12.11.3 – A csikló és a női barlangos testek – Klitoris und die weiblichen Schwellkörper
1. A csikló (clitoris) a női külső nemi szervek rendkívül érzékeny, merevedésre képes része, amelynek nagyobb hányada a felszín alatt rejtve marad. – Die Klitoris (Clitoris) ist ein äußerst empfindlicher, erektionsfähiger Teil der äußeren weiblichen Geschlechtsorgane, dessen größerer Anteil unter der Oberfläche verborgen liegt.
2. Kívülről rendszerint csak a csikló makkja látható, miközben teste és páros szárai a szeméremcsontokhoz kapcsolódva mélyebben helyezkednek el. – Von außen ist gewöhnlich nur die Klitoriseichel sichtbar, während Körper und paarige Schenkel tiefer liegen und mit den Schambeinen verbunden sind.
3. Felépítésében a csikló gyökeret, testet és makkot különít el, amelyek egymással folytonos, mégis eltérő szerkezetű részeket alkotnak. – Am Aufbau der Klitoris werden Wurzel, Körper und Eichel unterschieden, die kontinuierlich ineinander übergehen, jedoch unterschiedlich strukturiert sind.
4. A gyökér két szára (crura clitoridis) a szeméremcsont és az ülőcsont alsó ágainak belső felszínéről ered. – Die beiden Schenkel der Wurzel (Crura clitoridis) entspringen an den Innenflächen der unteren Scham- und Sitzbeinäste.
5. Mindkét szárat az ülőcsonti barlangostest-izom (musculus ischiocavernosus) borítja, amely összehúzódásával csökkenti a vénás vér elfolyását. – Jeder Schenkel wird vom Sitzbein-Schwellkörper-Muskel (Musculus ischiocavernosus) bedeckt, der durch seine Kontraktion den venösen Blutabfluss vermindert.
6. A szeméremcsonti összenövés alatt a két szár fokozatosan közeledik egymáshoz, majd egyesülve létrehozza a csikló testét. – Unterhalb der Schambeinfuge nähern sich die beiden Schenkel allmählich an und vereinigen sich zum Körper der Klitoris.
7. A test belsejében két csiklói barlangos test (corpora cavernosa clitoridis) fekszik, amelyeket középen egy részben hiányos sövény választ el. – Im Inneren des Körpers liegen zwei Klitorisschwellkörper (Corpora cavernosa clitoridis), die in der Mitte durch eine teilweise unvollständige Scheidewand getrennt werden.
8. Ezeket a merevedő szöveteket erős, kollagénrostokban gazdag kötőszövetes tok, a fehér burok (tunica albuginea) veszi körül. – Diese erektilen Gewebe werden von einer festen, kollagenfaserreichen Bindegewebskapsel, der Tunica albuginea, umgeben.
9. Felülről a csikló felfüggesztő szalagja (ligamentum suspensorium clitoridis) rögzíti a testet a szeméremcsonti összenövés alsó részéhez. – Von oben befestigt das Aufhängeband der Klitoris (Ligamentum suspensorium clitoridis) den Körper am unteren Abschnitt der Schambeinfuge.
10. Elülső végén a csikló teste lefelé hajlik, és a hüvelycsarnok elülső részében elhelyezkedő, lekerekített makkban végződik. – An seinem vorderen Ende biegt sich der Klitoriskörper nach unten und endet in der abgerundeten Eichel im vorderen Bereich des Scheidenvorhofs.
11. A csikló makkja (glans clitoridis) kevésbé tömött merevedő szövetből épül fel, ugyanakkor különösen gazdag erekben és érzőideg-végződésekben. – Die Klitoriseichel (Glans clitoridis) besteht aus weniger dichtem Schwellgewebe, ist jedoch besonders reich an Gefäßen und sensiblen Nervenendigungen.
12. Fölötte a kis szeméremajkak elülső redői létrehozzák a csikló előbőrét (preputium clitoridis), alul pedig a csiklófék kapcsolódik hozzá. – Oberhalb bilden die vorderen Falten der kleinen Schamlippen die Klitorisvorhaut (Preputium clitoridis), während sich unterhalb das Klitorisbändchen anschließt.
13. A hüvelycsarnok elülső részében a csiklómakk a húgycső külső nyílása előtt helyezkedik el, ezért a két képlet topográfiailag közel fekszik egymáshoz. – Im vorderen Scheidenvorhof liegt die Klitoriseichel vor der äußeren Harnröhrenöffnung, weshalb beide Strukturen topographisch eng benachbart sind.
14. A férfi hímvesszővel ellentétben azonban a női húgycső nem halad keresztül a csikló merevedő szövetein. – Im Gegensatz zum männlichen Penis verläuft die weibliche Harnröhre jedoch nicht durch das Schwellgewebe der Klitoris.
15. A hüvelycsarnok páros merevedőtestei (bulbi vestibuli) a hüvelybemenet két oldalán, a kis szeméremajkak alapja alatt helyezkednek el. – Die paarigen Vorhofschwellkörper (Bulbi vestibuli) liegen beiderseits des Scheideneingangs unter der Basis der kleinen Schamlippen.
16. Hosszúkás, oldalról kissé lapított alakjuk hátrafelé szélesebb, míg elülső végük a húgycső és a csikló irányába keskenyedik. – Ihre längliche, seitlich etwas abgeflachte Form ist hinten breiter, während sich das vordere Ende zur Harnröhre und Klitoris hin verjüngt.
17. Mediálisan a hüvelybemenet határolja őket, mély felszínük pedig a gáti hártyához és az alsó urogenitális térség kötőszövetéhez kapcsolódik. – Medial werden sie vom Scheideneingang begrenzt, während ihre tiefe Fläche mit der Perinealmembran und dem Bindegewebe des unteren Urogenitalraums verbunden ist.
18. Kívülről mindkét hüvelycsarnoki merevedőtestet a hagymás-barlangostest-izom (musculus bulbospongiosus) fedi, amely működésével elősegíti vérrel való telődését. – Von außen wird jeder Vorhofschwellkörper vom Bulbospongiosusmuskel (Musculus bulbospongiosus) bedeckt, der durch seine Tätigkeit die Blutfüllung unterstützt.
19. Elülső végeik egymással, valamint a csikló körüli, erekben gazdag szövetekkel is kapcsolatban állnak, ezért a női merevedőtestek működésileg összefüggő rendszert alkotnak. – Ihre vorderen Enden stehen miteinander sowie mit den gefäßreichen Geweben um die Klitoris in Verbindung, sodass die weiblichen Schwellkörper funktionell ein zusammenhängendes System bilden.
20. Fejlődéstanilag a csikló barlangos testei a hímvessző páros barlangos testeinek, a hüvelycsarnoki merevedőtestek pedig a húgycsőszivacsos testnek felelnek meg. – Entwicklungsgeschichtlich entsprechen die Klitorisschwellkörper den paarigen Penisschwellkörpern, während die Vorhofschwellkörper dem Harnröhrenschwellkörper entsprechen.
21. Szövettanilag a merevedő szövet kötőszövetes gerendákból és az azok között húzódó, endotéllel bélelt vérterekből épül fel. – Histologisch besteht das Schwellgewebe aus bindegewebigen Balken und den dazwischen verlaufenden, mit Endothel ausgekleideten Bluträumen.
22. Nyugalomban e vérterek viszonylag kevés vért tartalmaznak, miközben a bevezető artériák és az elvezető vénák között egyensúly áll fenn. – Im Ruhezustand enthalten diese Bluträume verhältnismäßig wenig Blut, während zwischen zuführenden Arterien und abführenden Venen ein Gleichgewicht besteht.
23. Szexuális izgalomkor az artériák kitágulnak, a vérterek megtelnek, a növekvő szöveti nyomás pedig fokozatosan akadályozza a vénás elfolyást. – Bei sexueller Erregung erweitern sich die Arterien, die Bluträume füllen sich, und der zunehmende Gewebedruck behindert allmählich den venösen Abfluss.
24. A gát harántcsíkolt izmainak összehúzódása tovább erősíti ezt a vénás záróhatást, így hozzájárul a csikló és a hüvelycsarnoki testek duzzadásához. – Die Kontraktion der quergestreiften Dammmuskeln verstärkt diesen venösen Verschlusseffekt und trägt so zur Anschwellung der Klitoris und der Vorhofschwellkörper bei.
25. Az artériás ellátást elsősorban a belső szeméremartéria ágai biztosítják, amelyek külön ereket küldenek a csikló mély részeihez, makkjához és a hüvelycsarnoki testekhez. – Die arterielle Versorgung erfolgt vor allem durch Äste der inneren Schamarterie, die eigene Gefäße zu den tiefen Klitorisanteilen, zur Eichel und zu den Vorhofschwellkörpern entsendet.
26. A vénás vér a csikló mély hátulsó vénáján és a belső szeméremvénákon keresztül jut a kismedence vénás fonataiba. – Das venöse Blut gelangt über die tiefe dorsale Klitorisvene und die inneren Schamvenen in die Venengeflechte des kleinen Beckens.
27. A rendkívül sűrű érző beidegzés legfontosabb idege a csikló hátulsó idege (nervus dorsalis clitoridis), amely a szeméremideg végága. – Der wichtigste Nerv der außerordentlich dichten sensiblen Innervation ist der dorsale Klitorisnerv (Nervus dorsalis clitoridis), ein Endast des Pudendusnervs.
28. A vegetatív rostok a kismedence alsó fonatából érkező barlangos idegekben haladnak, és főként az erek tágasságának szabályozásával irányítják a merevedést. – Die vegetativen Fasern verlaufen in den aus dem unteren Beckengeflecht stammenden Schwellkörpernerven und steuern die Erektion hauptsächlich durch Regulation der Gefäßweite.
29. Mivel a csikló makkja és előbőre igen sok mechanikai ingert érzékelő végződést tartalmaz, már csekély érintés is kifejezett érzőválaszt válthat ki. – Da Klitoriseichel und Vorhaut sehr viele mechanisch empfindliche Nervenendigungen enthalten, kann bereits eine geringe Berührung eine ausgeprägte sensible Reaktion auslösen.
30. Anatómiai és működési szempontból a csikló, a hüvelycsarnoki merevedőtestek és a hozzájuk tartozó izmok egységes, vértelődésre és érzékelésre specializálódott rendszert képeznek. – Anatomisch und funktionell bilden Klitoris, Vorhofschwellkörper und die zugehörigen Muskeln ein einheitliches, auf Blutfüllung und Wahrnehmung spezialisiertes System.
(aufklappen)magyar
1. A csikló (clitoris) a női külső nemi szervek rendkívül érzékeny, merevedésre képes része, amelynek nagyobb hányada a felszín alatt rejtve marad.
2. Kívülről rendszerint csak a csikló makkja látható, miközben teste és páros szárai a szeméremcsontokhoz kapcsolódva mélyebben helyezkednek el.
3. Felépítésében a csikló gyökeret, testet és makkot különít el, amelyek egymással folytonos, mégis eltérő szerkezetű részeket alkotnak.
4. A gyökér két szára (crura clitoridis) a szeméremcsont és az ülőcsont alsó ágainak belső felszínéről ered.
5. Mindkét szárat az ülőcsonti barlangostest-izom (musculus ischiocavernosus) borítja, amely összehúzódásával csökkenti a vénás vér elfolyását.
6. A szeméremcsonti összenövés alatt a két szár fokozatosan közeledik egymáshoz, majd egyesülve létrehozza a csikló testét.
7. A test belsejében két csiklói barlangos test (corpora cavernosa clitoridis) fekszik, amelyeket középen egy részben hiányos sövény választ el.
8. Ezeket a merevedő szöveteket erős, kollagénrostokban gazdag kötőszövetes tok, a fehér burok (tunica albuginea) veszi körül.
9. Felülről a csikló felfüggesztő szalagja (ligamentum suspensorium clitoridis) rögzíti a testet a szeméremcsonti összenövés alsó részéhez.
10. Elülső végén a csikló teste lefelé hajlik, és a hüvelycsarnok elülső részében elhelyezkedő, lekerekített makkban végződik.
11. A csikló makkja (glans clitoridis) kevésbé tömött merevedő szövetből épül fel, ugyanakkor különösen gazdag erekben és érzőideg-végződésekben.
12. Fölötte a kis szeméremajkak elülső redői létrehozzák a csikló előbőrét (preputium clitoridis), alul pedig a csiklófék kapcsolódik hozzá.
13. A hüvelycsarnok elülső részében a csiklómakk a húgycső külső nyílása előtt helyezkedik el, ezért a két képlet topográfiailag közel fekszik egymáshoz.
14. A férfi hímvesszővel ellentétben azonban a női húgycső nem halad keresztül a csikló merevedő szövetein.
15. A hüvelycsarnok páros merevedőtestei (bulbi vestibuli) a hüvelybemenet két oldalán, a kis szeméremajkak alapja alatt helyezkednek el.
16. Hosszúkás, oldalról kissé lapított alakjuk hátrafelé szélesebb, míg elülső végük a húgycső és a csikló irányába keskenyedik.
17. Mediálisan a hüvelybemenet határolja őket, mély felszínük pedig a gáti hártyához és az alsó urogenitális térség kötőszövetéhez kapcsolódik.
18. Kívülről mindkét hüvelycsarnoki merevedőtestet a hagymás-barlangostest-izom (musculus bulbospongiosus) fedi, amely működésével elősegíti vérrel való telődését.
19. Elülső végeik egymással, valamint a csikló körüli, erekben gazdag szövetekkel is kapcsolatban állnak, ezért a női merevedőtestek működésileg összefüggő rendszert alkotnak.
20. Fejlődéstanilag a csikló barlangos testei a hímvessző páros barlangos testeinek, a hüvelycsarnoki merevedőtestek pedig a húgycsőszivacsos testnek felelnek meg.
21. Szövettanilag a merevedő szövet kötőszövetes gerendákból és az azok között húzódó, endotéllel bélelt vérterekből épül fel.
22. Nyugalomban e vérterek viszonylag kevés vért tartalmaznak, miközben a bevezető artériák és az elvezető vénák között egyensúly áll fenn.
23. Szexuális izgalomkor az artériák kitágulnak, a vérterek megtelnek, a növekvő szöveti nyomás pedig fokozatosan akadályozza a vénás elfolyást.
24. A gát harántcsíkolt izmainak összehúzódása tovább erősíti ezt a vénás záróhatást, így hozzájárul a csikló és a hüvelycsarnoki testek duzzadásához.
25. Az artériás ellátást elsősorban a belső szeméremartéria ágai biztosítják, amelyek külön ereket küldenek a csikló mély részeihez, makkjához és a hüvelycsarnoki testekhez.
26. A vénás vér a csikló mély hátulsó vénáján és a belső szeméremvénákon keresztül jut a kismedence vénás fonataiba.
27. A rendkívül sűrű érző beidegzés legfontosabb idege a csikló hátulsó idege (nervus dorsalis clitoridis), amely a szeméremideg végága.
28. A vegetatív rostok a kismedence alsó fonatából érkező barlangos idegekben haladnak, és főként az erek tágasságának szabályozásával irányítják a merevedést.
29. Mivel a csikló makkja és előbőre igen sok mechanikai ingert érzékelő végződést tartalmaz, már csekély érintés is kifejezett érzőválaszt válthat ki.
30. Anatómiai és működési szempontból a csikló, a hüvelycsarnoki merevedőtestek és a hozzájuk tartozó izmok egységes, vértelődésre és érzékelésre specializálódott rendszert képeznek.
(aufklappen)német
1. Die Klitoris (Clitoris) ist ein äußerst empfindlicher, erektionsfähiger Teil der äußeren weiblichen Geschlechtsorgane, dessen größerer Anteil unter der Oberfläche verborgen liegt.
2. Von außen ist gewöhnlich nur die Klitoriseichel sichtbar, während Körper und paarige Schenkel tiefer liegen und mit den Schambeinen verbunden sind.
3. Am Aufbau der Klitoris werden Wurzel, Körper und Eichel unterschieden, die kontinuierlich ineinander übergehen, jedoch unterschiedlich strukturiert sind.
4. Die beiden Schenkel der Wurzel (Crura clitoridis) entspringen an den Innenflächen der unteren Scham- und Sitzbeinäste.
5. Jeder Schenkel wird vom Sitzbein-Schwellkörper-Muskel (Musculus ischiocavernosus) bedeckt, der durch seine Kontraktion den venösen Blutabfluss vermindert.
6. Unterhalb der Schambeinfuge nähern sich die beiden Schenkel allmählich an und vereinigen sich zum Körper der Klitoris.
7. Im Inneren des Körpers liegen zwei Klitorisschwellkörper (Corpora cavernosa clitoridis), die in der Mitte durch eine teilweise unvollständige Scheidewand getrennt werden.
8. Diese erektilen Gewebe werden von einer festen, kollagenfaserreichen Bindegewebskapsel, der Tunica albuginea, umgeben.
9. Von oben befestigt das Aufhängeband der Klitoris (Ligamentum suspensorium clitoridis) den Körper am unteren Abschnitt der Schambeinfuge.
10. An seinem vorderen Ende biegt sich der Klitoriskörper nach unten und endet in der abgerundeten Eichel im vorderen Bereich des Scheidenvorhofs.
11. Die Klitoriseichel (Glans clitoridis) besteht aus weniger dichtem Schwellgewebe, ist jedoch besonders reich an Gefäßen und sensiblen Nervenendigungen.
12. Oberhalb bilden die vorderen Falten der kleinen Schamlippen die Klitorisvorhaut (Preputium clitoridis), während sich unterhalb das Klitorisbändchen anschließt.
13. Im vorderen Scheidenvorhof liegt die Klitoriseichel vor der äußeren Harnröhrenöffnung, weshalb beide Strukturen topographisch eng benachbart sind.
14. Im Gegensatz zum männlichen Penis verläuft die weibliche Harnröhre jedoch nicht durch das Schwellgewebe der Klitoris.
15. Die paarigen Vorhofschwellkörper (Bulbi vestibuli) liegen beiderseits des Scheideneingangs unter der Basis der kleinen Schamlippen.
16. Ihre längliche, seitlich etwas abgeflachte Form ist hinten breiter, während sich das vordere Ende zur Harnröhre und Klitoris hin verjüngt.
17. Medial werden sie vom Scheideneingang begrenzt, während ihre tiefe Fläche mit der Perinealmembran und dem Bindegewebe des unteren Urogenitalraums verbunden ist.
18. Von außen wird jeder Vorhofschwellkörper vom Bulbospongiosusmuskel (Musculus bulbospongiosus) bedeckt, der durch seine Tätigkeit die Blutfüllung unterstützt.
19. Ihre vorderen Enden stehen miteinander sowie mit den gefäßreichen Geweben um die Klitoris in Verbindung, sodass die weiblichen Schwellkörper funktionell ein zusammenhängendes System bilden.
20. Entwicklungsgeschichtlich entsprechen die Klitorisschwellkörper den paarigen Penisschwellkörpern, während die Vorhofschwellkörper dem Harnröhrenschwellkörper entsprechen.
21. Histologisch besteht das Schwellgewebe aus bindegewebigen Balken und den dazwischen verlaufenden, mit Endothel ausgekleideten Bluträumen.
22. Im Ruhezustand enthalten diese Bluträume verhältnismäßig wenig Blut, während zwischen zuführenden Arterien und abführenden Venen ein Gleichgewicht besteht.
23. Bei sexueller Erregung erweitern sich die Arterien, die Bluträume füllen sich, und der zunehmende Gewebedruck behindert allmählich den venösen Abfluss.
24. Die Kontraktion der quergestreiften Dammmuskeln verstärkt diesen venösen Verschlusseffekt und trägt so zur Anschwellung der Klitoris und der Vorhofschwellkörper bei.
25. Die arterielle Versorgung erfolgt vor allem durch Äste der inneren Schamarterie, die eigene Gefäße zu den tiefen Klitorisanteilen, zur Eichel und zu den Vorhofschwellkörpern entsendet.
26. Das venöse Blut gelangt über die tiefe dorsale Klitorisvene und die inneren Schamvenen in die Venengeflechte des kleinen Beckens.
27. Der wichtigste Nerv der außerordentlich dichten sensiblen Innervation ist der dorsale Klitorisnerv (Nervus dorsalis clitoridis), ein Endast des Pudendusnervs.
28. Die vegetativen Fasern verlaufen in den aus dem unteren Beckengeflecht stammenden Schwellkörpernerven und steuern die Erektion hauptsächlich durch Regulation der Gefäßweite.
29. Da Klitoriseichel und Vorhaut sehr viele mechanisch empfindliche Nervenendigungen enthalten, kann bereits eine geringe Berührung eine ausgeprägte sensible Reaktion auslösen.
30. Anatomisch und funktionell bilden Klitoris, Vorhofschwellkörper und die zugehörigen Muskeln ein einheitliches, auf Blutfüllung und Wahrnehmung spezialisiertes System.