6.8 – Krúdy Gyula – Gyula Krúdy
1. Krúdy Gyula a magyar próza egyik legkülönösebb, legegyénibb mestere. – Gyula Krúdy ist einer der eigentümlichsten, eigenständigsten Meister der ungarischen Prosa.
2. Írásai álomszerűek, nosztalgikusak és mélyen zeneiek. – Seine Schriften sind traumhaft, nostalgisch und zutiefst musikalisch.
3. A múló idő és a régi Magyarország nagy költője volt. – Er war der große Dichter der vergehenden Zeit und des alten Ungarn.
4. Prózája a valóságot és az álmot finoman egybeolvasztja. – Seine Prosa verschmilzt die Wirklichkeit und den Traum auf feine Weise.
5. E fejezet Krúdy életét, világát és fő művét mutatja be. – Dieses Kapitel stellt Krúdys Leben, seine Welt und sein Hauptwerk dar.
6. Krúdy Gyula 1878-ban született Nyíregyházán. – Gyula Krúdy wurde 1878 in Nyíregyháza geboren.
7. Szülőföldje a Nyírség, a keleti Alföld sajátos vidéke. – Seine Heimat war die Nyírség, eine eigentümliche Gegend der östlichen Tiefebene.
8. E táj hangulata egész írói világát meghatározta. – Die Stimmung dieser Landschaft bestimmte seine ganze Schriftstellerwelt.
9. Régi kisnemesi család sarja volt. – Er war ein Spross einer alten kleinadligen Familie.
10. A hanyatló dzsentrivilág emlékei mélyen beleivódtak. – Die Erinnerungen der verfallenden Gentry-Welt prägten sich ihm tief ein.
11. Fiatalon újságíró lett, és korán önálló életet kezdett. – Jung wurde er Journalist und begann früh ein selbständiges Leben.
12. Vidéki lapoknál, majd Budapesten dolgozott. – Er arbeitete bei Provinzblättern, dann in Budapest.
13. Rendkívül termékeny, szinte megállás nélkül alkotó író volt. – Er war ein außerordentlich produktiver, fast ohne Unterlass schaffender Schriftsteller.
14. Több tucat regényt és több száz elbeszélést írt. – Er schrieb Dutzende Romane und mehrere Hundert Erzählungen.
15. Bohém, rendezetlen, éjszakai életet élt. – Er führte ein bohemehaftes, ungeordnetes, nächtliches Leben.
16. A pesti kávéházak és kocsmák állandó vendége volt. – Er war ein ständiger Gast der Pester Kaffeehäuser und Wirtshäuser.
17. Az étel, a bor és a régi szokások szerelmese volt. – Er war ein Liebhaber des Essens, des Weins und der alten Bräuche.
18. A gasztronómia külön világként jelenik meg műveiben. – Die Gastronomie erscheint als eigene Welt in seinen Werken.
19. Krúdy a régi, letűnő Magyarországot örökítette meg. – Krúdy hielt das alte, untergehende Ungarn fest.
20. A Monarchia korának hangulatát senki nem festette nála szebben. – Die Stimmung der Zeit der Monarchie malte niemand schöner als er.
21. Írásait a nosztalgia és a mulandóság érzése hatja át. – Seine Schriften durchdringen die Nostalgie und das Gefühl der Vergänglichkeit.
22. Krúdy nem a cselekményt, hanem a hangulatot helyezi előtérbe. – Krúdy stellt nicht die Handlung, sondern die Stimmung in den Vordergrund.
23. Regényeiben gyakran alig történik valami. – In seinen Romanen geschieht oft kaum etwas.
24. A lényeg a hangulat, az emlék és a benyomás. – Das Wesentliche ist die Stimmung, die Erinnerung und der Eindruck.
25. Krúdy prózája asszociatív, álomszerűen csapongó. – Krúdys Prosa ist assoziativ, traumhaft schweifend.
26. Mondatai hosszúak, lágyak és zeneien hömpölyögnek. – Seine Sätze sind lang, weich und strömen musikalisch dahin.
27. E különös nyelvet a magyar irodalomban „Krúdy-mondatnak” nevezik. – Diese eigentümliche Sprache nennt man in der ungarischen Literatur „Krúdy-Satz”.
28. Stílusa utánozhatatlan, egyedi és varázslatos. – Sein Stil ist unnachahmlich, einzigartig und zauberhaft.
29. Krúdy világa a köd, az ősz és az emlékezés világa. – Krúdys Welt ist die Welt des Nebels, des Herbstes und der Erinnerung.
30. Alakjai régi urak, hervadó szépasszonyok, furcsa különcök. – Seine Gestalten sind alte Herren, welkende schöne Frauen, wunderliche Sonderlinge.
31. A szerelem és a nők külön, gazdag témát adnak nála. – Die Liebe und die Frauen bilden bei ihm ein eigenes, reiches Thema.
32. Hősei gyakran a múltba és a régi szerelmekbe merülnek. – Seine Helden versinken oft in der Vergangenheit und in alten Lieben.
33. Krúdy a Nyugat körének megbecsült, ám különálló alakja volt. – Krúdy war eine geschätzte, doch eigenständige Gestalt des Nyugat-Kreises.
34. Nem tartozott szorosan egyetlen irányzathoz sem. – Er gehörte zu keiner Richtung eng dazu.
35. Művészete önálló, senkihez sem hasonlítható jelenség. – Seine Kunst ist eine selbständige, mit niemandem vergleichbare Erscheinung.
36. Krúdy híres budapesti regénye A vörös postakocsi. – Krúdys berühmter Budapester Roman ist A vörös postakocsi (Die rote Postkutsche).
37. E mű a századelő Pestjének hangulatos körképe. – Dieses Werk ist ein stimmungsvolles Panorama des Pest der Jahrhundertwende.
38. Krúdy a nagyvárost és a régi vidéket egyaránt megörökítette. – Krúdy hielt die Großstadt und das alte Land gleichermaßen fest.
39. Regényeiben a valóság és a képzelet határa elmosódik. – In seinen Romanen verwischt die Grenze von Wirklichkeit und Einbildung.
40. Krúdy élete végére szegénységbe és magányba süllyedt. – Krúdy versank gegen Ende seines Lebens in Armut und Einsamkeit.
41. Az új, háború utáni kor már kevésbé értette művészetét. – Die neue Nachkriegszeit verstand seine Kunst schon weniger.
42. Óbudán, szegényen és elfeledetten élte utolsó éveit. – In Óbuda lebte er seine letzten Jahre arm und vergessen.
43. Krúdy Gyula 1933-ban halt meg Budapesten. – Gyula Krúdy starb 1933 in Budapest.
44. Halála után művészetét újra felfedezték és nagyra becsülték. – Nach seinem Tod entdeckte man seine Kunst neu und schätzte sie hoch.
45. Ma a magyar próza egyik legnagyobb mesterének tartják. – Heute gilt er als einer der größten Meister der ungarischen Prosa.
46. Krúdy alakját Márai Sándor is regénybe emelte. – Auch Sándor Márai erhob Krúdys Gestalt in einen Roman.
47. A Szindbád hazamegy Krúdy utolsó napját idézi fel. – Szindbád hazamegy (Sindbad kehrt heim) beschwört Krúdys letzten Tag.
48. Krúdy világa filmen és színpadon is tovább él. – Krúdys Welt lebt auch im Film und auf der Bühne fort.
49. Prózája a magyar irodalom időtlen, varázslatos szigete. – Seine Prosa ist eine zeitlose, zauberhafte Insel der ungarischen Literatur.
50. Krúdy az emlékezés és a mulandóság halhatatlan költője. – Krúdy ist der unsterbliche Dichter der Erinnerung und der Vergänglichkeit.
51. Írói világa a hangulatok és a régi idők finom birodalma. – Seine Schriftstellerwelt ist ein feines Reich der Stimmungen und der alten Zeiten.
52. E világ szépsége a mai olvasót is elvarázsolja. – Die Schönheit dieser Welt verzaubert auch den heutigen Leser.
53. Krúdy prózája lassú, elmélázó olvasást kíván. – Krúdys Prosa verlangt ein langsames, sinnendes Lesen.
54. Aki belemerül, egy elveszett, szép kor vendége lesz. – Wer in sie eintaucht, wird zum Gast einer verlorenen, schönen Zeit.
55. Krúdy a magyar irodalom nagy hangulatteremtő művésze. – Krúdy ist der große stimmungsschaffende Künstler der ungarischen Literatur.
56. Krúdy leghíresebb alkotása a Szindbád-történetek sorozata. – Krúdys berühmteste Schöpfung ist die Reihe der Szindbád-Geschichten.
57. E történetek több kötetben, hosszú éveken át születtek. – Diese Geschichten entstanden in mehreren Bänden über lange Jahre.
58. Az első Szindbád-írások 1911 körül jelentek meg. – Die ersten Szindbád-Schriften erschienen um 1911.
59. A főhős neve az Ezeregyéjszaka hajósára utal. – Der Name des Helden verweist auf den Seefahrer aus Tausendundeiner Nacht.
60. Krúdy Szindbádja azonban nem tengeren, hanem az időben utazik. – Krúdys Szindbád reist jedoch nicht auf dem Meer, sondern in der Zeit.
61. Szindbád a saját múltjában és emlékeiben bolyong. – Szindbád irrt in seiner eigenen Vergangenheit und in seinen Erinnerungen umher.
62. Régi tájakat, városokat és egykori szerelmeit keresi fel. – Er sucht alte Landschaften, Städte und einstige Lieben auf.
63. A hős a Felvidék és a Nyírség régi világában jár. – Der Held wandelt in der alten Welt Oberungarns und der Nyírség.
64. Szindbád az emlékezés és a nosztalgia örök vándora. – Szindbád ist der ewige Wanderer der Erinnerung und der Nostalgie.
65. Alakja Krúdy költői alteregója, második énje. – Seine Gestalt ist Krúdys dichterisches Alter Ego, sein zweites Ich.
66. A történetekben alig van valódi cselekmény. – In den Geschichten gibt es kaum eine wirkliche Handlung.
67. A lényeg a hangulat, az emlék és a múló idő érzése. – Das Wesentliche ist die Stimmung, die Erinnerung und das Gefühl der vergehenden Zeit.
68. Szindbád régi fogadókban, kúriákban, temetőkben időzik. – Szindbád verweilt in alten Gasthöfen, Herrenhäusern, auf Friedhöfen.
69. Mindenütt a múlt kísértetei és emlékei fogadják. – Überall empfangen ihn die Gespenster und Erinnerungen der Vergangenheit.
70. A régi szerelmek arca és hangja újra megelevenedik. – Das Gesicht und die Stimme der alten Lieben werden wieder lebendig.
71. Szindbád az elmúlt szépséget és boldogságot idézi fel. – Szindbád beschwört die vergangene Schönheit und das vergangene Glück.
72. A történetekben az idő nem egyenes vonalban halad. – In den Geschichten schreitet die Zeit nicht in gerader Linie fort.
73. A múlt, a jelen és az álom finoman egymásba olvad. – Die Vergangenheit, die Gegenwart und der Traum verschmelzen fein ineinander.
74. Szindbád még a halál után is folytatja vándorlásait. – Szindbád setzt seine Wanderungen sogar nach dem Tod fort.
75. A hős így az idő és a mulandóság fölé emelkedik. – Der Held erhebt sich so über die Zeit und die Vergänglichkeit.
76. A történetek nyelve lágy, zenei és álomszerű. – Die Sprache der Geschichten ist weich, musikalisch und traumhaft.
77. A hosszú, hömpölygő mondatok ringató hangulatot teremtenek. – Die langen, dahinströmenden Sätze schaffen eine wiegende Stimmung.
78. A leírások finomak, érzékletesek és gazdagon részletezők. – Die Beschreibungen sind fein, anschaulich und reich an Einzelheiten.
79. Az ősz, a köd és az esti fények visszatérő motívumok. – Der Herbst, der Nebel und die Abendlichter sind wiederkehrende Motive.
80. A hangulat mindig szelíd mélabúval és nosztalgiával telik. – Die Stimmung füllt sich stets mit sanfter Schwermut und Nostalgie.
81. Szindbád számára a nők a múlt szépségének megtestesítői. – Für Szindbád sind die Frauen die Verkörperungen der Schönheit der Vergangenheit.
82. Az egykori szerelmek emléke gyengéd fájdalommal idéződik fel. – Die Erinnerung an die einstigen Lieben wird mit zartem Schmerz beschworen.
83. A történetekben az érzékiség és a finomság együtt él. – In den Geschichten leben die Sinnlichkeit und die Feinheit zusammen.
84. Krúdynál az elmúlt idő szépsége soha nem tér vissza. – Bei Krúdy kehrt die Schönheit der vergangenen Zeit nie zurück.
85. Épp e visszahozhatatlanság adja a történetek báját. – Gerade diese Unwiederbringlichkeit verleiht den Geschichten ihren Reiz.
86. Szindbád a boldogságot mindig a múltban keresi. – Szindbád sucht das Glück stets in der Vergangenheit.
87. A jelen számára fakó, a múlt viszont ragyogó és teljes. – Die Gegenwart ist für ihn fahl, die Vergangenheit hingegen strahlend und voll.
88. E nosztalgia a modern ember örök vágyát fejezi ki. – Diese Nostalgie drückt die ewige Sehnsucht des modernen Menschen aus.
89. A Szindbád-történetek a magyar próza páratlan remekei. – Die Szindbád-Geschichten sind unvergleichliche Meisterwerke der ungarischen Prosa.
90. Krúdy bennük teremtette meg egyéni, varázslatos világát. – Krúdy schuf in ihnen seine eigene, zauberhafte Welt.
91. E világ a valóság és az álom közötti finom lebegés. – Diese Welt ist ein feines Schweben zwischen Wirklichkeit und Traum.
92. A történetek nem a történést, hanem a hangulatot ünneplik. – Die Geschichten feiern nicht das Geschehen, sondern die Stimmung.
93. Krúdy megmutatta, hogy a hangulat is lehet a próza tárgya. – Krúdy zeigte, dass auch die Stimmung Gegenstand der Prosa sein kann.
94. A Szindbád-figura a magyar irodalom felejthetetlen alakja. – Die Szindbád-Figur ist eine unvergessliche Gestalt der ungarischen Literatur.
95. Az emlékezés és a mulandóság örök jelképe lett. – Sie wurde zum ewigen Sinnbild der Erinnerung und der Vergänglichkeit.
96. A történeteket máig szeretik finom szépségükért. – Die Geschichten liebt man bis heute für ihre feine Schönheit.
97. Huszárik Zoltán híres filmje is e világot elevenítette meg. – Auch Zoltán Huszáriks berühmter Film ließ diese Welt lebendig werden.
98. A Szindbád-történetek Krúdy művészetének koronája. – Die Szindbád-Geschichten sind die Krone von Krúdys Kunst.
99. Bennük az idő maga válik költészetté. – In ihnen wird die Zeit selbst zur Dichtung.
100. Szindbád az elmúlt, szép magyar világ örök utasa. – Szindbád ist der ewige Reisende der vergangenen, schönen ungarischen Welt.
101. Krúdy prózája e történetekben éri el csúcspontját. – Krúdys Prosa erreicht in diesen Geschichten ihren Höhepunkt.
102. A hangulatteremtés művészete itt tökéletessé válik. – Die Kunst der Stimmungsschöpfung wird hier vollkommen.
103. A múlt szépsége minden során átragyog. – Die Schönheit der Vergangenheit strahlt durch jede seiner Zeilen.
104. Szindbád utazásai a lélek belső tájait tárják fel. – Szindbáds Reisen erschließen die inneren Landschaften der Seele.
105. Krúdy a külső világot belső élménnyé alakította. – Krúdy verwandelte die äußere Welt in ein inneres Erlebnis.
106. E belső világ finomsága teszi művészetét egyedivé. – Die Feinheit dieser inneren Welt macht seine Kunst einzigartig.
107. A Szindbád-történetek időtlen olvasmánnyá váltak. – Die Szindbád-Geschichten wurden zu einer zeitlosen Lektüre.
108. Krúdy bennük az emberi emlékezet csodáját énekli meg. – Krúdy besingt in ihnen das Wunder des menschlichen Gedächtnisses.
109. A múló idő fájdalma és szépsége egyszerre szólal meg. – Der Schmerz und die Schönheit der vergehenden Zeit kommen zugleich zum Klingen.
110. Szindbád a magyar nosztalgia örök, gyengéd hőse. – Szindbád ist der ewige, zarte Held der ungarischen Nostalgie.
111. Krúdy prózája a hangulat és a zene diadala. – Krúdys Prosa ist ein Triumph der Stimmung und der Musik.
112. E művészet a magyar irodalom különös kincse. – Diese Kunst ist ein eigentümlicher Schatz der ungarischen Literatur.
113. A Szindbád-történetek a mulandóság szép, csendes himnusza. – Die Szindbád-Geschichten sind eine schöne, stille Hymne der Vergänglichkeit.
114. Krúdy velük örökre beírta nevét a magyar prózába. – Krúdy schrieb mit ihnen seinen Namen für immer in die ungarische Prosa ein.
115. Szindbád alakja ma is él az olvasók emlékezetében. – Die Gestalt Szindbáds lebt auch heute im Gedächtnis der Leser.
116. Krúdy Gyula a magyar próza egyedi, varázslatos mestere. – Gyula Krúdy ist der einzigartige, zauberhafte Meister der ungarischen Prosa.
117. Írásai a hangulat, az emlék és a mulandóság költeményei. – Seine Schriften sind Gedichte der Stimmung, der Erinnerung und der Vergänglichkeit.
118. A régi Magyarországot senki nem őrizte meg szebben nála. – Das alte Ungarn bewahrte niemand schöner als er.
119. Prózája a magyar irodalom időtlen, finom öröksége. – Seine Prosa ist ein zeitloses, feines Erbe der ungarischen Literatur.
120. Krúdyval a Nyugat első nemzedékét is végigtekintettük. – Mit Krúdy haben wir auch die erste Generation der Nyugat durchgesehen.
121. E nemzedék a magyar irodalom páratlan, fényes korszaka. – Diese Generation ist eine unvergleichliche, glänzende Epoche der ungarischen Literatur.
122. Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz és Krúdy a nagy alapítók. – Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz und Krúdy sind die großen Begründer.
123. Ők teremtették meg a modern magyar líra és próza nyelvét. – Sie schufen die Sprache der modernen ungarischen Lyrik und Prosa.
124. A Nyugatnak azonban több nemzedéke is volt. – Die Nyugat hatte jedoch mehrere Generationen.
125. Az első nemzedék után új alkotók léptek fel. – Nach der ersten Generation traten neue Schöpfer auf.
126. A második nemzedék az 1920-as években bontakozott ki. – Die zweite Generation entfaltete sich in den 1920er Jahren.
127. E fiatalabb írók már a nagy elődök árnyékában indultak. – Diese jüngeren Schriftsteller brachen bereits im Schatten der großen Vorgänger auf.
128. Új utakat kerestek, hogy megújítsák a magyar irodalmat. – Sie suchten neue Wege, um die ungarische Literatur zu erneuern.
129. E nemzedék két kiemelkedő alakja Szabó Lőrinc és Illyés Gyula. – Zwei herausragende Gestalten dieser Generation sind Lőrinc Szabó und Gyula Illyés.
130. Szabó Lőrinc a tárgyias, gondolati líra nagy mestere. – Lőrinc Szabó ist der große Meister der sachlichen, gedanklichen Lyrik.
131. Költészete a magány és az önvizsgálat mély hangja. – Seine Dichtung ist der tiefe Ton der Einsamkeit und der Selbstprüfung.
132. Illyés Gyula a nép és a haza elkötelezett írója. – Gyula Illyés ist der engagierte Schriftsteller des Volkes und des Vaterlandes.
133. Ő a szegény parasztság sorsának nagy szószólója lett. – Er wurde zum großen Fürsprecher des Schicksals des armen Bauerntums.
134. E két költő új hangot hozott a Nyugat világába. – Diese beiden Dichter brachten einen neuen Ton in die Welt der Nyugat.
135. A második nemzedék a modernséget a valósággal kötötte össze. – Die zweite Generation verband die Moderne mit der Wirklichkeit.
136. Az esztétikai szépség mellett a társadalmi felelősség is fontos lett. – Neben der ästhetischen Schönheit wurde auch die gesellschaftliche Verantwortung wichtig.
137. E fordulat a húszas-harmincas évek szellemét tükrözi. – Diese Wende spiegelt den Geist der zwanziger und dreißiger Jahre.
138. Az új nemzedék a nagy elődökre épített, mégis továbblépett. – Die neue Generation baute auf den großen Vorgängern auf und ging dennoch weiter.
139. Szabó Lőrinc és Illyés a magyar líra fontos megújítói. – Lőrinc Szabó und Gyula Illyés sind wichtige Erneuerer der ungarischen Lyrik.
140. Krúdy álomvilága után az ő világukba lépünk tovább. – Nach Krúdys Traumwelt treten wir weiter in ihre Welt.
141. A következő fejezet a Nyugat második nemzedékét mutatja be. – Das nächste Kapitel stellt die zweite Generation der Nyugat dar.
142. Szabó Lőrinc lírája a modern ember belső küzdelmeit tárja fel. – Lőrinc Szabós Lyrik erschließt die inneren Kämpfe des modernen Menschen.
143. Illyés Gyula pályája a néphez és a nemzethez kötődik. – Gyula Illyés‘ Laufbahn ist mit dem Volk und der Nation verbunden.
144. E két életmű a Nyugat folytonos megújulását bizonyítja. – Diese beiden Lebenswerke beweisen die fortwährende Erneuerung der Nyugat.
145. A nagy folyóirat így nemzedékről nemzedékre gazdagodott. – Die große Zeitschrift bereicherte sich so von Generation zu Generation.
146. A modern magyar irodalom szüntelenül fejlődött tovább. – Die moderne ungarische Literatur entwickelte sich unaufhörlich weiter.
147. Krúdy után most a második nemzedék felé fordulunk. – Nach Krúdy wenden wir uns nun der zweiten Generation zu.
148. Szabó Lőrinc és Illyés Gyula világa következik. – Die Welt von Lőrinc Szabó und Gyula Illyés folgt.
149. Az ő művészetükben a szépség és a felelősség egyesül. – In ihrer Kunst vereinen sich die Schönheit und die Verantwortung.
150. Velük a Nyugat nagy története tovább folytatódik. – Mit ihnen setzt sich die große Geschichte der Nyugat fort.
(aufklappen)magyar
1. Krúdy Gyula a magyar próza egyik legkülönösebb, legegyénibb mestere.
2. Írásai álomszerűek, nosztalgikusak és mélyen zeneiek.
3. A múló idő és a régi Magyarország nagy költője volt.
4. Prózája a valóságot és az álmot finoman egybeolvasztja.
5. E fejezet Krúdy életét, világát és fő művét mutatja be.
6. Krúdy Gyula 1878-ban született Nyíregyházán.
7. Szülőföldje a Nyírség, a keleti Alföld sajátos vidéke.
8. E táj hangulata egész írói világát meghatározta.
9. Régi kisnemesi család sarja volt.
10. A hanyatló dzsentrivilág emlékei mélyen beleivódtak.
11. Fiatalon újságíró lett, és korán önálló életet kezdett.
12. Vidéki lapoknál, majd Budapesten dolgozott.
13. Rendkívül termékeny, szinte megállás nélkül alkotó író volt.
14. Több tucat regényt és több száz elbeszélést írt.
15. Bohém, rendezetlen, éjszakai életet élt.
16. A pesti kávéházak és kocsmák állandó vendége volt.
17. Az étel, a bor és a régi szokások szerelmese volt.
18. A gasztronómia külön világként jelenik meg műveiben.
19. Krúdy a régi, letűnő Magyarországot örökítette meg.
20. A Monarchia korának hangulatát senki nem festette nála szebben.
21. Írásait a nosztalgia és a mulandóság érzése hatja át.
22. Krúdy nem a cselekményt, hanem a hangulatot helyezi előtérbe.
23. Regényeiben gyakran alig történik valami.
24. A lényeg a hangulat, az emlék és a benyomás.
25. Krúdy prózája asszociatív, álomszerűen csapongó.
26. Mondatai hosszúak, lágyak és zeneien hömpölyögnek.
27. E különös nyelvet a magyar irodalomban „Krúdy-mondatnak” nevezik.
28. Stílusa utánozhatatlan, egyedi és varázslatos.
29. Krúdy világa a köd, az ősz és az emlékezés világa.
30. Alakjai régi urak, hervadó szépasszonyok, furcsa különcök.
31. A szerelem és a nők külön, gazdag témát adnak nála.
32. Hősei gyakran a múltba és a régi szerelmekbe merülnek.
33. Krúdy a Nyugat körének megbecsült, ám különálló alakja volt.
34. Nem tartozott szorosan egyetlen irányzathoz sem.
35. Művészete önálló, senkihez sem hasonlítható jelenség.
36. Krúdy híres budapesti regénye A vörös postakocsi.
37. E mű a századelő Pestjének hangulatos körképe.
38. Krúdy a nagyvárost és a régi vidéket egyaránt megörökítette.
39. Regényeiben a valóság és a képzelet határa elmosódik.
40. Krúdy élete végére szegénységbe és magányba süllyedt.
41. Az új, háború utáni kor már kevésbé értette művészetét.
42. Óbudán, szegényen és elfeledetten élte utolsó éveit.
43. Krúdy Gyula 1933-ban halt meg Budapesten.
44. Halála után művészetét újra felfedezték és nagyra becsülték.
45. Ma a magyar próza egyik legnagyobb mesterének tartják.
46. Krúdy alakját Márai Sándor is regénybe emelte.
47. A Szindbád hazamegy Krúdy utolsó napját idézi fel.
48. Krúdy világa filmen és színpadon is tovább él.
49. Prózája a magyar irodalom időtlen, varázslatos szigete.
50. Krúdy az emlékezés és a mulandóság halhatatlan költője.
51. Írói világa a hangulatok és a régi idők finom birodalma.
52. E világ szépsége a mai olvasót is elvarázsolja.
53. Krúdy prózája lassú, elmélázó olvasást kíván.
54. Aki belemerül, egy elveszett, szép kor vendége lesz.
55. Krúdy a magyar irodalom nagy hangulatteremtő művésze.
56. Krúdy leghíresebb alkotása a Szindbád-történetek sorozata.
57. E történetek több kötetben, hosszú éveken át születtek.
58. Az első Szindbád-írások 1911 körül jelentek meg.
59. A főhős neve az Ezeregyéjszaka hajósára utal.
60. Krúdy Szindbádja azonban nem tengeren, hanem az időben utazik.
61. Szindbád a saját múltjában és emlékeiben bolyong.
62. Régi tájakat, városokat és egykori szerelmeit keresi fel.
63. A hős a Felvidék és a Nyírség régi világában jár.
64. Szindbád az emlékezés és a nosztalgia örök vándora.
65. Alakja Krúdy költői alteregója, második énje.
66. A történetekben alig van valódi cselekmény.
67. A lényeg a hangulat, az emlék és a múló idő érzése.
68. Szindbád régi fogadókban, kúriákban, temetőkben időzik.
69. Mindenütt a múlt kísértetei és emlékei fogadják.
70. A régi szerelmek arca és hangja újra megelevenedik.
71. Szindbád az elmúlt szépséget és boldogságot idézi fel.
72. A történetekben az idő nem egyenes vonalban halad.
73. A múlt, a jelen és az álom finoman egymásba olvad.
74. Szindbád még a halál után is folytatja vándorlásait.
75. A hős így az idő és a mulandóság fölé emelkedik.
76. A történetek nyelve lágy, zenei és álomszerű.
77. A hosszú, hömpölygő mondatok ringató hangulatot teremtenek.
78. A leírások finomak, érzékletesek és gazdagon részletezők.
79. Az ősz, a köd és az esti fények visszatérő motívumok.
80. A hangulat mindig szelíd mélabúval és nosztalgiával telik.
81. Szindbád számára a nők a múlt szépségének megtestesítői.
82. Az egykori szerelmek emléke gyengéd fájdalommal idéződik fel.
83. A történetekben az érzékiség és a finomság együtt él.
84. Krúdynál az elmúlt idő szépsége soha nem tér vissza.
85. Épp e visszahozhatatlanság adja a történetek báját.
86. Szindbád a boldogságot mindig a múltban keresi.
87. A jelen számára fakó, a múlt viszont ragyogó és teljes.
88. E nosztalgia a modern ember örök vágyát fejezi ki.
89. A Szindbád-történetek a magyar próza páratlan remekei.
90. Krúdy bennük teremtette meg egyéni, varázslatos világát.
91. E világ a valóság és az álom közötti finom lebegés.
92. A történetek nem a történést, hanem a hangulatot ünneplik.
93. Krúdy megmutatta, hogy a hangulat is lehet a próza tárgya.
94. A Szindbád-figura a magyar irodalom felejthetetlen alakja.
95. Az emlékezés és a mulandóság örök jelképe lett.
96. A történeteket máig szeretik finom szépségükért.
97. Huszárik Zoltán híres filmje is e világot elevenítette meg.
98. A Szindbád-történetek Krúdy művészetének koronája.
99. Bennük az idő maga válik költészetté.
100. Szindbád az elmúlt, szép magyar világ örök utasa.
101. Krúdy prózája e történetekben éri el csúcspontját.
102. A hangulatteremtés művészete itt tökéletessé válik.
103. A múlt szépsége minden során átragyog.
104. Szindbád utazásai a lélek belső tájait tárják fel.
105. Krúdy a külső világot belső élménnyé alakította.
106. E belső világ finomsága teszi művészetét egyedivé.
107. A Szindbád-történetek időtlen olvasmánnyá váltak.
108. Krúdy bennük az emberi emlékezet csodáját énekli meg.
109. A múló idő fájdalma és szépsége egyszerre szólal meg.
110. Szindbád a magyar nosztalgia örök, gyengéd hőse.
111. Krúdy prózája a hangulat és a zene diadala.
112. E művészet a magyar irodalom különös kincse.
113. A Szindbád-történetek a mulandóság szép, csendes himnusza.
114. Krúdy velük örökre beírta nevét a magyar prózába.
115. Szindbád alakja ma is él az olvasók emlékezetében.
116. Krúdy Gyula a magyar próza egyedi, varázslatos mestere.
117. Írásai a hangulat, az emlék és a mulandóság költeményei.
118. A régi Magyarországot senki nem őrizte meg szebben nála.
119. Prózája a magyar irodalom időtlen, finom öröksége.
120. Krúdyval a Nyugat első nemzedékét is végigtekintettük.
121. E nemzedék a magyar irodalom páratlan, fényes korszaka.
122. Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz és Krúdy a nagy alapítók.
123. Ők teremtették meg a modern magyar líra és próza nyelvét.
124. A Nyugatnak azonban több nemzedéke is volt.
125. Az első nemzedék után új alkotók léptek fel.
126. A második nemzedék az 1920-as években bontakozott ki.
127. E fiatalabb írók már a nagy elődök árnyékában indultak.
128. Új utakat kerestek, hogy megújítsák a magyar irodalmat.
129. E nemzedék két kiemelkedő alakja Szabó Lőrinc és Illyés Gyula.
130. Szabó Lőrinc a tárgyias, gondolati líra nagy mestere.
131. Költészete a magány és az önvizsgálat mély hangja.
132. Illyés Gyula a nép és a haza elkötelezett írója.
133. Ő a szegény parasztság sorsának nagy szószólója lett.
134. E két költő új hangot hozott a Nyugat világába.
135. A második nemzedék a modernséget a valósággal kötötte össze.
136. Az esztétikai szépség mellett a társadalmi felelősség is fontos lett.
137. E fordulat a húszas-harmincas évek szellemét tükrözi.
138. Az új nemzedék a nagy elődökre épített, mégis továbblépett.
139. Szabó Lőrinc és Illyés a magyar líra fontos megújítói.
140. Krúdy álomvilága után az ő világukba lépünk tovább.
141. A következő fejezet a Nyugat második nemzedékét mutatja be.
142. Szabó Lőrinc lírája a modern ember belső küzdelmeit tárja fel.
143. Illyés Gyula pályája a néphez és a nemzethez kötődik.
144. E két életmű a Nyugat folytonos megújulását bizonyítja.
145. A nagy folyóirat így nemzedékről nemzedékre gazdagodott.
146. A modern magyar irodalom szüntelenül fejlődött tovább.
147. Krúdy után most a második nemzedék felé fordulunk.
148. Szabó Lőrinc és Illyés Gyula világa következik.
149. Az ő művészetükben a szépség és a felelősség egyesül.
150. Velük a Nyugat nagy története tovább folytatódik.
(aufklappen)német
1. Gyula Krúdy ist einer der eigentümlichsten, eigenständigsten Meister der ungarischen Prosa.
2. Seine Schriften sind traumhaft, nostalgisch und zutiefst musikalisch.
3. Er war der große Dichter der vergehenden Zeit und des alten Ungarn.
4. Seine Prosa verschmilzt die Wirklichkeit und den Traum auf feine Weise.
5. Dieses Kapitel stellt Krúdys Leben, seine Welt und sein Hauptwerk dar.
6. Gyula Krúdy wurde 1878 in Nyíregyháza geboren.
7. Seine Heimat war die Nyírség, eine eigentümliche Gegend der östlichen Tiefebene.
8. Die Stimmung dieser Landschaft bestimmte seine ganze Schriftstellerwelt.
9. Er war ein Spross einer alten kleinadligen Familie.
10. Die Erinnerungen der verfallenden Gentry-Welt prägten sich ihm tief ein.
11. Jung wurde er Journalist und begann früh ein selbständiges Leben.
12. Er arbeitete bei Provinzblättern, dann in Budapest.
13. Er war ein außerordentlich produktiver, fast ohne Unterlass schaffender Schriftsteller.
14. Er schrieb Dutzende Romane und mehrere Hundert Erzählungen.
15. Er führte ein bohemehaftes, ungeordnetes, nächtliches Leben.
16. Er war ein ständiger Gast der Pester Kaffeehäuser und Wirtshäuser.
17. Er war ein Liebhaber des Essens, des Weins und der alten Bräuche.
18. Die Gastronomie erscheint als eigene Welt in seinen Werken.
19. Krúdy hielt das alte, untergehende Ungarn fest.
20. Die Stimmung der Zeit der Monarchie malte niemand schöner als er.
21. Seine Schriften durchdringen die Nostalgie und das Gefühl der Vergänglichkeit.
22. Krúdy stellt nicht die Handlung, sondern die Stimmung in den Vordergrund.
23. In seinen Romanen geschieht oft kaum etwas.
24. Das Wesentliche ist die Stimmung, die Erinnerung und der Eindruck.
25. Krúdys Prosa ist assoziativ, traumhaft schweifend.
26. Seine Sätze sind lang, weich und strömen musikalisch dahin.
27. Diese eigentümliche Sprache nennt man in der ungarischen Literatur „Krúdy-Satz”.
28. Sein Stil ist unnachahmlich, einzigartig und zauberhaft.
29. Krúdys Welt ist die Welt des Nebels, des Herbstes und der Erinnerung.
30. Seine Gestalten sind alte Herren, welkende schöne Frauen, wunderliche Sonderlinge.
31. Die Liebe und die Frauen bilden bei ihm ein eigenes, reiches Thema.
32. Seine Helden versinken oft in der Vergangenheit und in alten Lieben.
33. Krúdy war eine geschätzte, doch eigenständige Gestalt des Nyugat-Kreises.
34. Er gehörte zu keiner Richtung eng dazu.
35. Seine Kunst ist eine selbständige, mit niemandem vergleichbare Erscheinung.
36. Krúdys berühmter Budapester Roman ist A vörös postakocsi (Die rote Postkutsche).
37. Dieses Werk ist ein stimmungsvolles Panorama des Pest der Jahrhundertwende.
38. Krúdy hielt die Großstadt und das alte Land gleichermaßen fest.
39. In seinen Romanen verwischt die Grenze von Wirklichkeit und Einbildung.
40. Krúdy versank gegen Ende seines Lebens in Armut und Einsamkeit.
41. Die neue Nachkriegszeit verstand seine Kunst schon weniger.
42. In Óbuda lebte er seine letzten Jahre arm und vergessen.
43. Gyula Krúdy starb 1933 in Budapest.
44. Nach seinem Tod entdeckte man seine Kunst neu und schätzte sie hoch.
45. Heute gilt er als einer der größten Meister der ungarischen Prosa.
46. Auch Sándor Márai erhob Krúdys Gestalt in einen Roman.
47. Szindbád hazamegy (Sindbad kehrt heim) beschwört Krúdys letzten Tag.
48. Krúdys Welt lebt auch im Film und auf der Bühne fort.
49. Seine Prosa ist eine zeitlose, zauberhafte Insel der ungarischen Literatur.
50. Krúdy ist der unsterbliche Dichter der Erinnerung und der Vergänglichkeit.
51. Seine Schriftstellerwelt ist ein feines Reich der Stimmungen und der alten Zeiten.
52. Die Schönheit dieser Welt verzaubert auch den heutigen Leser.
53. Krúdys Prosa verlangt ein langsames, sinnendes Lesen.
54. Wer in sie eintaucht, wird zum Gast einer verlorenen, schönen Zeit.
55. Krúdy ist der große stimmungsschaffende Künstler der ungarischen Literatur.
56. Krúdys berühmteste Schöpfung ist die Reihe der Szindbád-Geschichten.
57. Diese Geschichten entstanden in mehreren Bänden über lange Jahre.
58. Die ersten Szindbád-Schriften erschienen um 1911.
59. Der Name des Helden verweist auf den Seefahrer aus Tausendundeiner Nacht.
60. Krúdys Szindbád reist jedoch nicht auf dem Meer, sondern in der Zeit.
61. Szindbád irrt in seiner eigenen Vergangenheit und in seinen Erinnerungen umher.
62. Er sucht alte Landschaften, Städte und einstige Lieben auf.
63. Der Held wandelt in der alten Welt Oberungarns und der Nyírség.
64. Szindbád ist der ewige Wanderer der Erinnerung und der Nostalgie.
65. Seine Gestalt ist Krúdys dichterisches Alter Ego, sein zweites Ich.
66. In den Geschichten gibt es kaum eine wirkliche Handlung.
67. Das Wesentliche ist die Stimmung, die Erinnerung und das Gefühl der vergehenden Zeit.
68. Szindbád verweilt in alten Gasthöfen, Herrenhäusern, auf Friedhöfen.
69. Überall empfangen ihn die Gespenster und Erinnerungen der Vergangenheit.
70. Das Gesicht und die Stimme der alten Lieben werden wieder lebendig.
71. Szindbád beschwört die vergangene Schönheit und das vergangene Glück.
72. In den Geschichten schreitet die Zeit nicht in gerader Linie fort.
73. Die Vergangenheit, die Gegenwart und der Traum verschmelzen fein ineinander.
74. Szindbád setzt seine Wanderungen sogar nach dem Tod fort.
75. Der Held erhebt sich so über die Zeit und die Vergänglichkeit.
76. Die Sprache der Geschichten ist weich, musikalisch und traumhaft.
77. Die langen, dahinströmenden Sätze schaffen eine wiegende Stimmung.
78. Die Beschreibungen sind fein, anschaulich und reich an Einzelheiten.
79. Der Herbst, der Nebel und die Abendlichter sind wiederkehrende Motive.
80. Die Stimmung füllt sich stets mit sanfter Schwermut und Nostalgie.
81. Für Szindbád sind die Frauen die Verkörperungen der Schönheit der Vergangenheit.
82. Die Erinnerung an die einstigen Lieben wird mit zartem Schmerz beschworen.
83. In den Geschichten leben die Sinnlichkeit und die Feinheit zusammen.
84. Bei Krúdy kehrt die Schönheit der vergangenen Zeit nie zurück.
85. Gerade diese Unwiederbringlichkeit verleiht den Geschichten ihren Reiz.
86. Szindbád sucht das Glück stets in der Vergangenheit.
87. Die Gegenwart ist für ihn fahl, die Vergangenheit hingegen strahlend und voll.
88. Diese Nostalgie drückt die ewige Sehnsucht des modernen Menschen aus.
89. Die Szindbád-Geschichten sind unvergleichliche Meisterwerke der ungarischen Prosa.
90. Krúdy schuf in ihnen seine eigene, zauberhafte Welt.
91. Diese Welt ist ein feines Schweben zwischen Wirklichkeit und Traum.
92. Die Geschichten feiern nicht das Geschehen, sondern die Stimmung.
93. Krúdy zeigte, dass auch die Stimmung Gegenstand der Prosa sein kann.
94. Die Szindbád-Figur ist eine unvergessliche Gestalt der ungarischen Literatur.
95. Sie wurde zum ewigen Sinnbild der Erinnerung und der Vergänglichkeit.
96. Die Geschichten liebt man bis heute für ihre feine Schönheit.
97. Auch Zoltán Huszáriks berühmter Film ließ diese Welt lebendig werden.
98. Die Szindbád-Geschichten sind die Krone von Krúdys Kunst.
99. In ihnen wird die Zeit selbst zur Dichtung.
100. Szindbád ist der ewige Reisende der vergangenen, schönen ungarischen Welt.
101. Krúdys Prosa erreicht in diesen Geschichten ihren Höhepunkt.
102. Die Kunst der Stimmungsschöpfung wird hier vollkommen.
103. Die Schönheit der Vergangenheit strahlt durch jede seiner Zeilen.
104. Szindbáds Reisen erschließen die inneren Landschaften der Seele.
105. Krúdy verwandelte die äußere Welt in ein inneres Erlebnis.
106. Die Feinheit dieser inneren Welt macht seine Kunst einzigartig.
107. Die Szindbád-Geschichten wurden zu einer zeitlosen Lektüre.
108. Krúdy besingt in ihnen das Wunder des menschlichen Gedächtnisses.
109. Der Schmerz und die Schönheit der vergehenden Zeit kommen zugleich zum Klingen.
110. Szindbád ist der ewige, zarte Held der ungarischen Nostalgie.
111. Krúdys Prosa ist ein Triumph der Stimmung und der Musik.
112. Diese Kunst ist ein eigentümlicher Schatz der ungarischen Literatur.
113. Die Szindbád-Geschichten sind eine schöne, stille Hymne der Vergänglichkeit.
114. Krúdy schrieb mit ihnen seinen Namen für immer in die ungarische Prosa ein.
115. Die Gestalt Szindbáds lebt auch heute im Gedächtnis der Leser.
116. Gyula Krúdy ist der einzigartige, zauberhafte Meister der ungarischen Prosa.
117. Seine Schriften sind Gedichte der Stimmung, der Erinnerung und der Vergänglichkeit.
118. Das alte Ungarn bewahrte niemand schöner als er.
119. Seine Prosa ist ein zeitloses, feines Erbe der ungarischen Literatur.
120. Mit Krúdy haben wir auch die erste Generation der Nyugat durchgesehen.
121. Diese Generation ist eine unvergleichliche, glänzende Epoche der ungarischen Literatur.
122. Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz und Krúdy sind die großen Begründer.
123. Sie schufen die Sprache der modernen ungarischen Lyrik und Prosa.
124. Die Nyugat hatte jedoch mehrere Generationen.
125. Nach der ersten Generation traten neue Schöpfer auf.
126. Die zweite Generation entfaltete sich in den 1920er Jahren.
127. Diese jüngeren Schriftsteller brachen bereits im Schatten der großen Vorgänger auf.
128. Sie suchten neue Wege, um die ungarische Literatur zu erneuern.
129. Zwei herausragende Gestalten dieser Generation sind Lőrinc Szabó und Gyula Illyés.
130. Lőrinc Szabó ist der große Meister der sachlichen, gedanklichen Lyrik.
131. Seine Dichtung ist der tiefe Ton der Einsamkeit und der Selbstprüfung.
132. Gyula Illyés ist der engagierte Schriftsteller des Volkes und des Vaterlandes.
133. Er wurde zum großen Fürsprecher des Schicksals des armen Bauerntums.
134. Diese beiden Dichter brachten einen neuen Ton in die Welt der Nyugat.
135. Die zweite Generation verband die Moderne mit der Wirklichkeit.
136. Neben der ästhetischen Schönheit wurde auch die gesellschaftliche Verantwortung wichtig.
137. Diese Wende spiegelt den Geist der zwanziger und dreißiger Jahre.
138. Die neue Generation baute auf den großen Vorgängern auf und ging dennoch weiter.
139. Lőrinc Szabó und Gyula Illyés sind wichtige Erneuerer der ungarischen Lyrik.
140. Nach Krúdys Traumwelt treten wir weiter in ihre Welt.
141. Das nächste Kapitel stellt die zweite Generation der Nyugat dar.
142. Lőrinc Szabós Lyrik erschließt die inneren Kämpfe des modernen Menschen.
143. Gyula Illyés‘ Laufbahn ist mit dem Volk und der Nation verbunden.
144. Diese beiden Lebenswerke beweisen die fortwährende Erneuerung der Nyugat.
145. Die große Zeitschrift bereicherte sich so von Generation zu Generation.
146. Die moderne ungarische Literatur entwickelte sich unaufhörlich weiter.
147. Nach Krúdy wenden wir uns nun der zweiten Generation zu.
148. Die Welt von Lőrinc Szabó und Gyula Illyés folgt.
149. In ihrer Kunst vereinen sich die Schönheit und die Verantwortung.
150. Mit ihnen setzt sich die große Geschichte der Nyugat fort.