelsäule entfernt und besteht aus langen Muskeln.
3. A mediális pálya mélyebben, közvetlenül a gerinc mellett húzódik, és rövidebb izmokat tartalmaz. – Der mediale Trakt verläuft tiefer, unmittelbar neben der Wirbelsäule, und enthält kürzere Muskeln.
4. Mindkét pályát egy erős pólya, a hát-ágyéki pólya zárja körül, amely egy csontos-rostos csatornát alkot. – Beide Trakte umschließt eine kräftige Faszie, die Rücken-Lenden-Faszie (Fascia thoracolumbalis), die einen osteofibrösen Kanal bildet.
5. Ennek a csatornának a falát a csigolyák tövis- és harántnyúlványai, a csigolyaívek és a pólya alkotják. – Die Wand dieses Kanals bilden die Dorn- und Querfortsätze der Wirbel, die Wirbelbögen und die Faszie.
6. A két pálya minden izmát a gerincvelői idegek hátsó ága idegzi be, ami a mély hátizmok közös jellemzője. – Alle Muskeln beider Trakte werden von den hinteren Ästen der Spinalnerven (Rami dorsales) versorgt, was das gemeinsame Merkmal der tiefen Rückenmuskeln ist.
7. Az oldalsó pálya tartalmazza a törzs legerősebb feszítőit, amelyek hosszú kötegekben futnak. – Der laterale Trakt enthält die stärksten Strecker des Rumpfes, die in langen Strängen verlaufen.
8. Legkülső izma a csípő-borda izom, amely a csípőcsonttól és a keresztcsonttól a bordákig, majd a nyaki csigolyákig húzódik. – Sein äußerster Muskel ist der Darmbein-Rippen-Muskel (M. iliocostalis), der vom Darmbein und Kreuzbein zu den Rippen und weiter bis zu den Halswirbeln zieht.
9. Ez az izom a saját oldala felé hajlítja a gerincet, és mindkét oldalon összehúzódva hátrafeszíti a törzset. – Dieser Muskel neigt die Wirbelsäule zur eigenen Seite und streckt den Rumpf, wenn er auf beiden Seiten zusammenzieht.
10. Tőle befelé fekszik a leghosszabb izom, amely a mély hátizmok közül a leghosszabb, és a keresztcsonttól a koponyáig ér. – Nach innen von ihm liegt der längste Muskel (M. longissimus), der längste der tiefen Rückenmuskeln, der vom Kreuzbein bis zum Schädel reicht.
11. A leghosszabb izom kiegyenesíti a gerincet, a fejet pedig a saját oldala felé fordítja és hajlítja. – Der längste Muskel richtet die Wirbelsäule auf und dreht und neigt den Kopf zur eigenen Seite.
12. A csípő-borda izom és a leghosszabb izom együtt alkotja a gerincfeszítő izom legnagyobb tömegét. – Der Darmbein-Rippen-Muskel und der längste Muskel bilden zusammen die größte Masse des Rückenstreckers (M. erector spinae).
13. E két izom hosszú, egyenes lefutása teszi lehetővé, hogy a törzset erőteljesen felegyenesítsék. – Der lange, gerade Verlauf dieser beiden Muskeln ermöglicht es, den Rumpf kräftig aufzurichten.
14. Az oldalsó pályához tartozik a szíjizom is, amely a nyakon és a felső háton fut. – Zum lateralen Trakt gehört auch der Riemenmuskel (M. splenius), der am Hals und am oberen Rücken verläuft.
15. A szíjizom a tövisnyúlványoktól kifelé és felfelé, a harántnyúlványok és a koponya felé húzódik. – Der Riemenmuskel zieht von den Dornfortsätzen nach außen und oben zu den Querfortsätzen und zum Schädel.
16. Ez a lefutás ellentétes a hosszú kötegekével, mert a középvonaltól oldalra tart. – Dieser Verlauf ist dem der langen Stränge entgegengesetzt, weil er von der Mittellinie nach seitlich strebt.
17. Mindkét oldalon összehúzódva a szíjizom hátrafeszíti a fejet és a nyakat, egy oldalon a fejet a saját oldala felé fordítja. – Auf beiden Seiten zusammenziehend streckt der Riemenmuskel Kopf und Hals nach hinten, auf einer Seite dreht er den Kopf zur eigenen Seite.
18. A harántnyúlványok között kis harántnyúlványközti izmok feszülnek, amelyek a szomszédos nyúlványokat kötik össze. – Zwischen den Querfortsätzen spannen sich kleine Zwischenquerfortsatzmuskeln (Mm. intertransversarii), welche die benachbarten Fortsätze verbinden.
19. Ezek a rövid izmok az oldalra hajlítást segítik, és stabilizálják az egyes csigolyaszakaszokat. – Diese kurzen Muskeln unterstützen die Seitneigung und stabilisieren die einzelnen Wirbelabschnitte.
20. A bordaemelő izmok a harántnyúlványoktól lefelé a bordákhoz húzódnak, és megemelik azokat. – Die Rippenheber (Mm. levatores costarum) ziehen von den Querfortsätzen abwärts zu den Rippen und heben diese an.
21. Emeléskor a bordaemelő izmok a belégzést is támogathatják, és szintén az oldalsó pályához sorolják őket. – Beim Anheben können die Rippenheber auch die Einatmung unterstützen und werden ebenfalls dem lateralen Trakt zugerechnet.
22. Összefoglalva: az oldalsó pálya hosszú, felszínes kötegekből és rövid összekötő izmokból áll, és főként feszít és oldalra hajlít. – Zusammengefasst besteht der laterale Trakt aus langen, oberflächlichen Strängen und kurzen Verbindungsmuskeln und streckt und neigt vor allem zur Seite.
23. A mediális pálya mélyebben, közvetlenül a tövis- és harántnyúlványok mellett fekszik. – Der mediale Trakt liegt tiefer, unmittelbar neben den Dorn- und Querfortsätzen.
24. Izmai rövidek, gyakran csak néhány csigolyát hidalnak át, és a finom munkát, valamint a stabilizálást szolgálják. – Seine Muskeln sind kurz, überbrücken oft nur wenige Wirbel und dienen der Feinarbeit sowie der Stabilisierung.
25. A mediális pálya két rendszerből áll: egy egyenes, hosszanti és egy ferde lefutású rendszerből. – Der mediale Trakt besteht aus zwei Systemen: einem geraden, längs verlaufenden und einem schräg verlaufenden System.
26. Az egyenes rendszer a tövisnyúlványok között, hosszában húzódik. – Das gerade System verläuft der Länge nach zwischen den Dornfortsätzen.
27. Ide tartoznak a tövisközti izmok, amelyek a szomszédos tövisnyúlványokat kötik össze, és az egyes szakaszokat feszítik. – Dazu gehören die Zwischendornmuskeln (Mm. interspinales), welche die benachbarten Dornfortsätze verbinden und die einzelnen Abschnitte strecken.
28. A tövisizom hosszabb, és több csigolyán át köti össze a tövisnyúlványokat, ezzel segítve a feszítést. – Der Dornmuskel (M. spinalis) ist länger und verbindet die Dornfortsätze über mehrere Wirbel hinweg und unterstützt so die Streckung.
29. A ferde rendszer a harántnyúlványoktól felfelé és befelé, a magasabban fekvő tövisnyúlványokhoz tart. – Das schräge System zieht von den Querfortsätzen nach oben und innen zu den höher gelegenen Dornfortsätzen.
30. Három izma egyre mélyebben és egyre rövidebben helyezkedik el: a féltövisizom, a sokosztatú izmok és a forgatóizmok. – Seine drei Muskeln liegen immer tiefer und werden immer kürzer: der Halbdornmuskel (M. semispinalis), die vielgeteilten Muskeln (Mm. multifidi) und die Drehmuskeln (Mm. rotatores).
31. A féltövisizom a legfelszínesebb, öt-hat csigolyát hidal át, és erősen feszíti a fejet és a nyakat. – Der Halbdornmuskel ist der oberflächlichste, überbrückt fünf bis sechs Wirbel und streckt Kopf und Hals kräftig.
32. A sokosztatú izmok két-négy csigolyán ívelnek át, az ágyéki szakaszon a legerősebbek, és döntő szerepük van a szakaszos stabilizálásban. – Die vielgeteilten Muskeln spannen sich über zwei bis vier Wirbel, sind im Lendenbereich am stärksten und spielen eine entscheidende Rolle bei der segmentalen Stabilisierung.
33. A forgatóizmok a legmélyebbek és a legrövidebbek, csak egy-két csigolyát kötnek össze. – Die Drehmuskeln sind die tiefsten und kürzesten und verbinden nur einen bis zwei Wirbel.
34. Egy oldalon összehúzódva a ferde izmok az ellenkező oldal felé forgatják a gerincet. – Auf einer Seite zusammenziehend drehen die schrägen Muskeln die Wirbelsäule zur Gegenseite.
35. Mindkét oldalon összehúzódva finoman feszítik a gerincet, egy oldalon forgatják és kissé oldalra hajlítják. – Auf beiden Seiten zusammenziehend strecken sie die Wirbelsäule fein, auf einer Seite drehen und neigen sie sie leicht zur Seite.
36. Összefoglalva: a mediális pálya rövid, mély izmokból áll, amelyek a forgatásért, a finom beállításért és a csigolyánkénti stabilizálásért felelősek. – Zusammengefasst besteht der mediale Trakt aus kurzen, tiefen Muskeln, die für die Drehung, die Feineinstellung und die Stabilisierung Wirbel für Wirbel zuständig sind.
37. A mély hátizmokra egy egyszerű szabály érvényes: minél felszínesebb egy izom, annál hosszabb, és annál több csigolyát hidal át. – Für die tiefen Rückenmuskeln gilt eine einfache Regel: Je oberflächlicher ein Muskel ist, desto länger ist er und desto mehr Wirbel überbrückt er.
38. Minél mélyebben fekszik egy izom, annál rövidebb, és annál helyibb, finomabb a hatása. – Je tiefer ein Muskel liegt, desto kürzer ist er und desto örtlicher und feiner ist seine Wirkung.
39. A két pálya együtt egyenesíti ki és stabilizálja az egész gerincet a medencétől a koponyáig. – Beide Trakte zusammen richten die gesamte Wirbelsäule vom Becken bis zum Schädel auf und stabilisieren sie.
40. És mindkét pályát kizárólag a gerincvelői idegek hátsó ága idegzi be, ami az autochton izomzat biztos ismertetőjele. – Und beide Trakte werden ausschließlich von den hinteren Ästen der Spinalnerven versorgt, was das sichere Kennzeichen der autochthonen Muskulatur ist.
(aufklappen)magyar
1. A gerinc két oldalán a mély hátizomzat két hosszanti oszlopra oszlik: egy oldalsó és egy mediális pályára.
2. Az oldalsó pálya a felszínhez közelebb, a gerinctől kissé távolabb fekszik, és hosszú izmokból áll.
3. A mediális pálya mélyebben, közvetlenül a gerinc mellett húzódik, és rövidebb izmokat tartalmaz.
4. Mindkét pályát egy erős pólya, a hát-ágyéki pólya zárja körül, amely egy csontos-rostos csatornát alkot.
5. Ennek a csatornának a falát a csigolyák tövis- és harántnyúlványai, a csigolyaívek és a pólya alkotják.
6. A két pálya minden izmát a gerincvelői idegek hátsó ága idegzi be, ami a mély hátizmok közös jellemzője.
7. Az oldalsó pálya tartalmazza a törzs legerősebb feszítőit, amelyek hosszú kötegekben futnak.
8. Legkülső izma a csípő-borda izom, amely a csípőcsonttól és a keresztcsonttól a bordákig, majd a nyaki csigolyákig húzódik.
9. Ez az izom a saját oldala felé hajlítja a gerincet, és mindkét oldalon összehúzódva hátrafeszíti a törzset.
10. Tőle befelé fekszik a leghosszabb izom, amely a mély hátizmok közül a leghosszabb, és a keresztcsonttól a koponyáig ér.
11. A leghosszabb izom kiegyenesíti a gerincet, a fejet pedig a saját oldala felé fordítja és hajlítja.
12. A csípő-borda izom és a leghosszabb izom együtt alkotja a gerincfeszítő izom legnagyobb tömegét.
13. E két izom hosszú, egyenes lefutása teszi lehetővé, hogy a törzset erőteljesen felegyenesítsék.
14. Az oldalsó pályához tartozik a szíjizom is, amely a nyakon és a felső háton fut.
15. A szíjizom a tövisnyúlványoktól kifelé és felfelé, a harántnyúlványok és a koponya felé húzódik.
16. Ez a lefutás ellentétes a hosszú kötegekével, mert a középvonaltól oldalra tart.
17. Mindkét oldalon összehúzódva a szíjizom hátrafeszíti a fejet és a nyakat, egy oldalon a fejet a saját oldala felé fordítja.
18. A harántnyúlványok között kis harántnyúlványközti izmok feszülnek, amelyek a szomszédos nyúlványokat kötik össze.
19. Ezek a rövid izmok az oldalra hajlítást segítik, és stabilizálják az egyes csigolyaszakaszokat.
20. A bordaemelő izmok a harántnyúlványoktól lefelé a bordákhoz húzódnak, és megemelik azokat.
21. Emeléskor a bordaemelő izmok a belégzést is támogathatják, és szintén az oldalsó pályához sorolják őket.
22. Összefoglalva: az oldalsó pálya hosszú, felszínes kötegekből és rövid összekötő izmokból áll, és főként feszít és oldalra hajlít.
23. A mediális pálya mélyebben, közvetlenül a tövis- és harántnyúlványok mellett fekszik.
24. Izmai rövidek, gyakran csak néhány csigolyát hidalnak át, és a finom munkát, valamint a stabilizálást szolgálják.
25. A mediális pálya két rendszerből áll: egy egyenes, hosszanti és egy ferde lefutású rendszerből.
26. Az egyenes rendszer a tövisnyúlványok között, hosszában húzódik.
27. Ide tartoznak a tövisközti izmok, amelyek a szomszédos tövisnyúlványokat kötik össze, és az egyes szakaszokat feszítik.
28. A tövisizom hosszabb, és több csigolyán át köti össze a tövisnyúlványokat, ezzel segítve a feszítést.
29. A ferde rendszer a harántnyúlványoktól felfelé és befelé, a magasabban fekvő tövisnyúlványokhoz tart.
30. Három izma egyre mélyebben és egyre rövidebben helyezkedik el: a féltövisizom, a sokosztatú izmok és a forgatóizmok.
31. A féltövisizom a legfelszínesebb, öt-hat csigolyát hidal át, és erősen feszíti a fejet és a nyakat.
32. A sokosztatú izmok két-négy csigolyán ívelnek át, az ágyéki szakaszon a legerősebbek, és döntő szerepük van a szakaszos stabilizálásban.
33. A forgatóizmok a legmélyebbek és a legrövidebbek, csak egy-két csigolyát kötnek össze.
34. Egy oldalon összehúzódva a ferde izmok az ellenkező oldal felé forgatják a gerincet.
35. Mindkét oldalon összehúzódva finoman feszítik a gerincet, egy oldalon forgatják és kissé oldalra hajlítják.
36. Összefoglalva: a mediális pálya rövid, mély izmokból áll, amelyek a forgatásért, a finom beállításért és a csigolyánkénti stabilizálásért felelősek.
37. A mély hátizmokra egy egyszerű szabály érvényes: minél felszínesebb egy izom, annál hosszabb, és annál több csigolyát hidal át.
38. Minél mélyebben fekszik egy izom, annál rövidebb, és annál helyibb, finomabb a hatása.
39. A két pálya együtt egyenesíti ki és stabilizálja az egész gerincet a medencétől a koponyáig.
40. És mindkét pályát kizárólag a gerincvelői idegek hátsó ága idegzi be, ami az autochton izomzat biztos ismertetőjele.
(aufklappen)német
1. Zu beiden Seiten der Wirbelsäule teilt sich die tiefe Rückenmuskulatur in zwei längs verlaufende Säulen: einen lateralen und einen medialen Trakt.
2. Der laterale Trakt liegt näher an der Oberfläche und etwas weiter von der Wirbelsäule entfernt und besteht aus langen Muskeln.
3. Der mediale Trakt verläuft tiefer, unmittelbar neben der Wirbelsäule, und enthält kürzere Muskeln.
4. Beide Trakte umschließt eine kräftige Faszie, die Rücken-Lenden-Faszie (Fascia thoracolumbalis), die einen osteofibrösen Kanal bildet.
5. Die Wand dieses Kanals bilden die Dorn- und Querfortsätze der Wirbel, die Wirbelbögen und die Faszie.
6. Alle Muskeln beider Trakte werden von den hinteren Ästen der Spinalnerven (Rami dorsales) versorgt, was das gemeinsame Merkmal der tiefen Rückenmuskeln ist.
7. Der laterale Trakt enthält die stärksten Strecker des Rumpfes, die in langen Strängen verlaufen.
8. Sein äußerster Muskel ist der Darmbein-Rippen-Muskel (M. iliocostalis), der vom Darmbein und Kreuzbein zu den Rippen und weiter bis zu den Halswirbeln zieht.
9. Dieser Muskel neigt die Wirbelsäule zur eigenen Seite und streckt den Rumpf, wenn er auf beiden Seiten zusammenzieht.
10. Nach innen von ihm liegt der längste Muskel (M. longissimus), der längste der tiefen Rückenmuskeln, der vom Kreuzbein bis zum Schädel reicht.
11. Der längste Muskel richtet die Wirbelsäule auf und dreht und neigt den Kopf zur eigenen Seite.
12. Der Darmbein-Rippen-Muskel und der längste Muskel bilden zusammen die größte Masse des Rückenstreckers (M. erector spinae).
13. Der lange, gerade Verlauf dieser beiden Muskeln ermöglicht es, den Rumpf kräftig aufzurichten.
14. Zum lateralen Trakt gehört auch der Riemenmuskel (M. splenius), der am Hals und am oberen Rücken verläuft.
15. Der Riemenmuskel zieht von den Dornfortsätzen nach außen und oben zu den Querfortsätzen und zum Schädel.
16. Dieser Verlauf ist dem der langen Stränge entgegengesetzt, weil er von der Mittellinie nach seitlich strebt.
17. Auf beiden Seiten zusammenziehend streckt der Riemenmuskel Kopf und Hals nach hinten, auf einer Seite dreht er den Kopf zur eigenen Seite.
18. Zwischen den Querfortsätzen spannen sich kleine Zwischenquerfortsatzmuskeln (Mm. intertransversarii), welche die benachbarten Fortsätze verbinden.
19. Diese kurzen Muskeln unterstützen die Seitneigung und stabilisieren die einzelnen Wirbelabschnitte.
20. Die Rippenheber (Mm. levatores costarum) ziehen von den Querfortsätzen abwärts zu den Rippen und heben diese an.
21. Beim Anheben können die Rippenheber auch die Einatmung unterstützen und werden ebenfalls dem lateralen Trakt zugerechnet.
22. Zusammengefasst besteht der laterale Trakt aus langen, oberflächlichen Strängen und kurzen Verbindungsmuskeln und streckt und neigt vor allem zur Seite.
23. Der mediale Trakt liegt tiefer, unmittelbar neben den Dorn- und Querfortsätzen.
24. Seine Muskeln sind kurz, überbrücken oft nur wenige Wirbel und dienen der Feinarbeit sowie der Stabilisierung.
25. Der mediale Trakt besteht aus zwei Systemen: einem geraden, längs verlaufenden und einem schräg verlaufenden System.
26. Das gerade System verläuft der Länge nach zwischen den Dornfortsätzen.
27. Dazu gehören die Zwischendornmuskeln (Mm. interspinales), welche die benachbarten Dornfortsätze verbinden und die einzelnen Abschnitte strecken.
28. Der Dornmuskel (M. spinalis) ist länger und verbindet die Dornfortsätze über mehrere Wirbel hinweg und unterstützt so die Streckung.
29. Das schräge System zieht von den Querfortsätzen nach oben und innen zu den höher gelegenen Dornfortsätzen.
30. Seine drei Muskeln liegen immer tiefer und werden immer kürzer: der Halbdornmuskel (M. semispinalis), die vielgeteilten Muskeln (Mm. multifidi) und die Drehmuskeln (Mm. rotatores).
31. Der Halbdornmuskel ist der oberflächlichste, überbrückt fünf bis sechs Wirbel und streckt Kopf und Hals kräftig.
32. Die vielgeteilten Muskeln spannen sich über zwei bis vier Wirbel, sind im Lendenbereich am stärksten und spielen eine entscheidende Rolle bei der segmentalen Stabilisierung.
33. Die Drehmuskeln sind die tiefsten und kürzesten und verbinden nur einen bis zwei Wirbel.
34. Auf einer Seite zusammenziehend drehen die schrägen Muskeln die Wirbelsäule zur Gegenseite.
35. Auf beiden Seiten zusammenziehend strecken sie die Wirbelsäule fein, auf einer Seite drehen und neigen sie sie leicht zur Seite.
36. Zusammengefasst besteht der mediale Trakt aus kurzen, tiefen Muskeln, die für die Drehung, die Feineinstellung und die Stabilisierung Wirbel für Wirbel zuständig sind.
37. Für die tiefen Rückenmuskeln gilt eine einfache Regel: Je oberflächlicher ein Muskel ist, desto länger ist er und desto mehr Wirbel überbrückt er.
38. Je tiefer ein Muskel liegt, desto kürzer ist er und desto örtlicher und feiner ist seine Wirkung.
39. Beide Trakte zusammen richten die gesamte Wirbelsäule vom Becken bis zum Schädel auf und stabilisieren sie.
40. Und beide Trakte werden ausschließlich von den hinteren Ästen der Spinalnerven versorgt, was das sichere Kennzeichen der autochthonen Muskulatur ist.